image_pdfimage_print

Beszámoló az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) és a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa (KOMT) 2021. december 03-i közös, digitális plenáris üléséről  

Először általános és a Covid járvánnyal, valamint az oltással kapcsolatos kérdésekben a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsának ülése zajlott le.

A KOMT-on elhangzott: Egyes kormányrendeletek már a 3. oltásról is szólnak, és a védettségi igazolványok lejárati idejéről is döntés születhet. Jelenleg még a december 15-i határidő nem járt le, így a kormány nem tud adatokat szolgáltatni azokra vonatkozóan, akik a kötelező oltások felvételét illetően illetmény nélküli szabadságra kerülnek.

A szakszervezeti oldal ügyvivője egyértelműen kijelentette, hogy a szakszervezeti oldal nem oltásellenes, ő maga is beoltotta magát, ezt szeretné megerősíteni. Mindezek mellett az érdekképviseletek elfogadhatatlannak tartják, hogy a munkáltató kötelező jelleggel szabadságra küldi a dolgozókat. Az oldal álláspontja szerint az adatokat majd csak a második határidő után lehet megjeleníteni, a felszólítást követően, hiszen csak ekkor lesz végleges létszámadat.

A KOMT oldal ügyvivője elmondta, hogy diszkrimináció tapasztalható a pedagógusok körében, hiszen az egyházi intézményeknél nem kötelező az oltás. Az önkormányzati érdekképviseletek jelezték: nem tudják, hogy készült-e hatástanulmány az intézkedés elrendelése előtt, és azt sem, hogy hogyan tudják majd a kényszerszabadságra küldött kollégákat pótolni. Az önkormányzati érdekképviseletek szerint előnyösebb megoldás lett volna, ha az önkormányzatok az oltás kérdését egységesen kezelik, illetve a kormányrendelet előtt egyeztetni kellett volna az érdekképviseletekkel, szakszervezetekkel.

Boros Péterné elmondta, hogy az egészségügyi pótlék jogintézménye létezik a kockázati pótlás megállapítására, a jövőben az egyes ügyfélszolgálati helyeken meg kellene fontolni ennek igénybevételét. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) részérél elhangzott, hogy az illetmény nélküli szabadság intézményesítése nem csak a munkavállalót, hanem a családokat is sújtja, hiszen kiesnek az egészségügyi ellátásból, nem lesz folyamatos a szolgálati idejük, ami mind óriási hátrányt jelent számukra. A KOMT oldalszóvivő elmondása szerint az orvosok részt vettek egy oktatáson, amelyen arra ösztönözték őket, hogy ne adjanak ki az oltás mentességére vonatkozó igazolásokat. Ezért az orvososok félnek, nem merik kiadni az oltási mentességet.

A szakszervezet oldala egy bizottság felállítását szorgalmazta, amely áttekintené a fentiekre vonatkozó javaslatokat, illetve a január hónapot követő létszámgondokat is intézményenként kezelné, esetlegesen ágazatonként.

A kormány válasza a felmerülő kérdésekre a következő volt: A közszféra esetében kötelező a védőoltás, 2021. november 15-ig megtörtént a munkavállalók tájékoztatása, jelenleg is zajlanak a felmérések.

A szakszervezetek részéről érkezett kifogás az, hogy miért nem veszi figyelembe a szabályozás, hogy valaki nemrég esett át a fertőzésen és a védettségi szintje magas és nem indokolt a védőoltás felvétele? A védettségi igazolványok közül az oltást igazoló védettségi igazolvány fogadható el. A háziorvos egészségügyi szempontok szerint adhat mentességről szóló igazolást az oltás felvételének kötelezettsége alól, így például abban az esetben is, ha az érintett nem olyan régen esett át a fertőzésen és magas a védettség szintje. Lehetőség van ugyanis határozott időre kiadni a mentességről szóló igazolást.

Milyen következménye van, ha a védőoltást nem veszik fel? Egy év fizetés nélküli szabadság után a munkáltató a foglalkoztatott jogviszonyát felmondással megszüntetheti, amennyiben továbbra sem vette fel az oltást, a jogviszony megszüntetés azonban mindkét szférában csak egy lehetséges következmény. Időközben születtek újabb kormányrendeletek, amelyek már a harmadik oltás kérdésével foglalkoznak. Az egészségügyi területen már kötelező a harmadik oltás és bizonyos kormányzati intézményeknél is. Ismert, hogy a kormány foglalkozik azzal a kérdéssel is, hogy az oltást igazoló védettségi igazolvány lejárati határideje is adott legyen, figyelemmel azon esetekre, ahol az első két oltás felvétele hat hónapon túl történt. Még nem látható, hogy hányan vannak, akik a védőoltást nem veszik fel és orvosi indokkal sincs mentesítésük ez alól.

Az orvosok esetében semmilyen kormányzati ráhatás nincs, a foglalkoztatási orvos és a körzeti orvos önállóan rendelkezhet az adott keretek között az oltás elleni mentesség igazolásának kiadásáról.

Az adótörvények tekintetében az ülés átalakult az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács ülésére, és az OKÉT-nak megfelelő napirendek tárgyalását kezdték meg.

Fehér József, az OKÉT Munkavállalói Oldal ügyvivője elmondta: az adótörvényekről szóló konzultáció a 2021. június 10-i OKÉT ülésen már részben lezajlott. Az adótörvényeknek kifejezetten közszolgálati következménye nincs, a helyi iparűzési adó 50%-os megszűnése azonban érintheti a közszolgálati bérezést. Egy fiatal 20 éves többet fog keresni nettóban, mint egy 40 éve ott dolgozó három diplomás szakember.

