Sajtófigyelés 2019 január

Hvg – 2019. 01. 31. (6,7,8,9. oldal)

Kuncog a hajcsár

Orbán és a Bérharc | Szakszervezetek Reneszánsza | Német Érdekek

Szabó Yvette

Német fémmunkások képezték ki az Audi győri gyárának sztrájkot hirdető szakszervezeti vezetőit – értesült a HVG. Csattanós válasz ez a rabszolgatörvény kormányzati kommunikációjára, ám a politikai áttöréshez nem elég csupán az érdekvédők mozgolódása.

Olyan építkezésbe kezdtek három évvel ezelőtt a vasasok, amelyről talán maguk sem gondolták, mekkora hatása lesz.   Képezni kezdték érdekvédőiket, éspedig nem csak a munkajogi furfangokra. Tanultak társadalomelméletet, konfliktus- és stresszkezelést, szervezet- és kampányépítést, kommunikációt. Mindehhez egy bérharcon edzett trénert is kaptak: német társszervezetüket, az IG Metallt (lásd Európáért is harcolnak a győriek című írásunkat). Németország és egyben Európa legnagyobb ipari szakszervezeti szövetsége 2016 elején egy csöppnyi nonprofit vállalkozást is alapított Magyarországon. A Transznacionális Partnerségi Képzés és Tanácsadó Iroda székhelye éppen Győrött van, ott, ahol az elmúlt évtizedek legprofibb sztrájkját indította el az Audi Hungária Független Szakszervezet.

A fluktuáció volt az egyik legszembetűnőbb jele, hogy valami nincs rendben a munkahelyeken – magyarázza a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke, László Zoltán. A válságból való kilábalással a szaporodó munkahelyek is lehetővé tették, hogy odébbálljon, aki elégedetlen a bérével vagy a vezetői morállal, röviden a rossz hangulattal. A vasasok érdekvédői ezt ismerték fel, és bár az Audinál a szövetségtől független szakszervezet működik, a német partnerek fortélyai nagyrészt nekik és a kecskeméti Mercedes dolgozóinak szóltak. A profizmus az érdekvédelemben is csodákat művel: az Audi Hungariánál a 13 ezer dolgozó kétharmada szakszervezeti tag, és hosszú évtizedek lemorzsolódása után a vasasok szövetségénél is fordult a kocka: az elmúlt három évben 21 ezerről csaknem 25 ezerre nőtt a taglétszám.

A szolidaritás eszméjét persze ezúttal sem a színtiszta önzetlenség töltötte meg tartalommal. A magyarországi munkakörülmények nagyon is befolyásolják, mi történik az anyaországban. Ha az itteni termelés az alacsony bérköltségek miatt feléből-harmadából jön ki, mint Nyugat-Európában, akkor a gyártóknak eszük ágában sem lesz újabb munkahelyeket létrehozni Németországban, a magyarok viszont még nagyobb arányban próbálnak szerencsét nyugatabbra, konkurenciát teremtve az ottani munkásoknak. Az IG Metall odahaza éppen egy évvel ezelőtt egy sztrájksorozattal kényszerítette ki az ágazatban a 4,3 százalékos béremelést és a 28 órás munkahetet, amiről az elemzők úgy nyilatkoztak, hogy az lesz az etalon a német foglalkoztatók számára. Ugyanez a tétje a győri audisok munkabeszüntetésének is. Az általuk kibrusztolt nem csekély összeg – hiszen a gyárban már a sztrájk előtt is átlagosan havi nettó 300 ezer forint körül indultak a bérek – először a beszállítókra hat, majd a Győr környéki többi munkaadóra – vázolja a jövőt a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének megyei elnöke, Sragner László. Neki magának is Győrött van bútorgyára, de már évekkel ezelőtt, amikor a legjobb asztalosa elment targoncásnak az autógyárba, lemondott arról, hogy szembeszálljon az Audi béreivel és a kínai bútorgyártók konkurenciájával. Ezért manapság már inkább csak kereskedik a székekkel, asztalokkal. Nem csalódott: azt mondja, felesleges azon siránkozni, hogy néhány vállalkozó tönkremegy. A társadalomnak azzal kell foglalkoznia, hogy versenyképes legyen, ezt viszont csak azokban az országokban sikerül elérni, ahol magas színvonalú az oktatás, és olajozottan működnek az intézmények. Ráadásul a tapasztalat az, hogy a többi német multi, köztük a Daimler és a Bosch is respektálja az Audinál kialkudott összeget. Vagyis a bérfelhajtó hatás Kecskemét és Miskolc körzetében is érezhető lesz, hogy azután ágazattól és vállalatmérettől függetlenül kihívást jelentsen az ország valamennyi munkáltatója számára.

Orbán Viktor nevethet a markába: amire lassan egy évtizede nem hajlandó, vagyis hogy mérsékelje az adókat, járulékokat, és ezzel lemondjon az önkényt is lehetővé tevő extra állami bevételekről, egyúttal pedig teret nyisson a jelentősebb béremeléseknek, azt most elvégzik helyette a munkaadók. Azok, akikre hivatkozva a kormánypárti parlamenti többség megalkotta a túlóráztatást szabályozó rabszolgatörvényt. Kérdés azonban, ki nevet a végén. A civil szféra intézményeinek kiüresítése és a jogorvoslati lehetőségek szűkítése után egyre többen fedezik fel, hogy bár kissé avíttasan és megtépázva, de a szakszervezetek még mindig jogérvényesítésre alkalmas pozíciókat foglalnak el. A legfontosabb hívószó pedig éppen a rabszolgatörvény. A 400 túlórának és a fizetséggel való elszámolás hároméves elhúzásának lehetősége még a Fidesz szavazótáborában is felháborodást keltett, és a vidékieket is megmozdította. Január 19-én több mint kilencven helyszínen voltak útlezárások, tüntetések, és a megmozdulások egészen a hónap végéig kitartottak.

A családok megmentőjének szerepében tetszelgő kormány éppen a családokat zülleszti szét – mondja a Baranya Megyei Szakszervezetek Akcióegységének bányászból lett aktivistája, Benke Norbert, aki a negyvenes éveit taposva maga is két kisgyermek apukája. Éppen a hajnali útlezárásból hazatérve igyekszik megbirkózni a telefonba beszűrődő csicsergő hangerővel. Lehet, hogy a túlórák bevállalásával egy nyaralásra is futja majd, de egy családban találkozni, beszélgetni is kell egymással, a rabszolgatörvény adta lehetőség pedig éppen a minőségi időt veszi el a családoktól – háborog Benke. „Így hidegül el egymástól férj és feleség” – sommázza a farizeus kormánypropagandával szemben a hétköznapi valóságot. A következtetése pedig hajszálpontosan megegyezik a közszférában dolgozókéval: ha a kormány továbbra sem hajlandó komolyan venni a jelzéseket, az emberek „húznak ki Németországba és Ausztriába, mert itt nem látják a jövőt”. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete március 14-ére már be is jelentette az országos sztrájkot. Ahogy az elnök, Boros Péterné a HVG kérdésére fogalmaz, 11 év után nem lehet mondani, hogy túlságosan türelmetlenek lennének. A központi közigazgatásban dolgozók közül például az államkincstár vagy a nyugdíjfolyósító dolgozóinak, a nemzeti parkok munkatársainak éppen 11 éve nem emelték a bérbesorolásuk kiindulópontját jelentő alapöszszegeket, miközben a kormányzati igazgatásról szóló törvény év végi módosítása gyakorlatilag 13. havi munkát rótt rájuk azzal, hogy csökkentette az alapszabadságot, és megvonta az ebédszünetet. De éppen így megvannak a speciális sérelmeik a rendőröknek, a tűzoltóknak, a Tesco-dolgozóknak vagy éppen a tanároknak, a közellátásban dolgozó fogorvosoknak, és az akadémiai kutatóknak, akik az elmúlt hetekben egytől egyig tiltakozásukat fejezték ki az alacsonyan tartott bérek és a különböző kormányzati intézkedések miatt. Habár a kormányhoz közel álló Munkástanácsok elnöke, Palkovics Imre – aki korábban parlamenti képviselő is volt a konzervatív MDF színeiben – teljesen magáévá teszi a még több túlóra lehetőségét, a kormány magyarázatát még ő is úgy értékeli a HVG-nek, hogy „nem igazán volt csúcson a profinak mondott kommunikációs gépezet”. Szerinte éppen a munka törvénykönyvének vitatott szabályozása hozhatja el a szakszervezetek reneszánszát, mert a munkaadók kizárólag akkor alkalmazhatják a munkaidőkeretet, azaz a bér egy részének extrém hosszú idő múlva történő kifizetését, ha létezik kollektív szerződés az adott munkahelyen. A feltételek pedig a munkaadó és a szakszervezetek megállapodásán múlnak, vagyis az érdekvédők Palkovics szerint kulcsszerepet kapnak a jogalkalmazásban.

Az elégedetlenkedők törekvései azonban csak nem akarnak egybeforrni. A szakszervezeti konföderációk sztrájkelőkészítő bizottsága a napokban fel is adta az országos munkabeszüntetés tervét. Nem túl nagy esély látszott arra, hogy a tagság és a szimpatizánsok tényleg a vezetők mögé állnak, és nem a sztrájktörők kerekednek felül. A munkaügyi kapcsolatokat kutató Meszmann T. Tibor, aki a pozsonyi Central European Labour Studies Institute-nál dolgozik, azt mondja, hogy az elmúlt száz évben nagyon sok törés volt a magyar szakszervezeti mozgalom életében, legutóbb például a rendszerváltás utáni legitimációs válság. Ezzel szemben a szociális piacgazdaságokban az érdekvédők még a szabályozásnak is évtizedek óta fontos résztvevői, egyes skandináv országokban a segélyt is ők osztják szét a munkanélküliek között. Magyarországon viszont a szakszervezetek sokáig csak úgy tudták fenntartani magukat, ha valamilyen politikai párthoz csatlakoztak. Most éppen ebben kellett fordulatnak történnie. A HVG-nek nyilatkozó szakszervezeti vezetők kivétel nélkül arról számolnak be, hogy tagságuk, amelyen belül a fideszesek éppen olyan arányban találhatók meg, mint a választókorú népesség egészében, rendkívül érzékeny arra, hogy ne politizáljanak. Ahogy fogalmaztak, a politikai pártok csak nyerhetnek vele, ha ráülnek az akcióikra, ők viszont csak veszíthetnek, ha pártcsatározásokba bonyolódnak. Ez természetesen behatárolja a vérmes kormánybuktató reményeket is.

A másik csapda magának a kormánypolitikának a lényege, vagyis az, hogy Orbán Viktor a civileket egyszerűen nem veszi emberszámba, már ha nem a propagandagépezet fogaskerekeiként szolgálnak. Az Orbán-kormány a 2010-es kormányváltás után kiüresítette az érdekegyeztetést a munka világában. Olyan azonban még soha nem történt, hogy egy sztrájkbizottság megalakulása után a kormány ne jelölje ki az egyeztetésben részt vevő képviselőjét a törvényben előírt öt napon belül. 2019-ben ez is megesett – tájékoztat a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, Szűcs Tamás, miután január 11-én a PDSZ sztrájkbizottságot alakított követeléseinek nyomatékosítására, a rabszolgatörvény visszavonásától a diákok terhelésének csökkentéséig számos területen.

Becsődölni látszik azonban a szakszervezeteket negligálni próbáló kormányzati politika. Miután a Fidesz nemkívánatosnak minősítette a civil szervezeteket, és módszeresen kiüresítette a legtöbb jogérvényesítő fórumot, az emberek felfedezték a szakszervezeteket – magyarázza Arató Krisztina, az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetének egyetemi tanára. Sokáig úgy tűnt, hogy a szakszervezetek nem játékosok, a munkaerőhiány növekedésével azonban fokozatosan nő a „zsarolási” potenciáljuk. A szakszervezeti érdekképviselet lehetőségével most ismerkedő Feischmidt Margit az életből hoz példát az elméleti fejtegetésre. A Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjának osztályvezetőjeként azon töprengett, mit tehetne saját munkahelyéért, miután az innovációs minisztérium átvette az akadémiai kutatóhálózat kasszájának a kulcsát. „Van-e ezzel valami tennivalónk azon túl, hogy várjuk, mit érnek el az intézményvezetők vagy az akadémia vezetői?” – meséli Feischmidt, milyen kérdések fogalmazódtak meg az akadémiai kutatók fejében, és hogyan lett decemberben a Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezetéhez (Tudosz) tartozó alapszervezet választott tisztségviselője. A közös gondolkozás során egyre inkább az körvonalazódott, hogy talán a szakszervezet az az intézmény, amelyben képesek lehetnek a dolgozóként megfogalmazott elégedetlenség megjelenítésére. De hol van a szakszervezet? Szerencséjükre karnyújtásnyira voltak régi alapszervezeti emberek és néhány szakszervezet-kutató is, akik tanácsokat adtak és segítettek. És láss csodát: a tagság néhány hét alatt bőven meghaladta a 10 százalékos szervezettségi szintet, ami már feljogosítja a szakszervezetet, hogy kollektív szerződést kössön a munkáltatóval. „Magam is azt hittem, hogy ez másnak a dolga – vallja be az MTA kutatója –, de most azt gondolom, hogy hidakat kell építeni, hogy a közömbösséggel és félelemmel szemben helyreállítsuk a társadalom önszerveződésének egészséges állapotát, azokat a kereteket, amelyekben ki tudunk állni magunk és mások védelmében.”

KA: A Baranya Megyei Szakszervezetek Akcióegységének félpályás útlezárása Pécsett. Sorok és sorsok

KA: Sztrájkoló dolgozók az Audi győri gyárában. Ennyiért dolgoztál

Beágyazott cikkek:

Miután a Fidesz kiüresítette a legtöbb jogérvényesítő fórumot, az emberek felfedezték a szakszervezeteket

Európáért is harcolnak a győriek

Házhoz jön a német szakszervezeti segítség – magyarázza el Wolfgang Lemb, az IG Metall ügyvezető elnökségi tagja.

¬ Európa legnagyobb szakszervezete miben segíti a győriek harcát?

Először is szolidárisak vagyunk a sztrájkolókkal, és ezt számos formában kifejezésre juttattuk. Hivatalos formában tanácsot nem adunk, de ha a magyar kollégák tudni szeretnének valamit, akkor megkérdezhetnek minket. A magyar Vasas Szakszervezeti Szövetséggel közös kecskeméti és győri irodáink ajtaja nyitva áll. Ha van rá igény, akkor helyben is támogatjuk a munkavállalók képviselőit. ¬ Milyen anyagi áldozatot jelent az IG Metall számára a magyar jelenlét?

Annyit elmondhatok, hogy mindkét partnerszervezetnek jelentősebb összegbe kerül az a projekt, amelyet Magyarországon felépítettünk. De mi úgy gondoljuk, megéri a befektetés. Ezen túl segítünk összekötni a helyi szakszervezetet az anyacég menedzsmentjével vagy üzemi tanácsával, hogy a konkrét esetben az Audinál, illetve általánosságban az autó- és autóalkatrész-gyártásban határokon átívelően nőjenek a juttatások. ¬ Nyújtanak anyagi támogatást a Győrben sztrájkolóknak?

Dehogy. ¬ Esztergomban nincs irodájuk. Alapfeltétele a segítségnek, hogy az anyacég német legyen?

Mi német szakszervezet vagyunk. Amikor nemzetközi építkezésbe fogtunk, alaposan megvizsgáltuk, melyek a regionális súlypontok, és merre vannak a német cégek. Azt már most látjuk, hogy Debrecenben is lesz közös dolgunk a Vasassal, ahol BMWgyár épül. Ez ügyben már folytattunk is beszélgetéseket Magyarországon. ¬ Hogyan reagálnak a nagy német autógyártók, amikor az IG Metall jelenlétével szembesülnek Magyarországon?

Mondjuk úgy, hogy nem fájlalnák, ha nem lennénk ott Győrben, Kecskeméten és másutt. De legyünk pontosak: nem az IG Metall van jelen Magyarországon, hanem egy, a Vasassal közösen létrehozott képzési és tanácsadó kft. ¬ A magyar szakszervezetek támogatásával az IG Metall hozzá tud járulni ahhoz, hogy a német autógyárak ne telepítsenek Németországból külföldre még több munkahelyet?

Azt ma már mindenki tudja, hogy globális gazdaságunkban milyen szorosan kapcsolódnak egymáshoz a különböző országokban lévő telephelyek. A mi első számú célunk mindig a helyi munkavállalók élet- és munkakörülményeinek javítása. Nem hagyhatjuk, hogy a telephelyeken dolgozókat kijátsszák egymás ellen. A feladatunk az, hogy a különböző országokban lévő munkahelyek egyaránt biztosítottak legyenek, és a szolidaritás elve szerint támogassuk egymást. ¬ De fogalmazhatunk úgy, hogy nem fájlalnák, ha a BMW nem építene Debrecenben gyárat?

Nekünk eszünkbe sem jut megakadályozni cégek áttelepülését, vagy hátrányos helyzetbe hozni meglévő telephelyeiket. Nem a globalizáció ellen harcolunk. Azt azonban igenis el akarjuk érni, hogy ne kizárólag a bérdömping jegyében hozzanak létre új gyárakat. A munkakörülmények legyenek mindenütt tisztességesek. ¬ És Magyarország hogy áll ebből a szempontból európai összevetésben?

Magyarország az egyike azoknak az európai országoknak, amelyek a legalacsonyabb bérekkel vonzzák a cégeket. Talán ennél is fontosabb, hogy a magyar kollégák érdekérvényesítő képessége lényegesen korlátozottabb, mint például a németeké. A győri és kecskeméti irodák ezért is foglalkoznak kiemelten azzal, milyen jogaik és lehetőségeik vannak a magyar szakszervezeteknek és üzemi tanácsoknak. Európa szempontjából Magyarország egy tesztüzem. Azt látjuk, hogy ha az adott politikai konstellációt kihasználva a hatalom eltörölhet minden létező gátat, akkor annak a szociális jogok is áldozatul esnek. A győri Audi-gyár munkásai ilyen téren nemcsak magukért, de egy igazságosabb Európáért is harcolnak. ¬GERGELY MÁRTON

Behatárolja a vérmes kormánybuktató reményeket

24 óra – 2019. 01. 31. (1.8. oldal)

Külön céges béralkuk köttetnek

Egyelőre nem várható új, központi bérmegállapodás az állami szektorban. Egyes állami vállalatoknál viszont átlagosan ötszázalékos béremelésre biztosan számíthatnak a két évvel ezelőtti megállapodás értelmében.

ITTHON A 2017-ben kötött, három évre szóló bérmegállapodás értelmében átlagban öt százalékkal kapnak többet az állami vállalatoknál, elsősorban a Volánnál, a víziközműcégeknél, valamint a vasútnál dolgozók. A Magyar Idők úgy tudja, habár korábban szó volt róla, egyelőre nem várható újabb, központi, minden állami cég összes dolgozójára vonatkozó, többéves megállapodás, mivel az egyes vállalatok vezetői külön-külön tárgyalnak a szakszervezetekkel. A cégvezetők bérfelzárkóztatást tartanak szükségesnek.

Két számjegyű emelést szeretnének elérni az állami cégeknél

Külön béralkuk köttetnek

TÁRGYALÁSOK A 2017-ben kötött, három évre szóló bérmegállapodás értelmében átlagban öt százalékkal kapnak többet az állami vállalatoknál, elsősorban a Volánnál, a víziközműcégeknél, valamint a vasútnál dolgozók. A Magyar Idők úgy tudja, habár korábban szó volt róla, egyelőre nem várható újabb, központi, minden állami cég összes dolgozójára vonatkozó, többéves megállapodás, mivel az egyes vállalatok vezetői külön-külön tárgyalnak a szakszervezetekkel.

Az érdek-képviseleti vezetők és a cégvezetők mindenesetre további bérfelzárkóztatást tartanak szükségesnek a közszolgáltatások fenntartásáért.

A Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete a vasúti ágazat stabilitása és a munkaerő megtartása érdekében továbbra is két számjegyű bérfejlesztést tart indokoltnak. Varga Tibor, a Közlekedési Munkástanácsok Szövetségének elnöke is úgy nyilatkozott a Magyar Időknek, hogy a Volán-társaságoknál is két számjegyű keresetemelésre van szükség, amit szintén a fluktuáció csökkentése és a dolgozók megtartása indokol.

A szakszervezeti vezetők szerint rendkívül kedvező hatása volt a több évre szóló, átlagosan 30 százalékos bérfelzárkóztatásnak, mivel minden állami közszolgáltatónál lassított az elvándorláson. Ugyanakkor ezeken a területeken a munkavállalói állomány egyre idősebb, így nélkülözhetetlen az új munkavállalók és a fiatalok felvételéhez a csábító bérezés.

A közlekedési ágazatokhoz képest nehezebb a helyzet a víziközmű-ágazatban. Fürjes József, a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke kiemelte: az állami cégek keresetemelésére megkötött megállapodás kedvező hatást gyakorolt az állami közműcégekre, mivel jelentősen lassította az elvándorlást. A probléma a víziközmű-szolgáltatóknál viszont összetettebb. Ennek oka, hogy míg az öt állami fenntartású szolgáltatónál kötelező volt végrehajtani a keresetemelést – átlagosan 25 százalékot az elmúlt két évben –, addig az önkormányzati fenntartású cégeknél csak a minimálbérek jelentettek kötelezettséget. A negyven víziközmű-vállalat közül öt állami fenntartásúnál és 26 önkormányzati tulajdonban lévőnél súlyos a helyzet. Ennek oka, hogy számos település nem rendelkezik a felzárkóztatáshoz szükséges forrással, ráadásul a bérköltség növelését az árakban sem tudják érvényesíteni a szolgáltatók.

Fürjes szerint megoldás lehetne az állami kompenzáció, de a szakszervezet egyéb megoldásokra is nyitott. Az elnök már egyeztet a települések és a megyei jogú városok képviseletével, s a következő időszakban pontosan meghatározzák, melyek azok a települések, ahol a szükséges béremelésekhez állami segítség kell.

A szakszervezeti elnök a Magyar Időknek elmondta, az ivóvíz-szolgáltatás megfelelő fenntartásához szükség van a munkaerő megtartására, bizonyos helyeken a helyzet pedig már olyan súlyos, hogy a munkavállalók több mint harmada odébbállt. Mindemellett a fiataloknak is vonzóvá kell tenni a szektort – hangsúlyozta.

Az állami vállalatoknál – a postánál, a Volánnál, a vasútnál és az állami víziközműcégeknél – 2017-ben kötöttek hároméves megállapodást. Eszerint az idei emelés átlagosan 5 százalék. A további emelésről a következő hetekben is egyeztetnek, megállapodás esetén a munkavállalók visszamenőleg megkapják járandóságukat.

KA:A vasutasok átlagban öt százalékkal kapnak többet az idén a 2017-es megállapodás szerint Fotó: MTI

Dunántúli Napló – 2019. 01. 31. (8. oldal)

Külön béralkuk köttetnek

Két számjegyű emelést szeretnének elérni az állami cégeknél

Egyelőre nem várható új, központi bérmegállapodás az állami szektorban. Egyes állami vállalatoknál viszont átlagosan ötszázalékos béremelésre biztosan számíthatnak a két évvel ezelőtti megállapodás értelmében.

TÁRGYALÁSOK A 2017-ben kötött, három évre szóló bérmegállapodás értelmében átlagban öt százalékkal kapnak többet az állami vállalatoknál, elsősorban a Volánnál, a víziközműcégeknél, valamint a vasútnál dolgozók. A Magyar Idők úgy tudja, habár korábban szó volt róla, egyelőre nem várható újabb, központi, minden állami cég összes dolgozójára vonatkozó, többéves megállapodás, mivel az egyes vállalatok vezetői külön-külön tárgyalnak a szakszervezetekkel.

Az érdek-képviseleti vezetők és a cégvezetők mindenesetre további bérfelzárkóztatást tartanak szükségesnek a közszolgáltatások fenntartásáért.

A Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete a vasúti ágazat stabilitása és a munkaerő megtartása érdekében továbbra is két számjegyű bérfejlesztést tart indokoltnak. Varga Tibor, a Közlekedési Munkástanácsok Szövetségének elnöke is úgy nyilatkozott a Magyar Időknek, hogy a Volán-társaságoknál is két számjegyű keresetemelésre van szükség, amit szintén a fluktuáció csökkentése és a dolgozók megtartása indokol.

A szakszervezeti vezetők szerint rendkívül kedvező hatása volt a több évre szóló, átlagosan 30 százalékos bérfelzárkóztatásnak, mivel minden állami közszolgáltatónál lassított az elvándorláson. Ugyanakkor ezeken a területeken a munkavállalói állomány egyre idősebb, így nélkülözhetetlen az új munkavállalók és a fiatalok felvételéhez a csábító bérezés.

A közlekedési ágazatokhoz képest nehezebb a helyzet a víziközmű-ágazatban. Fürjes József, a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke kiemelte: az állami cégek keresetemelésére megkötött megállapodás kedvező hatást gyakorolt az állami közműcégekre, mivel jelentősen lassította az elvándorlást. A probléma a víziközmű-szolgáltatóknál viszont összetettebb. Ennek oka, hogy míg az öt állami fenntartású szolgáltatónál kötelező volt végrehajtani a keresetemelést – átlagosan 25 százalékot az elmúlt két évben –, addig az önkormányzati fenntartású cégeknél csak a minimálbérek jelentettek kötelezettséget. A negyven víziközmű-vállalat közül öt állami fenntartásúnál és 26 önkormányzati tulajdonban lévőnél súlyos a helyzet. Ennek oka, hogy számos település nem rendelkezik a felzárkóztatáshoz szükséges forrással, ráadásul a bérköltség növelését az árakban sem tudják érvényesíteni a szolgáltatók.

Fürjes szerint megoldás lehetne az állami kompenzáció, de a szakszervezet egyéb megoldásokra is nyitott. Az elnök már egyeztet a települések és a megyei jogú városok képviseletével, s a következő időszakban pontosan meghatározzák, melyek azok a települések, ahol a szükséges béremelésekhez állami segítség kell.

A szakszervezeti elnök a Magyar Időknek elmondta, az ivóvíz-szolgáltatás megfelelő fenntartásához szükség van a munkaerő megtartására, bizonyos helyeken a helyzet pedig már olyan súlyos, hogy a munkavállalók több mint harmada odébbállt. Mindemellett a fiataloknak is vonzóvá kell tenni a szektort – hangsúlyozta.

Az állami vállalatoknál – a postánál, a Volánnál, a vasútnál és az állami víziközműcégeknél – 2017-ben kötöttek hároméves megállapodást. Eszerint az idei emelés átlagosan 5 százalék. A további emelésről a következő hetekben is egyeztetnek, megállapodás esetén a munkavállalók visszamenőleg megkapják járandóságukat.

KA:A vasutasok átlagban öt százalékkal kapnak többet az idén a 2017-es megállapodás szerint Fotó: MTI

Dunaújvárosi Hírlap – 2019. 01. 31. (1,8. oldal)

Külön béralkuk köttetnek

Egyelőre nem várható új, központi bérmegállapodás az állami szektorban. Egyes állami vállalatoknál viszont átlagosan ötszázalékos béremelésre biztosan számíthatnak a két évvel ezelőtti megállapodás értelmében.

MW-AJÁNLÓ A 2017-ben kötött, három évre szóló bérmegállapodás értelmében átlagban öt százalékkal kapnak többet az állami vállalatoknál, elsősorban a Volánnál, a víziközműcégeknél, valamint a vasútnál dolgozók. A Magyar Idők úgy tudja, habár korábban szó volt róla, egyelőre nem várható újabb, központi, minden állami cég összes dolgozójára vonatkozó, többéves megállapodás, mivel az egyes vállalatok vezetői külön-külön tárgyalnak a szakszervezetekkel.

Külön béralkuk köttetnek

Két számjegyű emelést szeretnének elérni az állami cégeknél

TÁRGYALÁSOK A 2017-ben kötött, három évre szóló bérmegállapodás értelmében átlagban öt százalékkal kapnak többet az állami vállalatoknál, elsősorban a Volánnál, a víziközműcégeknél, valamint a vasútnál dolgozók. A Magyar Idők úgy tudja, habár korábban szó volt róla, egyelőre nem várható újabb, központi, minden állami cég összes dolgozójára vonatkozó, többéves megállapodás, mivel az egyes vállalatok vezetői külön-külön tárgyalnak a szakszervezetekkel.

Az érdek-képviseleti vezetők és a cégvezetők mindenesetre további bérfelzárkóztatást tartanak szükségesnek a közszolgáltatások fenntartásáért.

A Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete a vasúti ágazat stabilitása és a munkaerő megtartása érdekében továbbra is két számjegyű bérfejlesztést tart indokoltnak. Varga Tibor, a Közlekedési Munkástanácsok Szövetségének elnöke is úgy nyilatkozott a Magyar Időknek, hogy a Volán-társaságoknál is két számjegyű keresetemelésre van szükség, amit szintén a fluktuáció csökkentése és a dolgozók megtartása indokol.

A szakszervezeti vezetők szerint rendkívül kedvező hatása volt a több évre szóló, átlagosan 30 százalékos bérfelzárkóztatásnak, mivel minden állami közszolgáltatónál lassított az elvándorláson. Ugyanakkor ezeken a területeken a munkavállalói állomány egyre idősebb, így nélkülözhetetlen az új munkavállalók és a fiatalok felvételéhez a csábító bérezés.

A közlekedési ágazatokhoz képest nehezebb a helyzet a víziközmű-ágazatban. Fürjes József, a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke kiemelte: az állami cégek keresetemelésére megkötött megállapodás kedvező hatást gyakorolt az állami közműcégekre, mivel jelentősen lassította az elvándorlást. A probléma a víziközmű-szolgáltatóknál viszont összetettebb. Ennek oka, hogy míg az öt állami fenntartású szolgáltatónál kötelező volt végrehajtani a keresetemelést – átlagosan 25 százalékot az elmúlt két évben –, addig az önkormányzati fenntartású cégeknél csak a minimálbérek jelentettek kötelezettséget. A negyven víziközmű-vállalat közül öt állami fenntartásúnál és 26 önkormányzati tulajdonban lévőnél súlyos a helyzet. Ennek oka, hogy számos település nem rendelkezik a felzárkóztatáshoz szükséges forrással, ráadásul a bérköltség növelését az árakban sem tudják érvényesíteni a szolgáltatók.

Fürjes szerint megoldás lehetne az állami kompenzáció, de a szakszervezet egyéb megoldásokra is nyitott. Az elnök már egyeztet a települések és a megyei jogú városok képviseletével, s a következő időszakban pontosan meghatározzák, melyek azok a települések, ahol a szükséges béremelésekhez állami segítség kell.

A szakszervezeti elnök a Magyar Időknek elmondta, az ivóvíz-szolgáltatás megfelelő fenntartásához szükség van a munkaerő megtartására, bizonyos helyeken a helyzet pedig már olyan súlyos, hogy a munkavállalók több mint harmada odébbállt. Mindemellett a fiataloknak is vonzóvá kell tenni a szektort – hangsúlyozta.

Az állami vállalatoknál – a postánál, a Volánnál, a vasútnál és az állami víziközműcégeknél – 2017-ben kötöttek hároméves megállapodást. Eszerint az idei emelés átlagosan 5 százalék. A további emelésről a következő hetekben is egyeztetnek, megállapodás esetén a munkavállalók visszamenőleg megkapják járandóságukat.

KA: A vasutasok átlagban öt százalékkal kapnak többet az idén a 2017-es megállapodás szerint

Heves Megyei Hírlap – 2019. 01. 31. (8. oldal)

Külön béralkuk köttetnek

Két számjegyű emelést szeretnének elérni az állami cégeknél

Egyelőre nem várható új, központi bérmegállapodás az állami szektorban. Egyes állami vállalatoknál viszont átlagosan ötszázalékos béremelésre biztosan számíthatnak a két évvel ezelőtti megállapodás értelmében.

TÁRGYALÁSOK A 2017-ben kötött, három évre szóló bérmegállapodás értelmében átlagban öt százalékkal kapnak többet az állami vállalatoknál, elsősorban a Volánnál, a víziközműcégeknél, valamint a vasútnál dolgozók. A Magyar Idők úgy tudja, habár korábban szó volt róla, egyelőre nem várható újabb, központi, minden állami cég összes dolgozójára vonatkozó, többéves megállapodás, mivel az egyes vállalatok vezetői külön-külön tárgyalnak a szakszervezetekkel.

Az érdek-képviseleti vezetők és a cégvezetők mindenesetre további bérfelzárkóztatást tartanak szükségesnek a közszolgáltatások fenntartásáért.

A Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete a vasúti ágazat stabilitása és a munkaerő megtartása érdekében továbbra is két számjegyű bérfejlesztést tart indokoltnak. Varga Tibor, a Közlekedési Munkástanácsok Szövetségének elnöke is úgy nyilatkozott a Magyar Időknek, hogy a Volán-társaságoknál is két számjegyű keresetemelésre van szükség, amit szintén a fluktuáció csökkentése és a dolgozók megtartása indokol.

A szakszervezeti vezetők szerint rendkívül kedvező hatása volt a több évre szóló, átlagosan 30 százalékos bérfelzárkóztatásnak, mivel minden állami közszolgáltatónál lassított az elvándorláson. Ugyanakkor ezeken a területeken a munkavállalói állomány egyre idősebb, így nélkülözhetetlen az új munkavállalók és a fiatalok felvételéhez a csábító bérezés.

A közlekedési ágazatokhoz képest nehezebb a helyzet a víziközmű-ágazatban. Fürjes József, a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke kiemelte: az állami cégek keresetemelésére megkötött megállapodás kedvező hatást gyakorolt az állami közműcégekre, mivel jelentősen lassította az elvándorlást. A probléma a víziközmű-szolgáltatóknál viszont összetettebb. Ennek oka, hogy míg az öt állami fenntartású szolgáltatónál kötelező volt végrehajtani a keresetemelést – átlagosan 25 százalékot az elmúlt két évben –, addig az önkormányzati fenntartású cégeknél csak a minimálbérek jelentettek kötelezettséget. A negyven víziközmű-vállalat közül öt állami fenntartásúnál és 26 önkormányzati tulajdonban lévőnél súlyos a helyzet. Ennek oka, hogy számos település nem rendelkezik a felzárkóztatáshoz szükséges forrással, ráadásul a bérköltség növelését az árakban sem tudják érvényesíteni a szolgáltatók.

Fürjes szerint megoldás lehetne az állami kompenzáció, de a szakszervezet egyéb megoldásokra is nyitott. Az elnök már egyeztet a települések és a megyei jogú városok képviseletével, s a következő időszakban pontosan meghatározzák, melyek azok a települések, ahol a szükséges béremelésekhez állami segítség kell.

A szakszervezeti elnök a Magyar Időknek elmondta, az ivóvíz-szolgáltatás megfelelő fenntartásához szükség van a munkaerő megtartására, bizonyos helyeken a helyzet pedig már olyan súlyos, hogy a munkavállalók több mint harmada odébbállt. Mindemellett a fiataloknak is vonzóvá kell tenni a szektort – hangsúlyozta.

Az állami vállalatoknál – a postánál, a Volánnál, a vasútnál és az állami víziközműcégeknél – 2017-ben kötöttek hároméves megállapodást. Eszerint az idei emelés átlagosan 5 százalék. A további emelésről a következő hetekben is egyeztetnek, megállapodás esetén a munkavállalók visszamenőleg megkapják járandóságukat.

KA: A vasutasok átlagban öt százalékkal kapnak többet az idén a 2017-es megállapodás szerint

Nógrád Megyei Hírlap – 2019. 01. 31. (8. oldal)

Külön béralkuk köttetnek

Két számjegyű emelést szeretnének elérni az állami cégeknél

Egyelőre nem várható új, központi bérmegállapodás az állami szektorban. Egyes állami vállalatoknál viszont átlagosan ötszázalékos béremelésre biztosan számíthatnak a két évvel ezelőtti megállapodás értelmében.

TÁRGYALÁSOK A 2017-ben kötött, három évre szóló bérmegállapodás értelmében átlagban öt százalékkal kapnak többet az állami vállalatoknál, elsősorban a Volánnál, a víziközműcégeknél, valamint a vasútnál dolgozók. A Magyar Idők úgy tudja, habár korábban szó volt róla, egyelőre nem várható újabb, központi, minden állami cég összes dolgozójára vonatkozó, többéves megállapodás, mivel az egyes vállalatok vezetői külön-külön tárgyalnak a szakszervezetekkel.

Az érdek-képviseleti vezetők és a cégvezetők mindenesetre további bérfelzárkóztatást tartanak szükségesnek a közszolgáltatások fenntartásáért.

A Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete a vasúti ágazat stabilitása és a munkaerő megtartása érdekében továbbra is két számjegyű bérfejlesztést tart indokoltnak. Varga Tibor, a Közlekedési Munkástanácsok Szövetségének elnöke is úgy nyilatkozott a Magyar Időknek, hogy a Volán-társaságoknál is két számjegyű keresetemelésre van szükség, amit szintén a fluktuáció csökkentése és a dolgozók megtartása indokol.

A szakszervezeti vezetők szerint rendkívül kedvező hatása volt a több évre szóló, átlagosan 30 százalékos bérfelzárkóztatásnak, mivel minden állami közszolgáltatónál lassított az elvándorláson. Ugyanakkor ezeken a területeken a munkavállalói állomány egyre idősebb, így nélkülözhetetlen az új munkavállalók és a fiatalok felvételéhez a csábító bérezés.

A közlekedési ágazatokhoz képest nehezebb a helyzet a víziközmű-ágazatban. Fürjes József, a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke kiemelte: az állami cégek keresetemelésére megkötött megállapodás kedvező hatást gyakorolt az állami közműcégekre, mivel jelentősen lassította az elvándorlást. A probléma a víziközmű-szolgáltatóknál viszont összetettebb. Ennek oka, hogy míg az öt állami fenntartású szolgáltatónál kötelező volt végrehajtani a keresetemelést – átlagosan 25 százalékot az elmúlt két évben –, addig az önkormányzati fenntartású cégeknél csak a minimálbérek jelentettek kötelezettséget. A negyven víziközmű-vállalat közül öt állami fenntartásúnál és 26 önkormányzati tulajdonban lévőnél súlyos a helyzet. Ennek oka, hogy számos település nem rendelkezik a felzárkóztatáshoz szükséges forrással, ráadásul a bérköltség növelését az árakban sem tudják érvényesíteni a szolgáltatók.

Fürjes szerint megoldás lehetne az állami kompenzáció, de a szakszervezet egyéb megoldásokra is nyitott. Az elnök már egyeztet a települések és a megyei jogú városok képviseletével, s a következő időszakban pontosan meghatározzák, melyek azok a települések, ahol a szükséges béremelésekhez állami segítség kell.

A szakszervezeti elnök a Magyar Időknek elmondta, az ivóvíz-szolgáltatás megfelelő fenntartásához szükség van a munkaerő megtartására, bizonyos helyeken a helyzet pedig már olyan súlyos, hogy a munkavállalók több mint harmada odébbállt. Mindemellett a fiataloknak is vonzóvá kell tenni a szektort – hangsúlyozta.

Az állami vállalatoknál – a postánál, a Volánnál, a vasútnál és az állami víziközműcégeknél – 2017-ben kötöttek hároméves megállapodást. Eszerint az idei emelés átlagosan 5 százalék. A további emelésről a következő hetekben is egyeztetnek, megállapodás esetén a munkavállalók visszamenőleg megkapják járandóságukat.

KA: A vasutasok átlagban öt százalékkal kapnak többet az idén a 2017-es megállapodás szerint

Petőfi Népe – 2019. 01. 31. (1,8. oldal)

Szeretnének felzárkózni a bérekben

Egyelőre nem várható új, központi bérmegállapodás az állami szektorban. Egyes állami vállalatoknál viszont átlagosan ötszázalékos béremelésre biztosan számíthatnak a két évvel ezelőtti megállapodás értelmében.

BELFÖLD Az állami cégek érdek-képviseleti vezetői és a cégvezetők további bérfelzárkóztatást tartanak szükségesnek a közszolgáltatások fenntartásáért.

Külön béralkuk köttetnek

Két számjegyű emelést szeretnének elérni az állami cégeknél

TÁRGYALÁSOK A 2017-ben kötött, három évre szóló bérmegállapodás értelmében átlagban öt százalékkal kapnak többet az állami vállalatoknál, elsősorban a Volánnál, a víziközműcégeknél, valamint a vasútnál dolgozók. A Magyar Idők úgy tudja, habár korábban szó volt róla, egyelőre nem várható újabb, központi, minden állami cég összes dolgozójára vonatkozó, többéves megállapodás, mivel az egyes vállalatok vezetői külön-külön tárgyalnak a szakszervezetekkel.

Az érdek-képviseleti vezetők és a cégvezetők mindenesetre további bérfelzárkóztatást tartanak szükségesnek a közszolgáltatások fenntartásáért.

A Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete a vasúti ágazat stabilitása és a munkaerő megtartása érdekében továbbra is két számjegyű bérfejlesztést tart indokoltnak. Varga Tibor, a Közlekedési Munkástanácsok Szövetségének elnöke is úgy nyilatkozott a Magyar Időknek, hogy a Volán-társaságoknál is két számjegyű keresetemelésre van szükség, amit szintén a fluktuáció csökkentése és a dolgozók megtartása indokol.

A szakszervezeti vezetők szerint rendkívül kedvező hatása volt a több évre szóló, átlagosan 30 százalékos bérfelzárkóztatásnak, mivel minden állami közszolgáltatónál lassított az elvándorláson. Ugyanakkor ezeken a területeken a munkavállalói állomány egyre idősebb, így nélkülözhetetlen az új munkavállalók és a fiatalok felvételéhez a csábító bérezés.

A közlekedési ágazatokhoz képest nehezebb a helyzet a víziközmű-ágazatban. Fürjes József, a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke kiemelte: az állami cégek keresetemelésére megkötött megállapodás kedvező hatást gyakorolt az állami közműcégekre, mivel jelentősen lassította az elvándorlást. A probléma a víziközmű-szolgáltatóknál viszont összetettebb. Ennek oka, hogy míg az öt állami fenntartású szolgáltatónál kötelező volt végrehajtani a keresetemelést – átlagosan 25 százalékot az elmúlt két évben –, addig az önkormányzati fenntartású cégeknél csak a minimálbérek jelentettek kötelezettséget. A negyven víziközmű-vállalat közül öt állami fenntartásúnál és 26 önkormányzati tulajdonban lévőnél súlyos a helyzet. Ennek oka, hogy számos település nem rendelkezik a felzárkóztatáshoz szükséges forrással, ráadásul a bérköltség növelését az árakban sem tudják érvényesíteni a szolgáltatók.

Fürjes szerint megoldás lehetne az állami kompenzáció, de a szakszervezet egyéb megoldásokra is nyitott. Az elnök már egyeztet a települések és a megyei jogú városok képviseletével, s a következő időszakban pontosan meghatározzák, melyek azok a települések, ahol a szükséges béremelésekhez állami segítség kell.

A szakszervezeti elnök a Magyar Időknek elmondta, az ivóvíz-szolgáltatás megfelelő fenntartásához szükség van a munkaerő megtartására, bizonyos helyeken a helyzet pedig már olyan súlyos, hogy a munkavállalók több mint harmada odébbállt. Mindemellett a fiataloknak is vonzóvá kell tenni a szektort – hangsúlyozta.

Az állami vállalatoknál – a postánál, a Volánnál, a vasútnál és az állami víziközműcégeknél – 2017-ben kötöttek hároméves megállapodást. Eszerint az idei emelés átlagosan 5 százalék. A további emelésről a következő hetekben is egyeztetnek, megállapodás esetén a munkavállalók visszamenőleg megkapják járandóságukat.

KA: A vasutasok átlagban öt százalékkal kapnak többet az idén a 2017-es megállapodás szerint

Somogyi Hírlap – 2019. 01. 31. (8. oldal)

Külön béralkuk köttetnek

Két számjegyű emelést szeretnének elérni az állami cégeknél

Egyelőre nem várható új, központi bérmegállapodás az állami szektorban. Egyes állami vállalatoknál viszont átlagosan ötszázalékos béremelésre biztosan számíthatnak a két évvel ezelőtti megállapodás értelmében.

TÁRGYALÁSOK A 2017-ben kötött, három évre szóló bérmegállapodás értelmében átlagban öt százalékkal kapnak többet az állami vállalatoknál, elsősorban a Volánnál, a víziközműcégeknél, valamint a vasútnál dolgozók. A Magyar Idők úgy tudja, habár korábban szó volt róla, egyelőre nem várható újabb, központi, minden állami cég összes dolgozójára vonatkozó, többéves megállapodás, mivel az egyes vállalatok vezetői külön-külön tárgyalnak a szakszervezetekkel.

Az érdek-képviseleti vezetők és a cégvezetők mindenesetre további bérfelzárkóztatást tartanak szükségesnek a közszolgáltatások fenntartásáért.

A Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete a vasúti ágazat stabilitása és a munkaerő megtartása érdekében továbbra is két számjegyű bérfejlesztést tart indokoltnak. Varga Tibor, a Közlekedési Munkástanácsok Szövetségének elnöke is úgy nyilatkozott a Magyar Időknek, hogy a Volán-társaságoknál is két számjegyű keresetemelésre van szükség, amit szintén a fluktuáció csökkentése és a dolgozók megtartása indokol.

A szakszervezeti vezetők szerint rendkívül kedvező hatása volt a több évre szóló, átlagosan 30 százalékos bérfelzárkóztatásnak, mivel minden állami közszolgáltatónál lassított az elvándorláson. Ugyanakkor ezeken a területeken a munkavállalói állomány egyre idősebb, így nélkülözhetetlen az új munkavállalók és a fiatalok felvételéhez a csábító bérezés.

A közlekedési ágazatokhoz képest nehezebb a helyzet a víziközmű-ágazatban. Fürjes József, a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke kiemelte: az állami cégek keresetemelésére megkötött megállapodás kedvező hatást gyakorolt az állami közműcégekre, mivel jelentősen lassította az elvándorlást. A probléma a víziközmű-szolgáltatóknál viszont összetettebb. Ennek oka, hogy míg az öt állami fenntartású szolgáltatónál kötelező volt végrehajtani a keresetemelést – átlagosan 25 százalékot az elmúlt két évben –, addig az önkormányzati fenntartású cégeknél csak a minimálbérek jelentettek kötelezettséget. A negyven víziközmű-vállalat közül öt állami fenntartásúnál és 26 önkormányzati tulajdonban lévőnél súlyos a helyzet. Ennek oka, hogy számos település nem rendelkezik a felzárkóztatáshoz szükséges forrással, ráadásul a bérköltség növelését az árakban sem tudják érvényesíteni a szolgáltatók.

Fürjes szerint megoldás lehetne az állami kompenzáció, de a szakszervezet egyéb megoldásokra is nyitott. Az elnök már egyeztet a települések és a megyei jogú városok képviseletével, s a következő időszakban pontosan meghatározzák, melyek azok a települések, ahol a szükséges béremelésekhez állami segítség kell.A szakszervezeti elnök a Magyar Időknek elmondta, az ivóvíz-szolgáltatás megfelelő fenntartásához szükség van a munkaerő megtartására, bizonyos helyeken a helyzet pedig már olyan súlyos, hogy a munkavállalók több mint harmada odébbállt. Mindemellett a fiataloknak is vonzóvá kell tenni a szektort – hangsúlyozta.

Az állami vállalatoknál – a postánál, a Volánnál, a vasútnál és az állami víziközműcégeknél – 2017-ben kötöttek hároméves megállapodást. Eszerint az idei emelés átlagosan 5 százalék. A további emelésről a következő hetekben is egyeztetnek, megállapodás esetén a munkavállalók visszamenőleg megkapják járandóságukat.

KA: A vasutasok átlagban öt százalékkal kapnak többet az idén a 2017-es megállapodás szerint

Tolnai Népújság – 2019. 01. 31. (1,8. oldal)

Különalkuk köttetnek

MUNKABÉR A 2017-ben kötött, három évre szóló bérmegállapodás értelmében átlagban öt százalékkal kapnak többet az állami vállalatoknál, elsősorban a Volánnál, a víziközmű-cégeknél, valamint a vasútnál dolgozók. Egyelőre nem várható újabb, központi, minden állami cég összes dolgozójára vonatkozó, többéves megállapodás, mivel az egyes vállalatok vezetői külön-külön tárgyalnak a szakszervezetekkel.

Külön béralkuk köttetnek

Két számjegyű emelést szeretnének elérni az állami cégeknél

TÁRGYALÁSOK A 2017-ben kötött, három évre szóló bérmegállapodás értelmében átlagban öt százalékkal kapnak többet az állami vállalatoknál, elsősorban a Volánnál, a víziközműcégeknél, valamint a vasútnál dolgozók. A Magyar Idők úgy tudja, habár korábban szó volt róla, egyelőre nem várható újabb, központi, minden állami cég összes dolgozójára vonatkozó, többéves megállapodás, mivel az egyes vállalatok vezetői külön-külön tárgyalnak a szakszervezetekkel.

