image_pdfimage_print

Miközben idén, a járvány miatti kockázatokra hivatkozva az utóbbi évek legalacsonyabb minimálbér emelésére került sor, jövőre a kormányfő, ugyancsak a járvány elleni küzdelemben elért sikerek nyomán az utóbbi 10 év  legmagasabb minimálbér emelésére tett javaslatot. Hogyan érintette, illetve érinti ez a két ellentétes fejlemény a gazdasági élet szereplőit, milyen előnyei és milyen kockázatai lehetnek az átlagbérek emelkedésétől jelentősen elmaradó, majd azt nagymértékben meghaladó minimálbér emelésnek? Milyen kritériumokhoz kötve lehetne a legkedvezőbb társadalmi és gazdasági hatást kihozni a minimálbérek növekedéséből?

Ezekre a kérdésekre   vártuk a választ a Munkástanácsok Országos Szövetsége által kezdeményezett konferenciára meghívott vendégektől, közgazdász szakértőktől, a munkáltatók és a munkavállalók, valamint a kormány  képviselőitől.

A konferencia három kerekasztal beszélgetés  mentén zajlott, a bevezető részben a szervezők rövid áttekintést adtak a minimálbérek hazai alakulásának néhány jellemzőjéről. Ebből kiderült, hogy az euróban mért bruttó minimálbér növekedés   Magyarországon volt a legalacsonyabb az utóbbi 10 évben a régióban, miközben a nagysága európai összevetésben jelenleg  a 3. legalacsonyabb. A minimálbér Ft-ban mért növekedése az elmúlt 5 évben 11%-kal maradt el a hazai  átlagbérekétől. Az átlagbérek növekedési többlete, 165 ezer Ft, csaknem háromszorosa a minimálbérének, utóbbi 2016 és 2021 között csak 56 400 Ft-tal nőtt. A minimálbérek átlagbérhez viszonyított elmaradása a munkajövedelmekben megnyilvánuló jelentős egyenlőtlenségeket fejez ki.  

A nettó minimálbér vásárlóerő paritáson mért nagysága, amely szám   a legpontosabban fejezi ki a minimálbér megélhetési költségekhez viszonyított  szintjét, szintén rontja a magyar pozíciókat, a minimálbért sújtó közterhek még mindig jelentős nagysága miatt: az adóék Magyarországon  uniós összevetésben a 3. legmagasabb.

Európai összevetésben a teljes gazdaságban nem jelentős, 7-8%-os , a minimálbér környezetében keresők aránya, de a minimálbéren és a garantált bérminimumon (a szakképzett minimálbéren) foglalkoztatottak együttes aránya a vállalati szektorban már eléri a 35%-ot. A minimálbéresek aránya olyan ágazatokban is  jelentős, ahol vagy nem jellemző az alacsony jövedelmezőség, vagy a kormány által kiemelt stratégiai ágazatoknak számítanak (gumiipar, villamosgép gyártás, gépgyártás, járműgyártás). Ugyanakkor  a kereskedelem, vendéglátás ma már jóval kisebb arányban foglalkoztat minimálbéres dolgozókat,  itt a szakmai bérminimumon történő foglalkoztatás vált jellemzővé.

Az első kerekasztal beszélgetés makrogazdasági szakértői  egyetértettek abban, hogy a magyar minimálbér szint mára   nemzetközi összevetésben és ezen belül   kelet európai összevetésben is alacsonynak mondható. Emiatt indokolt a jelentősebb minimálbér emelés i. Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy hosszabb távon nem szakadhat el egymástól a termelékenység és a minimálbérek, tágabban a bérek  növekedése, mivel a minimálbér emelés a magasabb bér kategóriákra is toló erőt gyakorol, ami a termelékenység növekedésétől elmaradva  már inflációs veszélyt hordoz magában.

