Az Európai Bizottság „Belső piaci és szolgáltatási” Igazgatósága abból az alkalomból hívta meg eszmecserére a hallgatóságot, hogy elkészültek a Munkavállalói Tulajdon és Részvétel  elősegítését célzó Európai Uniós kutatási program első részeredményei és az ezekre támaszkodó ajánlások, intézkedés tervezetek.

A konferencia meghívottai között voltak az európai  munkaadói szervezetek, a szakszervezetek, a már most is munkavállalói tulajdonban álló cégek vezetői, azon tanácsadó cégek szakemberei, amelyek kiemelt profilja a munkavállalói tulajdonszerzési programok végrehajtása, a témával foglalkozó egyetemek és kutatóintézetek munkatársai. Összesen 140 részt vevő gyűlt össze Európa keleti, nyugati és Mediterrán térségéből, valamint az Egyesült Államokból.

A konferencia előadói az alábbi témakörökkel foglalkoztak:

  1. 1.       A munkavállalói tulajdonszerzés térnyeréséhez fűződő európai érdekek.
  2. 2.       A munkavállalói tulajdon sikerének összetevői Európában és a tengeren túlon.
  3. 3.       A munkavállalói tulajdonszerzést elősegítő Európai Uniós  tervek, intézkedések.

  1. 1.       A munkavállalói tulajdonszerzés térnyeréséhez fűződő európai érdekek.

A 2008-2009 óta tartó gazdasági recesszió a munkavállalói tulajdonszerzés ügyét is új megvilágításba helyezte Európában. A kormányok és a vállalkozók előtt is bebizonyosodott, hogy a jelentős munkavállalói résztulajdonban, vagy többségi tulajdonban álló  vállalatok  ellenállóbbak a gazdasági visszaeséssel szemben, kevésbé csökkentették a foglalkoztatást, magasabb termelékenységi és nyereség szintet értek el, mint a hagyományos tulajdonosi szerkezetű cégek.

Az is kiderül az üzleti adatokból, hogy az érdemi (25% feletti) dolgozói tulajdonosi hányadú vállalatoknál jóval ritkábban fordultak elő az olyan kiugróan magas vezetői bónuszok, jutalmak, amely a válság kirobbanása után joggal keltett felháborodást Európa és Amerika közvéleményében. A dolgozók részvétele a vezetői döntésekben, a döntési folyamatok átláthatósága, az üzleti beszámolókhoz történő könnyebb hozzáférés továbbá megakadályozta azon adóelkerülő manőverek végrehajtását, amelyek  ugyancsak hozzájárultak a vezetői jövedelmek szemérmetlen feltornázásához.

 A munkavállalói tulajdonszerzés felértékelődésének sajátos oka az európai demográfiai helyzet alakulása, a népesség rohamos elöregedése. Ez nemcsak az inaktiv népesség számarányának nagyarányú emelkedésében nyilvánul meg, hanem a vállalkozások tulajdonosi körében is megjelenik és egyre inkább a vállalkozás folytatásának akadályát képezi. Az Európai Bizottság jelentése már 2006-ban megállapitotta, hogy a működő vállalkozások egyharmada szünhet meg az elkövetkező 10 évben a tulajdonosok idősödése miatt. Ez azt jelenti, hogy  a többségében családi tulajdonban álló  kis-középvállalati szektorban akár évi 500 000 vállalkozás végelszámolása és legkevesebb évi 2 millió munkahely elvesztése következhet be amiatt, hogy a  jelenlegi, kiöregedő tulajdonosok nem tudják kinek továbbadni a cégtulajdont és a cégvezetést. De abban az esetben, ha lenne is külső vevő a vállalkozásra, megnőne a munkahely vesztés veszélye, vagy a kockázat arra, hogy az új, külső tulajdonos áthelyezi a termelést, leépiti a létszámot, vagy nem fejleszti a meglevő  kapacitásokat. A helyben lakó korábbi tulajdonoshoz képest kevesebb figyelmet, erőforrást  fordit a helyben kialakult közösségi kapcsolatok gondozására, a környezet fejlesztésére.  Ilyen kedvezőtlen fejlemények a helyi közösséghez tartozó munkavállalók  tulajdonosi helyzetbe kerülése esetén jóval  kisebb eséllyel fordulhatnak elő.  A cégek eladásának elősegítése a munkavállalók számára tehát  kiváló eszköz lehet a zártkörű, többségében családi vállalkozások továbbélésének biztositására.

