Az EGSZB szeptemberi üléséről-Az Uniós Vízumkódex felülvizsgálata (SOC/582) – Bizottsági javaslat

Az Európai Bizottság javaslatot tesz az EU közös vízumpolitikájának reformjára, hogy hozzáigazítsa a szabályokat a változó biztonsági aggályokhoz, a migrációval kapcsolatos kihívásokhoz, és a technológiai fejlődés által kínált új lehetőségekhez.

A Vízumkódex javasolt módosításai megkönnyítik, hogy a jogszerű utazók vízumot kapjanak az Európába való beutazáshoz, elősegítik a turizmust, a kereskedelmet és az üzleti tevékenységet, miközben erősítik a biztonságot és mérséklik az irreguláris migráció kockázatait.

Az EGSZB

  • elismeri, hogy az Uniós Vízumkódex, azáltal, hogy közös jogi rendelkezéseket és operatív utasításokat hoz létre, a közös vízumpolitika alapvető elemei közé tartozik;
  • támogatja az Uniós Vízumkódex által megállapított, javasolt egységes eljárásokat és feltételeket, amelyek egyrészt lehetővé teszik az olyan helyzetek kiküszöbölését, amelyekben uniós tagállamok különbözőképpen kezelnek hasonló eseteket, másrészt pedig lehetőséget biztosítanak a vízumelőzményeken alapuló differenciált eljárásra;
  • üdvözli a többszöri belépésre jogosító vízumokra irányuló harmonizációs megoldást – mely vízumok lehetővé teszik, hogy birtokosuk a vízum érvényességi ideje alatt többször beutazzon az EU-ba;
  • megfontoltságra int a javasolt vízumdíjak folytonos felfelé történő felülvizsgálatáról szóló döntések meghozatala kapcsán;
  • támogatja az Uniós Vízumkódex azon változtatásait, amelyek a technológiai fejlődéssel való összhang megteremtése érdekében kiegészítő lehetőséget biztosítanak a kérelemnyomtatvány elektronikus kitöltésére és aláírására, és arra kéri az összes tagállamot, hogy végezzék el az ehhez szükséges fejlesztéseket/változtatásokat;
  • úgy véli, törekedni kellene arra, hogy a vízumkérelmezők lakóhelyükről a számukra legkényelmesebb és leggyorsabb módon nyújthassák be vízumkérelmeiket. Ehhez adott esetben … fokozni kellene az együttműködést az uniós tagállamok diplomáciai képviseletei között.

 

Mesterséges intelligencia / munkavégzésre gyakorolt hatás (INT/845)

saját kezdeményezésű javaslat

Az EGSZB hangsúlyozni kívánja a mesterséges intelligenciában és az ezen alapuló alkalmazásokban rejlő lehetőségeket, és hozzá kíván járulni azon társadalmi átalakulások előkészítéséhez, amelyekkel a mesterséges intelligencia és a robotika fellendülése jár majd.

Az EGSZB:

  • kéri, hogy az Európai Bizottság mozdítsa elő és támogassa, hogy tanulmányok készüljenek a mesterséges intelligencia és a robotika ágazati hatásairól;
  • támogatja egy valódi Európai Átállási Alap létrehozásának gondolatát, mely elősegítené a digitális átállás társadalmi szempontból felelős kezelését;
  • különösen az új technológiák – köztük a mesterséges intelligencia és a robotika – bevezetése esetén a munkavállalók tájékoztatására és a velük folytatandó konzultációra vonatkozóan meglévő szövegekben lefektetett elvek, kötelezettségek és kötelességek alkalmazását és megerősítését javasolja;
  • a mesterséges intelligenciával kapcsolatban egy olyan inkluzív európai programot szorgalmaz, amely ezekre a szövegekre és a szociális jogok európai pillérére épül, és amelyben valamennyi érdekelt fél részt vesz;
  • azt ajánlja, hogy a mesterséges intelligencia területére vonatkozó etikai iránymutatások, amelyek kidolgozására az Európai Bizottság készül, állapítsanak meg egyértelmű határt a munkavállalók és az intelligens gépek közötti kapcsolatban, és javasolja továbbá, hogy ezek az iránymutatások tartalmazzák a munkavállalók felvételére, vezetői értékelésére és ellenőrzésére szolgáló mesterségesintelligencia-rendszerek átlátható használatának elveit;
  • azt javasolja, hogy a mérnökök és az intelligens gépek tervezői kapjanak etikai képzést;
  • fontosnak tartja a jogi felelősség elvének tisztázását, és ambiciózusabb megközelítést sürget a termékfelelősségről szóló irányelv keretében.

