image_pdfimage_print

Az ülésen Bodó Sándor államtitkár adott tájékoztatást a veszélyhelyzettel összefüggő egészségügyi helyzetről és a Munkahelyvédelmi Program gyakorlati tapasztalatairól.

Bodó Sándor elmondta: A vendéglátás és turizmus szektorban veszik igénybe legtöbben a rövidített munkaidős foglalkoztatási támogatást. A kulcsfontosságú munkatársakat, mint a szakács, a főpincér igyekeznek megtartani. Valamelyest javulást okozott az ágazatban történő foglalkoztatás terén, hogy vidéken megnyitották a kerthelyiségeket és megnövekedett a házhozszállításra az igény.

Egyre többen pályáznak a bértámogatásra, mindemellett most elsősorban informatikai és adminisztrációs könnyítésekkel próbálják a pályázat igénybevételét egyszerűsíteni.

A beadott pályázatok elbírálására sikerül tartani a 8 napot. A nem elfogadott pályázatok száma minimális, ezek többnyire adminisztratív hiba miatt kerülnek elutasításra. A leggyakoribb ok, hogy a támogatást a pályázó nem a pályázat beadásának napjától kéri, hanem akár hónapokkal visszamenőleg. Ezeket sajnos nem tudják elfogadni, mert visszamenőleges hatállyal jogalkotási elvekbe ütközik, valamint a GINOP pályázati modell sem teszi ezt lehetővé. Fontos tehát, hogy a támogatás kezdetének időpontja nem lehet korábbi a benyújtásénál!

Korábban felmerült kérdésekre reagálva elhangzott:

Egységes álláspont a kormányzat részéről, hogy az egészségügyi dolgozóknak, akik esetleg megfertőződnek munkájuk során, 100%-os táppénz jár.

A szülők, akik gyermekük ellátása miatt kényszerülnek otthon maradni, nem jogosultak a táppénzre. A kormányzat ezt a problémát a köznevelési intézményekben biztosított gyermekfelügyelettel igyekszik kiküszöbölni. Szakszervezeti oldalról felvetődött a kérés, hogy mivel sok szülő a nyárra tervezett szabadságot már kivette, hosszabbítsák meg a köznevelési intézményekben a gyermekfelügyeletet július végéig.

Azzal a felvetéssel kapcsolatban még nem tudnak információt adni, hogy a munkásszállókban hogyan tudják csökkenteni a fertőzés kockázatát, de dolgoznak az ügyön.

Végezetül az államtitkár kifejtette, hogy kérik a munkaadók és a munkavállalók tanácsait azzal kapcsolatban, hogy a munkahelyeken milyen további szabályokra van szükség a koronavírus-járvány okozta helyzetben, amelyek csökkentik a kockázatot.

Palkovics Imre a kérésre reagálva elmondta, hogy komoly jogértelmezési kérdés merült fel a 24 havi munkaidőkerettel kapcsolatban. A Munkástanácsok Országos Szövetsége múlt héten írásban kérte az Innovációs és Technológiai Minisztérium állásfoglalását a kérdésben. A problémát a referencia-időszak betartása jelenti. Az EU-s irányelv szerint nem haladhatja meg az egy évet, egyes jogászok szerint 24 hónapot lehet referencia-időszaknak tekinteni.

Munkavállalói szempontból lényeges, hogy a munkavállalók egészségi állapotának megőrzése miatt nem lehet a referencia-időszakot átlépni, hacsak nem az az egyedüli szempont, hogy a munkáltatóknak hogyan éri meg a leghatékonyabban megszervezni a munkát.

Az új Rendelet alapján, ha a munkáltató egyoldalúan alkalmaz legfeljebb 24 havi munkaidőkeretet, a Rendelet és az Mt. szövegéből nem tűnik ki világosan és egyértelműen, hogy a 48 órás beosztás szerinti heti maximális munkaidő átlagolt figyelembevételére nyitva álló időszakokat (4, 6, esetleg 12 hónap) miként kell megfelelően alkalmazni.

A Munkástanácsok a fenti kérdésre vár az ITM-től mielőbb egyértelmű állásfoglalást, amelyet el tud küldeni a munkaadóknak és a munkavállalóknak tájékoztatásul.

Munkaadói oldalról felmerült a kérdés, hogy milyen konkrét intézkedéseket tervez a kormány a munkahelyteremtésre.

Az államtitkár elmondta, hogy 100 000 betölthető közfoglalkoztatotti hely van, amelyből pillanatnyilag 80 000 betöltött, valamint az állami cégek több tízezres létszámhiányt jelentettek korábban. Most ennek a részletes kidolgozása, ajánlattételek zajlanak. A kormány tisztában van azzal, hogy nem elég a kiközvetítés, átképzésekre is szükség van, amelyeknek a kivitelezését nehezítik a járvány miatti korlátozások.

Fotó: mti