Az érdek-képviseleti vezetők és a cégvezetők mindenesetre további bérfelzárkóztatást tartanak szükségesnek a közszolgáltatások fenntartásáért.

A Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete a vasúti ágazat stabilitása és a munkaerő megtartása érdekében továbbra is két számjegyű bérfejlesztést tart indokoltnak. Varga Tibor, a Közlekedési Munkástanácsok Szövetségének elnöke is úgy nyilatkozott a Magyar Időknek, hogy a Volán-társaságoknál is két számjegyű keresetemelésre van szükség, amit szintén a fluktuáció csökkentése és a dolgozók megtartása indokol.

A szakszervezeti vezetők szerint rendkívül kedvező hatása volt a több évre szóló, átlagosan 30 százalékos bérfelzárkóztatásnak, mivel minden állami közszolgáltatónál lassított az elvándorláson. Ugyanakkor ezeken a területeken a munkavállalói állomány egyre idősebb, így nélkülözhetetlen az új munkavállalók és a fiatalok felvételéhez a csábító bérezés.

A közlekedési ágazatokhoz képest nehezebb a helyzet a víziközmű-ágazatban. Fürjes József, a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke kiemelte: az állami cégek keresetemelésére megkötött megállapodás kedvező hatást gyakorolt az állami közműcégekre, mivel jelentősen lassította az elvándorlást. A probléma a víziközmű-szolgáltatóknál viszont összetettebb. Ennek oka, hogy míg az öt állami fenntartású szolgáltatónál kötelező volt végrehajtani a keresetemelést – átlagosan 25 százalékot az elmúlt két évben –, addig az önkormányzati fenntartású cégeknél csak a minimálbérek jelentettek kötelezettséget. A negyven víziközmű-vállalat közül öt állami fenntartásúnál és 26 önkormányzati tulajdonban lévőnél súlyos a helyzet. Ennek oka, hogy számos település nem rendelkezik a felzárkóztatáshoz szükséges forrással, ráadásul a bérköltség növelését az árakban sem tudják érvényesíteni a szolgáltatók.

Fürjes szerint megoldás lehetne az állami kompenzáció, de a szakszervezet egyéb megoldásokra is nyitott. Az elnök már egyeztet a települések és a megyei jogú városok képviseletével, s a következő időszakban pontosan meghatározzák, melyek azok a települések, ahol a szükséges béremelésekhez állami segítség kell.

A szakszervezeti elnök a Magyar Időknek elmondta, az ivóvíz-szolgáltatás megfelelő fenntartásához szükség van a munkaerő megtartására, bizonyos helyeken a helyzet pedig már olyan súlyos, hogy a munkavállalók több mint harmada odébbállt. Mindemellett a fiataloknak is vonzóvá kell tenni a szektort – hangsúlyozta.

Az állami vállalatoknál – a postánál, a Volánnál, a vasútnál és az állami víziközműcégeknél – 2017-ben kötöttek hároméves megállapodást. Eszerint az idei emelés átlagosan 5 százalék. A további emelésről a következő hetekben is egyeztetnek, megállapodás esetén a munkavállalók visszamenőleg megkapják járandóságukat.

KA: A vasutasok átlagban öt százalékkal kapnak többet az idén a 2017-es megállapodás szerint

Új Néplap – 2019. 01. 31. (8. oldal)

Külön béralkuk köttetnek

Két számjegyű emelést szeretnének elérni az állami cégeknél

Egyelőre nem várható új, központi bérmegállapodás az állami szektorban. Egyes állami vállalatoknál viszont átlagosan ötszázalékos béremelésre biztosan számíthatnak a két évvel ezelőtti megállapodás értelmében.

TÁRGYALÁSOK A 2017-ben kötött, három évre szóló bérmegállapodás értelmében átlagban öt százalékkal kapnak többet az állami vállalatoknál, elsősorban a Volánnál, a víziközműcégeknél, valamint a vasútnál dolgozók. A Magyar Idők úgy tudja, habár korábban szó volt róla, egyelőre nem várható újabb, központi, minden állami cég összes dolgozójára vonatkozó, többéves megállapodás, mivel az egyes vállalatok vezetői külön-külön tárgyalnak a szakszervezetekkel.

Az érdek-képviseleti vezetők és a cégvezetők mindenesetre további bérfelzárkóztatást tartanak szükségesnek a közszolgáltatások fenntartásáért.

A Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete a vasúti ágazat stabilitása és a munkaerő megtartása érdekében továbbra is két számjegyű bérfejlesztést tart indokoltnak. Varga Tibor, a Közlekedési Munkástanácsok Szövetségének elnöke is úgy nyilatkozott a Magyar Időknek, hogy a Volán-társaságoknál is két számjegyű keresetemelésre van szükség, amit szintén a fluktuáció csökkentése és a dolgozók megtartása indokol.

A szakszervezeti vezetők szerint rendkívül kedvező hatása volt a több évre szóló, átlagosan 30 százalékos bérfelzárkóztatásnak, mivel minden állami közszolgáltatónál lassított az elvándorláson. Ugyanakkor ezeken a területeken a munkavállalói állomány egyre idősebb, így nélkülözhetetlen az új munkavállalók és a fiatalok felvételéhez a csábító bérezés.

A közlekedési ágazatokhoz képest nehezebb a helyzet a víziközmű-ágazatban. Fürjes József, a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke kiemelte: az állami cégek keresetemelésére megkötött megállapodás kedvező hatást gyakorolt az állami közműcégekre, mivel jelentősen lassította az elvándorlást. A probléma a víziközmű-szolgáltatóknál viszont összetettebb. Ennek oka, hogy míg az öt állami fenntartású szolgáltatónál kötelező volt végrehajtani a keresetemelést – átlagosan 25 százalékot az elmúlt két évben –, addig az önkormányzati fenntartású cégeknél csak a minimálbérek jelentettek kötelezettséget. A negyven víziközmű-vállalat közül öt állami fenntartásúnál és 26 önkormányzati tulajdonban lévőnél súlyos a helyzet. Ennek oka, hogy számos település nem rendelkezik a felzárkóztatáshoz szükséges forrással, ráadásul a bérköltség növelését az árakban sem tudják érvényesíteni a szolgáltatók.

Fürjes szerint megoldás lehetne az állami kompenzáció, de a szakszervezet egyéb megoldásokra is nyitott. Az elnök már egyeztet a települések és a megyei jogú városok képviseletével, s a következő időszakban pontosan meghatározzák, melyek azok a települések, ahol a szükséges béremelésekhez állami segítség kell.

A szakszervezeti elnök a Magyar Időknek elmondta, az ivóvíz-szolgáltatás megfelelő fenntartásához szükség van a munkaerő megtartására, bizonyos helyeken a helyzet pedig már olyan súlyos, hogy a munkavállalók több mint harmada odébbállt. Mindemellett a fiataloknak is vonzóvá kell tenni a szektort – hangsúlyozta.

Az állami vállalatoknál – a postánál, a Volánnál, a vasútnál és az állami víziközműcégeknél – 2017-ben kötöttek hároméves megállapodást. Eszerint az idei emelés átlagosan 5 százalék. A további emelésről a következő hetekben is egyeztetnek, megállapodás esetén a munkavállalók visszamenőleg megkapják járandóságukat.

KA: A vasutasok átlagban öt százalékkal kapnak többet az idén a 2017-es megállapodás szerint

atv – Egyenes beszéd – 2019.01.31. 19:17:23 (00:08:24)

Meddig tarthatnak a hazai sztrájkok? 1.

Mv: Most viszont Kovács Zoltánt és Vágó Istvánt fogom először kérdezni, én pedig Rónai Egon vagyok. Ez az Egyenes beszéd. Jó estét kívánok, és jó estét kívánok a kedves vendégeknek is!

Vágó István, elnökségi tag, DK: Jó estét kívánunk!

Kovács Zoltán, főszerkesztő, Élet és Irodalom: Jó estét!

Mv: Az ÉS főszerkesztőjének, és a DK elnökségi tagjának.

Vágó István: Igen.

Mv: Van sztrájkhangulat, és kell-e, hogy legyen sztrájk? Ugye ezt vetettük fel itt, az előzetesben. Kezdjük tehát mi is ezzel!

Vágó István: Hát sztrájk bármikor lehet. Itt, azt hiszem, hogy a fontosabb kérdés az, ami énszerintem, legalábbis az én tapasztalataim szerint, a választókat izgatja, hogy országos sztrájk lesz-e, és az nagyon nehéz. Én le a kalappal, ami az Audinál történt, az, hogy egy szakszervezet ezt meg tudta csinálni. Szerintem a szakszervezet nyerte a legtöbbet, természetesen azon túlmenőleg, hogy elérték a céljukat, de a szakszervezeti mozgalom tekintélye megnőtt. De én úgy érzem, hogy egyetlenegy szakszervezet sem tud ezer okból országos sztrájkot szervezni. Az ezer ok között benne van az új sztrájktörvény. Nem új. Tehát amit legutoljára hoztak, a sztrájktörvény szinte lehetetlenné teszi.

Mv: Hát meg a szervezettség, ugye?

Vágó István: Így van, így van.

Mv: A győri gyárban a szervezettség óriási volt, szerte az országban pedig igen alacsony. Úgy nehéz sztrájkolni.

Vágó István: Igen.

Kovács Zoltán: Van egy nagy elégedetlenségi hangulat Magyarországon, ez kétségtelen. Az, hogy sztrájkhangulat van, vagy nincs, azt nem tudom. Nagyon távol vannak egymástól a szakszervezetek, mint intézmények, és azok, akik elégedetlenek. Próbál a szakszervezet mindent megtenni, de nem mindig jól. Tehát Kordás László, aki ha jól látom, itt vendég lesz, január 5-én azt mondta ott, a pulpituson, hogy öt napja van a kormánynak. De szerintem nem tudta pontosan, hogy mire van öt napja, és ott a körülállók sem tudták.

Mv: Hát most, majd megkérdezem tőle. Félóra múlva itt ül.

Vágó István: Bocsánat! Szeretnék a Zolihoz egy szót. Megengeded, hogy most?

Kovács Zoltán: Parancsolj, persze!

Vágó István: Mert azt mondod, hogy a szakszervezet. Nincs Magyarországon a szakszervezet, hanem vannak Magyarországon szakszervezetei szövetségek, szakszervezeti csoportosulások. Más…

Mv: Ágazati szervezetek, persze.

Vágó István: Más, ágazati szervezetek. Tehát más a, hogy hívják a SZOT-ot, most? A Kordás-féle.

Mv: Hát a Kordás-féle a Magyar Szakszervezeti Szövetség, az csak az egyik ilyen.

Vágó István: Úgy van. Így van, de van a Munkástanácsok, amelyik teljesen másként gondolkozik, és jegyzem meg, a most legsikeresebb szakszervezet, a győri, az egyikhez sem tartozik. Az egy önálló szakszervezeti egység. Tehát nehéz azt mondani, hogy a szakszervezet milyen.

Kovács Zoltán: Nehéz, de én mégis visszatérek, és azt mondom, hogy a szakszervezet.

Vágó István: Jó, jó, jó.

Kovács Zoltán: Mert a szakszervezeti mozgalmat értem a szakszervezeten. Tehát sokféle, hogyha azt mondja, ez egy gyűjtőfogalom, természetesen. A sajtóról is beszélünk, aztán közben hányféle újság van?

Vágó István: Így egyet is értek, így egyetértek. Sőt, ellenzékről is.

Kovács Zoltán: Szóval az a helyzet, hogy akkor is messze vannak egymástól. Vannak nagyon szimpatikus emberei a szakszervezeti mozgalomnak, meg különböző szakszervezeti tömörüléseknek, és láthatóan, én úgy látom, hogy nagyon próbálnak közel kerülni azokhoz, akik velük szemben állnak, de ez nem nagyon sikerül. Tehát ott folytatnám, hogy Kordás László is meghirdette ezt az öt napot, hogy öt nap után, öt napja van a kormánynak a válaszra. A kormány semmit nem válaszolt, majd nem történt igazából semmi. 19-én volt egy országos kiterjedésű mozgalom, amikor hol az utat torlaszolták el, hol beszédeket mondtak. Igazából ez lényegesen gyengébb volt, mint az, ami december végén történt ott, a Parlament körül.

Mv: Tehát akkor te igazából úgy foglalsz állást, hogy kevés valószínűségét látod annak, hogy ebből lesz valami?

Kovács Zoltán: Kevés valószínűségét. Néha az az érzésem, hogy az a spontán lelkesedés, ami megjelenik az utcákon, azt a szakszervezet vagy ügyetlenségből, vagy azért, mert nem tudom, milyen meggondolásból, minthogyha blokkolná. Azért a szakszervezetek…

Mv: Nem tudod, milyen meggondolásból? Azért ezzel sugallsz valamit.

Kovács Zoltán: Sugallok. A szakszervezetek állami támogatásban részesülnek, ez itt az egyik nagy probléma.

Mv: Azt mondod, az a feladatuk, hogy blokkoljanak?

Kovács Zoltán: Nem a feladatuk, hanem hogyha nem szabályszerűen sztrájkolnak, és egyébként nagyon nehéz összehívni egy sztrájkot, mert 2011-ben a Munka Törvénykönyvébe olyan dolgokat rakosgattak bele, hogy mire egy sztrájkhelyzet kialakulhatna, addig eltűnt a nép, eltűnt a sztrájkhangulat, és megmaradtak a döntések, hogy akkor, most legyen sztrájk, és addigra már nem is lesz sztrájk. Tehát 2011-ben, akik akkor aláírták ezt, a Munka Törvénykönyvének a sztrájkra, és a sztrájkra vonatkozó passzusokat, azok gyakorlatilag megágyaztak annak, hogy most nem lehet sztrájkot összehívni.

Vágó István: Két dolgot azért el kellene különíteni egymástól, miközben én nem tagadom, hogy van összefüggés. Az Audinál történt nagyon sikeres sztrájkmozgalomnak sok köze nem volt ahhoz, hogy a kormánynak ebbe bele kelljen szólni. Tehát volt egyszer a rabszolgatörvény által kiváltott helyzet, és azt a Zoli nagyon jól le is írta, hogy annak mi volt a nehézsége, és van, vagy volt az Audinál, ami volt.

Mv: Ez egy bérharc.

Vágó István: Ami egy bérharc volt.

Mv: Igen.

Vágó István: A kettő között nincsen olyan szoros összefüggés, mint sokan gondolnánk, de végül is én hiszek abban, hogy a rabszolgatörvény kapcsán létrejött helyzet bátorította az audisokat is, hiszen az audisok részt vettek azokon a tüntetéseken is, ami a rabszolgatörvény ellen szerveződött. De maga az audis sztrájk, az ezzel nincsen szoros összefüggésben.

Mv: Na, majd meglátjuk, hogy Kordás László például emlékszik-e arra az öt napra és, hogy emlékszik rá. Mit gondolt ő utána, megkérdezem tőle majd bő húsz, fél perc múlva, félóra múlva.

Kovács Zoltán: Jó.

Mv: Az Állami Számvevőszék folytatta a vizsgálódását. Ebből az alkalomból na, hát a DK-s elnökségi tag itt ül.

Vágó István: Bocsánat, még mosolygok is, igen.

Mv: Már melyik részén? A vizsgálódáson, vagy az Állami Számvevőszéken? Mert még mást nem mondtam.

Vágó István: Hát mind a kettő, mert a kettő együtt. Nem. Tudom, hogy, tudom, hogy a… igen.

Mv: Jó. Mondom a többit! A Jobbik és a DK is tiltott támogatást fogadott el.

Vágó István: Azt a mindenit!

Mv: A Jobbik nagyon rosszul járt, mert az eddigi pakk fölé még kapott egy 131 millió forintos büntetést, a DK pedig szintén büntetést kapott, 430…

Vágó István: 470 ezer forint.

Mv: 430.

Vágó István: De annak a dupláját kell fizetni.

Mv: Akkor, 860.

Vágó István: Így van, az a tiltott támogatás.

Mv: Az is tiltott, az is a tiltott támogatásról szól.

Vágó István: Tudod, mi az a tiltott támogatás?

Mv: Még nem, de most elmondod.

Vágó István: Elmondhatom?

Mv: Kérlek!

Vágó István: Volt egy kölcsönüzlet. Nem tudom konkrétan, hogy…

Mv: Üzlet?

Vágó István: Kölcsönmegállapodás valakivel, amire az ÁSZ azt mondta, hogy túl olcsó. Megismétlem! Az ÁSZ megítélése szerint ezzel, hogy mi ennyit fizettünk, ezzel alulfizettük a piaci árat.

Mv: Kölcsönzött valamit a DK, ezt jól értem így?

Vágó István: Nem tudom, hogy ez. Szerintem, így van.

Mv: És a kölcsönzési díj túlságosan alacsony volt?

Vágó István: Alacsony volt, igen, és ezzel mi kaptunk egy nem megengedett támogatást.

Mv: Hát ez ugyanaz a logika, mint amit a Jobbikkal kapcsolatban használtak, amikor a Simicska-féle plakáthelyeket ítélték meg.

Kovács Zoltán: Pontosan, igen. Én eztet…

Vágó István: Úgy van. Na, most ez…

Kovács Zoltán: Bocsánat, mondjad!

Vágó István: De a dolog nem lényeges. A dolog azért vicces, mert egyrészt nem lehet ellene fellebbezni, nem lehet fellebbezni. Nem lehet azt mondani, hogy de miért tetszik ezt mondani? Hogy tetszett ezt megállapítani? A másik pedig az, hogy 470 ezer, illetve, annak a duplájáról van szó, harmadrészt pedig az, hogy az ÁSZ nem talált semmi kivetnivalót a Fidesz és a KDNP gazdálkodásában.

Mv: Mert nem kölcsönöznek semmit, ár alatt.

Vágó István: Ez is lehet.

Mv: Ennyi.

Vágó István: És az én kérdésem az, miközben még az is lehet, hogy az ÁSZ-nak igaza van, de az, hogy van az emberekben egy olyan megítélés, hogy az ÁSZ politikai okokból büntet, ez a legnagyobb baj. Tehát bármit mond, még ha igaza volna is, az terjed el a magyar választók körében, hogy ennek biztos valami politikai oka van.

atv – START – 2019.01.31. 07:24:59 (00:09:18)

Mekkora sikernek tekinthető az Audi-sztrájk eredménye?

Mv: A stúdióban Dávid Ferenc közgazdász. Jó reggelt kívánok!

Dávid Ferenc, közgazdász: Jó reggelt kívánok!

Mv: Köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat. Tényleg ekkora siker, ami az audisoknál történt, mint ahogy a sajtó beszámol erről?

Dávid Ferenc: Én mindig nagy sikernek tartom azt, hogyha két érdekvitába kerülő fél, és a tét komoly, azt azért láttuk az elmúlt egy hétben, kulturált körülmények között meg tudott állapodni.

Mv: Milyen érdekes, hogy ezt a kifejezést használja, hogy kulturált körülmények között.

Dávid Ferenc: Direkt, direkt használom, direkt használom. Sokszor ezt a szót sok értelemben használjuk, és ha valakinek, szeretnék ennek a szószólója lenni, a munkaügyeknek is, és most kiderült, a sztrájknak is van kultúrája.

Mv: Merthogy valaki ettől fél esetleg, hogy azért nem kéne sztrájkolni, merthogy nem kulturált körülmények között történik ez meg?

Dávid Ferenc: Igen, igen.

Mv: Vannak olyan országok, ahol elég keményen tolják ezt.

Dávid Ferenc: Vannak, így van. És különböző kultúrájú országok vannak. Én azt nagyon sokra tartom, és, ha megengedi, a vállalkozókkal is, róluk is, az Audiról is beszéljünk. Ahogy ezt a hetet figyelte, akkor itt nem hangzott el soha fenyegetés, nem mondták azt, hogy a szakszervezeti vezetők ki vannak átkozva a munkahelyről. Ezt nagyon fontosnak tartom. Nem kezdtek el sztrájktöréssel, nem próbálkoztak egyébként nem kulturált dolog, a kizárás intézménye, amikor bezárom, hogy ne tudjanak bejönni a sztrájkolók. Ezt nem hallotta egy hétig. A munkavállalók vonatkozásában meg nem hallott szélsőséges kijelentéseket. Tehát pontosan tudták a legkeményebb helyzetekben is, amikor leállították rendesen mind a két gyártelepet, közben folyamatosan tárgyaltak, ezt is nagyon fontosnak tartom. Vagy amikor befeszültek a tárgyaló felek, amikor nagyon távol voltak egymástól, tárgyalni akkor is tárgyaltak. Mondhatnék még egy ilyen frázis jellegű kifejezést, a tárgyalásnak nincs alternatívája. Lehet sztrájkolni, közben folyamatosan beszélni kell. Én ezt sikernek könyvelem el. Picit még olyat is mondanék, ha megengedi, fellegzősen,…

Mv: Igen?

Dávid Ferenc: …hogy az európai sztrájkkultúra most elérkezett Győrbe. Lehet, hogy most valami történt.

Mv: Igen. Pont ezt kérdeztem volna, talán azért, mert maga a tulajdonosi háttér is olyan nem, hogy annak azért van Európában egy…

Dávid Ferenc: Nem csak a tulajdonosé.

Mv: Igen?

Dávid Ferenc: Ugye ma sokan beszélünk arról, hogy itt a nemzetközi tőke. Hát az Audi az klasszikus példa, hogy egy globális világban a multinacionális tőke hogy működik. De tegyük hozzá, hogy most már lehet látni, hogy a szakszervezeti mozgalom is nemzetközi. Hát a győri kollégák, akik rendkívül jól és alaposan, és szakszervezetszerűen viselkedtek, azért ők nagyon sokat tanultak az IG Metalltól, az IG Metall az a legnagyobb német ipari szakszervezet, a leghatékonyabb, a legerősebb, vigyázó szemét Győrre vetette. Tehát minden szellemi és materiális támogatást megkaptak.

Mv: Ugyan…

Dávid Ferenc: Igazából semmi, semmi furcsa nem történt. Komoly tárgyaló felek vitatkoztak egymással, és komoly megállapodást kötöttek.

Mv: Igen. Majd mindjárt kérdezni fogom a politika szerepéről, mármint a hazai sztrájkok történetében, de azért még egy gondolat. Alapvetően ne legyünk, vagy lehetünk naivak, álnaivak ebben az esetben? Hogyha az ember azt nézi, hát hogy eleve sikerre volt ítélve ez a sztrájk, hiszen tudtuk jól, mindenki tudta jól, ők is tudták jól, ha Magyarországon nem gyártanak motort, akkor nem fog sehonnan legördülni egy Audi.

Dávid Ferenc: Én máshogy fogalmaznám meg a kérdést. Most a sztrájkolók oldaláról, ha megengedi.

Mv: Igen.

Dávid Ferenc: Ön a gazdasági racionalitásról beszél. Én meg azt gondolom, hogyha egy gyárban van 13 ezer munkás, és abból 9 ezer szervezett, és a szakszervezet nem kokettál politikai pártokkal, nem kacsingat sem kormányzati erőkhöz, sem ellenzékiékhez,…

Mv: De nincsenek, nem is voltak rákényszerülve.

Dávid Ferenc: Bocsánat, mert volt erejük, a saját erejükre hagyatkozhattak.

Mv: Azért, mert tudták…

Dávid Ferenc: Azt  hiszem, hogy ön tudott a gazdasági racionalitás oldaláról, aztán azt mondom, a társadalmi szervezettség oldaláról, sőt, akkor tovább megyek, azért is nagyon sok tanulsága lesz majd az Audi-sztrájknak, mert két dolgot fog megmutatni. Hogy hogy szabad sztrájkolni, de azoknak is nagyon, hogy mondjam, jó példa, hogy gyerekek, ha nem tudjátok megszervezni, ha tíz ember lézeng a teremben, el ne kezdjetek sztrájkot szervezni. Akkor kezdjetek el sztrájkot szervezni, hogyha a munkáltatón belül nagyon egyértelmű a támogatottság, a munkáltatónál a dolgozók hetven százaléka szakszervezeti tag, és nem tudom, hogy figyelt, olvasta-e, a nem szervezett munkások is beálltak a sorba. Tehát egy teljes kollektíva bebizonyította, hogy tud összetartani.

Mv: Azt mondtuk,…

Dávid Ferenc: Nagyon nagy dolog ám Magyarországon, nagyon hiányzik a szolidaritás a munkavállalókhoz.

Mv: De jó, hogy ezt mondja, mert képzelje, hogy a Judittal, a kolléganőmmel, Balogh Judittal pont az adásunk elején már azt mondtuk, azt a kérdést fogalmaztuk meg, hogy vajon lesz-e követője ennek a típusú sztrájknak, követendő példa-e az, ami az Audi gyárban történt, lehet-e követni például ezt a típusú sztrájkot. És itt jön be az a kérdés, amit most ugye másfél perccel ezelőtt feltettem önnek, hogy mondjuk…, jeleztem, hogy a politika befolyásolása a különböző szakszervezetek részéről, hogy ez egy jogos probléma-e Magyarországon?

Dávid Ferenc: Jogos probléma. Most láttuk, amikor az országos sztrájkot meghirdették. Most nem az Audiról beszélek, ez nem arról szólt, ez nem a rabszolgatörvényről szólt. Nagyon jól lehetett látni, a három országos konföderáció csak háromfelé ment. A Magyar Szakszervezeti Szövetség az beleállt a sztrájkba, a Munkástanácsok Országos Szövetsége elutasította az országos sztrájkot. Hát a LIGA Szakszervezet meg ingadozik, hogy most kicsit igen, kicsit nem. Most épp azért volt erős az Audi, a helyzet is így hozta, hogy nem tartozik egyik konföderációhoz sem. Tehát nem foglalkoztak azzal, hogy ki, kivel próbálkozik itt mindenféle általunk ismeretlen kapcsolatrendszereket építgetni. Nem vették figyelembe azt, hogy a nagy országos konföderációk szkanderoznak egymással. Látjuk, hogy azt csinálják.

Mv: Abszolút.

Dávid Ferenc: Nem veszik azt figyelembe, hogy nézze meg, tegnap este bizonyára hallgatta ugyancsak az ATV műsorában, hogy Magyarországon van a pedagógus társadalom, van neki két nagy szakszervezete. Az egyik igen, a másik nem. Így biztos nem lehet sztrájkot szervezni. Tehát azért megismétlem, ha megengedi, mert hangsúlyosnak tartom.

Mv: Igen?

Dávid Ferenc: Az Audi azért jó példa, mert megmutatja, hogy hogy igen, és mindenkit elgondolkodtat, hogy aki ezt nem tudja prezentálni, az ne kezdjen bele, mert elbukik. Nem véletlen, hogy ez a szakszervezet, amikor ön azt mondta, hogy eleve sikerre volt ítélve, ne vegyük el tőlük azt az érzelmet, hogy végig konzekvensen, céltudatosan, öntudatosan,…

Mv: Nem, én ezt nem is akartam, de…

Dávid Ferenc: Ja, és nagyon világos volt a kommunikáció.

Mv: De jobb pozícióban voltak mondjuk, mint a pedagógusok.

Dávid Ferenc: Na most ezt szoktuk azt mondani, hogy a jó pozíciónál az nem elég, hogy lerakták a 11-est a büntető pontra, azt be is kell rúgni. Tehát az, hogy jó pozícióban vannak, ezt mindenki tudja Magyarországon. Ez nem most derült ki.  Stratégiai ágazatokban lehet sztrájkolni. Ha elviccelem és nem bántok meg senkit, hát most hogyha holnap a könyvtárosok szakszervezete megáll, nagyon, biztos nagyon jó emberek, és biztos nagyon jól vannak szervezve, de ez senkit nem fog halálosan idegesíteni. De hogyha valamelyik közlekedési vállalat, vagy valamelyik stratégiai élelmiszeripari vagy hogy versenyszférás példát is mondjak. Ugye mert a közszférában nehezebb sztrájkolni, viszont rögtön érzi, mármint a fogyasztó. Ha közlekedésről van szó, ha szolgáltatásról. De az üzleti szférában egy komoly élelmiszer-feldolgozóipari sztrájk azt a harmadik napon mi is megérezzük. De még egyszer mondom, nagyon fontos a szervezettség, és az, hogy nem játékai a politikának.

Mv: Amikor, de jó, hogy ezt a kifejezést is mondja, vagy ezt a mondatot mondja, amikor ön azt mondja, hogy nagyobb kompromisszum lenne, vagy kompromisszumra lenne szüksége ugye a munkaadók és a munkavállalók között, akkor alapvetően elsősorban mire gondoljunk?

Dávid Ferenc: Az, hogy egyenrangú félnek tekintem a másikat. Az, hogy Győrben is meg kellett tanulni, és máshol is meg kell tanulni multinacionális cégeknek és magyar tulajdonú cégeknek is, hogy hiába a magas automatizálási fok, ez a robottechnika az ember nélkül nem működik. Ezek az emberek nem beszélő szerszámok. A másik, hogy a szakszervezet, én, aki az egész életemet a vállalkozó érdekképviseleteknél töltöttem, de én mindig azt mondtam, hogy egy polgári demokráciában a demokratikus felépítménynek, ahogy a munkaadói szövetségek, a kamarák alapkövei, úgy a szakszervezet is az. Társadalmi párbeszéd nélkül, tehát amikor a szociális partnerek konfliktusba kerülnek, munkaaadó szakszervezetek, annak egy asztalhoz egyenrangúan kell felülni, odaülni. Nem tudom, figyelte-e, szintén nagyon fontosnak tartom, hogy itt nem bemondtak telefonszámokat, nem elvi ügyekről beszéltek. Öt-hat pontban elmondták, hogy mit kérnek, és ami nagyon fontos, nem tudom, ezt olvasta-e, a győri szakszervezet komoly elemzéseket készíttetett azért, hogy meggyőzze az Audit arról, hogy van forrás, volt forrás. Itt igazából az Audinak kis vesztesége azért keletkezett.

Mv: Persze.

Dávid Ferenc: Igazából mindkét fél nyert, és mind a két félnek tanulnia kell ebből a történetből, de a legfontosabb tanulság, és talán a végén, a magyar szakszervezeti mozgalomnak és a vezetőinek, és a magyar munkavállalói társadalomnak meg kell tanulnia, hogy nem a politikával kell kokettálni. És a szakszervezetnek szakszervezetszerűen kell viselkedni.

Mv: Nagyon jó, hogy ezt a mondatot mondta a végére. Én meg azt mondom, hogy köszönöm.

Dávid Ferenc: Én meg köszönöm, hogy elhívott.

Magyar Idők – 2019. 01. 30. (13. oldal)

Tovagyűrűzik a sztrájk

Ameddig nincs megállapodás, áll a motorgyártás Győrben

A győri Audiban a január 24. óta tartott sztrájk már nemcsak a két német üzemet, hanem a pozsonyi Volkswagen-gyár termelését is befolyásolja az onnan származó alkatrészek miatt – erősítette meg a távirati irodának Lucia Kovarovic Makayová, a Volkswagen Slovakia szóvivője. Az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) tovább tárgyal a munkaadóval, ameddig nincs megállapodás, áll a motorgyártás Győrben. A sztrájk egyelőre a luxus SUV-ok pozsonyi gyártására volt hatással, a városi kisautók (NSF szegmens) gyártása viszont korlátozások nélkül folytatódik. Azokat az alkalmazottaikat, akiket ez érint, időben értesítették a korlátozásokról. A szóvivő kérdésre válaszolva merő spekulációnak minősítette azt a közösségi oldalakon terjedő információt, miszerint a győriek sztrájkjához – szolidaritásból vagy más ok miatt – a pozsonyi VW dolgozói is csatlakozni készülnének.

A győri Audiban – amely a legnagyobb motorgyártó üzem az autógyártó konszernen belül – a múlt hét csütörtökön léptek sztrájkba az AHFSZ felhívására, amely 18 százalékos béremelést akar kiharcolni az idei évre.

Az egyhetesre tervezett sztrájk miatti alkatrészhiány a konszern több gyárában is negatívan befolyásolta a gyártást.

Köztük a legnagyobb gondokat az Audi ingolstadti üzemében okozta a sztrájk, ahol a Győrben készülő motorok hiánya miatt hétfőn teljesen leállt a termelés. Az Audi másik németországi üzeme, a neckarsulmi gyár még nem állt le, a megfelelő számú motor máig elegendő a járművek összeszereléséhez.

A munkabeszüntetésről a külgazdasági és külügyminiszter is kifejtette álláspontját. Szijjártó Péter azt mondta, remélhetőleg mielőbb létrejön a bérmegállapodás az Audi vezetése és a dolgozók között, de a kormánynak ebben nincs szerepe.

A Portfólió.hu összeállítása alapján a győri Audi közzétett egy jelentést, amelyben igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy a szakszervezet által közzétett számok alkalmatlanok a konszern-telephelyek bárminemű összehasonlítására.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége elsőként állt ki a jogszerűen sztrájkoló audisok mellett, jelképes pénzjutalommal segítve megmozdulásukat.

Az országos konföderáció mellett tegnap több szakszervezet is kifejezte szolidaritását a munkavállalók felé. Lapzártánkig nem született egyezség.

KA: Magasabb fizetést kérnek az Audi dolgozói

Magyar Idők – 2019. 01. 30. (1,13. oldal)

Külön béralku a cégeknél

Megkezdődtek az egyeztetések az állami vállalatoknál

Nagy Kristóf

Egyelőre nem várható új, központi bérmegállapodás az állami vállalatoknál, a cégek külön-külön ülnek le a szakszervezetekkel megvitatni a munkaerő megtartásához szükséges lépéseket – tudta meg lapunk. A 2017-ben megkötött egyezség szerint ugyanakkor átlagosan ötszázalékos emelésre biztosan számíthatnak a dolgozók a vasútnál, a postánál, a Volánoknál, valamint az állami vízközműveknél. Ennek végrehajtása mellett kell egyezkedniük a munkaadóknak és a munkavállalóknak a további emelésről.

Kedvező hatása volt az állami vállalatoknál – a postánál, a MÁV-nál, a Volánnál, valamint az állami víziközműszolgáltatóknál – a 2017-ben megkötött, eddig átlagosan 25 százalékos emelést tartalmazó bérmegállapodásnak. Az egyezség szerint idén átlagosan 5 százalékos további keresetnöveléssel számolhatnak a dolgozók, ám emellett további bérfelzárkóztatást is szükségesnek tartanak az állami vállalatoknál a szakszervezetek és a cégvezetők. Az elvándorlás csökkent az említett ágazatokban, ugyanakkor nélkülözhetetlen az új munkaerő felvétele, emellett további béremelés nélkül ismét leszakadna az említett közszolgáltatásokban dolgozók bére. Újabb központi bérmegállapodás nem várható, ám a cégek külön-külön tárgyalnak a szakszervezetekkel azokról a munkakörökről, területekről, ahol nélkülözhetetlen a további beavatkozás.

A közlekedési ágazatokban ezért két számjegyű emelést tartanak elfogadhatónak az érdekképviseletek. Ehhez szükség van állami kompenzációra a vállalatok vezetői szerint, a tárgyalások a következő időszakban folytatódnak.

A víziközmű-ágazatban eltérő a probléma, mivel a cégek döntő többsége önkormányzati fenntartásban van, viszont sok település szintén az állam támogatására szorulna.

Az ágazati szakszervezetek ezért folyamatosan egyeztetnek a települési szövetségekkel. A postánál korábbi információink szerint 6 százalékos bérfejlesztésre már biztosan számíthatnak a munkavállalók.

Külön béralku az állami cégeknél

A szakszervezetek és a vállalatok továbbra is két számjegyű emelést tartanak indokoltnak

tlagosan öt százalékkal kapnak többet az állami vállalatoknál, elsősorban a Volánnál, a víziközműcégeknél, valamint a vasútnál dolgozók a 2017-ben kötött, három évre szóló bérmegállapodás értelmében. A Magyar Idők úgy tudja, habár korábban szó volt róla, egyelőre nem várható újabb, központi, minden állami cég összes dolgozójára vonatkozó, többéves megállapodás, mivel a különböző vállalatok vezetői külön-külön tárgyalnak a szakszervezetekkel.

Az érdekképviseleti vezetők és a cégvezetők ugyanakkor további bérfelzárkóztatást tartanak szükségesnek a közszolgáltatások fenntartásáért. – Elfogadhatatlannak tartja a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete, hogy kevesebb mint öt százalékkal emelkedjen a vasutasok keresete a differenciálások miatt – mondta a Magyar Időknek Buzásné Putz Erzsébet.

A szakszervezet elnöke kérdésünkre kiemelte: a vasúti ágazat stabilitása és a munkaerő megtartása érdekében továbbra is két számjegyű bérfejlesztést tart indokoltnak. Hozzátette: a Vasúti Érdekegyeztető Tanács tegnapi ülésén a munkáltató és az érdekképviseleti oldal a tárgyalások folytatásában állapodott meg.

Varga Tibor, a Közlekedési Munkástanácsok Szövetségének elnöke kérdésünkre arról beszélt, a Volán-társaságoknál is két számjegyű keresetemelésre van szükség, amelyet szintén a fluktuáció csökkentése és a dolgozók megtartása indokol.

A szakszervezeti vezetők szerint rendkívül kedvező hatása volt a több évre szóló, átlagosan 30 százalékos bérfelzárkóztatásnak, mivel minden állami közszolgáltatónál lassított az elvándorláson.

Ugyanakkor ezeken a területeken a munkavállalói állomány egyre idősebb, így nélkülözhetetlen az új munkavállalók és a fiatalok felvételéhez a csábító bérezés.

A közlekedési ágazatokhoz képest nehezebb a helyzet a víziközmű-ágazatban.

Fürjes József, a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke megkeresésünkre kiemelte: az állami cégek keresetemelésére megkötött megállapodás kedvező hatást gyakorolt az állami közműcégekre, mivel jelentősen lassította az elvándorlást. Ugyanakkor az elnök szerint a probléma a víziközmű-szolgáltatóknál összetettebb. Ennek oka, hogy míg az öt állami fenntartású szolgáltatónál kötelező volt végrehajtani a keresetemelést – átlagosan 25 százalékot 2017-ben és 2018-ban –, addig az önkormányzati fenntartású cégeknél csak a minimálbérek jelentettek kötelezettséget.

A negyven víziközmű-vállalat közül öt állami fenntartásúnál és 26 önkormányzati tulajdonban lévőnél súlyos a helyzet. Ennek oka, hogy számos település nem rendelkezik a felzárkóztatáshoz szükséges forrással, ráadásul a bérköltség növelését az árakban sem tudják érvényesíteni a szolgáltatók.

Fürjes szerint megoldást jelentene az állami kompenzáció, ugyanakkor a szakszervezet egyéb megoldásokra is nyitott. Az elnök már egyeztet a települések és a megyei jogú városok képviseletével, s a következő időszakban pontosan meghatározzák, melyek azok a települések, ahol a szükséges béremelésekhez állami segítség kell.

Fürjes hozzátette: többek közt az ivóvízszolgáltatás megfelelő fenntartásához szükség van a munkaerő megtartására, bizonyos helyeken a helyzet pedig már olyan súlyos, hogy a munkavállalók több mint harmada odébbállt, ráadásul a fiataloknak is vonzóvá kell tenni a szektort.

Az állami vállalatoknál – a postánál, a Volánnál, a vasútnál és az állami víziközműcégeknél – 2017-ben kötöttek hároméves megállapodást. Eszerint az idei emelés átlagosan 5 százalék.

A további emelésről a következő hetekben is egyeztetnek, megállapodás esetén a munkavállalók visszamenőleg megkapják pénzüket.

KA: A munkaerő megtartása is fontos cél a tárgyalásokon

Kisalföld – 2019. 01. 29. (1.3. oldal)

Ingolstadt leállt a győri sztrájk miatt

Sudár Ágnes

Hétfőn ugyanúgy állt a munka a győri gyárban, mint lassan hat napja. Az Audi Hungaria hivatalos oldalán elérhetővé tették a munkaadói ajánlatcsomagot, amit hétvégén a szakszervezet helyben elutasított. A délelőtti munkásgyűlésen ötezernél többen vettek részt. A sztrájk Németországig gyűrűzik már.

Nem nagyon közelednek az álláspontok – s akkor finoman fogalmaztunk – , az okot mostantól számszerűsíteni lehet. Tegnapi számunkban még csak annyit tudtunk, hogy az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) helyben elutasította a vállalatvezetés hatodik, illetve hetedik ajánlatát, s közleményben jelezte, hogy az illetékes ingolstadti vezetővel tárgyalnának tovább. (Lásd bővebben: Folytatódik a sztrájk az Audiban – Kis alföld, 2019. január 28.) Hétfőtől már nem „üzleti titok” az elutasított ajánlat.

FOLYTATÓDIK A MUNKABESZÜNTETÉS – AZ AUDI KITERÍTETTE A LAPJAIT, A SZAKSZERVEZET AZT ÜZENI: KITART Ingolstadtban is leálltak a győri sztrájk miatt Mielőtt a számokat mutatnánk, a nap talán legfontosabb hírét kora délután adták ki a német hírügynökségek: „Megbénította az Audi ingolstadti üzemében a gyártást a győri motorgyár napok óta tartó sztrájkja. Legalább szerdáig teljesen leállnak a szalagok. Több ezer járművet nem tudnak legyártani azért, mert hiányoznak ehhez a Győrben készülő motorok. (AzAudi Hungária a VWKonszern 32 gyárába szállít motorokat, a gyártási kapacitása 9 ezer darab/nap – a szerk.) Az Audi neckarsulmi üzeme egyelőre nem érintett, ott a hét közepéig áll rendelkezésre elengedő számú motor a járművek összeszereléséhez.” A németországi szóvivő végül kiemelte: a magyarországi tárgyalásoktól függ a helyzet további alakulása.

Ennek fényében lássuk a bértárgyalás számait: a győri Audi vállalatvezetése két ajánlatcsomaggal állt elő a hétvégén. Az egyik két évre szól, egységesen 11-11 százalékos béremelést ajánl (összesen tehát 22-t), a cafeteria 620 ezer forint/év, a lojalitási bónusz pedig az 5. évtől hatezer forint/hó lenne, s ez a szám évente 1500 forinttal emelkedik. Néhány példával illusztrálva, ez azt jelenti, hogy a 10. évben 13.500 forint jönne havonta a fizetéshez, a 15.-ben 21 ezer, a 20.-ban 28.500… stb. Az Audi jubileumi bónuszként a 10. évben egyszeri, 100 ezer forintot adna, a 20.-ban 200 ezret, a 25.-ben pedig 1 havi munkabért (alap- és mozgóbért), továbbá egy nap pótszabadságot. Ez tehát az ajánlatcsomag első verziója, a második gyakorlatilag ugyanez, két eltéréssel: nem két évre, hanem 18 hónapra szólna az alku, a 11-11 százalék helyett pedig eltérő százalékokat ajánl az Audi. A sori munkásoknak (2019-re) gyakorlatilag 11-15 százalék közti béremelést, a mérnö köknek, illetve az irodai dolgozóknak (nyilvánvalóan magasabb alapbér mellett) 10-11 százalékot; 2020 első félévében viszont egységesen 5 százalékot kínálnak mindenkinek.

Az AHFSZ alapvetően más számokat követel, nyilván ezért volt a zsigeri elutasítás is szombaton. A 11 százalék helyett például 18-at, de legalább havibruttó 75 ezer forintot; a 620 ezres cafeteria helyett 787 ezer forintosat, a lojalitási bónusz náluk az 5. évtől nem 5 ezerrel, hanem 15 ezerrel indulna, s ez az összeg évente nem 1500, hanem 3 ezer forinttal nőne. A szakszervezet mást gondol a jubileumi bónusz mértékéről is, s a mozgóbérből további 4 százalékot beépíttetne mindenkinél az alapbérbe. Két tételben van egyezség, de ez édeskevés: a szakszervezet által követelt, havi egy teljes szabad hétvégében és az előnyugdíjazási koncepcióban.

A vállalatvezetés – úgy tudjuk – a belső kommunikációs rendszeren keresztül levélben, illetve videóüzenetben akarta felhívni a munkavállalók figyelmét arra, hogy a sztrájkköveteléseiknek milyen hatása, következménye lehet. A hétfő délelőtti munkástanácson – ahol számunkra úgy tűnt, rekordot döntött a részvétel – szóbahozták ezt a szónokok, fenyegető mellékízt emlegetve; így ha nem is ez volt a vezetés szándéka, az üzenet többeknél mellément. Ilyen előzmények után ült ismét tárgyalóasztalhoz a szakszervezet és a vállalatvezetés hétfő délutántól. Lapzártánkkor még tartottak a tárgyalások, ami jelezheti azt is, hogy mindkét fél megállapodásra törekszik.

A sztrájk egyelőre folytatódik.

KA: Egyre többen vannak, akik kívülről szolidárisak, amikor a műszakbeosztásuka munkásgyűlés időpontjával nem egyezik. fotó: h. baranyai edina

KA: A németországi szóvivő végül kiemelte: a magyarországi tárgyalásoktól függa helyzet további alakulása.fotÓ: AUDI HUNGÁRIA

Beágyazott cikkek:

AZ AUDI HUNGÁRIA 32 gyárba szállít motorokat, a gyártási kapa­ citás 9 ezer darab/nap.

KarcFM – Déli News – 2019.01.29. 12:19:06 (00:04:25)

Magasabb fizetést szeretnének az állami közszolgáltató vállalatok dolgozói

Mv: Magasabb fizetést szeretnének az állami közszolgáltató vállalatok dolgozói is. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Karc FM-en arról beszélt, 2017-ben egy jó és előremutató megállapodás jött létre az állammal és a közszolgáltató cégek vezetőivel, aminek köszönhetően három év alatt összesen harminc százalékkal emelkedik a fizetés. Palkovics Imre emlékeztetett, a béralku értelmében 15, 10 és 5%-kal emelkedtek a juttatások, a gazdasági növekedés és a folyamatosan jelenlévő munkaerőhiány miatt ugyanakkor újabb tárgyalások indokoltak.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: A napokban látott napvilágot a hír, hogy tíz százalékkal emelkedtek a keresetek az utolsó negyedéveben. Olyan mértékű emelkedés, amit a piac, a körülmények kikényszerítettek, és hát ez az öt százalék éppen ezért kevésnek bizonyul. A szerződés nyilvánvaló kötelez minket, kötelezi a feleket, ezt meg kell tartani. Úgy alakult a munkaerő (…), hogy egy pótmegállapodást kell kötnünk, és tíz százalék körüli emelésre lenne szükség, tehát ezt az ötöt meg kellene még egy olyan nyolc százalékkal körülbelül emelni, hogy valóban az a béremelési szint vállalati körben is megvalósuljon, amivel az embereket, a munkavállalókat meg lehet tartani és működőképesen lehet továbbvinni ezeknek a cégeknek a hétköznapjait.

Mv: Palkovics Imre kiemelte, megkezdődtek a tárgyalások a magyar állammal mint tulajdonossal, azonban az érdekegyeztetéseknek nem kedvez, hogy más szakszervezetek az elmúlt időben a munka törvénykönyvére hivatkozva politikai akciókat szerveztek. A tárgyalások a tavaly létrejött Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fóruma keretein belül zajlik, melynek az érintett cégek vezetése mellett a szakszervezet és tulajdonosként az állam a tagja.

Regős Gábor, vezető elemző, Századvég Gazdaságkutató Zrt.: Azt látjuk, hogy az elmúlt években indult be nagyon a béremelkedés, tehát ugye 2017-ben volt egy 13%-os bérnövekedés, majd 2018-ban itt ugye végleges adatot még nem tudunk, egy 11% fölötti.

R: A Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője arról beszélt a Karc FM-en, az átlagos reálkeresetek Magyarországon 2010 óta több mint negyven százalékkal emelkedtek, ami a családi adókedvezménnyel együtt meghaladja a 43%-ot. Regős Gábor emlékeztetett, a 2010-et megelőző nyolc évben is történtek béremelések, azonban a magas infláció miatt ez alig haladta meg a 13%-ot. Az elemző szerint az idei és a következő évre esedékes nyolc-nyolcszázalékos minimálbér- és garantáltbéminimum-emelés a magasabb bérkategóriákra is hatással lesz.

Regős Gábor: Azokat érinti minél erősebben, akik közel keresnek a minimálbérhez, tehát tíz-húsz-harminc-negyvenezer forinttal fölötte, hiszen nyilván annak oka van sok esetben, hogy fölötte keresnek, tehát valamiért többet adtak ott a munkáltatók, mint azoknak, akik minimálbért kaptak vagy bérminimumot, és ezt a többletet szeretnék megőrizni, tehát ez az emelés ezekben a kategóriákban jobban megjelenik. Nyilván magasabb bérkategóriákban, ott pedig más tényezők jelennek meg. Mennyire kell megharcolni az adott képzettségű munkaerőért, mennyire van szükség az adott munkaerőre vagy az adott tudásra. Tehát ott inkább a verseny határozza meg a munkabér értékét.

Mv: A szakember az inflációt is figyelembe véve azzal számol, hogy 2019-ben is folytatódik a reálbérek növekedése, aminek köszönhetően Magyarország az elmúlt években folyamatosan zárkózott fel az uniós átlaghoz.

