(kiegészítő, saját kezdeményezésű vélemény)

Ez a kiegészítő vélemény kiegészíti és aktualizálja az éves növekedési jelentésről februárban kidolgozott véleményben foglalt javaslatokat, hogy az EGSZB nagyobb hatást fejtsen ki a szemeszter teljes éves ciklusa során.

1.           A vélemény lényegi tartalma

Az Európai Unióban mindmáig nem sikerült orvosolni a beruházási hiány problematikáját. Az állami és magánberuházások, valamint a képzéssel és oktatással kapcsolatos kiadások továbbra is szükségesek az európai vállalkozások versenyképességének javításához. Az idei országspecifikus ajánlások kiemelt figyelmet fordítanak a beruházások kérdésére, ami üdvözlendő fejlemény. Különös figyelmet kell fordítani a termelő beruházásokra és a szociális infrastruktúrába történő beruházásokra a fenntartható növekedés előtérbe helyezése érdekében, valamint a szociális jogok pillérének megvalósítását célzó intézkedésekre a társadalmi, gazdasági és környezeti egyenlőtlenségek növekedésének elkerülése érdekében.

A tagállamoknak további reformokra kell törekedniük. A folyófizetésimérleg-többlettel rendelkező országok kapcsán – az Európai Unió és az euróövezet gazdasági és politikai stabilitásának megőrzése érdekében – mindenképpen foglalkozni kell azzal, hogy a tagállamok nem igazán tartják tiszteletben a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárást. Az EGSZB sajnálatosnak tartja, hogy nincsenek összhangban egymással a beruházások, a szociális ügyek és az éghajlatváltozás fontos területére vonatkozó általános jellegű ajánlások, valamint a fiskális szabályok alapján meghatározott konkrét, számszerűsített stratégiai célkitűzések.

A jelenlegi rendkívül alacsony kamatlábak lehetővé tették, hogy a nemzeti költségvetésekben forrásokat szabadítsanak fel az államkötvényekre fordított alacsonyabb kamatkiadások eredményeként. A tagállamoknak ezeket a forrásokat a tárgyi, digitális és környezeti beruházások, valamint a képzéssel, a készségek fejlesztésével és a képesítésekkel kapcsolatos kiadások növelésére kellene felhasználniuk, amit az emberi erőforrásokba való befektetésnek és nem költségnek kell tekinteni.

A szociális kérdésekre vonatkozó országspecifikus ajánlások kapcsán üdvözlendő, hogy nagyobb szerepet szánnak a szociális jogok európai pillérének és a szociális eredménytáblának. Az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy az európai szemeszter következő ciklusaiban is ezt az irányt kövesse, még inkább elmélyítve ezt.

Az elmúlt évben kiemelt témává vált az éghajlatváltozás kérdése, és ez jobban tükröződhetne az európai szemeszterben is. A következő évi ciklusra vonatkozó ajánlásoknak több olyan országspecifikus ajánlást kellene tartalmazniuk, amelyek az éghajlatváltozásból eredő egzisztenciális fenyegetések kezelését célozzák. Legalább tagállamonként egy ilyen ajánlást meg kellene határozni.

Az adópolitikának ösztönzőket kellene biztosítania a termelő és a reálgazdaságba irányuló beruházásokhoz. Az adóbevételeknek a munkával és a fenntartható fogyasztással kapcsolatos források helyett inkább más forrásokból kellene származniuk.

Az európai gazdaság egyes részeinek financializációja túlzott terhet ró a vállalkozásokra – és alkalmazottaikra –, amelyek munkahelyeket és hozzáadott értéket teremtenek, és növelik a reáltőke állományát. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg annak a lehetőségét, hogy miként lehetne az európai szemesztert arra felhasználni, hogy a részvényesek helyett az érdekelt felek érdekei legyenek fontosabbak.

A szociális partnerek részvételének ösztönzése érdekében minimumszabályokat kellene bevezetni arra vonatkozóan, hogy a nemzeti kormányoknak az európai szemeszter különböző szakaszaiban konzultálniuk kell a nemzeti szociális partnerekkel.

