A koronavírus általi veszélyhelyzetre tekintettel a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a Kormány több lépcsőben az adózással és az adóeljárással kapcsolatban számos olyan intézkedést hozott, amely megkönnyíti a magánszemélyek, vállalkozások, gazdálkodók működését és ezzel segíti a munkahelyek és a családok védelmét. Az intézkedések egy része adó –és járulékcsökkentés, míg másik része eljárási jellegű, ami az adminisztrációban hoz könnyítést.

Az alábbiak összefoglalóan tartalmazzák az eddig intézkedéseket:

I. Veszélyeztetett gazdasági ágazatokban működő vállalkozások közterheinek csökkentése

A koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet gazdasági hatásainak enyhítése érdekében a Kormány meghatározta, hogy melyek azok az ágazatok, amelyek a különösen érintettek. Ezek körét már kétszer bővítette a Kormány.

Veszélyeztetett ágazatba tartozó vállalkozásokat TEÁOR és TESZOR szám szerint adta meg a rendelet, így annak minősül a jogszabályban meghatározott feltételek szerint: taxis személyszállítás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység, sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység, szerencsejáték, fogadás, film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás, konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése, napilapkiadás, folyóirat, időszaki kiadvány kiadása, műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás, utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás, belvízi személyszállítás, fizikai közérzetet javító szolgáltatás, növényi szaporítóanyag termesztése, egyéb, nem évelő növény termesztése, egyéb évelő növény termesztése, dísznövény nagykereskedelme, dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme, hivatásos vadászt alkalmazó vadgazdálkodás, vadgazdálkodási szolgáltatás, törkölypárlat, törköly, vagy gyümölcspárlat gyártása, szőlőbor termelése, kisüzemi sörgyártás, szőlőtermesztés tevékenységet tényleges főtevékenységként végző vállalkozás.

Tényleges főtevékenységnek az a tevékenység minősül, amelyből az adózónak e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott.

A fenti ágazatba tartozók a következő könnyítéseket kapják:

Szociális hozzájárulási adó alóli mentesség

Nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie 2020. március, április, május és június hónapra a veszélyeztetett ágazatba tartozó kifizetőnek a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében, egyéni vállalkozónak és a Tbj.[1] szerinti társas vállalkozónak.

Járulékmentesség

A veszélyeztetett ágazatba tartozó foglalkoztatónál munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy, egyéni vállalkozó, és a Tbj. szerinti társas vállalkozó esetében a járulékalapot képező jövedelem után nyugdíjjárulékot, pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és munkaerőpiaci járulékot nem, csak a 4 %-os mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de legfeljebb 7.710 forint összeget kell megfizetni 2020. március, április, május és június hónapra.

A járulékmentesség nem érinti a biztosított társadalombiztosítási- és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét. Ezen időszak szolgálati időnek minősül és a keresetet, jövedelmet a nyugellátás összegének megállapítása során figyelembe kell venni.

Szakképzési hozzájárulás alóli mentesség

  1. március, április, május és június hónapra nem kell szakképzési hozzájárulást fizetnie.

Rehabilitációs hozzájárulás kedvezménye

A veszélyeztetett ágazatba tartozó rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett esetében a rehabilitációs hozzájárulás mértéke a Rehab tv.[2] szerinti éves hozzájárulás (1 449 000 forint) mértékének kétharmada, azaz a kötelezett 966 000 forint megfizetésére köteles személyenként, és nem kell rehabilitációs hozzájárulási előleget fizetnie.

Kisvállalati adót (kiva) érintő könnyítés

A veszélyeztetett ágazatba tartozó tevékenységet főtevékenységként folytató adóalanynak a 2020. március, április, május, és június havi adókötelezettsége megállapításánál a személyi jellegű kifizetések összegét nem kell kisvállalati adóalapnak tekinteni.

 II. Kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) érintő könnyítés

 2020 februárjában a Katv.[3] hatálya alá tartozó, mentesített tevékenységet folytató kisadózó vállalkozás 2020. március, április, május, és június hónapra mentesül a főállású illetve nem főállású kisadózó után fizetendő tételes adó megfizetése alól.

Az adófizetési kötelezettség alóli mentesülés nem befolyásolja a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságot és az ellátások összegét.