Regős Gábor: Nem fogjuk utolérni Németországot két év alatt, de azért a különbség tud csökkenni, és hogyha megnézzük például a 2017-es adatokat, akkor azt látjuk, hogy Magyarországon nőtt az egyik legdinamikusabb mértékben az átlagbér, mintegy 14,3%-os emelésről számolt be az Eurostat, ez euróban mérendő. Ennél csak Romániában volt nagyobb, 15,9%. Jellemző, hogy a régió más országaiban is van egy jelentős bérnövekedés, még hogyha nem is akkora volt, mint nálunk, de például tíz százalék fölötti volt a cseheknél és bolgároknál is. Nyilván hát a bolgár bérről is azért tudjuk, hogy van honnan növekednie.

Mv: Az elemző kiemelte, a munkaerőhiány is komoly hatással van a fizetésekre, a cégek kénytelenek emelni, ha megfelelő munkaerőt kívánnak foglalkoztatni. Ahhoz viszont, hogy a bérfelzárkózás folytatódjon, nem elég csupán a munkavállalók képzettségével foglalkozni, nagyobb figyelmet kell fordítani a cégek termelékenységének javítására.

KarcFM – Hangoló – 2019.01.29. 08:09:26 (00:08:05)

Ismétlés: Összeállítás: Folyamatosan nőnek a reálbérek Magyarországon

Szereplők: Csalogány György, elnökségi tag, Audi Hungária Független Szakszervezet;  Bubenkó Csaba, elnök, Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete;  Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége;  Regős Gábor, vezető elemző, Századvég Gazdaságkutató Zrt.

KarcFM – Hangoló – 2019.01.29. 07:11:44 (00:08:05)

Ismétlés: Összeállítás: Folyamatosan nőnek a reálbérek Magyarországon

Szereplők: Csalogány György, elnökségi tag, Audi Hungária Független Szakszervezet;  Bubenkó Csaba, elnök, Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete;  Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége;  Regős Gábor, vezető elemző, Századvég Gazdaságkutató Zrt.

KarcFM – Hangoló – 2019.01.29. 06:38:38 (00:08:11)

A munka törvénykönyve már a túlóratörvény előtt is bonyolult módon szabályozta a normál és a rendkívüli munkaidőt

Szereplők: Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége

KarcFM – Hangoló – 2019.01.29. 06:07:33 (00:08:07)

Összeállítás: Folyamatosan nőnek a reálbérek Magyarországon

Szereplők: Csalogány György, elnökségi tag, Audi Hungária Független Szakszervezet;  Bubenkó Csaba, elnök, Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete;  Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége;  Regős Gábor, vezető elemző, Századvég Gazdaságkutató Zrt.

Pécsi Hírek – 2019. 01. 28. (2. oldal)

Újra munkában a pécsi közgyűlés

Januári ülését tartotta Pécs közgyűlése múlt csütörtökön. A döntések értelmében módosítások lépnek életbe a temetkezések rendjénél: a sírhelyek újrahasznosításában, az újratemetés folyamatában is kisebb módosítások lépnek életbe. Változnak a díjak a parcellák elhelyezkedésétől, méretétől függően, a sír anyagát illetően. A parkolás kapcsán arról döntöttek, hogy azok, akik munkahelyük közelében parkolnak rendszeresen díjfizetős zónákban, kedvezményt kapjanak.

Újabb emléktáblát állít a város: ezúttal a munkabalesetben elhunytak és megrokkantak tiszteletére, amit a Király utca 46-os szám alatt helyeznek el a Mecseki Munkástanácsok Szövetségének és a Munkástanácsok Országos Szövetségének kezdeményezésére. Támogatja az önkormányzat, hogy ideiglenesen új helyre költözzön két gyermekorvosi rendelő a Mázsaház utcából. A költözés oka ugyanakkor örömteli, a város ugyanis TOP-keretből felújíttatja a rendelőépületet, szigetelésre, nyílászárócserére, parkolóépítésre, az energetikai rendszer korszerűsítésére is sor kerül. A megnövekedett költségek miatt több pécsi beruházás többlettámogatását hagyta jóvá a kormány – múlt csütörtökön ezt a programot elfogadta a közgyűlés is. Mint ismert, sok esetben a munkadíjak és az építőanyagok emelkedése miatt számos beruházás költsége jelentősen megnőtt, ehhez a TOP-keret átcsoportosításával most a kormány újabb forrást biztosított. Így pluszpénzt kapott a kertvárosi rendelőintézet, a Hegedűs János utca, az uránvárosi zöldterület-fejlesztés, valamint a Siklósi úti, a Hajnóczy utcai és a vasasi óvoda programja.

KarcFM – Déli News – 2019.01.23. 12:17:44 (00:02:26)

Bértárgyalások kezdődtek az állami cégeknél

Mv: Bértárgyalások kezdődtek az állami cégeknél. A munkástanácsok elnöke szerint jó és előremutató volt az állammal és a közszolgáltató cégek vezetőivel 2017-ben három évre megkötött harmincszázalékos béremelés, azonban mostanra a gazdasági növekedés és az azóta is folyamatosan jelen lévő munkaerőhiány újabb tárgyalásokat indokol. Palkovics Imre emlékeztetett, a két évvel ezelőtti béralku értelmében 15, 10 és 5%-kal emelkedik az állami cégeknél dolgozók fizetése.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Épp a napokban látott napvilágot a hír, hogy tíz százalékkal emelkedtek a keresetek az utolsó negyedéveben, és hát ez egy ilyen olyan mértékű emelkedés, amit a piac, a körülmények kikényszerítettek, és hát ez az öt százalék éppen ezért kevésnek bizonyul. Azt gondoljuk, hogy ez a szerződés nyilvánvaló kötelez minket, kötelezi a feleket, ezt meg kell tartani. Úgy alakult a munkaerő (…), hogy egy pótmegállapodást kell kötnünk, és tíz százalék körüli emelésre lenne szükség, tehát ezt az ötöt meg kellene még egy olyan nyolc százalékkal körülbelül emelni, hogy valóban az a béremelési szint ez vállalati körben is megvalósuljon, amivel az embereket, a munkavállalókat meg lehet tartani és működőképesen lehet továbbvinni ezeknek a cégeknek az életét, a hétköznapjait.

Mv: Palkovics Imre beszélt arról is, hogy a tárgyalások megkezdődtek a magyar állammal mint tulajdonossal, azonban az érdekegyeztetéseknek nem kedvez, hogy más szakszervezetek az elmúlt időben a munka törvénykönyvére hivatkozva politikai akciókat szerveztek a kormány ellen.

Palkovics Imre: Nem egy általános követelést fogalmazunk meg mindennel szemben vagy mindenért vagy általában ugye a túlóra, általuk rabszolgatörvénynek nevezett problémák miatt, hanem itt konkrétan a vállalatok működőképessége, a munkavállalók megélhetése és egy általános úgymond munkahelyi béke megteremtése érdekében zajlik ez a fajta tárgyalás. És azt gondolom, hogy… Illetve úgy tudom, hogy hajlandó természetesen az állam is ezekben a tárgyalásokban részt venni.

Mv: A tárgyalások a tavaly létrejött közszolgáltató vállalkozások konzultációs fóruma keretein belül zajlanak, melynek az érintett cégek vezetése mellett a szakszervezetek és tulajdonosként az állam a tagja.

KarcFM – Hangoló – 2019.01.23. 07:19:58 (00:11:39)

Konzultációt kezdeményezett a Munkástanácsok Országos Szövetsége a közszolgáltatást ellátó állami vállalatok dolgozói érdekében

Szereplők: Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége

InfoRádió – Aréna – 2019.01.22. 18:06:20 (00:13:12)

Milyen véleménye van a szakszervezeteknek a munka törvénykönyvének módosításáról? 1.

Mv: Köszöntöm az InfoRádió hallgatóit! A mikrofonnál Kocsonya Zoltán, és köszöntöm az Aréna mai vendégét, Mészáros Melindát, a LIGA Szakszervezetek elnökét! Jó napot kívánok!

Doszpolyné Mészáros Melinda, elnök, LIGA Szakszervezetek: Jó napot kívánok!

Mv: Köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat és eljött hozzánk. Hát a Munka Törvénykönyve múlt év végén elfogadott módosítása, illetve ugyancsak múlt év végén megszületett bérmegállapodás ez a mostani fő témánk, és hát ennek kapcsán az elmúlt napokban, hetekben igen sok szó esett az érdekképviseletekről és a szakszervezetekről. Majd beszélünk természetesen erről részletesen, de most egy kicsit talán még amolyan bevezetőként próbáljuk meg fölvázolni a magyarországi érdekképviseleti térképet vagy helyzetet. Mit mondhatunk most 2019 év elején, milyen vagy mekkora a társadalmi súlyuk, szerepük az érdekképviseleteknek Magyarországon?

Doszpolyné Mészáros Melinda: Úgy érzem, hogy felértékelődött a szakszervezeteknek a társadalmi és munkavállalói érdekképviseleteknek a súlya az elmúlt időszakban, és valóban így van, ahogy szerkesztő úr is említette, hogy soha ennyit nem beszéltünk a szakszervezetek helyzetéről és szerepéről mint az elmúlt hetekben. Nyilván ennek egyik oka a megszületett Munka Törvénykönyv-módosítás, és hát így év vége táján, így 2018 év vége táján hagyományosan is beszéltünk arról, hogy megszületett a minimálbér és a garantált bérminimum megállapodás a kormányzat és (…) között.

Mv: Ráadásul ugye, ha jól tudom akkor nem is erre az évre vonatkozóan kizárólag, hanem már ugye ez a nyolc százalékos emelés a jövő évre vonatkozóan is (…)

Doszpolyné Mészáros Melinda: 2019 és 2020-ra született meg egy kétéves megállapodás. Ez egy folytatás gyakorlatilag a korábban, 2016-ban megszületett kettő plusz négy éves megállapodás folytatása a bérek vonatkozásában. A korábbi megállapodás további négy évre egyébként a szociális hozzájárulási adó csökkentéséről is szólt. Hát feltérképezve ugye a szakszervezetek helyzetét, elmondhatjuk azt, hogy a munkavállalók körében azt a klasszikus kilenc-tíz százalékos lefedettséget élik meg ma is a szakszervezetek mint a korábbi években. Összességében elmondható, hogy nem csökkent a szakszervezeteknek az ilyen mértékű lefedettsége. Általános és nemzetközi tendencia is az sajnálatosan, hogy az életkor előrehaladtával, és ez ugye a munkavállalók nagy körét érinti a szakszervezeti tagok között, folyamatosan csökkenni fog az elkövetkezendő években a szakszervezeti tagoknak a száma. Kevésbé lehet megszólítani a fiatalokat sajnálatosan az érdekvédelem oldaláról, de hát erről ebben a műsorban is már nagyon sokat beszéltünk korábban, hogy ez nem pusztán a szakszervezetekre vezethető vissza, hanem egy megváltozott társadalmi körkép egyik nagy eleme.

Mv: Ugye hogy ha ezt megpróbáljuk számszerűsíteni, akkor ha én jól tudom, akkor olyan négy és fél millióhoz közelít a magyarországi munkavállalók száma. Akkor ez azt jelenti, hogy szakszervezeti tagságként olyan négyszáz- és ötszázezer fő közötti létszámról beszélhetünk?

Doszpolyné Mészáros Melinda: Fix létszámot azért nehéz mondani, mert nyilvánvalóan én nem ismerem pontosan a társ konföderációknak a létszámadatait. Abban biztos vagyok, hogy egy olyan négyszázezer fő körül van az a szakszervezeti tagság, amellyel jelenleg Magyarország rendelkezik.

Mv: Egyébként jó lenne, vagy kellene, hogy több legyen a szakszervezeti tag? Törekedni kellene arra, hogy többen legyenek? Mert éppen a, hát a szakszervezeti képviseletéről erősnek mondható Franciaországban is, ha jól tudom akkor kilenc-tíz százalék körül van a szakszervezeti tagok, tehát a szervezett munkavállalóknak a száma.

Doszpolyné Mészáros Melinda: Még ettől is alacsonyabb a szervezett munkavállalóknak a száma, ennek ellenére a társadalom hozzáállása azokhoz a problémákhoz, amelyeket a szakszervezetek is felvetnek és azokhoz a célokhoz képviselnek…

Mv: Ez a társadalmi szolidaritásról van szó?

Doszpolyné Mészáros Melinda: Valóban így van, Franciaországban lényegesen nagyobb a társadalmi szolidaritás mint Közép-Kelet-Európában.

Mv: És ez vajon mire vezethető vissza hogy Közép-Kelet-Európában, a mi régiónkban ez alacsonyabb.

Doszpolyné Mészáros Melinda: Magára a társadalomra, társadalmi szokásokra, az egymáshoz való viszonyunkra, és hát ez nagyon komoly és hosszadalmas történelmi fejtegetést igényelne. Ha visszatekintünk, akkor Franciaországban akár a francia forradalom kapcsán, akár más megmozdulások kapcsán, nagyon komoly társadalmi szolidaritással és összefogással találkozhatunk. Az más kérdés, hogy nyilvánvalóan ezeknek az eseményeknek is voltak sajnálatosan olyan következményei, amely negatív hatással volt az összefogásra.

Mv: Hogyan néz ki maga ez az érdekképviseleti térkép? Ha én jól emlékszem, vagy jól tudom, akkor ugye hat konföderáció van Magyarország?

Doszpolyné Mészáros Melinda: Jelenleg igen.

Mv: Milyen, hát úgymond a munkamegosztás? Vagy egyáltalán milyen a kapcsolat ezek között az érdekképviseletek között?

Doszpolyné Mészáros Melinda: Az érdekképviseletek, a konföderációk az országos érdekegyeztetésben képviselik a munkavállalókat, nem csak a szakszervezeti tagokat, hanem tárgyalásaik során nyilván minden magyar munkavállalót. Mind a hat konföderáció tagja a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak, ez a kormány tanácsadó testülete, itt nem csak munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, hanem munkaadók, civil szervezetek, a tudomány képviselői is, az egyház képviselői is helyet foglalnak. Ez egy nagyon széles grémium, amely egyébként olyan össztársadalmi kérdésekkel foglalkozik, amely minden területet érint, érinthet. Mi versenyszférás konföderációk, hárman gyakorlatilag, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Munkástanácsok és a Liga Szakszervezetek tagjai vagyunk a versenyszféra konzultációs fórumának, ez egy háromoldalú egyeztető fórum, itt a kormányzat képviselőivel és a munkaadók képviselőivel egyeztetünk, ennek a fórumnak a keretében születik meg a minimálbér és a garantált bérminimum megállapodás is.

Mv: De itt például e tekintetben van valamilyen konzultáció vagy összehangolt tevékenység a három konföderáció között?

Doszpolyné Mészáros Melinda: Természetesen.

Mv: Mert itt például éppen a minimálbér kapcsán, illetve a garantált bérminimum kapcsán nem voltak közös nevezőn a szakszervezetek.

Doszpolyné Mészáros Melinda: Hát nagyon sokáig közös nevezőn voltak a szakszervezetek, de hát ugye ez egy egyeztetéssorozat. Ebben az egyeztetéssorozatban ugye mindig formálódnak az álláspontok és a vélemények. Mi a magunk részéről mindig igyekeztünk oldalvéleményként megfogalmazni az álláspontokat, igyekeztünk mindig a partnerekkel előzetesen egyeztetni ezeket az álláspontokat.

Mv: Ugye említette, hogy tulajdonképpen minden munkavállaló érdekeit felvállalják és képviselik. Ez nem jelent esetleg azért valami olyasmit a szervezet, szakszervezeti tagok részéről, hogy hát amolyan potyautasként tekintenek azokra a munkavállalókra, akiknek egyébként az érdekeit felvállalják és képviselik, de nem szakszervezeti tagok?

Mv: Ez valóban így van. De hát fordítottan is kell, hogy működjön ugye a szolidaritás. Nagyon sokszor érzik azt a munkavállalók, nem elsősorban az országos érdekegyeztetés szintjén, hanem helyi szinten, a kollektív szerződések kapcsán, hogy azok részére is biztosítjuk a kollektív szerződések megkötésével azokat a kedvezőbb feltételeket a foglalkoztatás terén, akik egyébként nem tagjai a szakszervezetnek. Nagyon sokszor jelezzük azt a munkavállalók irányába, hogy mindazokat a kedvezményeket, amelyeket elérünk a részükre, egy pozitív irányú elmozdulásról és egy kollektív szerződés megkötésével, az csak azért jöhet létre, mert vannak olyanok a munkavállalók között, akik felvállalják a szakszervezetekhez való csatlakozást, olyan mértékben ráadásul, hogy ez a szakszervezet helyi szinten reprezentatív is lehessen.

Mv: Ugye konföderációról beszéltünk és beszélgettünk, de hát ha jól tudom, akkor a LIGA a nemzetgazdaság ágazatainak szinte teljes spektrumát átfogja.

Doszpolyné Mészáros Melinda: Valóban így van.

Mv: Nyilván hogy azért az egyes ágazatokban nagyon mások a munkavállalók érdekei. Hogyan lehet ezt mégis úgymond összefésülni vagy egy szintre hozni? Mert hogy minden munkavállalójuk érdekét próbálják képviselni és érvényesíteni.

Doszpolyné Mészáros Melinda: Ez egy nagyon nehéz munka. Azt kell hogy mondjam, egyre nehezebb egyébként. Ahogy az ágazatok foglalkoztatási feltételei, körülményei, bérhelyzetei változnak, ez egyre nehezebb. Vannak leszakadó területek, leszakadó ágazatok, vannak leszakadó földrajzi régiók, és az itt foglalkoztatott munkavállalóknak a problémáit nagyon nehéz ütköztetni azokkal az ágazatokkal és azokkal a földrajzi területekkel, ahol lényegesen kedvezőbbek a feltételek. Ez egy konföderációs feladat, ez egy nagyon kemény és mindennapos feladat, de hát…

Mv: Akkor ez egy folyamatos konzultáció, és ezzel összefüggésben…

Doszpolyné Mészáros Melinda: Ez egy folyamatos (…) igényel.

Mv: …egy folyamatos országjárás igényel?

Doszpolyné Mészáros Melinda: Igen, részben egy egy folyamatos országjárást is igényel. 2017-ben gyakorlatilag szinte folyamatosan úton voltunk, hogy ezeket az egyeztetéseket lefolytassuk, és hát nem titok, 2019 februárjában is el fogunk indulni  egy olyan régiós egyeztetési folyamatot lefolytatni, ahol közvetlenül a helyszínen szeretnénk képet kapni a munkavállalók helyzetéről.

Mv: És vannak olyan régiók az országban, ahol a legtöbb probléma adódik szakszervezeti szinten?

Doszpolyné Mészáros Melinda: Vannak típusproblémák, amelyek előfordulnak egyébként szinte minden régióban, és szinte minden foglalkoztatónál, és hát vannak egyedi élethelyzetek. Az ország déli területin, déli régióiban és ez igaz a Dunántúlra és a Tiszántúlra is, sajnálatosan még mindig nagyon komoly foglalkoztatási problémákkal is találkozunk, tehát…

Mv: Igen, ez érdekes, mert ugye minden hír…

Doszpolyné Mészáros Melinda: Pontosan.

Mv: …általában a munkaerőhiányról szól.

Doszpolyné Mészáros Melinda: Ezeken a területeken még mindig találkozunk nagyon nagy számban foglalkoztatót és munkáltatót kereső munkavállalókkal. Nem arányos egyébként az a szám, amely összstatisztikai szinten egyébként nagyon kedvező változásokat mutat az elmúlt időszakban, de hát azok a régiók, ahol a foglalkoztatás és a munkaerő problémái még mindig felmerülnek, nem hozzák azért ezeket a statisztikai adatokat. Találunk azért az országban olyan területet, ahol a munkanélküliség még mindig tíz százalék fölötti annak ellenére egyébként, hogy alig három százalékot meghaladó az országos mérték.

Mv: Ugye azzal kezdtük a mostani beszélgetést, hogy mekkora is az érdekképviseletek, szakszervezetek társadalmi súlya és szerepe. A közéleti szerepvállalás és az érdekképviselet, vagy a szakszervezeti politika, az mindig jól különválasztható a napi politikától? A pártpolitikai színtértől? Mert a LIGA határozottan erre törekszik.

Doszpolyné Mészáros Melinda: Mi határozottan erre törekszünk. Gyakorlatilag megalakulásunk óta követjük azt, hogy pártpolitikai, direkt pártpolitikai célkitűzésekkel maga a konföderáció nem foglalkozik, és ezzel nem tud azonosulni. Kifejezetten szakszervezet-politikai kérdésekkel szeretnék foglalkozni. Nyilván ezek a szakszervezet-politikai kérdések a mindennapok politikai közbeszédében meg fognak jelenni, ez teljesen természetes. Egy szakszervezet mindig az aktuális kormányzattal tárgyal ezekről a kérdésekről, tehát ilyen értelemben ugye a politikai szereplőkkel is kapcsolatot kell hogy tartson folyamatosan és egyeztetnie kell. Ezekben az érdekegyeztető fórumokban, amelyek közül kettőt említettem, és ugye a közszférában is van egy érdekegyeztetős fórum, ez ugye a harmadik ilyen elem, természetes az, hogy a kormányzat illetékes képviselőivel és szakembereivel tárgyalnak az érdekképviseletek. Tehát ilyen színtéren megjelennek ezek a szakszervezet-politikai törekvések. Az is természetes, hogy ha az Országgyűlés elé kerül adott esetben egy jogszabály-módosítás, egy indítvány, abban az esetben a politikai pártok is állást foglalnak ezeknek a kérdéseknek a megítélése terén. Tehát mindenki a maga helyének megfelelően nyilvánít véleményt. Az a részünkről nem elfogadható, hogy maga a politika szóljon bele a szakszervezet-politikai kérdések kialakításában, és a szakszervezet-politikai vitákba nyilvánítson véleményt. Maguk a szakszervezetek szeretnék a saját álláspontjukat kialakítani és azt képviselni. Az egy nagyon kedvező helyzet, hogy ha a szakszervezetek és maga a társadalom is azonosan ítél meg egy bizonyos kérdést, és kapunk egy olyan össztársadalmi támogatást, amely azt mutatja számunkra, hogy helyes az az irány és jó az az elképzelés, amelyet kialakítottunk.

Mv: Tehát akkor pártokkal nem egyeztetett és nem fog egyeztetni a LIGA. Kizárólag a kormány képviselőivel.

Doszpolyné Mészáros Melinda: Nem egyeztetünk pártokkal direkt módon, természetesen ez alól vannak kivételes helyzetek. Általában az országgyűlési választásokat megelőzően a választásokon induló, vagy a parlamentben lévő pártok…

Mv: Igaz, ilyen tavaly is volt egy 12 pontos…

Doszpolyné Mészáros Melinda: Így van, pontosan.

Mv: …csomagot juttattak el.

Doszpolyné Mészáros Melinda: Így van, eljuttattunk egy 12 pontos csomagot ezeknek a pártoknak annak érdekében, hogy amikor kialakítják egyébként az elképzeléseiket, álláspontjaikat, programjukat, akkor ezeket a pontokat vegyék figyelembe.

atv – Egyenes beszéd – 2019.01.21. 19:52:10 (00:10:20)

Országszerte több nagyvárosban is forgalomlassító demonstrációval és tüntetésekkel tiltakoznak a túlóratörvény ellen

Mv: Nem tudom, van-e sztrájkmércéje? Jó estét kívánok! Van sztrájkhangulat?

Dávid Ferenc, közgazdász: Nagyon nehéz egy szóval megválaszolni. Gondolkodtam, tudtam, hogy miről fogunk körülbelül beszélni. Három dolog kell a sztrájkhoz, ilyen bűvös hármas kell. Nyilvánvaló, hogy kell egyszer egy belső feszültség az adott munkahelyen, egy szakmában. Egy másik, ami szükséges hozzá, hogy főleg, hogyha egy olyan sztrájkról beszélnek, hallottam ezt a kifejezést, nem jogi értelmű, hogy országos sztrájk, ahhoz nyilvánvalóan egy nagyon nagy társadalmi szimpátia kell. Tehát azok, akik nem sztrájkolnak, azok kívülről támogassák és eltűrjék a sztrájk által okozott kényelmetlenségeket. És a harmadik sajnos az egy nagyon csúnya dolog lesz, ugye az materiális jellegű dolog. Hát egy hosszabb, elhúzódó sztrájknak a sztrájktörvény szerint ugye díjazást mond, ha nincs munkavégzés, nem illeti meg a munkavállalót, a sztrájkoló munkavállalót. Ebből következően ezeket az embereket, ha hetekig sztrájkolnak, nem kapnak fizetést. Tehát ezt ébren tartani. És gondoljunk bele, micsoda feszültséget jelent, mondjuk, egy közepesen kereső embernél, nem is gyenge keresetnél, hogy hetekig nem visz haza fizetést. Az azért elgyengítheti a dolgokat. E három nélkül nincs. Most én azt gondolom, hogy Magyarországon most, ma éppen lehetett hallani egy jó hírt, nem tudom hallotta-e? A jó hírt most úgy, hogy új hírt, inkább így mondanám, a MÁV megnyilatkozott, Magyar Államvasutak, és azt mondta, hogy ők a Munka Törvénykönyvének rabszolgatörvényként nevezett részét nem akarják érvényesíteni. A MÁV az alkalmas lenne egy országos sztrájknak a létrehozására, hisz ugye az egész országot beteríti. Tehát minden olyan szervezet, illetve csak olyan szervezet tud országos sztrájkot csinálni, és társadalmi támogatottságot elérni, amelyik országos jellegű. Ilyen lehet a közlekedési, bármelyik közlekedési ágazatban. Most nem a vizes közlekedésre gondoltam. És ilyen lehet a versenyszférában egy olyan kiterjedt sztrájk, ha mondjuk, valamennyi kereskedelmi vállalkozás, valamennyi nagy áruház egyszerre megállna, azt megérezné. Azt, hogy most egyiknél-másiknál lesz, nem lesz, azt nem fogja megérezni, mert elmegy a konkurenciához. Ezért nem szoktak a kereskedők meg a vendéglátósok sose sztrájkolni. Mert mondjuk, csak átmegyek a másikhoz. Tehát én azt gondolom, hogy országos sztrájkhangulat nincs. Azt is bizonyára hallja ön is, és látjuk, hogy például egy adott szakmában, pedagógusok, az egyik sztrájkbarát, a másik nem annyira.

Mv: A Pedagógusok Szakszervezete nem annyira, a Demokratikus Szakszervezet sztrájkol.

Dávid Ferenc: Hogy azt mondom, ami a szakszervezetekre példa. Hát a három nagy országos konföderáció, ami az üzleti szférában van. Ugye a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, a LIGA Szakszervezet és a Munkástanácsok Országos Szövetsége, pont mind a három mást képvisel. A Magyar Szakszervezetek Szövetsége beleállt a dologba, a LIGA Szakszervezetnek néhány tagja az energiaszektorban azt mondta, hogy ők hajlamosak, a Munkástanácsok Országos Szövetsége teljesen egyértelműen elutasította. Hát így nagyon nehéz.

Mv: Magyarok lennénk, ha nem így lenne?

Dávid Ferenc: Tessék?

Mv: Magyarok lennénk mi, ha nem így lenne?

Dávid Ferenc: Hát én nem akar …, jó, hogy ön mondta, és nem én.

Mv: Jó, de, ha ez így nagyon nehéz. Ugye vannak bizonyos szivárgó hírek arról, hogy március 14-én lesz sztrájk, azt is tudjuk, hogy lesz demonstráció is. Ha én március 14-re most, január közepén meghirdetett sztrájkra készülnek a szakszervezetek, az a kormány számára lehet akkora nyomás, hogy azt mondja, hogy ezt előbb oldjuk meg valahogy? Nem kell húzkodni az oroszlán bajszát?

Dávid Ferenc: Figyeljen, hát …

Mv: Pont most mondta el, hogy miért nem.

Dávid Ferenc: Hát figyeljen, hát most ma a Magyar Államvasutak mondta azt, hogy nem. Nem tudom, olvasta-e …

Mv: A vasutasoknak már nincs miért sztrájkolni.

Dávid Ferenc: Így van. Nagyon sok helyen, nem tudjuk, hogy hol, én nem tudom, kollektív szerződésben benne van, hogy amíg hatályos a kollektív szerződés, nem lehet sztrájkolni. Így lehet szabályozni. Ez egy nem magyar gyakorlat, ezt külföldön is csinálják. Vagy nem tudom, hallotta-e ma Miskolc polgármesterét? Miskolcon nem kell érvényesíteni, mert kiszámolták, hogy átlagban kétszáz túlóra van a miskolci önkormányzat tulajdonában levő vállalatoknál, és a polgármester úr leszerelte egy mondattal. Ő nem minősítette a törvényt, ő azt mondta, hogy nem indokolt a négyszáz óra, mert ők beleférnek a kétszázötvenbe. Így március 14-ig azokon a stratégiai ágazatokban, még egyszer mondom, hogy nagyon fontos, hogy stratégiai ágazatokat érintsen, ez általában a közlekedésben szokott Magyarországon megnyilvánulni. A sztrájktörvény ugye meg rendkívül szigorú, rendkívül szigorú, bizonyos helyeken tiltja. Rendvédelemben, a NAV beöltözött állományában, rendőröknél, katonáknál ugye szóba se kerülhet, az egészségügy és ilyen jellegű szolgáltatásokban rendkívül korlátozott, kötelező elégséges szolgáltatásban. Másfél évig lehet vitatkozni, hogy ne állapodjunk meg, és addig nem lehet sztrájk, amíg nem állapodtunk meg a kötelező elégséges szolgáltatásba. És folyamatosan így fogják leszerelni. Most az idő nem dolgozik a sztrájknak. Mire március lesz, már három hónapja lesz elfogadva csúnya magyarsággal, a Munka Törvénykönyvét. Hát december közepén fogadták el.

Mv: És ha ügyes a kormány, akkor figyel arra, hogy egyetlen olyan területen, amelyiken ráhatása van, semmi ne történjen, mert precedenst teremtene.

Dávid Ferenc: Így van, így fogja gyengíteni.

Mv: Így viszont azt tudják mondani, hogy hát ugyan van törvény, de, na ugye, semmi nem történt.

Dávid Ferenc: Igen. Bizony, bizony, bizony. Hát ugye én alapvetően, már kicsit kívülállóként, hozzáteszem, nehogy félreértsen, én a sztrájkot nem tartom egy jó dolognak olyan tekintetben, hogy minden egyes sztrájknap a magyar gazdaságnak árt. De most egy picit helyezzük magunkat a sztrájkszervezők …, vagy bújjunk a bőrükbe. Hát úgy nagyon nehéz sztrájkolni, ha a nagy önkormányzati vállalatoknál mindenhol meg fognak nyilvánulni a kormánypárti többségben levő polgármesterek, hogy náluk ez nem lesz bevezetve. Hát ott akkor nem lesz. Tehát így … És én azt egy kulcskérdésnek tartom még, hogy a három nagy szakszervezeti szövetség háromfelé beszél. Tehát úgy, hogy nincs szakszervezeti szolidaritás, úgy, hogy nem állnak ki, és nem mondják azt, hogy teljesen mindegy, hogy mi a cél. Most azt mondjuk, hogy rabszolgatörvény, de lehetne más is, lehetne a cafeteria is. Így országos sztrájkot szervezni nagyon-nagyon nehézkesnek tűnik.

Mv: Egy másik téma, nyugdíjügyek. Meglepett, hogy milyen harciasan fakadt ki az egyébként a nemzeti, vagy az emberi … Minden nemzeti, de ez speciel nem. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára diadaljelentésén, hogy milyen sokan vették igénybe a negyvenéves korengedményes nyugdíjat a hölgyek esetében. Elmondta, hogy 240 ezren.

Dávid Ferenc: Így van.

Mv: És hát ön felhördült egy publicisztikájában, hogy ez remek, mert tönkre lehet verni a maradék nyugdíjalapot is, és egy büdös fillér nem marad a nyugdíjra, ha így megy tovább.

Dávid Ferenc: Így van, főleg, ha kiterjesztjük a Jobbiknak az indítványára a férfiakra is, akkor még kétszázezer rögtön bejön.

Mv: Ezt elutasította a kormányzat, még ötlet szinte is hajdanában.

Dávid Ferenc: Ez így van. De az ötletek tudja, ezek mindig úgy jönnek elő. De ezt gyorsan bontsuk ketté, ha van három perc. Az egyik a munkaerőpiaci kérdés. Hát itt halljuk a sírást egyfolytában, hogy elment a munkaerő. 250 ezer nőt felkértek táncra, hogy menjen el nyugdíjba. Talán meg kellett volna gondolni ezt a kérdést, mert ezek az asszonyok most, egyébként nem tudjuk, hogy hány közülük a nagymama és hány nem. Ez meg a másik, amitől, hogy mondjam, fel szokott menni a vérnyomásom, hogy azt mondják, hogy nyugodtan legyenek nagymamák. Felmérte valaki, hogy ezek közül a hölgyek közül hány százalék tényleges nagymama? Tehát az első dolog az, hogy egy emelkedő korhatárú nyugdíjrendszerbe, ami ugye 2022-től 65 év fiúknak-lányoknak egységesen, beteszek egy olyan elemet, ami egyébként a munkaerőpiac ellen hat, a mai munkaerőhiány ellen hat. Kettő, tökéletesen igazságtalan egy rugalmatlan nyugdíjrendszerben. Gondoljon bele, 2022-re, ha két hölgyet leültetünk, az egyik elmehet 65 évesen nyugdíjba, a másik 57 évesen. Hét év lesz köztük a nyugdíjkorhatárban. Tehát abszolút nem illik be a nyugdíjrendszerbe. És itt van a fő probléma, ha egy rugalmas nyugdíjrendszert alkalmaznának férfiakra és nőkre egyaránt, akkor bizonyos élethelyzetekben, vannak ilyen élethelyzetek, lehetne mondjuk, ha 65-ből számolok vissza, mert az a törvényes, csak még nem állt be, hogy mondjuk, három évvel előtte el lehessen menni. De ez nem ösztönző lenne, hanem egy degresszív, majdnem azt mondtam, hogy büntetőskála nyugdíj-megállapítás. Elmehetsz nyugdíjba egy-két-három évvel korábban, mert olyan a helyzet, hogy nincs munkahely, vagy olyan a helyzet, hogy az egészséged megroppant, vagy olyan, hogy a családban valakit ápolni kell, bármi lehet az oka. Ő döntheti el, de ennek az az ára, hogy hat-nyolc százalékkal évente alacsonyabb lesz a nyugdíj megállapítása. Ehelyett egy kőkemény, merev szabályt hoztak, a nők egy részét érinti a kedvezmény, a társadalom nagyobb része viszont 65 éves koráig, ha tetszik, ha nem, ha belefáradt, ha nem, dolgoznia kell.

Mv: Jegyzetét azzal fejezte be, hogy a 2020-as évek végére most megjósolja, ez a 65 év, ez följebb megy. Franciaországban beszélnek már arról, hogy 72 évre kéne fölvinni a nyugdíjkorhatárt.

Dávid Ferenc: Én rosszabbat mondok önnek, mert a cikkben nem bírta el, mert egy nagyon rövid cikk volt. Én megnéztem természetesen az európai uniós gyakorlatot. Döbbenetes számok vannak. Van, ahol, Franciaország csak tervezi, a 67 év az egész Skandináviában már nem kérdés. Az olaszok 2026-tól 67 év. Mindenki emeli. A legdrámaibb szám, hogy ne is menjünk ilyen fejlett és nagy országokba. Csehországban már elfogadta a cseh parlament, hogy 71 év korban lesz. De ami viszont nagyon kulturált benne, hogy ez 2040-től. Tehát ad a társadalomnak egy kifutást, ad egy rákészülést. Nem ezt, hogy holnapután fölemelem, ez a magyar rendszer ugye, hogy … Én saját magamon számoltam ki, egy picit privátba venni a dolgot. Amikor elkezdődött a nyugdíjemelés a Bajnai-kormány kezdte el, nem az Orbán-kormány, akkor én 59 évesen mehettem volna el nyugdíjba, most 64. Tehát nem egész tíz év alatt öt évet. De tudsz dolgozni, én szívesen teszem, nehogy félreértsen! Csak mondom, hogy a dolognak a tarthatatlansága.

Mv: A csehek meg azt találták ki, hogy aki most mondjuk, 45 éves, az ki tudja számolni …,

Dávid Ferenc: És nem foglalkozik vele.

Mv: … hogy majd 71 évesen mehet nyugdíjba.

Dávid Ferenc: És tudja még mi a nyugdíj? Az nem csak szakma, az lélektan is. Hogy 45 évesen, ha visszaemlékszik, én emlékszem, mikor 45 éves voltam, tudja, kit érdekelt, mennyi a nyugdíjkorhatár. Tehát zökkenőmentesen rákészül. Vagy van olyan szabály például, Németországban fogják valószínűleg ezt alkalmazni, vagy már alkalmazzák, ebben nem vagyok biztos, hogy minden évben csak egy hónappal nyújtom meg a szolgálati időt. Szépen föl lehet emelni a nyugdíjat, és nem veszem észre, mert egy hónappal többet dolgozni idén vagy jövőre, ez nem tétel.

Mv: Értem. Lennének jó példák.

Dávid Ferenc: Nagyon jó példák vannak.

Mv: Köszönöm, hogy eljött.

Dávid Ferenc: Köszönöm, hogy meghívott.

Mv: Mindjárt folytatjuk a Kontrával, úgyhogy tartsanak velünk továbbra is.

hírTV – Híradó 7:00 – 2019.01.21. 07:04:07 (00:02:19)

A korábbiaknál kevesebb résztvevő ellenére a szocialisták, az LMP és az egyik szakszervezeti tömörülés is sikeresnek tartja a szombati demonstrációkat

Mv: A korábbiaknál kevesebb résztvevő ellenére a szocialisták, az LMP és az egyik szakszervezeti tömörülés is sikeresnek tartja a szombati demonstrációkat. Az MSZP szerint az ellenzéki egység az önkormányzati választásokig is kitarthat.

R: Négy helyre hirdettek meg gyülekezőt a tüntetőknek a szombati demonstrációra Budapesten. Ám ott alig néhányan jelentek meg. A belváros blokádja végül elmaradt, a Várkert Bazárnál pedig pár ezren gyűltek össze, jóval kevesebben, mint a korábbi demonstrációkon. Többtucatnyi vidéki városban is volt tiltakozás, jellemzően párszáz fős részvétellel. A Magyar Szocialista Párt mégis előrelépésként értékeli a szombati tüntetéseket.

Kunhalmi Ágnes (MSZP), országgyűlési képviselő: Azt üzeni a választmány Magyarországnak, hogy ne adjátok fel, az ellenállás folyamatosan növekszik, csak együttműködve tudnak civilek, szakszervezetek és pártok eredményeket elérni, viszont akkor nem is keveset. Köszönjük mindenkinek, akik tegnap velünk együtt, MSZP-sekkel demonstrált.

R: A Hír TV stábját sem hagyták a tüntetők dolgozni, az ECHO TV egyik kameráját pedig meg is rongálták. A rendőrség előállította és garázdaság gyanújával kihallgatta a 37 éves férfit.

Tóth Bertalan, elnök, MSZP: Én nagyon nem örülök annak, hogyha bármilyen erőszakos cselekmény történik, de hát nyilván az sem egy helyes út, hogyha riporterek, újságírók provokálják a tüntetőket.

R: Az LMP szerint a szombati tüntetés vidéken volt látványosabb.

Ungár Péter (LMP), országgyűlési képviselő: Budapestin voltak talán kevesebben, nagyon sok vidékin meg többen voltak, amit én alapvetően is fontosabbnak tartok, hogy ez egy országos tiltakozás legyen, de emellett nagyon sok olyan folyamat volt, ami megmutatja, hogy ez a törvény a magyar emberek érdekeivel és véleményével ellentétes.

R: A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint az egész magyarság megmozdult.

Kordás László, elnök, Magyar Szakszervezeti Szövetség: Egyre inkább növekszik a sztrájkhajlandóság az emberekben és nyilván azokon a munkahelyeken, ahol élni akarnak a kormánytól kapott rendkívüli kedvezményekkel, a 400 óra túlmunkával és a 36 hónapos munkaidőkeret lehetőségével, ott szembe kell nézni a szakszervezeti összefogás erejével ezeknek a munkáltatóknak.

R: A szakszervezetek azonban nem egységesek, a Munkástanácsok elnöke a Magyar Hírlapnak úgy fogalmazott, a szombati akciók ellenzéki pártpolitikai célokat, és nem a munkavállalók érdekeit szolgálták.

KlubRádió – A lényeg – krónika délben – 2019.01.21. 12:04:16 (00:02:55)

Megbeszélésre hívja Kordás László a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnökét

Mv: Megbeszélésre hívja munkástanácsok elnökét Kordás László, miután az egyik kormánylap szombati számában megjelent interjújában Palkovics Imre azzal vádolta meg az utcai demonstrációsorozat szervezésében résztvevő érdekképviselőket, hogy az ellenzéki pártok kormánybuktató céljait szolgálják, írta a Népszava. Szakszervezeti egységre van szükség, ezt mondta a Klubrádiónak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, aki azért kér találkozót a munkástanácsok elnökétől, hogy tisztázzák, tudják-e közösen folytatni a tiltakozást.

Kordás László, elnök, Magyar Szakszervezeti Szövetség: Öt szakszervezeti konföderációból négy együtt demonstrál, együtt tüntet bizonyos feltételek megléte esetén, és egyedül úgy tűnik, hogy a munkástanács az, aki mereven elzárkózik ettől. Néhány hónappal ezelőtt még a munkástanácsok is úgy vélte, hogy ezt a mostani Munka Törvénykönyv-módosítást, ezt vissza kell vonni, és egyetlen egy jó döntés van, a sztrájk. Ezt maga Palkovics Imre mondta. Nem tudom, hogy mi változott azóta. Ezt az érdekegyeztető fórumokon nem volt módunk megbeszélni, meglepődve látom a sajtónyilatkozataiban, hogy ő már nem is akarna visszavonulót fújni a túlóratörvénnyel kapcsolatosan. Azt gondolom, hogy tisztáznunk kell, hogy akkor hogyan menjünk tovább, és tudunk-e továbbra is egységesen fellépni, vagy pedig ők kiválnak ebből az egységből, és más utakat kívánnak járni. Én azt gondolom, hogy az eredményhez egy széles körű összefogás kell, és hogy ha a pártok egyetértenek a szakszervezetek által kitűzött célokkal, akkor természetesen köszönjük, hogy támogatnak minket ebben és kiállnak velünk együtt a célok elérése érdekében, azonban nyilvánvalóan a pártdominanciát nekünk nem szabad elfogadni ezeken a rendezvényeken, és természetesen figyelemmel kell lenni azokra a tagjainkra is, akik adott esetben a kormánypárttal szimpatizálnak.

Mv: Arra a kérdésre, hogy hogyan folytatják az úgynevezett rabszolgatörvény elleni tiltakozást, Kordás László azt mondta, továbbra is tárgyalóasztalnál szeretnék meggyőzni a kormányt, addig azonban újabb útlezárásra készülnek, és segíteni szeretnék a közszolgálati dolgozók munkabeszüntető akcióját is.

Kordás László: Mostani rendezvényeket folytatni fogjuk. Mai naptól fogva be vannak jelentve több napra szóló félpályás útlezárások. Későbbiekben pedig természetesen meg van hirdetve március 14-re egy közalkalmazotti érdekképviselői szakszervezetek által meghirdetett sztrájk, mi annak a lehetőségét vizsgáljuk, hogy hogyan tudunk becsatlakozni az ő küzdelmeiket segíteni, akár olyan akciókkal, amik ugyanolyan hatást tudnak elérni mint a sztrájk, de jogi értelemben még sem azok, ilyen munkalassító folyamatokra gondolok. Az lenne a jó, hogy ha itt egy szakszervezeti egység alakulna ki abban, hogy ezeket a törvényeket nem tudjuk elfogadni, és arra kényszerítenénk a kormányt, hogy egyszerűen üljön tárgyalóasztalhoz, próbáljon megállapodni velünk. Ez a cél, az eszköz pedig természetesen a demonstráció, és adott esetben ágazatonkénti sztrájk lehetősége.

KlubRádió – Reggeli hírek 7:00 – 2019.01.21. 07:01:51 (00:00:38)

Megbeszélésre hívja Palkovics Imrét Kordás László

Mv: Megbeszélésre hívja a munkástanácsok elnökét Kordás László, miután az egyik kormánylap szombati számában megjelent interjújában Palkovics Imre azzal vádolta meg az utcai demonstráció-sorozat szervezésében résztvevő érdekvédőket, hogy az ellenzéki pártok kormánybuktató céljait szolgálják. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint mindig voltak, és most is vannak olyan célok, amelyeket politikai pártok és szakszervezetek egyaránt támogatnak. Ilyenkor együtt is felléphetnek ezek elérésére, ahogy azt Kordás László szerint Palkovics Imre is tette az akkori ellenzékkel 2010 előtt, amikor a baloldal volt hatalmon, írja a Népszava.

hírTV – Híradó 22 – 2019.01.20. 22:04:04 (00:02:20)

A korábbiaknál kevesebb résztvevő ellenére a szocialisták, az LMP és az egyik szakszervezeti tömörülés is sikeresnek tartja a szombati demonstrációkat

Megismételt hír. A cikk eredetileg 2019-01-20 17:05:20-án/én jelent meg az hírTV csatorna Híradó 17:00 műsorában.

Mv: A korábbiaknál kevesebb résztvevő ellenére a szocialisták, az LMP és az egyik szakszervezeti tömörülés is sikeresnek tartja a szombati demonstrációkat. Az MSZP szerint az ellenzéki egység az önkormányzati választásokig is kitarthat.

R: Négy helyre hirdettek meg gyülekezőt a tüntetőknek a szombati demonstrációra, Budapesten, ám ott alig néhányan jelentek meg. A belváros blokádja végül elmaradt, a Várkert Bazárnál pedig pár ezren gyűltek össze, jóval kevesebben, mint a korábbi demonstrációkon. Több tucatnyi vidéki városba is volt tiltakozás, jellemzően pár száz fős részvétellel. A Magyar Szocialista Párt mégis előrelépésként értékeli a szombati tüntetéseket.

Kunhalmi Ágnes (MSZP), országgyűlési képviselő: Azt üzeni a választmány Magyarországnak, hogy ne adjátok fel, az ellenállás folyamatosan növekszik. Csak együttműködve tudnak civilek, szakszervezetek és pártok eredményeket elérni, viszont akkor nem is keveset. Köszönjük mindenkinek, aki tegnap velünk együtt, MSZP-sekkel demonstrált.

R: A HírTV stábját sem hagyták a tüntetők dolgozni, az ECHO TV egyik kameráját pedig meg is rongálták. A rendőrség előállította és garázdaság gyanújával kihallgatta a 37 éves férfit.

Tóth Bertalan, elnök, MSZP: Én nagyon nem örülök annak, hogyha bármilyen erőszakos cselekmény történik, de hát nyilván egy, az sem egy helyes út, hogyha riporterek, újságírók provokálják a tüntetőket.

R: Az LMP szerint a szombati tüntetés vidéken volt látványosabb.

Ungár Péter (LMP), országgyűlési képviselő: Budapesti voltak talán kevesebben, nagyon sok vidékin meg többen voltak, amit én amúgy alapvetően fontosabbnak is tartok, hogy ez egy országos tiltakozás legyen. De e mellett nagyon sok olyan folyamat volt, ami megmutatja azt, hogy ez a rabszolgatörvény, ez a magyar emberek érdekeivel és véleményével ellentétes.

R: A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint az egész magyarság megmozdult.

Kordás László, elnök, Magyar Szakszervezeti Szövetség: Egyre inkább növekszik a sztrájkhajlandóság az emberekben. És nyilvánvalóan azokon a munkahelyeken, ahol élni akarnak a kormánytól kapott rendkívüli kedvezményekkel, a 400 óra túlmunkával, illetve a 36 hónapos munkaidőkeret lehetőségével, ott bizony szembe kell nézni a szakszervezeti összefogás erejével ezeknek a munkáltatóknak.

R: A szakszervezetek azonban nem egységesek. A Munkástanácsok elnöke a Magyar Hírlapnak úgy fogalmazott, a szombati akciók ellenzéki pártpolitikai célokat, és nem a munkavállalók érdekeit szolgálták.

hírTV – Híradó 19:00 – 2019.01.20. 19:04:04 (00:02:19)

A korábbiaknál kevesebb résztvevő ellenére a szocialisták, az LMP és az egyik szakszervezeti tömörülés is sikeresnek tartja a szombati demonstrációkat

Megismételt hír. A cikk eredetileg 2019-01-20 17:05:20-án/én jelent meg az hírTV csatorna Híradó 17:00 műsorában.