Nem volt egyetértés a szakértők között a kormány által javasolt jövő évi minimálbér emelés hatását illetően a gazdaság eltérő szektoraiban. Azt senki nem vitatta, hogy a nagyvállalati és különösen a nemzetközi nagyvállalati kör képes lesz kitermelni az akár 20%-os minimálbér és garantált bérminimum emelés költségeit, de erősen megosztott a vélemény a kisvállalati szektorra gyakorolt hatást illetően. Az egyik álláspont szerint nem szabad a gazdaság legnagyobb foglalkoztatójának számító kisvállalati szektort  túlzott megterhelésnek kitenni az élőmunka  költségek oldaláról. A másik vélemény ugyanakkor azt hangoztatta, hogy az a cég, legyen kicsi, vagy nagyobb, amelyik nem képes a bruttó 200 ezer forintos minimálbért elviselni, jobb, ha megszünteti a tevékenységet és átengedi az alkalmazottjait az egyébként is újra munkaerőhiánnyal küzdő termelékenyebb cégeknek. A másik feladat, ami a magasabb bérköltség kitermelésében  segítene, az  alacsony képzettségű, vagy képzetlen munkavállalók képzése, továbbképzése lenne. A felnőtt képzésben történő részvétel területén jelentős  az elmaradásunk az EU átlag számaihoz képest.

Vita alakult ki a minimálbér emelés inflációs hatásának veszélyét illetően is. Virovácz Péter ennek nagyobb jelentőséget tulajdonított, mint Pogátsa Zoltán, aki szerint a bérfelzárkózás folyamata Kelet-Európában elkerülhetetlenül inflációs hatásokkal fog járni, ez minden úgynevezett feltörekvő országban bekövetkezett, de ezzel együtt lehet élni, ha a mérték korlátok között tartható.

Abban viszont minden szakértő egyetértett, hogy a minimálbér tárgyalások előtt szükség van az alapos szakmai előkészítésre, a minimálbér emelés sokoldalú hatásvizsgálatára, amelybe azonban nemcsak a közgazdasági, hanem a megélhetéssel, a jövedelem eloszlás, a társadalmi egyenlőtlenségek  alakulásával kapcsolatos összefüggések vizsgálatának is bele kell tartozniuk.

A vállalati kerekasztal beszélgetésben nagy hangsúlyt kapott a minimálbér emelés vállalati bérszerkezetre gyakorolt hatása, különös tekintettel a közszolgáltató vállalatokra, ahol ez év közepén több éves bér megállapodást írtak alá a felek. Ebben még nem lehetett figyelembe venni a jövő évre a kormány által előrejelzett tetemes minimálbér emelés hatását.  Emiatt reális veszély lehet a magasabb bérkategóriákban a bér torlódás bekövetkezése, mivel a béremelésekre előirányzott  forrás nagyobb részét fogja elvinni a minimálbér emelése, mint ahogyan azt feltételezték. Ennek a kedvezőtlen fejleménynek az elkerülése egyes állami, vagy önkormányzati vállalatoknál tulajdonosi támogatást fog igényelni. Van olyan több ezer munkavállalót foglalkoztató állami vállalat például, ahol a minimálbérek környezetében dolgozók aránya eléri a 40%-ot.

A könnyűiparban, amely a versenyszféra nagy arányban minimálbéres dolgozókat foglalkoztató szektora, abból adódhatnak problémák, hogy sok a bérmunkát végző, beszállító pozícióban lévő vállalkozás, amelyek általában több évre kötik le a  kapacitásaikat. Ők a szerződéseikben  nem a most várható  bérköltséggel kalkuláltak, a vártnál magasabb bérköltség esetükben  finanszírozási problémákat okozhat. Ebben nyújthat segítséget számukra az élőmunkát terhelő állami elvonások kellő mértékű, a várható béremelés nagyobb részét kompenzáló mérséklése. Egy másik megoldás lehetne a minimálbér emelési kötelezettség differenciált végrehajtása ágazati, esetleg területi vonatkozásban, azaz a differenciált minimálbér emelést előíró jogszabály elfogadása. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor szigorúbb fellépést kellene foganatosítani a fekete foglalkoztatás, vagy a jogellenes foglalkoztatást gyakorló munkáltatókkal szemben, ezeket a cégeket ki kellene zárni a kedvezmények előnyeiből.

A makroszintű érdekegyeztetést folytató partnerek kerekasztal beszélgetésén Rolek Ferenc, a munkáltatói érdekképviselő elismerte ugyan a minimálbérnek a legalacsonyabb bérkategóriába tartozó munkavállalók  megélhetése szempontjából kiemelt  jelentőségét, de hangsúlyozta, hogy a munkáltatók oldaláról nézve a minimálbér mindenekelőtt költségtényező, amelynek a kitermelése jövedelmezőségi korlátokba ütközhet. Ebben a megközelítésben rámutatott, hogy tavaly az átlagbérek  8% feletti mértékben  nőttek, miközben a gazdasági teljesítmény 6,5 %-kal csökkent. Az idei első félévben ugyan jelentős visszapattanás következett be a kibocsátásban, de meg nem látjuk a teljes idei évi fejleményeket, ezért továbbra is indokolt a körültekintő döntéshozatal a minimálbér emelésről. A munkáltatói oldal ma úgy látja, hogy a két minimálbér elem hasonló mértékű, 20% körüli,  emelése  legalább 5%-os szociális hozzájárulási adó csökkentés mellett lenne megoldható.