Ennek tükrében az adótörvények változásáról Besesek Botond helyettes államtitkár úr tartott egy rövid tájékoztatást.

Az államtitkár elmondta, hogy a szochó január 1-től csökken, eltörlik a szakképzési hozzájárulást és a szochóba építik az adócsökkentés kedvezményét. Hozzátette, hogy a ténylegesen befizetett átlagbért illetőleg a ténylegesen megfizetett adótartalomnak megfelelően, azaz 890.000 Ft-ig jár vissza az adókedvezmény. Akiről az adóhatóságnak vannak adatai, annak nincs teendője. Akinek azonban nincs, vagy bármilyen adata hiányzik, akkor a visszaadó nyilatkozatot ellenőrizni kell, illetve, ha van pótolni való (bankszámlaszám stb.), azt pótolni kell, mivel anélkül az adóvisszatérítés nem lesz végrehajtható.

A bérek megtárgyalásával kapcsolatban a szakszervezeti oldal elmondta, hogy a fejlettebb régiók kormányhivatalai kevesebb bérfejlesztést kaptak, és a legalább 5% infláció mellett létszámhiány van. Álláspontunk szerint ez súlyosan kihat a munkavégzés színvonalára. Az oldal álláspontja szerint több közszolgálati ágban, közöttük az önkormányzati tisztviselők esetében is a béralapot kukába lehet dobni, a 38 650 Ft ma már teljes mértékben elértéktelenedett.

A szakszervezet felhívja a figyelmet, hogy a minimálbér tarifákkal kapcsolatban megfigyelhető a bértorlódás és az önkormányzatok többségének nincs fedezete bérfejlesztésre. A bérkérdések tárgyalásával kapcsolatban Adorján Richárd helyettes államtitkár úr elmondta, hogy ennek megtárgyalására nem készült fel a kormány, és arra kérte az OKÉT működtethetőségért felelős államtitkár asszonyt, hogy legyen egy következő ülés, és ezen az ülésen az ágazatok vezetői is vegyenek részt.

Kitért arra, hogy az SZJA visszatérítés közel 600 milliárd forintot visz el a költségvetésből, és szinte minden családost érint. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a közszféra területén reálkereslet emelkedés tapasztalható. Kiemelte a minimálbér-megállapodás jelentőségét, ez a legrosszabb keresetűeknek jó intézkedés, a többiek esetében valóban bértorlódást eredményez. Ez olyan ágazatokan fordulhat elő, ahol alacsonyabbak az illetmények. A jelenlegi számok szerint a bruttó átlagkereset növekedés 8,5 % a közszféra területén, a versenyszférában 3,3%, a költségvetés területén 5%. Elmondta, hogy 2022-ben a bérkompenzáció intézménye folytatódik. A kormány és a szakszervezetek által létrehozott szakértői bizottság nem tudott dűlőre jutni azzal kapcsolatban, hogy hogyan vezessék ki a bérkompenzáció intézményét, mert ennek alkotmányjogi következményei is vannak.

A szakszervezeti oldal részéről elhangzott, hogy az OKÉT összehívásának mellékleteként megküldték a kormányzati oldal részére a plenáris ülésre vonatkozó témaköröket, és 12 pontban kért tájékoztatást az OKÉT munkavállalói oldal, köztük olyan fontos kérdésekben, mint a 6 havi fegyverpénz juttatására vonatkozó részletszabályok, az önkormányzatokhoz tartozó kulturális intézmények 6%-os illetményfejlesztése, az egészségügyi ágazat egyszeri 500.000 Ft-os COVID-dal kapcsolatos juttatása.

Ezzel kapcsolatban a kormányzat részéről választ ígértek, és ígéretet tettek arra, hogy rövid időn belül az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács újra összehívásra kerül, amelyen a 12 pontos kérdésre, a bérfejlesztés témakörére és a szakszervezetek ágazati témakörökbe feltett kérdésikre is választ fognak adni.

Holecz Gábor, a Munkástanácsok közszféráért felelős alelnöke hozzászólásában a következőkre tért ki: „A rendvédelmi ágazatban pozitívnak tartjuk a fegyverpénz bevezetését. Bízunk abban, hogy a pénzügyőr kollégák is jogosultak lesznek rá. Ne legyen feszültség a kollégák között azzal, hogy megosztjuk a pénzügyőr állományt.”

A rendvédelmi szférában közel 20%-os, az adószférában pedig 10%-os emelést kaptak a foglalkoztatottak, melyből 5%-ot le kell dolgozni a munkaidőkeret kapcsán.

Üdvözölte, hogy a jogi hibát a 24 órát teljesítő pénzügyőrök esetében a PM pótolta.

Hozzátette: Több mint ezer pénzügyőrnek nincs egyenruhája, 1500 nyomozót gyakorlatilag kizárunk az egyenruházati utánpótlás intézményből. Fontos lenne továbbá a lakhatási támogatás intézményének bevezetése, ezt minden szférát érintően meg kellene fontolnia a kormánynak.

„A tisztelt minisztériumok képviselői minden további nélkül részt vehetnének egy OKÉT ülésen, nem kellene másodkézből tolmácsolni a felmerült kérdéseket, ha már az ágazati érdekegyeztetés annyira nem működik.”

Holecz Gábor kiemelte: nagyon sajnálja, hogy a védekezésben a pénzügyőrök, illetve az önkormányzati tisztviselők a pótszabadság tekintetében a mai napig nem kaptak semmiféle pozitív hírt. Az elmúlt OKÉT ülésen az önkormányzatok részéről is felmerült ez a kérdés, szeretné, ha az erre vonatkozó kormányrendelet minél hamarabb megjelenne.

Holecz Gábor

Munkástanácsok Országos Szövetsége

Közszféráért felelős alelnök