Új megállapodás a fogyasztói érdekekért (INT/853) – Bizottsági javaslat

a javaslat az alább körvonalazott javításokat célozza.

  • Hatékonyabb, arányosabb és nagyobb visszatartó erejű szankciók a határokon átnyúló kiterjedt jogsértésekért.
  • A fogyasztók egyéni jogorvoslatra való joga.
  • Az online piacok fokozottabb átláthatósága a fogyasztók számára.
  • A fogyasztók védelmének kiterjesztése a digitális szolgáltatások vonatkozásában.
  • A vállalkozások adminisztratív terheinek megszüntetése.
  • A tagállamok azon lehetőségének egyértelműsítése, hogy szabályokat fogadjanak el az üzlethelyiségen kívüli értékesítések bizonyos formáira és szempontjaira vonatkozóan.
  • A „kettős minőségű” termékekkel kapcsolatos megtévesztő marketingtevékenységre vonatkozó szabályok egyértelműsítése.

Az EGSZB elismeri az Európai Bizottság arra vonatkozó javaslatát, hogy az új fogyasztói szokások figyelembevétele érdekében aktualizálják a meglévő szabályokat, és a digitális egységes piac alakulásához igazítsák azokat. Ugyanakkor, ahogyan az EGSZB a fogyasztók kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni védtelenségéről szóló véleményében is ajánlotta, továbbra is foglalkozni kell a meglévő szabályok érvényesítésének elmulasztásával kapcsolatos aggodalmakkal. Ezenkívül a fogyasztóvédelmi jogszabályok harmonizálása nem csökkentheti a fogyasztóvédelem szintjét a tagállamokban, miközben egyensúlyba hozza azt a kereskedők jogbiztonságával. A REFIT következtetései szerint a fogyasztóvédelmi szabályok megfelelnek a célnak, ugyanakkor egyre több fogyasztó van kitéve agresszív marketingtevékenységeknek és megtévesztő kereskedelmi gyakorlatoknak. A fogyasztói jogokat minden olyan „látszólag ingyenes” digitális szolgáltatásra is ki kell terjeszteni, amelyekért cserébe a felhasználók személyes és nem személyes adatokat adnak.

Az EGSZB emellett támogatja az online platformok nagyobb átláthatóságát és felelősségét is. A fogyasztók jogairól szóló irányelv felülvizsgálatát illetően a kereskedők a szerződéskötést megelőző tájékoztatás korszerűsítését, egyszerűsítését és átdolgozását részesítik előnyben, míg a fogyasztók úgy vélik, hogy ez csökkentené a fogyasztóvédelem szintjét. Az elállási jog tárgyában az EGSZB különböző nézeteket oszt: a kereskedőknek – különösen a kkv-knak – további jogbiztonságra van szükségük a nem megfelelően tesztelt áruk és a korai visszatérítések tekintetében. A fogyasztók elutasítják a módosítást, és a jelenlegi állapot fenntartását kérik. A fogyasztókat a „kettős minőségű” termékekkel szemben védő intézkedéseket az EGSZB indokoltnak tartja. Az alternatív vitarendezési és online vitarendezési mechanizmusok használatát, mint a közvetítés vagy a választottbírósági eljárás, európai és nemzeti szinten elő kell mozdítani. Az Unió egész területén biztosítani kell a fogyasztóvédelmi jogszabályok hatékony átültetését és érvényesülését. Az EGSZB a bírságok bevezetésére vonatkozó konkrét kritériumokat hatékony fogyasztóvédelmi eszköznek tartja. Az EGSZB kollektív jogorvoslatra vonatkozó korábbi ajánlásait nem vették figyelembe. Egyszerű és gyors hozzáférést kell biztosítani az igazságszolgáltatáshoz valamennyi uniós polgár számára. Feljogosított egységeket kell meghatározni a szubszidiaritás elvével és a nemzeti jogszabályokkal összhangban. Lehetőséget kell biztosítani a kollektív keresetben való részvételre és az abból való kimaradásra is.

