A Független Egészségügyi Szakszervezet 2014. évben a SZÁBEMBIZ tagszervezeteivel közösen, tárgyalt a szociális ágazatban dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülése érdekében, részt vettünk az életpálya modell előkészítését végző munkacsoport munkájában, annak feloszlatásáig.
Tisztelt Miniszterelnök Úr! szeptember 16-án levélben fordult a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerő-piacért felelős [...]
2015. január 14-én a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ) és a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) között együttműködési megállapodás aláírására került sor a Tűzoltók küldöttgyűlésének határozata alapján.
Megrendülve tudatjuk, hogy Polczer József, a Budaörsi Lakossági Szolgáltatók Munkástanácsának elnöke rövid ideig tartó súlyos betegség után elhunyt. A Munkástanácsok országos Szövetsége osztozik a gyászban. Munkástanácsok Országos Szövetsége elnökség
A Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) a jövő évi minimálbérrel, garantált bérminimummal, valamint a bérajánlással kapcsolatos követelmények megfogalmazásánál a tárgyalások megkezdésekor elérhető legutolsó inflációs és termelékenységi adatokból indult ki: 2,5%-os inflációs előrejelzésből (MNB 2014 szeptemberi inflációs jelentés), illetve 1,7%-os munkatermelékenység növekedésből (Kormány konvergencia programja 2014 április).Az alsó határként megjelölt 4,5%-os minimálbér emelési igény ezekből, és a létminimumhoz való közelítés szándékából indult ki.
Minden ágazatban óránként bruttó 8,5 eurós minimálbért vezetett be Németország idén január 1-jétől. A törvény szerint ezt a minimumként meghatározott összeget minden olyan munkavállaló részére meg kell fizetni, aki Németország területén munkát végez, beleértve azt az esetet is, ha nem német cég a munkáltató, vagy ha a dolgozó csak áthalad Németország területén, mint például a gépkocsivezetők. A németországi minimálbérre és a kiküldetésre vonatkozó törvények szá
A munkaidő-kedvezmény a szakszervezeten keresztül illeti meg a érdekvédelmi tisztségviselőket. Így a munkavállaló nem kifogásolhatja közvetlenül a kedvezmény meghatározásával kapcsolatos munkáltatói intézkedést – a Kúria eseti döntése. Ami a tényállást illeti, a felperes, mint szakszervezeti elnök olyan munkáltatónál dolgozott, amely az alágazatban megkötött kollektív szerződés (AKSZ) és a helyi kollektív szerződés hatálya alatt állt. A helyi kollektív szerződés a szakszervezeti tisztségviselőket megillető munkaidő-kedvezményt (szakszervezeti tagonként havi egy óra) az AKSZ vonatkozó rendelkezéseire utalva szabályozta. Az alperes munkáltatónál működő szakszervezet úgy döntött, hogy az érdekvédelmi tisztségviselőknek járó összes munkaidő-kedvezményt (havi 175 óra) az elnök jogosult igénybe venni, aki így mentesült a munkavégzési kötelezettsége alól és szakszervezeti tevékenységi körén kívül munkaköri feladatokat nem látott el.
2013.11.13-án Miskolcon került sor a Vízügyi Munkástanácsok Országos Ágazati Szövetsége (VMOÁSZ) soros Küldöttgyűlésére. A VMOÁSZ-hoz 2013.10.10-én tagfelvételi kérelmet nyújtott be a DMRV egyik érdekképviseleti szerve, a VDFSZ Szakszervezet. A Küldöttgyűlésen a napi rendi pontok között tisztújítás is szerepelt, melyen a megválasztott tisztségviselők közül öt a VDFSZ Szakszervezet tagja.
2014. november 12-én 15.32 perckor az EMMI Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága közleményt jelentetett meg, amely – egyebek mellett – az alábbiakat tartalmazza: „Az Emberi Erőforrások Minisztériuma továbbra is aláírásra várja a szociális ágazatban foglalkoztatott szakemberek képviselőit. A szakszervezetek és az EMMI korábban minden pontban egyetértett a megállapodás szövegét illetően. November 10-én azonban az érdekvédők a korábban általuk is aláírásra javasolt megállapodást nem voltak hajlandóak aláírni.