A munkavállalói oldal több támogatást is megtartana
A Munkástanácsok egyetért bizonyos kafetériaelemek fenntartásával, ugyanakkor ezeknek az elemeknek a rögzítése a bérmegállapodásban nem lenne szerencsés – fogalmazott megkeresésünkre Palkovics Imre, a szakszervezet vezetője. Kiemelte: ebben az esetben fennállna a veszélye annak, hogy a kafetériaelemek megtartása érdekében a béremelések mértéke lenne kisebb, márpedig az érdekképviseletek elsődleges szempontja nem az egyéb juttatások, hanem a bérek emelése. Palkovics felidézte: míg a béreket beleszámítják a nyugdíj- és egészségügyi alapba, a kafetériaelemek nem járulnak hozzá e rendszerekhez. A munkavállalói oldal elsődleges célja, hogy a dolgozókat ne érje nettó jövedelemcsökkenés.
A szakszervezetek közös álláspontja a cafeteria változásokról
A Munkástanácsok Országos Szövetsége egyetért azzal, hogy észszerűsíteni kell a cafeteria-elemeket, a munkáért bér járjon, de a racionalizálás során a nettó tartalmak ne csökkenjenek – mondta Palkovics Imre, a szövetség elnöke szombaton az M1 aktuális csatornán.
Csúcsot döntött az igazolatlan munkahelyi távollét
Minél nagyobb létszámú egy vállalkozás, annál több a betegség miatt kieső napok átlagos száma. Míg az 5–49 fős szervezeteknél dolgozók átlagosan fejenként csak 3,8 napot voltak táppénzen vagy betegszabadságon (a fizikaiak 4,6, a szellemiek 2,6 napot), addig az 50–249 közöttieknél ez már 8,7 nap (10,4, illetve 5,7 nap), de ez is jóval alacsonyabb volt, mint a legalább 250 főt foglalkoztató vállalkozásokra jellemző 11,2 nap (14, illetve 7,1 nap).
Dr Völner Pál parlamenti államtitkár levele az NGTT soros elnökének az alaptörvény VI. cikkének módosításáról
[google-drive-embed url="https://drive.google.com/file/d/1tEA84Haq1cQXxsHVKRcumgGYhwtVo0nS/preview?usp=drivesdk" title="Kordás László válaszlevél (IM).pdf" icon="https://drive-thirdparty.googleusercontent.com/16/type/application/pdf" width="100%" height="600" style="embed"]
Varga Mihály: a kormány nyitott a szociális partnerekkel közös párbeszédre
A lakhatási és mobilitási, a családokat támogató, valamint az öngondoskodást segítő kafetériaelemek megtartásáról egyeztetnének a kormánnyal a munkaadói és a munkavállalói képviseletek, de a rendszer átalakításával kapcsolatos kormányzati szándékkal mindenki egyetért – nyilatkozták a Magyar Időknek az érdekképviseletek. A Pénzügyminisztérium megkeresésünkre kiemelte: cél, hogy a dolgozók munkájukért bért és ne utalványokat kapjanak.
A Munkástanácsok közgazdasági és jogi elemzése a cafeteria elemek tervezett átalakításáról
A cafeteria elemek (béren kívüli juttatások) adómértékei a szociális hozzájárulási adó mértékének 19,5 százalékra történő csökkenése miatt idén a 2017-es 43,66%-os munkáltatói teherről 40,77%-ra mérséklődött. E miatt egy sor cafeteria-elem esetében nagyobb összegű támogatást kaphatnak a munkavállalók. A gyakran használt adómentes juttatások köre megmaradt, sőt némileg bővült 2018-ban. A kulturális belépő, a sportrendezvény belépő, a lakáshitel támogatás, bölcsőde, óvoda költségének térítése, kockázati biztosítások 2018-ban is a már ismert szabályok szerint adhatók.
ÚJRA MINIMÁLBÉRUGRÁS JÖHET
Jelentős, ismét két számjegyű minimálbér- és garantált bérminimum-emelkedés jöhet 2019-ben is – vélik az érdekképviseleti vezetők. A szakszervezetek más-más szemszögből alkották meg javaslataikat, ugyanakkor a cél továbbra is a minimálbérek jelentős felzárkóztatása. A világgazdasági folyamatok azonban számos, a magyar gazdaságra is kiható bizonytalansági tényezőt rejthetnek, ami befolyásolhatja az őszi bértárgyalásokat is.
Beszámoló a Munkástanácsok VII. Kongresszusáról
A Munkástanácsok Országos Szövetsége egyhangúlag választotta újra Palkovics Imrét, a május 25-26-án Balatonalmádiban megrendezett VII. Kongresszusán. Palkovics Imre beszédében II. Szent János Pál pápa szavait idézte: „A technika átalakítja a munkát. A Munka alanya azonban változatlanul az ember.” Hozzátette: A Munkástanácsok feladata a dolgozó ember védelme.
Azonos bér jár az EU-ban másfél év után
Tisztul a kép a külföldi kiküldetésben dolgozó magyarokra vonatkozó szabályozás kapcsán, de például a közúti fuvarozók szerint a közúti szállítást nem lenne szabad kiküldetésnek minősíteni, az ÉVOSZ elnöke pedig arra mutatott rá, hogy a külföldi építőiparban dolgozó magyarok kétharmada nem is kiküldött, hanem egyéni munkavállaló – olvasható a Világgazdaság legfrissebb számában.
Jogi segítség a diákmunkát vállalóknak
A diákmunkavállalók tájékoztatása, illetve a diákok munkajogi problémáinak megoldása érdekében együttműködési megállapodást kötött a JOGpontok jogsegélyhálózat és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája - jelentették be a szervezetek képviselői szerdán.
A Munkástanácsok VII. Kongresszusa egyhangúlag választotta újra Palkovics Imrét a szervezet elnökévé
A Munkástanácsok Országos Szövetsége kongresszusa egyhangúlag választotta újra Palkovics Imrét, a május 25-26-án Balatonalmádiban megrendezett VII. Kongresszusán. Palkovics Imre beszédében II. Szent János Pál pápa szavait idézte: „A technika átalakítja a munkát. A Munka alanya azonban változatlanul az ember.” Hozzátette: A Munkástanácsok feladata a dolgozó ember védelme.
Cél a teljes foglalkoztatás elérése, az adóterhek további csökkentése
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke felhívta a figyelmet: nem először jön elő ez a terv, korábban már Varga Mihály pénzügyminiszter és Orbán Viktor miniszterelnök is többször beszélt róla. A munkavállalók körében a munkaalapú társadalom egyértelműen azt jelenti, hogy lesz hol dolgozni, lehet egzisztenciát építeni és a családnak megélhetést adni.