Saját híreink

Varga Mihály a V4-ek munkaügyi miniszteri találkozó után arról beszélt, hogy Magyarország ellenzi az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozásáról szóló javaslatot, mert az új hatóság egy újabb bürokratikus intézményt jelentene és a nemzeti hatásköröket is sértheti.

A KSH tájékoztatása szerint 2017-ben a bruttó átlagkereset 297 000 forint, a nettó átlagkereset 197 500 forint volt. Az év tizenkét hónapjában a bruttó és a nettó keresetek azonos mértékben, 12,9%-kal nőttek az előző év egészéhez képest. A Hivatal tájékoztatása szerint a növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25%-os emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással. A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,4%-os növekedése mellett a reálkereset 10,3%-kal emelkedett.

A szakszervezetek közel két éves összehangolt munkájának eredménye, hogy 2018. február 12-én megalakult a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fóruma (KVKF). A köztulajdonban működő szolgáltatásokat érintő gazdasági tárgyú döntések előkészítésében közreműködő háromoldalú fórum 16 szervezetet: szakmai szövetségeket, érdekképviseleteket, minisztériumokat foglal magában.

A munkavállalók kevesebb mint harmada, mintegy 900 ezer dolgozó tartozik kollektív szerződés hatálya alá, ebből 650 ezren úgynevezett vállalati, egy munkáltatóval megkötött kollektív szerződés részesei.

Félidejéhez érkezett a 2016. július 1-től három évig működő uniós finanszírozású jogpont hálózat. Ezalatt az országban 17 ezer ügyben 8.802 ügyfél vette igénybe ingyenes jogi szolgáltatásait. Az eltelt másfél éves működésről adott tájékoztatást tegnap Bernáth Ildikó, a Nyugat-Dunántúli Régió jogpont kontrollere.

Bár nem magyar sajátosság, hogy számos ágazatban és munkakörben a nők fizetése elmarad a férfiakétól, a szaktárca konzultációt kezdeményez ez ügyben. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a közeljövőben összehívja a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát – értesült a Világgazdaság.

A 2018. január 1-e előtti szabályozás csak arra kötelezte a munkáltatót, hogy a munkavállalókat olyan munkára alkalmazzák, amelyek nem járhatnak hátrányos következményekkel a munkavállalók testi alkatára, fejlettsége vagy egészségi állapotára. Nem tartalmazott azonban a jogszabály kifejezett rendelkezést arra vonatkozóan, hogy amennyiben időközben megváltozik a munkavállaló munkaképessége, köteles-e a munkáltató ekkor is hozzáigazítani a munkakörülményeket a megváltozott helyzethez, ezért ez a szabályozás a gyakorlatban is értelmezési és alkalmazási problémákat vetett fel.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban Mt.) kiemelt jogpolitikai célja[1] a kollektív autonómia lehetőségeinek és a kollektív munkajogi jogalanyok közötti megállapodások szabályozási szerepének kibővítése, melynek eléréséért a jogintézmény tartalma jelentős mértékben módosult, sajátos rendszerképző szabályok „komplex szisztémáját”[2] kialakítva.