Tisztelt Munkavállalók! Tisztelt Szakszervezeti Tagok!

Az elmúlt években Magyarországnak nagy szüksége volt a vállalkozók szakértelmére, kockázatvállalására és a magyar gazdaság fejlődésébe vetett hitére. Mindezek nélkül, a válság közepette, nem érhettük volna el, hogy gazdaságunk növekedési pályára álljon. Az ország sikerében és versenyképességének javulásában azonban legalább ilyen fontos szerepet képvisel a munkavállalók felelősségteljes munkavégzése, felkészültsége, tudása és szorgalma.

Ebben a kormányzati ciklusban elsősorban arra koncentráltunk, hogy segítsük a munkavállalók elhelyezkedését. Ennek érdekében előtérbe helyeztük a munkaerő-piaci igényekhez igazodó duális szakképzési rendszert, javítottunk az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök hatékonyságán és nem utolsó sorban támogattuk a munkaerőpiacon leghátrányosabb helyzetű munkavállalók alkalmazását.

2013 negyedik negyedévében – a várakozásokat jóval meghaladva – 2,7%-kal bővült a magyar gazdaság. Hasonlóan dinamikus növekedésre 8 éve nem volt példa Magyarországon. Az államháztartási hiányt továbbra is 3 % alatt tudtuk tartani. Sikerült 83%-ról 79%-ra csökkentenünk az államadósságot. Az elmúlt év utolsó negyedévének adatai szerint az Európai Unió 28 tagállama közül Magyarország produkálta az ötödik legnagyobb gazdasági bővülést és vezeti a visegrádi négyek mezőnyét is.

Eredményesek voltak a Kormány  foglalkoztatáspolitikai intézkedései is, amelyek a munkaerőpiac szerkezeti reformjára törekedtek. Ennek köszönhetően 2013 utolsó negyedévében Magyarországon volt a második leggyorsabb ütemű a foglalkoztatás növekedése az unión belül. A gazdasági eredmények maguk után vonták a munkahelyek számának emelkedését is,  a foglalkoztatottak száma 2013 végére meghaladta a 4 milliót, ami  22 éves  csúcsot jelent. Csak a hazai versenyszektorban 2010 óta mintegy 160 ezer új munkalehetőség jött létre.

A Kormány jelentősen átalakította a közfoglalkoztatást és ehhez kapcsolódóan a segélyezést. A szemléletváltással az elvégzett munkák értékteremtő jellegét, társadalmi hasznosságának erősítését helyeztük középpontba. A Kormány a közfoglalkoztatás bővítésével lehetőséget teremtett arra, hogy a családok a segélynél magasabb bevételhez jussanak, és minél többen visszataláljanak a munka világába.

Az uniós forrásokra támaszkodva jelentősen nőtt a nyílt munkaerő-piaci integrációt szolgáló  keret. A programokra 2011-2015 között összesen 113 milliárd forint áll rendelkezésünkre, amelyet a leghátrányosabb helyzetű rétegek munkapiaci esélyeinek javítására használtunk, használunk fel.

Eredményeink Európán belül is kiemelkedőnek tekinthetőek, különösen annak ismeretében, hogy 2010-ben mély válságban lévő, drámaian eladósodott, súlyos munkanélküliséggel küzdő országot vettünk át. A munkanélküliek aránya a legfrissebb statisztikai adatok szerint 8,6%-ra mérséklődött, ami az Európai Unió átlagánál lényegesen alacsonyabb.

A Kormány az elmúlt négy évben kiemelt céljának tartotta a kis- és középvállalkozói szektor megerősítését, esélyeinek, nemzetközi versenyképességének erősítését, melynek érdekében számos döntést hozott. Mindenekelőtt jelentősen csökkentettük a vállalkozások adóterhelését. Ennek az egyetlen intézkedésnek köszönhetően csak a cégeknél – négy év alatt – több mint 500 milliárd forint maradt.

