A Munkástanácsok célja a felméréssel, feltérképezni a koronavírus-járvány első hullámának hatását a magánszemélyekre és a családokra vonatkozóan, illetve megtudni, mennyire érzik magukat fenyegetve/felkészülve a második hullámra.
Az ajánlás 3-6. pontjai közül legalább egyet át kell venni. Alábbi javaslatunk két pont (3-4. pontok) átvételére irányul, mivel álláspontunk szerint ezek a változtatások segítenek megfelelően fejleszteni a hatályos joganyagot az ajánlásban jelzett problémák megoldása érdekében.
2019. augusztus 1-én lépett hatályba az EU intézmények által a munka és a családi élet egyensúlyát rendező új irányelv. Az irányelvet 2022. augusztus 2-ig kell átvennie a tagállamoknak.
A férfiak és nők egyenlő díjazása elvének az átláthatóság révén történő megerősítéséről szóló Ajánlást 2014 március 7-én fogadta el az EU. Az Ajánlás jogilag nem kötelező érvényű dokumentum, annak végrehajtása ezért elsősorban politikai válaszokat igényel a tagállamoktól, olyan eszközök elfogadását, amelyek a díjazások átláthatóságát segítik elő.
A DUIHK Bérezési Tanulmánya a Magyarországon elérhető legátfogóbb adatforrás a személyügyi vezetők számára a vállalatok bérezési gyakorlatáról. A beszámoló a Magyarországon tevékenykedő német vállalatok körében végzett, 76 különböző munkakörben közel 15.000 foglalkoztatott valós bérezési adatait empirikusan feldolgozó felmérésen alapul. A felmérésben valamennyi foglalkoztatási szintet figyelembe veszik a (szak-)munkástól a magasabb szintű alkalmazottakon át az ügyvezetésig.
Az Európai Bizottság 2019-ben új európai intézmény, ún. Munkaügyi Hatóság felállítását tervezi a munkavállalók szabad áramlása, az EU alapvető szabadságainak egyike gyakorlati elősegítésére, azaz a mobil munkavállalók támogatására, az egységes európai munkaerőpiac erősítésére, amelyről határozattervezet készült.
Hosszú évek óta zajlik az ún. kiküldött munkavállalókra vonatkozó európai szabályozás módosítása, kiegészítése. A kiküldött munkavállalókra vonatkozó első európai irányelv elfogadására 1996-ban került sor, amelynek célja az volt, hogy ezek a munkavállalók egyes alapvető jogok esetében legalább a fogadó állam munkavállalóit megillető minimális jogokat élvezzék a kiküldetés ideje alatt (például meg kell kapniuk az ottani minimálbért, be kell tartani az ott előírt maximális munkaidőt és minimális pihenőidőket és biztosítani kell számukra az éves szabadság legalább minimális mértékét stb.).
A Szociális Jogok Európai Pillére része az Európai Bizottság által 2015-ben meghirdetett prioritásoknak, amelynek célja az EU szociális dimenziójának erősítése. A Szociális Pillér szerepének és tartalmának első megfogalmazására 2016 márciusában került sor, s amelyről egyúttal az EU Bizottság közmegvitatást is tartott 2017 januárjáig.
Elkészültek a legújabb jogi kiadványaink (a Jogpontok és az Alternatív Vitarendezés Projekt keretében a Munkástanácsok Országos Szövetsége részvételével), melyek nyomtatásban is megjelentek. A kiadványok nyomtatott formában is megrendelhetők a mosz@munkastanacsok.hu e-mail címen.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége által szorgalmazott követelmények a munkahelyi balesetek és a foglalkozási/foglalkozással összefüggő [...]