Európai Munkaügyi Hatóság (SOC/580) – Bizottsági javaslat

A javaslat célja az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozása (decentralizált uniós ügynökség formájában) a munkavállalók és a szolgáltatások szabad mozgásának támogatása, valamint a belső piaci méltányosság biztosításához való hozzájárulás érdekében.

A javaslat hátterében az áll, hogy az Unión belüli munkaerő-mobilitás jelentősen megemelkedett az utóbbi években. 2017-ben 17 millió európai polgár élt és dolgozott az állampolgársága szerintitől eltérő tagállamban. Ez majdnem kétszerese az egy évtizeddel ezelőtti időszak adatainak. A kiküldetések száma 2016-ban 2,3 millió volt, ez 2010 és 2016 között 68%-os növekedésnek felel meg. A másik tagállamban dolgozó és oda ingázó uniós polgárok 1,4 millióan vannak.

Az EGSZB véleménye szerint a jelenlegi határokon átnyúló munkaerőpiaci helyzet súlyos problémákat tartogat a vállalatok, a munkavállalók és a tagállamok számára. Ide tartoznak különösen a tisztességtelen verseny, a szociális dömping és az adó és a társadalombiztosítási járulékok terén elkövetett szabálytalanságok és a csalás különféle formái. Az EGSZB megjegyzi, hogy a már létező problémákat és konfliktusokat tovább súlyosbítja a vállalatok és a munkavállalók számára elérhető információk elégtelensége, a tagállamok közötti együttműködés korlátozottsága, valamint a munkaügyi ellenőrzések jellemzően korlátozott kapacitása.

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság kezdeményezését, és hangsúlyozza, hogy a tagállamok közötti strukturált együttműködés kiegyensúlyozott módon került kialakításra azzal a céllal, hogy innovatív megoldásokat lehessen találni és értéktöbbletet biztosítani a vállalkozások, a munkavállalók, a nemzeti munkaügyi hatóságok és ellenőrzések számára, szem előtt tartva a szubszidiaritás elvét.

Az EGSZB általában véve egyetért az Európai Bizottság által a határokon átnyúló együttműködés fokozása és az illegális gyakorlatok elkerülése érdekében tett erőfeszítésekkel.

Az EGSZB ezenkívül javaslatot tesz a szociális partnerek bevonására, mivel úgy véli, hogy a határokon átnyúló mobilitás problémakörére könnyebben lehetne megoldásokat találni a szociális partnerek aktívabb – európai, nemzeti és ágazati szintű – bevonásával. Az EGSZB végezetül azt javasolja, hogy az Európai Munkaügyi Hatóság érdekképviseleti csoportját alakítsák át konzultatív tanáccsá, és erősítsék meg a szociális partnerek abban való részvételét.

A 2020 utáni időszakra szóló többéves pénzügyi keret (ECO/460) – Bizottsági javaslatcsomag

Az Európai Bizottság a 2021–2027 közötti időszakra egy 1 135 milliárd EUR kötelezettségvállalást tartalmazó hosszú távú költségvetést javasol, amely az EU27-ek bruttó nemzeti jövedelme 1,11%-ának felel meg. Ez magában foglalja az Európai Fejlesztési Alap uniós költségvetésbe történő integrációját is. Céljai:

