image_pdfimage_print

A június 2-i VKF ülésen dr. Horváth Tamás munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár ismertette a legújabb foglalkoztatási, támogatási adatokat. Mint elmondta, az álláskeresők száma: 330 000 fő (áprilisban 50 ezer fővel nőtt), az új regisztráltak száma már csökkenő tendenciát mutat.

Munkahelyvédelmi bértámogatásra 10500 vállalkozás (telephely) 137 000 főre nyújtott be kérelmet, amelyből a mai napig 90 ezret már pozitívan elbíráltak. Átlagosan 165.000.-Ft/hó/fő támogatási igényt fogalmaztak meg a kérelmezők. A támogatási igény benyújtása – a folyamatban lévő jogszabálymódosítás alapján – annak elfogadása esetén 2020. augusztus 31-ig meghosszabbításra kerül, valamint lehetővé válik, hogy akár azonos telephelyen is munkakör-változás esetén ismételt támogatást igényeljenek a vállalkozások.

A kutatás-fejlesztési terület bértámogatására 750 cég pályázott, 12000 munkavállalóra, összesen 6 milliárd forint összegben.

Az elmúlt héten indult munkahelyteremtést támogató program esetében már benyújtásra került 3200 munkavállalóra vonatkozóan a kérelem elsősorban mikro-, kis- és közepes vállalkozások részéről, 4 milliárd forint összegben.

Korábbi kérdésekre adott válaszként elhangzott:

Az állami tulajdonú gazdasági társaságok körében végzett adatgyűjtés alapján a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterhez tartozó társaságok esetében 2000 üres álláshely áll rendelkezésre.

Az állami tulajdonú víziközmű társaságok és a posta esetében a bértárgyalások a veszélyhelyzet megszűnését (június 20.) követően folytatódnak.

A Volánbusz Zrt.-nél a nem autóbuszvezetői munkakörben dolgozó szellemi és fizikai munkavállalók esetében átlagosan 8 százalékos bérfejlesztést hajtanak végre. A MÁV Zrt-nél ugyancsak 8 százalékos átlagos bérfejlesztés lesz.

A korábbi VKF üléseken elhangzottakra hivatkozva (mely szerint a tárca nem tett javaslatot a munkajogi szabályozás (Mt.) változtatására) jeleztük, hogy ennek némileg ellentmondani látszik az a tény, hogy a Parlament elé beterjesztett T/10748. sz. törvényjavaslat (A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről) 56. §-a újabb változatban tartalmazza a legfeljebb 24 havi munkaidőkeret elrendelésének lehetőségét, immáron miniszteri engedély alapján. Válaszában a helyettes államtitkár jelezte, hogy a normatervezet kormánydöntés eredménye, nem tárca előterjesztés, és az még változhat.

(1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) az ebben a §-ban foglalt eltérő szabályokkal kerül alkalmazásra.

(2) Az Mt.-t 2020. július 1-jéig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a) a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást az Mt. 97. § (5) bekezdése szerinti közlési szabályoktól eltérően is módosíthatja, b) a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti, c) a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti, d) a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek.

(3) A veszélyhelyzet tartama alatt egyoldalúan vagy a felek megállapodása alapján elrendelt munkaidőkeretben történő foglalkoztatást a munkaidőkeret végéig a veszélyhelyzet megszűnése nem érinti.

(4) A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter engedélyezheti, hogy a munkáltató új munkahelyteremtő beruházás esetén munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot – az Mt. vonatkozó rendelkezéseiben foglaltakra figyelemmel – legfeljebb huszonnégy hónap alapulvételével alkalmazzon, amennyiben a beruházás megvalósítása nemzetgazdasági érdek.

(5) A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter a (4) bekezdésben foglalt döntését 90 napon belül hozza meg. /

A szakszervezetek egyöntetűen tiltakozásukat fejezték ki a döntés ellen. Palkovics Imre elmondta: a szakszervezetek érthetetlennek tartják, hogy a folyamatos tárgyalások mellett miért nem került sor az ezzel a témával kapcsolatos egyeztetésre. Ha nem lenne Magyarországon szociális párbeszéd, partnerség a munkaügyi kapcsolatokban, akkor érthető lenne, hogy rendeleti kormányzás esetén ilyen döntések születnek, de most ez a helyzet nem áll fenn, hiszen a VKF keretein belül minden héten folyik az egyeztetés a három oldal között. A tárgyalások során kiderült, hogy a munkáltatói képviseletek sem igénylik a módosítást, hiszen ebben a helyzetben ők is fontosnak tartják a munkavállalókkal a jó viszony fenntartását és a kiegyensúlyozott munkaügyi kapcsolatokat.

A Munkástanácsok elnöke hozzátette: a tárcától korábban kért állásfoglalásból világosan kiderül, hogy ugyan a munkáltató működésétől függően 4, illetve 6 havonta be kell tartani a heti átlagos maximum munkaidőre vonatkozó hatályos szabályozást, de lehetőség nyílik arra, hogy a munkavállalóval történő teljes körű elszámolást csak 24 hónap után hajtsa végre a munkáltató. A szakszervezetek világos tájékoztatást kérnek arról, hogy mi is valójában a kormány célja azzal, hogy a manchesteri kapitalizmust idéző, a munkavállalókat elképesztően hátrányos helyzetbe hozó jogosítványokat adnak a munkáltatók kezébe.