image_pdfimage_print

Közös sajtótájékoztatót tartott a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége és a Munkástanácsok Országos Szövetsége az új munkaerőpiaci javaslatcsomagjukról.

Az eseményen az MGYOSZ alelnöke arról beszélt: a szervezet már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy a demográfiai okok miatt folyamatosan csökkenő munkaerőkínálat évről évre tovább növeli a munkaerőhiányt, amely egyre komolyabb gazdasági és társadalmi problémákat okoz.

Rolek Ferenc szerint a munkaerőhiány mérséklésére számos intézkedés született. Ezek általában a munkaerőkínálat növelésére, a még meglevő, ki nem használt munkaerő tartalékok bevonására irányultak, azonban ez csak átmenetilg enyhítheti a hiányt. Hosszabb távon valós megoldást a gazdaság termelékenységének jelentős növelése hozhat, mely alapvetően három módon érhető el: a technológiai szint emelésével, a hatékonyabb munkaszervezéssel, valamint a munkavállalók készség és képességszintjének emelésével.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy miután a gazdaság modernizálása hosszú és pénzigényes folyamat, ezért nagyon fontos, hogy foglalkozzunk azzal, hogy az adott munkaerőkereslet és kínálat mellett, hogyan lehet a munkaerő hatékonyabb elosztásával csökkenteni a munkaerőhiányt, amely alapvető érdeke mind a munkáltatóknak, mind a munkavállalóknak. Erre dolgozottki a két szervezet közös javaslatokat, melyet A VKF munkáltatói és munkavállalói szervezeteivel véglegesítenek, majd ezt követően javaslataikat megküldik a Kormánynak..

 Az alábbiakban az MGYOSZ és a MOSZ közös javaslatcsomag főbb elemeit olvashatják:

A rendelkezésre álló munkaerő állomány struktúrája és allokációja több szempontból vizsgálható. A következőkben a területi, nemzetgazdasági szektoronkénti, ágazati és vállalkozások közötti allokáció javítására teszünk javaslatot.

Nemzetgazdasági szektorok

 Nemzetközi összehasonlítások továbbra is azt mutatják, hogy Magyarországon a költségvetési szféra súlya a foglalkoztatásban túl magas a versenyszféra kárára. Ebben a témakörben már számos kormányzati kezdeményezés született (közigazgatás korszerűsítése és létszám csökkentése, közfoglalkoztatás szűkítése), azonban további lépésekre van szükség.

Javaslat:

  • Folytatni kell a közfoglalkoztatás további szűkítését azokra, akik valamilyen ok miatt nem alkalmasak a versenyszférában való foglalkoztatásra. Becsléseink szerint azonban mintegy 30-40 ezer fő képzéssel és célzott intenzív programokkal alkalmassá tehető a versenyszférában való munkavégzésre.
  • A közalkalmazottakat foglalkoztató nagy ellátó rendszerek hatékonysága alacsony. Szükség lenne az intézmények technikai színvonalának jelentős növelésére, a munkaszervezés javítására. Ezzel nemcsak az ellátás színvonala javulna, hanem várhatóan jelentős munkaerő is felszabadulna.

Ágazatok

A fajlagos munkaerőigény ágazatilag jelentős eltéréseket mutat. Magyarországon a jelenlegi és várható munkaerőhiányos környezetben nem reális a kevésbé termelékeny ágazatok bővítése. A GDP és ezzel a lakossági életszínvonal további jelentős emelésére akkor lesz lehetőség, ha a gazdaság szerkezete eltolódik a termelékenyebb ágazatok javára.

Javaslat:

  • Az állami támogatások és az uniós források elosztásánál prioritást kell adni a magas technológiai színvonalú, relatíve kevesebb, de képzettebb munkaerőt felhasználó ágazatoknak.

Regionális struktúra

A munkaerőpiaci helyzet még mindig jelentős különbségeket mutat az egyes régiók között. Míg egyes megyékben és a Fővárosban jelentős a munkaerőhiány, addig az ország más részein még lenne mozgósítható munkaerő tartalék. Ennek realizálása azonban korlátokba ütközik a mobilitás korlátozottsága miatt. A mobilitás egyik fő akadálya a lakhatás megoldása. Ennek a megoldására kormányzati program is indult, a munkásszállások létrehozására jelentős pénzügyi támogatás nyerhető el. Ugyanakkor a munkásszállások igénybevételét az adórendszer jövedelemként értelmezi, így jelentős adó és járulék terheli.

Javaslat:

  • A munkásszállás fenntartási költségei általános működési költségként legyenek elszámolhatók, azt se SZJA, se munkáltatói/munkavállalói járulék ne terhelje.

Vállalati szint

A munkaerő hatékonyabb felhasználását nagymértékben rontja, hogy a kevésbé hatékony vállalkozások egy része az adó és járulék fizetési kötelezettségeik megkerülésével, fekete és szürke foglalkoztatással csökkentik a költségeiket. Szélsőséges esetben egyes vállalkozásokteljesen illegálisan, minden bejelentés nélkül tevékenykednek. Ilyen módon az adó és járulék fizetés megkerülésével fenn tudják tartani működésüket, azonban így konzerválódik az alacsony termelékenység és a munkaerő alacsony hatékonyságú allokációja. Az elmúlt években a munkaügyi ellenőrzés létszáma és hatékonysága csökkent, így ezen vállalkozások jogszerűtlen gyakorlata háborítatlanul folytatható.

Javaslat:

  • Az érintett ágazati munkáltatói szövetségek bevonásával fel kell deríteni és legálissá kell tenni az illegális vállalkozásokat.
  • Folytatni kell az elektronikus adóellenőrzési rendszerek megkezdett fejlesztését.
  • A munkaerő felhasználás hatékonyságának és egyben a költségvetési bevételek növelése érdekében a munkaügyi ellenőrzési rendszer hatékonyságát és fókuszáltságát jelentősen javítani kell. A jelenleg nagyon kis létszámú munkaerő ellenőri létszámot jelentősen meg kell emelni, és azt a munkáltatói és munkavállalói szervezetekkel koordinálva a fekete foglalkoztatás felderítésére fókuszálni.