image_pdfimage_print

A szakszervezetek általános elfogadottsága kapcsán, azt vizsgálták, hogy munkahelyi probléma esetén melyik szakszervezeti konföderációhoz fordulnának segítségéért. A Munkástanácsokat a válaszadók 33% választotta.
A reprezentatív kutatás telefonos megkérdezéssel, 2012. november 15-19. között, 1000 fő válaszai alapján készült.

Idén júliusban hatályba lépett az új Munka Törvénykönyve. A PolicyAgenda korábbi kutatásaiban már vizsgálta, hogy a kis- és középvállalkozások vezetői és a lakosság miképpen vélekedett a készülő új munkajogi szabályozásról. Pár hónappal a törvény életbelépését követően arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen hatása volt az MT-nek a meglévő munkaviszonyokra. Kutatás.

A munkavállalók bércsökkenést éreznek

Azok körében, akik jelenleg is teljes, vagy részmunkaidőben dolgoznak 76,5 százalékuk arról számolt be, hogy egyelőre nem érzékelt változást az MT hatályba lépését követően. Ugyanakkor 13 százalékuk (ez kb. 400 ezer munkavállaló) azt mondta, hogy már vagy módosították ennek kapcsán munkaszerződését, vagy már jelezte ez irányú szándékát a munkáltatója. 6 százalékuk azt mondta, hogy munkahelyén felmondták a korábbi kollektív szerződést, ezen munkavállalók felénél már meg is kötötték az új megállapodást.
A válaszadók 4 százaléka azt mondta, hogy annak ellenére csökkent az új MT hatására a fizetése, hogy új munkaszerződést kötöttek volna vele. Ez feltehetőleg a pótlékrendszer átalakítása miatt történhetett meg.

Ennél rosszabb a megítélése az MT-nek akkor, ha azt kérdezzük, hogy ismerősi, baráti körben mit tapasztalt az új törvény bérekre gyakorolt hatásával kapcsolatban. A megkérdezettek 55 százaléka mondta, hogy inkább csökkentek a bérek, míg 39 százalék szerint nem változtak. Csupán 6 százalék volt, akik bérnövekedést tapasztalt.
Ez azt mutatja, hogy a konfliktusokkal terhelt jogalkotási időszak eredményeként a munkavállalók többsége úgy értékeli az új Munka Törvénykönyvét, mint ami nem az ő érdekeiket védi, vagyis annál is negatívabban gondolnak az új törvényre, mint amit akár saját tapasztalatuk, akár a statisztikák mutatnak.

Ki képviseli a munkavállalók érdekeit?
Többet várnak a kormánytól

A kutatás alapján kijelenthető, hogy nem tekintik a választók munkavállaló-barát kormánynak a mostanit. Egy ötfokozatú skálán (1- egyáltalán nem munkavállaló-barát a jelenlegi kormány, 5 – teljes mértékben munkavállaló-barát) 2,2 átlagérték jött ki a válaszok alapján. A relatív többségben azok voltak (37 százalék), akik szerint egyáltalán nem folytat a jelenlegi kormány munkavállaló-barát politikát.

Ugyanez igaz arra is, hogy mennyire tekinti a kormány partnernek a szakszervezeteket. Az előző mérési módszer alapján itt is 2,2-es átlagértéket kaptunk. Ebben az esetben is a relatív  többség (31 százalék) amellett volt, hogy egyáltalán nem tekinti partnernek a kabinet a munkavállalói érdekképviseleteket.

A válaszolók 33 százaléka mondta, hogy az állami hatóságoknak, míg 31 százaléka szerint a szakszervezeteknek kellene további törvényi felhatalmazást adni ahhoz, hogy a munkavállalókat konfliktus esetén a munkáltatóval szemben megvédjék. Rajtuk kívül 8 százalék mondta a civil szervezeteket, és 22 százalék a munkahelyi üzemi tanácsokat.
Korosztályi alapon jelentős eltérések vannak a válaszokban. Az 50 év felettiek körében sokkal erősebb a szakszervezetekbe vetett bizalom (39 százalék), mint az állami hatóságokba (32 százalék), miközben a 30 év alattiaknál sokkal kisebb a szakszervezetek elfogadottsága (22 százalék).

Melyik szakszervezetben bízunk?

A szakszervezetek általános elfogadottsága kapcsán azt is megvizsgáltuk, hogy munkahelyi probléma esetén melyik szakszervezeti konföderációhoz fordulnának segítségéért. A politikai pártpreferencia mérésektől eltérően itt nem csak egy választ fogadtunk el. A válaszadók 53%-a nem választotta egyik konföderációt sem. A választani tudók között 37 százalék mondta az MSZOSZ-t, míg a Munkástanácsokat 33% választotta. A médiában sokat szereplő, és emiatt valószínűleg legismertebb Ligát mindössze 24% nevezte meg. Viszonylag sokan, 11 százalék választotta az ÉSZT-et, míg kissé meglepő módon csupán 3-3 százalék mondta a közszférában meghatározó SZEF-et és a jelentős médiajelenléttel rendelkező Autonómokat.

A reprezentatív kutatás telefonos megkérdezéssel, 2012. november 15-19. között, 1000 fő válaszai alapján készült.

forrás: Kik az új Munka Törvénykönyvének nyertesei és vesztesei?