image_pdfimage_print

A 2020-as év elején a vírus szó szerint a semmiből tört elő és rendkívül rövid idő alatt térdre kényszerítette a világgazdaságot. Pár hét leforgása alatt a drámaian romló gazdasági kilátások miatt legtöbb országot folyó évi költségvetésének azonnali újragondolására kötelezte. A makrogazdasági folyamatok teljes felborulását idézte elő, a gazdaságpolitika irányítóinak – államok, kormányok – szerepe 2008-as pénzügyi válság után ismét felértékelődött. A váratlan világgazdasági zuhanás globális kihívás elé állítja a Föld lakosságát és talán a világ országainak egymásra utaltsága soha nem volt még akkora, mint napjainkban. A helyzet rendkívül komplex, társadalmi és gazdasági hatásai jóval súlyosabbak lehetnek, mint a 2008-as válságnak. A vírus okozta káosz alapjaiban más, mint a reálgazdaságba a pénzügyi közvetítőrendszerén keresztül begyűrűződő 2008-as gazdasági összeomlás. Megvan az esélye annak, hogy társadalmi és gazdasági hatásai is súlyosabbak legyenek. Magyarországon az állami funkciók közül a versenyképességet javító intézkedések helyét átvette a válságkezelés.

 A vírus okozta gazdasági összeomlás néhány szektort lényegében pár hét alatt teljes leállásra kényszerített, ami példa nélküli helyzetet teremtett. Európában egyből érződött a járványhatás a turizmusban, a vendéglátásban és a kínai beszállítókra támaszkodó nagykereskedelemben, illetve ipari termelésben. Magyarországon a legnagyobb azonnali vesztesek között szerepelnek a szolgáltató-szektor egyes ágai, különös képen a turizmus, vendéglátás és kulturális szolgáltatások. Általánosan és a lehető legrövidebb idő alatt kell reagálnia az államnak a bér – és munkaerőpiaci kihívásokra a jelentősebb társadalmi feszültségek elkerülése és alapvető gazdaságpolitikai célkitűzések védelme érdekében.

Gazdaságpolitikai szempontból két fő megoldandó feladata van most a kormánynak:

  • segíteni, áthidalni a következő időszakot úgy, hogy aztán mihamarabb újrainduljon a teljesen lefagyott gazdaság,
  • a munkaerő-piaci sokk társadalmi hatását mérsékelni.

A piac erre most saját erejéből nem képes, az államok kezében a világ sorsa. Sürgető kérdések, hogy:

Mit tehet munkaerő-piaci szempontból a magyar állam a kialakult helyzettel a tömeges munkanélküliség elkerülése érdekében?

Milyen eszközökkel tudná támogatni a gazdaság gerincét adó kis- és középvállalati szektor válságkezelését?

A rendkívül gyorsan megváltozott gazdasági környezetben az állam egyik elsődleges feladata lett a vállalati szféra és a társadalom megbomlott szinenergiájának helyreállítását támogatni.

Az állam egyik legáltalánosabb célja a védelem, a másik a közösségi jóllét biztosítása. Ebben a két államcélban fejeződik ki az objektív szükséglet, amit elérni kíván az állam a folyamatos fennmaradás és fejlődés érdekében. A megfogalmazott célok közül elsősorban az emberi lét biztosítása érdekében hozott intézkedések (a család védelme, támogatása, a munkanélküliséggel járó ellehetetlenülés kiküszöbölése, a szociális ellátások, a szegényekről való gondoskodás szélesítése) kerültek rövid távon középpontba. A közösségi jólét fenntartása a vírus okozta gazdasági mélyrepülés alatt az állam egyik legjelentősebb kihívása, amit a munkaerő-piac stabilizálásával tud hatékonyabban és gyorsan kezelni.

Néhány javaslat arra vonatkozóan, hogy az állam milyen eszközökkel tudná támogatni a munkaerő-piacot:

  • Cél a tömeges munkanélküliség elkerülése. A Munkahelyvédelmi Akcióterv, Közfoglalkoztatás felülvizsgálata, átalakítása. Álláskeresési járadék (munkanélküli segély) rendszerének újragondolása, a folyósítás időtartamának meghosszabbítása. Adó- és járulékcsökkentési programok meghirdetése.
  • Családtámogatási rendszer, családpolitika felülvizsgálata, esetleges átmeneti forrásátcsoportosítás munkahelyvédelmi, lakhatási célokra. Állami garanciavállalás a munkahelyüket elvesztő családok lakásbérleti díjára.
  • Az alapjövedelem átmeneti bevezetése támaszt adhat a lakossági fogyasztásnak, segítheti a fogyasztói bizalom helyreállítását.
  • Lakossági hiteltörlesztési moratórium jövedelem és vásárlóerő stabilizáló.
  • Cafeteria-rendszer újragondolása, adómentes vagy kedvezményes adózású tételek bevezetése, akár korábbiak visszavezetése.
  • Munkahelyüket elvesztők esetén a közüzemi számlák fizetésére vonatkozó könnyítés.
  • Munkavégzési formák vizsgálata, távmunkába rejlő hosszú távú lehetőségek feltérképezése, bevezetése.
  • Egyéni vállalkozók esetében a KATA fizetésének, egyéni szálláshely-szolgáltatást nyújtóknál a tételes átalányadó átmeneti felfüggesztése.

Munkaerő-piaci szempontból fontos a vállalkozások erőteljes támogatása is, erre a követ lehetőségeket látjuk:

  • Adó- és járulékcsökkentési lehetőségek: cél a munkaerő megtartása. Az évek óta tartó járulékcsökkentési program kibővítése, akár eseti és átfogó jelleggel összhangban a költségvetés teherbíró képességével. Adófizetési moratórium, adókötelezettség részleges vagy teljes elengedésének vizsgálata.
  • Hiteltörlesztési moratórium: azonnali pénzügyi segítség. Kamatszint általános fixálásának lehetősége.
  • Állami garanciavállalás a vállalkozások kötelezettségeire.
  • Állami kamattámogatott – akár 0%-os – hitelek likviditásjavításra.
  • Közvetlen állami tulajdonszerzés lehetőségének vizsgálata bajbajutott, de életképes kkv-k számára. 

Az állami funkciókból, az állami feladatokból és a vírus okozta gazdasági kihívásokból kiindulva rövidtávon a szükséges válságkezelési lépések minél előbbi, hosszabb távon pedig a gazdaság helyreállítására, szerkezetátalakítására vonatkozó stratégiák, irányok kidolgozására van szükség. Alapvető cél a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődéshez való visszatérés.

Munkástanácsok Országos Szövetsége

Kép: portfolio.hu