A közjavakra vonatkozó európai bizottsági politikának azt az elvet kellene követnie, mely szerint a stratégiai jelentőségű állami eszközöket és az olyan szolgáltatásokat, amelyeket jobb, ha az állam nyújt, nem szabad bevonni a privatizációba, illetve nem szabad gazdaságilag kedvezőtlenebb időszakokban eladni állami javakat, hogy ne érje nettó veszteség az államot.

A blokklánc és az egységes piac (INT/885)

(saját kezdeményezésű vélemény)

A blokklánc-technológia hozzájárul a fenntartható fejlődési célok eléréséhez, erősíti a polgárok szerepvállalását, előmozdítja a vállalkozói szellemet és az innovációt, javítja a mobilitást és a vállalkozások határokon átnyúló lehetőségeit, miközben növeli a fogyasztók számára biztosított átláthatóságot. Azonban számos kihívással kell még foglalkozni, különösen a jogi egyértelműség és a jogbiztonság sürgős megteremtésével, valamint a magánélet védelmével.

Továbbra is szükség van közös uniós megközelítésre, az EGSZB ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy indítson el egy olyan átfogó kezdeményezést a blokklánc-technológiáról, amely – a fenntartható fejlődés célkitűzéseire összpontosítva – meghatározza a közös uniós megközelítést és jövőképet. Ezt a kezdeményezést egy cselekvési tervvel kell kiegészíteni, amely Európát a blokklánc-technológia globális referenciapontjává teszi.

Létre kell hozni a blokklánc-technológiában érdekelt felek egy, az uniós intézmények – köztük az EGSZB és az RB –, az ipar, a fogyasztók, a tagállamok és a tudományos élet stb. képviselőit tömörítő európai platformját, hogy az a bevált gyakorlatok megosztását lehetővé tevő hálózatok hálózataként teret biztosítson a közös tanuláshoz és kapacitásépítéshez. Az EGSZB aktív szerepet játszhat egy ilyen „platform” létrehozásában, és ezzel együtt az átláthatóság, a befogadás, az együttműködés és a szervezett civil társadalom részvételének biztosításában.

Emberközpontú mesterséges intelligencia (INT/887)

COM(2019) 168 final

Az Európai Bizottság hét kulcsfontosságú elemet határoz meg a megbízható mesterséges intelligencia megvalósításához:

  • az emberi cselekvőképesség támogatása és emberi felügyelet,
  • stabilitás és biztonság,
  • adatvédelem és adatkezelés,
  • átláthatóság,
  • sokféleség, megkülönböztetésmentesség és méltányosság,
  • társadalmi és környezeti jólét,
  • elszámoltathatóság.

Az AI-rendszereknek igazodniuk kell a különböző meglévő jogszabályokhoz. Meg kell határozni, hogy a kihívások közül melyek azok, amelyek etikai kódexekkel, önszabályozással és önkéntes vállalásokkal kezelhetők, és melyek azok, amelyeket nyomonkövetési mechanizmusokkal és a szabályok megszegése esetén szankciókkal kiegészített szabályozási és jogi eszközökkel kell kezelni.

Az EGSZB ismételten megerősíti, hogy a munkaszervezésben, annak felügyeletében és ellenőrzésében, valamint az értékelési és munkaerő-felvételi rendszerekben változást előidéző AI-rendszerek bevezetésekor konzultációt kell folytatni a munkavállalókkal, és tájékoztatni kell őket. Az Európai Bizottságnak elő kell mozdítania a szociális párbeszédet annak érdekében, hogy a munkavállalókat bevonják az AI-rendszerek használatába.

Az EGSZB olyan, tesztelési eljárásokon alapuló, hatékony tanúsítási rendszer bevezetésére szólít fel, amelynek segítségével a vállalatok igazolhatják AI-rendszereik megbízhatóságát és biztonságosságát. Javasolja, hogy dolgozzanak ki egy „megbízható európai vállalkozás” tanúsítványt a mesterséges intelligencia területén, amelynek alapját többek között a mesterséges intelligenciával foglalkozó magas szintű szakértői csoport által összeállított értékelési lista képezi.

Az EGSZB világos szabályok meghatározását javasolja, amelyek mulasztás esetén a felelősséget jogi személyiségekre: természetes személyekre vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezetekre ruházzák.

Az EGSZB emellett arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy a technológiai fejlődés fényében rendszeresen vizsgálja felül az általános adatvédelmi rendeletet (GDPR) és a kapcsolódó jogszabályokat.