  1. 2.       A munkavállalói tulajdon sikerének összetevői Európában és a tengerentúlon.

A munkavállalói tulajdonban működő cégek üzleti sikerei több okra vezethetők vissza. E cégek üzleti stratégiája hosszabb távra szól, megalapozottabb, mert a „belső” tulajdonosok érdekeit követi, szemben a pusztán befektetőkként viselkedő külső tulajdonosok rövid távú profitmaximalizáló törekvéseivel, amit az általuk kiválasztott, megalkuvó menedzsment ellentmondás nélkül kiszolgál.

 A munkavállalók részvétele a munkahelyi szintű és a vállalati szintű döntéshozatalban olyan információkkal egésziti ki a döntési szempontokat, amelyek hiányoznak a hagyományos tulajdonosi modellben vezetett vállalatoknál. A döntésekben való részvétel egyúttal nagyobb motivációt is jelent a munkavállalók számára a teljesitménytartalékok feltárásában, ráadásul a tulajdonosi pozició a többletteljesitményekből származó többleteredményből is részesiti őket.

A legutolsó európai vállalati felmérés szerint a cégek 6,7%-ában működött munkavállalói résztulajdon, ami a teljes vállalati körre kiterjesztve 167 000 európai céget jelent. Ott, ahol létezett dolgozói tulajdonlás, az esetek több, mint felében ez valamennyi munkavállaló bevonásával (és nemcsak a vezetőkre kiterjedően) történt. A dolgozói résztulajdon nagyobb arányban fordul elő a nagy méretű cégeknél, mint a kisebbeknél, aminek fő oka jelenleg az, hogy az alkalmazás ma még viszonylag költséges adminisztrációval  jár.

 Mit mutattak az emlitett felmérések a vállalati teljesitmények vonatkozásában? Nos,  a valamennyi munkavállalóra kiterjedő tulajdonosi részvétel a feldolgozóiparban 3-szor akkora valószinűséggel idézett elő magasabb termelékenységi mutatókat és 4-szer nagyobb valószinűséggel okozta  a foglalkoztatás bővitését, mint a munkavállalói tulajdon nélkül működő vállalatok esetében.

 2012-ben az Amerikai Egyesült Államokban 11 000 vállalat működött részleges, vagy teljes körú munkavállalói tulajdonban, és ez 10 millió munkavállalót érintett. A 11 000 cégből

4 500 volt többségi és  3 000  volt 100%-os munkavállalói tulajdonban. 7 000 cégnél érte el a munkaválallók tulajdoni részaránya azt a küszöbértéket, ahonnan már a munkavállalók befolyást tudtak gyakorolni a cégek stratégiai döntéseire, és ami ennél is fontosabb, vezetési kultúrájára, a munkavállalókkal való bánásmódra.

A munkavállalói tulajdonszerzések 70%-a hitelből, vagy részletfizetéssel került finanszírozásra, amelyek forrását a kivásárolt vállalat nyeresége, valamint adókedvezmények képezték.  Az USA-ban ma már nincsen olyan valamire való kereskedelmi bank, amelynek ne lenne a munkavállalói tulajdonszerzés finanszírozására szakosodott részlege, illetve ilyen célú hitelterméke.

A munkaválallói tulajdonban álló cégek túlnyomó többsége a dolgozók számára jelentős összegű nyugdij előtakarékossági alapot képezett.