A  kisadózó vállalkozás a  2020. március 1-je előtt esedékessé vált Katv. szerinti adótartozását a  veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónaptól 10 havi egyenlő részletben – az  egyes részleteket a  tárgyhó 12.  napjáig – fizetheti meg.

A NAV a  2020. március 1-jétől a  veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónapig és a részletfizetés időtartamára az adótartozásra pótlékot nem számít fel. Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, akkor a kedvezményre való jogosultságát elveszti, és a  tartozás egy összegben esedékessé válik. Ebben az  esetben a NAV a  tartozás fennmaradó részére – a 2020. március 1-jéig terjedő időszakra felszámított késedelmi pótlékon felül – 2020. március 1-jétől késedelmi pótlékot számít fel. 

A mentesített tevékenységek:

  • a taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 4932),
  • a fodrászat, szépségápolás (TEÁOR és TESZOR 9602),
  • a festés, üvegezés (TEÁOR és TESZOR 4334),
  • az egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR és TESZOR 8690),
  • a villanyszerelés (TEÁOR és TESZOR 4321),
  • a fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9604),
  • az előadó-művészet (TEÁOR és TESZOR 9001),
  • a víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés (TEÁOR és TESZOR 4322),
  • a szakorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8622),
  • az épületasztalos-szerkezet szerelése (TEÁOR és TESZOR 4332),
  • a sport, szabadidős képzés (TEÁOR és TESZOR 8551),
  • a tetőfedés, tetőszerkezet-építés (TEÁOR és TESZOR 4391),
  • az általános járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8621),
  • a padló-, falburkolás (TEÁOR és TESZOR 4333),
  • a fogorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8623),
  • az előadó-művészetet kiegészítő tevékenység (TEÁOR és TESZOR 9002),
  • az egyéb sporttevékenység (TEÁOR és TESZOR 9319),
  • a fekvőbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8610),
  • a konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 8230),
  • az üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5520),
  • a testedzési szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9313),
  • az egyéb vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 5629),
  • az egyéb szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5590),
  • a szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR 9200),
  • az idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül (TEÁOR és TESZOR 8810)
  • a szállodai szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5510)

III. Az idegenforgalmi adó, turizmusfejlesztési hozzájárulás

A 2020. december 31-ig terjedő időszakban eltöltött vendégéjszaka utáni idegenforgalmi adót nem kell beszedni és megfizetni. Fontos, hogy a bevallási kötelezettség a megállapított adóra továbbra is fennáll, kivéve, ha annak összege nulla. A bevallott, de meg nem fizetett adónak megfelelő összegű vissza nem térítendő költségvetési támogatásra jogosultak a települési önkormányzatok.

 A turizmusfejlesztési hozzájárulás megfizetésére kötelezetteknek a 2020. március 1. napjától 2020. június 30. napjáig terjedő időszakra nem kell turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetni, amely időszakra a turizmusfejlesztési hozzájárulás bevallására és megállapítására nem kerül sor.

IV. Adókötelezettségek teljesítésével, végrehajtással kapcsolatos könnyítések

Bevallási kötelezettség

Az adózó 2020. április 22- és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli

  • társasági adó adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének, továbbá a társasági adó éves adóbevallással egyidejűleg teljesítendő adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségének,
  • kisvállalati adó adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének, továbbá kisvállalati adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségének,
  • energiaellátók jövedelemadója adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének, továbbá az éves adóbevallással egyidejűleg teljesítendő adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségének,
  • helyi iparűzési adóbevallás-benyújtási kötelezettségének és az ezzel egyidejűleg teljesítendő adófizetési kötelezettségét, valamint a következő adóelőleg-fizetési időszakra szóló adóelőleg bevallás benyújtási kötelezettségének,
  • innovációs járulék megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének, továbbá az éves járulékbevallással egyidejűleg teljesítendő innovációs járulékelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségének
  1. szeptember 30-ig tehet eleget.

Beszámolási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos könnyítés:

A számviteli törvény szerinti beszámolókra vonatkozó beszámoló készítési, nyilvánosságra hozatali, letétbehelyezési és közzétételi, továbbá benyújtási határidők – amennyiben azok e 2020. április 22 és 2020. szeptember 30. között esedékesek – 2020. szeptember 30-ig meghosszabbodnak.

NAV általi végrehajtások szüneteltetése

Az adóhatóság előtt 2020. március 24-én folyamatban lévő végrehajtási eljárások szünetelnek a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig.