Mv: A korábbiaknál kevesebb résztvevő ellenére a szocialisták, az LMP és az egyik szakszervezeti tömörülés is sikeresnek tartja a szombati demonstrációkat. Az MSZP szerint az ellenzéki egység az önkormányzati választásokig is kitarthat.

R: Négy helyre hirdettek meg gyülekezőt a tüntetőknek a szombati demonstrációra, Budapesten, ám ott alig néhányan jelentek meg. A belváros blokádja végül elmaradt, a Várkert Bazárnál pedig pár ezren gyűltek össze, jóval kevesebben, mint a korábbi demonstrációkon. Több tucatnyi vidéki városba is volt tiltakozás, jellemzően pár száz fős részvétellel. A Magyar Szocialista Párt mégis előrelépésként értékeli a szombati tüntetéseket.

Kunhalmi Ágnes (MSZP), országgyűlési képviselő: Azt üzeni a választmány Magyarországnak, hogy ne adjátok fel, az ellenállás folyamatosan növekszik. Csak együttműködve tudnak civilek, szakszervezetek és pártok eredményeket elérni, viszont akkor nem is keveset. Köszönjük mindenkinek, aki tegnap velünk együtt, MSZP-sekkel demonstrált.

R: A HírTV stábját sem hagyták a tüntetők dolgozni, az ECHO TV egyik kameráját pedig meg is rongálták. A rendőrség előállította és garázdaság gyanújával kihallgatta a 37 éves férfit.

Tóth Bertalan, elnök, MSZP: Én nagyon nem örülök annak, hogyha bármilyen erőszakos cselekmény történik, de hát nyilván egy, az sem egy helyes út, hogyha riporterek, újságírók provokálják a tüntetőket.

R: Az LMP szerint a szombati tüntetés vidéken volt látványosabb.

Ungár Péter (LMP), országgyűlési képviselő: Budapesti voltak talán kevesebben, nagyon sok vidékin meg többen voltak, amit én amúgy alapvetően fontosabbnak is tartok, hogy ez egy országos tiltakozás legyen. De e mellett nagyon sok olyan folyamat volt, ami megmutatja azt, hogy ez a rabszolgatörvény, ez a magyar emberek érdekeivel és véleményével ellentétes.

R: A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint az egész magyarság megmozdult.

Kordás László, elnök, Magyar Szakszervezeti Szövetség: Egyre inkább növekszik a sztrájkhajlandóság az emberekben. És nyilvánvalóan azokon a munkahelyeken, ahol élni akarnak a kormánytól kapott rendkívüli kedvezményekkel, a 400 óra túlmunkával, illetve a 36 hónapos munkaidőkeret lehetőségével, ott bizony szembe kell nézni a szakszervezeti összefogás erejével ezeknek a munkáltatóknak.

R: A szakszervezetek azonban nem egységesek. A Munkástanácsok elnöke a Magyar Hírlapnak úgy fogalmazott, a szombati akciók ellenzéki pártpolitikai célokat, és nem a munkavállalók érdekeit szolgálták.

hírTV – Híradó 17:00 – 2019.01.20. 17:05:20 (00:02:20)

A korábbiaknál kevesebb résztvevő ellenére a szocialisták, az LMP és az egyik szakszervezeti tömörülés is sikeresnek tartja a szombati demonstrációkat

Mv: A korábbiaknál kevesebb résztvevő ellenére a szocialisták, az LMP és az egyik szakszervezeti tömörülés is sikeresnek tartja a szombati demonstrációkat. Az MSZP szerint az ellenzéki egység az önkormányzati választásokig is kitarthat.

R: Négy helyre hirdettek meg gyülekezőt a tüntetőknek a szombati demonstrációra, Budapesten, ám ott alig néhányan jelentek meg. A belváros blokádja végül elmaradt, a Várkert Bazárnál pedig pár ezren gyűltek össze, jóval kevesebben, mint a korábbi demonstrációkon. Több tucatnyi vidéki városba is volt tiltakozás, jellemzően pár száz fős részvétellel. A Magyar Szocialista Párt mégis előrelépésként értékeli a szombati tüntetéseket.

Kunhalmi Ágnes (MSZP), országgyűlési képviselő: Azt üzeni a választmány Magyarországnak, hogy ne adjátok fel, az ellenállás folyamatosan növekszik. Csak együttműködve tudnak civilek, szakszervezetek és pártok eredményeket elérni, viszont akkor nem is keveset. Köszönjük mindenkinek, aki tegnap velünk együtt, MSZP-sekkel demonstrált.

R: A HírTV stábját sem hagyták a tüntetők dolgozni, az ECHO TV egyik kameráját pedig meg is rongálták. A rendőrség előállította és garázdaság gyanújával kihallgatta a 37 éves férfit.

Tóth Bertalan, elnök, MSZP: Én nagyon nem örülök annak, hogyha bármilyen erőszakos cselekmény történik, de hát nyilván egy, az sem egy helyes út, hogyha riporterek, újságírók provokálják a tüntetőket.

R: Az LMP szerint a szombati tüntetés vidéken volt látványosabb.

Ungár Péter (LMP), országgyűlési képviselő: Budapesti voltak talán kevesebben, nagyon sok vidékin meg többen voltak, amit én amúgy alapvetően fontosabbnak is tartok, hogy ez egy országos tiltakozás legyen. De e mellett nagyon sok olyan folyamat volt, ami megmutatja azt, hogy ez a rabszolgatörvény, ez a magyar emberek érdekeivel és véleményével ellentétes.

R: A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint az egész magyarság megmozdult.

Kordás László, elnök, Magyar Szakszervezeti Szövetség: Egyre inkább növekszik a sztrájkhajlandóság az emberekben. És nyilvánvalóan azokon a munkahelyeken, ahol élni akarnak a kormánytól kapott rendkívüli kedvezményekkel, a 400 óra túlmunkával, illetve a 36 hónapos munkaidőkeret lehetőségével, ott bizony szembe kell nézni a szakszervezeti összefogás erejével ezeknek a munkáltatóknak.

R: A szakszervezetek azonban nem egységesek. A Munkástanácsok elnöke a Magyar Hírlapnak úgy fogalmazott, a szombati akciók ellenzéki pártpolitikai célokat, és nem a munkavállalók érdekeit szolgálták.

Magyar Hírlap – 2019. 01. 19. (1,2. oldal)

Semmi sem lesz az országos sztrájkból

A tüntetők most azokkal fognak össze, akik csökkentették a munkabérek vásárlóértékét

Korompay Csilla

Kóka János nevű miniszterük békáknak nevezte a közszolgálati dolgozókat, akiknek nincs beleszólásuk a mocsár lecsapolásába – idézte fel Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke lapunknak annak kapcsán, hogy a szakszervezetek most az ellenzékkel összefogva kormányt akarnak buktatni.

– mondta lapunknak palkovics imre, a munkástanácsok elnöke

A szakszervezetek, kilépve szerepkörükből, a harmatgyenge ellenzékkel összekapaszkodva kormányt óhajtanak buktatni

Palkovics: Semmi sem lesz az országos sztrájkból

„Azokkal kapaszkodnak össze, akiknek kormányzása idején túlfogyasztással vádolták a munkavállalókat, és két számjegyű inflációval csökkentették a bérek vásárlóértéké

„Pártpolitikai célú akciónak tartom a szombati megmozdulásokat, amelyek nem szolgálják a munkavállalók érdekében megfogalmazott szakszervezeti célokat” – hangsúlyozta a Magyar Hírlapnak nyilatkozva Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke.

Hozzátette: nem várható a társadalom széleskörű támogatottsága egy ilyen akcióhoz, ahol a szakszervezetek, kilépve szerepkörükből és eredeti követeléseikből, a harmatgyenge ellenzékkel összekapaszkodva kormányt óhajtanak buktatni. „Azokkal kapaszkodnak össze, akiknek kormányzása idején túlfogyasztással vádolták a munkavállalókat, és Csillag István akkori gazdasági miniszter úgy vélte, a reálkereset csökkentése a versenyképesség záloga” – emlékeztetett a konföderáció elnöke. Felidézte: akkoriban ezért csökkentették is a bérek vásárlóértékét a két számjegyű inflációval, és nem a két számjegyű bérnövekedés időszaka volt. „Kóka János nevű miniszterük pedig békáknak nevezte a közszolgálati dolgozókat, akiknek nincs beleszólásuk a munkahelyeik ügyeibe, a mocsár lecsapolásába” – folytatta Palkovics Imre. Rámutatott: eladósították az országot, csak a nemzetközi befektetők érdekét harsogták, amely szerintük egy a nemzetével, emellett megtagadták határon túlra szakadt testvéreinket. Most pedig szintén a nemzet érdekei elé akarják helyezni a gazdáik érdekeit a kormány megbuktatásával – hangoztatta a Munkástanácsok elnöke.

Kitért arra is, hogy amikor először nagymértékű minimálbér-emelést javasolt a kormány, ezek a szakszervezetek, amelyek most keveslik a nyolcszázalékos minimálbér- és garantált bér minimum-emelést, még kórusban jajveszékeltek a munkáltatókkal, hogy tömeges munkanélküliség lesz. „A vasárnapi boltzárat szintén a befektetők érdekében követelték eltörölni, hogy a munkavállalóknak vasárnap is kelljen dolgozniuk, most meg krokodilkönnyeket hullatva rabszolgatörvényeznek.

Ez abszurd” – jelentette ki Palkovics Imre.

Az országos sztrájkból semmi nem lesz – vélekedett –, hacsak a helyi munkabeszüntetésekre a propagandasajtójuk nem hivatkozik mint országos és általános sztrájkra.

A menetrendszerűen bekövetkező győri Audi-bérvitának pedig semmi köze a túlóratörvényhez – fűzte hozzá. Megjegyezte ugyanakkor: sajnálatos, hogy a kormány nem hajlandó tárgyalni a szakszervezetek azon részével sem, akik pártsemlegesen, pragmatikusan a munkavállalók érdekeit igyekeznek megvitatni. Nemcsak a túlmunka szabályozásával vannak gondjaink, de egy millimétert nem megy előre a korkedvezményes nyugdíj helyébe lépő új rendszer ügye – vetette fel a Munkástanácsok vezetője. Közölte, számos kérdésben egyetértenek a pártpolitikai terepre tévedt szakszervezeti kollégák felvetéseivel.

Érdemi párbeszédre lenne szükség a konfliktusok kezelésére, amely párbeszédben a kormánynak, a munkaadóknak, a szakszervezeteknek kell részt venniük, és semmi helye a politikai pártoknak és az úgynevezett civil szervezeteknek – szögezte le. Mint fogalmazott: ”Ők akkor kerülhetnek tárgyalási pozícióba, ha megszerzik a végrehajtó hatalmat, ám a jelek szerint erre még várniuk kell, a kormánybuktatás érdeklődés hiányában ismét elmarad.”

KA: Fehér sapkák, kétszínű lelkek. Kunhalmi Ágnes, Vadai Ágnes, Szél Bernadett és Szabó Tímea és pártjaik is meglovagolnák a szakszervezetek próbálkozásait

KA: Idegen érdekeket szolgálnak az akciókat szervezők Palkovics Imre szeri

Beágyazott cikkek:

Nem a dolgozókért küzd az ellenzék

Nem tartja elfogadhatónak a magyarok többsége – 55 százaléka – az általános sztrájkot, mert úgy látja, az ország működésének és békéjének aránytalan sérelmével járna – derül ki a Századvég friss közvélemény-kutatásából. Az elmúlt időszak demonstrációival kapcsolatban a megkérdezettek hatvan százaléka úgy vélte: az ellenzéki politikusok a hatalomra jutás érdekében használják fel a tüntetések adta szereplési lehetőséget. Csupán a válaszadók 31 százaléka látja úgy, hogy az ellenzékiek őszintén kiállnak az emberek mellett a túlóratörvény ügyében. Csak a magukat baloldalinak vallók körében vannak többségben azok, akik szerint őszinték az ellenzéki politikusok (53 százalék), a középen állók és a jobboldaliak döntő többsége (52, illetve 82 százaléka) szerint is a hatalomra jutás érdekében vesznek részt az ellenzékiek a demonstrációkon.

A mára a fővárosba és a megyeszékhelyekre szervezett akciók közösségi oldalain továbbra is alacsony a részvételi szándékukat jelzők száma.

24 óra – 2019. 01. 19. (12. oldal)

Csak egy életet él, aki nem olvas

Kalandregényeiből remek filmeket, sorozatokat lehetne készíteni

Pataki Tamás

A nagy játszma, Kartal, A sánta bölény, Az a híres Háry János és sorolhatnánk a mindenki által ismert címeket, Rónaszegi Miklós, a rendszerváltás előtti időszak népszerű írójának a   műveit. Ífjúsági regényein nemzedékek nőttek fel, 1990-ben viszont Magyarország egyik legsikeresebb írója egyik percről a másikra eltűnt a közéletből.

IRODALOM Talán megunta a sikert? Vagy szúrta valakinek a szemét? A több millió példányszámban megjelent Delfin sorozat kitalálóját és szerkesztőjét éppen a rendszerváltáskor nyugdíjazták a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadónál. Műveit utána sem ott, sem máshol nem adták ki, nemsokára pedig a népszerű sorozat is megszűnt. Elhallgattatása mögött Rónaszegi Miklós tudatos kultúrpolitikai döntést sejt.

A 88 éves íróval budapesti lakásában találkoztunk, az íróasztala mellett foglaltunk helyet, amin már régóta nem ír. Első regényét, A nagy játszmát (1955) Benyovszky Móricról írta, de történelmi kalandregényei témáit sosem tervezte meg előre, egyszerűen csak megragadta egy történelmi pillanat, és nem eresztette. – Amikor a Színház az egész világ című Shakespeare-életrajzot írtam, akkor éppen angol korszakom volt, amikor a Kartal-sorozatot, akkor pedig a magyar középkor érdekelt. Alkotómunkámban sohasem volt egyfajta hideg-rideg tervszerűség. Mesélni akartam, mert a mesélés kegyelmi állapot. Az írói tehetség lényege is abban rejlik, vajon le tudom-e kötni eléggé az olvasót, hogy feltárjak előtte egy másik életet, amit aztán a sajátjaként él át. Mert a jó könyv nem csupán annyi, amennyit az író beleálmodott, az is benne van, amit az olvasó fantáziája felfedez benne. Nemhiába mondják: egy olvasó ezernyi életet megél, mielőtt meghal, de aki nem olvas, hát ő bizony csak egyet – fejti ki gondolatait Rónaszegi Miklós, akinek még rengeteg könyvötlete támadt a kilencvenes években, ám kiadó híján nem gyürkőzött neki ezeknek, mivel képtelen az íróasztalfióknak írni.

Viszont magánkiadással próbálkozott, ám ekkor szembetalálta magát a könyvterjesztő cégek cinikusságával és elutasításával, könyveit a könyvesboltok legalsó polcaira helyezték, és elterjedt az a mendemonda, miszerint ,,Rónaszegi eladhatatlan”. Most mégis megjelent egy új kötete, az Olvasgatni való című gyűjtemény, amely versekből, novellákból, színdarabokból, úgynevezett színesekből áll, és felnőtteknek szól. Az író már harminc éve várt erre a kötetre. – A rendszerváltás előtt ugyanis az ifjúsági regényeken kívül felnőttregénnyel is próbálkoztam volna, de akkoriban lehetetlen volt az „átjárás”, és ifjúsági íróként legalább engedtek dolgozni. A rendszerváltástól nagyobb alkotói szabadságot és az aczéli kultúrpolitika megszűnését reméltem – mondja Rónaszegi Miklós, akit a Kádárkorszakban az aczéli „tűrt” kategóriába soroltak, mert 1956-ban a Könyvkiadói Munkástanács elnökévé választották, ezt a kommunisták sohasem tudták neki megbocsátani. – Édesanyám felvidéki parasztlány volt, és mindig azt mondta: „Fiam, sose hallgass a kommunistákra, mert azok azt mondják: minden közös, de utána hozzáteszik, hogy ami az enyém, az nem a tiéd.” A tanács elnökeként kijelentettem: a Móra kiadó nem volt és nem is lesz politikai kiadó, tehát senkinek sem kell attól tartania, hogy elveszíti az állását. Ez viszont semmit nem számított a későbbiekben – emlékezett vissza az író, aki a sors fintorának tekinti, hogy a rendszerváltás után került egyfajta „tiltott” kategóriába.

Ennek oka pedig a korábbi népszerűsége lehetett. A hetvenes években, amikor a Vivát, Benyovszky! Című csehszlovák–magyar koprodukciót forgatták, nem az ő több százezer példányban eladott könyvéből írták a forgatókönyvet, a mindenki által ismert regény szerzőjét meg sem keresték ez ügyben. Viszont a Kismaszatfilm, amelynek forgatókönyve a Gézengúzok című regényéből készült, Európa-szerte ismert, díjnyertes film lett, és egy időben a német ZDF televízió is rendszeresen sugározta.

Ifjúsági, történelmi kalandregényeiből remek filmeket, sorozatokat lehetne készíteni, hiszen Magyarországon ez lényegében ismeretlen műfaj. – A magyar történelemmel foglalkozó Kartal-sorozatomból épp most készült volna egy ifjúsági film forgatókönyve, de a Filmalap visszadobta a pályázatot – magyarázza az író, akinek történelmi regényei szlovák, cseh, német, görög, orosz és spanyol kiadásban is megjelentek, utóbbi nyelven hatszor is kiadták Az a híres Háry János című meseregényét.

Szerkesztői munkásságáért 2015-ben megkapta a Magyar Arany Érdemkereszt állami kitüntetést, de az életművéért, Magyarországon és külföldön is elismert sikeres regényeiért művészeti díjra sosem terjesztették fel. Könyvei nagy részét pedig legfeljebb antikváriumokban találhatjuk meg, hiszen azóta sem adták ki újra őket.

KA:Rónaszegi Miklós úgy érzi, tudatos agyonhallgatás áldozata lett a 90-es években

Békés Megyei Hírlap – 2019. 01. 19. (12. oldal)

Csak egy életet él, aki nem olvas

Kalandregényeiből remek filmeket, sorozatokat lehetne készíteni

Pataki Tamás

A nagy játszma, Kartal, A sánta bölény, Az a híres Háry János és sorolhatnánk a mindenki által ismert címeket, Rónaszegi Miklós, a rendszerváltás előtti időszak népszerű írójának a   műveit. Ífjúsági regényein nemzedékek nőttek fel, 1990-ben viszont Magyarország egyik legsikeresebb írója egyik percről a másikra eltűnt a közéletből.

IRODALOM Talán megunta a sikert? Vagy szúrta valakinek a szemét? A több millió példányszámban megjelent Delfin sorozat kitalálóját és szerkesztőjét éppen a rendszerváltáskor nyugdíjazták a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadónál. Műveit utána sem ott, sem máshol nem adták ki, nemsokára pedig a népszerű sorozat is megszűnt. Elhallgattatása mögött Rónaszegi Miklós tudatos kultúrpolitikai döntést sejt.

A 88 éves íróval budapesti lakásában találkoztunk, az íróasztala mellett foglaltunk helyet, amin már régóta nem ír. Első regényét, A nagy játszmát (1955) Benyovszky Móricról írta, de történelmi kalandregényei témáit sosem tervezte meg előre, egyszerűen csak megragadta egy történelmi pillanat, és nem eresztette. – Amikor a Színház az egész világ című Shakespeare-életrajzot írtam, akkor éppen angol korszakom volt, amikor a Kartal-sorozatot, akkor pedig a magyar középkor érdekelt. Alkotómunkámban sohasem volt egyfajta hideg-rideg tervszerűség. Mesélni akartam, mert a mesélés kegyelmi állapot. Az írói tehetség lényege is abban rejlik, vajon le tudom-e kötni eléggé az olvasót, hogy feltárjak előtte egy másik életet, amit aztán a sajátjaként él át. Mert a jó könyv nem csupán annyi, amennyit az író beleálmodott, az is benne van, amit az olvasó fantáziája felfedez benne. Nemhiába mondják: egy olvasó ezernyi életet megél, mielőtt meghal, de aki nem olvas, hát ő bizony csak egyet – fejti ki gondolatait Rónaszegi Miklós, akinek még rengeteg könyvötlete támadt a kilencvenes években, ám kiadó híján nem gyürkőzött neki ezeknek, mivel képtelen az íróasztalfióknak írni.

Viszont magánkiadással próbálkozott, ám ekkor szembetalálta magát a könyvterjesztő cégek cinikusságával és elutasításával, könyveit a könyvesboltok legalsó polcaira helyezték, és elterjedt az a mendemonda, miszerint ,,Rónaszegi eladhatatlan”. Most mégis megjelent egy új kötete, az Olvasgatni való című gyűjtemény, amely versekből, novellákból, színdarabokból, úgynevezett színesekből áll, és felnőtteknek szól. Az író már harminc éve várt erre a kötetre. – A rendszerváltás előtt ugyanis az ifjúsági regényeken kívül felnőttregénnyel is próbálkoztam volna, de akkoriban lehetetlen volt az „átjárás”, és ifjúsági íróként legalább engedtek dolgozni. A rendszerváltástól nagyobb alkotói szabadságot és az aczéli kultúrpolitika megszűnését reméltem – mondja Rónaszegi Miklós, akit a Kádárkorszakban az aczéli „tűrt” kategóriába soroltak, mert 1956-ban a Könyvkiadói Munkástanács elnökévé választották, ezt a kommunisták sohasem tudták neki megbocsátani. – Édesanyám felvidéki parasztlány volt, és mindig azt mondta: „Fiam, sose hallgass a kommunistákra, mert azok azt mondják: minden közös, de utána hozzáteszik, hogy ami az enyém, az nem a tiéd.” A tanács elnökeként kijelentettem: a Móra kiadó nem volt és nem is lesz politikai kiadó, tehát senkinek sem kell attól tartania, hogy elveszíti az állását. Ez viszont semmit nem számított a későbbiekben – emlékezett vissza az író, aki a sors fintorának tekinti, hogy a rendszerváltás után került egyfajta „tiltott” kategóriába.

Ennek oka pedig a korábbi népszerűsége lehetett. A hetvenes években, amikor a Vivát, Benyovszky! Című csehszlovák–magyar koprodukciót forgatták, nem az ő több százezer példányban eladott könyvéből írták a forgatókönyvet, a mindenki által ismert regény szerzőjét meg sem keresték ez ügyben. Viszont a Kismaszatfilm, amelynek forgatókönyve a Gézengúzok című regényéből készült, Európa-szerte ismert, díjnyertes film lett, és egy időben a német ZDF televízió is rendszeresen sugározta.

Ifjúsági, történelmi kalandregényeiből remek filmeket, sorozatokat lehetne készíteni, hiszen Magyarországon ez lényegében ismeretlen műfaj. – A magyar történelemmel foglalkozó Kartal-sorozatomból épp most készült volna egy ifjúsági film forgatókönyve, de a Filmalap visszadobta a pályázatot – magyarázza az író, akinek történelmi regényei szlovák, cseh, német, görög, orosz és spanyol kiadásban is megjelentek, utóbbi nyelven hatszor is kiadták Az a híres Háry János című meseregényét.

Szerkesztői munkásságáért 2015-ben megkapta a Magyar Arany Érdemkereszt állami kitüntetést, de az életművéért, Magyarországon és külföldön is elismert sikeres regényeiért művészeti díjra sosem terjesztették fel. Könyvei nagy részét pedig legfeljebb antikváriumokban találhatjuk meg, hiszen azóta sem adták ki újra őket.

KA: Rónaszegi Miklós úgy érzi, tudatos agyonhallgatás áldozata lett a 90-es években

Dunántúli Napló – 2019. 01. 19. (12. oldal)

Csak egy életet él, aki nem olvas

Kalandregényeiből remek filmeket, sorozatokat lehetne készíteni

Pataki Tamás

A nagy játszma, Kartal, A sánta bölény, Az a híres Háry János és sorolhatnánk a mindenki által ismert címeket, Rónaszegi Miklós, a rendszerváltás előtti időszak népszerű írójának a   műveit. Ífjúsági regényein nemzedékek nőttek fel, 1990-ben viszont Magyarország egyik legsikeresebb írója egyik percről a másikra eltűnt a közéletből.

IRODALOM Talán megunta a sikert? Vagy szúrta valakinek a szemét? A több millió példányszámban megjelent Delfin sorozat kitalálóját és szerkesztőjét éppen a rendszerváltáskor nyugdíjazták a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadónál. Műveit utána sem ott, sem máshol nem adták ki, nemsokára pedig a népszerű sorozat is megszűnt. Elhallgattatása mögött Rónaszegi Miklós tudatos kultúrpolitikai döntést sejt.

A 88 éves íróval budapesti lakásában találkoztunk, az íróasztala mellett foglaltunk helyet, amin már régóta nem ír. Első regényét, A nagy játszmát (1955) Benyovszky Móricról írta, de történelmi kalandregényei témáit sosem tervezte meg előre, egyszerűen csak megragadta egy történelmi pillanat, és nem eresztette. – Amikor a Színház az egész világ című Shakespeare-életrajzot írtam, akkor éppen angol korszakom volt, amikor a Kartal-sorozatot, akkor pedig a magyar középkor érdekelt. Alkotómunkámban sohasem volt egyfajta hideg-rideg tervszerűség. Mesélni akartam, mert a mesélés kegyelmi állapot. Az írói tehetség lényege is abban rejlik, vajon le tudom-e kötni eléggé az olvasót, hogy feltárjak előtte egy másik életet, amit aztán a sajátjaként él át. Mert a jó könyv nem csupán annyi, amennyit az író beleálmodott, az is benne van, amit az olvasó fantáziája felfedez benne. Nemhiába mondják: egy olvasó ezernyi életet megél, mielőtt meghal, de aki nem olvas, hát ő bizony csak egyet – fejti ki gondolatait Rónaszegi Miklós, akinek még rengeteg könyvötlete támadt a kilencvenes években, ám kiadó híján nem gyürkőzött neki ezeknek, mivel képtelen az íróasztalfióknak írni.

Viszont magánkiadással próbálkozott, ám ekkor szembetalálta magát a könyvterjesztő cégek cinikusságával és elutasításával, könyveit a könyvesboltok legalsó polcaira helyezték, és elterjedt az a mendemonda, miszerint ,,Rónaszegi eladhatatlan”. Most mégis megjelent egy új kötete, az Olvasgatni való című gyűjtemény, amely versekből, novellákból, színdarabokból, úgynevezett színesekből áll, és felnőtteknek szól. Az író már harminc éve várt erre a kötetre. – A rendszerváltás előtt ugyanis az ifjúsági regényeken kívül felnőttregénnyel is próbálkoztam volna, de akkoriban lehetetlen volt az „átjárás”, és ifjúsági íróként legalább engedtek dolgozni. A rendszerváltástól nagyobb alkotói szabadságot és az aczéli kultúrpolitika megszűnését reméltem – mondja Rónaszegi Miklós, akit a Kádárkorszakban az aczéli „tűrt” kategóriába soroltak, mert 1956-ban a Könyvkiadói Munkástanács elnökévé választották, ezt a kommunisták sohasem tudták neki megbocsátani. – Édesanyám felvidéki parasztlány volt, és mindig azt mondta: „Fiam, sose hallgass a kommunistákra, mert azok azt mondják: minden közös, de utána hozzáteszik, hogy ami az enyém, az nem a tiéd.” A tanács elnökeként kijelentettem: a Móra kiadó nem volt és nem is lesz politikai kiadó, tehát senkinek sem kell attól tartania, hogy elveszíti az állását. Ez viszont semmit nem számított a későbbiekben – emlékezett vissza az író, aki a sors fintorának tekinti, hogy a rendszerváltás után került egyfajta „tiltott” kategóriába.

Ennek oka pedig a korábbi népszerűsége lehetett. A hetvenes években, amikor a Vivát, Benyovszky! Című csehszlovák–magyar koprodukciót forgatták, nem az ő több százezer példányban eladott könyvéből írták a forgatókönyvet, a mindenki által ismert regény szerzőjét meg sem keresték ez ügyben. Viszont a Kismaszatfilm, amelynek forgatókönyve a Gézengúzok című regényéből készült, Európa-szerte ismert, díjnyertes film lett, és egy időben a német ZDF televízió is rendszeresen sugározta.

Ifjúsági, történelmi kalandregényeiből remek filmeket, sorozatokat lehetne készíteni, hiszen Magyarországon ez lényegében ismeretlen műfaj. – A magyar történelemmel foglalkozó Kartal-sorozatomból épp most készült volna egy ifjúsági film forgatókönyve, de a Filmalap visszadobta a pályázatot – magyarázza az író, akinek történelmi regényei szlovák, cseh, német, görög, orosz és spanyol kiadásban is megjelentek, utóbbi nyelven hatszor is kiadták Az a híres Háry János című meseregényét.

Szerkesztői munkásságáért 2015-ben megkapta a Magyar Arany Érdemkereszt állami kitüntetést, de az életművéért, Magyarországon és külföldön is elismert sikeres regényeiért művészeti díjra sosem terjesztették fel. Könyvei nagy részét pedig legfeljebb antikváriumokban találhatjuk meg, hiszen azóta sem adták ki újra őket.

KA:Rónaszegi Miklós úgy érzi, tudatos agyonhallgatás áldozata lett a 90-es években

Dunaújvárosi Hírlap – 2019. 01. 19. (12. oldal)

Csak egy életet él, aki nem olvas

Kalandregényeiből remek filmeket, sorozatokat lehetne készíteni

Pataki Tamás

A nagy játszma, Kartal, A sánta bölény, Az a híres Háry János és sorolhatnánk a mindenki által ismert címeket, Rónaszegi Miklós, a rendszerváltás előtti időszak népszerű írójának a   műveit. Ifjúsági regényein nemzedékek nőttek fel, 1990-ben viszont Magyarország egyik legsikeresebb írója egyik percről a másikra eltűnt a közéletből.

IRODALOM Talán megunta a sikert? Vagy szúrta valakinek a szemét? A több millió példányszámban megjelent Delfin sorozat kitalálóját és szerkesztőjét éppen a rendszerváltáskor nyugdíjazták a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadónál. Műveit utána sem ott, sem máshol nem adták ki, nemsokára pedig a népszerű sorozat is megszűnt. Elhallgattatása mögött Rónaszegi Miklós tudatos kultúrpolitikai döntést sejt.

A 88 éves íróval budapesti lakásában találkoztunk, az íróasztala mellett foglaltunk helyet, amin már régóta nem ír. Első regényét, A nagy játszmát (1955) Benyovszky Móricról írta, de történelmi kalandregényei témáit sosem tervezte meg előre, egyszerűen csak megragadta egy történelmi pillanat, és nem eresztette. – Amikor a Színház az egész világ című Shakespeare-életrajzot írtam, akkor éppen angol korszakom volt, amikor a Kartal-sorozatot, akkor pedig a magyar középkor érdekelt. Alkotómunkámban sohasem volt egyfajta hideg-rideg tervszerűség. Mesélni akartam, mert a mesélés kegyelmi állapot. Az írói tehetség lényege is abban rejlik, vajon le tudom-e kötni eléggé az olvasót, hogy feltárjak előtte egy másik életet, amit aztán a sajátjaként él át. Mert a jó könyv nem csupán annyi, amennyit az író beleálmodott, az is benne van, amit az olvasó fantáziája felfedez benne. Nemhiába mondják: egy olvasó ezernyi életet megél, mielőtt meghal, de aki nem olvas, hát ő bizony csak egyet – fejti ki gondolatait Rónaszegi Miklós, akinek még rengeteg könyvötlete támadt a kilencvenes években, ám kiadó híján nem gyürkőzött neki ezeknek, mivel képtelen az íróasztalfióknak írni.

Viszont magánkiadással próbálkozott, ám ekkor szembetalálta magát a könyvterjesztő cégek cinikusságával és elutasításával, könyveit a könyvesboltok legalsó polcaira helyezték, és elterjedt az a mendemonda, miszerint ,,Rónaszegi eladhatatlan”. Most mégis megjelent egy új kötete, az Olvasgatni való című gyűjtemény, amely versekből, novellákból, színdarabokból, úgynevezett színesekből áll, és felnőtteknek szól. Az író már harminc éve várt erre a kötetre. – A rendszerváltás előtt ugyanis az ifjúsági regényeken kívül felnőttregénnyel is próbálkoztam volna, de akkoriban lehetetlen volt az „átjárás”, és ifjúsági íróként legalább engedtek dolgozni. A rendszerváltástól nagyobb alkotói szabadságot és az aczéli kultúrpolitika megszűnését reméltem – mondja Rónaszegi Miklós, akit a Kádárkorszakban az aczéli „tűrt” kategóriába soroltak, mert 1956-ban a Könyvkiadói Munkástanács elnökévé választották, ezt a kommunisták sohasem tudták neki megbocsátani. – Édesanyám felvidéki parasztlány volt, és mindig azt mondta: „Fiam, sose hallgass a kommunistákra, mert azok azt mondják: minden közös, de utána hozzáteszik, hogy ami az enyém, az nem a tiéd.” A tanács elnökeként kijelentettem: a Móra kiadó nem volt és nem is lesz politikai kiadó, tehát senkinek sem kell attól tartania, hogy elveszíti az állását. Ez viszont semmit nem számított a későbbiekben – emlékezett vissza az író, aki a sors fintorának tekinti, hogy a rendszerváltás után került egyfajta „tiltott” kategóriába.

Ennek oka pedig a korábbi népszerűsége lehetett. A hetvenes években, amikor a Vivát, Benyovszky! Című csehszlovák–magyar koprodukciót forgatták, nem az ő több százezer példányban eladott könyvéből írták a forgatókönyvet, a mindenki által ismert regény szerzőjét meg sem keresték ez ügyben. Viszont a Kismaszatfilm, amelynek forgatókönyve a Gézengúzok című regényéből készült, Európa-szerte ismert, díjnyertes film lett, és egy időben a német ZDF televízió is rendszeresen sugározta.

Ifjúsági, történelmi kalandregényeiből remek filmeket, sorozatokat lehetne készíteni, hiszen Magyarországon ez lényegében ismeretlen műfaj. – A magyar történelemmel foglalkozó Kartal-sorozatomból épp most készült volna egy ifjúsági film forgatókönyve, de a Filmalap visszadobta a pályázatot – magyarázza az író, akinek történelmi regényei szlovák, cseh, német, görög, orosz és spanyol kiadásban is megjelentek, utóbbi nyelven hatszor is kiadták Az a híres Háry János című meseregényét.

Szerkesztői munkásságáért 2015-ben megkapta a Magyar Arany Érdemkereszt állami kitüntetést, de az életművéért, Magyarországon és külföldön is elismert sikeres regényeiért művészeti díjra sosem terjesztették fel. Könyvei nagy részét pedig legfeljebb antikváriumokban találhatjuk meg, hiszen azóta sem adták ki újra őket.

KA: Rónaszegi Miklós úgy érzi, tudatos agyonhallgatás áldozata lett a 90-es években

Heves Megyei Hírlap – 2019. 01. 19. (12. oldal)

Csak egy életet él, aki nem olvas

Kalandregényeiből remek filmeket, sorozatokat lehetne készíteni

A nagy játszma, Kartal, A sánta bölény, Az a híres Háry János és sorolhatnánk a mindenki által ismert címeket, Rónaszegi Miklós, a rendszerváltás előtti időszak népszerű írójának a   műveit. Ifjúsági regényein nemzedékek nőttek fel, 1990-ben viszont Magyarország egyik legsikeresebb írója egyik percről a másikra eltűnt a közéletből.

IRODALOM Talán megunta a sikert? Vagy szúrta valakinek a szemét? A több millió példányszámban megjelent Delfin sorozat kitalálóját és szerkesztőjét éppen a rendszerváltáskor nyugdíjazták a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadónál. Műveit utána sem ott, sem máshol nem adták ki, nemsokára pedig a népszerű sorozat is megszűnt. Elhallgattatása mögött Rónaszegi Miklós tudatos kultúrpolitikai döntést sejt.

A 88 éves íróval budapesti lakásában találkoztunk, az íróasztala mellett foglaltunk helyet, amin már régóta nem ír. Első regényét, A nagy játszmát (1955) Benyovszky Móricról írta, de történelmi kalandregényei témáit sosem tervezte meg előre, egyszerűen csak megragadta egy történelmi pillanat, és nem eresztette. – Amikor a Színház az egész világ című Shakespeare-életrajzot írtam, akkor éppen angol korszakom volt, amikor a Kartal-sorozatot, akkor pedig a magyar középkor érdekelt. Alkotómunkámban sohasem volt egyfajta hideg-rideg tervszerűség. Mesélni akartam, mert a mesélés kegyelmi állapot. Az írói tehetség lényege is abban rejlik, vajon le tudom-e kötni eléggé az olvasót, hogy feltárjak előtte egy másik életet, amit aztán a sajátjaként él át. Mert a jó könyv nem csupán annyi, amennyit az író beleálmodott, az is benne van, amit az olvasó fantáziája felfedez benne. Nemhiába mondják: egy olvasó ezernyi életet megél, mielőtt meghal, de aki nem olvas, hát ő bizony csak egyet – fejti ki gondolatait Rónaszegi Miklós, akinek még rengeteg könyvötlete támadt a kilencvenes években, ám kiadó híján nem gyürkőzött neki ezeknek, mivel képtelen az íróasztalfióknak írni.

Viszont magánkiadással próbálkozott, ám ekkor szembetalálta magát a könyvterjesztő cégek cinikusságával és elutasításával, könyveit a könyvesboltok legalsó polcaira helyezték, és elterjedt az a mendemonda, miszerint ,,Rónaszegi eladhatatlan”. Most mégis megjelent egy új kötete, az Olvasgatni való című gyűjtemény, amely versekből, novellákból, színdarabokból, úgynevezett színesekből áll, és felnőtteknek szól. Az író már harminc éve várt erre a kötetre. – A rendszerváltás előtt ugyanis az ifjúsági regényeken kívül felnőttregénnyel is próbálkoztam volna, de akkoriban lehetetlen volt az „átjárás”, és ifjúsági íróként legalább engedtek dolgozni. A rendszerváltástól nagyobb alkotói szabadságot és az aczéli kultúrpolitika megszűnését reméltem – mondja Rónaszegi Miklós, akit a Kádárkorszakban az aczéli „tűrt” kategóriába soroltak, mert 1956-ban a Könyvkiadói Munkástanács elnökévé választották, ezt a kommunisták sohasem tudták neki megbocsátani. – Édesanyám felvidéki parasztlány volt, és mindig azt mondta: „Fiam, sose hallgass a kommunistákra, mert azok azt mondják: minden közös, de utána hozzáteszik, hogy ami az enyém, az nem a tiéd.” A tanács elnökeként kijelentettem: a Móra kiadó nem volt és nem is lesz politikai kiadó, tehát senkinek sem kell attól tartania, hogy elveszíti az állását. Ez viszont semmit nem számított a későbbiekben – emlékezett vissza az író, aki a sors fintorának tekinti, hogy a rendszerváltás után került egyfajta „tiltott” kategóriába.

Ennek oka pedig a korábbi népszerűsége lehetett. A hetvenes években, amikor a Vivát, Benyovszky! Című csehszlovák–magyar koprodukciót forgatták, nem az ő több százezer példányban eladott könyvéből írták a forgatókönyvet, a mindenki által ismert regény szerzőjét meg sem keresték ez ügyben. Viszont a Kismaszatfilm, amelynek forgatókönyve a Gézengúzok című regényéből készült, Európa-szerte ismert, díjnyertes film lett, és egy időben a német ZDF televízió is rendszeresen sugározta.

Ifjúsági, történelmi kalandregényeiből remek filmeket, sorozatokat lehetne készíteni, hiszen Magyarországon ez lényegében ismeretlen műfaj. – A magyar történelemmel foglalkozó Kartal-sorozatomból épp most készült volna egy ifjúsági film forgatókönyve, de a Filmalap visszadobta a pályázatot – magyarázza az író, akinek történelmi regényei szlovák, cseh, német, görög, orosz és spanyol kiadásban is megjelentek, utóbbi nyelven hatszor is kiadták Az a híres Háry János című meseregényét.

Szerkesztői munkásságáért 2015-ben megkapta a Magyar Arany Érdemkereszt állami kitüntetést, de az életművéért, Magyarországon és külföldön is elismert sikeres regényeiért művészeti díjra sosem terjesztették fel. Könyvei nagy részét pedig legfeljebb antikváriumokban találhatjuk meg, hiszen azóta sem adták ki újra őket.

KA: Rónaszegi Miklós úgy érzi, tudatos agyonhallgatás áldozata lett a 90-es években

Petőfi Népe – 2019. 01. 19. (12. oldal)

Csak egy életet él, aki nem olvas

Kalandregényeiből remek filmeket, sorozatokat lehetne készíteni

Pataki Tamás

A nagy játszma, Kartal, A sánta bölény, Az a híres Háry János és sorolhatnánk a mindenki által ismert címeket, Rónaszegi Miklós, a rendszerváltás előtti időszak népszerű írójának a   műveit. Ífjúsági regényein nemzedékek nőttek fel, 1990-ben viszont Magyarország egyik legsikeresebb írója egyik percről a másikra eltűnt a közéletből.

IRODALOM Talán megunta a sikert? Vagy szúrta valakinek a szemét? A több millió példányszámban megjelent Delfin sorozat kitalálóját és szerkesztőjét éppen a rendszerváltáskor nyugdíjazták a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadónál. Műveit utána sem ott, sem máshol nem adták ki, nemsokára pedig a népszerű sorozat is megszűnt. Elhallgattatása mögött Rónaszegi Miklós tudatos kultúrpolitikai döntést sejt.

A 88 éves íróval budapesti lakásában találkoztunk, az íróasztala mellett foglaltunk helyet, amin már régóta nem ír. Első regényét, A nagy játszmát (1955) Benyovszky Móricról írta, de történelmi kalandregényei témáit sosem tervezte meg előre, egyszerűen csak megragadta egy történelmi pillanat, és nem eresztette.

– Amikor a Színház az egész világ című Shakespeare-életrajzot írtam, akkor éppen angol korszakom volt, amikor a Kartal-sorozatot, akkor pedig a magyar középkor érdekelt. Alkotómunkámban sohasem volt egyfajta hideg-rideg tervszerűség. Mesélni akartam, mert a mesélés kegyelmi állapot. Az írói tehetség lényege is abban rejlik, vajon le tudom-e kötni eléggé az olvasót, hogy feltárjak előtte egy másik életet, amit aztán a sajátjaként él át. Mert a jó könyv nem csupán annyi, amennyit az író beleálmodott, az is benne van, amit az olvasó fantáziája felfedez benne. Nemhiába mondják: egy olvasó ezernyi életet megél, mielőtt meghal, de aki nem olvas, hát ő bizony csak egyet – fejti ki gondolatait Rónaszegi Miklós, akinek még rengeteg könyvötlete támadt a kilencvenes években, ám kiadó híján nem gyürkőzött neki ezeknek, mivel képtelen az íróasztalfióknak írni.

Viszont magánkiadással próbálkozott, ám ekkor szembetalálta magát a könyvterjesztő cégek cinikusságával és elutasításával, könyveit a könyvesboltok legalsó polcaira helyezték, és elterjedt az a mendemonda, miszerint ,,Rónaszegi eladhatatlan”. Most mégis megjelent egy új kötete, az Olvasgatni való című gyűjtemény, amely versekből, novellákból, színdarabokból, úgynevezett színesekből áll, és felnőtteknek szól. Az író már harminc éve várt erre a kötetre. – A rendszerváltás előtt ugyanis az ifjúsági regényeken kívül felnőttregénnyel is próbálkoztam volna, de akkoriban lehetetlen volt az „átjárás”, és ifjúsági íróként legalább engedtek dolgozni. A rendszerváltástól nagyobb alkotói szabadságot és az aczéli kultúrpolitika megszűnését reméltem – mondja Rónaszegi Miklós, akit a Kádárkorszakban az aczéli „tűrt” kategóriába soroltak, mert 1956-ban a Könyvkiadói Munkástanács elnökévé választották, ezt a kommunisták sohasem tudták neki megbocsátani. – Édesanyám felvidéki parasztlány volt, és mindig azt mondta: „Fiam, sose hallgass a kommunistákra, mert azok azt mondják: minden közös, de utána hozzáteszik, hogy ami az enyém, az nem a tiéd.” A tanács elnökeként kijelentettem: a Móra kiadó nem volt és nem is lesz politikai kiadó, tehát senkinek sem kell attól tartania, hogy elveszíti az állását. Ez viszont semmit nem számított a későbbiekben – emlékezett vissza az író, aki a sors fintorának tekinti, hogy a rendszerváltás után került egyfajta „tiltott” kategóriába.

Ennek oka pedig a korábbi népszerűsége lehetett. A hetvenes években, amikor a Vivát, Benyovszky! Című csehszlovák–magyar koprodukciót forgatták, nem az ő több százezer példányban eladott könyvéből írták a forgatókönyvet, a mindenki által ismert regény szerzőjét meg sem keresték ez ügyben. Viszont a Kismaszatfilm, amelynek forgatókönyve a Gézengúzok című regényéből készült, Európa-szerte ismert, díjnyertes film lett, és egy időben a német ZDF televízió is rendszeresen sugározta.

Ifjúsági, történelmi kalandregényeiből remek filmeket, sorozatokat lehetne készíteni, hiszen Magyarországon ez lényegében ismeretlen műfaj. – A magyar történelemmel foglalkozó Kartal-sorozatomból épp most készült volna egy ifjúsági film forgatókönyve, de a Filmalap visszadobta a pályázatot – magyarázza az író, akinek történelmi regényei szlovák, cseh, német, görög, orosz és spanyol kiadásban is megjelentek, utóbbi nyelven hatszor is kiadták Az a híres Háry János című meseregényét.

Szerkesztői munkásságáért 2015-ben megkapta a Magyar Arany Érdemkereszt állami kitüntetést, de az életművéért, Magyarországon és külföldön is elismert sikeres regényeiért művészeti díjra sosem terjesztették fel. Könyvei nagy részét pedig legfeljebb antikváriumokban találhatjuk meg, hiszen azóta sem adták ki újra őket.

KA: Rónaszegi Miklós úgy érzi, tudatos agyonhallgatás áldozata lett a 90-es években

Somogyi Hírlap – 2019. 01. 19. (12. oldal)

Csak egy életet él, aki nem olvas

Kalandregényeiből remek filmeket, sorozatokat lehetne készíteni

Pataki Tamás

A nagy játszma, Kartal, A sánta bölény, Az a híres Háry János és sorolhatnánk a mindenki által ismert címeket, Rónaszegi Miklós, a rendszerváltás előtti időszak népszerű írójának a   műveit. Ífjúsági regényein nemzedékek nőttek fel, 1990-ben viszont Magyarország egyik legsikeresebb írója egyik percről a másikra eltűnt a közéletből.

IRODALOM Talán megunta a sikert? Vagy szúrta valakinek a szemét? A több millió példányszámban megjelent Delfin sorozat kitalálóját és szerkesztőjét éppen a rendszerváltáskor nyugdíjazták a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadónál. Műveit utána sem ott, sem máshol nem adták ki, nemsokára pedig a népszerű sorozat is megszűnt. Elhallgattatása mögött Rónaszegi Miklós tudatos kultúrpolitikai döntést sejt.

A 88 éves íróval budapesti lakásában találkoztunk, az íróasztala mellett foglaltunk helyet, amin már régóta nem ír. Első regényét, A nagy játszmát (1955) Benyovszky Móricról írta, de történelmi kalandregényei témáit sosem tervezte meg előre, egyszerűen csak megragadta egy történelmi pillanat, és nem eresztette. – Amikor a Színház az egész világ című Shakespeare-életrajzot írtam, akkor éppen angol korszakom volt, amikor a Kartal-sorozatot, akkor pedig a magyar középkor érdekelt. Alkotómunkámban sohasem volt egyfajta hideg-rideg tervszerűség. Mesélni akartam, mert a mesélés kegyelmi állapot. Az írói tehetség lényege is abban rejlik, vajon le tudom-e kötni eléggé az olvasót, hogy feltárjak előtte egy másik életet, amit aztán a sajátjaként él át. Mert a jó könyv nem csupán annyi, amennyit az író beleálmodott, az is benne van, amit az olvasó fantáziája felfedez benne. Nemhiába mondják: egy olvasó ezernyi életet megél, mielőtt meghal, de aki nem olvas, hát ő bizony csak egyet – fejti ki gondolatait Rónaszegi Miklós, akinek még rengeteg könyvötlete támadt a kilencvenes években, ám kiadó híján nem gyürkőzött neki ezeknek, mivel képtelen az íróasztalfióknak írni.

