EnglishEnglishYoutubeYoutubeRSSRSSFacebookraFacebookra

Ajánlások a bértárgyalásokra való felkészüléshez

1.       A legfontosabb pénzügyi változások 2013-tól

a)      A minimálbér összege 93 000 Ft/hó összegről 98 000 Ft/hó összegre, a garantált bérminimum (az un. szakmunkás bérminimum) 108 000 Ft/hó összegről 114 000 Ft/hó összegre nő.

b)      A 202 000 Ft/hó összeg feletti bérek esetében megszűnik az adóalap növelő un. szuperbruttósítás, ezáltal a bruttó bér emelése nélkül is emelkedik ebben a körben a nettó bér. Példaként a  630 000 Ft/hó bruttó kereset esetében a nettó bér a bruttó bér emelése nélkül 18 500 Ft-tal nő. A fizikai átlagkereset szintjén (2012-ben 158 000 Ft/hó) ekkora nettó bérnövekedéshez 28 000 Ft-os, azaz 18,5%-os bruttó béremelésre lenne szükség.

c)       Ugyancsak a magas keresetűeket érintő, de rövid távon jövedelemcsökkentő  változás, hogy a 660 000 Ft/hó bruttó kereset feletti részre  is kell meg kell fizetni a munkavállalónak a 10%-os nyugdíjjárulékot. Ezt a jövedelemcsökkenést a szuperbruttósítás kivezetése azonban 1 000 000 Ft/hó keresetig kompenzálja.

d)      A munkáltatók bérköltségét csökkenti, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv bevezetése nyomán a 25 év alatti, az 55 év feletti, a tartós munkanélküli, vagy a gyed-ről, gyes-ről visszatérők foglalkoztatása esetén a havi bérköltség legalább 16 000 Ft-tal, de akár 28 500 Ft-tal is csökkenhet. A kedvezmények mértéke a tartós munkanélküliek, a gyed-ről, gyesről visszatérők és a pályakezdő 25 év alattiak esetében a legnagyobb.

e)      Szintén a munkáltatók bérköltségét csökkenti a kisvállalatoknál (25 fő foglalkoztatott létszámig, 500 MFt éves árbevétel alatt) a kedvezményes kisvállalati adózás (KIVA) bevezetése, amely a munkáltatói közterheket csaknem a felére (28,5%-ról 16%-ra) csökkenti.

  1. 2.       A bértárgyalások jogi háttere

A 2012/07/01-től hatályos Munkatörvénykönyv sajnálatosan kiiktatta a munkáltatók azon kötelezettségét, hogy a bérintézkedések előtt tájékoztassák a munkahelyi szakszervezetet és konzultációt folytassanak velük a tervezett lépésekről. Erre most már csak akkor kötelesek, ha van a munkahelyen kollektív szerződés és ebben kifejezetten szerepel a fentiek előírása. A biztos megoldás ezért a bértárgyalások menetének, információs hátterének a kollektív szerződésben történő szabályozása. Ahol nincs kollektív szerződés, vagy az nem szabályozza a béralkut, ott az egyetlen lehetséges megoldás az MT 272§ 4. és 5. bekezdésére hivatkozással kezdeményezni a bértárgyalások megindítását és az ehhez szükséges információk megadását. A továbbiakban e tárgyalások lefolytatásához adunk háttér információkat.

  1. 3.       A keresetek reálértékének alakulása az elmúlt években

a)      A fizikai dolgozók reálkeresete 2010-2012 között a versenyszférában annál nagyobb mértékben csökkent, minél közelebb esett a kereset a minimálbérhez. A minimálbér reálértéke csaknem 15%-kal csökkent a 3 év alatt. A fizikai átlagkereset (ez 2012-ben bruttó 158 000 Ft. volt )  reál értéke ugyanebben az időszakban 6,5%-kal csökkent. Más oldalról közelítve: amíg a minimálbér nettója 2010-ben még a létminimum költségeinek 77%-ára volt elég, 2012-ben már csak a 66%-ára. A fizikai átlagbér tekintetében ugyanezek az arányok: 2010-ben 129%, 2012-ben már csak 113%.

