Elfogadhatatlan a Munka Törvénykönyve tervezett módosításának több pontja!
A Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Liga Szakszervezetek értetlenségének ad hangot a minap napvilágra került, Munka törvénykönyvét módosító egyéni képviselői indítványok láttán a munkaidő-szervezéssel összefüggésben. E törekvéseket már 2017 tavaszán a szakszervezetek a munkavállalók elemi felháborodását látva a Parlament Gazdasági Bizottsága előtt elmondott érveikkel visszavonatták.
Vélemény: Soha nem elég? Avagy meddig rontható a munkajogi szabályozás?
A munka törvénykönyve tervezett módosításával nem az a legnagyobb baj, hogy már megint elvesz valamennyit a munkavállalók jogaiból és fokozza a munkáltatók erőfölényét, hanem az, hogy ez a folyamat egyre inkább erősödik. A napvilágra került, T/3628 számon jegyzett, „munkaidő-szervezéssel és a munkaerőkölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról” címet viselő törvényjavaslat (továbbiakban: Javaslat), egyik oldalról ellentétes azzal a céljával, amely – legalábbis az indokolása szerint – a szabályok egyértelműsítését, pontosítását szándékolt elérni.
A munkásság pártjától a városi értelmiségig
Korunk egyik legtalányosabb kérdése az, miként lehetséges, hogy a munkásmozgalomból kinőtt baloldal egyre inkább a városi progresszív értelmiség szócsöve, miközben a munkásság többsége jobboldali „populista” pártokra szavaz. Ebben a cikkben a munkásság és a baloldal egymástól való kölcsönös eltávolodásának okait kutatjuk.
Palkovics Imre: Tizenhárom százalékos minimálbér emelésre lenne szükség
Tizenhárom százalékos minimálbér- és tizenöt százalékos garantált bérminimum emelést szeretnénk elérni, ezzel szemben a munkáltatók öt százalékot ajánlottak fel - mondta a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke az ECHO TV Napi aktuális című műsorában. Palkovics Imre hozzátette: a bérdinamikát meg kell tartani, a béreknek növekedni kell.
ISMÉT TÖBBÉVES MEGÁLLAPODÁS JÖN
Csekély eredményekkel zárult tegnap a munkaadói és munkavállalói képviseletek közötti, minimálbérrel és bérminimummal kapcsolatos egyeztetés. A felek egyedül abban értettek egyet, hogy kettő vagy akár három évre előre meghatározzák – bizonyos feltételek teljesüléséhez kötve – a legkisebb kötelező keresetet. A szakszervezetek továbbra sem engednek a két számjegyű emelésből, míg a munkaadói oldal szerint tartósan nem nőhet a gazdaságnál jobban a legkisebb kötelező bér.
EDDIG NEM TETTEK CSODÁT A CÉGEK A BÉREKKEL
Megalapozatlan a munkaadók azon állítása, hogy a munkaerőre – jellemzően a bérekre – fordított költség nagyobb mértékben nőtt, mint a termelékenység. Az Eurostat mutatói egyértelműen igazolják, 2016 és 2018 között valóban nagyobb volt a munkaerő-ráfordítás, mint a hozzáadott érték növekedése, ám 2013 és 2015 között a profit javára és a munkavállalók hátrányára változtak ezek az arányok.
Nem közeledtek az álláspontok
Öt százalékos minimálbér-emelést javasoltak a munkáltatók a bértárgyaláson. A pénzügyminiszter szerint távol [...]
Megkezdődtek a minimálbér tárgyalások
A hatéves bérmegállapodásban 2019-re már nincs meghatározott érték a minimálbérre, ezért megkezdték erről az egyeztetéseket – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az M1 aktuális csatornának kedden, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülése után.
Kedden a VKF Testületi Ülésén tárgyalnak a munkavállalók a munkaadók és a kormány a legkisebb bérekről
2018. november 12-én, hétfőn a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának [...]
Képernyős munkahelyek ergonómiája, biztonsága
Amikor képernyős munkahelyekről beszélünk, sokan általában csak az asztali számítógépek monitorára, kijelzőjére gondolnak. Azonban ilyen képernyős munkahelynek minősül az a munkahely is, ahol valamilyen munkafolyamatot szükséges folyamatosan vagy rendszeresen monitoron követni, ellenőrizni.
Egyeztetés Varga Mihállyal
A miniszter hivatalában fogadta Mészáros Melindát, a Liga Szakszervezetek elnökét és Palkovics [...]
Kiállás a béren kívüli juttatások adóváltozásaiból származó munkavállalói veszteségek megakadályozása érdekében
Mint ismert a Munkástanácsok a többi társkonföderációval teljes egyetértésben kiáll a béren kívüli juttatások adóváltozásaiból származó munkavállalói veszteségek megakadályozása érdekében. Ezért kezdeményeztük a VKF keretében a szakszervezeti oldal teljes egyetértése mellett a téma újratárgyalását a partnerekkel az őszi bértárgyalások keretei között.