Viszont magánkiadással pró bálkozott, ám ekkor szembetalálta magát a könyvterjesztő cégek cinikusságával és elutasításával, könyveit a könyvesboltok legalsó polcaira helyezték, és elterjedt az a mendemonda, miszerint ,,Rónaszegi eladhatatlan”. Most mégis megjelent egy új kötete, az Olvasgatni való című gyűjtemény, amely versekből, novellákból, színdarabokból, úgynevezett színesekből áll, és felnőtteknek szól. Az író már harminc éve várt erre a kötetre. – A rendszerváltás előtt ugyanis az ifjúsági regényeken kívül felnőttregénnyel is próbálkoztam volna, de akkoriban lehetetlen volt az „átjárás”, és ifjúsági íróként legalább engedtek dolgozni. A rendszerváltástól nagyobb alkotói szabadságot és az aczéli kultúrpolitika megszűnését reméltem – mondja Rónaszegi Miklós, akit a Kádárkorszakban az aczéli „tűrt” kategóriába soroltak, mert 1956-ban a Könyvkiadói Munkástanács elnökévé választották, ezt a kommunisták sohasem tudták neki megbocsátani. – Édesanyám felvidéki parasztlány volt, és mindig azt mondta: „Fiam, sose hallgass a kommunistákra, mert azok azt mondják: minden közös, de utána hozzáteszik, hogy ami az enyém, az nem a tiéd.” A tanács elnökeként kijelentettem: a Móra kiadó nem volt és nem is lesz politikai kiadó, tehát senkinek sem kell attól tartania, hogy elveszíti az állását. Ez viszont semmit nem számított a későbbiekben – emlékezett vissza az író, aki a sors fintorának tekinti, hogy a rendszerváltás után került egyfajta „tiltott” kategóriába.

Ennek oka pedig a korábbi népszerűsége lehetett. A hetvenes években, amikor a Vivát, Benyovszky! Című csehszlovák–magyar koprodukciót forgatták, nem az ő több százezer példányban eladott könyvéből írták a forgatókönyvet, a mindenki által ismert regény szerzőjét meg sem keresték ez ügyben. Viszont a Kismaszatfilm, amelynek forgatókönyve a Gézengúzok című regényéből készült, Európa-szerte ismert, díjnyertes film lett, és egy időben a német ZDF televízió is rendszeresen sugározta.

Ifjúsági, történelmi kalandregényeiből remek filmeket, sorozatokat lehetne készíteni, hiszen Magyarországon ez lényegében ismeretlen műfaj. – A magyar történelemmel foglalkozó Kartal-sorozatomból épp most készült volna egy ifjúsági film forgatókönyve, de a Filmalap visszadobta a pályázatot – magyarázza az író, akinek történelmi regényei szlovák, cseh, német, görög, orosz és spanyol kiadásban is megjelentek, utóbbi nyelven hatszor is kiadták Az a híres Háry János című meseregényét.

Szerkesztői munkásságáért 2015-ben megkapta a Magyar Arany Érdemkereszt állami kitüntetést, de az életművéért, Magyarországon és külföldön is elismert sikeres regényeiért művészeti díjra sosem terjesztették fel. Könyvei nagy részét pedig legfeljebb antikváriumokban találhatjuk meg, hiszen azóta sem adták ki újra őket.

KA: Rónaszegi Miklós úgy érzi, tudatos agyonhallgatás áldozata lett a 90-es években

Tolnai Népújság – 2019. 01. 19. (1,12. oldal)

Csak egy életet él, aki nem olvas

Pataki Tamás

A nagy játszma, Kartal, A sánta bölény, Az a híres Háry János és sorolhatnánk a mindenki által ismert címeket, Rónaszegi Miklós, a rendszerváltás előtti időszak népszerű írójának a   műveit. Ífjúsági regényein nemzedékek nőttek fel, 1990-ben viszont Magyarország egyik legsikeresebb írója egyik percről a másikra eltűnt a közéletből.

KÖNYV A nagy játszma, Kartal, A sánta bölény, Az a híres Háry János és sorolhatnánk a mindenki által ismert címeket, Rónaszegi Miklós, a rendszerváltás előtti időszak népszerű írójának a műveit. Ifjúsági regényein nemzedékek nőttek fel, 1990-ben viszont Magyarország egyik legsikeresebb írója egyik percről a másikra eltűnt a közéletből.

Csak egy életet él, aki nem olvas

Kalandregényeiből remek filmeket, sorozatokat lehetne készíteni

IRODALOM Talán megunta a sikert? Vagy szúrta valakinek a szemét? A több millió példányszámban megjelent Delfin sorozat kitalálóját és szerkesztőjét éppen a rendszerváltáskor nyugdíjazták a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadónál. Műveit utána sem ott, sem máshol nem adták ki, nemsokára pedig a népszerű sorozat is megszűnt. Elhallgattatása mögött Rónaszegi Miklós tudatos kultúrpolitikai döntést sejt.

A 88 éves íróval budapesti lakásában találkoztunk, az íróasztala mellett foglaltunk helyet, amin már régóta nem ír. Első regényét, A nagy játszmát (1955) Benyovszky Móricról írta, de történelmi kalandregényei témáit sosem tervezte meg előre, egyszerűen csak megragadta egy történelmi pillanat, és nem eresztette.

– Amikor a Színház az egész világ című Shakespeare-életrajzot írtam, akkor éppen angol korszakom volt, amikor a Kartal-sorozatot, akkor pedig a magyar középkor érdekelt. Alkotómunkámban sohasem volt egyfajta hideg-rideg tervszerűség. Mesélni akartam, mert a mesélés kegyelmi állapot. Az írói tehetség lényege is abban rejlik, vajon le tudom-e kötni eléggé az olvasót, hogy feltárjak előtte egy másik életet, amit aztán a sajátjaként él át. Mert a jó könyv nem csupán annyi, amennyit az író beleálmodott, az is benne van, amit az olvasó fantáziája felfedez benne. Nemhiába mondják: egy olvasó ezernyi életet megél, mielőtt meghal, de aki nem olvas, hát ő bizony csak egyet – fejti ki gondolatait Rónaszegi Miklós, akinek még rengeteg könyvötlete támadt a kilencvenes években, ám kiadó híján nem gyürkőzött neki ezeknek, mivel képtelen az íróasztalfióknak írni.

Viszont magánkiadással próbálkozott, ám ekkor szembetalálta magát a könyvterjesztő cégek cinikusságával és elutasításával, könyveit a könyvesboltok legalsó polcaira helyezték, és elterjedt az a mendemonda, miszerint ,,Rónaszegi eladhatatlan”. Most mégis megjelent egy új kötete, az Olvasgatni való című gyűjtemény, amely versekből, novellákból, színdarabokból, úgynevezett színesekből áll, és felnőtteknek szól. Az író már harminc éve várt erre a kötetre.

– A rendszerváltás előtt ugyanis az ifjúsági regényeken kívül felnőttregénnyel is próbálkoztam volna, de akkoriban lehetetlen volt az „átjárás”, és ifjúsági íróként legalább engedtek dolgozni. A rendszerváltástól nagyobb alkotói szabadságot és az aczéli kultúrpolitika megszűnését reméltem – mondja Rónaszegi Miklós, akit a Kádárkorszakban az aczéli „tűrt” kategóriába soroltak, mert 1956-ban a Könyvkiadói Munkástanács elnökévé választották, ezt a kommunisták sohasem tudták neki megbocsátani. – Édesanyám felvidéki parasztlány volt, és mindig azt mondta: „Fiam, sose hallgass a kommunistákra, mert azok azt mondják: minden közös, de utána hozzáteszik, hogy ami az enyém, az nem a tiéd.” A tanács elnökeként kijelentettem: a Móra kiadó nem volt és nem is lesz politikai kiadó, tehát senkinek sem kell attól tartania, hogy elveszíti az állását. Ez viszont semmit nem számított a későbbiekben – emlékezett vissza az író, aki a sors fintorának tekinti, hogy a rendszerváltás után került egyfajta „tiltott” kategóriába.

Ennek oka pedig a korábbi népszerűsége lehetett. A hetvenes években, amikor a Vivát, Benyovszky! Című csehszlovák–magyar koprodukciót forgatták, nem az ő több százezer példányban eladott könyvéből írták a forgatókönyvet, a mindenki által ismert regény szerzőjét meg sem keresték ez ügyben. Viszont a Kismaszatfilm, amelynek forgatókönyve a Gézengúzok című regényéből készült, Európa-szerte ismert, díjnyertes film lett, és egy időben a német ZDF televízió is rendszeresen sugározta.

Ifjúsági, történelmi kalandregényeiből remek filmeket, sorozatokat lehetne készíteni, hiszen Magyarországon ez lényegében ismeretlen műfaj. – A magyar történelemmel foglalkozó Kartal-sorozatomból épp most készült volna egy ifjúsági film forgatókönyve, de a Filmalap visszadobta a pályázatot – magyarázza az író, akinek történelmi regényei szlovák, cseh, német, görög, orosz és spanyol kiadásban is megjelentek, utóbbi nyelven hatszor is kiadták Az a híres Háry János című meseregényét.

Szerkesztői munkásságáért 2015-ben megkapta a Magyar Arany Érdemkereszt állami kitüntetést, de az életművéért, Magyarországon és külföldön is elismert sikeres regényeiért művészeti díjra sosem terjesztették fel. Könyvei nagy részét pedig legfeljebb antikváriumokban találhatjuk meg, hiszen azóta sem adták ki újra őket.

KA: Rónaszegi Miklós úgy érzi, tudatos agyonhallgatás áldozata lett a 90-es években

Új Néplap – 2019. 01. 19. (12. oldal)

Csak egy életet él, aki nem olvas

Kalandregényeiből remek filmeket, sorozatokat lehetne készíteni

Pataki Tamás

A nagy játszma, Kartal, A sánta bölény, Az a híres Háry János és sorolhatnánk a mindenki által ismert címeket, Rónaszegi Miklós, a rendszerváltás előtti időszak népszerű írójának a   műveit. Ifjúsági regényein nemzedékek nőttek fel, 1990-ben viszont Magyarország egyik legsikeresebb írója egyik percről a másikra eltűnt a közéletből.

IRODALOM Talán megunta a sikert? Vagy szúrta valakinek a szemét? A több millió példányszámban megjelent Delfin sorozat kitalálóját és szerkesztőjét éppen a rendszerváltáskor nyugdíjazták a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadónál. Műveit utána sem ott, sem máshol nem adták ki, nemsokára pedig a népszerű sorozat is megszűnt. Elhallgattatása mögött Rónaszegi Miklós tudatos kultúrpolitikai döntést sejt.

A 88 éves íróval budapesti lakásában találkoztunk, az íróasztala mellett foglaltunk helyet, amin már régóta nem ír. Első regényét, A nagy játszmát (1955) Benyovszky Móricról írta, de történelmi kalandregényei témáit sosem tervezte meg előre, egyszerűen csak megragadta egy történelmi pillanat, és nem eresztette. – Amikor a Színház az egész világ című Shakespeare-életrajzot írtam, akkor éppen angol korszakom volt, amikor a Kartal-sorozatot, akkor pedig a magyar középkor érdekelt. Alkotómunkámban sohasem volt egyfajta hideg-rideg tervszerűség. Mesélni akartam, mert a mesélés kegyelmi állapot. Az írói tehetség lényege is abban rejlik, vajon le tudom-e kötni eléggé az olvasót, hogy feltárjak előtte egy másik életet, amit aztán a sajátjaként él át. Mert a jó könyv nem csupán annyi, amennyit az író beleálmodott, az is benne van, amit az olvasó fantáziája felfedez benne. Nemhiába mondják: egy olvasó ezernyi életet megél, mielőtt meghal, de aki nem olvas, hát ő bizony csak egyet – fejti ki gondolatait Rónaszegi Miklós, akinek még rengeteg könyvötlete támadt a kilencvenes években, ám kiadó híján nem gyürkőzött neki ezeknek, mivel képtelen az íróasztalfióknak írni.

Viszont magánkiadással próbálkozott, ám ekkor szembetalálta magát a könyvterjesztő cégek cinikusságával és elutasításával, könyveit a könyvesboltok legalsó polcaira helyezték, és elterjedt az a mendemonda, miszerint ,,Rónaszegi eladhatatlan”. Most mégis megjelent egy új kötete, az Olvasgatni való című gyűjtemény, amely versekből, novellákból, színdarabokból, úgynevezett színesekből áll, és felnőtteknek szól. Az író már harminc éve várt erre a kötetre. – A rendszerváltás előtt ugyanis az ifjúsági regényeken kívül felnőttregénnyel is próbálkoztam volna, de akkoriban lehetetlen volt az „átjárás”, és ifjúsági íróként legalább engedtek dolgozni. A rendszerváltástól nagyobb alkotói szabadságot és az aczéli kultúrpolitika megszűnését reméltem – mondja Rónaszegi Miklós, akit a Kádárkorszakban az aczéli „tűrt” kategóriába soroltak, mert 1956-ban a Könyvkiadói Munkástanács elnökévé választották, ezt a kommunisták sohasem tudták neki megbocsátani. – Édesanyám felvidéki parasztlány volt, és mindig azt mondta: „Fiam, sose hallgass a kommunistákra, mert azok azt mondják: minden közös, de utána hozzáteszik, hogy ami az enyém, az nem a tiéd.” A tanács elnökeként kijelentettem: a Móra kiadó nem volt és nem is lesz politikai kiadó, tehát senkinek sem kell attól tartania, hogy elveszíti az állását. Ez viszont semmit nem számított a későbbiekben – emlékezett vissza az író, aki a sors fintorának tekinti, hogy a rendszerváltás után került egyfajta „tiltott” kategóriába.

Ennek oka pedig a korábbi népszerűsége lehetett. A hetvenes években, amikor a Vivát, Benyovszky! Című csehszlovák–magyar koprodukciót forgatták, nem az ő több százezer példányban eladott könyvéből írták a forgatókönyvet, a mindenki által ismert regény szerzőjét meg sem keresték ez ügyben. Viszont a Kismaszatfilm, amelynek forgatókönyve a Gézengúzok című regényéből készült, Európa-szerte ismert, díjnyertes film lett, és egy időben a német ZDF televízió is rendszeresen sugározta.

Ifjúsági, történelmi kalandregényeiből remek filmeket, sorozatokat lehetne készíteni, hiszen Magyarországon ez lényegében ismeretlen műfaj. – A magyar történelemmel foglalkozó Kartal-sorozatomból épp most készült volna egy ifjúsági film forgatókönyve, de a Filmalap visszadobta a pályázatot – magyarázza az író, akinek történelmi regényei szlovák, cseh, német, görög, orosz és spanyol kiadásban is megjelentek, utóbbi nyelven hatszor is kiadták Az a híres Háry János című meseregényét.

Szerkesztői munkásságáért 2015-ben megkapta a Magyar Arany Érdemkereszt állami kitüntetést, de az életművéért, Magyarországon és külföldön is elismert sikeres regényeiért művészeti díjra sosem terjesztették fel. Könyvei nagy részét pedig legfeljebb antikváriumokban találhatjuk meg, hiszen azóta sem adták ki újra őket.

KA: Rónaszegi Miklós úgy érzi, tudatos agyonhallgatás áldozata lett a 90-es években

Élet és Irodalom – 2019. 01. 18. (3. oldal)

Érdekvédelem vagy árulás

In memoriam Forgács Pál

VÁSÁRHELYI MÁRIA:

„Öt napja van a miniszterelnöknek, (…) ha nincs válasz, akkor jöjjön, aminek jönnie kell…” – harsogta a mikrofonba január 5-én a legnagyobb szakszervezeti konföderáció, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Kordás László a Kossuth téri tüntetésen. Aminek pedig „jönnie kell”, az a szakszervezetek által hetek óta lebegtetett általános sztrájk. Pedig Kordás Lászlónál talán senki nem tudja jobban, hogy a sztrájkfenyegetés nem más, mint szemfényvesztés, amely – akarva-akaratlanul – nem szolgál más célt, mint hogy kifogja a szelet a felháborodott tömegek vitorlájából. Magyarországon ugyanis 2011 óta gyakorlatilag nem lehet sztrájkot szervezni, mivel a 2010-ben hatalomra került Fidesz– KDNP-kormány egyik legfontosabb teendőjének a munka törvénykönyve módosítását tartotta, aminek következményeként a munkavállalókat a közös érdekérvényesítés minden eszközétől megfosztotta. Így azután nem csoda, hogy a kormánypártok és az őket kiszolgáló propagandakommandó nemhogy megijedt volna, hanem gunyorosan és lekicsinylően hetek óta ezen a „fenyegetésen” köszörüli a nyelvét.

1989-ben az alakuló jogállam egyik legelső, a plurális demokrácia követelményeinek megfelelő törvénye a sztrájktörvény volt. Megalkotásának előzménye az volt, hogy 1988 nyarától egymást követték a munkahelyi sztrájkok az országban, a mecseki szénbányák, a Kner Nyomda dolgozói, a Granvisus Látszerészeti Eszközök Gyárának munkásai, a Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyár dolgozói, a szegedi egyetem oktatói és hallgatói, majd a szombathelyi KERIPAR munkavállalói döntöttek úgy, sztrájkkal kényszerítik ki munkaadójuktól követeléseik teljesítését. Magyarországon ugyanis – mindenki legnagyobb meglepetésére – 1957 óta a sztrájkhoz való jogot mint alapvető emberi jogot törvény garantálta. Történt ugyanis, hogy a forradalom vérbe fojtása után teljes nemzetközi elszigeteltségben működő Kádár-kormány, hogy javítson külföldi megítélésén, csatlakozott néhány nemzetközi emberjogi egyezményhez. Ezek közé tartozott az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének 1948-ban elfogadott okmánya, amely a szakszervezeti jogokat, ezen belül a sztrájkjogot is az alapvető emberjogi intézmények közé sorolta. Az aláírt egyezmény szerint „az állami intézményeknek tartózkodniuk kell minden olyan beavatkozástól, amely a sztrájkjog korlátozását vagy a szabályos szakszervezeti tevékenység megakadályozását vonhatja maga után”. Arról azonban, hogy az ország csatlakozott az egyezményhez, csupán a legfelsőbb politikai és szakszervezeti vezetők tudtak, hiszen a tényt még a Magyar Közlönyben sem hozták nyilvánosságra. 1957 és 1988 között tehát az volt a helyzet, hogy bár szabad volt sztrájkolni Magyarországon, csak éppen erről jószerivel senki nem tudott. A fátylat erről a titokról – emlékeim szerint – Forgács Pál lebbentette fel, aki korábban maga is az állampárti szakszervezet egyik vezetője volt, ám a ’80-as évektől aktív szerepet vállalt a demokratikus ellenzék tevékenységében és az első független, valódi szakszervezetek megszervezésében. A sztrájktörvény megszületését hosszas huzavona előzte meg, az állampárt és a SZOT vezetői mindent megtettek annak érdekében, hogy a születő törvény ne a munkavállalók, hanem a hatalom érdekeit védje, és formálissá tegye a sztrájkjogot, ám az egyre erősödő, jól felkészült és elszánt független szakszervezetek vezetői nem hagyták magukat. A vitában Grósz Károly, az MSZMP korabeli főtitkára így nyilatkozott: „Én sem a munkavállalók, sem az egyetemi hallgatók sztrájkjogát nem vitatom, de nem helyeslem. Ezt már sokszor elmondtam. Önökből sem lett volna magasan képzett tudományos dolgozó, ha sztrájkkal és nem tanulással töltik az idejüket.” Németh Miklós pedig így érvelt a törvény ellen: „az emberek munkaidőben végezzék a dolgukat, és demonstrálni a szabadidejükben menjenek”. Paradox módon, a munkás-paraszt kormány legfontosabb törekvése ekkor már az volt, hogy az elvileg általuk képviselt munkavállalókat teljesen kiszorítsák a rendszerváltás folyamatából. Az idő előrehaladtával azonban a hatalom folyamatos hátrálásra kényszerült, a független szakszervezetek pozíciója napról napra erősödött, és a küzdelem legvégére megszületett Európa egyik legliberálisabb, leginkább munkavállaló-barát sztrájktörvénye, amely megfelelő jogi környezetet teremtett ahhoz, hogy a munkavállalók szükség esetén az érdekérvényesítés legradikálisabb fegyveréhez – a sztrájkhoz – nyúlhassanak. Ezt a törvényt változtatta meg kétharmados parlamenti többségével a Fidesz– KDNP 2011-ben. Nem véletlenül! Ők ugyanis pontosan tudták, hogy az 1989-ben elfogadott sztrájktörvény komoly akadályt jelenthet a hatalom túlterjeszkedési és a tőke kizsákmányolási törekvéseivel szemben. 2006 után ugyanis az akkor már régen a politika játékszerévé vált szakszervezeti konföderációk egy része sztrájkok szervezésével komoly segítséget nyújtott Orbán Viktornak és társainak abban, hogy a káosz és elégedetlenség érzete folyamatosan erősödjön az állampolgárokban. Ebben a kártékony és destruktív akciósorozatban az akkor ellenzékben politizáló Fidesznek a legfontosabb szövetségese a Liga Szakszervezet volt, amely pedig anno, a rendszerváltás idején még a legprogresszívebb szerepet játszotta a szakszervezeti pluralizmus és dolgozói érdekvédelem kialakításában. Gaskó István, aki akkoriban a legharciasabb vasutas szakszervezet és a Liga elnöke is volt, 2006 és 2010 között folyamatos sztrájkokkal és sztrájkfenyegetésekkel tartotta sakkban a kormányt és persze a lakosságot is. Nemcsak a vasútat érintő ügyekben sztrájkoltak és demonstráltak, hanem tüntettek és népszavazást kezdeményeztek az egészségügy privatizációja ellen is, és szolidaritási sztrájkot szerveztek a BKV-dolgozók mellett. A legemlékezetesebb akciójuk azonban a 2007-ben meghirdetett – korábban ismeretlen – „gördülő sztrájk” volt, amely négy éven keresztül tartott, és amelynek lényege az volt, hogy a munkafolyamat kulcspontjain bármikor leállhatott a munka. Ez az eszköz ideális volt arra, hogy a lakosságot teljes bizonytalanságban és feszültségben tartsa, az egyébként is súlyos legitimációhiánnyal küszködő kormányt pedig folyamatosan erodálja. A gördülő sztrájk frekventált időpontjai a karácsony és húsvét előtti napok, valamint a hosszú hétvégék voltak. És a szervezők előzetes elképzeléseinek megfelelően valóban sikerült teljes káoszba sodorni az országot, ami tökéletesen egybevágott az ellenzékben politizáló Fidesz céljaival. Bár az Orbánnal akkoriban jó kapcsolatot ápoló Gaskó István mindvégig eltökélten tagadta, hogy a Liga tevékenységével a Gyurcsány–Bajnai-kormány bukására és a Fidesz hatalomba segítésére játszik, efelől kevés kétségünk maradhatott. Aztán a mór megtette kötelességét és mehetett. A Fidesz hatalomra kerülése és az új munkatörvény elfogadása után, ahogy ez lenni szokott, a kormánypárti médiában, amely korábban valóságos hősként éltette Gaskót, egymás után jelentek meg dokumentumok a kormány számára egyre kellemetlenebbé váló szakszervezeti vezető tisztázatlan ügyeiről, anyagi visszaéléseiről. És Gaskó István rövid idő alatt eltűnt a süllyesztőben. (Ám amint a kormány egyik szócsövének méltatlankodásából most megtudhattuk, a napokban ismét elnökké választotta a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete [VDSZSZ].) *

Orbán Viktor és környezete tehát pontosan tudta, hogy korlátlan hatalmi ambíciói megvalósításának egyik kulcsfontosságú eleme a munkavállalók jogainak megtizedelése, a sztrájkok törvényi ellehetetlenítése. A centrális erőtér politikájával ugyanis összeegyeztethetetlen, hogy bármilyen ellenerő korlátokat szabjon a hatalmon lévők akaratának, és megakadályozza őket abban, hogy autokratikus törekvéseiket megvalósítsák. Hatalomra kerülésük után ezért tekintették egyik legsürgetőbb feladatuknak a munka törvénykönyve és ezen belül a sztrájktörvény módosítását. A változtatások lényege az volt, hogy ezek eredményeként, bár elméletileg sztrájkolhatnak a munkavállalók, olyan jogi feltételekkel bástyázták körül a lehetőséget, hogy a gyakorlatban lényegében lehetetlenné tette, hogy a munkavállalók munkabeszüntetéssel tiltakozzanak a munkaadók vagy a törvényalkotó döntései ellen. A törvénybe számos olyan elemet építettek be, amely ellehetetleníti a sztrájkot. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy a korábban jól definiált „jogellenes sztrájk” fogalmát lényegében korlátlanná tették. Míg a 89-es törvény pontosan leírta, hogy egy munkabeszüntetés mikor tekinthető jogellenesnek, az új verzió szerint minden olyan sztrájk jogellenes, amely megsérti az „együttműködési kötelezettséget”. Ám hogy mit jelent és meddig terjed az együttműködési kötelezettség, az sehonnan nem derül ki, miközben az együttműködési kötelezettség fogalma önmagában is ellentmond a sztrájk lényegének. Az együttműködési kötelezettség ugyanis azt jelenti, hogy a felek kötelesek egymás érdekeit figyelembe venni és szem előtt tartani, hogy tevékenységükkel a másik félnek ne okozzanak kárt, a sztrájk célja viszont definíció szerint az érdeksérelem okozása és a károkozás. A munkavállalók azért fordulnak ehhez a végső eszközhöz, hogy károkozással kényszerítsék a munkaadókat vagy a törvényhozást arra, hogy érdekekeik érvényesüljenek. Az pedig, hogy meddig terjed az együttműködési kötelezettség, és mikor sérti meg azt a munkavállaló, teljesen szubjektív döntés kérdése. Márpedig ha egy sztrájkról a bíróság kimondja, hogy jogellenes, akkor az olyan súlyos anyagi következményekkel járhat, hogy beleroppanhat a kezdeményező szakszervezet. A sztrájk ellehetetlenítését szolgálja a „még elégséges szolgáltatás” fogalmának szabályozatlansága is. A még elégséges szolgáltatás fogalmát a 89-es törvény is tartalmazta, ebben azonban csak azokon a területeken – közműszolgáltatás, közlekedés, egészségügy – tették kötelezővé az ebben való megállapodást, amelyek minimális működése létfontosságú az állampolgárok számára, és ha a felek nem tudtak megállapodni az elégséges szolgáltatás mértékében, akkor bírósághoz fordulhattak, amely megállapította ezt. Ha pedig a sztrájkolók mégsem tettek eleget az elégséges szolgáltatás követelményének, az sem változtatta jogellenessé a sztrájkot. Az új törvényből viszont nem derül ki, hogy konkrétan melyek azok a területek és tevékenységek, amelyekre a még elégséges szolgáltatás követelménye vonatkozik. A törvény szerint, „ha a még elégséges szolgáltatás mértékét nem állapítja meg a törvény egyértelműen, akkor vagy a felek sztrájk előtt kötött megállapodásának, vagy a közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős határozatának kell ezt megállapítania”. Csakhogy a bíróság nem soron kívüli eljárásban dönt erről, így az eljárás beláthatatlan ideig elhúzódhat, ami nyilvánvalóan okafogyottá teszi a sztrájkot. Viszont ha a bíróság úgy dönt, hogy a munkavállalók nem tettek eleget a még elégséges szolgáltatás követelményének, akkor a sztrájk jogellenesnek minősül, annak minden anyagi konzekvenciájával. Nem valósul meg az új törvényben a peres felek jog előtti egyenlőségének követelménye sem. Míg a munkaadó azonnal bírósághoz fordulhat, hogy a sztrájk jogellenességének kimondását kérje, és a bíróságnak néhány nap alatt döntenie kell, addig a munkavállalóknak semmiféle ilyen gyors jogorvoslati lehetőség nem áll rendelkezésükre, ha úgy ítélik meg, hogy a munkáltató megsértette jogaikat a sztrájk során. Akár hosszú évekig elhúzódó peres eljárás állhat előttük, ha úgy döntenek, hogy vélt jogsérelmükre a bíróságon keresnek orvoslatot. Az előbbiekben felsoroltak csupán – az egyébként rendkívül slendriánul és kaotikusan megfogalmazott – sztrájktörvény legfontosabb rendelkezései, amelyek ellehetetlenítik az országos sztrájkot Magyarországon. Ennek fényében jogosan vetődik fel a kérdés, hogy akkor a szakszervezeti konföderációk vajon miért hitegették a „rabszolgatörvény” elfogadása miatt felháborodott munkavállalókat azzal, hogy ha a kormány nem vonja vissza a rendelkezést, akkor végső fegyverként az általános sztrájkot vetik be. Ami nemcsak azért tűnik porhintésnek és elterelő hadműveletnek, mert a törvényi feltételek hiányoznak ehhez, hanem azért is, mert a szakszervezeti vezetők pontosan tudják, hogy meszsze elmaradnak attól a szervezettségi szinttől, amely egy ilyen országos akció megvalósításához szükséges. Ráadásul azzal is tisztában vannak, hogy maguk a munkavállalók is szélsőségesen megosztottak ebben a politikával mélyen átitatott kérdésben. *

Nem állítom, hogy a konföderációk vezetői tudatosan akarták kifogni a szelet a felháborodás vitorlájából, azt azonban meggyőződéssel kijelenthetem, hogy Magyarországon létezhetnek független munkahelyi szakszervezetek, de nincsenek független szakszervezeti konföderációk. A szakszervezetek mint civil szerveződések hagyományosan a tagság által befizetett tagdíjakból tartják fenn magukat. Nálunk azonban munkahelyi és ágazati szakszervezeteket tömörítő szövetségek mindegyikének elsődleges bevételi forrása az állami támogatás, a tagdíjak működési költségeiknek csupán a töredékét fedezik. 2017-ben a legnagyobb konföderáció, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) esetében a 138 millió forintos állami támogatást 40 millió forint tagdíj egészítette ki, a Ligának 180 milliós állami támogatása mellett 45 millió forintja volt a tagdíjbevételekből, és a kisebb szövetségekben még rosszabb az állami támogatás és a tagdíjbevétel aránya. Nem járunk tehát messze az igazságtól, ha azt állítjuk, hogy napjainkban a szakszervezeti konföderációkat, amelyek alapvetően meghatározzák a szakszervezetek működését, az állam tartja fenn. Állami támogatás nélkül ezek az intézmények működésképtelenné válnának. És ez tulajdonképpen a rendszerváltás óta így van. Ezért a szakszervezetek mindig is ki voltak szolgáltatva az aktuális hatalomnak, csak az volt a kérdés, hogy a különböző kormányzatok mennyire éltek vissza ezzel a helyzettel. Márpedig azt pontosan tudjuk, hogy a Fidesz minden ilyen poharat fenékig ürít; egy ilyen kiszolgáltatott helyzetből a maximumot próbálja kinyerni. Ezért ülnek a szakszervezeti vezetők évről évre tárgyalóasztalhoz a kormánnyal, miközben nyilvánvaló, hogy ezek nem érdemi tárgyalásokra, hanem a kormány diktátumainak áterőszakolására és legitimálására szolgálnak. És ha történetesen a szakszervezetek nem mutatkoznak elég kompromisszumkésznek, akkor a kormány összefog a harmadik tárgyalóféllel, a munkaadókkal, és így veri át javaslatait. Ha Magyarországon a szakszervezeti konföderációk valóban a munkavállalók érdekeit képviselnék, akkor le sem ültek volna ehhez a tárgyalóasztalhoz addig, amíg a kormány vissza nem vonja a munka törvénykönyve 2010. évi módosításait, amelyek valódi célja a munkavállalók jogfosztása volt. Csakhogy a konföderációk ezt nem engedhették meg maguknak, mivel komoly vezetői apparátust és ingatlanvagyont kell eltartaniuk. Az ingatlanokhoz még a rendszerváltás idején jutottak, amikor a Szakszervezetek Országos Tanácsának (SZOT) jelentős vagyonát hosszú marakodás után felosztották egymás között. És miközben a vezetők a vagyon elosztásán vitatkoztak, megfeledkeztek arról a néhány millió munkavállalóról, akiknek érdekeit a privatizáció során képviselniük kellett volna. Ezért komoly felelősségük volt már abban is, hogy nálunk a rendszerváltás nagy vesztesei a munkavállalók lettek. 2012-ben pedig, miután a kormány átverte a munka törvénykönyvének módosítását, létrehozta a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát (VKF), amelyben a három legnagyobb konföderáció, az MSZOSZ, a Liga és a Munkástanácsok vesznek részt, és a megállapodás szerint „a kormány a VKF tagjainak hatástanulmányok, statisztikai felmérések elkészítése, szakmai tájékoztató anyagok elkészítése, szakmai tájékoztató tevékenység szervezése stb. céljából pénzügyi forrást biztosíthat”. A kisebb konföderációknak pedig az Országos Közszolgálati Tanács tevékenységében való részvételért fizet a kormány a tagdíjbevételeket sokszorosan meghaladó összeget évente. *

Mindezek fényében nyilvánvaló, hogy a költségvetési támogatásból élő szakszervezetek egy ilyen elnyomó, zsarolásra épülő rendszerben a létüket kockáztatják, ha ténylegesen szembeszegülnek a kormány akaratával. A mostani történések külön pikantériáját az adja, hogy a kormánynak nem ez volt az első kísérlete a „rabszolgatörvény” elfogadtatására, már tavasszal is megpróbálkozott a munkatörvény hasonló tartalmú módosításával. Akkor azonban nem járt sikerrel. Szeptemberben viszont – amint ez az Átlátszó közléséből kiderül (Jön a rabszolgatörvény, 600 milliót kaptak a szakszervezetek a Miniszterelnökségtől, 2018. nov. 6.) – a törvényjavaslat újból benyújtása előtt, a költségvetésből, a kormány döntésének megfelelően, további 600 millió forintot utaltak át a VKF munkájában részt vevő szervezetek számára „az érdekképviseletek és a kormányzati szervek közötti együttműködés erősítése, a gazdasági növekedés elősegítése, a versenyképesség javítása, az üzleti környezet fejlesztése, valamint a társadalmi párbeszéd versenyszférán belüli erősítése érdekében”. Nincs okom kétségbe vonni, hogy a szakszervezeti vezetők most őszintén fel vannak háborodva a rabszolgatörvény statáriális bevezetésén, és ha tehetnék, a sztrájkot mint végső eszközt is bevetnék annak érdekében, hogy a kormányt meghátrálásra kényszerítsék. Csakhogy nem tehetik, hiszen, mint tudjuk, gúzsba kötve nem lehet táncolni.

KA: Wolsky András: Derékszögek dinamikája

Magyar Hírlap – 2019. 01. 17. (1,3. oldal)

Nem törődnek a tüntetők a felvételiző diákokkal

Erősen kétséges a politikai célokkal meghirdetett szakszervezeti kezdeményezések sikere

Állítólag nő a sztrájkhajlandóság, ám ezt semmi nem támasztja alá. A szombatra meghirdetett demonstrációk iránti érdeklődés is csekély.

Csekély az érdeklődés a szombati kormányellenes demonstrációk iránt, a sztrájkhajlandóság sem „törte még át a gátat”

Nem törődnek a tüntetők a felvételiző diákokkal

A szakszervezetek négy pontjában – a túlóratörvény visszavonásának követelésén kívül – csupa általánosság szerepel, pedig sztrájkot konkrét célok eléréséért szokás szervezni

Egyre jobban nő a sztrájk-, illetve a demonstrációs hajlandóság, miután kiderült, hogy a kormány nem hajlandó tárgyalni a szakszervezetekkel – mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke tegnap a Klubrádióban. Varga Mihály pénzügyminiszter hétfőn – reagálva a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) négypontos követeléslistáját tartalmazó, Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett levélre – közölte: nem állítanak fel külön tárgyalódelegációt, az érdekképviseletek vigyék a követeléseiket a meglévő egyeztető fórumok elé.

Kordás László korábban a Népszavának is arról beszélt, hogy egyelőre nem törte át a gátat, de egyre nagyobb a sztrájkhajlandóság a magyar munkavállalók körében. Újságírói kérdésre válaszolva pedig megerősítette: van egy felmérésük, amely azt mutatja, hogy ez a hajlandóság még nem érte el a kritikus pontot. Lapunk is megkereste a MASZSZ elnökét, érdeklődve, hogy ezt mikor, milyen módszerrel mérték, hány dolgozót kérdeztek meg, és mi lett az eredmény, tehát hány százalékot jelent szerintük a „kritikus pont”, ám egyelőre nem érkezett válasz.

A szakszervezetek négy pontjában amúgy – a túlóratörvény visszavonásának követelésén kívül – olyan kitételek vannak, hogy a munka törvénykönyve sokkal jobban vegye figyelembe a munkavállalók érdekeit, rendezzék a közszféra béreit, a sztrájkjog újraszabályozása, a megváltozott munkaképességű dolgozók tisztességes támogatása, rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszer. Márpedig sztrájkot nem általános kívánságok, hanem konkrét eredmények elérése érdekében szoktak szervezni.

Egyelőre azonban még nem az országos sztrájk, hanem a szombati demonstrációk vannak soron. Az Álljon le az ország! Akció keretében a fővárosban és a megyeszékhelyeken is terveznek tüntetést, útlezárást.

Az események Facebook-oldalai szerint eddig 500–1500 ember jelezte részvételi szándékát, ennél valamivel többen Szegeden (kétezren) és Pécsen (háromezren). Bár a szervezőként megjelölt Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottság a demonstrációk kezdetét délután három órában jelölte meg, a közösségi oldalakon nyolc óra, tizenhárom óra és fél három is szerepel. Ez azért érdekes, mert aznap tartják a középiskolai írásbeli felvételiket tíz órától, ezért a vizsgára való el-, illetve a hazajutást akadályozhatják az akciók. Ezt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) nem tartja problémának, az ágazat dolgozóinak fél százalékát képviselő PDSZ lelkes támogatója a tiltakozásoknak, bár a túlóratörvény a pedagógusokra nem is vonatkozik. Az ágazatban reprezentatív Pedagógusok Szakszervezete viszont nemrég közleményében jelezte: inkább a tárgyalások híve.

A Liga konföderáció elnöksége hétfőn úgy döntött, mégis csatlakozik az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottsághoz, ám leszögezte, hogy kizárólag pártpolitika mentes akciókat támogat.

Márpedig a szombati eseményeket nehéz lenne annak nevezni.

A Munkástanácsok továbbra sem társul a tiltakozókkal.

KA: Tavaly novemberben is tömegeket vártak, de csak pár százan tiltakoztak

Népszava – 2019. 01. 16. (1,3. oldal)

Formálódik a sztrájk

GULYÁS ERIKA , KONCZ TAMÁS

Belevágnak Megalakult az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság, és már a Liga is kész tárgyalni a dolgozók követeléseiről.

Az öt nagy országos szakszervezeti tömörülés közül egy már bejelentette tegnap, hogy felkészült a sztrájkra, három pedig jelezte, kiáll amellett, hogy munkabeszüntetéssel is nyomatékot kell adni a dolgozók követeléseinek, egyedül a Munkástanácsok vezetői maradnak továbbra is távol a sztrájkelőkészítő bizottság üléseitől. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely elsőként hozott létre sztrájkbizottságot, tegnap elküldte követeléseit a miniszterelnöknek, és kérte, jelölje ki a kormányoldal tárgyalóit. Közben újabb szervezetek jelentették be, hogy sztrájkbizottságot alakítanak, a konföderációk közül pedig elsőként a főként a közszférában működő Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) tagjai döntöttek az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság létrehozásáról. Elkezdték tehát egymáshoz illeszteni a munkabeszüntetés-sorozat elemeit. Az alapkövetelések azonosak az Orbán Viktornak egyszer már elküldött listával, de a legtöbben szeretnék megjeleníteni sajátos ágazati elvárásaikat is.

Formálódó sztrájkkirakó

KÖVETELÉSEK Országos sztrájkbizottságot alakított a közszféra, és több ágazatban is megkezdődött ezek létrehozása.

Munkabeszüntetést hirdet az önkormányzati köztisztviselők és a kormányzati igazgatásban dolgozó kormánytisztviselők érdekében a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) egyedül, valamint a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottak érdekében a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetével (SZÁD) közösen.

A két érdekvédelmi szervezet csütörtökön jelenti be a sztrájkköveteléseit.

Közben tegnap délelőtt megalakult az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság, amelynek létrehozója a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) 13 tagszervezete, köztük a két fenti szervezet is. A konföderáció elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, egy héten belül rögzítik sztrájkköveteléseiket, amelyek alapja az országos sztrájkelőkészítő bizottság által megfogalmazott és a miniszterelnöknek már megküldött négypontos elváráslista lesz. Földiák András közölte azt is: a konföderáció tagszervezetei a közös ágazati sztrájkbizottsághoz történt csatlakozás mellett beléphetnek a formálódó központi sztrájkbizottságba is.

A Liga Szakszervezetek elnöksége hétfőn elfogadta az országos sztrájkköveteléseket és arról döntött, hogy több feltétel teljesülése esetén a konföderáció elnöke és társelnöke kapcsolódjon be a sztrájkelőkészítő bizottság munkájába. Szilágyi József, a konföderáció társelnöke ugyanakkor közölte: csak akkor lépnek be valóban, ha a civil szervezetek távoznak a szervezői csapatból, pártok nem vesznek részt az akciók előkészítésében és politikusaik nem szerepelnek a demonstrációk felszólalói között.

– Az előkészítő bizottság még nem tárgyalt a Liga feltételeiről – mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, így annak ellenére sem biztos a Liga csatlakozása, hogy egyébként a tárgyalások kikényszerítésére minden eszközt elfogadhatónak tartanak. Szilágyi József, az Egyesült Villamos-energia Ipari Szakszervezetek Szövetségének elnökeként azonban azt is hozzátette, hogy a Liga tagszervezetei önállóan dönthetnek akár egy sztrájkbizottság létrehozásáról is.

Az egyetlen szakszervezeti tömörülés, amelyik következetesen kimarad a demonstrációk szervezéséből, a Munkástanácsok.

A konföderáció elnöke lapunknak azzal magyarázta a még karácsony előtt született döntésüket, hogy az ellenzék rátelepedett a szakszervezeti akciókra, emiatt a kormány sem szociális partnerként, hanem politikai tényezőként tekint az érdekvédőkre. Márpedig ha a szakszervezetek ebbe a politikai mezőbe keverednek, számolniuk kell vele, hogy az ebben a körben megszokott következményeket is viselniük kell. „Mi is számolunk vele, hogy ha ez a forradalom győz, akkor a hatalomra jutó mostani ellenzék nem fog tisztességes eljárásban részesíteni, mert nem vettünk részt harcukban” – fogalmazott Palkovics Imre. Az ellenzéknek joga van azon dolgozni, hogy megbukjon a kormány, „de szakszervezetként nem kell részt vennünk ebben a politikai feladatleosztásban” – tette hozzá.

KA: KÉSZÜLŐDÉS Az öt nagy országos szakszervezeti tömörülésből egy már kész a sztrájkra, három még csak támogatja az akciót, egy pedig nemet mond

KA: INKÁBB SEMMIT NEM TESZNEK PALKOVICS IMRE, a Munkástanácsok elnöke szerint nem szabad ebbe a politikai mezőbe keveredniük

Beágyazott cikkek:

Audi: Nem foglalkoznak a rabszolgatörvénnyel

Miután hétfőn megalakult az Audi Hungária Független Szakszervezet sztrájkbizottsága, vezetői kedden már át is adták követeléslistájukat a német nagyvállalat helyi vezetőségének. Csalogány György, a közel 9000 hazai audis munkavállaló érdekeit képviselő szakszervezet elnökhelyettese lapunknak elmondta: követeléslistájukon egyebek mellett az áll, hogy 18 százalékkal, de minimum 75 ezer forinttal emeljék meg minden dolgozó alapbérét, a bruttó 620 ezres cafeteriakeretet pedig növeljék 787 ezerre. Az autógyártó vállalat sokallja a benyújtott bérkövetelési csomagot.

Csalogány György arra a kérdésünkre, hogy a sztrájkbizottság foglalkozik-e a túlóratörvény ügyével, nemmel válaszolt. Hozzátette: kollektív szerződésük egyéves elszámolási időszakot tartalmaz, amihez ragaszkodnak (hároméves elszámolást csak új kollektív szerződés alapján lehetne bevezetni), a munkáltatónak pedig szerinte amúgy nagy mozgástere van a túlórák kifizetésében és alkalmazásában, többlet vagy éppen kevesebb munkával befolyásolják a dolgozók helyzetét.

A közalkalmazottak készülő országos sztrájkjáról szólva Csalogány azt mondta, szakszervezetként nem tudnak csatlakozni az akcióhoz, már csak azért sem, mert az Audi-munkatársak a versenyszférában dolgoznak; a sztrájkkezdeményezéshez pedig annyi politikai tartalom is társul, amit egy ekkora létszámú érdekképviseletnél nem tudnak egységesen kezelni, hiszen tagjai közt számos politikai irányultságú tag is van.

hírTV – Híradó 15:00 – 2019.01.16. 15:20:27 (00:02:49)

Megalakította a közszolgálati sztrájkbizottságot a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma

Megismételt hír. A cikk eredetileg 2019-01-16 07:17:51-án/én jelent meg az hírTV csatorna Híradó 7:00 műsorában.

Mv: Megalakította a közszolgálati sztrájkbizottságot a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma. Ez egy későbbi sztrájk első lépése lehet.

Földiák András, elnök, Szakszervezetek Együttműködési Fóruma: Mi az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság megalakításáról hoztunk döntést.

R: Kedden döntött erről a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma. A Hír TV-nek a szervezet elnöke Földiák András azt mondta, az érdekképviselet a jövő hétig megfogalmazza a követeléseit a kormány felé, de nekik nem a sokat bírált túlóratörvény visszavonása lesz az elsőszámú követelésük. Ők béremelést akarnak az iskolákban és az egészségügyi intézményekben. Ha ezekről nem tárgyal velük a kormány, sztrájkot hirdetnek.

Földiák András: Ha a kormány nem válaszol a felhívásunkra, tehát nem jelöli ki a delegációt, öt napon belül, akkor megkezdhetjük a sztrájk szervezését jogszerűen. De én bízom benne, hogy válaszolni fog, akkor viszont egy hónapnál előbb semmiképpen. Körülbelül legrövi… Ha minden rosszul megy, mert akkor menne jól, ha tárgyalnánk és eredményt érnénk el. Tehát, ha rosszul mennek a dolgok, akkor is egy hónapnál hosszabb idő.

R: A túlóratörvény ellen viszont már a hétvégén újra demonstrálnak az érdekképviseletek. Szombatra hirdettek országos demonstrációt. A Vasas Szakszervezet félpályás útlezárásra készül, ők szintén béremelést szeretnének elérni.

Balogh Béla, elnök, Vasas Szakszervezet: A Vasas Szakszervezet valamennyi szervezetén mintegy 150 munkahelyen jelen pillanatban is tartanak a bértárgyalások, bértárgyalások előkészítése, kollektív szerződések módosítása, kollektív szerződések kötése. Nem szeretnénk a kettőt összekeverni, ezért kimondottan következetesen egyedül a félpályás útlezárások vannak, illetve a munkahelyeken bent folynak az úgynevezett bértárgyalások.

R: A Munkástanácsok viszont nem vesz és vett részt sem a demonstrációban, sem a sztrájkbizottság megalakításának tárgyalásában.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Ez a Munka törvénykönyve innentől kezdve módosítás a túlóratörvény, vagy ahogy ők emlegetik ugye a rabszolgatörvény, egy szimpla politikai akciót szolgáló hivatkozási alap lett most már. Hallottuk többször ezeken a tüntetéseken, hogy teljesen mindegy, hogy mi lesz ennek a törvénynek a sorsa, Orbánnak akkor is mennie kell, tehát itt akkor mi a cél? Szakszervezeti oldalról ugye a Munka törvénykönyv változtatás lenne a cél, de ezt kihasználja az ellenzéki összpolitikai társaság és megpróbálják a szakszervezeteket is maguk partnereként ugye berángatni ebbe a történetbe.

R: Varga Mihály pénzügyminiszter a múlt héten azt közölte három konföderáció vezetőjével, hogy a kormány nem tárgyal külön velük, helyette az javasolta, hogy követeléseiket vigyék a meglévő egyeztető fórumok elé és próbáljanak megállapodni a munkaadókkal.

hírTV – Híradó 12:00 – 2019.01.16. 12:14:24 (00:02:48)

Megalakította a közszolgálati sztrájkbizottságot a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma

Megismételt hír. A cikk eredetileg 2019-01-16 07:17:51-án/én jelent meg az hírTV csatorna Híradó 7:00 műsorában.

Mv: Megalakította a közszolgálati sztrájkbizottságot a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma. Ez egy későbbi sztrájk első lépése lehet.

Földiák András, elnök, Szakszervezetek Együttműködési Fóruma: Mi az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság megalakításáról hoztunk döntést.

R: Kedden döntött erről a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma. A Hír TV-nek a szervezet elnöke Földiák András azt mondta, az érdekképviselet a jövő hétig megfogalmazza a követeléseit a kormány felé, de nekik nem a sokat bírált túlóratörvény visszavonása lesz az elsőszámú követelésük. Ők béremelést akarnak az iskolákban és az egészségügyi intézményekben. Ha ezekről nem tárgyal velük a kormány, sztrájkot hirdetnek.

Földiák András: Ha a kormány nem válaszol a felhívásunkra, tehát nem jelöli ki a delegációt, öt napon belül, akkor megkezdhetjük a sztrájk szervezését jogszerűen. De én bízom benne, hogy válaszolni fog, akkor viszont egy hónapnál előbb semmiképpen. Körülbelül legrövi… Ha minden rosszul megy, mert akkor menne jól, ha tárgyalnánk és eredményt érnénk el. Tehát, ha rosszul mennek a dolgok, akkor is egy hónapnál hosszabb idő.