b)      A családi jövedelmek alakulására nagy hatást gyakorolt a családi adókedvezmény 2011. évi bevezetése. A kedvezmény előnyei annál nagyobb mértékben érvényesülnek, minél magasabb a kereset. 2 gyerek esetén legalább bruttó 125 000 Ft-os havibér kell a teljes (20 000 Ft/hó) adókedvezmény lehívásához, 3 gyerek esetén viszont már 620 000 Ft/hó havibér kell ahhoz, hogy a teljes 99 000 Ft/hó adókedvezmény érvényesíthető legyen. Erre is visszavezethető, hogy 2 minimálbérű keresővel rendelkező családban a családi adókedvezmény sem volt képes érdemben javítani sem 2, sem 3 gyerek mellett a családi jövedelem / családi létminimum költség arányt, amely ma is 66%-on áll (azaz a családi létminimum 2/3-át éri csak el),  ugyanúgy, mint a családi adókedvezmény bevezetése előtt.   Ezzel szemben a 2 fizikai átlagbérű keresővel rendelkező családban a családi adókedvezmény már mind 2, mind 3 gyerek esetén a családi létminimum fölé tudta tolni a családi jövedelem nettó értékét, amelyek 3 évvel ezelőtt még szintén a családi létminimum alatt voltak.

  1. 4.       Javasolt béremelési igény 2012-ben és 2013-ban

A megélhetési költségek egy aktív keresőre vetítve 2012-ben várhatóan 7 300 Ft-tal nőnek, míg 2013-ra (a rezsiköltség csökkentés megvalósítása esetén) 5 600 Ft-os  költség növekedés várható. Ez a 2 évre együttesen 12 900 Ft-ot jelent. Ennyivel, azaz 12 900 Ft-ot meghaladóan kellene növekednie a nettó (családi adókedvezmény nélkül számított) bérnek 2012-ben és 2013-ban együttesen ahhoz,  hogy az alapvető szükségletek kielégítését szolgáló javakat (élelmiszert, energiát, közlekedést) ugyanolyan mennyiségben lehessen megvásárolni, mint 2011-ben. Példaként, ha egy munkavállaló bruttó bére 2011-ben 100 000 Ft/hó volt, akkor neki, ahhoz, hogy a mai nettó bére a 2011. évi megélhetést biztosítsa, 2012-ben 125 000 Ft-ot kellene  keresnie (ez 25%-os bruttó béremelésnek felel meg), 2013-ban pedig 133 000 Ft-ot (6,4%-os bruttó béremelés). 2012-ben azért kellett volna viszonylag magas bruttó béremelésben részesülnie, mert az adójóváírás felszámolásával a nettó bére eleve havonta 12 100 Ft-tal csökkent.  Ha egy munkavállaló bruttó bére 2011-ben 130 000 Ft/hó volt, akkor neki, ahhoz, hogy a mai nettó bére a 2011. évi megélhetést biztosítsa, 2012-ben 154 000 Ft-ot kellett volna keresnie (18,5%-os bruttó béremelés!), 2013-ban pedig 162 000 Ft-ot (5,2%-os bruttó béremelés!). Érdemes leltárt készíteni, amelyben segít a csatolt tábla rendszer! Ennek első munkalapja a megélhetési költségek alakulását mutatja egy keresőre és a családokra vetítve, a további munkalapok pedig azt, hogy adott bruttó bér esetén (tetszőleges összeg írható be a megfelelő kék színű cellákba) hogyan alakul a nettó kereset, illetve családi jövedelem.

  1. 5.       A munkáltató gazdasági helyzetének figyelembe vétele

Leépülő (recessziós) gazdasági környezetben - és ma sajnos ez van Magyarországon – természetesen sok munkáltató számára  okozhat nehézséget a reálbérmegőrzéshez szükséges bérköltség fedezetének előteremtése. Annak megítéléséhez, hogy adott munkáltatónál milyenek a bérnövelés lehetőségei, az alábbi adatok alakulását érdemes áttekinteni 2010-re, 2011-re  és 2012-re.