A munkavállalói tulajdon erőteljesen beépült az amerikai  gazdaság szövetébe. A Fortune Magazin által megfigyelt 500 legnagyobb amerikai vállalat több, mint fele működtet a munkavállalók tulajdonosi részvételét biztositó konstrukciót. A 100 leggyorsabban növekedő cég 40%-ában ugyancsak létezik a munkavállalói résztulajdon.

  1. 3.       A munkavállalói tulajdonszerzést elősegítését célzó Európai Uniós  tervek, intézkedések.

Európában a munkavállalói tulajdonlás előfordulásának sajátos vonása a nagyfokú heterogenitás. Egyes országokban az átlagosnál jóval  elterjedtebb (Nyugat- Európában például Nagy Britanniában, Franciaországban, Spanyolországban, Kelet-Európában Szlovéniában) , mások esetében viszont alig fordul elő. Az eltérés nagyrészt  azokra a különbségekre vezethető vissza, amelyek a munkavállalói tulajdon  ismertségében, népszerűsitésében és pénzügyi kedvezményekkel történő támogatottságában nyilvánul meg Európa egyes országaiban.

A gyakorlat egységesítése és a munkavállalói tulajdon elterjesztésének elősegítése céljából  az Európai Bizottság egy sor új intézkedés bevezetését tervezi:

  • Az Európai Beruházási Bank hosszú lejáratú, kedvezményes kamatozású hitelezési, garanciavállalási, valamint tőkejuttatási  forrásait a KKV szektorban kiterjesztik a munkavállalók tulajdonszerzésének finanszírozására. A  vásárlást segítő kedvezményes forrásokban a munkavállalók által a tulajdon kivásárlására felállított közös vagyonkezelő szervezet részesülhet abban az esetben, ha a munkavállalók többségi tulajdont szereznek. Ugyancsak ezek a többségi munkavállalói tulajdonba kerülő cégek részesülhetnek kedvezményes forrásokban a technológiai fejlesztéshez, forgó eszköz finanszírozáshoz.  A kedvezményes hitelekhez a kereskedelmi bankok közvetítésével lehet majd hozzájutni, a tőkejuttatási források pedig a már Magyarországon is bevezetett Jeremie programokon keresztül lesznek elérhetőek.
  • Az Európai Parlament és a Bizottság ajánlásokat tesz közzé a tagországok kormányai számára, hogy információs központok felállításával terjesszék a munkavállalói tulajdonnal kapcsolatos kedvező nemzetközi tapasztalatokat, segítsék elő, hogy  a pénzügyi tanácsadó cégek, a kereskedelmi bankok  vezetői is tájékozódjanak erről a lehetőségről és vegyék azokat figyelembe a vállalati tulajdonos váltások előkészítése, finanszírozása során.
  • Az Európai Parlament és a Bizottság ajánlásokat tesz közzé a tagországok kormányai számára, hogy adókedvezményekkel segítsék a tulajdonszerzésre törekvő munkavállalókat, valamint azokat a korábbi tulajdonosokat, akik a munkavállalóknak adják el a cégtulajdon egészét, vagy jelentős részét.  Az egyes országokban bevezetett adó-és járulékkedvezmények összehasonlítására online adó kalkulátort készíttet el és tesz bárki számára elérhetővé.
  • Az Európai Bizottság könnyen használható jogi konstrukciókat dolgoz ki és ajánl alkalmazásra a munkavállalók tulajdonszerzésére és a munkavállalói tulajdon működtetésére. Ezek a jogi megoldások (többnyire valamilyen vagyonkezelői szervezet formájában) az unió valamennyi országában alkalmazhatóak lesznek, illetve azokat a nemzetközi cégeket is segítik munkavállalóik tulajdonszerzésében, amelyek egyszerre több uniós országban rendelkeznek telephellyel.

Brüsszel, 2014 január 29.

Lajtai György