Saját híreink

Az alábbiakban összegyűjtöttük az utóbbi napokban a vasárnapi pihenőnap témájában megjelent különböző hangvételű megjelenéseket. Ezek az árnyaltabb megállapítások közelebb állnak a Munkástanácsok álláspontjához, és sokban összecsengenek az általunk képviselt nézetekkel, amiket már korábban közzétettünk honlapunkon.

„Az Európa Tanács tagállamai közül 41 ország munkajogi szabályozását tekintette át az Európa Tanács intézményi családjába tartozó Szociális Jogok Európai Bizottsága. A bizottság az úgynevezett Európai Szociális Kartával vetette össze a tagállamok munkajogát; 14 részterület szabályozását vizsgálta. Magyarországot illetően hat esetben azt állapította meg, hogy a magyar szabályozás összhangban van a kartával, 4 esetben látja úgy, hogy a magyar munka törvénykönyve sérti az egyezmény előírásait, 4 további kérdésben pedig úgy ítélte meg, hogy több információra van szüksége, a kormány nem tett eleget megfelelően jelentéstételi kötelezettségének, ezért ezekről akkor mond majd véleményt, ha megkapja a kért adatokat.”

Egy magyar pláza üzemeltetésében érdekelt nagyvállalkozó érdekképviselete és a Liga Szakszervezetek aláírásgyűjtésbe kezd a vasárnapi nyitva tartás és munkavégzés érdekében. A Munkástanácsok évek óta támogatja a vasárnapi munkavégzés, így az üzletek vasárnapi nyitva tartásának korlátozását is.

Mint az már korábbi cikkeinkből is kiderült, egy júius 25-i kormányintézkedésére hivatkozva, az állami tulajdonban lévő munkáltatók egy része -nemcsak a Munka törvénykönyve alapján vezető állásúnak minősülő- hanem minden munkavállaló számára beszüntették a prémiumok és egyéb mozgóbérek kifizetését, valamint a szokásos prémiumfeladatok kitűzését is, de van, ahol még túlórát sem rendeltek el.

„Szociális párbeszéd: „Szociális helyzet súlyosbodása által okozott problémák a foglalkoztatásban” Nemzetközi szeminárium Gdanskban

A munkahelyek, növekedés, a méltányosság és a demokratikus változás kérdései” címmel rendezett szemináriumot az Európai Bizottság a szakszervezetek számára 2014. december 17-18-án, Brüsszelben. A szemináriumon a következő témákban hangzottak el tájékoztatók:

A magyar munkajogi szabályozás az utóbbi években jelentősen átalakult. A terület vitathatatlanul a polgári joghoz közelít, ami nem minden ellentmondástól mentes az elmúlt évtizedekben kialakult gyakorlat tükrében.

Decemberben, másfél év után lezárult a kistelepüléseken ingyenes jogi segítséget nyújtó Jogpont Mini elnevezésű, európai uniós támogatással megvalósított projekt. A Munkástanácsok Országos Szövetsége a Stratosszal és a Liga Szakszervezetekkel konzorciumban Dél- és Nyugat-Dunántúlon biztosította a lakosságnak az ingyenes jogsegélyt.

A Munkástanácsok a jövő évi minimálbérrel, garantált bérminimummal, valamint a bérajánlással kapcsolatos követelmények megfogalmazásánál a tárgyalások megkezdésekor elérhető legutolsó inflációs és termelékenységi adatokból indult ki: 2015-re 2,5%-os inflációs előrejelzésből (MNB 2014 szeptemberi inflációs jelentés), illetve 1,7%-os munkatermelékenység növekedésből (Kormány konvergencia programja 2014 április). Az alsó határként megjelölt 4,5%-os minimálbér emelési igény ebből, és a létminimumhoz való közelítés szándékából indult ki.

Jövőre 105 ezer forint lesz a minimálbér, a garantált bérminimum összege 122 ezer forint, a vállalkozási szférának ajánlott béremelés mértéke pedig 3-4 százalék. A bérmegállapodást a kormány nevében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter írja alá a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vezetőivel hétfőn.

Áldott karácsonyt és sikerekben gazdag boldog új évet kíván a Munkástanácsok Országos [...]

A Munkástanácsok Országos Szövetsége üdvözli, hogy a Munkástanácsok többszöri kérésére a Kormány egyértelműsítette azt a 2014. június 25-i intézkedését, amelyre hivatkozva a közvetlen vagy közvetett állami tulajdonban lévő vállalatok beszüntették a prémiumok és egyéb mozgóbérek kifizetését a munkavállalók számára.