  1. nettó árbevétel, Ft
  2. anyagjellegű ráfordítások, Ft
  3. személyi ráfordítások, Ft
  4. hozzáadott érték (nettó árbevétel mínusz anyagjellegű ráfordítások), Ft
  5. össze fizikai foglalkozású létszám, fő
  6. teljes munkaidős fizikai létszám, fő
  7. a fizikai dolgozók által ledolgozott munkaórák száma, ezen belül a rendkívüli munkaidőben, az éjszakai műszakban és az éjszakai munkaidőben ledolgozott órák száma
  8. a fizikai dolgozóknak kifizetett bértömeg, valamint a béren kívüli juttatások összege, Ft,
  9. a teljes munkaidős fizikai foglalkozású létszámnak kifizetett bértömeg, valamint a béren kívüli juttatások összege Ft,
  10. összes szellemi foglalkozású létszám, fő
  11. teljes munkaidős szellemi foglalkozású létszám, fő
  12. a szellemi dolgozók által ledolgozott munkaórák száma, ezen belül a rendkívüli munkaidőben, az éjszakai műszakban és az éjszakai munkaidőben ledolgozott órák száma, óra
  13.  a szellemi dolgozóknak kifizetett bértömeg, valamint a béren kívüli juttatások összege, Ft,
  14.  a teljes munkaidős szellemi dolgozóknak kifizetett bértömeg, valamint a béren kívüli juttatások összege, Ft
  15. összes vezetői foglalkozású létszám, fő
  16. teljes munkaidős vezetői foglalkozású létszám, fő
  17. a vezető állású dolgozók által ledolgozott munkaórák száma, ezen belül a rendkívüli munkaidőben, az éjszakai műszakban és az éjszakai munkaidőben ledolgozott órák száma, óra
  18.  a vezető állású dolgozóknak kifizetett bértömeg, valamint a béren kívüli juttatások összege, Ft,
  19.  a teljes munkaidős vezető állású dolgozóknak kifizetett bértömeg, valamint a béren kívüli juttatások összege, Ft

A fenti adatok közül az 1-4 pontban felsoroltak a vállalat legalább évente egyszer elkészülő eredmény kimutatásából, az 5-19 pont alattiak a munkaügyi statisztikákból szerezhetők be. A legtöbb felsorolt munkaügyi adat a kötelező statisztikai adatszolgáltatás része, ezért a vállalat ezeket évente egyszer, de a legtöbbet havonta elkészíti.

Az adatok értékelésénél az alábbi arányokat és változásokat érdemes kiszámolni és értékelni:

  • Hogyan alakult az elmúlt 3 évben (2010-2011-2012) a személyi ráfordítások és a hozzáadott érték %-os aránya? Ha a személyi ráfordítás/hozzáadott érték arány az évek során csökkent, akkor a munkavállalók  részesedése is csökkent az általuk előállított új értékből.
  • Hogyan alakulna a személyi ráfordítások és a hozzáadott érték %-os aránya 2011-hez képest, ha a személyi ráfordításokat a szakszervezet által igényelt bérnövekedéssel, a hozzáadott értéket pedig a 2012. évi várható tényadatokkal számoljuk? Ha a személyi ráfordítás/hozzáadott érték arány nem nőne, akkor ez kedvező alapot teremt a béremeléshez.
  • A munkáltatótól kért számításoknál javasolt figyelembe venni az 1/d,e pontokban bemutatott személyi ráfordítás csökkentő intézkedések hatását.
  • Hogyan alakult az egy ledolgozott órára jutó bértömeg változása (Ft/óra) az egyes  foglalkoztatotti kategóriákban (fizikai, szellemi, vezető állású)? Ha a ledolgozott órára jutó b
  •  
  • ruttó bértömeg növekedése a fizikai dolgozóknál 2012-ben 18%-alatt maradt, 2013-ban pedig 5,5% alatt marad, akkor a fizikai dolgozók reálbére ezekben az években csökken.
  • Hogyan alakul az egy ledolgozott órára jutó bértömeg, vagy béren kívüli juttatás növekedési üteme az egyes foglalkoztatotti kategóriák közötti összevetésben? Ha a változás %-os üteme a fizikai dolgozók rovására jelentősen (5%-ot elérő mértékben) eltér az egyes foglalkozási kategóriákban (fizikai, szellemi, vezetői) , akkor a jövedelem elosztás az adott munkahelyen megkérdőjelezhető, de legalábbis elfogadható magyarázatot igényel. Már csak azért is, mert a magasabb jövedelmi szinteken ugyanaz a %-os bérnövekedés jóval magasabb forint összegben nyilvánul meg.
  • Hogyan alakult a teljes munkaidős létszám átlagbére? Különösen vitatható a fizikai, szellemi és vezetői foglalkozási csoportok közötti,  aránytalan ütemű béremelési gyakorlat ott, ahol a teljes munkaidős fizikai dolgozók átlagbérének nettó értéke  túlórák és bérpótlékok nélkül !!! a 2012 év végén becsült 91 000 forintos létminimum alatt van. Ez most bruttó 140 000 Ft/hó kereset alatt következik be. (Az átlagbér számítása: kifizetett teljes munkaidős fizikai bértömeg túlóra és pótlékok nélkül,  osztva a teljes munkaidős fizikai létszámmal.)
  • A béren kívüli juttatások beszámítása a kereset emelésbe - elsősorban a nehezebb gazdasági helyzetben levő munkáltatóknál -kompromisszumként elfogadható, mert a béren kívüli juttatás továbbra is olcsóbb a munkáltató számára. Figyelni kell azonban arra, hogy a munkáltatók többnyire a munkáltatói terhekkel  csökkentik a kifizetett nettó értéket (ilyen esetben pl. 10 000 Ft cafeteria emelés kézhez kapott összege csak 7 370 Ft-tal nő,  ami azonban még mindig több, mint a 10 000 Ft bruttó béremelésből megkapott 6 550 Ft). Ugyanakkor az is tény, hogy a cafeteria juttatást egyik évről a másikra egyoldalúan csökkentheti a munkáltató, amit az alapbérrel nem tehet meg. Továbbá a cafeteria juttatás után nem képződik nyugdíj és táppénz alap, csak akkor, ha a juttatás az önkéntes nyugdíj pénztárat gyarapítja, vagy kockázati egészségbiztosításra fordítják. (A cafeteria juttatások 2013. évi változásaival külön ismertető foglalkozik)

