Startolt a bértárgyalás az állami cégeknél
2018. január 16-án, a tavaly februárban megalakult Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumának keretében megkezdődött az állami társaságok bértárgyalása. Öt állami vállalatcsoport (MÁV, VOLÁN-cégcsoport, Magyar Posta, Víziközmű-ágazat és Villamosenergia-ágazat) munkaadói és munkavállalói oldala vitatta meg a bérfejlesztéssel kapcsolatos véleményüket. Az állami társaságokat a legmagasabb szintű vezetés képviselte és az ágazatok szinte valamennyi reprezentatív szakszervezete részt vett az eseményen.
Kétszámjegyű bérfejlesztést tart szükségesnek a KVKF munkavállalói oldala
Ülésezett a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumának (KVKF) munkavállalói és munkáltatói oldala 2019. január 16-án. A szociális partnerek vállalták, hogy közösen kezdeményezik a kormányzatnál és a tulajdonosoknál a formális bértárgyalások megkezdését.
Palkovics Imre: Miért marad távol a Munkástanácsok a hibrid demonstrációktól?
Pártpolitikai célokat szolgáló akciónak tartom a szombati megmozdulásokat, amelyek nem szolgálják a munkavállalók érdekében megfogalmazott szakszervezeti célokat. Nem várható a társadalom széleskörű támogatottsága egy olyan akcióhoz, ahol a szakszerveztek kilépve szerepkörükből és eredeti követeléseiket háttérbe helyezve, a harmatgyenge ellenzékkel összekapaszkodva kormányt óhajtanak buktatni.
A munkaidőszervezés új szabályai a Munka Törvénykönyvében 2019. január 1-től
2019. január 1-től több ponton változtak (2018. évi CXVI. törvénnyel) a munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó rendelkezések a Munka Törvénykönyvében. A változások egy része pontosító jellegű, a többsége azonban lényeges változásokat hozhat elsősorban a rendkívüli munkaidő mértében, a munkaidő beosztásában és a munkaidőkeret megállapításában, amely módosítások a munkavállalóktól és a szakszervezetektől (sőt az üzemi tanácsoktól is) komoly odafigyelést fognak igényelni. (Néhány új rendelkezés – a szülési szabadságra és a gyermek gondozására igénybe vehető fizetés nélküli szabadság körében – csak 2020. január 1-én fog életbe lépni.)
Tájékoztató a VKF-ben kötött, 2019-2020 évekre szóló minimálbér és garantált bérminimum emeléséről
Két szakszervezet úgy döntött, hogy mivel két évre kötjük a megállapodást, és azonos mértékű éves emelésekről van szó, a 2020-as évben a nemzeti és világgazdasági folyamatok tükrében nem sok esélye lenne 8%-os emelésnek, így a 2019-es évben ugyan nem lesz 10%-os mértékű emelés (amit a MASZSZ is elfogadott volna velünk együtt), de a két év átlagában a 2018-as bázishoz viszonyítva 17%-os emelés a körülmények mérlegelésével felelős döntés.
A következő két évben 8-8 százalékkal nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Kétéves bérmegállapodást fogadtak el a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) munkaadói és munkavállalói oldalának képviselői, amely szerint 2019. január 1-jétől és 2020. január 1-jétől is 8-8 százalékkal emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum összege – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter vasárnap a testület ülését követő sajtótájékoztatón Budapesten.
A Munkástanácsok hosszan tartó béremelési folyamatra számítanak
A munkaadók 2019-re szóló ajánlata jelentősen elmarad a munkaerőpiac igényeitől – mondta a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke az M1 csütörtök reggeli műsorában.
Áder János aláírta a munkaidő szabályozásról szóló törvénymódosítást
Hetek óta tart a túlóra-„rabszolga“ törvény körüli társadalmi vita. Az elsősorban érintett munkavállalók nevében megszólaló szakszervezetek egységes, hangos tiltakozásával indult a konfliktus, ami első körben a munkaügyi kapcsolatok keretén belüli makroszintű kollektív érdekvita formájában jelent meg a nyilvánosság előtt.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége Szövetségi Tanácsának nyilatkozata
A Munkástanácsok Országos Szövetsége sérelmezi, hogy az Országgyűlés érdemi szakmai egyeztetések nélkül, a szociális párbeszéd rendszerének megkerülésével fogadta el a Munka Törvénykönyvének módosítását.
Nincs bérmegállapodás, a kormány fog dönteni
Akár már a héten, de legkésőbb a két ünnep között Varga Mihály pénzügyminiszter várhatóan bejelenti, hogy mekkora mértékű lesz a jövő évi béremelés mértéke. A 2019-es minimálbér és a garantál bérminimum kérdése az után került a kormány asztalára, hogy a munkaadók és a munkavállalók a tegnapi Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) sem tudtak megállapodni egymással.
Te is összezavarodtál a túlórázás miatt? – Itt van minden, amit tudnod kell!
Miután az elmúlt hetekben valóságos káosz alakult ki arról, hogy a munkavállalókat miként, mennyi időt, és mikor lehet majd túlóráztatni a Parlament előtt lévő törvénymódosító-javaslat elfogadása után, így utánajártunk, mi lehet az igazság. Munkajogi szakértőket kérdeztünk a legfontosabb változásokról.
A szakszervezetek 15, a munkáltatók csak 5% béremelést akarnak
Továbbra sincs egyezség a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének mértékéről az érdek képviseletek között. A munkavállalói oldal 13-15 százalékos emelést tart elfogadhatónak, a munkáltatók viszont csak öt százalékot. A A jövő szerdán lesz még egy egyeztetés, ha akkor sem tudnak megállapodni, a kormány dönti el a vitát.