SAJTÓKÖZLEMÉNY: NÖVEKEDÉSI TERVEIHEZ ALAKÍTJA BÉRRENDSZERÉT A BRIDGESTONE
Környe, 2017. január 31. – Három év alatt akár 40%-os bérnövekedést tesz lehetővé a Bridgestone Tatabánya Termelő Kft. új bérrendszere, amelyet azért dolgozott ki és vezetett be a vállalat, hogy a 2020-ra négyszeresére bővülő gyártókapacitással párhuzamosan a mostani, közel 800 fős személyi állományát is a terveknek megfelelően tudja növelni.
Médiafigyelés 2017. január
A tartalomból: (...) A miniszterelnöki bejelentés alapján a nyugdíjasoknak szétosztott Erzsébet-utalványok útvonala [...]
Példátlan beavatkozás készül – a magyar kormány a végső pillanatban lép
A létszámhiány hatalmas gondot okozhat az állami cégeknél és akár az ellátás is veszélybe kerülhet, ha nem történik meg a bérek rendezése. Mostanra a kormány is tudatosította ezt a problémát és zárt ajtók mögött, egy sok tízmilliárd forintos bértámogatási csomagról egyeztet a szociális partnerekkel. Már februárban megállapodás jöhet.
Bértárgyalások az állami tulajdonú cégeknél
Az ATV Start vendége Palkovics Imre elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége:A beszélgetés itt [...]
A bérfelzárkóztatást nem lehet tovább halogatni, mivel a közszolgáltatásokat fent kell tartani, de a munkaerőhiány súlyos gondokat okoz
Már az idén átlagosan 15 százalékkal nőhet az állami alkalmazottak fizetése, a dolgozók összesen 30 százalékos bérfelzárkóztatásra számíthatnak három év alatt – értesült a Magyar Idők. A bértárgyalások jól haladnak, köszönhetően a Munkástanácsok javaslatára létrehozott új konzultációs fórumnak, a közszolgálati vállalkozások konzultációs fórumának, ahol minden érintett fél részt vesz. A MÁV már ma megállapodhat a szakszervezetekkel, de a közös javaslatot a kormánynak is el kell fogadnia. Arra már rábólintott a kabinet, hogy három évre szóló megállapodásokat kell kötni az állami cégeknél.
A Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetsége közleménye
A Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezet visszautasítja a Kormány azon döntését, mellyel a rendvédelmi munkavállalók hátrányára módosította a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71.§ (1) bekezdését a béren kívüli juttatásokról!
Halljuk meg a vészharangot!
A Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ) őszinte részvétét fejezi ki az olaszországi buszbalesetben elhunytak családtagjainak, hozzátartozóinak, egyúttal mielőbbi felépülést kíván a baleset sérültjeinek.
NFM: egyedi ajánlatot dolgoznak ki a legnagyobb állami vállalatok bérfejlesztésére
Budapest, 2017. január 19., csütörtök (MTI) - A kormány napirendben tartja a közüzemi bérfejlesztés kérdését, a legnagyobb állami vállalatokra - MÁV, Volán, Posta, állami tulajdonú vízmű cégek - egyedi ajánlatot dolgoztat ki, ennek előkészítő egyeztetési folyamata már megkezdődött - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) csütörtökön az MTI érdeklődésére.
Állásfoglalás: a közszolgáltatások területén működő reprezentatív ágazati szakszervezetek 2017. január 17-én újabb egyeztetést folytattak
A versenyszféra szakszervezeti konföderációi és a közszolgáltatások területén működő reprezentatív ágazati szakszervezetek 2017. január 17-én újabb egyeztetést folytattak. A megbeszélés napirendjén a közüzemeket érintő bérhelyzet volt.
Szolidaritási nyilatkozat a négy elbocsátott szakszervezeti tisztségviselő mellett
A hazai szakszervezeti konföderációk, mint az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács Munkavállalói Oldal tagjai, tiltakozunk a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt.-nél történt, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 négy tisztségviselőjét érintő munkaviszony megszüntetés miatt, és szolidaritásunkat fejezzük ki a hátrányt szenvedő kollégák felé.
A ZVDDSZ közleménye
Az „ugrás a sötétbe” alapú szerveződés magán viselte a szakmai érdemi párbeszéd hiányát. A döntéshozók az átláthatóbb és hatékonyabb gazdálkodás és a szolgáltatás minőségi megújhodásának igényét az átszervezés alaptételeként fogalmazták meg. Az előkészítés éveiben (2013., 2014.) az átalakítás különböző fázisainak és műveleteinek (régiós központok kialakítása, informatikai egységesítés, az eltérő vállalati kultúrák, kollektív szerződések szintetizálása stb.) sodrában a költséghatékonyság háttérbe szorult. Sokba került az integráció.
A minimálbér szintjéről és hatásáról közép- és kelet európai vizsgálatok tükrében
A „minimálbér” az alacsony jövedelem emelése révén az egyenlőtlenség csökkentésének hatékony eszköze. Éppen a közép- és kelet európai országokból származó adatok mutatják, hogy a minimálbér a munkavállalók oldalán és a cégeknél az egyenlőtlenség csökkentésének alacsony költségű eszköze, azaz a munkahelyek elvesztésében vagy a profitcsökkenésben mérve a költségeket. Továbbá a minimálbér szerepet játszhat a termelékenység általános növelésében és a gazdasági fejlődés támogatásában, és így használható a régióban uralkodó alacsony bérköltségű modellt leküzdő fejlesztési stratégia részeként. Azonban az igazán hatékony bérszintemeléshez szükséges lenne társítani a kollektív szerződések erősebb szerepével, hogy a magasabb bérek szintje is követni tudja a minimál bér emelésének ütemét.