Az adórendszert úgy alakítottuk át, hogy csökkenjen a munkát terhelő adók súlya, a fogyasztási típusú adókkal szemben. A Munkahelyvédelmi Akcióterv keretében azoknak a leghátrányosabb helyzetben lévő rétegeknek az alkalmazási költségét csökkentettük és segítettük elő ezzel a munka világába történő visszatérésüket, amelyek évtizedekig kiszorultak a foglalkoztatásból. A Munkahelyvédelmi Akció 2013. év végéig közel 800 ezer ember foglalkoztatási költségét csökkentette összesen 115 milliárd forint támogatással.

A béreknél is jelentős eredményeket értünk el. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a Kormány a minimálbér és a garantált bérminimum összegéről csak a szociális partnerekkel történő konzultációt követően döntött.

Négy év alatt a bruttó minimálbérben 38%-os, a bruttó garantált minimálbérben pedig 32%-os növekedést sikerült elérnünk. A  minimálbéremelés a második legmagasabb volt az unióban.

Az elmúlt három évben nemzetgazdasági szinten a bruttó és nettó átlagkeresetek egyaránt 14-14%-kal növekedtek, emellett a reálkeresetek a családi kedvezmény figyelembe vételével átlagosan 5 %-kal emelkedtek. A kormány családpolitikájával összhangban, a többgyermekes családokban az átlagosnál jóval nagyobb mértékű reálkereset növekedés következett be. Ez a tendencia 2014-ben tovább folytatódik, amit erősít az idei minimálbéremelés, a versenyszférára létrejött bérajánlás, a közszféra számos területét érintő béremelés, a rezsicsökkenés, a várhatóan alacsony infláció, valamint a családi kedvezmény kiterjesztése.

Mindezek mellett az úgynevezett kompenzációs intézkedésekkel is segítettük a munkabérek értékének megőrzését. 2012-ben összesen 5,62 milliárd forinttal járultunk hozzá több, mint 124 ezer munkavállaló bérének emeléséhez és  több, mint 146 ezer munkavállaló munkahelyének megtartásához a vállalkozások és nonprofit szervezetek támogatásával. 2013-ban pedig 3400 vállalkozót kapott költségvetési segítséget a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum emeléséből adódó többletterhek kifizetéséhez. Ezzel az intézkedéssel 11 veszélyeztetetett ágazatban összesen 1,91 milliárd forint felhasználásával 46 ezer munkavállaló bérének emeléséhez és munkahelyének megőrzéséhez nyújtottunk támogatást.

A Kormány a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács, valamint a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának keretében számtalan hasznos konzultációt folytatott a munkavállalók képviselőivel a gazdaságpolitikáról, a költségvetési- és adópolitikáról, a bérekről, az egészségügyi konszolidációról, valamint a devizahitelesek megsegítése érdekében tett intézkedésekről.

Ezek a konzultációk, egyeztetések és a létrejött megállapodások jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar gazdaság sikereket ért el a válságból való kilábalásban, a gazdaság növekedési pályára állításában, az államháztartás egyensúlyának javításában és a foglalkoztatás bővülésében.

A Kormány a jövőben is számít a szociális partnerekkel folytatandó konzultációkra, a szociális partnerek aktív közreműködésére. A megállapodások kiszámíthatóbbá teszik a vállalkozások és a nemzetgazdaság működését, a munkavállalók helyzetét, ami közös érdekünk.

Bízom abban, hogy ez a rövid tájékoztató meggyőzte Önöket arról, hogy a magyar Kormány elkötelezett a foglalkoztatás bővítése, a munkavállalók kiszámítható jövőképe mellett. Amennyiben bizalmat kapunk a választásokon, továbbra is a magyar vállalkozások megerősítésére, versenyképességük növelésére összpontosítunk a foglalkoztatás további bővülése és a családok megélhetésének javulása érdekében. Őszintén hiszek abban, hogy a partnerség, a közös gondolkodás és cselekvés előbbre visz minket és Magyarország fejlődését szolgálja, ami hazánkban nem öncél, nem a profit maximalizálása és a piaci részesedés növelése, hanem egyedüli biztosítéka a munkát végző emberek, és családjaik méltó életfeltételeinek.

 2014. március 30.

Varga Mihály nemzetgazdasági  miniszter