image_pdfimage_print

Magyar Nemzet: Minimálbér: már jövő héten tárgyalnak a kétszázezres összegről

Gyakorlatilag mindenki azt szeretné, ha mielőbb, már jövőre kétszázezer forintra nőne a minimálbér összege. Ez ugyanakkor még nem vehető készpénznek, mivel a kisvállalkozások és a válsággal nehezebben megbirkózó ágazatok nem tudnának megbirkózni a húszszázalékos emeléssel, csak állami segítség mellett. Az őszi bértárgyalásokon akár többéves béremelésről és adócsökkentésről is megállapodás is születhet, mivel a 2016-os alku messzemenőkig eredményesnek bizonyult.

Már a jövő héten elkezdődnek a háromoldalú egyeztetések a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi összegéről – hangzott el ma a Munkástanácsok Országos Szövetségének minimálbérről rendezett konferenciáján. A szakszervezeteket, munkaadói képviseleteket és a kormányoldalt magában foglaló háromoldalú tárgyalások első fordulóján még nem várható megállapodás. 

Az ősz folyamán ugyanakkor arról döntenek a felek, hogy jövőre már elérheti-e a kötelező legkisebb kereset összege a kormány által is célul kitűzött bruttó kétszázezer forintot.

nemzeti konzultáción a válaszadók 94 százaléka egyetértett azzal, hogy a minimálbért kétszázezer forintra kell emelni.

Nem mindegy, mikor lehet kétszázezer forint a minimálbér

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke, a konferencia házigazdája kiemelte, a szakszervezetek támogatják, hogy egy lépcsőben emelkedjen a minimálbér, így az összeg már 2022-ben elérje a kétszázezer forintot. Emlékeztetett: 

a 2016-ban kötött bérmegállapodás szerint 2017-től 15 százalékkal nőtt a minimálbér és 25 százalékkal a bérminimum összege, a lépés kedvező hatását pedig mindenki elismerte.

A munkaadói terhek csökkentése mellett meglépett jelentős emelés hozzájárult az átlagkeresetek gyorsabb felzárkózásához, ellenben nem járt káros makrogazdasági következményekkel. A szakszervezeti vezető kiemelte: 

a minimálbér és adott esetben a garantált bérminimum húsz-húsz százalékos emelése a teljes bérskálán felgyorsítja a bérfelzárkózást.

Palkovics Imre a szakmai konferencián javaslatot tett azoknak az objektív gazdasági szempontoknak a kidolgozására, amelyek a következő években elősegítik a kötelező legkisebb bérről szóló háromoldalú megállapodás megkötését.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke felszólalásában arra emlékeztetett, hogy az idei megállapodásban meghatározott minimálbér-emelés jelentősen elmaradt az elmúlt évektől, ugyanakkor úgy emelkedtek a keresetek, hogy közben 5,5 százalékkal zsugorodott a gazdaság. Szerinte a minimálbér mind nominálisan, mind vásárlóerőben megfelelő szintre került az elmúlt években. 

Rolek Ferenc szerint az egylépcsős, húsz százalékos emelés nagyon nehéz helyzetbe hozná a vállalkozások döntő többségét jelentő kisvállalkozásokat, valamint azokat az ágazatokat, amelyek leállásra kényszerültek a korlátozások miatt, és még most sem sikerült kilábalniuk a válságból. Rolek Ferenc megjegyezte, ilyen drasztikus minimálbéremelés szinte az egész kereseti skálát érinti, az 500-600 ezres fizetésekkel bezáróan. 

A bérek annak ellenére magasabbak, mint 2019. végén, hogy a gazdaság most kapaszkodott vissza a járvány előtti szintre. Az egylépcsős jövő évi emeléshez a tervezettnél jóval jelentősebb munkáltatói járulékcsökkentésre van szükség. Hozzátette: figyelembe kell venni, hogy a vállalati szférát egyenlőtlenül érintette a válság.