Palkovics Imre, a rendezvényt szervező Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke emlékeztetett arra, hogy a 2016. évi bérmegállapodást aláíró felek annak idején arra számítottak,  körülbelül mostanára a magyar átlagbérek 40%-os növekedése valósulhat meg, ami jelentős előrelépést produkálna az európai átlagbérekhez történő felzárkózás terén. Fontos eredményként értékelte, hogy a közelmúlt minimálbér emelései lehetővé tették a létminimum szintjének elérését a  minimálbér nettó értékében, ez évtizedes célja volt a szakszervezeteknek az országos  bértárgyalásokon.  Kiemelte, a Munkástanácsok azért támogatta az év eleji bérmegállapodást, mert annak  elmaradása esetén, még ez  a szerény és elégtelen béremelés sem jött volna létre. Ugyanakkor leszögezte, hogy az első félévi gazdasági és inflációs adatok egyértelműen a jövő évi minimálbér emelés jelentősebb mértékére vonatkozó kormányzati javaslat megalapozottságát támasztják alá, ezért a MOSZ támogatja az előirányzott   emelések végrehajtását, mind a minimálbér, mind a garantált bérminimum tekintetében. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a jövő évi minimálbér emelésről szóló tárgyalások során el kellene kerülni azt, ami idén bekövetkezett, hogy a tárgyalások lezárása átcsúszott a tárgyévre, a késői minimálbér emelés így csökkentette a minimálbér emelés éves szinten elszámolt mértékét.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség nevében hozzászóló Kordás László visszautalt az év eleji minimálbér megállapodásra, amelyet az általa vezetett szakszervezet nem irt alá. A jövő évi kormányzati emelési mérték szerinte az ő álláspontjukat támasztja alá. , abban az értelemben, hogy már idén is meg lehetett volna lépni a legalább 5%-os minimálbér emelést. Fontosnak tartotta annak – a Munkástanácsok által kezdeményezett  – minimálbér tárgyalási rendnek a kialakítását, hogy a tárgyalások megkezdésének idejére legalább a makrogazdasági helyzet értékelésében (gazdasági növekedés, vállalati jövedelmek, infláció, béralakulás) jussanak konszenzusra  a tárgyaló felek és ne az erről folytatott vita húzza el az érdemi tárgyalások megkezdését. Kitért továbbá a tavaly ősszel az Európai Bizottság által kiadott javaslat tervezetre az európai minimálbérek mértékét és a kollektív megállapodások kiterjesztését illetően, a kormány figyelmébe ajánlva az abban foglalt ajánlásokat.

A kormány képviseletében felszólaló Bodó Sándor, foglalkoztatás politikáért felelős államtitkár azt hangsúlyozta, hogy a jövő évi minimálbér emelést és a hozzá kapcsolt esetleges kompenzáció mértékét, kiterjedtségét alapos hatás vizsgálattal kell megalapozni, amelynek elvégzése  megkezdődött és az erre vonatkozó információkat a kormány megosztja majd a szociális partnerekkel. Kiemelte annak fontosságát is, hogy a minimálbér emelési döntés, annak hatálya és a  kompenzáció módja világos, átlátható módon valósuljon meg.

Kordás László felvetésére válaszolva kijelentette, hogy a minimálbér emelésre vonatkozó jogkört a kormány nemzeti hatáskörbe tartozónak ítéli meg, ezért az ebben a tárgyban kiadott uniós javaslatokat nem tekinti magára nézve irányadónak. A munkáltatói oldal nevében Rolek Ferenc irreálisnak minősítette a Bizottsági  ajánlások egyes részeit, így például azt, hogy a minimálbérek érjék ez az átlagbérek 50%-át, vagy, hogy célul lehetne kitűzni a kollektív szerződések általi lefedettség  70%-os arányát a munkáltatók között.

Szerző:

Lajtai György