Saját híreink

A Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Liga Szakszervezetek kezdeményezésére, a Magyar Szakszervezeti [...]

Mint ismert, az elmúlt héten nagy vihart kavart MT-módosítás folyamatában a Munkástanácsok Országos Szövetségének a Liga Szakszervezetekkel közösen történt fellépése következtében a Kormány úgy döntött, hogy a május 3-án összeülő VKF ülés napirendjére tűzi az inkriminált törvény módosításának kérdését.

Szakszervezeti kérésre május 3-án a kormány mégis érdekegyeztetést tart a Munka Törvénykönyve módosításáról! Hatalmas felháborodást okozott szakszervezeti körökben, hogy egyeztetés nélkül, a parlamentben lezajlott a munkaidő-elszámolással kapcsolatos módosítás általános vitája. Ezek után Lázár János a szokásos heti tájékoztatóján kiállt a szakszervezetek mellett. A kancelláriaminiszter kiemelte: vannak fenntartásai a módosítással kapcsolatban és osztja a szakszervezetek egyes aggályait.

Közfelháborodást okozott a munkavállalók és az Őket képviselő szakszervezetek körében, hogy a parlament befogadta önálló képviselői indítvány formájában a Munka Törvénykönyv módosítására irányuló javaslatot.

Elsősorban a termelői szektorban rendelné be több cég nagyszombatra a munkavállalóikat a nagypénteki munkaszüneti nap ellensúlyozására – értesült a Magyar Idők. A lépést a munka törvénykönyve ugyan nem tiltja, a lapunk által megkérdezett munkaadói és munkavállalói szervezetek azonban egyértelműen elítélik a lépést. Az érdekképviseleteknek egyelőre nincs tudomásuk arról, hogy tömeges lenne a jelenség, azonban a húsvétot megelőző hetekben még dönthetnek a szombati munka mellett a foglalkoztatók.

Az Országgyűlés kedden a Fidesz-KDNP képviselőinek javaslatára munkaszüneti nappá nyilvánította nagypénteket, így idén április 14-től négynapos munkaszüneti ünneppé válik a húsvét. A parlament 163 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett támogatta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, valamint Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere és Varga Mihály nemzetgazdasági tárcavezető erről szóló egyéni képviselői indítványát. Két független képviselő, Fodor Gábor (Liberálisok) és Szabó Szabolcs (Együtt) tartózkodott.

Előkészítetlen erőszakos döntés vagy adomány? Erről vitázott a két nagy szakszervezeti vezető a Hír Tv Magyarország élőben című műsorában.

A köztulajdonban álló vállalatoknál működő szakszervezetek sajtótájékoztatón értékelték a kormány által 2017. február 16-án bejelentett, 2019-ig esedékes bérfejlesztést. A sajtótájékoztatón részt vett Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, Halasi Zoltán, VDSzSz Szolidaritás elnöke, Ádám István, a Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége (POFÉSZ) elnöke, Baranyai Zoltán, a Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ) elnöke, és Pető Sándor, a Vízügyi Szakszervezetek Országos Ágazati Szövetsége (VSZOÁSZ) elnöke.

A fokozott egészségkárosodásnak kitett munkakörökben dolgozók védelme érdekében a társadalombiztosításon belül új, az érintettekre vonatkozó egészségbiztosítási ág kidolgozása is szerepel a korkedvezményes nyugdíj helyébe lépő intézkedéscsomag tervei között

Hamarosan dönt a kormány az állami cégek alkalmazottainak béremeléséről, mivel a szakszervezetek és a vállalatvezetők már megállapodtak a hároméves fizetésfelzárkóztatási stratégiáról – tudta meg a Magyar Idők. A tárgyalásokon megfogalmazott kéréseket vélhetően teljes mértékben elfogadhatja a kabinet, mivel az megegyezik korábbi javaslataikkal. A nagy állami közszolgáltatóknál – a MÁV-nál, a Volánoknál, a vízügyi szolgáltatóknál, valamint a postánál – hároméves, összesen 30 százalékos béremelési kérést fogalmaztak meg a felek.

Budapest, 2017. február 6., hétfő (MTI) - Januártól jobban megéri Magyarországon dolgozni, a bérmegállapodás eredményeként ugyanis az alacsonyabb bérkategóriában keresők évente több mint 183 ezer forinttal többet vihetnek haza - mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.

A munkavállalói érdekképviseletek erejének, érdekérvényesítő képességének mérése, definiálása számos szempont szerint történhet, a taglétszám az egyik ilyen, a munkajogi irodalomban gyakran elemzett tényező.