DENIS STRIEDER, FCG FCG – YOUTH főtitkára az IFJÚSÁGI Munkanélküliségről beszélt AUSZTRIÁBAN

Ausztriában nő a népességszám, a munkanélküliek több mint fele külföldi, de nem a migránsok köréből kerül ki, mert hiszen ők még nem regisztráltak. Ausztriában a munkáltatók nehezen találnak képzetlen munkavállalót, érdeklődés és mobilitás hiánya miatt. A fiatal munkanélküliek száma csökken. Agyelszívás zajlik Kelet-Európából, ahonnan magasan képzett munkaerőt toboroznak a német nyelvű országok.

Gondolkodnak a munkaidő csökkentésen, mint eszköz a munkanélküliség ellen.

Ausztriában duális képzési rendszer zajlik: 18 éves korig az állam biztosítja mindenkinek az oktatást vagy képzést. Új törvény, hogy a szülők számára bejelentési kötelezettség van abban az esetben, ha a gyermekük nem vesz részt az oktatásban. A duális képzés azt jelenti, hogy a gyakornokok 300 euró jövedelemben része első évben, majd 700 euróval az utolsó évben.

25 éves korig oktatási garancia van – novemberi politikai döntés – bár nem kötelező folytatni a tanulást, de mindenki megkapja rá a lehetőséget. Cél, hogy a cégek fizessenek 1%-ot a bruttó bértömegből az alkalmazottak képzése érdekében (hasonló rendszer van Franciaországban és Dániában).

ROLAND GANGL, SZAKISKOLAI IGAZGATÓ A DUÁLIS KÉPZÉSRŐL

óvodástól 14 éves korig:

Iskolarendszer a következő módon épül föl Ausztriában: óvoda (önkéntes, kivéve utolsó év)

Általános iskola (6 éves kortól 10 éves korig, azonos tanmenet)

10- évtől vagy gimnázium, vagy középiskola; most folyik a politikai vita, hogy itt se legyen különbség, mint Finnországban.

14 éves korban a gyerek dönt, de mindenképpen mehet majd egyetemre, nincs egyirányú utca.

– Szakmát tanulók, plusz órákat vehet, érettségizhet

– Szakképzés: duális képzés, érettségit ad eleve

– Gimnázium

14 éves korban nehéz a döntés, de 12-13 éves korban sok segítséget kapnak.

20% gimnázium

80% szakközép vagy szakmunkásképző

14-19 éves korig:

A fiataloknak maguknak kell aktívan munkahelyet keresni. Iskolaköteles kor: 9 év. Szakképzés:2-2,5 év. A képzés kisebb része elméleti, nagyobb rész gyakorlati (80%), munkahelyen. A képzés végén szakképzettség igazolást kapnak a tanulók, ami azt jelenti, hogy dolgozhatnak önállóan például villanyszerelőként. A szakmai jegyzék hozzávetőlegesen 200 szakmát tartalmaz. A munkahelyi képzés a központilag meghatározott tanmenetet követi (Gazdasági és Oktatási Minisztériummal szoros az együttműködés), tehát nem egy adott munkahelyre képzik ki a diákokat. Diákok 8 órát dolgoznak. A Rendszer finanszírozása következőképpen zajlik: a munkahelyi képzést maga a cég finanszírozza, kollektív szerződés alapján a diákok fizetést is kapnak, de van állami támogatás is a cégeknek. A cégnél lennie kell szakképzett oktatónak. (20% elméleti oktatás). Minderre többféle megoldás is kínálkozik: például egy nap iskola, a többi munkahelyen gyakorlati képzés, vagy évente egy hosszabb időszak az elméleti oktatás. Az oktatást 50% -ban a szövetségi állam, 50% a tartomány finanszírozza. Gyakorlati oktatók: előbb szakember, csak utána kiegészítő tanárképzés. Akik egyetemre akarnak menni, plusz órákat vehetnek fel.

A Diákok 40%-a duális képzésben vesz részt; 40 % szakközépiskolai képzésben vesz részt, ami 5 év, és szakmát és érettségit is ad; 20% gimnáziumba jár. Az egyetemi felvételik statisztikája azt mutatja, hogy az utóbbi két kategóriából azonos létszámban vesznek fel diákokat.

A kereskedelmi Kamara szorosan és hagyományosan együttműködik a gazdasági minisztériummal, ezért nem szereplő a munkaügyi minisztérium.

MAG. DOMINIK WALCH, INSTITUTE OF ADVANCED STUDIES: TÁRSADALMI PÁRBESZÉD SZEREPE A MUNKANÉLKÜLISÉG LEKÜZDÉSÉBEN

Osztrák modell II VH után: társadalombiztosítás és társadalmi párbeszéd- sikeres modell

  • bruttó bér: nettó bér + adó + járulék
  • betegség, munkanélküliség, nyugdíj – társadalombiztosítás keretében
  • felosztó kirovó rendszer
  • akik nem jogosultak- minimál ellátás
  • kamarák és ÖGB koordinálják az ipari kapcsolatokat
  • alku mikro/középszinten
  • ernyőszervezet, felépítés
  • sikeres, társadalmi béke, alacsony bűnözés, alacsony munkanélküliség, jól működő egészségügy

Új kihívás: magasabb munkanélküliség 2008-2009 (hasonló a II Világháború utánihoz)

  • ugyanakkor magas foglalkoztatási ráta – hogy lehet ez egyidejűleg?
  • a relatív munkanélküliségi növekedési ráta magasabb, mint a relatív foglalkoztatási ráta növekedése (2011-2012)
  • nőtt a foglalkoztatottak száma: később mennek nyugdíjba, több nő dolgozik, sok a külföldi munkavállaló (EU-n belüli szabad mozgás)
  • háromszög: foglalkoztatottak, munkanélküliek, rendszeren kívüliek: a csoportok közötti (időbeni) mozgás mérése – releváns adatokat kapunk, kumulatív netflow-t kapunk, tehát amit a havi adatok vizsgálatakor nem látunk, egyértelművé válik(néha csak 6-7ezer ember mozgásáról van szó havonta). Mérik a szomszédos országokból emigráló munkavállalókat is.
  • Milyen minta alapján alakul a munkanélküliség?
  • Mely ágazatokat érint? Építőipar, turizmus, adminisztratív/támogató szolgáltatások, korábban is volt átmeneti munkanélküliség, de most 3. országbeliek töltik be a megüresedett állásokat (szomszédos országok, Törökország, volt Jugoszlávia)
  • Ausztria földrajzi kitettsége nagy
  • az EU-n belüli munkaerőmozgás miatt a munkanélküliség elleni hagyományos módszerek nem működnek: 1000 új munkahely 2000 új bevándorló munkavállalót eredményez
  • török nők munkaerő piaci részvétele csak 40 %-os, egykeresős családok, nagy probléma, ha az apa elveszti a munkáját, körükben magas az ifjúsági munkanélküliség is. Nehéz szociális helyzet radikalizmushoz vezethet.
  • további probléma, migráns, jobban képzett munkavállalók veszik át az állásokat, de előbb-utóbb nem maradnak – hosszú távon képzettségi problémákhoz vezet
  • menedékkérők: további probléma a minimál ellátásuk

PROBLÉMA: szociális partnerek nem tudják kezelni e kettős problémát: munkaerő EU-n belüli szabad mozgása+ menedékkérők (EU-n kívüliek)

  • magyarok esetében: magasan képzettek, de szakképzetlen bért kapnak.