Május 17-én Balatonföldváron tartotta meg választmányi ülését a Munkástanácsok Országos Szövetsége. Az esemény programja az elnökségi beszámolók ismertetése és megvitatása, valamint új tagok választása volt a felügyelőbizottságba és a mandátumvizsgáló és jelölő bizottságba. Az ülésen számos fontos téma került napirendre, amelyek meghatározzák a szervezet jövőbeni irányvonalát és tevékenységét.
Palkovics Imre elnök kiemelte a 2023-as VIII. Kongresszus óta történt pozitív változásokat az elnökség munkájában. Külön méltatta a két kolléga, dr. Szabó Imre Szilárd és Kozma Zsolt megválasztását és az elmúlt évben véghez vitt eredményeiket. Dr. Szabó Imre Szilárd az elméleti felkészültségét és terepi tapasztalatait ötvözve jelentős munkajogi kezdeményezésekkel és jogsegélyszolgálati tevékenységgel gazdagította a szervezet munkáját. Kozma Zsolt pedig “munkás érdekvédőként” a versenyszektorban végzi feladatát, erősítve a szervezet hitelességét és hatékonyságát. A Munkástanácsok taglétszáma stabilan meghaladja a 40 ezer főt, így továbbra is az egyik legerősebb szövetség az országban, ugyanakkor a bővülés érdekében más, jelentős szervezettséggel bíró szakszervezetekkel is előrehaladott tárgyalásban van.
Az elnöki beszámolóban Palkovics Imre hangsúlyozta a minimálbér megállapodás jelentőségét, amelyet sikerült előrehozni 2023 decemberére. Hozzátette, hogy nagy hangsúlyt kell fektetni az európai minimálbér irányelv hazai szabályozásának átültetésére, amely bevezetése a Munkástanácsok javaslata mentén javíthatná a munkaügyi kapcsolatokat és a kollektív szerződések elterjedését.
Az elnök “szakszervezetek elleni küzdelemként” jellemezte a “Az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló törvényt”, amelynek következményeként számos területen csökkent a munkavállalók védelme és a szakszervezetek működési lehetőségei. Hozzátette: a Munkástanácsok azonban nem adják fel a harcot, és továbbra is küzdenek a munkavállalók jogaiért.
Dr. Szabó Imre Szilárd ügyvezető alelnök részletesen ismertette az elmúlt év legfontosabb eseményeit és kezdeményezéseit. Több jogszabály-módosító javaslatot nyújtottak be, köztük a gyermekek után járó pótszabadság módosítására vonatkozót, amelynek köszönhetően január elsejétől a versenyszférában és a közszféra területein is a foglalkoztatott lesz jogosult meghatározni a gyermekek után járó pótszabadság igénybevételének időpontját. A tanulmányi szabadsággal kapcsolatos javaslat értelmében négyévente 15 nap (vagy évente 2-3 nap) tanulmányi szabadság (vagy munkaidő-kedvezmény) alanyi jogon járna a munkavállalónak, amennyiben igazolhatóan részt vesz valamilyen képzésben, amely fejleszti a kompetenciáit. A Nemzetgazdasági Minisztérium szakmai szempontból vitára alkalmasra tartja az elképzelést, amely elősegítené a képzéshez való jog hatékonyabb érvényesítését. A harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásának szabályozásával összefüggésben is számos javaslatot tettünk. Jogszabály-módosító javaslatot juttattunk el abból a célból is, hogy a szabályozás erőteljesebb védelmet adjon a munkavállalók választott képviselőinek, érdemben (foglalkoztatás-felügyeleti), hatósági eszközökkel szankcionálva a jogellenes munkáltatói gyakorlatokat, különös tekintettel a munkavállalók választott képviselőinek jogellenes munkaviszony megszüntetésére, továbbá, hogy a munkavállalói érdekképviseleti jogok megfelelő érvényesülésének vizsgálata kerüljön a munkaügyi (foglalkoztatás-felügyeleti) ellenőrzés hatáskörébe, a jogsértéshez pedig kapcsolódjon érdemi szankció
A Munkástanácsok által meghirdetett munkajogi képzési sorozatra a nyár közepén került sor, ahol mintegy 40 szakszervezeti tisztségviselő vett részt aktívan. A három napos tréning célja az volt, hogy elmélyült ismereteket nyújtson a munkajogi jogalkotásról és jogalkalmazásról. Emellett számos szakmai rendezvényre került sor az elmúlt egy évben, ezt a sztrájkról szóló képzéssel folytattuk, lépésről lépésre haladva egy munkabeszüntetés megszervezésének csomóponti kérdésein és jogi útvesztőin, közel 20 jogeset tanulságait feldolgozva. Szabó Imre Szilárd szót ejtett a bíróság jogszerűnek ítélt, SZAKSZ által szervezett munkabeszüntetésekről, illetve arról az alkotmányjogi panaszról, amit a közszférában működő szakszervezetek megbízásából a tagdíjlevonás lehetőségének megszűnésével kapcsolatban nyújtott be.