Év elején más volt a helyzet

– A kormány célja továbbra is a kétszázezer forintos minimálbér, ugyanakkor arról a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán kell egyezségre jutniuk a feleknek, hogy ez hány lépésben valósuljon meg – mondta Bodó Sándor. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára arra emlékeztette a fórum résztvevőit, hogy a munkaadói és a szakszervezeti oldal álláspontját is figyelembe kell venni, közben a kormány sem maradhat ki az egyeztetés folyamatából. 

Felvetődött, hogy míg az év elején záruló bértárgyalásokon a kormány mindössze közvetítőszerepet vállalt és a megállapodást a munkaadói és munkavállalói oldal egyezségére bízta, addig most aktívabbnak tűnik a szerepvállalása. Erre reagálva Bodó Sándor emlékeztetett, 

év elején tombolt a járvány, és óriási volt a bizonytalanság. Több ágazatban bértámogatásokkal kellett segíteni a munkahelyek megtartását. Az ország gazdasági teljesítménye mára visszatért a válság előtti szintre és a növekedés, valamint a foglalkoztatottság is azt mutatja, eredményes volt a válságkezelés.

A kormány mindaddig segítséget nyújt a nehézségekkel küzdő ágazatokban, ameddig szükséges. Egyszerű támogatásokra van szükség, és a jövőben a munka minőségének javítását, vagyis a dolgozók képzését is előtérbe kell helyezni, csökkentve kiszolgáltatottságukat. Az ezt segítő kormányzati program októberben indul.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke is az egylépcsős emelés mellett foglalt állást. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a vállalkozásoknak ez hatalmas terhet okozhat. 

Az adócsökkentés mellett ezért más eszközökkel is támogatni kell azt, hogy a munkavállalók garantáltan megkapják a magasabb összeget egy ilyen döntés esetén.

Kordás példaként említette, hogy a szigorúbb munkaügyi ellenőrzésekkel elkerülhető, hogy sok vállalkozás trükközzön, például kevesebb órában foglalkoztassa hivatalosan a beosztottakat, vagy a jövedelem egy részét zsebbe fizesse.

Nemzeti ügy a minimálbér

A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy fontos a bérek érdemi felzárkózása, ugyanakkor figyelembe kell venni a gazdaság teljesítményét és a vállalkozások szempontjait is. Ezeknek a szempontoknak a meghatározása pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy a jövőben eredményesen záruljanak a bértárgyalások, és a kereseti skála jelentős részét érdemben befolyásoló minimálbér és bérminimum szintje a munkavállalók megélhetését és a vállalkozások tűrőképességét is tükrözze. 

Az európai minimálbérrel, vagyis az Európai Bizottság uniós szintű minimálbér meghatározására tett javaslatával kapcsolatban a felek csekély esélyt látnak a közeljövőben egy kötelezően betartandó irányelv elfogadására. A kormány és a képviseletek is úgy látják, a minimálbér összegének meghatározásához ki kell dolgozni egy objektív szempontrendszert, de ez csak nemzeti hatáskörben képzelhető el.

Láthatáron a nettó fizetések gyorsuló emelkedése

A minimálbér húszszázalékos és a garantált bérminimum hasonló mértékű emelése szinte mindenkinek nettó béremelkedést hozna. A minimálbér február óta bruttó 167 400 forint, kedvezmények nélkül nettó 111 300 forint. Ha bruttó kétszázezer forint lenne jövőre az összeg, a kézhez kapott fizetés – változatlan elvonás mellett – 133 ezer forintra nőne. A minimálbér a munkavállalók kis százalékát, nagyjából kétszázezer embert érint közvetlenül. Szerepe mégis fontos, mivel számos szociális juttatás számításának alapja a kötelező legkisebb bér. 

A munkavállalók közel egyharmadát közvetlenül érintő, középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimumról egyelőre kevés szó esett. Ha az összeg a minimálbérrel azonos mértékben nőne, akkor a jelenlegi bruttó 219 ezer forintról 260 ezer forint fölé emelkedne. A szakmunkás minimálbért keresők nettó fizetése az idei 145 600 forintról 173 ezer forint körülire nőne. Ekkora mértékű emelés bérfeszültséget okozna, így további, akár egymillió munkavállaló keresetének emelése válna elkerülhetetlenné jövőre. A foglalkoztatottaknak ez jó hír, ám a cégeknek óriási kihívást jelenthet az átgondolatlan megvalósítás.