A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv végrehajtása (NAT/775)

COM(2019) 190 final

 Az Európai Bizottság 2015 decemberében elfogadta a körforgásos gazdaságra – hulladékmentes gazdálkodás – vonatkozó cselekvési tervet, hogy új lendületet adjon a munkahelyteremtésnek, a növekedésnek és a beruházásoknak, illetve karbonsemleges, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdaságot teremtsen

A cselekvési terv elsőként javasolt az értékláncok egészére kiterjedő következetes megközelítést. Az Európai Bizottság ezzel beépítette a körforgásra vonatkozó alapelveket a műanyaggyártásba és -felhasználásba, a vízgazdálkodásba, az élelmiszer-rendszerekbe és az egyedi hulladékáramok kezelésébe. Ezt a tagállamok, az Európai Parlament, az üzleti közösség és a polgárok határozott támogatása és részvétele tette lehetővé.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottságnak a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv végrehajtásáról szóló jelentését, és különösen annak elismerését, hogy az érdekelt felek bevonásának alapvető szerepe lesz a körforgásos gazdaságra való átállásban. Az EGSZB támogatja továbbá azokat az Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke politikai iránymutatásaiban közölt terveket, amelyek egy európai zöld megállapodás létrehozásával és a körforgásos gazdaság új, konkrét ágazatokra – például a textil- és az építőiparra – koncentráló cselekvési tervére történő javaslattétellel kapcsolatosak.

A körforgásos gazdaság érdekelt feleinek európai platformja (ECESP) egy olyan platform, amely azzal a céllal jött létre, hogy összefogja a körforgásos gazdaság közösségét Európában. 2017-ben az EGSZB és az Európai Bizottság közös kezdeményezéseként alakult meg a körforgásos gazdaságra vonatkozó csomagról szóló EGSZB-vélemény ajánlásai nyomán. Az intézmények partnersége kulcsfontosságú szerepet játszott a platform sikerében, és fontos, hogy ez a partnerség a körforgásos gazdaságra vonatkozó minden új cselekvési terv kapcsán folytatódjon és bővüljön annak biztosítása érdekében, hogy a civil társadalom szereplői álljanak az átmenet középpontjában. Az EGSZB határozottan hisz abban, hogy a platform kulcsfontosságú szerepet tölt be az érdekelt felek részvételének biztosításában; ezt a szerepet a jövőben is el kell látnia, illetve azt tovább kell erősíteni.

A körforgásos gazdaság egyre nagyobb jelentőségének és többdimenziós jellegének tükrözése érdekében a következő ciklusban a platformot támogató koordinációs csoport tagjainak be kell vonniuk más fontos érdekcsoportok (például az ifjúság és a pénzügyi ágazat) képviselőit is, segíteniük kell a jövőre vonatkozó forgatókönyvek kidolgozását az ágazatok közötti összefonódások megerősítése érdekében, illetve gyakrabban kellene összeülniük és a platform nagyköveteiként kellene fellépniük a körforgásos gazdaság közösségén kívüli fórumokon is.

Az EGSZB kiemeli, hogy az inkluzivitás biztosítása érdekében a körforgásos gazdaságra történő átállást immár nemzeti, regionális és helyi szinten kell levezetni. Fontos, hogy a tevékenységek a helyi sajátosságokhoz igazodjanak és a helyi erősségekre építsenek.  A decentralizált megközelítés különösen hasznos lehet abban, hogy feltérképezzük, mivel járul hozzá a körforgásos gazdaság a polgárok jó életminőségéhez. A polgárok magatartása, motivációi és a körforgásos megoldások alkalmazásában előttük álló akadályok felmérésének támogatása érdekében az EGSZB javasolja egy polgári tanácsadói fórum létrehozását.

A körforgásos gazdaságra történő sikeres átálláshoz alapvető a fogyasztók tájékozottsága és szerepvállalása is. Egy, a körforgásos jelleget tanúsító címke bevezetése felgyorsítaná az átállást és támogatná a fogyasztókat abban, hogy fenntartható döntéseket hozzanak. A siker érdekében azonban ezt egy egész Európára kiterjedő kommunikációs kampánnyal is támogatni kell. A kapacitásépítés szintén kulcsfontosságú elem abban, hogy az érdekeltek megértsék az EU körforgásos gazdaságra történő átállását és részesei legyenek annak.