  • Célirányos költségvetés: a források és ambíciók közötti egyensúly megteremtése
  • Egy korszerű, egyszerű és rugalmas költségvetés
  • Az uniós költségvetés és a jogállamiság: hatékony és eredményes pénzgazdálkodás
  • Uniós költségvetés egy erős és stabil gazdasági és monetáris unióért
  • Az uniós költségvetés finanszírozásának korszerű forrásai:
  • a CO2 kibocsátása kereskedelmi rendszere bevételeinek 20 %-a;
  • 3%-os lehívási mérték alkalmazása a közös összevont társaságiadó-alapra (amelyet a szükséges jogszabály elfogadása után fokozatosan kell bevezetni);
  • tagállami hozzájárulás, melyet az újrafeldolgozatlan műanyag csomagolási hulladék mennyisége alapján számítanak ki (0,80 EUR/kilo).

Az EGSZB elismeri azoknak a programoknak a magas európai hozzáadott értékét, amelyekre a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret a fő kiadásnövekedéseket összpontosítja. Ugyanakkor az EGSZB-nek kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy ezekre a növekedésekre a kohéziós politikára szánt források és a közös agrárpolitikára (KAP) szánt források komoly (-10%-os, illetve -15%-os) csökkentése árán kell-e sort keríteni.

Az EGSZB ‒ az Európai Parlament álláspontjával összhangban ‒ indítványozza, hogy a többéves pénzügy keret kiadásai és bevételei érjék el a GNI 1,3%-át. Az EGSZB ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy az európai polgároknak több (és jobb) Európára van szükségük. Az EU számára jelenleg rendelkezésre álló hatáskörök és pénzügyi források egyre kevésbé esnek egybe az európaiak elvárásaival.

Az EGSZB, noha megérti az Európai Bizottság javaslatának indokait, nem ért egyet azzal, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) összegét – változatlan árakon számítva – 12%-kal, a Kohéziós Alap (KA) összegét pedig 46%-kal csökkenti.

Az EGSZB nem ért egyet az Európai Szociális Alapra (ESZA+) vonatkozóan javasolt kötelezettségvállalások reálértéken való 6%-os csökkentésével, különösen a szociális jogok európai pilléréről szóló 2017. novemberi intézményközi nyilatkozat és a minőségi munkahelyek teremtésére irányuló célkitűzés fényében. Létre kellene hozni egy külön programot, amely a tagállamokat támogatná a szociális jogok európai pillérét kihirdető göteborgi nyilatkozat végrehajtásában.

Az EGSZB úgy véli, hogy a kohéziós politikák (az ERFA, a KA és az ESZA együttese) jelenlegi finanszírozását változatlan árakon számítva legalább szinten kell tartani a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben.

Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság kitér arra, hogy az alapvető stratégiai beruházások Európa jövőbeli jólétének, valamint a globális fenntartható fejlesztési célok elérésében betöltött vezető szerepének zálogai. A 2030-as menetrend az EU átfogó stratégiája az elkövetkező évekre. Az EGSZB méltányolja a környezetvédelmi és az éghajlat-politikai kötelezettségvállalások jelentős növelését (+46%), de úgy látja, hogy a költségvetésből e célra előirányzott rész nem elég ambiciózus.

Az EGSZB szerint, bár egy beruházások stabilizálására irányuló mechanizmus létrehozása az országspecifikus sokkhatások által érintett euróövezeti tagállamok számára a helyes irányba tett lépésnek tekinthető, a tervezett kötelezettségvállalások túlságosan alacsonyak ahhoz, hogy válság idején tényleges segítséget jelentsenek.

Az EGSZB-nek kétségei vannak a közös agrárpolitikára (KAP) vonatkozó, tervezett kötelezettségvállalások javasolt (15%-os) csökkentését illetően. Ezek a csökkentések lehetetlenné teszik a fenntartható vidékfejlesztés modelljének megvalósítását.