R: A túlóratörvény ellen viszont már a hétvégén újra demonstrálnak az érdekképviseletek. Szombatra hirdettek országos demonstrációt. A Vasas Szakszervezet félpályás útlezárásra készül, ők szintén béremelést szeretnének elérni.

Balogh Béla, elnök, Vasas Szakszervezet: A Vasas Szakszervezet valamennyi szervezetén mintegy 150 munkahelyen jelen pillanatban is tartanak a bértárgyalások, bértárgyalások előkészítése, kollektív szerződések módosítása, kollektív szerződések kötése. Nem szeretnénk a kettőt összekeverni, ezért kimondottan következetesen egyedül a félpályás útlezárások vannak, illetve a munkahelyeken bent folynak az úgynevezett bértárgyalások.

R: A Munkástanácsok viszont nem vesz és vett részt sem a demonstrációban, sem a sztrájkbizottság megalakításának tárgyalásában.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Ez a Munka törvénykönyve innentől kezdve módosítás a túlóratörvény, vagy ahogy ők emlegetik ugye a rabszolgatörvény, egy szimpla politikai akciót szolgáló hivatkozási alap lett most már. Hallottuk többször ezeken a tüntetéseken, hogy teljesen mindegy, hogy mi lesz ennek a törvénynek a sorsa, Orbánnak akkor is mennie kell, tehát itt akkor mi a cél? Szakszervezeti oldalról ugye a Munka törvénykönyv változtatás lenne a cél, de ezt kihasználja az ellenzéki összpolitikai társaság és megpróbálják a szakszervezeteket is maguk partnereként ugye berángatni ebbe a történetbe.

R: Varga Mihály pénzügyminiszter a múlt héten azt közölte három konföderáció vezetőjével, hogy a kormány nem tárgyal külön velük, helyette az javasolta, hogy követeléseiket vigyék a meglévő egyeztető fórumok elé és próbáljanak megállapodni a munkaadókkal.

hírTV – Híradó 7:00 – 2019.01.16. 07:17:51 (00:02:48)

Megalakította a közszolgálati sztrájkbizottságot a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma

Mv: Megalakította a közszolgálati sztrájkbizottságot a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma. Ez egy későbbi sztrájk első lépése lehet.

Földiák András, elnök, Szakszervezetek Együttműködési Fóruma: Mi az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság megalakításáról hoztunk döntést.

R: Kedden döntött erről a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma. A Hír TV-nek a szervezet elnöke Földiák András azt mondta, az érdekképviselet a jövő hétig megfogalmazza a követeléseit a kormány felé, de nekik nem a sokat bírált túlóratörvény visszavonása lesz az elsőszámú követelésük. Ők béremelést akarnak az iskolákban és az egészségügyi intézményekben. Ha ezekről nem tárgyal velük a kormány, sztrájkot hirdetnek.

Földiák András: Ha a kormány nem válaszol a felhívásunkra, tehát nem jelöli ki a delegációt, öt napon belül, akkor megkezdhetjük a sztrájk szervezését jogszerűen. De én bízom benne, hogy válaszolni fog, akkor viszont egy hónapnál előbb semmiképpen. Körülbelül legrövi… Ha minden rosszul megy, mert akkor menne jól, ha tárgyalnánk és eredményt érnénk el. Tehát, ha rosszul mennek a dolgok, akkor is egy hónapnál hosszabb idő.

R: A túlóratörvény ellen viszont már a hétvégén újra demonstrálnak az érdekképviseletek. Szombatra hirdettek országos demonstrációt. A Vasas Szakszervezet félpályás útlezárásra készül, ők szintén béremelést szeretnének elérni.

Balogh Béla, elnök, Vasas Szakszervezet: A Vasas Szakszervezet valamennyi szervezetén mintegy 150 munkahelyen jelen pillanatban is tartanak a bértárgyalások, bértárgyalások előkészítése, kollektív szerződések módosítása, kollektív szerződések kötése. Nem szeretnénk a kettőt összekeverni, ezért kimondottan következetesen egyedül a félpályás útlezárások vannak, illetve a munkahelyeken bent folynak az úgynevezett bértárgyalások.

R: A Munkástanácsok viszont nem vesz és vett részt sem a demonstrációban, sem a sztrájkbizottság megalakításának tárgyalásában.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Ez a Munka törvénykönyve innentől kezdve módosítás a túlóratörvény, vagy ahogy ők emlegetik ugye a rabszolgatörvény, egy szimpla politikai akciót szolgáló hivatkozási alap lett most már. Hallottuk többször ezeken a tüntetéseken, hogy teljesen mindegy, hogy mi lesz ennek a törvénynek a sorsa, Orbánnak akkor is mennie kell, tehát itt akkor mi a cél? Szakszervezeti oldalról ugye a Munka törvénykönyv változtatás lenne a cél, de ezt kihasználja az ellenzéki összpolitikai társaság és megpróbálják a szakszervezeteket is maguk partnereként ugye berángatni ebbe a történetbe.

R: Varga Mihály pénzügyminiszter a múlt héten azt közölte három konföderáció vezetőjével, hogy a kormány nem tárgyal külön velük, helyette az javasolta, hogy követeléseiket vigyék a meglévő egyeztető fórumok elé és próbáljanak megállapodni a munkaadókkal.

Jazzy Rádió – Déli Híradó – 2019.01.16. 11:53:47 (00:00:30)

Központi sztrájkbizottság alakulhat

Megismételt hír. A cikk eredetileg 2019-01-16 07:09:26-án/én jelent meg az Jazzy Rádió csatorna Reggeli híradó műsorában.

Mv: Központi sztrájkbizottság alakulhat akár már a hétvégén. Az öt nagy országos szakszervezeti tömörülésből három határozottan kiáll amellett, hogy a demonstrációkon túl sztrájkokkal is nyomatékot kell adni a dolgozók követeléseinek. A munkástanácsok vezetői továbbra is távol maradnak a bizottság üléseitől. A konföderáció elnöke korábban ezt azzal indokolta, hogy az ellenzék rátelepedett a szakszervezeti akciókra, emiatt a kormány sem szociális partnerként, hanem politikai tényezőként tekint az érdekvédőkre.

Jazzy Rádió – Reggeli híradó – 2019.01.16. 07:09:26 (00:00:32)

Központi sztrájkbizottság alakulhat

Mv: Központi sztrájkbizottság alakulhat akár már a hétvégén. Az öt nagy országos szakszervezeti tömörülésből három határozottan kiáll amellett, hogy a demonstrációkon túl sztrájkokkal is nyomatékot kell adni a dolgozók követeléseinek. A munkástanácsok vezetői továbbra is távol maradnak a bizottság üléseitől. A konföderáció elnöke korábban ezt azzal indokolta, hogy az ellenzék rátelepedett a szakszervezeti akciókra, emiatt a kormány sem szociális partnerként, hanem politikai tényezőként tekint az érdekvédőkre.

hírTV – Híradó 22 – 2019.01.15. 22:25:24 (00:03:02)

Megalakította a közszolgálati sztrájkbizottságot a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma

Megismételt hír. A cikk eredetileg 2019-01-15 19:14:19-án/én jelent meg az hírTV csatorna Híradó 19:00 műsorában.

Mv: Megalakította a közszolgálati sztrájkbizottságot a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma. Ez egy későbbi sztrájk első lépése lehet. Az érdekképviselet a jövő hétig elküldi a követeléseit a kormánynak, ha ezekre nem kapnak választ, akkor jöhet országos munkabeszüntetés. A Munkástanácsok viszont nem akarnak részt venni a tiltakozásokban, szerintük ugyanis azokat már nem szakmai, hanem politikai érdekek motiválják.

Földiák András, elnök, Szakszervezetek Együttműködési Fóruma: Mi az országos közszolgálati sztrájkbizottság megalakításáról hoztunk döntést.

R: Kedden döntött erről a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma. A HírTV-nek a szervezet elnöke, Földiák András azt mondta, az érdekképviselet a jövő hétig megfogalmazza a követeléseit a kormány felé, de nekik nem a sokat bírált túlóratörvény visszavonása lesz az első számú követelésük. Ők béremelést akarnak az iskolákban és az egészségügyi intézményekben. Ha ezekről nem tárgyal velük a kormány, sztrájkot hirdetnek.

Földiák András: Ha a kormány nem válaszol a felhívásunkra, tehát nem jelöli ki a delegációt öt napon belül, akkor megkezdhetjük a sztrájk szervezését jogszerűen. De én bízom benne, hogy válaszolni fog, akkor viszont egy hónapnál előbb semmiképpen. Körülbelül legrövidebb, ha minden rosszul megy, mert akkor menne jól, ha tárgyalnánk, és eredményt érnénk el, tehát ha rosszul mennek a dolgok, akkor is egy hónapnál hosszabb idő.

R: A túlóratörvény ellen viszont már a hétvégén újra demonstrálnak az érdekképviseletek, szombatra hirdettek országos demonstrációt. A Vasas Szakszervezet félpályás útlezárásra készül, ők szintén béremelést szeretnének elérni.

Balogh Béla, elnök, Vasas Szakszervezet: Hát a Vasas Szakszervezet valamennyi területén mintegy 150 munkahelyen jelen pillanatban is tartanak a bértárgyalások, bértárgyalások előkészítése, kollektív szerződések módosítása, kollektív szerződések kötése. Nem szeretnénk a kettőt összekeverni, ezért kimondottan következetesen egyedül a félpályás útlezárások vannak, illetve a munkahelyeken bent folynak az úgynevezett bértárgyalások.

R: A Munkástanácsok viszont nem vesz és vett részt sem a demonstrációkban, sem a sztrájkbizottság megalakításának tárgyalásában.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Ez a Munka törvénykönyve innentől kezdve módosítás a túlóratörvény, vagy ahogy ők emlegetik, ugye a rabszolgatörvény egy szimpla politikai akciót szolgáló hivatkozási alap lett most már, hallottuk többször ezeken a tüntetéseken, hogy teljesen mindegy, hogy mi lesz ennek a törvénynek a sorsa, Orbánnak akkor is mennie kell. Tehát akkor itt mi a cél? Szakszervezeti oldalról ugye a Munka törvénykönyv változtatás lenne a cél, de ezt kihasználja az ellenzéki összpolitikai társaság, és megpróbálják a szakszervezeteket is maguk partnereként ugye belerángatni ebbe a történetbe.

R: Varga Mihály pénzügyminiszter a múlt héten azt közölte három konföderáció vezetőjével, hogy a kormány nem tárgyal külön velük. Helyette azt javasolta, hogy követeléseiket vigyék a meglévő egyeztetőfórumok elé, és próbáljanak megállapodni a munkaadókkal.

hírTV – Híradó 19:00 – 2019.01.15. 19:14:19 (00:03:02)

Megalakította a közszolgálati sztrájkbizottságot a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma

Mv: Megalakította a közszolgálati sztrájkbizottságot a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma. Ez egy későbbi sztrájk első lépése lehet. Az érdekképviselet a jövő hétig elküldi a követeléseit a kormánynak, ha ezekre nem kapnak választ, akkor jöhet országos munkabeszüntetés. A Munkástanácsok viszont nem akarnak részt venni a tiltakozásokban, szerintük ugyanis azokat már nem szakmai, hanem politikai érdekek motiválják.

Földiák András, elnök, Szakszervezetek Együttműködési Fóruma: Mi az országos közszolgálati sztrájkbizottság megalakításáról hoztunk döntést.

R: Kedden döntött erről a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma. A HírTV-nek a szervezet elnöke, Földiák András azt mondta, az érdekképviselet a jövő hétig megfogalmazza a követeléseit a kormány felé, de nekik nem a sokat bírált túlóratörvény visszavonása lesz az első számú követelésük. Ők béremelést akarnak az iskolákban és az egészségügyi intézményekben. Ha ezekről nem tárgyal velük a kormány, sztrájkot hirdetnek.

Földiák András: Ha a kormány nem válaszol a felhívásunkra, tehát nem jelöli ki a delegációt öt napon belül, akkor megkezdhetjük a sztrájk szervezését jogszerűen. De én bízom benne, hogy válaszolni fog, akkor viszont egy hónapnál előbb semmiképpen. Körülbelül legrövidebb, ha minden rosszul megy, mert akkor menne jól, ha tárgyalnánk, és eredményt érnénk el, tehát ha rosszul mennek a dolgok, akkor is egy hónapnál hosszabb idő.

R: A túlóratörvény ellen viszont már a hétvégén újra demonstrálnak az érdekképviseletek, szombatra hirdettek országos demonstrációt. A Vasas Szakszervezet félpályás útlezárásra készül, ők szintén béremelést szeretnének elérni.

Balogh Béla, elnök, Vasas Szakszervezet: Hát a Vasas Szakszervezet valamennyi területén mintegy 150 munkahelyen jelen pillanatban is tartanak a bértárgyalások, bértárgyalások előkészítése, kollektív szerződések módosítása, kollektív szerződések kötése. Nem szeretnénk a kettőt összekeverni, ezért kimondottan következetesen egyedül a félpályás útlezárások vannak, illetve a munkahelyeken bent folynak az úgynevezett bértárgyalások.

R: A Munkástanácsok viszont nem vesz és vett részt sem a demonstrációkban, sem a sztrájkbizottság megalakításának tárgyalásában.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Ez a Munka törvénykönyve innentől kezdve módosítás a túlóratörvény, vagy ahogy ők emlegetik, ugye a rabszolgatörvény egy szimpla politikai akciót szolgáló hivatkozási alap lett most már, hallottuk többször ezeken a tüntetéseken, hogy teljesen mindegy, hogy mi lesz ennek a törvénynek a sorsa, Orbánnak akkor is mennie kell. Tehát akkor itt mi a cél? Szakszervezeti oldalról ugye a Munka törvénykönyv változtatás lenne a cél, de ezt kihasználja az ellenzéki összpolitikai társaság, és megpróbálják a szakszervezeteket is maguk partnereként ugye belerángatni ebbe a történetbe.

R: Varga Mihály pénzügyminiszter a múlt héten azt közölte három konföderáció vezetőjével, hogy a kormány nem tárgyal külön velük. Helyette azt javasolta, hogy követeléseiket vigyék a meglévő egyeztetőfórumok elé, és próbáljanak megállapodni a munkaadókkal.

Színes Ász – 2019. 01. 13. (2,3. oldal)

Ebből nem lesz általános gigasztrájk

A rabszolgatörvénynek nevezett jogszabály kevés az utcára vonuláshoz Magyarországon

Évek óta nem látott tüntetési hullámot váltott ki a túlórák növelését célzó, rabszolgatörvényként is emlegetett jogszabály parlamenti elfogadása. Az ellenzék a parlamentben, a diákok az utcákon folytatták a tiltakozást, már-már a 2006-os zavargásokat idéző körülmények között. Sokak szerint országot lebénító megmozdulások előjele volt ez, de a valóság az, hogy aligha!

A szakszervezeti vezetők mondják: jelképes figyelmeztető sztrájk sok helyen lehet, de annak, hogy az ország leálljon, nincs esélye. Egy igazi országos sztrájknak nincs realitása Magyarországon, mondja Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, szerinte ahogy eddig sem sikerült, úgy ezután sem fog sikerülni egy teljes, általános sztrájkot nyélbe ütni. A közszolgáltató szervezeteknek ugyanis a 2010-ben módosított sztrájktörvény olyan magas, akár 66 százalékos szinten határozza meg a minimális szolgáltatások körét, hogy az szinte láthatatlanná tenne egy sztrájkot. Ráadásul a bírósági procedúra is hónapokat vehet igénybe, így komplikált a megszervezése is. A versenyszférában pedig azért nehéz általános sztrájkot megszervezni, mert ott általában kollektív szerződések vannak érvényben, helyi szinten kell döntést hozni.

Általános sztrájkra kicsi az esély

A magyar társadalom eszköztárának nem része a sztrájk Palkovics meglátása szerint, akit arról is beszélt, mi lenne, ha a munkavállalók törvényellenesen állnának le a munkával. Akkor annak meglennének a törvényi következményei Palkovics szerint, a szakszervezetek is felelősségre vonhatóak egy ilyen esetben. De eljuthat a társadalom egy olyan pontra, hogy kimondja: nincs jogállam, az akkor viszont a forradalom – fogalmaz a vezető. Legyenek helyreállítva a jogok papíron és a valóságban, ez a kívánalom, nem a kormánybuktatás. – Sok helyen túlóráznak már most évi 400 óránál többet, illetve aki nem megy bele, hogy hétvégén is bejárjon dolgozni, azt sem feltétlenül rúgják ki – mondta Palkovics. A Munkástanácsok elnöke szerint érdekes szubkultúra, ami kialakult ezen a téren, mert a munkaerőhiány miatt a munkáltató is ki van szolgáltatva valamennyire.

A most kialakult tiltakozáshullám jót tehet a magyarok érdekvédelmi tudatosságának. Az emberek ráébredhetnek, hogy a kollektív szerződés aláírásához szükséges szakszervezetet alapítani hasznos dolog. El lehet érni dolgokat a munkáltatónál. A szakszervezetek is tanulhatnak végre: haladni kell a korral, hogyan lehet megszólítani az embereket, és milyen gyakorlati eszközeik vannak. Köthetnek olyan megállapodást, hogy 300 óra legyen csak a túlórakeret. Kollektív szerződésekhez szakmai segítséget egyébként a Munkástanácsok Országos Szövetsége is ad.

Mindent csak törvényesen

A 36 hónapos elszámolási keret más kérdés, itt az Európai Bizottság dönthet arról, megfelel-e az európai szabályozásnak, mert ebben jogértelmezési vita van. A túlóratörvény most már csak ürügye a politikai szándékoknak – állítja Palkovics. Az ugyan igaz, hogy további tiltakozásokat hirdetett meg a túlóratörvény miatt Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, ám a kormánypropaganda már arról írt, hogy az országos központi középiskola felvételi napján szervez sztrájkot a szakszervezet. Ez félreértés, Kordás nem hirdetett sztrájkot, mondta el a hvg.hu-nak, a tiltakozásokat úgy igazítják, hogy ne legyen lehetőleg fennakadás.

Ha a munkavállalók úgy döntenek, sztrájkba lépnek, a MASZSZ biztosítja a szakmai hátteret hozzá, de nem bátorít senkit jogellenes lépésekre. A munkabeszüntetésnek szervezett és törvényes formában kell megvalósulnia. Például sztrájkolnia joga van a munkavállalónak, de ez nem azt jelenti, hogy nem kell bemennie dolgozni – bemegy a munkahelyére, de nem veszi fel a munkát.

Mikor fognak bekeményíteni?

A szakszervezetek négy pontban fogalmazták meg a követelésüket, olvasható az A Hang petíciójában is: 1. Módosítsák a Munka törvénykönyvét, hogy az a mostaninál sokkal jobban vegye figyelembe a munkavállalók érdekeit, a rabszolgatörvényként elhíresült túlóra-szabályozást pedig vonja vissza a kormány! 2. Emeljék a minimálbért legalább két számjegyű mértékben, állítsák vissza a cafetériát, rendezzék a közszféra béreit! 3. Követeljük a sztrájkjog újraszabályozását, érdemi párbeszédet, előzetes egyeztetést a dolgozókat érintő törvények módosításánál! 4. Követeljük egy rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszer kidolgozásának követelményeit, a korengedményes nyugdíjak korszerűbb formában történő visszahozásától a megváltozott munkaképességű dolgozók tisztességes támogatásáig!

KA: Palkovics Imre nem tart zavargásokról

KA: A múlt heti tüntetésekhez hasonlók nem hoznak eredményt

KA: 2006-ban másról szólt az „utca hangja”

Beágyazott cikkek:

Mi a legális?

Lesz itt kétszámjegyű emelés?

Ha 19-i demonstráció után sincs előrelépés, akkor mérlegelni lehet a figyelmeztető sztrájkot. A konföderáció ehhez biztosítja a hátteret. A figyelmeztető sztrájk abban különbözik az általánostól, hogy maximum két óra hosszat tart, azaz jelképesebb.

Sztrájkkal kapcsolatos szervezkedésről, egyeztetésekről egyelőre korai lenne beszélni. Egy másik ügy azonban terítéken van. Egy korábbi, hároméves megállapodás szerint évenként ötszázalékos béremelést kapnak a dolgozók, ezt most erre az évre kevesli a szakszervezet, kétszámjegyű emelést szeretne elérni. Ezért még a vasutas szakszervezetek küzdenek látványosan. Ezt a 2018 februárjában megalakult KVKF-ben fogja megvitatni az érdekképviselet a kormánnyal vélhetően januárban – ha a tárgyalások ígéretesek, de elhúzódnak, akkor kicsit később is létrejöhet a megegyezés. Ám ha nem sikerül elérni a megállapodást, akkor keményebb fellépésre is megadhatja a felhatalmazást a tagság.

hírTV – Híradó 7:00 – 2019.01.13. 07:02:12 (00:02:23)

Nem kormányt kell buktatni, hanem a tárgyalásokat kell folytatni a túlóratörvényről, erről beszéltek a szakszervezeti vezetők

Mv: Nem kormányt kell buktatni, hanem a tárgyalásokat kell folytatni a túlóratörvénnyel kapcsolatban. Erről beszéltek a szakszervezeti vezetők Péntek 9 című műsorunkban. Az érdekképviseletek vezetői attól tartanak, hogyha a pártok egyre radikálisabb helyzetekbe kényszerítik őket, akkor a valódi szereplőket nem tudják majd ellátni.

R: Még tart a felmérés arról, hogy mekkora a valós dolgozói elégedetlenség, a  túlóratörvény miatt, de sem a LIGA, sem a Munkástanácsok nem tagjai annak a Szakszervezeti Szövetségnek, amely az országos sztrájk élére állt. Ezt Péntek 9 című műsorunkban mondta el a két szakszervezet vezetője. A Munkástanácsok elnöke úgy véli, egy szakszervezeti ügyre épültek rá egyes politikusok, hogy olyan követelésekről beszéljenek, melyeknek a dolgozói követelésekhez nincs közük.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Jelen esetben, meg ha visszaidézzük egy jó hónapja zajló vitát, ugye itt a Munka Törvénykönyve, munkaidő-szabályozás környékén, ami kirobbant, elsősorban, első körben a szakszervezetek szólaltak fel. Nyilvánvalóan az ő dolguk. Számos, akár még balliberális médium is megemlítette, hogy a pártok alszanak. De aztán fölébredtek, és egyből rá is ugrottak ugye erre a kínálkozó alkalomra, amitől megint csak azt várták, mint sok-sok ilyen esettől már, amivel bepróbálkoztak, hogy egy olyan típusú társadalmi mozgást tudnak, olyan típusú társadalmi felháborodást tudnak fölhúzni erre az egyébként jogos szakszervezeti felvetésre, ami hát napjainkra, látjuk, hogy hova fajult.

R: A LIGA Szakszervezetek vezetője úgy véli, hogy a Munka Törvénykönyvének kifogásolt pontjaira helyi szinten kell megoldásokat keresni. Mészáros Melinda szerint a cél a tárgyalások felújítása, és az egyeztetés.

Mészáros Melinda, vezető, LIGA Szakszervezetek: Minden nyomásgyakorlási eszköz annyit ér, én azt gondolom, amennyit, gyakorlatilag a tárgyalóasztalhoz ülteti a feleket, és a tárgyalóasztalnál eredményt tud felmutatni. A nyomásgyakorlás az nem egy öncélú eszköz, hogy pusztán bármelyik formáját alkalmazzuk. Akkor ér valamit, és akkor van eredménye, hogyha a feleket tárgyalóasztalhoz kényszeríti és a tárgyalóasztal mellett tudnak ezekről a kérdésekről egyeztetni.

R: A szakszervezeti vezetők szerint a pártok kényszerítik egyre radikálisabb helyzetekbe az érdekképviseleteket, ami hosszú távon odavezethet, hogy tárgyalással már nem tudnak majd eredményeket elérni.

Magyar Idők – 2019. 01. 12. (1,2. oldal)

Kifarolnak az összefogásból

Egyre ingatagabb lábakon áll az ellenzéki egymásratalálás

A Jobbik már el sem ment az összellenzéki egyeztetés tegnapi fordulójára, ahol az LMP azt az álláspontot képviselte, hogy önállóan vág neki az EP-választásnak – értesült a Magyar Idők. Közben már egyes szakszervezetek is visszautasítják, hogy az ellenzék politikai hangulatkeltésre használja a túlóratörvényt.

Hiába tettek közös fogadalmat a Parlament lépcsőjénél a kormány elleni fellépésre, az MSZP elnöke, Tóth Bertalan pedig hiába javasolta, hogy az ellenzék egy listán induljon az EP-választáson, egyre fogy a lelkesedés a Jobbiktól a DK-ig tartó összeborulás iránt. A közös ellenzéki EP-listáról csütörtökön kezdődtek meg az egyeztetések, amelyen még valamennyi ellenzéki párt jelen volt. A Jobbik kommunikációs igazgatója, Mirkóczki Ádám lapunkat azonban arról tájékoztatta, hogy a tegnapi fordulón már nem vettek részt. Bár az LMP ott volt az egyeztetésen, Kanász-Nagy Máté (képünkön) érdeklődésünkre elmondta, hogy azon az önálló indulást képviselték. A szóvivő hozzátette, az LMP februári kongresszusán történhet még elmozdulás a kérdésben. A tárgyalásokon az MSZP-t képviselő Heringes Anita hírzárlatra hivatkozva nem kívánt tájékoztatást adni a közös lista esélyeiről.

Közben már egyes szakszervezetek is visszautasítják, hogy az ellenzék politikai hangulatkeltésre használja a túlóratörvényt.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke szerint míg a szabályozás végre tisztázza az eddigi kaotikus túlórahelyzetet, az ellenzék megpróbálja szembefordítani a társadalmat a kormányzattal.

Sikertelennek bizonyult az ellenzéki egyeztetés

Hiába tettek közös fogadalmat a parlament lépcsőjénél a kormány elleni fellépésre, az MSZP elnöke, Tóth Bertalan pedig hiába javasolta, hogy az ellenzék egy listán induljon az EP-választáson, egyre fogy a lelkesedés a Jobbiktól a DK-ig tartó összeborulásért. A közös ellenzéki EP-listáról csütörtökön kezdődtek meg az egyeztetések, amelyen még valamennyi ellenzéki párt részt vett. A Jobbik kommunikációs igazgatója, Mirkóczki Ádám lapunkat ugyanakkor arról tájékoztatta, hogy a tegnapi tárgyalási fordulóra már nem mentek el. Bár az LMP ott volt az egyeztetésen, Kanász-Nagy Máté érdeklődésünkre elmondta, hogy azon az önálló EP-indulást képviselték. A párt szóvivője hozzátette: az LMP februárban esedékes kongresszusán történhet még elmozdulás a kérdésben. A tárgyalásokon az MSZP-t képviselő Heringes Anita hírzárlatra hivatkozva nem kívánt tájékoztatást adni a pártja által felvetett közös ellenzéki EP-lista esélyeiről.

Erről szocialista elnökségi forrásaink már az egyeztetések előtt óvatosan fogalmaztak, mondván: jelenleg a közös kampányüzenetek kialakítása az elsődleges cél. Bár az MSZP továbbra is fenntartja a közös EP-lista lehetőségét, de ha a többi ellenzéki párt mégis nemet mondana rá, akkor a Párbeszéddel közösen vág neki az uniós választásnak.

Mint arról a Magyar Idők beszámolt: a szocialisták eredetileg olyan forgatókönyvben gondolkodtak, amely szerint az EP-választáson egy független párt égisze alatt jönne létre az eddig példa nélküli összellenzéki együttműködés.

A közös listát egy ismert, pártokhoz szorosan nem kötődő közéleti személyiség vezetné, a listán szereplő további jelöltek sorrendje pedig lényegében a jelenlegi közvélemény-kutatási erőviszonyokat tükrözné, vagyis a Jobbikot követné az MSZP, amely után a DK jönne.

Időközben már egyes szakszervezetek is visszautasítják, hogy az ellenzék politikai hangulatkeltésre használja a túlóratörvényt. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke a Hír TV-nek arról beszélt: míg a szabályozás végre tisztázza az eddigi kaotikus túlórahelyzetet, az ellenzék megpróbálja szembefordítani a társadalmat a kormányzattal, hogy ebből politikai tőkét kovácsoljon magának. Palkovics szerint a szakszervezeteket pedig nem belerángatni, hanem „belelökdösni” próbálják egy olyan társadalmi konfliktusba, amelynek nincsenek meg a társadalmi alapjai. Egyébként az idén még egyik érdekképviselet sem találkozott olyan szerződéssel, amelyben a munkáltató a túlmunkakeret négyszáz órára emelését rendelné el, és a hároméves munkaidőkeret bevezetésére sem tettek erőfeszítést. Sőt a Spar és a Tesco is kijelentette, hogy nem kívánja alkalmazni áruházaiban a 400 órás túlórakeretet lehetőségét.

KA: A Jobbik és az LMP nem kér a közösködésből

Magyar Idők – 2019. 01. 12. (18. oldal)

A mesélés kegyelmi állapot

Rónaszegi Miklóssal a rendszerváltás után egy kiadó sem állt szóba

Pataki Tamás

A rendszerváltás előtti időszak egyik legsikeresebb írója volt Rónaszegi Miklós, akinek ifjúsági regényein nemzedékek nőttek fel. 1990-ben viszont Magyarország egyik legsikeresebb írója egyik percről a másikra eltűnt a közéletből.

– Megunta a sikert? Talán nem tetszett valakinek a személye?

– A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadónál éppen a rendszerváltáskor nyugdíjaztak.

Könyveimet aztán sem ott, sem máshol nem adták ki többé, és – érdekes módon – pár év múlva az általam szerkesztett népszerű Delfin-sorozat is megszűnt, nem is beszélve az író-olvasó találkozókról, amelyeknek szintén búcsút mondhattam. Gyanítom, hogy az elhallgattatás tudatos, kultúrpolitikai döntés lehetett.

– A Kádár-korszakban önt hova sorolták? Mik voltak az akkori tapasztalatai?

– Édesanyám felvidéki parasztlány volt, és mindig azt mondta: „Fiam, sose hallgass a kommunistákra, mert azok azt mondják: minden közös, de utána hozzáteszik, hogy ami az enyém, az nem a tiéd.” A Kádár-korszakban, az aczéli kultúrpolitika engem a „tűrés” kategóriába sorolt, mert 1956-ban a Könyvkiadói Munkástanács elnökévé választottak, amit a kommunisták sohasem tudtak nekem megbocsátani.

Pedig elnökként kijelentettem: a Móra kiadó nem volt és nem is lesz politikai kiadó, tehát senkinek sem kell attól tartania, hogy elveszíti az állását.

– Hogyan került a Móra Ferenc Kiadóhoz?

– Első munkahelyem a Hungária Könyvkiadó volt, ahová édesapám helyezett el az ismerősei révén. Ott végre lehetőségem lett volna kipróbálni magam, tehát novellát, színdarabot, esetleg verset is írni, de a könyvkiadókat nem sokkal később államosították, engem pedig áthelyeztek az Ifjúsági Könyvkiadóba.

A későbbi Mórában közel harminc évig szerkesztettem a többmilliós példányszámú Delfin-sorozatot, ami segített megőrizni „piaci versenyképességüket”, magyarul: többször is megmentette őket a csődtől. – Első regénye, A nagy játszma Benyovszky Móric életéről szól.

Hogyan válogatta meg regényei témáit?

– Megragadott egy téma vagy egy történelmi pillanat, és egyszerűen nem eresztett. Amikor a Színház az egész világ című Shakespeare-életrajzot írtam, akkor éppen angol korszakom volt, amikor a Kartal-sorozatot, akkor pedig a magyar középkor érdekelt. Alkotómunkámban sohasem volt egyfajta hideg-rideg tervszerűség. Mesélni akartam, mert a mesélés kegyelmi állapot. Az írói tehetség lényege is abban rejlik, vajon le tudom- e kötni eléggé az olvasót, hogy feltárjak előtte egy másik életet, amit aztán a sajátjaként él át. Mert a jó könyv nem csupán annyi, amennyit az író beleálmodott, az is benne van, amit az olvasó fantáziája felfedez benne. Az olvasás bensőséges kapcsolat, és ha elragad minket a fantázia, már nem létezik számunkra sem idő, sem tér. Nem hiába mondják: egy olvasó ezernyi életet megél, mielőtt meghal, de az, aki nem olvas, hát ő bizony csak egyet.

– A hetvenes években forgatták a Vivát, Benyovszky! Című csehszlovák– magyar koprodukciót. Nem keresték meg akkor, hogy a több kiadást megért, sikeres regényéből készítsenek filmes adaptációt?

– Sajnos nem, pedig a regény több százezres példányszámban kelt el. A Kismaszat-film, amelynek forgatókönyve a Gézengúzok című regényemből készült, viszont egész Európában ismert, díjnyertes film lett, és egy időben a német ZDF televízió is rendszeresen sugározta. Vártam, hogy lesz folytatása, de nem lett. A magyar történelemmel foglalkozó Kartal-sorozatomból épp most készült volna egy ifjúsági film forgatókönyv, de a Filmalap visszadobta a pályázatot.

– Népszerű íróként hogyan élte meg a rendszerváltozást? Mit várt és mit kapott?

– Nagyobb alkotói szabadságot és az imént említett aczéli kultúrpolitika megszűnését reméltem. A rendszerváltás előtt ugyanis az ifjúsági regényeken kívül felnőtt regénnyel is próbálkoztam volna, de akkoriban lehetetlen volt az „átjárás”, viszont ifjúsági íróként legalább engedtek dolgozni. A sors fintora, hogy a rendszerváltás után egyfajta „tiltás” kategóriába kerültem, mert egy kiadó sem állt szóba velem.

– Hogyan próbált kitörni?

– A kilencvenes években két magánkiadással is próbálkoztam, de a könyvterjesztés ezt a próbálkozásomat is meghiúsította.

Ki sem tették a polcokra a könyveimet, majd elterjesztették, hogy a Rónaszegi-könyvek eladhatatlanok.

Mikor a Gellért püspök szeretője című regényem megjelent, egy könyvesbolti eladó mesélte: vitték, mint a cukrot, de aztán valakik leállították. Nos, ha a könyvterjesztésben ilyen politikai vagdalkozás folyik, akkor ki törődik itt már az irodalommal? Hiszen Jókai esetében sem azt nézték, hogy milyen szerepet játszott mondjuk az 1848–49-es szabadságharcban, hanem attól lett nagy író, hogy kapkodták a könyveit.

– Volt-e olyan téma, amit meg szeretett volna írni, de az elhallgattatás miatt nem látta értelmét?

– Rengeteg ötletem volt, de úgy éreztem, képtelen vagyok az íróasztalfióknak írni. Közel harminc év hallgatás után, egy novelláskötet kapcsán adtunk be pályázatot a Nemzeti Kulturális Alaphoz, amit szintén visszautasítottak. Ekkor döntöttünk úgy, hogy mégis kiadjuk a kötetet. A címe: Olvasgatni való, és versekből, novellákból, színdarabokból, úgynevezett színesekből áll. Egyébként felnőtteknek szól. – Történelmi regényei szlovák, cseh kiadásban, a Gézengúzok orosz kiadásban láttak napvilágot. Német nyelven jelent meg A Sánta Bölény és a Rettenetes Kartal. Görög és spanyol nyelven hatszor is kiadták az Az a híres Háry János című meseregényét. Ilyen életművel felterjesztették-e önt valaha is művészeti díjra?

– Hivatali, tehát szerkesztői munkámért 2015-ben megkaptam a Magyar Arany Érdemkereszt állami kitüntetést, ami nagy megtiszteltetés volt számomra. Ugyanakkor életművemért, Magyarországon és külföldön is elismert sikeres regényeimért kifejezetten művészeti díjra sohasem terjesztettek fel. Sem a Magyar Írószövetség, sem más szervezet.

KA: „Megragadott egy téma vagy egy történelmi pillanat, és egyszerűen nem eresztett”

Magyar Idők – 2019. 01. 12. (1,3,13. oldal)

A vártnál is jobb a gazdaság teljesítménye

Kiss Gergely, Rácz Gergő

A főbb mutatókban felülmúlta a szkeptikus piaci, de még az optimistább kormányzati várakozásokat is 2018-ban a hazai gazdaság. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a kiugró növekedés és a fegyelmezett költségvetési politika nyomán elért alacsony hiány idén is kiemelt szempont marad a négy százalékot meghaladó növekedés elérése érdekében, amihez újabb intézkedések várhatók a gazdasági kormányzattól.

Rácz Gergő Múlt évben 4,6 százalékot érhetett el a gazdasági növekedés – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter. Jelezte: a tárca várakozásai felülmúlják a gazdasági kormányzat év eleji 4,3 százalékos prognózisát, nem is beszélve a szkeptikus piaci elemzésekről, amelyek olykor bőven 3 százalék alatti növekedéssel számoltak. Szerinte a növekedés alapja a bérmegállapodás, az adócsökkentés, a gazdaságfehérítés, az otthonteremtési támogatás, és mindehhez elengedhetetlen volt a jó tervezés és a költségvetési fegyelem. Lapunk kérdésére az Orbán Viktor kormányfő által a héten felvetett gazdaságélénkítő intézkedésekről Varga Mihály azt mondta: az előkészítő munka már folyik.

A miniszter felvetésünkre megjegyezte azt is: a kormány attól sem zárkózik el, hogy fontolóra vegye a Magyar Bankszövetség javaslatát a lakossági tranzakciós illeték eltörléséről. Mint arról beszámoltunk, a pénzintézeti érdekvédelmi szervezet szerint a nyáron induló azonnali átutalási rendszer számos gazdaságfehérítő és -élénkítő hatását tompíthatja, ha hatályban marad a költségvetésnek amúgy minimális bevételt jelentő többletköltség.

Kenyér és cirkusz

A helyzet

Munkát, kenyeret! Mi mást követelhetnének adott esetben a szakszervezetek, amelyek eredetileg azért a célért alakultak meg, hogy a munkavállalókat képviseljék a bérek és a munkavégzés kérdéseiben? Eredetileg, mert ugye ez Magyarországon – hasonlóan a volt szocialista tábor országaihoz – a kommunizmus éveiben kicsit másként alakult. A hatalom 1948 után megszüntette a hagyományos érdekképviseleti rendszert és befolyása alá vonta a szervezeteket. A Szakszervezetek Országos Tanácsának az lett a feladata, hogy segítsen az éppen aktuális ötéves terveket végrehajtani és lenyomja a dolgozók torkán a kommunista párt remek ötleteit. Aztán eljött hazánkban is a rendszerváltozás, a szakszervezeti vezetők azonban ott maradtak a szocialista párt mögött, nem véletlenül ültek szép számmal az MSZP parlamenti padsoraiban. Így próbálták eljátszani azt a szerepet, amit valójában soha sem töltöttek be.

Most éppen Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke viszi a zászlót a tüntetéseken, bizonyítva azt, hogy az érdekképviselet és a balliberális tábor politikai céljai tartósan egybeforrtak. Ő volt az, aki amikor éppen nem éhségmenetelt, akkor Harley–Davidsonnal tűnt fel különböző motorosfesztiválokon. És ő volt az, aki Gyurcsány-kormány alatt a munkaügyi minisztérium politikai államtitkára volt.

A hazai szakszervezeti tábor megosztott. Ennek örülni kell, mert ez azt is jelenti, hogy nem mindenki hajlandó feláldozni a hitelességét a politika oltárán. A Liga és a Munkástanácsok nem csatlakoztak az elmúlt hetek erőszakos akcióihoz. Senki ne vegye be azt a maszlagot, hogy a nép tüntet, ez nem igaz. A teljes szakszervezeti szféra a munkavállalók tíz százalékát fedi le. A demonstrációkon hangadó képviseletek mintegy százezer dolgozó felett bábáskodhatnak úgy, hogy a közszféra dolgozóit a túlóratörvény nem is érinti. Ennyit arról, amikor Botka László és társai diadalmámorban bejelentik, hogy nem alkalmazzák a vitatott jogszabályt.

Ha már a követeléseknél tartunk, akkor munka van bőven, és kenyérre is telik. A versenyszférában mintegy 800 ezerrel nőtt a foglalkoztatás 2010-hez képest, míg a bruttó átlagkereset emelkedése tavaly meghaladta a 11 százalékot. Nem érdemes elfelejteni, hogy voltak olyan munkavállalói képviseletek, amelyek korábban azért tiltakoztak, mert az első Orbán-kormány idején túl nagy lépésben nőtt a minimálbér. Mi lesz a kis- és közepes vállalkozásokkal? – kérdezték egyesek, majd kiderült, hogy elmaradt a megjósolt tömeges cégbedőlés. Ezeket a szervezeteket így érthetően nem zavarta meg, hogy a balliberális kormányok alatt két-háromezer forinttal emelkedtek évente a legkisebb keresetek.

Az elmúlt nyolc év olyan gazdasági fellendülést mutat, amilyenre kevés példát találni. Nem túlzás azt állítani, hogy csak az nem dolgozik, aki nem akar. Hiány van a munkaerőből, azaz alkupozícióba kerültek a dolgozók. A túlóratörvény kapcsán pedig egyelőre szó sincs arról, hogy sorra köteleznék az embereket pluszmunkára. Ellenben a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára bevallotta, hogy van olyan munkavállaló, aki örül a lehetőségnek, mert egy adott munkahelyen dolgozhat többet, több pénzért, így nem kell másodállást vállalnia.

Ez nem azt jelenti, hogy mindenki tapsol örömében a több túlóra lehetősége miatt. De a lehetőség adott. Ha a munkaadók ezzel visszaélnek, minden bizonnyal a kormány is lépni fog. Ha nem, akkor jogosan tiltakozhatnak a szakszervezetek.

A munkáért és kenyérért nem kell kiabálni, mert azt biztosítja az ország teljesítménye. A szóban forgó szakszervezetek meg gondoskodnak a cirkuszról.

A vártnál is jobb a teljesítmény

Hoppon maradtak a pesszimista elemzők, az adatok alaposan rácáfoltak az előrejelzéseikre

Jól, várakozáson felül teljesített 2018-ban a hazai gazdaság – mondta tegnap újságíróknak Varga Mihály pénzügyminiszter.

A tárcavezető megismételte: 2018 harmadik negyedévében 5,2 százalékkal bővült a gazdaság, így a tavalyi első három negyedévben 4,9 százalék volt a GDP bővülése, ami az év egészében – az előzetes várakozásokat is meghaladóan – 4,6 százalékot érhet el. Mint azt lapunk kérdésére kifejtette, a tárca becslését az eddigi óvatosság jellemzi. Bár még nem lehet tudni a részleteket, mindenképp számításba kell venni az Európai Unió gazdasági fejleményeit, az építőipart, valamint az ipari teljesítmény éven belüli ingadozását, ez indokolja az első kilenc hónap eredményéhez képest alacsonyabb növekedési előrejelzést.

Varga Mihály kiemelte: a Pénzügyminisztérium (PM) mostani várakozásai felülmúlják a gazdasági kormányzat év eleji 4,3 százalékos prognózisát, nem is beszélve a szkeptikus piaci elemzésekről, amelyek olykor bőven 3 százalék alatti növekedéssel számoltak.

Elmondása szerint ennek a növekedésnek az alapja a bérmegállapodás, az adócsökkentések, a gazdaságfehérítés, az otthonteremtési támogatás, és mindehhez elengedhetetlen volt a jó tervezés és a költségvetési fegyelem.

Összhatásaként minden főbb adóbevételi kategóriában többletet könyvelhetett el a költségvetés, és az eredetileg tervezett 2,4 százalékos, az uniós módszertan szerint számított össztermékarányos hiány is a vártnál lényegesen jobban, 2 százalék körül alakult.

Az összegszerűen magasabb hiányt az indokolja, hogy tavaly az uniós kiadások több mint 1886 milliárd forintot értek el, a költségvetés pedig továbbra is megelőlegezi a kifizetéseket, ez a gyakorlat 2019-ben is megmarad. Az államadósság a GDP 71 százaléka lehetett, folytatva a stabil csökkenést.

Lapunk kérdésére Varga Mihály elmondta: az Orbán Viktor kormányfő által a héten felvetett gazdaságélénkítő intézkedésekről egyelőre nem ismertek a részletek, jelenleg az előkészítő munka folyik. Ezz el együtt megjegyezte, hogy a PM jelenlegi 3,9 százalékos idei növekedési prognózisa sincs messze attól a 4 százalékos vagy azt meghaladó bővülési céltól, amit a miniszterelnök kitűzött. Ehhez az eddigiek mellé újabb versenyképességet erősítő lépések is jöhetnek. Mint felvetésünkre Varga megjegyezte, a gazdasági kormányzat attól sem zárkózik el, hogy komolyan fontolóra vegye a Magyar Bankszövetség javaslatát a lakossági tranzakciós illeték eltörléséről.

Mint arról beszámoltunk, a pénzintézeti érdekvédelmi szervezet szerint a nyáron induló azonnali átutalási rendszer számos gazdaságfehérítő és -élénkítő hatását tompíthatja, ha hatályban marad a költségvetés számára amúgy minimális bevételt jelentő többletköltség.

Az államháztartás központi alrendszerén belül 2018 egészét tekintve a központi költségvetés 1368,8 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 83,9 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok pedig 7,6 milliárd forintos többletet mutattak – részletezte a tavalyi hiányadatokat Banai Péter Benő, a PM költségvetésért felelős államtitkára.

Az év végén az egyes kiadási előirányzatoknál jelentkező megtakarítások lehetőséget adtak arra, hogy a kormány – a jogszabályok szerint biztosított jogkörében eljárva – forrásokat csoportosítson át számos területre.

Ez azonban nem veszélyeztette sem a hiánycél biztonságos tartását, sem az államadósság további csökkentését. A kormányzati szektor GDP-arányos uniós módszertan szerinti pontos hiánya legkorábban március végén lesz ismert – mutatott rá az államtitkár.

KA: Varga Mihály ismertette a múlt évi eredményeket

hírTV – Híradó 22 – 2019.01.12. 22:02:14 (00:02:24)

Nem kormányt kell buktatni, hanem a tárgyalásokat kell folytatni a túlóratörvénnyel kapcsolatban, erről beszéltek a szakszervezeti vezetők

Megismételt hír. A cikk eredetileg 2019-01-12 12:03:47-án/én jelent meg az hírTV csatorna Híradó 12:00 műsorában.

Mv: Nem kormányt kell buktatni, hanem a tárgyalásokat kell folytatni a túlóratörvénnyel kapcsolatban, erről beszéltek a szakszervezeti vezetők Péntek 9 című műsorunkban. Az érdekképviseletek vezetői attól tartanak, hogyha a pártok egyre radikálisabb helyzetekbe kényszerítik őket, akkor a valódi szerepüket nem tudják majd ellátni.

R: Még tart a felmérés arról, hogy mekkora a valós dolgozói elégedetlenség a túlóratörvény miatt, de sem a LIGA, sem a Munkástanácsok nem tagjai annak a szakszervezeti szövetségnek, amelyek az országos sztrájk élére állt, ezt Péntek 9 című műsorunkban mondta el a két szakszervezet vezetője. A Munkástanácsok elnöke úgy véli, egy szakszervezeti ügyre épültek rá egyes politikusok, hogy olyan követelésekről beszéljenek, melyeknek a dolgozói követelésekhez nincs közük.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Jelen esetben, meg, ha visszaidézzük, egy jó hónapja zajló vitát, ugye itt a Munka Törvénykönyve munkaidő-szabályzás környékén, ami kirobbant elsősorban, első körben a szakszervezetek szólaltak fel. Nyilvánvalóan az ő dolguk. Számos, akár még balliberális médium is megemlítette, hogy a pártok alszanak. Azért aztán fölébredtek és egyből rá is ugrottak ugye erre a kínálkozó alkalomra, amitől megint csak azt várták, mint sok-sok ilyen esettől már, amivel bepróbálkoztak, hogy egy olyan típusú társadalmi mozgást tudnak, olyan típusú társadalmi felháborodást tudnak fölhúzni erre az egyébként jogos szakszervezeti felvetésre, ami hát napjainkra látjuk, hogy hova fajult.

R: A LIGA Szakszervezetek vezetője úgy véli, hogy a Munka Törvénykönyvének kifogásolt pontjaira helyi szinten kell megoldásokat keresni. Mészáros Melinda szerint a cél a tárgyalások felújítása és az egyeztetés.

Mészáros Melinda, vezető, LIGA Szakszervezetek: Minden nyomásgyakorlási eszköz annyit ér, én azt gondolom, amennyit gyakorlatilag a tárgyalóasztalhoz ülteti a feleket, és a tárgyalóasztalnál eredményt tud felmutatni. A nyomásgyakorlás, az nem egy öncélú eszköz, hogy pusztán bármelyik formáját alkalmazzuk. Akkor ér valamit és akkor van eredménye, hogyha a feleket tárgyalóasztalhoz kényszeríti, és a tárgyalóasztal mellett tudnak ezekről a kérdésekről egyeztetni.