Senki se maradjon le a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend végrehajtása során (SC/053)

(Finn elnökség felkérése készített vélemény)

A fenntartható, karbonsemleges és erőforrás-hatékony gazdaságra való áttérés társadalmunkban és gazdaságunkban is alapvető változásokat követel. Ezek a változások nemcsak esélyeket, hanem kockázatokat is jelentenek. A „senki se maradjon le” elvének lényege az, hogy a társadalom minden tagjának és különösen a hátrányosabb helyzetű személyeknek valódi esélyük legyen megragadni a lehetőségeket, és hogy jól felkészüljenek a kockázatok kezelésére. Ehhez aktív szakpolitika szükséges. A „senki se maradjon le” elve konkrétan azt is magában foglalja, hogy a lehető legtöbb ember újra képessé váljon arra, hogy pozitív szerepet töltsön be aktív polgárként az átmeneti folyamatban.

A fenntartható fejlődési célok megvalósítása érdekében, valamint azért, hogy senki se maradjon le, az EGSZB a következőkre kéri az Európai Bizottságot, a Parlamentet, a Tanácsot és a tagállamokat:

  • európai zöld és szociális megállapodás létrehozása egy átfogó, „2050-ig szóló európai uniós fenntartható fejlődési stratégia” keretében. Az átállás által az európai népességre (különösen a szegény és a veszélyeztetett csoportokra), valamint a strukturálisan gyenge régiókra kifejtett potenciális negatív/pozitív mellékhatások szisztematikus értékelése, valamint a fenntarthatóság és az egyenlőtlenség generációk közötti mozgatórugóinak jobb megértése,
  • megfelelő kormányzati struktúrák és eszközök létrehozása a fenntartható fejlődési célok, valamint az európai zöld és szociális megállapodás végrehajtásához, pl. az európai szemeszter, a minőségi jogalkotás, valamint a többéves pénzügyi keret – többek között a kohéziós és a szociális alapok – felhasználása az átalakulás előremozdítására,
  • a (szénfelhasználást elhagyó) „igazságos átmenet” szélesebb körű értelmezésének kialakítása, valamint ennek támogatása céljából az szociális jogok európai pillérének teljes körű végrehajtása, ugyanakkor az újraelosztó rendszerek reformjának ösztönzése (testreszabott adózás, szociális védelem, valamint fenntartható és szociális beruházások), és a munka és a magánélet közötti egyensúly és a nemek közötti egyenlőség előmozdítása,
  • esélyegyenlőség és egyenlő hozzáférés biztosítása a megfelelő oktatáshoz és képzéshez mindenki számára,
  • az olyan polgárok aktív részvétele előtt álló akadályok leküzdése, akik nem rendelkeznek a szükséges pénzügyi és társadalmi tőkével, a szükséges ismeretekkel és információkkal, valamint a lehetőségekhez való hozzáféréssel,
  • olyan szakpolitikák bevezetése, amelyek egyszerre előnyösek a polgárok számára és védik a környezetet, pl. a kiszolgáltatott csoportokat előnyben részesítő légszennyezettségi tervek, zöld szociális lakhatási politikák stb.,
  • a fenntarthatóságra való átálláson belül a szociális és megosztásalapú gazdaság előmozdítása (pl. készségek, körforgásos gazdaság, energetikai átmenet, a szövetkezetek támogatása),
  • a kkv-k támogatása annak érdekében, hogy sikerrel vegyék az átmenetet, és fenntartható versenyképességet valósítsanak meg a készségekhez, a finanszírozáshoz, az innovációhoz és a technológiához való jobb hozzáférés révén,
  • a minőségi munkahelyek teremtésének fokozása,
  • stratégia megtervezése annak biztosítása érdekében, hogy ne csupán a városok, hanem a vidéki közösségek is befogadóbbá, rugalmasabbá és fenntarthatóbbá váljanak,
  • az éghajlatvédelem és az alkalmazkodás erősítése Európában a sivatagosodás elleni küzdelem, valamint a vízhiány és az elnéptelenedés kezelése érdekében,
  • a fiatalok és a jövő nemzedékei számára érdemi érdekképviselet, valamint a fenntarthatósági döntéshozatalhoz való hozzászólási lehetőség biztosítása,
  • egy olyan fenntartható kereskedelempolitika előmozdítása, amely beépíti a kereskedelem pozitív és negatív társadalmi és környezeti externáliáit.