Fontos, hogy három esetkör kivételt képez a szüneteltetés alól.

  1. az általános közigazgatási rendtartás alapján hozott döntésen alapuló meghatározott cselekmények végrehajtása
  2. a törvényszéki megkeresésen alapuló meghatározott cselekmények végrehajtása és a
  3. veszélyhelyzet során előírt kötelező járványügyi intézkedések megsértése miatt kiszabott követelésekre folytatott eljárás is, ami azt jelenti, hogy ha valaki a fertőző betegségek és járványok megelőzése vagy a járványveszély elhárítása érdekében szükséges járványügyi előírásokra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben foglaltakat megsérti, az egészségügyi államigazgatási szerv által kiszabott egészségügyi bírság végrehajtandó.

Az eljárásban érintett adózónak nem kell semmilyen kérelmet benyújtania a NAV-hoz, az adóhatóság hivatalból intézkedik!

 A felfüggesztés a gyakorlatban azt jelenti, hogy a NAV a felfüggesztés időtartama alatt további végrehajtási cselekményeket (például inkasszó, lefoglalás) nem indít, azonban az eljárást nem szünteti meg, illetve a felfüggesztés előtti foglalásokat sem oldja fel, de a folyamatban lévő inkasszót visszavonja, a jövedelemletiltást pedig szünetelteti.

Az eljárás a felfüggesztés megszűnésével folytatódik.

Az eljárás szünetelése az érintett eljárásokban a végrehajtáshoz való jog elévülési idejének szünetelését is jelenti.

Meg kell említeni, hogy a szüneteltetéssel nem érintett folyamatban lévő végrehajtási eljárásokat a NAV méltányossági alapon felfüggesztheti.

V. Adóigazgatási szabályok változása

Minősítés

Az adózó megbízható adózói minősítése nem szüntethető meg:

  • a veszélyhelyzet ideje alatt végzett és az azt követő minősítés alapján a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő harminc napon belül esedékes adókötelezettség megsértése miatt a terhére megállapított adókülönbözetre való hivatkozással,
  • a veszélyhelyzet ideje alatt végzett és a megszűnését követő harmincadik napot magában foglaló negyedévet követő minősítés alapján a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő harminc napon belül megindított végrehajtási eljárásra való hivatkozással.

A veszélyhelyzet ideje alatt végzett és az azt követő minősítés során a NAV a kockázatos adózónak minősítés során a feltételek vizsgálata során figyelmen kívül hagyja a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő harminc napon belül esedékes adókötelezettség megsértése miatt az adózó terhére megállapított adókülönbözetet.

Fizetési halasztás részletfizetés

A NAV a fizetési halasztáson, a részletfizetésen és az automatikus részletfizetési kedvezményen túl a legfeljebb 5 millió forint összegű adóra, egy alkalommal, legfeljebb hat havi pótlékmentes fizetési halasztást vagy legfeljebb tizenkét havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez, ha a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja vagy valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza.

Fontos, hogy ez csak az adózó a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig előterjesztett kérelmére történik, nem automatikus!

A kérelmet az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó elektronikus úton vagy írásban nyújthatja be. A fizetési könnyítésre irányuló eljárás illetékmentes, a kérelem ügyintézési határideje tizenöt nap.

Adótartozás mérséklése

Az adóhatóság a nem természetes személy adózónak és az adó megfizetésére kötelezett személynek az adótartozását egy alkalommal, legfeljebb 20%-kal, de öt millió forintot meg nem haladó összegben mérsékli, ha az adótartozás megfizetése a kérelmező gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené.

Az adómérséklés csak egy adónem tekintetében kérelmezhető.

Fontos szabály, hogy ez csak az adózó a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig előterjesztett kérelmére történik, nem automatikus!

A kérelmet az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó elektronikus úton vagy írásban nyújthatja be. Az adómérséklésre irányuló eljárás illetékmentes, a kérelem ügyintézési határideje pedig tizenöt nap.

Nagy összegű adóhiánnyal és adótartozással rendelkező adózók közzététele

A nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzététele során NAV figyelmen kívül hagyja a veszélyhelyzet ideje alatt és az azt követő harminc napon belül esedékes adókötelezettség megsértése miatt az adózó terhére megállapított adóhiány és jogkövetkezmény összegét.

A nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzététele során NAV figyelmen kívül hagyja a veszélyhelyzet ideje alatt végzett és a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik nap negyedévét követő közzététel során a veszélyhelyzet ideje alatt és az azt követő harminc napon belül esedékes adótartozást.

EKÁER

Az adózó a veszélyhelyzet ideje alatt és a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig mentesül a kockázati biztosíték nyújtása alól a kockázatos termékkel végzett közúti fuvarozással járó tevékenység miatti EKAER szám megállapítása során.

A NAV haladéktalanul, hivatalból intézkedik a 2020. április 22-t megelőzően az elkülönített letéti számlára befizetett kockázati biztosíték összegének az adózó részére történő visszautalása, illetve a vállalt garancia felmondásához szükséges hozzájárulásának a pénzintézet részére történő továbbítása iránt. Az útszakasz mentesítésre vonatkozó engedély érvényessége a veszélyhelyzet ideje alatt végig fennáll.

Pénztárgépek, élelmiszer-automaták kötelező felülvizsgálata

Főszabály szerint a pénztárgépek üzembe helyezését, illetve legutóbbi éves szervizelését követő 1 éven belül kell elvégeztetnie az üzemeltetőnek az AEE szoftver jogszabályoknak való megfelelőségének vizsgálatára és szükség szerinti módosítására irányuló felülvizsgálatot.

Amennyiben ez a határidő a veszélyhelyzet időtartama alatt jár le, a felülvizsgálatot az üzemeltető a veszélyhelyzet megszűnését követő százhúsz napon belül köteles elvégeztetni.

Ugyanez a szabály vonatkozik az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automatákra is.

VI. Egészségügyi szolgáltatás fizetés nélküli szabadság esetén!!!

Május 1-jétől a munkáltató – a tárgyhót követő hónap 12. napjáig – egészségügyi szolgáltatási járulékot állapít meg, vall be és fizet meg a veszélyhelyzet fennállásának időszakában a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló után, aki továbbra is egészségügyi szolgáltatásra jogosult marad. Ennek összege havi 7.710 forint.

A NAV a munkáltató kérelmére engedélyezi, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék megállapított és bevallott összegét a munkáltató a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig fizethesse meg.

VII. A SZÉP kártyára vonatkozó rendelkezések

A 2020. évben a Széchenyi Pihenő Kártya

  • szálláshely alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 400 ezer forint (225 ezer forint helyett),
  • vendéglátás alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 265 ezer forint (150 ezer forint helyett),
  • szabadidő alszámlájára utal utalt támogatás legfeljebb évi 135 ezer forint (75 ezer forint helyett)

összegig minősül béren kívüli juttatásnak.

2020 évben az éves rekreációs keretösszeg

  • ha a munkáltató költségvetési szerv, évi 400 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll, vagy ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg, illetve a 400 ezer forintnak a munkáltatónál jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn.
  • más munkáltató esetében évi 800 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll, vagy ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg; és ugyancsak a 800 ezer forint arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn.

A 2020. április 22-től 2020. június 30-ig adott juttatások tekintetében nem terheli szociális hozzájárulási adókötelezettség a SZÉP Kártya kártyaszámlájára utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összeget.

A költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria-juttatásának kerete, illetve cafetéria-juttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten adott juttatások együttes nettó összege a 2020. évben nem haladhatja meg a 400 000 forintot.

VIII. Későbbi időpontban hatályba lépő rendelkezések

  1. július 1-től két százalékponttal – 17,5 százalékról 15,5 százalékra – csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke.
  2. július 1-től két százalékponttal – 17,5 százalékról 15,5 százalékra – csökken a béren kívüli juttatások (Szja tv. 71. §), a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások (Szja tv. 70. §) és a kamatkedvezményből származó jövedelem (Szja tv. 72. §) adóalapként meghatározott összege.
  3. július 1-től az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO) esetén a kifizető az ekhoalap összege után 15,5 százalék ekhót fizet (a korábbi 17,5 százalék helyett).
  4. január 1-től egy százalékponttal – 12 százalékról 11 százalékra – csökken a kisvállalati adónak a kulcsa.

 

Budapest, 2020. április 23.

    Holecz Gábor

        Alelnök

 

 

[1] a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. § d) pont

[2] a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló2011. évi CXCI. törvény

[3] 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról