Saját híreink

Az áldozatok emlékének megőrzése és a forradalom céljainak megvalósítása az utókor feladata, mondta beszédében Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnöke az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének és a szovjet csapatok bevonulásának 61. évfordulóján tartott veszprémi megemlékezésen.

Nagyra értékelem a négy konföderáció vezetői által hozott bölcs döntést, amelynek alapján visszatartották közös közleményüket, amit a Munkástanácsok keltette helyzettel összefüggésben kívántak nyilvánosság elé tárni. Ez a döntés elejét vette egy esetleges szakszervezetek közötti nyílt ellenségeskedésnek. Számunkra ez a lépés partnereink őszinte együttműködési szándékáról tanúskodik. Valóban léteznek informális jelzések arra vonatkozóan, hogy a kormány keresi a többi konföderációval való kétoldalú kapcsolatfelvételt is (amellett, hogy zajlanak a formalizált tripartit és multipartit egyeztetések, konzultációk a makroszintű fórumokon), ami teljesen természetes egy parlamenti ciklus lejárta és egy új kezdete környékén.

Munkástanácsok Országos Szövetsége a kormány stratégiai partnere lesz várhatóan az év végén, vagy a jövő év elején - jelentette be Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott szerdán Budapesten, egy szakmai konzultációt követő sajtótájékoztatón.

A keresztény vallás egyik fontos sajátossága a munka megbecsülése. Míg nem keresztény társadalmakban, például az ókori görögöknél és rómaiaknál, a társadalom előkelő tagjainak kiváltsága volt az otium, vagyis a munkától mentes élet, a fizikai munka pedig lenézett, szolgai, sőt rabszolgai tevékenységnek minősült, addig a kereszténység alapítójáról és minden keresztény legfőbb példaképéről, a názáreti Jézusról a Biblia világosan tanúsítja, hogy „ács” volt (Márk 6,3), és keze munkájával kereste kenyerét.

Az iránymutatás szintjén várhatóan a kormány és a magyarországi szakszervezetek is támogatják az európai uniós szociális pillért, amely általános munkajogi és szociális irányelveket fogalmaz meg. Ugyanakkor sem az érdekképviseletek, sem a döntéshozók nem járulnak hozzá ahhoz, hogy az Európai Bizottság a későbbiekben olyan jogalkotási lépéseket tegyen, amelyek adott esetben meghatározzák, hogy egy tagállamnak brüsszeli döntések alapján kötelező érvényűen támogatnia kelljen bizonyos szociális intézkedéseket.

A tavaly novemberben a kormány és a szociális partnerek által aláírt hatéves bérmegállapodásnak köszönhetően idén szinte robbanásszerűen emelkedtek a fizetések, de Magyarország még így is csak megközelítette közvetlen versenytársait, a visegrádi országokat (V4) – mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke hétfőn az M1 aktuális csatornán.

A Tesco-Global Áruházak Zrt., a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) közös közleményben tudatta tegnap, hogy megállapodás született a hónapok óta tartó kollektív bérvitában. Az egyezség a munkavállalók érdekeit és a hosszú távú, fenntartható fejlődést egyaránt szem előtt tartja, és tartalmazza a bérnövekedéssel, valamint a munkaerővel és a toborzással kapcsolatos feladatokat – közölték.

Palkovics Imre kiemelte: a kormány nem utasította el a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok által jegyzett javaslatot, amely szerint el kellene törölni az 1,5 százalékos munka­erőpiaci járulékot, amely azonnali nettó fizetésemeléssel járna az összes munkavállalónál. Korábban ebből az adónemből finanszírozták az álláskereséshez és hasonló jogcímekhez kapcsolódó költségeket, ám mára a munkanélküliség eltűnőben van hazánkban. Emellett a szakszervezetek javasolták a személyi jövedelemadó (szja) további csökkentését is.

Magyarországon a tavalyi bérmegállapodásnak, valamint a piaci alapú bérfejlesztéseknek köszönhetően rendkívüli mértékű béremelkedés következett be az év eddigi részében. A versenyszféra magas munkaerő-kereslete és a szűkülő szabad munkaerő-kapacitások a bérek dinamikus növekedését okozzák, amihez az év eleji jelentős minimálbér- és garantált bérminimum–emelések is érdemben hozzájárulnak. A kedvező folyamatok ellenére Magyarországon a bérek nem csak a nyugat-európai bérszínvonalhoz képest alacsonyak, de a jelentős év eleji emelés ellenére a visegrádi országok közül is egyelőre csak Romániát előzzük meg minimálbér tekintetében. A többi régiós országban is jelentős minimálbéremeléseket jelentettek be az idei évben, így lemaradásunkat nem tudtuk kellő mértékben csökkenteni.

Munkástanácsok olyan lépéseket kezdeményeznek, amelyekkel azonnali nettó bérnövekedés érhető el. Ez azért is fontos, mert habár jelentősen emelkedtek a fizetések, bizonyos területeken nem változtak a bérek, így több munkavállaló ebből kimaradt.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke lapunk kérdésére kiemelte: a szakszervezetek egyértelműen támogatják az újabb munkaszüneti nap bevezetését. Ezért a Munkástanácsok és a Liga Szakszervezetek közös aláírásgyűjtést szerveznek. A Magyar Szakszervezeti Szövetség szintén bejelentette: aktivistáik az ország nagyobb településein szintén megkezdik az aláírásgyűjtést.

A 2017-től érvényes minimálbér és bérminimum-emelés, valamint a járulékcsökkentések folyó évi gazdasági hatásait a rendelkezésre álló adatok alapján január-augusztusi időszakra lehet vizsgálni.