Index: Megvalósítható a 200 ezres minimálbér?

A kétszázezeres minimálbér megvalósíthatóságát járta körül a Munkástanácsok Országos Szövetsége által szervezett konferencia, amelyen a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) szereplői is részt vettek. Az elhangzottak alapján nagyon eltérő, bár a szokásos kiindulópontról indulnak a minimálbér-emelési egyeztetések: a túl sok és a túl kevés között kellene kompromisszumot találni.

Sajátos helyzetet teremtett a 2022-es minimálbérekről szóló egyeztetések előtt az Orbán Viktor miniszterelnök kezdeményezésére indított nemzeti konzultáció eredménye: a válaszadók 94 százaléka ugyanis – nem meglepő módon – támogatta, hogy emelkedjen bruttó kétszázezer forintra a minimálbér. Ezt Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár felhatalmazásként értékelte a Munkástanácsok Országos Szövetsége által a kétszázezres minimálbér realitását megvitató konferencia záró kerekasztalánál. Mint mondta, lényegében mind az esetleges egylépcsős, húszszázalékos emelést sokalló munkáltatóknak, mind pedig az ezt továbbra is kevesellő munkavállalói oldalnak igaza van. A beszélgetés egyik legjobban várt szereplője, a minimálbéres egyeztetések előtt a hangulatot nyilatkozatával felfűtő Parragh László MKIK-elnök elfoglaltságai miatt nem vett részt a beszélgetésen.

Bár Bodó Sándor szerint ma még nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy jövőre már kétszázezer forint lesz a minimálbér. Az államtitkár a beszélgetés során végig nagyon óvatosan és diplomatikusan fogalmazott, elsősorban azért, mert nem minden, a VKF-egyeztetéseken részt vevő szervezet volt jelen, igaz, számos kérdésben nem ismert még a kormányzati álláspont sem. Elvileg ugyanis a VKF munkaadói és munkavállalói, valamint harmadik szereplőként az állam állapodik meg a kötelező legkisebb bérekről, most azonban a nemzeti konzultáció és a választások közelsége miatt sokan kimondatlanul is arra számítanak, hogy már el is dőlt, hogy ennyi lesz jövőre a minimálbér.

Azt egyelőre nehéz felmérni, mivel jár a gazdaság egészére nézve – sőt a konferencia első felében a makroközgazdászok között is vita volt abban, hogy inflációs robbanás és leépítések lesznek, vagy ennyitől még nem rokkan meg a Covidból épp hogy felépülő gazdaság –, hogy egy vagy két lépcsőben emeljenek-e ekkorát a minimálbéren, így a kerekasztal résztvevői az induló tárgyalásokra is tekintettel inkább csak a kockázatokra és mellékhatásokra tudták felhívni a figyelmet. 

Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke szerint a Covid előtt épp sikerült egyensúlyba kerülnie a munkaerőpiacnak a bérekkel, és ezt törte meg a válság. Bár az kiderült, hogy válságállók voltak a bérek, volt reálbér-emelkedés. Ezzel kapcsolatban Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke azt emelte ki, hogy a hatéves bérmegállapodás eredményeképp a minimálbér megközelítette a létminimumot, azonban – látva a környező országok bérdinamikáját – belföldön is jelentősebb emelést sürgetett.

Egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy a bértorlódás miatt sokkal szélesebb körben érvényesül a minimálbér-emelés hatása, de véleménye szerint nem tartható tovább az sem, hogy a túl alacsony bérek mellett kizsákmányolt dolgozókra építő cégek változatlan feltételek melletti működését támogassa az állam és a társadalom. Palkovics szerint egy mostani, jelentősebb emelés sem okozna szélesebb körben elbocsátásokat vagy jelentős negatív hatást. Azt is elképzelhető megoldásnak látta, hogy a sokkal kisebb létszámot érintő minimálbért egyszeri húsz százalékkal, míg a szakképzetteknek járó garantált bérminimumot két lépcsőben emeljék ennyivel. 