A beszámolók során Holecz Gábor, Kozma Zsolt és Baumgartner Lajos is ismertették saját munkájuk eredményeit és kihívásait. Baumgartner Lajos, gazdasági alelnök, kifejtette, hogy egy olyan évben kellett fenntartani a működés feltételeit, amikor a támogatások egy jelentős részét elvonták.
Kozma Zsolt, versenyszféráért felelős alelnök, beszámolójában kitért arra, hogy a kormány március 1-jétől szigorította a vendégmunkásokra vonatkozó szabályozását, elfogadva a Munkástanácsok javaslatait, köztük az üzemi tanácsok véleményezési jogkörének erősítését is. A versenyszféráért felelős alelnök megemlítette a szövetség égisze alatt az elmúlt éveben végrehajtott direkt akciókat, többek között a Volán sztrájkot, vagy az RTL-es önfoglalkoztatók demonstrációját. Szóba került a gödöllői gyárbezárás kapcsán a mintegy 800 elbocsájtott Lear-es munkavállaló érdemi támogatása az elbocsájtás feltételeinek javítás érdekében, a kereskedelmi dolgozók követelése december 24-e szabadnappá nyilvánítása érdekében, valamint méltatta, hogy az év első negyedében sikerült újraalakítani a Gépipari Ágazati Párbeszéd Bizottságot.
Holecz Gábor, közszféráért felelős alelnök kiemelte, hogy sajnos ma már nem csak a tartalom, hanem a keretek is küzdelem tárgyai, különösen a szektor makroszintű fórumának (OKÉT) fennmaradása. A közszféra jogállási szabályrendszere átalakult, ami megnehezítette a közszolgálat egységes érdekmegjelenítését. Holecz hangsúlyozta, hogy céljuk a makroszinten fennmaradó, egységes kormány-szakszervezeti párbeszéd megőrzése, valamint a Belügyminisztériumhoz került ágazatok egységes fórummá alakítása. Emellett a hagyományos szereplők, mint a tűzoltók, rendőrök és büntetés-végrehajtási dolgozók mellett a pedagógusok és egészségügyi dolgozók rendszeres konzultációkba való bevonása is kiemelt fontosságú.
A választmány a beszámolókat egyhangúan – 81 igen szavazattal – elfogadta.
Az ülés másik fontos napirendi pontja az új tagok megválasztása volt a felügyelőbizottságba és a mandátum vizsgáló és jelölő bizottságba. A jelöltek bemutatkozása és a tagság vitája után a választásra került sor. Az újonnan megválasztott tagok között több tapasztalt és elismert szakember is helyet kapott, akik várhatóan jelentős mértékben hozzájárulnak majd a szövetség munkájának sikeréhez és hatékonyságához és munkájuk erősíti a szervezet belső ellenőrzését és átláthatóságát.
A felügyelőbizottság elnökévé újraválasztották Szente Lászlót, a Szegedi Közlekedési Kft. Munkástanácsának elnökét, tagok maradtak Buzder Ferenc, a Polgári Munkástanács elnöke, Kucsera Miklós, a Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetsége (FBVSZOSZ) elnöke, valamint megválasztották Pongó Gézát, a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) elnökét és Nagy Balázst, a Közlekedési Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége (KDSZSZ) elnökségi tagját.
A mandátumvizsgáló és jelölő bizottság tagjai Nagyné Eper Kinga, a Herendi Porcelángyár Munkástanácsának elnöke, Benke Ágnes, az Olajág Szakszervezet elnöke és Andics Gábor a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének (HTFSZ) alelnöke lettek.
A választmányi ülés eredményei és az elnökségi beszámolók alapján elmondható, hogy a Munkástanácsok Országos Szövetsége stabil alapokon áll. Az ülés összességében megerősítette, hogy a Munkástanácsok továbbra is elkötelezett a munkavállalói érdekek képviseletében, és készen áll a jövő kihívásainak megválaszolására. A tagok közös erőfeszítései és együttműködése révén a szövetség a továbbiakban is hatékonyan képviselheti a munkavállalókat, és eredményesen dolgozhat a munkahelyi körülmények javításán.
A választmány számára mindig öröm a balatonföldvári találkozás, hiszen a Munkástanácsok Balatonföldvári Oktatási Központjában és üdülőjében rendszeresen összegyűlünk a képzéseken, és sok szép közös emlék fűz bennünket ide. Az idei találkozó is kiváló hangulatban telt, a hasznos eszmecserék mellett a kötetlen programok és a kellemes vacsora is hozzájárultak ahhoz, hogy mindannyian feltöltődve és inspiráltan térjünk vissza munkánkhoz.
Munkástanácsok sajtó