image_pdfimage_print

A munkavállalók kevesebb mint harmada, mintegy 900 ezer dolgozó tartozik kollektív szerződés hatálya alá, ebből 650 ezren úgynevezett vállalati, egy munkáltatóval megkötött kollektív szerződés részesei.

 Van még mit javítani a kollektív szerződéses lefedettségen Magyarországon. Szabó Imre Szilárd munkajogi szakjogász a Világgazdaságnak azt mondta: a munkavállalók kevesebb mint harmada, mintegy 900 ezer dolgozó tartozik kollektív szerződés hatálya alá, ebből 650 ezren úgynevezett vállalati, egy munkáltatóval megkötött kollektív szerződés részesei, a többiekre több munkáltatóval megkötött, kiterjesztett vagy éppen csekély számú ágazati kollektív szerződés vonatkozik.

A szakjogász hangsúlyozta: az új munka törvénykönyve (Mt.) 2012-es bevezetésének éppen az volt az egyik kiemelt célja, hogy minél több kollektív szerződést kössenek meg a munkáltatók a szakszervezetekkel, ám eddig nem történt érezhető áttörés. Kollektív szerződést az a szakszervezet köthet a munkaadóval, amelynek az adott munkáltatónál több mint 10 százalékos a szervezettsége.

A köztulajdonban működő, közszolgáltatást végző cégek ágazataiban a munkavállalók csaknem 100 százaléka tartozik kollektív szerződés hatálya alá. Ilyen az energiaipar (MVM Magyar Villamos Művek Zrt.), a vízellátás, a szállítás, a közlekedés (Volán, MÁV, BKV), a postai szolgáltatások (Magyar Posta Zrt.) és a távközlés is. Ugyanakkor a versenyszféra egyes ágazataiban, például az építőiparban igen kevesen dolgoznak kollektív szerződés hatálya alatt, a kereskedelemben is gyér a számuk, ahogyan a szálláshely-szolgáltatás területén is. Míg a piaci szférában a kollektív szerződés a munkafeltételek meghatározásának egyik legfontosabb intézménye, addig a közalkalmazottak körében egy túlzottan behatárolt alkufolyamat eredményeként jöhet létre.

Szabó Imre Szilárd szerint nemcsak mennyiségi, de minőségi probléma is van a kollektív szerződésekkel, sokszor feleslegesen másolják, megismétlik a munka törvénykönyve szövegét, máskor érvénytelen, ki nem kényszeríthető megállapodásokat tartalmaznak, vagy nyelvezetük, fogalomhasználatuk hagy kívánnivalót maga után.

Az Mt. számos területen lehetőséget ad arra, hogy a munkáltató és a szakszervezet kollektív szerződésben állapodjon meg egyes munkaügyi kérdésekben, jogokról és kötelezettségekről egyaránt. Így a munkaidő mértékéről, beosztásáról, a pihenőidőkről, a szabadságról is egyezséget lehet kötni kollektív szerződésben. A munka díjazásával összefüggésben egyedi bérpótlékrendszert lehet kialakítani, vagy például speciális távollétidíj-számítás vezethető be. A szakszervezet és a munkáltató egyezsége révén tanulmányi szabadság adható a dolgozónak, a kártérítés körében a munkavállalói felelősség jogalapját szűkítheti, jogalapi többletelemeket állapíthat meg, és a mértékét is korlátozhatja.

Franciaországban és Ausztriában a munkavállalók 98, Belgiumban 96, Finnországban 92 százaléka tartozik kollektív szerződés hatálya alá az OECD 2013-as adatai szerint. E tekintetben a lefedettség mértéke Szlovéniában 60, Csehországban 48, Nagy-Britanniában 30, Lengyelországban 16, az Amerikai Egyesült Államokban pedig 12 százalék.

Forrás: Világgazdaság