R: A szakszervezeti vezetők szerint a pártok kényszerítik egyre radikálisabb helyzetekbe az érdekképviseleteket, ami hosszú távon odavezethet, hogy tárgyalással már nem tudnak majd eredményeket elérni.

hírTV – Híradó 19:00 – 2019.01.12. 19:02:14 (00:02:25)

Nem kormányt kell buktatni, hanem a tárgyalásokat kell folytatni a túlóratörvénnyel kapcsolatban, erről beszéltek a szakszervezeti vezetők

Megismételt hír. A cikk eredetileg 2019-01-12 12:03:47-án/én jelent meg az hírTV csatorna Híradó 12:00 műsorában.

Mv: Nem kormányt kell buktatni, hanem a tárgyalásokat kell folytatni a túlóratörvénnyel kapcsolatban, erről beszéltek a szakszervezeti vezetők Péntek 9 című műsorunkban. Az érdekképviseletek vezetői attól tartanak, hogyha a pártok egyre radikálisabb helyzetekbe kényszerítik őket, akkor a valódi szerepüket nem tudják majd ellátni.

R: Még tart a felmérés arról, hogy mekkora a valós dolgozói elégedetlenség a túlóratörvény miatt, de sem a LIGA, sem a Munkástanácsok nem tagjai annak a szakszervezeti szövetségnek, amelyek az országos sztrájk élére állt, ezt Péntek 9 című műsorunkban mondta el a két szakszervezet vezetője. A Munkástanácsok elnöke úgy véli, egy szakszervezeti ügyre épültek rá egyes politikusok, hogy olyan követelésekről beszéljenek, melyeknek a dolgozói követelésekhez nincs közük.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Jelen esetben, meg, ha visszaidézzük, egy jó hónapja zajló vitát, ugye itt a Munka Törvénykönyve munkaidő-szabályzás környékén, ami kirobbant elsősorban, első körben a szakszervezetek szólaltak fel. Nyilvánvalóan az ő dolguk. Számos, akár még balliberális médium is megemlítette, hogy a pártok alszanak. Azért aztán fölébredtek és egyből rá is ugrottak ugye erre a kínálkozó alkalomra, amitől megint csak azt várták, mint sok-sok ilyen esettől már, amivel bepróbálkoztak, hogy egy olyan típusú társadalmi mozgást tudnak, olyan típusú társadalmi felháborodást tudnak fölhúzni erre az egyébként jogos szakszervezeti felvetésre, ami hát napjainkra látjuk, hogy hova fajult.

R: A LIGA Szakszervezetek vezetője úgy véli, hogy a Munka Törvénykönyvének kifogásolt pontjaira helyi szinten kell megoldásokat keresni. Mészáros Melinda szerint a cél a tárgyalások felújítása és az egyeztetés.

Mészáros Melinda, vezető, LIGA Szakszervezetek: Minden nyomásgyakorlási eszköz annyit ér, én azt gondolom, amennyit gyakorlatilag a tárgyalóasztalhoz ülteti a feleket, és a tárgyalóasztalnál eredményt tud felmutatni. A nyomásgyakorlás, az nem egy öncélú eszköz, hogy pusztán bármelyik formáját alkalmazzuk. Akkor ér valamit és akkor van eredménye, hogyha a feleket tárgyalóasztalhoz kényszeríti, és a tárgyalóasztal mellett tudnak ezekről a kérdésekről egyeztetni.

R: A szakszervezeti vezetők szerint a pártok kényszerítik egyre radikálisabb helyzetekbe az érdekképviseleteket, ami hosszú távon odavezethet, hogy tárgyalással már nem tudnak majd eredményeket elérni.

hírTV – Híradó 17:00 – 2019.01.12. 17:02:13 (00:02:24)

Nem kormányt kell buktatni, hanem a tárgyalásokat kell folytatni a túlóratörvénnyel kapcsolatban, erről beszéltek a szakszervezeti vezetők

Megismételt hír. A cikk eredetileg 2019-01-12 12:03:47-án/én jelent meg az hírTV csatorna Híradó 12:00 műsorában.

Mv: Nem kormányt kell buktatni, hanem a tárgyalásokat kell folytatni a túlóratörvénnyel kapcsolatban, erről beszéltek a szakszervezeti vezetők Péntek 9 című műsorunkban. Az érdekképviseletek vezetői attól tartanak, hogyha a pártok egyre radikálisabb helyzetekbe kényszerítik őket, akkor a valódi szerepüket nem tudják majd ellátni.

R: Még tart a felmérés arról, hogy mekkora a valós dolgozói elégedetlenség a túlóratörvény miatt, de sem a LIGA, sem a Munkástanácsok nem tagjai annak a szakszervezeti szövetségnek, amelyek az országos sztrájk élére állt, ezt Péntek 9 című műsorunkban mondta el a két szakszervezet vezetője. A Munkástanácsok elnöke úgy véli, egy szakszervezeti ügyre épültek rá egyes politikusok, hogy olyan követelésekről beszéljenek, melyeknek a dolgozói követelésekhez nincs közük.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Jelen esetben, meg, ha visszaidézzük, egy jó hónapja zajló vitát, ugye itt a Munka Törvénykönyve munkaidő-szabályzás környékén, ami kirobbant elsősorban, első körben a szakszervezetek szólaltak fel. Nyilvánvalóan az ő dolguk. Számos, akár még balliberális médium is megemlítette, hogy a pártok alszanak. Azért aztán fölébredtek és egyből rá is ugrottak ugye erre a kínálkozó alkalomra, amitől megint csak azt várták, mint sok-sok ilyen esettől már, amivel bepróbálkoztak, hogy egy olyan típusú társadalmi mozgást tudnak, olyan típusú társadalmi felháborodást tudnak fölhúzni erre az egyébként jogos szakszervezeti felvetésre, ami hát napjainkra látjuk, hogy hova fajult.

R: A LIGA Szakszervezetek vezetője úgy véli, hogy a Munka Törvénykönyvének kifogásolt pontjaira helyi szinten kell megoldásokat keresni. Mészáros Melinda szerint a cél a tárgyalások felújítása és az egyeztetés.

Mészáros Melinda, vezető, LIGA Szakszervezetek: Minden nyomásgyakorlási eszköz annyit ér, én azt gondolom, amennyit gyakorlatilag a tárgyalóasztalhoz ülteti a feleket, és a tárgyalóasztalnál eredményt tud felmutatni. A nyomásgyakorlás, az nem egy öncélú eszköz, hogy pusztán bármelyik formáját alkalmazzuk. Akkor ér valamit és akkor van eredménye, hogyha a feleket tárgyalóasztalhoz kényszeríti, és a tárgyalóasztal mellett tudnak ezekről a kérdésekről egyeztetni.

R: A szakszervezeti vezetők szerint a pártok kényszerítik egyre radikálisabb helyzetekbe az érdekképviseleteket, ami hosszú távon odavezethet, hogy tárgyalással már nem tudnak majd eredményeket elérni.

hírTV – Híradó 15:00 – 2019.01.12. 15:02:49 (00:02:24)

Nem kormányt kell buktatni, hanem a tárgyalásokat kell folytatni a túlóratörvénnyel kapcsolatban, erről beszéltek a szakszervezeti vezetők

Megismételt hír. A cikk eredetileg 2019-01-12 12:03:47-án/én jelent meg az hírTV csatorna Híradó 12:00 műsorában.

Mv: Nem kormányt kell buktatni, hanem a tárgyalásokat kell folytatni a túlóratörvénnyel kapcsolatban, erről beszéltek a szakszervezeti vezetők Péntek 9 című műsorunkban. Az érdekképviseletek vezetői attól tartanak, hogyha a pártok egyre radikálisabb helyzetekbe kényszerítik őket, akkor a valódi szerepüket nem tudják majd ellátni.

R: Még tart a felmérés arról, hogy mekkora a valós dolgozói elégedetlenség a túlóratörvény miatt, de sem a LIGA, sem a Munkástanácsok nem tagjai annak a szakszervezeti szövetségnek, amelyek az országos sztrájk élére állt, ezt Péntek 9 című műsorunkban mondta el a két szakszervezet vezetője. A Munkástanácsok elnöke úgy véli, egy szakszervezeti ügyre épültek rá egyes politikusok, hogy olyan követelésekről beszéljenek, melyeknek a dolgozói követelésekhez nincs közük.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Jelen esetben, meg, ha visszaidézzük, egy jó hónapja zajló vitát, ugye itt a Munka Törvénykönyve munkaidő-szabályzás környékén, ami kirobbant elsősorban, első körben a szakszervezetek szólaltak fel. Nyilvánvalóan az ő dolguk. Számos, akár még balliberális médium is megemlítette, hogy a pártok alszanak. Azért aztán fölébredtek és egyből rá is ugrottak ugye erre a kínálkozó alkalomra, amitől megint csak azt várták, mint sok-sok ilyen esettől már, amivel bepróbálkoztak, hogy egy olyan típusú társadalmi mozgást tudnak, olyan típusú társadalmi felháborodást tudnak fölhúzni erre az egyébként jogos szakszervezeti felvetésre, ami hát napjainkra látjuk, hogy hova fajult.

R: A LIGA Szakszervezetek vezetője úgy véli, hogy a Munka Törvénykönyvének kifogásolt pontjaira helyi szinten kell megoldásokat keresni. Mészáros Melinda szerint a cél a tárgyalások felújítása és az egyeztetés.

Mészáros Melinda, vezető, LIGA Szakszervezetek: Minden nyomásgyakorlási eszköz annyit ér, én azt gondolom, amennyit gyakorlatilag a tárgyalóasztalhoz ülteti a feleket, és a tárgyalóasztalnál eredményt tud felmutatni. A nyomásgyakorlás, az nem egy öncélú eszköz, hogy pusztán bármelyik formáját alkalmazzuk. Akkor ér valamit és akkor van eredménye, hogyha a feleket tárgyalóasztalhoz kényszeríti, és a tárgyalóasztal mellett tudnak ezekről a kérdésekről egyeztetni.

R: A szakszervezeti vezetők szerint a pártok kényszerítik egyre radikálisabb helyzetekbe az érdekképviseleteket, ami hosszú távon odavezethet, hogy tárgyalással már nem tudnak majd eredményeket elérni.

hírTV – Híradó 12:00 – 2019.01.12. 12:03:47 (00:02:25)

Nem kormányt kell buktatni, hanem a tárgyalásokat kell folytatni a túlóratörvénnyel kapcsolatban, erről beszéltek a szakszervezeti vezetők

Mv: Nem kormányt kell buktatni, hanem a tárgyalásokat kell folytatni a túlóratörvénnyel kapcsolatban, erről beszéltek a szakszervezeti vezetők Péntek 9 című műsorunkban. Az érdekképviseletek vezetői attól tartanak, hogyha a pártok egyre radikálisabb helyzetekbe kényszerítik őket, akkor a valódi szerepüket nem tudják majd ellátni.

R: Még tart a felmérés arról, hogy mekkora a valós dolgozói elégedetlenség a túlóratörvény miatt, de sem a LIGA, sem a Munkástanácsok nem tagjai annak a szakszervezeti szövetségnek, amelyek az országos sztrájk élére állt, ezt Péntek 9 című műsorunkban mondta el a két szakszervezet vezetője. A Munkástanácsok elnöke úgy véli, egy szakszervezeti ügyre épültek rá egyes politikusok, hogy olyan követelésekről beszéljenek, melyeknek a dolgozói követelésekhez nincs közük.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Jelen esetben, meg, ha visszaidézzük, egy jó hónapja zajló vitát, ugye itt a Munka Törvénykönyve munkaidő-szabályzás környékén, ami kirobbant elsősorban, első körben a szakszervezetek szólaltak fel. Nyilvánvalóan az ő dolguk. Számos, akár még balliberális médium is megemlítette, hogy a pártok alszanak. Azért aztán fölébredtek és egyből rá is ugrottak ugye erre a kínálkozó alkalomra, amitől megint csak azt várták, mint sok-sok ilyen esettől már, amivel bepróbálkoztak, hogy egy olyan típusú társadalmi mozgást tudnak, olyan típusú társadalmi felháborodást tudnak fölhúzni erre az egyébként jogos szakszervezeti felvetésre, ami hát napjainkra látjuk, hogy hova fajult.

R: A LIGA Szakszervezetek vezetője úgy véli, hogy a Munka Törvénykönyvének kifogásolt pontjaira helyi szinten kell megoldásokat keresni. Mészáros Melinda szerint a cél a tárgyalások felújítása és az egyeztetés.

Mészáros Melinda, vezető, LIGA Szakszervezetek: Minden nyomásgyakorlási eszköz annyit ér, én azt gondolom, amennyit gyakorlatilag a tárgyalóasztalhoz ülteti a feleket, és a tárgyalóasztalnál eredményt tud felmutatni. A nyomásgyakorlás, az nem egy öncélú eszköz, hogy pusztán bármelyik formáját alkalmazzuk. Akkor ér valamit és akkor van eredménye, hogyha a feleket tárgyalóasztalhoz kényszeríti, és a tárgyalóasztal mellett tudnak ezekről a kérdésekről egyeztetni.

R: A szakszervezeti vezetők szerint a pártok kényszerítik egyre radikálisabb helyzetekbe az érdekképviseleteket, ami hosszú távon odavezethet, hogy tárgyalással már nem tudnak majd eredményeket elérni.

hírTV – Híradó 7:00 – 2019.01.12. 07:05:48 (00:00:55)

Megpróbálják félrevezetni az embereket az ellenzéki pártok a túlóratörvénnyel kapcsolatban, mondta Palkovics Imre

Mv: Megpróbálják félrevezetni az embereket az ellenzéki pártok a túlóratörvénnyel kapcsolatban, ezt a Munkástanácsok elnöke mondta Péntek9 című műsorunkban. Palkovics Imre szerint ennek ellenére egyre több munkavállaló látja azt, hogy a kormány segít a túlmunkatörvénnyel. A szakszervezeti vezető világossá tette, hogy a törvénnyel a kormány lehetővé tette, hogy a munkáltató hivatalosan és pontos elszámolás alapján tudja kifizetni az alkalmazottakat.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Négy-ötszáz órákat dolgoznak nagyon sok munkahelyen manapság is, és sok-sok munkáltató fordult, én biztos vagyok benne, és tudom, a kormányhoz is, meg helyi szinten politikusokhoz is, önkormányzati testületekhez vagy polgármesterekhez is, hogy csináljanak valamit, mert mindenféle trükkökkel tudják ezeket a túlmunkákat kifizetni. Tehát nem azért emelték meg elsősorban négyszáz órára a keretet, hogy ennyit dolgoztassanak innentől kezdve az emberekkel, mert ennyit dolgoznak. Aki ezzel nincsen tisztában, az nem ismeri a magyar valóságot.

hírTV – Híradó 22 – 2019.01.11. 22:05:45 (00:00:56)

Megpróbálják félrevezetni az embereket az ellenzéki pártok a túlóratörvénnyel kapcsolatban, mondta Palkovics Imre

Mv: Megpróbálják félrevezetni az embereket az ellenzéki pártok a túlóratörvénnyel kapcsolatban, ezt a Munkástanácsok elnöke mondta Péntek 9 című műsorunkban. Palkovics Imre szerint ennek ellenére egyre több munkavállaló látja azt, hogy a kormány segít a túlmunkatörvénnyel. A szakszervezeti vezető világossá tette, hogy törvénnyel a kormány lehetővé tette, hogy a munkáltató hivatalosan és pontos elszámolás alapján tudja kifizetni az alkalmazottait.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Négy-ötszáz órákat dolgoznak nagyon sok munkahelyen manapság is, és sok-sok munkáltató fordult, én biztos vagyok benne, és tudom, a kormányhoz is, meg helyi szinten politikusokhoz is, önkormányzati testületekhez, vagy polgármesterekhez is, hogy csináljanak valamit, mert mindenféle trükkökkel tudják ezeket a túlmunkákat kifizetni. Tehát nem azért emelték meg elsősorban négyszáz órára a keretet, hogy ennyit dolgoztassanak innentől kezdve az emberekkel, mert ennyit dolgoznak. Aki ezzel nincsen tisztában, az nem ismeri a magyar valóságot.

hírTV – Péntek9 – 2019.01.11. 21:16:39 (00:12:05)

Miként vélekednek a szakszervezetek a túlóratörvényről? 2.

Mv: Egy-egy elvetélt kísérlet a munkavállalók érdekeinek megjobbítására. Különösen, ha egy-egy ilyen kísérlet radikális, az utcán zavargásokba torkollik, hogyha olyan jelenetekbe, amelyeket egyébként normális ember nem néz örömmel, nem csökkenti az önök esélyeit, kérdezem most Palkovics Imrétől, nem csökkenti az önök esélyeit a bérmegállapodásra a következő körös eredményes tárgyalásra? Ezt azért kérdezem, mert úgy gondolom, hogy a szakszervezeteknek is van felelősségük egy-egy ilyen helyzetben, még hogyha másként is gondolkodnak erről. Könnyen meglehet, hogy a munkaadói oldal, a kormányoldal egy másik fordulóban, egy másik találkozón ennek birtokában kevésbé lesz nyitott egyébként szakmai kérdésekre is.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Hát teljesen világos, hogy nagyon-nagyon nagy a felelőssége a szakszervezeti vezetőknek egy-egy ilyen helyzetben. Ha túlreagálják a dolgot, és tényleg belehajszolják magukat mintegy most is ebbe a helyzetbe, hogy a vége az lesz egyébként, hogy országos és általános, az egész országot, amit egyébként a politikai pártok radikális képviselői ugye várnak a szakszervezeti mozgalomtól, arra nem lehet számítani, azt már megmondták maguk azok a szakszervezetek is, akiket nem belerángatnak, belelökdösnek ugye ebbe a helyzetbe. És pontosan azért kell óvatosnak lennünk, mert, ahogy ön is fogalmazott szerkesztő úr, ha alulreagáljuk, akkor az a baj, hogy nem tesztek semmit, ha túlreagáljuk, akkor pedig nem az erőnket tudjuk demonstrálni egy-egy ilyen sikertelen akcióval, hanem a gyengeségünket. És pontosan egy következő alkalommal, amikor arra szükség lenne, hogy feltételezzék rólunk, hogy akár képesek lennénk arra is, hogy ezt megtegyük, ez megítélés kérdése persze, vérmérséklet kérdése, szakszervezeti konföderációs, hogy is mondjam, ethoszoktól függően, hogy ki hogy ítéli meg az adott helyzetet. Mi azt gondoltuk, hogy szólni kell, mindenképpen, a LIGA Szakszervezetekkel, sőt ugye baloldali szakszervezetekkel is együttesen próbáltunk első körben mind szakmailag, mind, ha lehet az utcán, akár politikailag is hangot adni ennek a véleménynek. De azért azt is meg kell nézni, hogy ahhoz, hogy általános sztrájk után kiáltsanak egyes politikai pártok, hogy van-e olyan helyzet. Mert ha abból indulunk ki, hogy négyszáz órára emelik ugye a túlórakereteket, az éves túlórakereteket, ez nagyon soknak tűnik, de ha arról az oldalról közelítjük meg, hogy négy-ötszáz órákat dolgoznak nagyon sok munkahelyen manapság is, és sok-sok munkáltató fordult, én biztos vagyok benne és tudom, a kormányhoz is, meg helyi szinten politikusokhoz is, önkormányzati testületekhez vagy polgármesterekhez is, hogy csináljanak valamit, mert mindenféle trükkökkel tudják ezeket a túlmunkákat kifizetni. Tehát nem azért emelték meg elsősorban négyszáz órára a keretet, hogy ennyit dolgoztassanak innentől kezdve az emberekkel, mert ennyit dolgoznak. Aki ezzel nincsen tisztában, az nem ismeri a magyar valóságot. Itt az a probléma, hogy ezt a törvénytelen helyzetet úgy lehet megoldani, hogy az embereknek tisztességesen ki tudják fizetni a túlórapénzüket, ezt a keretet meg kellett emelni ilyen szinten. Lehet, hogy nem ez volt a legjobb megoldás, de ha már egyszer így alakult, ugye élj a mában, és tekints a jövőre elvből kiindulva, az emberek meg akarnak élni, egyik pillanatról a másikra nem fog megháromszorozódni Magyarországon sem, mint sehol a bér, jövedelem, ha többet akarnak keresni az emberek, nyilván többet fognak dolgozni, mint ahogy ez a gyakorlat sajnálatos módon, vagy hála istennek kialakult, vannak munkahelyek, lehet dolgozni. Ezzel én nem az intézkedést akarom védeni, mert ahogy elnök asszony is elmondta, a megoldásnak a bevezetése körül vannak problémák. Garanciális problémák is vannak, mert mindazokon a helyeken, ahol ezt tényleg odatolják a munkáltató részéről a munkavállalók orra elé, az történelmi tény, hogy nem egyenrangú a munkaadó és a munkavállaló. De jogilag nem lehet belekötni, ez teljesen világos, mert egyénnek joga van nyilatkozni. Csakhogy ez a nyilatkozat, az valóban egy önkéntes nyilatkozat, valamilyen kényszer alatt tett nyilatkozat. Na itt kell odafigyelni a szakszervezeteknek, és ahogy én figyelem ugye a partnereinket, a baloldali szakszervezeti kollégákat, elkezdték ezt a kérdést ugye komolyabban venni, hogy országos sztrájkot nem érdemes erőltetni, meg kell nézni, az embereknek hogyan lehet segíteni a helyszíneken, és olyan viszonyokat kell teremteni, ahol lehetséges, ahol vannak szakszervezetek, vagy a hol nincsenek. Ráirányítja a figyelmet egyébként, ebből előnyünk is származik szakszervezeteknek, mert ennyit a szakszervezetekkel a magyar közélet nem foglalkozott, talán az elmúlt harminc évben sem, mint ebben az egy hónapban. Tehát ezt ki lehet használni olyan értelemben, mit lehet tenni pozitív értelemben. Nyilván nem adjuk föl, hogy módosítsunk majd, amikor, ahogy fogalmaz a politika, a puding próbája az evés, kiderül, hogy mégsem egészen jó ez a megoldás ahogy van, ezen változtatni lehet. Erre is vannak javaslataink, hogy mit kellene tenni azokban az egyéni megállapodásokban, amiket a munkáltató ugye kikényszerít vagy adott esetben önkéntesen ad a munkavállaló, mert ott is lehetne garanciális elemeket beépíteni. És hát ugye ez a másik nagy kérdés, ez a három éves munkaidőkeretnek a kérdése. Azért tompítaná a felháborodást az emberek oldaláról, ha el lenne mondva az embereknek, tisztességesen el lett volna mondva, inkább így fogalmazok, hogy ez szakszervezetek hozzájárulása nélkül ez az eszköz nem vehető igénybe. És az egy nagyon elfogadhatatlan, elképzelhetetlen helyzet, hogy szakszervezetek olyan megállapodást kössenek a munkáltatóval, hogyha erre nem kapják meg a felhatalmazást a dolgozóktól, hogy az a dolgozóknak csak és kizárólag rosszat jelentsen egy ilyen kollektív megállapodás, kollektív szerződés. Tehát ebbe is bele lehet tenni, hogy, nem az, hogy elvileg benne van a keretben, hogy három év múlva kell kifizetni a változó beosztású munkarendben a munkaidőkeretben ledolgozott túlórákat. Benne van, de nyilvánvaló, hogy egyszerűen olyan szakszervezet nem képzelhető el, épeszű szakszervezeti vezető, aki alá is írja egy olyan kollektív szerződést, hogy nem sávosan, nem százalékosan, hanem várjuk meg, amíg az összes túlmunka összegyűlik, és majd a három év végén, amikor az elszámolási időnek ugye vége van, akkor fogják kifizetni a túlórát. Elvileg ez benne van, és ezt használják ki ugye nagyon sokan, meghülyíteni az embereket, félrevezetni őket, és azt mondani, hogy ennek a megoldása már csak az általános sztrájk. Tehát vannak megoldások, ha van szándék. De azért azt jelzem, nem csak a szakszervezetek oldaláról kellene jó szándékot tanúsítani, a politikának is meg kellene fontolnia, hogy érdemes-e ilyen konfliktusok elé a társadalmat, munkavállalókat odaengedni, és hagyni hogy egy jó hosszú ideig a politikai próbálkozásoknak a terepévé váljon a munka világa, a szakszervezeteknek a működése.

Mv: Egy nagyon érdekes tudósítást olvastunk, miközben készültünk az önökkel való beszélgetésre. Több szakszervezet gyűlt össze, és arról beszélgettek, hogy akkor mi is a helyzet a munkahelyeken. És a Mercedes gyárnak azt hiszem a szakszervezetise mondata azt, ami nagyon egybecseng Palkovics úrnak a szavaival, hogy szemfényvesztés folyik, mert hogy nem mondják el világosan a dolgozóknak, hogy miről is szól ez a törvény. Ez lehetőségeket biztosít, amit egyáltalán nem kell kihasználni. De ő ismer nagyon sok olyan dolgozót, akik igenis akarnak többet dolgozni, és nem is értik, hogy mi ez a felháborodás a törvény körül. Mindazzal összevetve, amit ön most mondott, mi lenne akkor a következő lépés, ami valamiféle megnyugvást hozna ebben a kérdésben?

Palkovics Imre: Azt gondolom, hogy a szakszervezetek, a LIGA Szakszervezetek, de még a baloldali szakszervezetek is tettek le egy szakmai javaslatot egyébként ennek a problémának a kezelésére. Azt is meg kell nézni, hogy nekünk ebben teljes mértékben igazunk van-e. Mi azt gondoljuk szakszervezetek, hogy igen, mert ennek a négyszáz órás túlmunka elrendelésének ugye korábban mindenféleképpen a 250 alap elrendelhető, munkáltató jogánál fogva elrendelhető túlórának nem voltak korlátai, csak a munkaadó és a munkavállalók szándéka. A háromszáz órát, ami korábban volt a felső plafon, már csak kizárólag kollektív szerződésben lehetett ugye foglalni. Most az a faramuci helyzet adódott elő, hogy megvan ez a háromszáz órás, szakszervezetek hozzájárulásával elrendelhető, de teljes mértékben ki lehet iktatni a szakszervezeteket is ebből a megállapodásból, csak az egyén és a munkáltató közötti jogügyletté vált ugye ez a nyilatkozat. Meg kellene fontolni, hogy valóban megakadályozná-e a kis- és közepes vállalatoknál, vállalkozásoknál ennek az eszköznek az alkalmazását.  Hogyha akarnak az emberek dolgozni, akkor dolgozhassanak, és most tételezzük fel, hogy mindenki jó szándékú és nem él vissza ugye a gazdasági erőfölényével.

Mv: Kiderült, hogy nincs kollektív szerződés, ugye? Ez azét fontos.

Palkovics Imre: Igen, ahol nincs kollektív szerződés, ott is lehetne alkalmazni. Itt lehetne egy ágazati szintű megállapodást beemelni a rendszerbe, ahol ágazati szinten, az ágazatban működő, nem a konkrét vállalatok, hanem az egész ágazatra kiterjedő munkáltatói és szakszervezeti képviseletek állapodhatnának meg, és akkor ez alatt az ágazati ernyő alatt dolgozó vállalkozásoknál be lehetne vezetni ezt a rendszert. Tehát lehet finomítani ezt a történetet. A 36 hónapos megoldással pedig nekünk, egy ügyes jogászi trükkel megkerülték azt a problémát ugye a jogászok, az előterjesztők és a törvényhozással ezt elfogadtatták, hogy a mértékidő és a beosztási idő rettenetes módon ugye szétválik. Ez az alapjogban, az európai uniós irányelvben a kettő együtt mozog. Tehát ebben a, most nem akarok belebonyolódni szakmai részletekbe, mert ez kicsit ugye érthetetlennek tűnik. Az elszámolási időszak, az az időszak, amiben ugye teljesíteni kell. A törvényes munkaidő 48 óra hetente, és 12 óra naponta, tehát amivel ez a beosztási idő kijön. Ami ezen túl van, ott el kell számolni a beosztásokkal, viszont a fizetéseket, a kifizetését a munka, ez alatt az időszak alatt keletkezett mindenféle kifizetést vagy tartozást akár túlórában, akár szabadidőben, az időszak végén, vagyis a három év végén kell elszámolni.

Mv: Ígérem, hogy ezt a gondolatmenetet folytatjuk legközelebb, de nagyjából másfél percünk maradt, és egy nagyon fontos kérdés szerintem még. Az Európai Szakszervezeti Szövetség is bekapcsolódott a mostani vitába. Luca Visentini elnök írt egy levelet a magyar miniszterelnöknek, amelyben, hát szerintem egyfajta politikai manifesztumot tett közzé, mert például a magyar családokért aggódik. Az ember azt gondolja, hogy egy picit távol került az ügytől. Mi erről a levélről a véleményük, mennyire szakmai ez, mennyire politikai jellegű?

Mészáros Melinda, elnök, LIGA Szakszervezetek: Én azt gondolom, hogy ez a levél alapvetően azt támogatja, hogy a felek tárgyalásos úton próbálják meg ezt a kérdést rendezni. Magának a levélnek is a záró része egyértelműen azt tartalmazza, hogy az Európai Szakszervezeti Szövetség, ha szükséges, akkor segítséget és támogatást nyújt a felek számára annak érdekében, hogy a tárgyalóasztal mellett vitassák meg ezeket a kérdéseket. Nagyon fontos azonban az, amit Palkovics elnök úr elmondott ennek a kérdésnek a megítélésében. A mi tapasztalatunk is az, hogy maguk a cégek sem kívánnak egyébként jelentős mértékben élni ezekkel az új lehetőségekkel.

Mv: Sorba jönnek a hírek erről.

Mészáros Melinda: Sorba jönnek a hírek erre vonatkozóan, ezért lenne praktikus leültetni a tárgyalóasztal mellé a feleket, a munkaadói szervezeteket és a munkavállalói szervezeteket is és nyilván a kormányzat képviselőit is. Ennek megvan a fóruma adta kerete is, és ebben a fórumban lehetne ezeket a problémákat tisztázni. Nem csak a túlmunka mértékét, hanem azt a bizonyos 36 hónapos munkaidőkeretet is, amely egyébként, jelezni kívánom, hogy maguknak a cégeknek is egyébként nagyon komoly adminisztrációs és elszámolási problémákat és terheket jelentene.

Mv: Sajnos az időnk lejárt. Jó volna még folytatni, de szerintem lesz rá lehetőség. Köszönöm szépen, hogy befáradtak a stúdióba!

Mészáros Melinda: Köszönjük!

Mv: Kedves nézőink, mi pedig hamarosan folytatjuk a második résszel, Boros Bánk Levente lesz a vendégünk. Ne menjenek messzire.

hírTV – Péntek9 – 2019.01.11. 21:07:44 (00:08:55)

Miként vélekednek a szakszervezetek a túlóratörvényről? 1.

Mv: Ha péntek este, akkor Péntek 9. Köszöntöm a kedves nézőket műsorvezetőtársam, Gajdics Ottó nevében is! Kedves nézőink, ma egy érdekes témáról beszélgetünk. Szakszervezeti ügyekről lesz szó, és azt hiszem, hogy minden szerkesztő és minden műsorvezető álma, hogy nagyon naprakész, szinte órára kész legyen, úgyhogy nekem jut az a megtisztelő feladat, hogy rögtön egy egészen friss információval kezdjük majd, de előtte bemutatom mai vendégeinket. Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke az egyik vendégünk, kezét csókolom!

Mészáros Melinda, elnök, LIGA Szakszervezetek: Jó estét kívánok!

Mv: És üdvözlöm Palkovics Imrét is, a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnökét!

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Jó estét kívánok!

Mv: A friss kérdés pedig az, hogy lesz-e országos sztrájk. Most, amikor beszélgetünk, péntek este, hogy néz ki ez az ügy? Mit tudnak erről?

Mészáros Melinda: Hát, erről azt kell, hogy mondjam, hogy viszonylag keveset tudunk. Pontosan azért, mert az általunk előzetesen már jelzett felmérés, ami ugye, a dolgozói elégedetlenséget, illetve az új Munka Törvénykönyvnek az esetleges várható hatásait próbálja bemutatni, még véglegesen nem készült el. Annak a bizottságnak, ami meghirdette ezt a bizonyos országos sztrájkot, pedig nem vagyunk a tagjai, tehát erre vonatkozóan részletes információkkal mi magunk sem rendelkezünk.

Mv: Azt hogyan értékelik önök, hogy az önök érdekvédelmi tevékenységére rátelepszik a politika és megjelennek az ellenzéki pártok, akik gyakorlatilag ettől a bizottságtól, aminek önök nem tagjai, kizsarolták, hogy hirdessenek országos sztrájkot?

Mészáros Melinda: Azt nem tudom, hogy kizsarolták-e vagy hogyan történt ez, mivel ugye, a bizottsági üléseken mi nem vettünk részt, tehát erről részletes információink nincsenek. Azt én személy szerint elfogadhatatlannak tartom, hogy a szakszervezeti követelések hátterében, vagy arra rátelepedve, megjelenjenek olyan politikai törekvések és olyan politikai követelések, amelyek köszönőviszonyban sincsenek azokkal a szakszervezeti elképzelésekkel és azokkal a munkavállalói érdekekkel, amit mi magunk egyébként megjeleníteni és képviselni kívánunk.

Mv: Viszont, az igazat megvallva nem ez az első alkalom, hogy a pártpolitika rátelepedik egy közéleti kezdeményezésre. Gondolom, hogy a régmúltban is előfordult, amikor politikai töréspontok vagy érdekek mentén szétvált a szakszervezeti mozgalom. Ilyenkor, az adott esetben döntenek, tehát megnézik az adott esetet és úgy döntenek, vagy előfordul, hogy a sérelmeiket, vagy az egymás iránti nézeteltéréseiket ügyről ügyre cipelik magukkal? Kérdezem ezt azért, mert hogyha most végigpörgetem, nagyon kevés olyan alkalom volt, amikor a szakszervezetek, a magyar szakszervezetek egységesen, egy emberként odaálltak egy-egy ügy mellé.

Palkovics László: Hát, ügye válogatja természetesen, de ezeknél az eseteknél, amit szerkesztő úr is említ, hogy együttesen léptek fel a szakszervezetek, mindig valami nagy változás készülődött. Általában a munkajogi szabályok olyan változása, ami az emberek, munkavállalók hétköznapjait, munkaviszonyát, lehetőségeiket, életkörülményeiket, gazdasági feltételeiket befolyásolták, és ilyenkor természetesen a szakszervezeteknek az a dolga, hogy próbálják megvédeni a munkavállalók érdekeit. Még akkor is, ha esetleg már szempontok szerint talán nincs is igazuk, de a szakszervezeteknek, ha a tagsága egy olyan utasítást ad a szakszervezeti vezetésnek, hogy ebben az ügyben márpedig járjatok el, akkor kötelessége, és ilyen esetek voltak több esetben már említett Munka Törvénykönyve módosítás vagy jó tíz évvel ezelőtt az egészségügy privatizációja, illetve a társadalombiztosítás privatizációja, amikor egy szélesebb összefogás volt, valóban civil szervezetek és szakszervezetek, de ott is a gerincet a szakszervezetek képezték. A jelen esetben, meg ha visszaidézzük egy jó hónapja zajló vitát, ugye, itt a Munka Törvénykönyve, munkaidő-szabályozás környékén, ami kirobbant, elsősorban, első körben a szakszervezetek szólaltak fel, nyilvánvalóan az ő dolguk. Számos, akár még balliberális médium is megemlítette, hogy a pártok alszanak. Na, de aztán fölébredtek és egyből rá is ugrottak erre a kínálkozó alkalomra, amitől megint csak azt várták, mint sok-sok ilyen esettől már, amibe bepróbálkoztak, hogy egy olyan típusú társadalmi mozgást tudnak, olyan típusú társadalmi felháborodást tudnak fölhúzni erre az egyébként jogos szakszervezeti felvetésre, ami hát, napjainkra látjuk, hogy hova fajult.

Mv: A Magyar Idők, amelynek a főszerkesztője itt ül mellettem, úgyhogy rögtön első kézből hadd említsem meg ezt a lapot, a Magyar Idők több cikket is írt az elmúlt napokban a szakszervezeti ügyekről, és az ő információik szerint, egészen mélyreható információk szerint, nagyon nagy az ellentét az adott szakszervezetek között a mostani üggyel kapcsolatban. És ezek a cikkek jórészt arról tudósítanak bennünket, hogy maguk a szakszervezeti aktivisták, tagok is reménytelennek ítélik a mostani helyzetet a céljaik elérésére a jelenleg utcai demonstrációk formájában. Önöknek mi az álláspontja ebben a kérdésben? Valóban elbukott ez a típusú küzdelem az utcán, a munkavállalók érdekéért folytatott küzdelemnek ez a formája?

Mészáros Melinda: Valóban nagyon különbözően ítélik meg egyébként a szakszervezetek és maguk a szakszervezeti tagok is ezt a jelenleg kialakult helyzetet. Abban Palkovics elnök úrral tökéletesen egyetértünk, azt gondolom, hogy maga a Munka Törvénykönyv módosítása és az út, amilyen módon ez az egész módosítás megtörtént, jelenleg is elfogadhatatlan a munkavállalók tömegei számára. A tartalmi részéről azt hiszem, már nagyon sokat beszéltünk, és azokról a tartalmi elemekről, amit ez a módosítás egyébként hozott magával. Ez is hosszú távon egyébként a munkavállalók többsége számára nem elfogadható. Annak ellenére, hogy megteszünk helyi szinten, és megpróbálunk megtenni olyan intézkedéseket, amelyekkel próbáljuk egyébként ezeket a nehézségeket és a négyszáz órás túlmunkamértéket, vagy akár a munkaidőkeret meghosszabbítására vonatkozó munkáltatói elképzeléseket és igényeket derékba törni, megjelennek a tagok között ennek ellenére olyan törekvések is, hogy a nyomásgyakorlásnak különböző eszközeit használják és használják ki a szakszervezetek. Az országos sztrájk mellett természetesen ugye, más nyomásgyakorlási eszközök is megjelennek a javaslatok között. Ilyen adott esetben akár a félpályás útlezárás vagy a további demonstrációknak a kérdése. És ez nem csak Budapesten, hanem természetesen vidéki helyszíneken is.

Mv: A mi információink szerint éppen ezt ítélik reménytelennek a szakszervezeti többség, tehát a cikkek arról szólnak, hogy nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy az országos sztrájkot is lefújják.

Mészáros Melinda: Minden nyomásgyakorlási eszköz annyit ér, én azt gondolom, amennyit gyakorlatilag a tárgyalóasztalhoz ülteti a feleket és a tárgyalóasztalnál eredményt tud felmutatni. A nyomásgyakorlás, az nem egy öncélú eszköz, hogy pusztán bármelyik formáját alkalmazzuk. Akkor ér valamit és akkor van eredménye, hogyha a feleket tárgyalóasztalhoz kényszeríti és a tárgyalóasztal mellett tudnak ezekről a kérdésekről egyeztetni. Nagyon régi törekvése egyébként a szakszervezeteknek, és ebben egység van a szakszervezeti oldalon, azt gondolom, mindazokat a kérdéseket, amelyeket egyébként akár ez e bizonyos sztrájkelőkészítő bizottság szakszervezeti javaslatként felvetett, egyeztessük tovább és ezekben a kérdésekben lépjünk előre az elkövetkező időszakban. Egység volt a szakszervezetek oldaláról a kezdet kezdetén ezeknek a kérdéseknek a megítélésében és az eszközök alkalmazásában is. Elnök úrral közösen is és a szakszervezeti konföderációkkal közösen fordultunk a miniszterelnök úrhoz, kérve, hogy nyissuk meg a Munka Törvénykönyvét és amit a versenyszféra konzultációs fórumán javaslatként már többször megfogalmaztunk, hogy a 2012 óta eltelt időszak tapasztalatait tekintsük át. Nem csak a munkaidő, pihenőidőre vonatkozó fejezetet, hanem azt a jogalkalmazási gyakorlatot, amelynek során mi magunk is tapasztaltunk különböző problémákat és javítási igényeket. Mi javítani szeretnénk, olyan változtatásokat szeretnénk, amelyet az élet diktált most már az eltelt időszakban.

Mv: Magyarul, ha jól értem, akkor az önök szakszervezetei, tagjai nem kormányt buktatni akarnak, hanem tárgyalni arról, hogy jobb legyen a Munka Törvénykönyve.

Mészáros Melinda: Ez pontosan így van, nagyon régi törekvésünk, immáron két éve folyik egyébként a versenyszféra konzultációs fórumának keretében jó néhány témakörnek az egyeztetése, sajnálatosan eredménytelenül. Úgy gondolom, hogy itt az idő arra egyébként, hogy itt már eredményeket mutassunk fel a tárgyalóasztal mellett, hiszen pont ezek a nyomásgyakorlási eszközök is azt célozzák, legalábbis a mi tagságunk részéről, hogy ezekben a kérdésekben tudjunk előrelépni.

hírTV – Híradó 7:00 – 2019.01.11. 07:11:39 (00:02:39)

Válságban van az összellenzéki összefogás, az ellenzéki pártok ugyanis a Munka Törvénykönyvének módosításáért sem tudnak egy asztalhoz ülni

Mv: Válságban van az összellenzéki összefogás, az ellenzéki pártok a Munka törvénykönyvének módosításáért sem tudnak egy asztalhoz ülni. Az érdekképviseletek pedig úgy látják, a baloldali pártok megpróbálják szembefordítani a társadalmat a jelenlegi kormányzattal.

Csárdi Antal (LMP), országgyűlési képviselő: Január 9-ére 11 órára elhívni egyeztetésre az összes szakszervezet képviselőjét és az összes ellenzéki párt képviselőjét, hogy felkészülten be tudjuk nyújtani a Munka törvénykönyv átfogó módosítását.

R: A nagy összefogás rányomta a bélyegét az ellenzék és a szakszervezetek közti egyeztetésekre. Kudarcba fulladt ugyanis az LMP által kezdeményezett találkozó ahova egyetlen szakszervezet sem ment el, sőt az ellenzék részéről is csak a Jobbik képviseltette magát. A dolgozók többségét képviselő Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége sem vesz részt az ellenzéki egyeztetéseken és a tüntetéseken sem. Ők más pártpolitika mentes utat látnak a munkavállalók érdekvédelmére. A Munkástanácsok elnöke híradónknak azt mondta, hogy a munkatörvénykönyv módosítása végre tisztázza az eddigi kaotikus túlóra helyzetet. Palkovics Imre szerint az ellenzék ezt viszont hangulatkeltésre használja fel.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Megpróbálják a maguk hasznára fordítani. Szembe fordítani a társadalmat a jelenlegi kormányzattal és hát ebből megpróbálnak politikai tőkét kovácsolni maguknak és megpróbálják tulajdonképpen a szakszervezetek nem belerángatni, hanem belelökdösni egy olyan társadalmi konfliktusba, aminek nincsenek meg a társadalmi alapjai. A társadalom nem akar ilyen szinten cirkuszt csinálni ebből a kérdésből, mert mint hangsúlyoztam nagyon sokaknak érdeke, hogy el tudják számolni az egyébként ledolgozott túlórákat.

Orbán Viktor, miniszterelnök: Miután ez egy lehetőség, ezért valaki él vele és valaki nem. Tehát működik.

R: Ezt már a miniszterelnök mondta a Kormányinfón. Orbán Viktor világossá tette, a vitákat a törvény elfogadása előtt lefolytatták, ezért egyelőre semmilyen törvénymódosítás sincs napirenden.

Orbán Viktor: Ténybeli tévedést akárhányan ismételnek meg nem lesz igazság. Ez a törvény egy jó törvény, senkire semmilyen kényszert nem ró. Azt a lehetőséget adja, meg amit eddig stiklikbe túlóráztak, most tisztességesen el tudják számolni. Aki akar él vele, aki akar nem él vele.

R: Egyébként az idén még egyik érdekképviselet sem találkozott olyan szerződéssel, amelyben a munkáltató a túlmunkakeret négyszáz órára emelését rendelné el, és a hároméves munkaidőkeret bevezetésére sem tettek erőfeszítést. Sőt a Spar és a Tesco is kijelentette, hogy nem kívánja alkalmazni áruházaiban a négyszáz órás túlórakeretet lehetőségét.

Népszava – 2019. 01. 10. (1,6. oldal)

Kivárnak a cégek a túlórával

VARGA DÓRA

Jelzések Bár akadnak próbálkozások az évi 400 óra túlmunka bevezetésére, a nagyobb vállalatok a felfokozott politikai hangulat miatt inkább kivárnak.

CSEND Néhány hete még igyekeztek a cégek kipuhatolni, mit szólnának a dolgozóik ahhoz, ha bevezetnék az évi 400 túlórát. Ám ezek a hangok mostanra elültek: egyértelmű megtorpanást érzékelünk a munkáltatók részéről – fogalmazott érdeklődésünkre Székely Tamás. A Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke visszatartó erőt tulajdonít az utcai tiltakozásoknak. A cégek most inkább kivárnak: nem szeretnének ugyanis a jelenlegi felfokozott politikai hangulatban célkeresztbe kerülni.

Így járt például a Henkel, amely 68 órás munkahetet vezetett be, majd a minap közleményben nehezményezte, hogy emiatt a sajtó kedvezőtlen színben tüntette fel.

Kivárnak a cégek a túlórával A szakszervezeti vezetőt annak kapcsán kérdeztük: érzékelik-e, hogy a munkáltatók a gyakorlatban is alkalmazni kívánják a Fidesz által tavaly év végén sebtiben megszavazott, sorozatos demonstrációkat kiváltó túlóratörvény adta lehetőségeket. A rabszolgatörvényként elhíresült módosítás értelmében az eddigi évi 250 órányi túlórakeret 400-ra emelkedik – igaz, elrendeléséhez a dolgozó írásos hozzájárulása szükséges.

A beleegyezést azonban nem is olyan nehéz elérni a dolgozóknál, ha azt például a juttatásokról szóló megállapodással együtt íratják alá. Az egyik munkavállalóval ez már megtörténhetett. A szakszervezethez is eljutott dokumentum egyik pontja a SZÉP-kártya-juttatásokról szólt, a másik az évi 400 órányi túlóra vállalásáról – idézett egy munkajogilag aggályos esetet Székely Tamás. Konkrét nevet nem említett, de jelezte: az érintett nem a szakszervezetük képviselte területen dolgozik.

Az egyre súlyosabb munkaerőhiány mérséklésére kitalált túlóratörvény leginkább az ipart – azon belül is a járműgyártást – érintheti: itt már több mint 25 ezer a betöltetlen álláshely. A multicégek által bejelentett újabb, milliárdos beruházások további munkaerőt igényelnek. A túlórakeret 150 órás növelése viszont 12 munkavállaló esetében egy év alatt kiteszi plusz egy dolgozó munkáját. László Zoltán, a nehéz-, gép- és autóipari területek dolgozóit képviselő Vasas Szakszervezet alelnöke látja is egyes cégek túlóranövelési szándékainak apróbb jeleit. Négy társaság esetében például felmondták a kérdést eddig szabályozó kollektív szerződést, egy helyen pedig megszakították a tárgyalásokat.

Az új törvény kapcsán az a helyzet állt elő, hogy a kollektív szerződésben előírható évi 300 túlóránál egyéni megállapodásokkal több, évi 400 túlóra rendelhető el. Az iparban ugyanakkor az év eleje uborkaszezonnak számít: ilyenkor elemzik a tavasszal várható megrendeléseket.

Egy ilyen horderejű kérdés, mint a munkaidő szabályozása, hosszas előkészítést igényel a vállalatoknál.

Így várhatóan több hónap is eltelik majd, mire megjelennek a cégek életében a komolyabb változások – magyarázza László Zoltán. Szerinte nem az a fő probléma, hogy néhány cég él-e majd a 400 órás túlóráztatással, hanem az, hogy a kormány egyáltalán adott erre lehetőséget, és közben azzal érvel: úgysem fogják majd alkalmazni. Ez olyan, mintha egy kisvárosban fölállítanának egy guillotine-t, és azt mondanák, úgysem fogjuk használni. Akkor minek állítják fel? – tette fel a kérdést. László Zoltán megjegyezte: a munkavállalók egy része hajlamos az önkizsákmányolásra, mivel a túlórázásban pénzkereseti lehetőséget látnak. Az érdekvédő szerint azonban a dolgozók túlhajtása helyett a hatékonyabb munkaszervezésre és az alapbérek emelésére volna szükség. A végletekig kizsigerelt dolgozók ugyanis egyszer csak ráomlanak majd a szociális és egészségügyi rendszerre. Annak pedig az egész társadalom fizetheti majd meg az árát.