Az EGSZB méltányolja az Európai Bizottság új saját források kosarára vonatkozó javaslatát. Mindamellett úgy véli, hogy a jelenlegi javaslatok valószínűleg nem eredményeznek kellően autonóm, átlátható és méltányos saját forrásokat. Az EGSZB ugyanakkor támogatja a saját forrásokból származó bevételek arányának növelését, és annak biztosítását, hogy a bevételnövelő módszerek kiegészítsék és megerősítsék az EU politikai célkitűzéseit. Az EGSZB felhívja az európai uniós intézmények figyelmét arra, hogy összetett feladat lesz elérni, hogy minden ilyen saját forrás működőképes legyen a 2021–2027-es időszakban.

Az EGSZB üdvözli a kedvezmények (vagy csekkek) javasolt megszüntetését azon országok számára, amelyek nagymértékben hozzájárultak az uniós költségvetés finanszírozásához.

Az EGSZB támogatja az arra irányuló javaslatot, hogy a tagállamok uniós pénzeszközökből való részesedését a jogállamiság elvének tiszteletben tartásához kössék, és úgy gondolja, hogy ezt a feltételrendszert a jogállamisághoz kapcsolódó, uniós szerződésekben foglalt többi alapelvre is ki lehetne terjeszteni.

Az EGSZB üdvözli az InvestEU garancia és az egyéb partnerek, köztük nemzeti fejlesztési bankok és intézmények vagy nemzetközi pénzügyi intézmények tervezett bevonása révén nyújtott beruházási támogatást, ugyanakkor sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a források szintje csupán az EBB múltbéli hitelezési szintjének fenntartásához elegendő, és nem veszi figyelembe a hatalmas uniós beruházási deficitet. Az EGSZB továbbá kéri, hogy több forrást juttassanak az alacsony jövedelmű országok számára. 

Az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum feltételeinek és az egyéb makrogazdasági feltételeknek, valamint a kohéziós politikai alapok társfinanszírozási követelményeinek merev értelmezése megnehezíti a leginkább rászoruló uniós tagállamok számára, hogy hozzáférjenek ehhez a finanszírozáshoz.

Az EGSZB üdvözli a digitális gazdaság és társadalom kutatására és fejlesztésére irányuló programok esetében javasolt jelentős növekedéseket, és hangsúlyozza, hogy pontosan meghatározott stratégiára van szükség az innováció és a fenntartható európai iparpolitika összekapcsolása érdekében.

Az EGSZB megismétli, hogy az uniós költségvetés végrehajtásának középpontjában az európai szemeszternek kell állnia, a lehető legjobban kihasználva az új többéves pénzügyi keret rugalmasságát. A szociális partnereknek és a civil társadalomnak az európai szemeszterben való fokozott részvételére lesz szükség.

Az EGSZB sürgeti az uniós intézményeket és a tagállamok kormányait, hogy gyorsítsák fel a 2020 utáni többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos munkát, hogy a keretet még a következő európai parlamenti választások előtt el lehessen fogadni.

Rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel szembeni védelem a munkahelyen (SOC/591)

Bizottsági javaslat

Az EGSZB üdvözli a rákkeltő anyagokról és mutagénekről szóló irányelv (CMD) módosítására tett európai bizottsági javaslatot és azt a tényt, hogy ebben a módosításban a kötelező érvényű munkahelyi expozíciós határértékeket tudományos és statisztikai tények alapján határozták meg.

Előző véleményével[1] megegyezően az EGSZB sürgeti, hogy az Európai Bizottság végezzen hatásvizsgálatot a CMD-irányelvnek a reprodukciót károsító hatású anyagokra történő esetleges kiterjesztéséről.

Az EGSZB szükségesnek tartja kísérleti kutatási programok, majd egy következő szakaszban uniós szintű programok létrehozását azzal a céllal, hogy a tagállami társadalombiztosítási vagy közegészségügyi rendszerek keretén belül élethosszig tartó egészségügyi felügyeletet dolgozzanak ki mindazon személyek számára, akik rákkeltő anyagoknak, mutagéneknek és reprodukciót károsító hatású anyagoknak voltak kitéve. Az általános adatvédelmi rendelettel[2] összhangban ezt a felügyeletet anonim módon kell megvalósítani.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a munkavállalók rákkeltő anyagoktól, mutagénektől és a reprodukciót károsító hatású anyagoktól való munkahelyi védelmének javítása érdekében a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a munkaügyi felügyelőségek elegendő pénzügyi és emberi erőforrással rendelkezzenek feladataik elvégzéséhez.

Az EGSZB javasolja, hogy minden feltételezhetően rákkeltő, mutagén és/vagy reprodukciót károsító hatású vegyületet vessenek e tekintetben tudományos vizsgálat alá, és adott esetben foglalják azokat bele a CMD-irányelvbe.

Az élelmiszer-ellátási lánc javítása (NAT/734) – Bizottsági javaslat

Az élelmiszer-ellátási lánc kisebb szereplői, köztük a mezőgazdasági termelők, kiszolgáltatottak a lánc többi szereplője által alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben. Gyakran nincsenek jó tárgyalási pozícióban, és nincsenek alternatíváik arra, hogy termékeiket eljuttassák a fogyasztókhoz.

A javasolt irányelv révén az Európai Bizottság a károsabb tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok betiltását ajánlja annak érdekében, hogy biztosítható legyen az élelmiszerláncban a termelők és a kkv-k méltányosabb kezelése. Ilyen gyakorlatok a késedelmes kifizetések a romlandó élelmiszertermékek esetében, a megrendelések visszavonása az utolsó pillanatban, a szerződések egyoldalú vagy visszamenőleges hatályú módosításai, valamint a hulladéknak minősülő termékeknek a beszállítóval történő kifizettetése. Más gyakorlatokat csak akkor engedélyeznek, ha azok egyértelmű, világos előzetes megállapodás tárgyát képezik a felek között: a vevő visszajuttatja a nem értékesített élelmiszertermékeket a beszállítónak; a vevő a beszállító általi fizetéshez köti az élelmiszertermékek beszállításáról szóló megállapodás biztosítását vagy fenntartását; a beszállító fizet a vevő által értékesített élelmiszer promóciójáért.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottságnak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok előfordulásának csökkentésére irányuló javaslatát, ami az első szükséges lépés a gyengébb gazdasági szereplők, különösen a mezőgazdasági termelők, a munkavállalók és bizonyos szereplők védelmének biztosításához, valamint az élelmiszer-ellátási lánc szabályozásának javításához.

Az EGSZB sajnálatosnak tartja azonban, hogy az Európai Bizottság csak egy általános védelmi minimumszintet vezetett be az egész EU-ban, mivel csupán meghatározott számú tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot tiltott be. Minden visszaélésszerű gyakorlatot be kell tiltani.

Tekintettel arra, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni védelem csak az élelmiszer-ellátási lánc kkv beszállítóira vonatkozik, a nem kkv vevőiknek történő értékesítéseik vonatkozásában, az EGSZB úgy gondolja, hogy ez nem elegendő az erőviszonyok egyenlőtlenségével járó probléma hatékony megoldásához, és hogy nem fog érdemi hatást előidézni. A védelmet minden ‒ az EU-n belüli és kívüli, nagy és kis ‒ gazdasági szereplőre ki kell terjeszteni. Még ha nagyméretű szereplők válnak is tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok áldozatává, a gazdasági hatás terhe végül gyakran a lánc leggyengébb szereplőinél csapódik le.

Ami a végrehajtást illeti, az EGSZB üdvözli a jogalkalmazó hatóságok uniós harmonizált hálózatának létrehozására irányuló európai bizottsági javaslatot. Mindemellett a panaszos névtelenségének védelme érdekében meg kell erősíteni a végrehajtási mechanizmusokat is, például egy speciális ombudsmani eljárás, kollektív kereset benyújtása és a hatóságok általi jogérvényesítés révén. Az említett mechanizmusok mellett biztosítani kell a szankciók bevezetésének lehetőségét is. A panasztételi eljárás megkönnyítése érdekében kötelezővé kell tenni az írásbeli szerződéseket, ami tisztességesebb tárgyalásokat eredményezne.