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke már kritikusabb volt. Felrótta az államtitkárnak, hogy a kormány sajátos jogértelmezése miatt nem került sor az évközi plusz egy százalékos minimálbér-emelésre, amelyet a munkáltatóknak újabb kétszázalékos szociálishozzájárulásiadó-csökkentéssel kellett volna idén ellentételezniük – amint az a bérmegállapodásban szerepelt.

Ez is hozzájárul ahhoz, hogy az infláció hatására borítékolhatóan csökkenni fog a dolgozók reálkeresete

– jelentette ki. Emellett álságosnak tartotta azt is, hogy bár év elején még ezer forintokon vitatkoztak a minimálbér-emelés összegéről szóló egyeztetéseken, most hirtelen húszszázalékos emelést sem tart elképzelhetetlennek a kormány, hiszen ez került be a konzultációba. 

Arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a MASZSZ azt szeretné elérni hosszabb távon, hogy legkevesebb az átlagbér ötven százaléka legyen a minimálbér – jelenleg 40-45 százalék –, a gazdaság stabilitása miatt még azzal kapcsolatban is óvatosnak kell lenniük a tárgyaló feleknek, hogy egy- vagy kétlépcsős emelésről állapodjanak meg. Kordás szerint egy egyléptékű emelés kezelhetetlen helyzetet teremtene abban az állami szférában – MÁV, Posta, közműcégek –, amelyek még épp a kétszázezres ötlet felmerülése előtt kötöttek hároméves bérmegállapodást, amelyben jövőre tízszázalékos bérfejlesztés van előirányozva. Ezt ugyanis az állami cégek bértömeg-gazdálkodása miatt eltünteti a minimálbér-emelés hatása. Ahogyan azt is problémásnak látja, hogy a foglalkoztatottak kétharmadának munkát adó mikro- és kisvállalkozói szegmensben egy jelentős egylépcsős minimálbér-emelés óhatatlanul is növelné a fekete- és szürkefoglalkoztatás arányát, súlyát, ezért a munkaügyi ellenőrzések megerősítését sürgette. 

Rolek Ferenc arra hívta fel elsősorban a kormányzat figyelmét, hogy a válság által nagyon megtépázott élőmunkaerő-igényes ágazatokban – mint amilyen a szállodaipar vagy a vendéglátás – továbbra is szükség lesz bármekkora minimálbér-emelés kifizetéséhez valamilyen szektoriális támogatási programra. A munkáltatók számára a kétlépcsős emelés lenne kedvezőbb. 

Véleménye szerint pedig a szélesebb munkáltatói réteget legkevesebb ötszázalékos munkáltatóijárulék-csökkentéssel kellene segíteni abban, hogy ki tudják gazdálkodni a legkevesebb húszszázalékos minimálbér-emelést, illetve a bértorlódást. Azt ugyanis nem tartja életszerűnek, hogy ha a képzettség nélküli takarító bérét egy lépcsőben húsz százalékkal emelik, a jelenlegi munkaerő-hiányos helyzetben bármelyik vállalkozás megengedheti magának, hogy a szakképzett dolgozók bérét ne emelje, ez pedig legkevesebb bruttó hatszázezer forintig biztosan érezteti a hatását, és ennek az emelt bértömegnek a járulékait kellene kitermelni – tette hozzá Rolek Ferenc. 

Összességében mindkét oldal a kiszámítható, stabil és folyamatos béremelésben érdekelt – legalábbis az elhangzottak alapján –, ám a munkáltatók inkább a kétlépcsős emelést választanák, és mindenképpen jelentős kompenzációt kérnének. A kormány részéről pedig Bodó Sándor azt hangsúlyozta, hogy egy gazdaságilag nagyon átlátható, nem túl bonyolult intézkedésre lesz szükség. Mindennek a gazdasági teljesítmény a fokmérője – tette hozzá az államtitkár. 

