image_pdfimage_print

Szeptember 2-án kerül sor a következő egyeztetésre a kormány, a munkaadók és a munkavállalók között a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keretén belül.

A napirendi pontok között szerepel a kormányzat koronavírus-járvány hatásaira reagáló és egyéb, a gazdaság élénkítését segítő intézkedéseinek megvitatása.

Mint ismeretes, több mint 910 ezren részesülnek munkaerő-piaci vagy képzési támogatásban, de jövő hétfőtől már nem lehet jelentkezni a bértámogatási konstrukciókra.

A szakszervezetek a VKF keretein belül többször kérték a kormányt, hogy fontolja meg a támogatás időtartamának meghosszabbítását. A tárgyalásokon a munkaadók is megerősítették, hogy nagy szükség lenne a támogatás 3 hónapos időtartamának 6 hónapra való meghosszabbítására. Mindezt azzal indokolták, hogy a lecsökkent kereslet hatása még hosszú ideig elhúzódik. A Munkástanácsok álláspontja szerint továbbra is folyamatos készenlétre van szükség, hogy a bértámogatási rendszer a kellő pillanatban újraindítható legyen.

A szerdai ülésen a koronavírus járvány következtében kialakult veszélyhelyzet tapasztalatainak, az egyes gazdasági ágazatokra gyakorolt hatásainak elemzésére is sor kerül.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége felmérést készített 2020. március 24. és 2020. április 16. között azzal a céllal, hogy feltérképezze a koronavírus-járvány hatását a munkavállalókra és a munkakörülményekre vonatkoztatva, figyelembe véve az időhatást, vagyis, hogy az idő előrehaladtával van-e látható és érzékelhető különbség a kérdőívre adott válaszokban, azok arányában. A kérdőív online kitölthető formában volt elérhető a Munkástanácsok Országos Szövetségének weboldalán. A felmérés anonim módon zajlott, személyes adatok megadása nélkül, nemzetgazdasági ágazatokra bontva. A kérdőív kiértékelése statisztikai módszerek, Pivot-tábla, összetételvizsgálat és asszociációs együttható alkalmazásával történt, ami  ITT olvasható! 

Mindezek mellett a VKF napirendre tűzte az Európai Parlament és a Tanács 2019/1158. Irányelve a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről átültetésének áttekintését, különös tekintettel az apasági szabadságra.

2019. augusztus 1-jén lépett hatályba az EU intézmények által a munka és a családi élet egyensúlyát rendező új irányelv. Az irányelvet 2022. augusztus 2-ig kell átvennie a tagállamoknak. Az új irányelv egyúttal 2022. augusztus 2-tól hatályon kívül helyezi a szülői szabadságról szóló, korábban éppen az európai szociális partnerek megállapodásán alapuló irányelvet.

Az új irányelv három szabadságtípust szabályoz:

       – apasági szabadság (már meglévő, de továbbfejlesztett szabadság)

       – szülői szabadság (már meglévő, de továbbfejlesztett szabadság)

      – gondozói szabadság (új szabadság típus)

Bővebb tájékoztató a témában ITT olvasható!

A napirendi pontok között szerepel a férfiak és nők egyenlő díjazása elvének az átláthatóság révén történő megerősítéséről szóló 2014/124/EU bizottsági ajánlás átültetésének áttekintése.

A férfiak és nők egyenlő díjazása elvének az átláthatóság révén történő megerősítéséről szóló Ajánlást 2014. március 7-én fogadta el az EU. Az Ajánlás jogilag nem kötelező érvényű dokumentum, annak végrehajtása ezért elsősorban politikai válaszokat igényel a tagállamoktól, olyan eszközök elfogadását, amelyek a díjazások átláthatóságát segítik elő. Átláthatóság nélkül nem lehet megvalósítani a férfiak és nők egyenlő díjazásának elvét, mivel nincsenek adatok és bizonyítékok e követelmény gyakorlati megvalósulásáról, megvalósításáról.

Az Ajánlás több lehetőséget, eszközt határoz meg az átláthatóság biztosítására, amelyek közül legalább egyet tartalmaznia kell az egyenlő bérezés megvalósítását segítő tagállami átláthatósági intézkedéseknek.

Az EU Bizottság az Ajánlás elfogadása óta eltelt hat év eredményeinek értékelése után azt tapasztalta, hogy az abban foglaltakat a tagállamok többsége (köztük Magyarország) a gyakorlatban nem alkalmazta, s ezért jogilag kötelező EU eszköz elfogadását javasolja 2020. végéig. Az Európai Parlament és az ETUC is támogatja az EU Bizottság javaslatát, míg az európai munkáltatói szervezetek elutasítják azt. A kérdésben tartott nyilvános konzultáció 2020. május végén fejeződött be. Konkrét jogalkotási javaslatot az EU Bizottság még nem terjesztett elő.

Bővebben a témáról ITT olvashatnak!

Kép: MTI/Krizsán Csaba