2013. február 05-én az Alkotmánybíróság tárgyalta a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény kifogásolt szakaszait.
Az ifjúsági munkanélküliség Európa egyik legnagyobb társadalmi és gazdasági problémája, amely Magyarországon fokozottan érezteti hatását – erre hívja fel időről időre a figyelmet a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) Ifjúsági Tagozata. Amellett, hogy rávilágítanak a nehézségekre, nemzetközi példákkal alátámasztott javaslatokat is tesznek a bajok kezelésére.
Az OBI megsértette az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, hátrányosan megkülönböztette és a mai napig megkülönbözteti a vidéki dolgozókat. A Munkástanácsok Országos Szövetségének tagszervezete, a Kereskedők Érdekvédelmi Szakszervezete (KÉSZ) kérelmet nyújtott be az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, amely kérelmet az megalapozottnak ítélt. A Határozat szerint az OBI megsértette az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét: hátrányosan megkülönböztette és a mai napig megkülönbözteti a vidéki dolgozókat. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság kötelezte az OBI-t, hogy a határozat jogerőre emelkedését követően 60 napon belül szüntesse meg az eltérő bérezést, illetve a bérkülönbségek kiegyenlítése érdekében tett munkáltatói intézkedéseket.
Brüsszelben rendezték meg a „Munkahelyeket Európa érdekében” elnevezésű konferenciát, ahol olyan magas szintű EU vezetők vettek részt, mint Martin Schulz az Európa Parlament elnöke, Herman Van Rompuy, az Európa Tanács elnöke, Jose Manuel Barroso az Európa Bizottság elnöke, és több magas rangú EU politikus és szakember, ezáltal is hangsúlyozva a téma fontosságát. A rendezvényen részt vett Dr. Soós Adrianna a Munkástanácsok Országos Szövetségének szakmai tanácsadója.
2013. január 21-én rész-megállapodást írt alá az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája. A megállapodásról és az elmúlt hetek, hónapok eseményeiről kérdezzük Szabó Imrét, aki a HÖOK elnökségének tagjaként vett részt a felsőoktatás átalakításával kapcsolatban lezajlott „küzdelmekben”.
Január 1-jétől megnyílt az 50 grammnál könnyebb küldemények piaca tíz uniós tagországban, köztük Magyarországon, így elvileg már semmi akadálya, hogy riválisokat kapjon a Magyar Posta - írja a csütörtöki Világgazdaság. A lap értesülései szerint elsőként az osztrák postához tartozó Feibra Kft. adta be szerdán a piacra lépési kérelmet a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságnak. Mivel ezt a tervezett indulás előtt 45 nappal kell megtenni, február végi nyitással lehet kalkulálni. A piacnyitás rövid távon aligha eredményez radikális átrendeződést, de az biztos, hogy javulni fog a postai szolgáltatások színvonala. A várhatóan kieső bevételeket több területről szeretné pótolni a Magyar Posta - írja a lap.
Plantek Lászlóné írása... Több mint ötször annyi az egy lakosra jutó GDP Budapesten, mint a legrosszabb munkanélküliségi mutatókkal rendelkező Nógrád megyében; az alkalmazásban állók havi bruttó 162 ezer 421 forintos átlagkeresete pedig 51 ezer forinttal maradt el az országos átlagtól – derül ki a megye 2011. évet gazdasági szempontból elemző kiadványaiból. Az adatok szerint nem változott jelentősen a megye gazdasági szerkezete, 2011-ben is meghatározó volt a feldolgozóipar, benne a gépipar és a kohászat, illetve a kereskedelem.
„A Munka értékének újraépítése és a gazdasági rend átalakítása a jobb munka érdekében” című szemináriumot a francia CFTC szakszervezet kezdeményezte az EZA-val (a keresztény szakszervezetek európai képzési központjával) együttműködésben. A többnyire francia előadók arra keresték a választ, hogy a harmadik évezredben, a növekvő gazdasági bizonytalanságok közepette, hogyan őrizhető meg a keresztény gondolkodók tanítása a munka értelméről:
A szakszervezeti szövetségek elégedetlenek a július elsejével életbe lépett új Munka törvénykönyvével, és annak korrekcióját várják jövőre, az év végi minimálbér-megállapodást azonban jó eredménynek tartja a Liga és a Munkástanácsok is, miközben az Autonómok és a SZEF szerint romlani fog a munkavállalók helyzete 2013-ban.
Megállapodott a kormány a múlt péntek óta már csak három pedagógus-szakszervezet alkotta sztrájkbizottsággal. A negyedik érdekképviseleti szerv, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) viszont kijelentette, hogy nem ír alá és új sztrájkbizottságot alapít.