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kezelésén kívül az EGSZB azt ajánlja az Európai Bizottságnak, hogy az erőviszonyok egyensúlyának megerősítése érdekében olyan üzleti modelleket karoljon fel és támogasson, amelyek hozzájárulnak az élelmiszer-ellátási lánc fenntarthatóvá tételéhez (így például lerövidítéséhez és átláthatóságának növeléséhez), illetve kiegyensúlyozásához és hatékonyságának növeléséhez.

A szociális védelemhez való hozzáférés (SOC/581) – Bizottsági javaslat

A szociális jogok európai pillérének megvalósítása keretében az Európai Bizottság tanácsi ajánlásra vonatkozó javaslatot fogadott el a nem szabványos foglalkoztatási formában dolgozó munkavállalók és az önálló vállalkozók szociális védelemhez való hozzáféréséről.

A javaslat kiterjed a munkanélküliséggel, a betegbiztosítással és egészségügyi ellátással, a szülői szabadsággal, a munkahelyi balesetekkel és foglalkoztatási megbetegedésekkel, a rokkantsággal és az időskorral kapcsolatos szociális biztonsági rendszerekre.

Az EGSZB:

  • úgy gondolja, hogy mindenki számára biztosítani kell a tisztességes életkörülményekhez, a szociális védelemhez, valamint a munkahelyen és az élete során felmerülő valamennyi jelentős kockázattal szembeni védelemhez való jogot, többek között az egészségügyi ellátást, továbbá a méltóságteljes nyugdíjas korhoz való jogot. E célkitűzés eléréséhez hozzájárulna az atipikus foglalkoztatási formákban dolgozók és az önálló vállalkozók megfelelő védelmi lefedettségének biztosítása, összhangban a szociális jogok európai pillérének elveivel;
  • emlékeztet arra, hogy a szociális védelmi rendszerekhez való hozzáférés kulcsfontosságú tényező az igazságosabb társadalmak kialakulásához, valamint alapvető fontosságú a termelékeny, egészséges és aktív munkaerő szempontjából;
  • javasolja, hogy a tagállamok hajtsák végre az ajánlást, és szükség esetén számoljanak be az ajánlás alátámasztására végzett hatásvizsgálatban megállapított hiányosságokról, a szociális partnerek és a szervezett civil társadalom teljes körű részvétele mellett;
  • üdvözli az ajánlás végrehajtásának legfontosabb várható hatásait: a kockázat kölcsönös megosztásának fokozását, a jövedelem biztonságát, a munkaerőpiac dinamizmusának fokozását, a nagyobb termelékenységet, a források jobb elosztását, valamint a bizonytalanság és szegénység csökkenését az egyének szempontjából;
  • javasolja, hogy az ajánlás keretében tett kezdeményezések biztosítsanak megfelelő ellátásokat és rendelkezéseket, többek között biztonsági hálót azok számára, akik nem képesek elérni a jogosultság alsó küszöbértékét, és különösen a munkaképtelenek és családtagjaik számára;
  • javasolja, hogy az életkort és a nemet kiemelten vegyék figyelembe az intézkedéseknek az ajánlás keretében történő meghatározásakor;
  • úgy véli, hogy figyelembe kell venni a szociális jogok hordozhatóságát, amikor a magánszemélyek különböző munkaerőpiaci munkaviszonyok között váltanak, valamint a jogok rendszerek közötti hordozhatóságát és összesítését;
  • végül pedig úgy véli, hogy a teljes átláthatóság biztosítása érdekében foglalkozni kell a szabályozások összetettségével és az egyéb adminisztratív vonatkozásokkal. Ez magában foglalja a (munkaviszony típusa, életkor, nem, fogyatékossági státusz, állampolgárság stb. szerint bontott) statisztikai adatok minőségének javítását is.

[1]           HL C 288., 2017.8.31., 56. o.,

[2]           HL L 119., 2016.5.4., 33. o., 4. cikk, valamint (35), (45), (52), (53) és (155) bekezdés.