Az EGSZB elnökének állásfoglalása

A csatlakozási tárgyalások megkezdése Észak-Macedóniával és Albániával:
elengedhetetlen az EU hitelességének és geostratégiai érdekeinek fenntartása

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) mély csalódottságának ad hangot az uniós vezetőknek az Európai Tanács október 17–18-i ülésén meghozott döntése miatt, mely szerint tovább halasztják a csatlakozási tárgyalások megkezdését Észak-Macedóniával és Albániával, mivel e tekintetben nincs egyetértés a tagállamok között.

Az EGSZB rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy nem tartották be a két országgal szemben vállalt kötelezettségeket. Az Európai Tanács 2018. június 28-i következtetései, amelyek jóváhagyták a bővítésről és a stabilizációs és társulási folyamatról szóló, a Tanács által 2018. június 26-án elfogadott következtetéseket, ugyanis egyértelmű irányt mutattak a csatlakozási tárgyalások 2019. júniusi megnyitásához. Az Európai Tanács 2019. június 18-án már úgy határozott, hogy legkésőbb 2019 októberére visszatér az Észak-Macedóniával és Albániával való csatlakozási tárgyalások megkezdésére vonatkozó európai bizottsági ajánlások kérdéséhez.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló döntés második alkalommal történő elmulasztása ezzel a két országgal szemben, mely minden szükséges feltételnek eleget tett[1], geostratégiai és történelmi hiba, ami az EU hitelességét és megbízhatóságát veszélyezteti. Az EU-nak megvolt a lehetősége arra, hogy megkezdje a tárgyalásokat, és eközben szigorú feltételeket alkalmazzon a jó kormányzásra vonatkozóan, ragaszkodjon a tagságra vonatkozó kritériumok szigorú alkalmazásához a tárgyalási folyamat során, valamint jobb eszközöket dolgozzon ki a jogállamiság csatlakozást követő érvényesülésének nyomon követésére.

Az EGSZB meg van győződve arról, hogy e régió „európaiasításának” folyamata komoly strukturális reformokat tesz szükségessé a Nyugat-Balkán országaiban.

Az EGSZB-nek nincsenek kétségei afelől, hogy néhány tagállamban nagymértékű „bővítési fásultság” érzékelhető az uniós polgárok körében. Nem kétséges, hogy az Unión belüli választóvonalak – például a bevándorlással és az új költségvetéssel kapcsolatos kérdésekben – elterelték a szükséges politikai figyelmet a bővítési politikáról. Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt az uniós csatlakozással kapcsolatos politikai konszenzust és széles körű támogatást, mely Észak-Macedóniában és Albániában tapasztalható.

A nyugat-balkáni fiatalok magas elvárásokat támasztanak az EU-val szemben, és nem szabad csalódást okoznunk nekik. Az EGSZB meggyőződése, hogy pozitív kilátásokat kell kínálnunk ezeknek a fiataloknak a jövőre nézve, lehetővé téve számukra, hogy stabil és virágzó régióban éljenek.

A civil társadalmi szervezetek határozott álláspontja, hogy a Nyugat-Balkán Európa kulcsfontosságú geostratégiai régiója, a közvetlen szomszédságunkban, mely iránt más globális szereplők is érdeklődést mutatnak.

Az EGSZB által 2019. április 16–17-én Tiranában megrendezett 7. nyugat-balkáni civil társadalmi fórumon a civil társadalmi szervezetek zárónyilatkozatban erősítették meg, hogy az EU bővítése – különös tekintettel demokratikus értékeinek és jogi normáinak terjesztésére a Nyugat-Balkánon – mind a régió, mind pedig az EU érdekében áll, még ha ez jelenleg kihívások sokaságát is jelenti[2].