Forrás: Index.hu

Portfólió: 200 ezres minimálbér? Inflációs bombára ül Magyarország!

A 200 ezer forintos minimálbér eléréséről szervezett konferenciát a Munkástanácsok Országos Szövetsége. A konferencia panelbeszélgetésén a közgazdászok úgy vélekedtek, hogy berobbantja az inflációt a minimálbér 20%-os emelése. A szakértők többsége a gyenge magyar termelékenységgel magyarázza, hogy nem lehet ilyen gyorsan emelni a legkisebb bért.

Palócz Évaa Kopint-Tárki vezérigazgatója kiemelte, hogy az EU-ban a minimálbér aránya az átlagbérhez képest mindenhol emelkedett az elmúlt években. “Magyarországon azonban mindössze 43% ez az arány, nagyon kedvezőtlen helyen állunk, az utolsó előttiek vagyunk az EU-ban. Idén a helyzet jelentősen romlik, mert csak 4%-kal nőtt a minimálbér, miközben sokkal gyorsabban emelkedik az átlagbér.” Palócz Éva nem nevezte szerencsésnek, hogy a munkaadók merev álláspontot képviseltek a 2020-ra vonatkozó béremelési vitákban, mert még jobban leszakadtunk.

A minimálbér reálértéke biztosan csökken idén, már csak ennek a mértéke a kérdés

– hangsúlyozta Palócz Éva.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza emlékeztetett, hogy volt már hasonlóan gyors béremelés korábban is, mint amire most készül Magyarország. “Most azonban teljesen más a gazdasági helyzet” – mondta. Az ország gazdaságának fejlettsége lehetővé tenné, hogy jelentős mértékben emelkedjen a minimálbér. A béremelésnek azonban ára van, ha a vállalatoknak a költsége nő, akkor elkezdenek hatékonyabban dolgozni vagy elkezdenek árat emelni és megszabadulni a munkavállalóktól – emelte ki Virovácz.

Egyelőre nem tudjuk, mi lenne most a reakciójuk, azonban már most is rá vannak kényszerítve a béremelésre, mert munkaerőhiány kezd kialakulni ismét. A reálbérek az elmúlt 4 évben drasztikusan nőttek, miközben a termelékenység alig változott. Ezért vagy az inflációban csapódik le, ha 200 ezerre nő a minimálbér, vagy abban, hogy gazdasági egyensúlytalanságok alakulnak ki, vagyis a gazdaság egy olyan pályára kerül, ami nem fenntartható. Ezért szerinte csak a termelékenység javulásával lehet úgy emelni a minimálbért, hogy abból ne legyen gond. “Óriási inflációs bombára ülünk rá, ha 20%-kal nő a minimálbér” – hangsúlyozta Virovácz.

Virovácz Péter a Portfolio On The Other Hand rovatának rendszeres szerzője, aki részletesen írt a kérdésről

Lentner Csaba, egyetemi tanár szerint gyors minimálbéremelési terv “a jövedelembiztonsághoz kevés, az éhenhaláshoz sok”. Egyetértett az ING közgazdászával, miszerint a gyors minimálbéremelés inflációt generál, így vásárlóértéken alig nő a fizetés. Másrészt a helyzet az, hogy ha a munkaerő kivándorlása folytatódik, akkor kiürül az ország. Lentner szerint

a régióban a magyar termelékenység-növekedés volt a leggyengébb az elmúlt 10 évben, ami óriási probléma.

A magyar kkv-k “termelékenysége, hatékonysága nagyon gyenge, ha itt nincs előrelépés, akkor a nemzetgazdaság sem fog előrelépni”. Úgy vélekedett, hogy a bérek emelkedése mögött nincs érdemi teljesítménynövekedés a kisvállalati körben. Lentner szerint munkanélküliséget okozhat és az infláció elszabadulását vonhatja maga után a 200 ezres minimálbér.

