Ennek több millió magyar örülhet: összejöhet Orbán Viktor terve a fizetésekről

2023-01-17T10:06:25+01:002023. január 17.|
image_pdfimage_print
A szakszervezeti vezető és az elemző is úgy látja, ha 2022-t és 2023-at együtt nézzük, akkor megvalósulhat, amiről a miniszterelnök beszélt, azaz a két év átlagában, az energiaválság közepette is megtarthatják az értéküket a hazai keresetek.

A szakszervezeti vezető egy fokkal pesszimistább, úgy látja, a tavalyi 3–4 százalék közötti reálbér-emelkedés után idén hasonló mértékben csökkenhet a fizetések vásárlóereje nemzetgazdasági szinten, tehát összegészében megtarthatják értéküket a keresetek, feltéve, ha az infláció sem emelkedik tovább.

Mindenki azt mondja, hogy az idei év nehezebb lesz, mint a tavalyi, mi mindenesetre sem a munkanélküliségben, sem a bérek növekedésében komoly problémákat egyelőre nem látunk

– mondta Palkovics Imre, aki szerint egyedüli gond az infláció, azon belül pedig az élelmiszer- és energiaárak, amelyek az alacsony keresetűek havi költségeinek tetemes hányadát teszik ki, ez pedig nyilvánvalóan feszültségeket fog szülni a munkavállalók körében.

A reálkeresetek alakulása
 

Egyszázalékos reálbércsökkenést vár idén Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője, aki a Világgazdaság érdeklődésére azt mondta, nehéz pontos becslést adni az inflációra, mert az előrejelzésekben is óriási szórás van, a 15-től 20 százalékig terjedően, ő 17,5 százalékkal számol, ami némileg lehet magasabb az általa várt 16-17 százalékos bruttó bérnövekedési ütemnél.

Hozzátette: a nyáron mehet be először 20 százalék alá az infláció, majd júliustól már magasabb lehet a bérdinamika, így ekkortól beszélhetünk ismételten a reálkeresetek növekedéséről. 

Szerinte az ősszel már felerősödnek a dezinflációs hatások, a forint stabilizálódása, a mezőgazdaság javuló teljesítménye, illetve az importinfláció hatásának enyhülése egyaránt azt eredményezi, hogy novemberben 10 százalék alá bukik a drágulás üteme.

Félmillió ember sorsa a tét a most kezdődő bértárgyalásokon

Palkovics Imre arra is felhívta a figyelmet, hogy a közszféra béremeléseit nagyban befolyásolja még az állami közszolgáltató szektorban található 150-200 ezer munkavállalót érintő bérfejlesztés, amelyről kedden formálisan elindulnak az egyeztetések a szakszervezetek és az állami tulajdonú vállalatok, valamint az érintett minisztériumok képviselői között. Minderre azért van szükség, mert a hároméves bérmegállapodásban rögzített utolsó, idei évre vonatkozó 3-4 százalékos emelést teljes egészében felemésztette az infláció, ami komoly bérfeszültséget okozott az érintett ágazatokban.

Palkovics Imre elmondta, a szakszervezetek egy 20 százalékos emelést szeretnének kiharcolni, ám szerinte erre kevés esély van, reálisabbnak tart egy a minimálbér-megállapodásnak megfelelő, 14–16 százalék közötti emelést, ami azért fontos, mert ezzel sikerülne 2023-ban is megőrizni a fizetések vásárlóerejét. Ismertetése szerint a szakszervezetek egy differenciált bérfejlesztésre tesznek javaslatot, amelyben minél alacsonyabb keresete van valakinek, annál nagyobb, akár az inflációt is meghaladó, 20 százalékos emelésre számíthatna, míg a magasabb kategóriákban, pl. bruttó 500-600 ezer forint fölött csupán 5-6 százalékkal nőnének a fizetések. Hangsúlyozta, ennek a bérrendezésnek az a célja, hogy megvédje a lecsúszástól, a szegénységi küszöb alá kerüléstől az állami szektor dolgozóit, akik családjukkal együtt közel félmilliós társadalmi csoportot alkotnak.

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Forrás: vg.hu

Járdi Roland

Oszd meg ezt a cikket, ha tetszett!

Vissza az elejére!