Az EGSZB több alkalommal is aggodalmát fejezte ki a civil társadalom mozgásterének több nyugat-balkáni országban tapasztalható szűkülésével kapcsolatban, és arra kérte a nyugat-balkáni hatóságokat, hogy kettőzzék meg erőfeszítéseiket a jogállamiság, az alapvető emberi jogok, az igazságügyi reform, a korrupció és diszkrimináció elleni küzdelem, valamint az újságírók függetlensége és a sajtószabadság tiszteletben tartásának biztosítása érdekében – ezek azok az alapvető európai értékek közé tartoznak, amelyeket minden uniós tagállamnak tiszteletben kell tartania. Erőteljesen ösztönözni és népszerűsíteni kell a szociális párbeszédet és a szociális partnerek, illetve civil társadalmi szervezetek gazdasági és társadalmi fejlődésben betöltött szerepét.

Az EGSZB továbbra is szorosan és intenzíven együtt fog működni a Nyugat-Balkán civil társadalmával, hogy támogassa és megnyugtassa őket azzal kapcsolatban, hogy a helyük az Európai Unióban van. Mindent meg fogunk tenni a megbékélés és az európai értékek előmozdítása érdekében a térségben, és szilárdan ragaszkodunk az EU bővítésével kapcsolatos álláspontunkhoz. Meggyőződésünk, hogy az uniós csatlakozással kapcsolatos egyértelmű jövőkép alapvető fontosságú a régió stabilitása szempontjából, és reméljük, hogy a bővítés továbbra is az EU egyik prioritása marad annak ellenére, hogy jelenleg számos kihívással néz szembe[3].

A régióbeli partnereinkkel folytatott rendszeres tevékenységeink – a Montenegróval és Szerbiával fenntartott civil társadalmi konzultatív vegyes bizottságok, a nyugat-balkáni civil társadalmi fórumok, valamint az EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozókat megelőzően szervezett magas szintű civil társadalmi konferenciák – révén az EGSZB a maga részéről továbbra is a Nyugat-Balkán civil társadalmának szószólója marad, és hídként szolgál az uniós intézmények és kormányaik felé.

Az EGSZB rendkívül nagyra értékeli az Európai Parlament 2019. október 24-én elfogadott állásfoglalását, és megerősíti, hogy maradéktalanul támogatja az Európai Parlamentet és a hivatalba lépő Európai Bizottságot az EU bővítési politikájának megerősítése és a Nyugat-Balkánnal kapcsolatos uniós szerepvállalás lehetőségeinek javítása érdekében.

Az EGSZB sürgeti az összes érdekelt felet, hogy tegyenek meg minden szükséges lépést annak érdekében, hogy az Európai Tanács egyhangú és pozitív határozatot fogadjon el a 2020 májusában, Zágrábban megrendezendő EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozót megelőzően. Arra kérjük továbbá az EU Tanácsának soron következő horvát elnökségét, hogy ezen a csúcstalálkozón adjon új lendületet a bővítési folyamatnak.

Az EGSZB hozzájárulása az Európai Bizottság 2020. évi munkaprogramjához és azon túlmenően

(Állásfoglalás az új Bizottság számára)

A 27 oldalas írásban megfogalmazottak főbb kívánalmai:

– Gazdasági bázisunk fejlesztése: az európai modell jövője – tartós, inkluzív és fenntartható gazdasági fejlődés, megújult egységes piac, teljes és produktív foglalkoztatás, valamint a mindenkit megillető tisztességes munka előmozdítása.

– Egy zöldebb, méltányosabb és befogadóbb jövő építése – sürgős fellépés az éghajlatváltozással és hatásaival szemben.

– A polgárok és a szabadságok védelme – béke, igazságosság és erős intézmények.

– Az európai érdekek és értékek előmozdítása a világban – a végrehajtási eszközök erősítése és a fenntartható fejlődést szolgáló globális partnerség újjáélesztése.

– A prioritások erős irányítás és erősebb uniós költségvetés révén történő megvalósítása.

– Az EGSZB vezető szerepet tölt be a civil társadalom uniós ügyekben való részvételében és elősegíti azt – a civil társadalmi szervezetek szerepvállalása, bevonása és a velük történő konzultáció.

[1]             A Tanács 2018. júniusi következtetései.

[2]             7. nyugat-balkáni civil társadalmi fórum: zárónyilatkozat https://www.eesc.europa.eu/en/agenda/our-events/events/7th-western-balkans-civil-society-forum/final-declarations

[3]             https://www.eesc.europa.eu/sites/default/files/files/7th_eesc_western_balkans_civil_society_forum_-_final_declaration.pdf