Pogátsa Zoltán, egyetemi docens hangsúlyozta, hogy sem a termelékenység, sem az üres álláshelyek nem számítanak, amikor a minimálbérről beszélünk. Úgy vélekedett, hogy az üres álláshelyek száma nagyon messze van a valóságtól, amit torzítanak a közmunka-programok, illetve a rendkívül rövid, 3 hónapos álláskeresési idő sem teszi használhatóvá az adatot. Magyarországon alacsony a bérarány, tehát bőven van tere annak, hogy több pénzt fizessünk a profit kárára.

Pogátsa szerint az árak emelkedése nem probléma, mert néhány százalékos inflációról beszélünk, nem kétszámjegyű pénzromlásról vagy hiperinflációról. Nem dráma, ha megemelkednek az árak, amit a fogyasztók szerinte lenyelnek. Szerinte

HA AZ INFLÁCIÓ MIATT KAMATOT EMELÜNK VAGY VISSZAFOGJUK A BÉREKET, AZ SOKKAL ROSSZABB LESZ AZ EMBEREKNEK.

Annál rosszabb, hogy megemelkedett az infláció, csak egy rosszabba van, ha megemeljük hirtelen a kamatokat, mert az tényleg rossz lesz az embereknek és munkanélküliséget fog okozni – vélte Pogátsa. Magasabb bérek és magasabb kereslet kell ahhoz, hogy elterjedjen a technológia, tette hozzá.

Szerinte decentralizálni kell a bérmegállapodásokat. Nem egy működőképes modell, ami ma zajlik a bértárgyalások során, mert szerinte leginkább a kormány határoz. A szakszervezetek és a munkavállalói oldal jogosítványait meg kell erősíteni, hogy valódi tárgyalások során alakuljon ki a minimálbér. Pogátsa kiemelte, most nagyon gyengék a jogosítványai a feleknek.

Palócz Éva a 2001-es 50%-os béremelést hozta példának, amikor bizonyos ágazatok kiárazódtak a piacról. Két év alatt kivégezte a textilipart ez a gyors béremelés. “Egy bárddal leütötték a textilipart, és habár ez volt a leglátványosabb, nem ez volt az egyetlen ágazat” – emlékeztetett. Azt a kérdést kell most feltennünk, hogy hány céget szeretnénk kirostálni a piacról, amikor a béremelésről döntünk.

Palócz Éva nem értett egyet a pénzromlás kérdésében Pogátsával, mert már most is 5%-os az infláció, ami tovább emelkedhet. Az a veszély, hogy az infláció még magasabb lesz. Virovácz Péter ehhez hozzátette:

nem arról van szó, hogy 1-2%-kal magasabb lesz az infláció, hanem arról, hogy elindul az inflációs várakozások emelkedése, és az ár-bér spirál.

“Oda lyukadhatunk ki, hogy 15%-os béremelés mellett 10%-kal nőnek az árak. Ez a jelenlegi monetáris politikai keretrendszer mellett nem működik” – vélekedett. Hosszú távú, komplex megoldás kell Virovácz szerint, folyamatos béremelések mellett, nem egyszeri, gyors emelésre van szükség.

Pogátsa Zoltán erre úgy reagált, hogy pár 10 ezer, maximum 30 ezer munkahelyet vesztettünk országosan a 2001-es gyors béremelés során, de másfél millió embernek jelentősen javult a megélhetése. Szerinte az állásvesztőket is megmenthettük volna, ha lenne aktív foglalkoztatáspolitika, vagyis átképeztük volna őket, és így magasabb hozzáadott értéken munkát találtak volna. “Tény, hogy elveszítettük a textilipart, de Európában mindenki így járt. Már Bangladesben és Libanonban van a textilipar” – mondta. Pogátsa kiemelte:

azok a cégek, amelyek nem tudnak olyan béreket kigazdálkodni, amiből meg lehet élni, szűnjenek meg.

Pogátsa egyetértett abban Virováczzal, hogy jöhet egy ár-bér spirál Magyarországon, de szerint ez a felzárkózásnak a része, a kérdés csak ennek a mértéke. Ha magasabbak lennének a bérek, akkor lehetnének alacsonyabbak az adók – tette hozzá.

Forrás: Portfólió