 

  1. 6.       A csatolt adatlapok használata
  • 1. Munkafüzet lap: a megélhetési költségek alakulását mutatja
  • 2. Munkafüzet lap: a családi kedvezmények nélküli bruttó és nettó bérek összegét mutatja. A kék kockába kell beírni a bruttó keresetet, a többit számolja a tábla.  A barna oszlopokba kell beírni a 202 000 Ft feletti bruttó kereseti összegeket, mert ezeknél 2012-ben az un. szuperbruttóstást még figyelembe kellett venni.
  • 3. Munkafüzet lap: 2 keresős és 2 gyerekes családra számolja annak a keresőnek a nettó keresetét, ahol a családi adókedvezményt elszámolják. Itt is a kék kockába kell beírni a bruttó keresetet, a többit számolja a tábla.  A barna oszlopokba kell beírni a 202 000 Ft feletti bruttó kereseti összegeket, mert ezeknél 2012-ben az un. szuperbruttóstást még figyelembe kellett venni.
  • 4. Munkafüzet lap: 2 keresős és 3 gyerekes családra számolja annak a keresőnek a nettó keresetét, ahol a családi adókedvezményt elszámolják. Itt is a kék kockába kell beírni a bruttó keresetet, a többit számolja a tábla.  A barna oszlopokba kell beírni a 202 000 Ft feletti bruttó kereseti összegeket, mert ezeknél 2012-ben az un. szuperbruttóstást még figyelembe kellett venni.

 

125 éves a Rerum novarum

Munkavállalók Világa

Páratlan héten: kedd: 20.30
ismétlés:péntek: 22:30, hétfő: 11:00, kedd:17:30

Jogi segítség a munka világában - Echo Tv

moszpiktocart

MOSZ kártya kedvezményekKattintson a kártyán levő logókra

Euro Discount Club VODAFONE OTPBank [...]

Jogpont

Jogpontok_logoINGYENESEN HÍVHATÓ TELEFONSZÁM:

06 80 77 88 00

ÜGYFÉLFOGADÁS: Hétfő :8 - 20h-ig Kedd: 11 - 20h-ig Szerda: 11-19h-ig Csütörtök: 11-19h-ig Péntek: 8-19h-ig

Belépés a szakszervezetbe

Feliratkozás hírlevelünkre

Ha gmailt használ és fontosak vagyunk az Ön számára, kérjük "csillagozza" be hírlevelünket a "Beérkező leveleknél"

Regisztráljon és kérdezzen!

A jogász válaszol

Tisztelt Munkástanácsok!

 2013.év elejétől a munkáltatóm ledolgoztatja a reggeli (munkaközi szünet) idejét (napi 20 perc)....

Varga Mihály Áder János köztársasági elnök megbízásából a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetést adott át Palkovics Imrének