KA: BÉRHARC Már érik a sztrájk az Audinál

KA: TILTAKOZÁS A dolgozók nem szeretnének még kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülni a munka helyükön

KA: VESZÉLY LÁSZLÓ ZOLTÁN: A túlórakeret-növelés olyan, mintha egy kisvárosban fölállítanának egy guillotine-t, és azt mondanák, úgysem fogjuk használni

Beágyazott cikkek:

Sztrájkbizottság az Audinál

Az Audi Hungária Független Szakszervezet a január 14-i bizalmi értekezletnek azt javasolja, hogy az eddig lezajlott bértárgyalásokat mint kollektív munkaügyi vitát nyilvánítsa eredménytelennek és állítsa fel a sztrájkbizottságot – közölte az autógyári szakszervezet. Úgy látják, a munkáltatói oldal a tárgyaló felek közösen lefektetett szabályait, határidőit sem tartja be. A szerdai rendkívüli elnökségi ülés után kiadott nyilatkozat szerint az Audi – példátlan módon – hivatalos válasz nélkül hagyta a szakszervezet ajánlatát. A bértárgyalók továbbra is nyitottak az egyeztetésekre. Így várják a hivatalos választ, illetve a béremelési ajánlatot. A vállalatoknál amúgy csak most indulnak a helyi bértárgyalások. A minimálbér-emelésről szóló késői, december 30-i megállapodás miatt ugyanis csak most kezdenek számolni. A minimálbér és a garantált bérminimum 8-8 százalékos emeléséről szóló megállapodást a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége aláírta, a 13-15 százalékot követelő Magyar Szakszervezeti Szövetség viszont elutasította az ajánlatot.

A teljes elutasításról egyeztetnek

Négy munkáltatóval is közel áll a megállapodáshoz a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete arról, hogy nem alkalmazzák majd a rabszolgatörvényben foglaltakat – közölték az érdekvédők. Ha a munkavállaló vállalna 150 plusztúlórát, a szakszervezet felügyelné, hogy valóban önkéntes-e a megállapodás. A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete pedig a Tesco Globál Áruházak Zrt.-vel igyekszik megállapodni arról, hogy a cég áruházaiban és logisztikai központjaiban idén és jövőre nem alkalmazzák a 400 órás munkaidőkeretet: a dolgozókkal a 250 óra túlmunkán kívül önkéntes túlórára nem kötnek megállapodást – írta a Magyar Idők. A Tesco tanulmányozza a javaslatot.

Magyar Narancs – 2019. 01. 10. (11,12,13. oldal)

NER-hűség vagy ellenállás

Szakszervezetek döntés előtt

Szalai Anna

Rövidesen eldőlhet, hogy a magyar szakszervezetek közül melyek maradnak fenn, illetve melyek tűnhetnek el a NER süllyesztőjében. Az államtól való részbeni pénzügyi függés nem könnyíti a helyzetüket.

„A kormánybuktatás nem cél, ez legfeljebb az ellenzéki pártok politikai vágya lehet. Ugyanakkor a szakszervezeteknek igenis feladata a munkavállalói érdekeket súlyosan csorbító kormány dolgának megnehezítése. Ehhez meg kell ragadni minden lehetséges eszközt és segítő kezet. A szakszervezeteknek nem áll érdekükben kiszorítani a közös ügyért harcoló pártokat, különösen akkor, ha azok régóta nem tapasztalt egységben sorakoznak fel mellettük” – mondja Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke, aki ennek ellenére nem kerget vágyálmokat. „Nehezen megjósolható, hogy a rabszolgatörvény és más, a munkásjogokat súlyosan csorbító szabályok miatt felcsapó, majd a megalázóan alacsony, 8 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emelést tartalmazó ajánlat miatt tovább erősödő felháborodás hová vezet. De a társadalom fogadókészsége sokkal nagyobb, mint akár két-három hónappal korábban” – teszi hozzá Szűcs, aki egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hogy a Fidesz-kormány több éve folytatott tudatos gyengítő intézkedései ellenére a szakszervezeteknek még mindig törvényes eszköztáruk van az ellenálláshoz.

Az Európában szinte példa nélkülien szigorú sztrájktörvény ugyan erős korlát, de nem teszi lehetetlenné a hatásos véleménynyilvánítást (lásd erről keretes anyagunkat).

Csak más úton

Senki nem tette eddig igazán próbára a sztrájktörvényt, de ez most megváltozhat. Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottság alakult 15 szakszervezet, köztük három konföderáció részvételével.

Több megyében már létre is jöttek az akciószövetségek, amelyekbe igyekeznek bevonni a helyi civil szervezeteket is. Január első hetére többféle tiltakozó akciót – az útlezárástól a tömeges demonstrációig – sikerült összehozni.

A szervező szakszervezetek iránti munkavállalói érdeklődés érezhetően nő, míg a csendesen kiváró, a megalkuvásra kész és a kormány kezére játszó szervezetektől és konföderációktól elfordulnak az emberek – állítják egybehangzóan az ellenállás élére álló szakszervezetek lapunk által megkérdezett vezetői. „Semmiféle bizalomvesztést nem érzékelünk” – állítja Mészáros Melinda, annak a Ligának az elnöke, amelyet Fidesz-párti szervezetnek minősítenek többen is. Két hónap alatt több új alapszervezetet is tető alá hoztak a konföderáció égisze alatt, teszi hozzá. A Liga vezetője visszautasít minden olyan állítást, amelyek szerint az általa vezetett konföderáció mostanra a NER szerves részévé, szolgálóleányává vált volna; azt mondja, az alapszabályuk mindenféle politikai szerepvállalást és összefonódást tilt. Igaztalannak tartja a munkások elárulására, a meghátrálásra vonatkozó, más szakszervezetektől érkező vádakat is; állítja, ők a végsőkig elmentek a kormánnyal alkudozásban a bérminimum és a cafeteria ügyében is. A formálódó általános sztrájkban való részvételről viszont később döntenek, miután megvizsgálták, hogy érinti-e az általuk képviselt munkavállalókat a munkaidőkeretre vonatkozó szabályok módosítása. A szervezők egyébként sem hívták meg. (Úgy tudjuk, külön meghívók nem is voltak; aki csatlakozni akar, az részt vesz a megbeszéléseken. Például a Liga talán legerősebb tagszervezetének számító Egységes Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezete sem várt meghívásra, hanem elment a sztrájkelőkészítő bizottságba; az EVDSZ-t egyébként a Liga alelnöke, Szilágyi József vezeti.) A „rabszolgatörvény” kifejezést gondosan kerülő Liga-elnök szerint a sztrájk, az útlezárás és a tüntetés valójában mind egyetlen célt szolgál: a kormány tárgyalóasztalhoz ültetését. Ők is erre törekednek, csak más úton: levelet írtak Orbán Viktornak és Áder Jánosnak a „kialakult helyzet áttekintését” kérve. Egyelőre nem kaptak választ. „Amíg a hatalom ilyen mértékű gőgöt és arroganciát mutat, addig nincs esély a tárgyalásra” – mondja erre Szűcs Tamás, akinek vezetése alatt a PDSZ kilépett a Liga kötelékéből.

A korábbi tiltakozásokkal ellentétben a politikai pártok, a civil szervezetek és a különféle szakmákat képviselő szervezetek végre nem a színpadi fellépés sorrendjéről vitatkoznak, nem próbálják egymás elől elszívni a levegőt. Így a párhuzamos akciók most nem gyengítik, hanem erősítik egymást. Egyre több eddig független szakszervezet keresi a kapcsolatot az utcán lévő konföderációkkal, felismerve, hogy egységesen nagyobb nyomást tudunk gyakorolni – sorolja Kordás László, a Magyar Szakszervezetek Szövetségének (MASZSZ) elnöke, aki szerint van még tartalék az ellenállási hullámban. Erre utal az állami szférán belüli mozgolódás, de még inkább a vidék éledezése. Korábban jó, ha néhány száz főt meg tudtak mozdítani a nagyvárosokban, de most több ezer fős akcióik is voltak például Egerben, Szombathelyen, Pécsett, Szegeden.

Nekik 8

A vidéki megmozdulásokban látja az új hullám erejét Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke is. „Eddig is írtuk és mondtuk, miképpen csorbítják a munkavállalói érdekeket, de a tagság alig hallotta meg. Most sokkal inkább vevők az üzenetekre.” Földiák ritka önkritikával azt is elismeri, hogy nem a szakszervezeti módszerek változtak, hanem a társadalom fogadókészsége. A SZEF elnöke szerint mindaddig folytatni kell a küzdelmet, amíg a munka törvénykönyvének módosítását el nem érik. Ez hosszú lehet, de ha áttörést érnek el, akkor az mindenre kihat majd. Szűcs Tamás is hasonló véleményen van: „Minden változáshoz kell a kritikus tömeg. Ezt most talán nem érjük el, de ha elbukunk is, a következő ellenállási mozgalom már erről az erősebb bázisról indulhat.” A harci indulóba azért vegyülnek kevésbé örömteli szólamok is. „A szakszervezetek a kialakult helyzetben nyomás alá kerültek, de nem a tagjaik részéről, hanem a közvélemény és a politikai ellenzék által. (…) A közösségi portálok laikus és kívülálló közönsége már-már a szakszervezeti mozgalom végét vizionálja abban az esetben, amennyiben ezek a törekvések megbuknak, mi több, ki sem bontakoznak” – olvasható a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) honlapján. „A rendszerváltás óta vezetett országos sztrájkstatisztikák alapján nem látok sok esélyt egy általános munkabeszüntetésre” – bontogatja tovább a konföderációs véleményt Palkovics Imre MOSZ-elnök, aki sajnálatosnak tartja, hogy politikai törésvonalak mentén osztódik meg a szakszervezeti mozgalom; ám a jelenlegi helyzet ugyanakkor esélyt ad arra is, hogy a szakszervezetek átgondolják jövőbeli stratégiájukat, amelyben a rövid távú érdekek helyett messzire kell tekinteni.

A Vasutasok Szakszervezete (VSZ) által „munkásárulásnak” nevezett 8 százalékos béremelési ajánlatot elfogadó két konföderáció egyikét vezető Palkovics úgy véli, hogy az ellenzéki pártok egyszerűen kihasználják a munka törvénykönyvének módosítása nyomán „mesterségesen gerjesztett” társadalmi hevületet, amit most néhány szakszervezet megfejel a bérminimum körüli álságos vitával. „De a nép nem hülye, az emberek gyorsan rá fognak jönni, hogy jobb nekik egy kiszámítható 5– 6 százalékos reálkereseti növekedés, mint a bizonytalan kimenetelű akciózás” – bizonygatja. A Munkástanácsok nem vesznek részt a sztrájkelőkészítő bizottság munkájában, egyelőre fel szeretnék mérni, hogy a jogszabályváltozásnak „mi a valós hatása” a munkavállalói érdekekre. Ahol szükséges, jogsegélyt nyújtanak és segítenek a dolgozók számára kedvező kollektív szerződések megkötésében. Ami pedig a másik vádat illeti: Palkovics szerint nem is volt esélyük a két számjegyű emelésre, miközben a két évre vonatkozó 8 + 8 százalékos bérajánlat jól kezeli a vállalatokon belüli bérfeszültséget is, hiszen ha túl sokat kell emelni a legalacsonyabb fizetéseken, akkor nem marad a közepes fizetések növelésére, így a bérek összetorlódnának. A munkaadók informálisan jelezték nekik, hogy 8 százalék a határ, a kormány pedig nem mondott semmit – vagyis benne volt a pakliban az is, hogy végül semmit sem emelnek, elvégre ez nem kötelező.

Akkor ez volt eddig az egyetlen tippje a közismerten igen jól informált Magyar Időknek, ami nem jött be. Meleg János, a VSZ elnöke szerint bár a kormány valóban nem mondott semmit, a Fidesz-barát lap megelőlegezte a két számjegyű emelést. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) három szakszervezeti tagja mindvégig egységes volt abban, hogy nem mennek 15 százalék alá. Azután egy váratlan fordulattal a Liga és a Munkástanácsok aláírták a 8 százalékos ajánlatot anélkül, hogy tudták volna, mennyit adna magától a kormány. (A MASZSZ nem írta alá, ahogy 2015-ben sem.) Ha nem kapkodott volna a két konföderáció, talán többet is elérhettek volna. Vagy ha mégsem, akkor legalább nem adtak volna egy jól kijátszható kártyát a kormány kezébe azzal, hogy belementek ebbe a dicstelen alkuba. „A Liga és a Munkástanácsok egy biankó megállapodást írtak alá, hiszen a jövő évi béremelést a kormány a GDP-hez, az inflációhoz és egy újonnan bevezetendő, egyelőre nem ismert metódus alapján számítandó »termelési mutatóhoz« kötötték.

Ennyire szükségük lenne az állami pénzre?” – értetlenkedik a VSZ elnöke.

Ki kivel van?

A VKF három nagy szakszervezeti konföderációját már korábban is támadták amiatt, hogy állami támogatást húz a kormánytól. Pedig a Horn-kabinet kezdett először állami támogatást osztani a szakszervezeteknek – emlékeztet Palkovics Imre, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy a VKF tagjai mellett az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) tagjai, így a SZEF, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége is kap állami támogatást. A MASZSZ és a Liga pedig ennek révén is kap némi apanázst.

De a támogatottak közé tartozik a Cser Ágnes vezette Hetedik Szövetség is. „A pénzt szakértőkre, felkészülésre, a nemzetközi kapcsolatok ápolására költjük” – teszi hozzá Palkovics.

Az OKÉT-ben és a VKF-ben ülő konföderációk idén összesen több mint egymilliárd forintot kapnak az államtól. Ez a teljes bevételük mintegy 60 százaléka, míg a tag szakszervezetek által beszedett tagdíjakból csupán 10 százalékot kapnak. (A többi forrás uniós és egyéb pályázatokból, vállalkozásból, ingatlanhasznosításból jön össze.) Az erős pénzügyi függés miatt joggal merülhet fel a konföderációk függetlenségét firtató kérdés. „A pénzt pályázat alapján, meghatározott célokra, így például megyei irodák működtetésére, szakértőkre, jogsegélyszolgálatra kapjuk. A pénz felhasználását ellenőrzi az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és a Miniszterelnökség is. De az ellenzéki pártok is kapnak költségvetési támogatást, rajtuk mégsem kéri számon senki, hogy elfogadják” – védekezik Kordás László.

De másféle függések is vannak, amelyek látványosan óvatossá tehetik a szakszervezetet.

Így például azok a megállapodások, amelyek révén a munkáltató fizeti a cégnél működő szakszervezetek vezetőinek bérét és néhány arra érdemes érdekvédelmi szakembert különféle felügyelőbizottságokba és igazgatóságokba is bevesz, ahogy ez történik például a BKV-nál. Talán ennek is köszönhető, hogy a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VTDSZSZ) meglehetősen lassú tempót diktál: eddig a sztrájkbizottság követeléslistájára vártak, most a tagok véleményét gyűjtik össze, bár a túlóraszabályok változása őket nem érinti. „Hol itt a szolidaritás? Mi az, hogy a túlóraszabályozás őket nem érinti? Franciaországban azért tudnak annyira sikeresek lenni, mert az egyik ágazat gondja a másiké is. Másrészt egy szakszervezeti vezető munkája nem abból áll, hogy üldögél az irodájában és várja, hogy bekopogjon a dolgozó és felszólítsa: csináljon már végre valamit. Épp ellenkezőleg, neki kell tájékoztatni a tagságot, hogy itt gazság van készülőben” – háborog Nemes Gábor, aki korábban a szintén a BKV-nál működő Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke volt, de azután a nagyobb mozgástér reményében átlépett a politikai színtérre. (Az elnöki székben őt követő Naszályi Gábor fizetését tagdíjakból fizetik.) Nemes szerint a szakszervezeti oldalon még mindig nagy a megosztottság, és a kormány ezt kíméletlenül ki is használja. „Ha nem rendezik a soraikat a szakszervezetek, akkor hamarosan nem lesz más dolguk, mint virágot osztani nőnapon. De az emberek nem ezt várják tőlük, hanem a küzdelmet.” „Nem szaloncukor-osztogatásról szól már a szakszervezet, hanem a közösségi akciókról, a belülről építkezésről, a képzésekről és a mozgósításról. Arról, hogy ki hány »katonát« tud harcba vinni. A szakszervezeti vezetők jól mutatnak együtt a színpadon, de ennél fontosabb, hogy hány embert visznek magukkal” – vallja Meleg János, a VSZ elnöke, aki szerint a magyar szakszervezetek erőtlenségében az elöregedett és elkényelmesedett vezetés is nagy szerepet játszik. Túl sokan gondolják azt, hogy csendesen kihúzzák nyugdíjig, sőt ha lehet, még azután is. A szakszervezeti vezetők egy része – mondja – egyre jobban hasonlít a pártelnökökhöz. Választás idején fontos, mit mond a nép, a tagság, azután meg „az lesz, amit én mondok”. A szakszervezeti urizálás sem ment ki a divatból. Az elnökök – tisztelet a kivételnek – egymással versenyeznek, hogy kinek van nagyobb kocsija, miközben nem futja képzésekre, a szakszervezeti mozgalom új irányba terelését segítő rendezvényekre. A személyes példa Meleg János szerint sokat jelent, és egy Audiból kiköszöngető szakszervezetis kevéssé hiteles. Mint ahogy az is, aki pártközpontba jár egyeztetésre. Az állami pénzügyi támogatás pedig szerinte mindenképpen zsarolási potenciál, de hamarosan kettéválik a magyar szakszervezeti mozgalom, „és feketén-fehéren kiderül, ki szolgálja a dolgozók érdekeit, és ki húz inkább a hatalom felé”.

A Ligát és a Munkástanácsokat sokan már most is a NER részének tekintik, de még a kevésbé harciasak is úgy látják, hogy az elvárhatónál lojálisabbak a kormányhoz. A két konföderáció természetesen visszautasítja ezt. (Bár az mindenképpen árulkodó, ahogyan a Munkástanácsok képviselője az Orbán-kormány védelmére kelt az Európai Szakszervezeti Szövetség végrehajtó bizottságának decemberi ülésén.) Azt meg egyenesen evidenciának tartják a tiltakozások élére álló szakszervezetek, hogy a kormány „vakondjai” ott ülnek az elnökségekben. „Ha már három-négy kormánykritikus ember összeáll – mondja Szűcs –, akkor számíthatnak rá, hogy mondandójuk nem marad titokban.” „Talán ezt a beszélgetést is lehallgatják” – jegyzi meg Földiák. Nemes viszont legyint az egészre: „Nem kell ide beépített ember, bőven elég az a néhány bomlasztó szakszervezeti vezető.” .

KA: A VÁGYAK TRANSZPARENSE.

KA: AZ MSZSZ TRANSZPARENS

Beágyazott cikkek:

Rideg számok

A KSH utolsó adatai szerint 2015-ben a dolgozók negyedének munkahelyén működött szakszervezet, 9 százalékuk volt szakszervezeti tag, noha 2001-ben még csaknem 20 százalékuk vallotta magát tagnak. A taglétszám csökkenése beleillik a nemzetközi trendbe. Az Európai Szakszervezeti Szövetség végrehajtó bizottsági állásfoglalásában sötét képet fest: ha a taglétszám csökkenést nem sikerül megállítani, a szakszervezeti mozgalom elveszíti befolyását és szerepét. Míg 1995-ben csaknem minden második munkavállaló szakszervezeti tag volt, addig 2012-ben kevesebb mint a harmaduk. Nem jobb a helyzet a volt szocialista országokban sem, bár Csehország, Lengyelország és Szlovákia szervezettsége meghaladja a magyar szintet. A taglétszám ugyan nem egyedüli mutatója a szakszervezetek erejének (a magyarországinál alacsonyabb szervezettségű francia szakszervezetek például rendkívül látványos és eredményes akciókra képesek), a jelentős létszámesés mégis jól mutatja a hazai szakszervezetek társadalmi támogatottságának folyamatos csökkenését, ami miatt hamarosan a politikai paletta perifériája szorulhatnak. A tendencia megfordításához új stratégiára lenne szükség. Több szakszervezet és konföderáció hamarosan tisztújítások elé néz; alighanem ez is szempont lesz az új vezetők megválasztásakor.

Kordába szorított sztrájk

Az eredetileg 1989-ben elfogadott sztrájktörvény 2010-es módosítása erősen korlátozta a munkavállalók és a szakszervezetek jogait a sztrájkhoz. Így például csak gazdasági és szociális érdekek biztosítására lehet sztrájkot szervezni, politikai célokért nem. Ám a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának 2013-as állásfoglalása szerint, ha a sztrájkkövetelésben érintett munkáltató nem határozható meg, a kormánynak öt napon belül ki kell jelölnie az egyeztető eljárásban részt vevő képviselőjét.

Erre utalva mondták a szakszervezetek, hogy „ötnapos ultimátumot kap a kormány” – attól kezdve, hogy a követeléseiket átadják, amire lapzártánk után kerülhet sor.

A nehezítések közé tartozik az „együttműködési kötelezettség”. Ez nincs pontosan meghatározva, ám jogellenesnek minősíthető a sztrájk, ha a munkavállalói oldal e kötelezettséget nem teljesíti; ekkor a részt vevő munkavállalóknak azonnali hatállyal felmondhatnak, az okozott károkat pedig meg kell téríteni. Súlyosabb kötelem az elégséges szolgáltatás; erről a sztrájk megkezdése előtt kell megállapodni; ha nem sikerül, a bíróság dönt ennek mértékéről és feltételeiről. A törvény két esetben határozza meg pontosan a minimumszolgáltatást: a postánál és a tömegközlekedésben. Utóbbinál a városi és elővárosi közlekedésben 66, az országosban 50 százalékos teljesítményt kell biztosítani.

Az igazságszolgáltatásban dolgozók, a katonák és a rendőrök egyáltalán nem sztrájkolhatnak. A KSH utolsó felmérése szerint a módosítás után alaposan megcsappant a munkabeszüntetések száma: míg 2006-ban és 2007-ben 16, illetve 13 sztrájk volt több tízezer fővel, a módosítás után, 2011–2015 között évente legfeljebb 1–3 sztrájk volt, néhány ezres részvétellel.

Magyar Idők – 2019. 01. 10. (1,2,13. oldal)

Visszatáncolhatnak a szakszervezetek

Sztrájkhangulat nincs, éles belső viták annál inkább

Nagy Kristóf, Thurzó Katalin

Egyelőre kifulladt a baloldal szakszervezeteinek az országos sztrájk megszervezésére tett erőfeszítése, sőt már házon belül sem értenek egyet annak létjogosultságában – értesült érdekképviseleti forrásokból a Magyar Idők. Úgy tudjuk, a szakszervezetek az ellenzékkel sem találták meg a közös hangot, a baloldal képviselőivel a háttérben nincs egyeztetés, a pártok csak a néhány fős vidéki megmozdulásokon vesznek részt. Ezért a korábbi, Soros-szervezetekkel folytatott egyeztetések után ismét nemzetközi segítséget kértek, ezúttal a nyíltan bevándorláspárti Európai Szakszervezeti Szövetségtől.

Letettek az országos sztrájk megszervezéséről a baloldal szakszervezetei – értesült a Magyar Idők. Úgy tudjuk, az érdekképviseletek egymással sem értenek egyet sem az országos munkabeszüntetés létjogosultságában, sem a jövő hétre tervezett, sztrájknak indult, ám helyi demonstrációkká „zsugorodott” megmozdulásokat követő lépésekben sem.

A szakszervezetekben információink szerint úgy látják, a munkavállalókban nincs meg az általános sztrájk eredményességéhez szükséges elégedetlenség.

Sok tisztségviselő nem ért egyet azzal sem, hogy az ellenzéki pártpolitikát összemosták a szakszervezeti követelésekkel, ráadásul a baloldal nem nyújt segítséget a képviseletek szervezkedéséhez a vidéki, helyi akciókban sem.

Úgy tudjuk, kilátástalan helyzetükben a szakszervezetek a nyíltan migráció- és befogadáspárti Európai Szakszervezeti Szövetséghez fordultak, amelynek főtitkára levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek.

Nem újdonság, hogy a képviseletek nemzetközi segítséget kérnek politikai céljaikhoz, egy korábban kiszivárgott dokumentum szerint rendszeresen együttműködnek a Soros Györgyhöz köthető szervezetekkel is.

Immár a kereskedelem két legnagyobb szereplője nem kívánja alkalmazni áruházaiban a 400 órás túlórakeretet – értesült a Magyar Idők. A tárgyalások emellett több céggel is zajlanak, és más iparágakra is átterjedhet a megállapodáshullám, amennyiben a munkavállalók képviselői nem csupán a politikai érdekek mentén vezetik a dolgozókat.

Lapunknak a kormányellenes követeléseket házhoz vivo Kordás László által irányított szakszervezeti szövetség egyik elnökségi tagja arról beszélt, hogy a tárgyalóasztal mellett van a helyük, nem pedig az utcán

Bizonytalanok a szakszervezetek

Az ellenzék segítői már a migránspárti európai szövetségnél kopogtatnak segítségért

Belátható időn belül nincs rá esély, hogy általános, országos sztrájkot szervezzenek a baloldalhoz köthető szakszervezetek és érdekképviseleti konföderációk.

A szervezésben és a sztrájk létjogosultságáról még egymás között sincs egyetértés – értesült szakszervezeti forrásokból lapunk. Az országszerte, minden munkahelyen meghirdetett, általános munkabeszüntetés megszervezésével már a munka törvénykönyvének december közepén elfogadott módosítása előtt elkezdték zsarolni a kormányt és a munkáltatókat az érdekképviseletek, ám mára bebizonyosodott, a megmozdulás sikeréhez hiányzik a munkavállalók széles rétegeinek az elégedetlensége. Ráadásul az idén még egyik érdekképviselet sem találkozott olyan szerződéssel, amelyben a munkáltató a túlmunkakeret négyszáz órára emelését rendelné el, és a hároméves munkaidőkeret bevezetésére sem tettek erőfeszítést. Úgy tudjuk, habár a dolgozók sem örülnek a túlóratörvénynek, helyi szinten nem az új szabályok, hanem – bizonyos cégeknél, kis számban – a bértárgyalások okoznak elégedetlenséget.

Információink szerint ezt látják a baloldal szakszervezetei is, ezért a színfalak mögött abban már szinte teljes az egyetértés, a szervezkedésbe egyelőre belekezdeni sem érdemes. Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke korábban lapunknak ezzel kapcsolatban arról beszélt, ennek az eszköznek a bevetése hosszas előkészítő munkát, legalább egy hónapot vesz igénybe, ráadásul a sztrájktörvény is nehezíti a dolgot, így az előkészítés még el sem kezdődött. Jövő péntekre helyi megmozdulásokban, félpályás útlezárásokban, egyéb hasonló akciókban, szombaton pedig demonstrációkban vállalnak koordinációs szerepet az országos konföderációk.

A szakszervezetek, értesülésünk szerint, az ellenzéki pártokat is hibáztatják a helyi megmozdulások sikertelensége és a sikeres, országos sztrájk esélyének lenullázása miatt, mivel a pártok képviselői ezeket a megmozdulásokat zárt ajtók mögött sem segítik, s teljes érdektelenséget mutatnak. A Gyurcsány-kormány egykori államtitkára, Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (Maszsz) elnöke a legutóbbi, múlt szombati, a kormány megbuktatását célzó, újabb összellenzéki demonstráción még ultimátumot adott: ha a követeléseikről nem tárgyal a kormányzat, január 19-én leállítják az országot. Ugyanakkor ez mindössze a korábbiakhoz hasonló, néhány tíz, legfeljebb száz főt, a pártok képviselőiből, civil szervezetekből és egykori szakszervezeti tagokat vonzó megmozdulásokat jelenthet, a munkavállalók többségének részvétele nélkül. A kormánynak – országos sztrájk meghirdetése híján – ráadásul nincs kötelezettsége arra, hogy egyeztessen az ellenzékkel együtt demonstráló képviseletekkel.

Vélhetően a várható kudarc miatt fordulhattak a minap a baloldali szakszervezetek az év végi, Soros-hálózat szervezeteivel folytatott egyeztetéseket követően a nyíltan bevándorláspárti Európai Szakszervezeti Szövetséghez.

Úgy tudjuk, a szervezet főtitkára, Luca Visentini a napokban szintén levelet küldött Orbán Viktor miniszterelnöknek annak érdekében, hogy tárgyalásra bírja a baloldal képviseleteivel.

Ugyanakkor a dolgozók többségét képviselő Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége sem az ellenzéki tüntetéseken, sem a most átnyújtott követelések kidolgozásában nem vett részt. A két – pártoktól semlegesen működő – konföderáció ugyanis más, pártpolitikamentes utat lát a munkavállalók érdekvédelmére.

Megállapodáshullám indulhat a versenyszférában

A Tescóhoz hasonlóan a Spar sem tervezi a 400 órás túlórakeret alkalmazását

A Tesco után a Spar üzletlánc is beleáll abba a szakszervezeti megállapodásba, amely arról szól, hogy immár a kereskedelem két legnagyobb szereplője nem kívánja alkalmazni áruházaiban a 400 órás túlórakeretet. Több céggel zajlanak a tárgyalások, amely átragadhat más iparágakra is, amennyiben a munkavállalók képviselői nem csupán a politikai érdekek mentén vezetik a dolgozókat. Ingataggá vált az ellenzéki egység: lapunknak a kormányellenes követeléseket házhoz vivő Kordás László által irányított szakszervezeti szövetség egyik elnökségi tagja arról beszélt, hogy a tárgyalóasztal mellett van a helyük, nem pedig az utcán, akkor is, ha az szembemegy a konföderáció szándékaival.

A Spar üzletlánc 13 500 munkavállalójának sincs oka aggodalomra: tegnap az osztrák tulajdonú multivállalat is megegyezett a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetével (KDFSZ), hogy a jelenleg alkalmazott, 300 órás túlórakereten felül a jövőben nem kívánnak élni további többletmunka lehetőségével – tudta meg a Magyar Idők.

Bubenkó Csaba elnök úgy tájékoztatott: ígéretet kapott a Spar Magyarország Kft. ügyvezetőjétől, hogy rövidesen írásba öntik a megállapodást, amely – hasonlóan a Tescóhoz – a második legnagyobb piaci szereplőnél is bebiztosítja a dolgozókat.

Megkeresésünkre a Spar kommunikációs vezetője megerősítette a megállapodást.

Maczelka Márk elmondta, már korábban eldöntötték, hogy az évek óta érvényben lévő szabályokon a törvénymódosítás után sem kívánnak változtatni. – Így a vállalat természetesen egyetért a KDFSZ meglátásaival: a Spar kollektív szerződésében foglalt 300 órán felüli túlmunka lehetősége még munkavállalói hozzájárulás esetén sem szolgálja az érdekeket – fogalmazott.

A munkáltatók gesztusa azt mutathatja meg a rabszolgatörvényként hírhedtté tett jogszabályváltozás kapcsán a korábban utcára vonult dolgozóknak, hogy továbbra sincs kényszer a munkahelyeken, szemben azokkal a valótlan, politikai szándékú állításokkal, amelyekre az ellenzéki erők a kormánybuktatást célzó, mostanra viszont elbizonytalanodott akciójukat építették.

Tegnap a reprezentatív Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) is jelezte: több céggel zajlanak az egyeztetések, amelyek mindegyike hajlik a megállapodásra. – Zajlik a szövegezés, fordítás a külföldi vezetőknek. Konkrétan négy multivállalattal tárgyalunk, amelyek nem kérték a sajtónyilvánosságot, ezért nem nevezzük meg őket. De lesznek még többen is – mondta a Magyar Idők megkeresésére Karsai Zoltán. A KASZ elnöke szerint a sikeres tárgyalások hatására a versenyszféra egyéb területeiről is csatlakozhatnak cégek a kezdeményezéshez, ez leginkább az ott dolgozók érdekképviseletétől függ. – Vannak olyan fiatal munkavállalók, akik tudnak és akarnak is több munkát vállalni, ezért a javaslatunkban marad lehetőség az önkéntes túlóra vállalására is, de a felügyeletünkkel, hogy ne érje sérelem a dolgozót és ne kerülhessen nyomásgyakorlás alá a munkáltatója által – mondta Karsai Zoltán. Akad cég, ahol már tervezik a nyomtatványt, amelyen a dolgozók jelezhetik majd, kívánnake élni a pluszmunka lehetőségével. – Ahogy a kormány mondja: aki többet akar dolgozni, többet akar keresni, tegye meg, nem akarjuk ebben korlátozni – közölte a szakszervezetet 2017 óta vezető elnök, aki az egykori szocialista országgyűlési képviselő és a baloldallal ma is szoros kapcsolatot ápoló Sáling Józsefet váltotta az elnöki székben, és ezzel a tüntetéseket koordináló legnagyobb szakszervezeti konföderáció, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (Maszsz) elnökségi tagja is lett. – Az a szándékunk, hogy a módosított jogszabály ne gyakoroljon káros hatást a munkavállalókra. Mi a vállalatoknál próbáljuk elérni, amit szeretnénk, a szakszervezeti szövetség pedig úgy gondolja, hogy ezt az utcán és a kormányon keresztül kell leverni, illetve elérni, hogy módosítsák a törvényt.

A módszerben van a különbség, és ha emiatt lesz köztünk összezördülés, akkor lesz. Azt képviselem, hogy a szakszervezetnek a tárgyalóasztalnál kell megállapodást kötnie, és ha ez sikerül, akkor miért kellene ebből balhét, botrányt, bármit csinálnunk? – tette fel a kérdést Karsai Zoltán. Megjegyezte: nem tudja, mit reagál majd a konföderáció erre a hozzáállásra, vagyis kérdés, hogy „rajta akarják-e majd elverni a port”, azonban, mint mondta, a továbbiakban kitart a megállapodásokat szorgalmazó érdekképviseleti irány mellett a Maszszon belül is. – Azt sem tartom kizártnak, hogy lesznek követőim – fogalmazott.

Karsai Zoltán lapunknak azt mondta: már azután megkezdték a kereskedelmi cégekkel az egyeztetéseket, hogy a köztársasági elnök aláírta a törvénymódosítást, noha lapunk megkeresésére sem a Tesco, sem a Spar nem jelezte, hogy már tárgyalnak a munkaidőkeret kérdésében. Ez azért is érdekes, mert a pártokkal aspiráló Maszsz tagjaként kezdetben a nyílt ellenállásra, a fideszes javaslat alapján módosított jogszabály elleni tüntetésre buzdították a bolti dolgozó tagjaikat, a decemberi megmozduláson maga Karsai is részt vett. – A törvény módosításával továbbra sem értünk egyet, de valóban nem rabszolgatörvényről van szó – ismerte el az ellenzéki követeléseket felvezető Kordás László-féle szervezet vezetőségi tagja. Szerinte ugyanakkor ez is a tiltakozásuk egy formája, miszerint egyezségre törekednek közvetlenül a munkaadókkal a dolgozók érdekében, habár ez élesen szembemegy a korábban az ország megbénítását, most már csak helyi megmozdulásokat vizionáló Kordás László eddigi stratégiájával.

KA: Komoly átfedések vannak a baloldali pártok és a tüntetők között

KA: Az érdekvédők a baloldali szervezőket is hibáztatják a legutóbbi demonstráció kudarcáért

KA: Lapunk megtudta: több céggel is zajlanak az egy

hírTV – Híradó 19:00 – 2019.01.10. 19:10:10 (00:02:46)

Máris válságban van az összellenzéki összefogás, az ellenzéki pártok ugyanis a munka törvénykönyv módosításáról sem tudnak egy asztalhoz ülni

Mv: Máris válságban van az összellenzéki összefogás, az ellenzéki pártok ugyanis a Munka Törvénykönyv módosításáról sem tudnak egy asztalhoz ülni, sőt az utóbbi napok egyeztetéseiből világosan látszik, hogy már a szakszervezetek sem kérnek az ellenzék segítségéből, ugyanis az érdekképviseletek szerint a baloldali pártok megpróbálják szembe fordítani a társadalmat a jelenlegi kormányzattal.

Csárdi Antal (LMP), országgyűlési képviselő: Január 9-ére 11 órára elhívni egyeztetésre az összes szakszervezet képviselőjét, és az összes ellenzéki párt képviselőjét, hogy felkészülten be tudjuk nyújtani a Munka Törvénykönyv átfogó módosítását.

R: A nagy összefogás rányomta a bélyegét az ellenzék és a szakszervezetek közti egyeztetésekre. Kudarcba fulladt ugyanis az LMP által kezdeményezett találkozó, ahova egyetlen szakszervezet sem ment el, sőt az ellenzék részéről is csak a Jobbik képviseltette magát. A dolgozók többségét képviselő LIGA Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége sem vesz részt ellenzéki egyeztetéseken és tüntetéseken sem. Ők más pártpolitika mentes utat látnak a munkavállalók érdekvédelmére. A munkástanácsok elnöke Híradónknak azt mondta, hogy a Munka Törvénykönyv módosítása végre tisztázza az eddigi kaotikus túlóra helyzetet. Palkovics Imre szerint ezt az ellenzék viszont hangulatkeltésre használja fel.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Megpróbálják maguk hasznára fordítani, szembe fordítani a társadalmat a jelenlegi kormányzattal, és hát ebből megpróbálnak politikai tőkét kovácsolni maguknak, és megpróbálják tulajdonképpen a szakszervezetek nem belerángatni, hanem belelökdösni egy olyan társadalmi konfliktusba, aminek nincsenek meg a társadalmi alapjai. A társadalom nem akar ilyen szinten cirkuszt csinálni ebből a kérdésből, mert mint hangsúlyoztam, nagyon sokuknak érdeke, hogy el tudják számolni az egyébként ledolgozott túlórákat.

Orbán Viktor, miniszterelnök: Miután ez egy lehetőség, ezért valaki él vele és valaki nem. Tehát működik.

R: Ezt már a miniszterelnök mondta a Kormányinfón. Orbán Viktor világossá tette, a vitákat a törvény elfogadása előtt lefolytatták, ezért egyelőre semmilyen törvénymódosítás sincs napirenden.

Orbán Viktor: Ténybeli tévedést akárhányan ismételnek meg nem lesz igazság. Ez a törvény egy jó törvény, senkire semmilyen kényszert nem ró. Azt a lehetőséget adja meg, hogy amit eddig stiklikbe túlóráztak, most tisztességesen el tudják számolni. Aki akar él vele, aki akar nem él vele.

R: Egyébként még az idén egyik érdekképviselet sem találkozott olyan szerződéssel, amelyben a munkáltató a túlmunkakeret négyszáz órára emelését rendelné el, és a hároméves munkaidőkeret bevezetésére sem tettek erőfeszítést. Sőt, a Spar és a Tesco is kijelentette, hogy nem kívánja alkalmazni áruházaiban a négyszáz órás túlórakeret lehetőségét.

24 óra – 2019. 01. 09. (1,8. oldal)

Átadták követeléseiket a kormánynak

Átadta tegnap Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottság négypontos követelését tartalmazó levelet az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak (ITM). A levelet Orbán Viktor miniszterelnöknek címezték.

BUDAPEST Átadta kedden Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottság négypontos követelését tartalmazó levelet az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak

Nincs sztrájkhangulat

Átadták követeléseiket a szakszervezetek a kormánynak

PETÍCIÓ A dokumentumban A munka törvénykönyve módosításának visszavonását, a sztrájktörvény módosítását, valamint tisztességes béreket és rugalmas nyugdíjrendszert követelnek. Kordás László az átadást követően elmondta, hogy a kormánynak 5 napja van arra, hogy tárgyaló delegációt állítson fel. Ha ez nem történik meg, akkor a szakszervezetek megkezdik az országos sztrájk szervezését. Január 19-én viszont csak országos demonstrációt terveznek, amelyre állítása szerint 140 településről jelentkeztek, a szakszervezetek petícióját pedig több mint háromezren írták alá.

A Magyar Idők közben azt írja: elbizonytalanodtak az ellenzékkel együttműködő szakszervezetek. Úgy tudják: nincs egyetértés sem a jövő szombati demonstrációkban, sem az országos sztrájk létjogosultságában. A munkavállalók túlnyomó többségét nem érdekli a túlóratörvény ürügyén indított politikai mozgalom – írja a lap. A pártokhoz nem köthető szakszervezetek és a munkaadói képviseletek beszámolóiból úgy értesültek: a dolgozók körében nincs olyan mértékű elégedetlenség, amely megadná az alapját egy országos méretű, több százezer munkavállalót érintő munkabeszüntetésnek. Kordás László azt mondta a lapnak: korábban többen félreértették őket, és a jövő szombatra szervezett országos megmozdulások csak demonstrációk, félpályás útlezárások, egyéb figyelmeztető akciók lehetnek, mert az általános sztrájkhoz megfelelő munkavállalói hajlandóságra van szükség. Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke – aki szintén felszólalt a múlt szombati tüntetésen – úgy nyilatkozott: mintegy 60 ezer tagjuk körében csak az esetleges eredménytelen tárgyalások esetén kezdődne a felmérés a sztrájkhajlandóságra. Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete elnöke pedig a tervezett lezárásokkal kapcsolatban azt mondta a lapnak: „nem különösebben” gondolkodik ezekben.

A politikai pártoktól függetlenül működő szakszervezeti konföderációk többsége már korábban elhatárolódott az ellenzékkel közösen szerveződő megmozdulásoktól. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke szerint az ellenzék számára a téma pusztán ürügy, a szakszervezeti tagságot csak fel akarják használni saját politikai céljaik eléréséhez. – Ha valaki túlórázik, azt ki kell fizetni, de a kollektív szerződés rögzíthet kevesebb túlórát is a törvény szerint. Ez a munka lenne a szakszervezeti munka igazi terepe, ahogy a hároméves munkaidőkeret kiterjesztését is csak a szakszervezetek révén lehetne a munkaadóknak megvalósítani – fejtette ki Palkovics a Hír TV-ben.

KA: Nemcsak a felirat, de a helyzet is zavaros

Beágyazott cikkek:

Jogsegélyszolgálatot indít a CÖF

Nem tartja megalapozottnak az ellenzéki véleményeket a túlóratörvénnyel kapcsolatban a Civil Összefogás Fórum. Miután azonban a munkavállalók érdekeiért nem pusztán politikai szlogenek szintjén kívánnak kiállni, jogsegélyszolgálatot hívnak életre azok részére, akik úgy érzik, hogy a módosítás nyomán sérelmük keletkezett.

Békés Megyei Hírlap – 2019. 01. 09. (8. oldal)

Nincs sztrájkhangulat

Átadták követeléseiket a szakszervezetek a kormánynak

Átadta tegnap Kordás László, a Magyar Szakszervezeti  Szövetség (MaSzSz) elnöke  az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező  Bizottság négypontos követelését tartalmazó levelet az  Innovációs és Technológiai  Minisztériumnak (ITM). A levelet Orbán Viktor miniszterelnöknek címezték.

PETÍCIÓ A dokumentumban A munka törvénykönyve módosításának visszavonását, a sztrájktörvény módosítását, valamint tisztességes béreket és rugalmas nyugdíjrendszert követelnek. Kordás László az átadást követően elmondta, hogy a kormánynak 5 napja van arra, hogy tárgyaló delegációt állítson fel. Ha ez nem történik meg, akkor a szakszervezetek megkezdik az országos sztrájk szervezését. Január 19-én viszont csak országos demonstrációt terveznek, amelyre állítása szerint 140 településről jelentkeztek, a szakszervezetek petícióját pedig több mint háromezren írták alá.

A Magyar Idők közben azt írja: elbizonytalanodtak az ellenzékkel együttműködő szakszervezetek. Úgy tudják: nincs egyetértés sem a jövő szombati demonstrációkban, sem az országos sztrájk létjogosultságában. A munkavállalók túlnyomó többségét nem érdekli a túlóratörvény ürügyén indított politikai mozgalom – írja a lap. A pártokhoz nem köthető szakszervezetek és a munkaadói képviseletek beszámolóiból úgy értesültek: a dolgozók körében nincs olyan mértékű elégedetlenség, amely megadná az alapját egy országos méretű, több százezer munkavállalót érintő munkabeszüntetésnek. Kordás László azt mondta a lapnak: korábban többen félreértették őket, és a jövő szombatra szervezett országos megmozdulások csak demonstrációk, félpályás útlezárások, egyéb figyelmeztető akciók lehetnek, mert az általános sztrájkhoz megfelelő munkavállalói hajlandóságra van szükség. Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke – aki szintén felszólalt a múlt szombati tüntetésen – úgy nyilatkozott: mintegy 60 ezer tagjuk körében csak az esetleges eredménytelen tárgyalások esetén kezdődne a felmérés a sztrájkhajlandóságra. Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete elnöke pedig a tervezett lezárásokkal kapcsolatban azt mondta a lapnak: „nem különösebben” gondolkodik ezekben.

A politikai pártoktól függetlenül működő szakszervezeti konföderációk többsége már korábban elhatárolódott az ellenzékkel közösen szerveződő megmozdulásoktól. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke szerint az ellenzék számára a téma pusztán ürügy, a szakszervezeti tagságot csak fel akarják használni saját politikai céljaik eléréséhez. – Ha valaki túlórázik, azt ki kell fizetni, de a kollektív szerződés rögzíthet kevesebb túlórát is a törvény szerint. Ez a munka lenne a szakszervezeti munka igazi terepe, ahogy a hároméves munkaidőkeret kiterjesztését is csak a szakszervezetek révén lehetne a munkaadóknak megvalósítani – fejtette ki Palkovics a Hír TV-ben.

KA: Nemcsak a felirat, de a helyzet is zavaros

Beágyazott cikkek:

Jogsegélyszolgálatot indít a CÖF

Nem tartja megalapozottnak az ellenzéki véleményeket a túlóratörvénnyel kapcsolatban a Civil Összefogás Fórum. Miután azonban a munkavállalók érdekeiért nem pusztán politikai szlogenek szintjén kívánnak kiállni, jogsegélyszolgálatot hívnak életre azok részére, akik úgy érzik, hogy a módosítás nyomán sérelmük keletkezett.

Dunántúli Napló – 2019. 01. 09. (8. oldal)

Nincs sztrájkhangulat

Átadták követeléseiket a szakszervezetek a kormánynak

Átadta tegnap Kordás László, a Magyar Szakszervezeti  Szövetség (MaSzSz) elnöke  az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező  Bizottság négypontos követelését tartalmazó levelet az  Innovációs és Technológiai  Minisztériumnak (ITM). A levelet Orbán Viktor miniszterelnöknek címezték.

PETÍCIÓ A dokumentumban A munka törvénykönyve módosításának visszavonását, a sztrájktörvény módosítását, valamint tisztességes béreket és rugalmas nyugdíjrendszert követelnek. Kordás László az átadást követően elmondta, hogy a kormánynak 5 napja van arra, hogy tárgyaló delegációt állítson fel. Ha ez nem történik meg, akkor a szakszervezetek megkezdik az országos sztrájk szervezését. Január 19-én viszont csak országos demonstrációt terveznek, amelyre állítása szerint 140 településről jelentkeztek, a szakszervezetek petícióját pedig több mint háromezren írták alá.

A Magyar Idők közben azt írja: elbizonytalanodtak az ellenzékkel együttműködő szakszervezetek. Úgy tudják: nincs egyetértés sem a jövő szombati demonstrációkban, sem az országos sztrájk létjogosultságában. A munkavállalók túlnyomó többségét nem érdekli a túlóratörvény ürügyén indított politikai mozgalom – írja a lap. A pártokhoz nem köthető szakszervezetek és a munkaadói képviseletek beszámolóiból úgy értesültek: a dolgozók körében nincs olyan mértékű elégedetlenség, amely megadná az alapját egy országos méretű, több százezer munkavállalót érintő munkabeszüntetésnek. Kordás László azt mondta a lapnak: korábban többen félreértették őket, és a jövő szombatra szervezett országos megmozdulások csak demonstrációk, félpályás útlezárások, egyéb figyelmeztető akciók lehetnek, mert az általános sztrájkhoz megfelelő munkavállalói hajlandóságra van szükség. Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke – aki szintén felszólalt a múlt szombati tüntetésen – úgy nyilatkozott: mintegy 60 ezer tagjuk körében csak az esetleges eredménytelen tárgyalások esetén kezdődne a felmérés a sztrájkhajlandóságra. Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete elnöke pedig a tervezett lezárásokkal kapcsolatban azt mondta a lapnak: „nem különösebben” gondolkodik ezekben.

A politikai pártoktól függetlenül működő szakszervezeti konföderációk többsége már korábban elhatárolódott az ellenzékkel közösen szerveződő megmozdulásoktól. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke szerint az ellenzék számára a téma pusztán ürügy, a szakszervezeti tagságot csak fel akarják használni saját politikai céljaik eléréséhez. – Ha valaki túlórázik, azt ki kell fizetni, de a kollektív szerződés rögzíthet kevesebb túlórát is a törvény szerint. Ez a munka lenne a szakszervezeti munka igazi terepe, ahogy a hároméves munkaidőkeret kiterjesztését is csak a szakszervezetek révén lehetne a munkaadóknak megvalósítani – fejtette ki Palkovics a Hír TV-ben.

KA:Nemcsak a felirat, de a helyzet is zavaros

Beágyazott cikkek:

Jogsegélyszolgálatot indít a CÖF

Nem tartja megalapozottnak az ellenzéki véleményeket a túlóratörvénnyel kapcsolatban a Civil Összefogás Fórum. Miután azonban a munkavállalók érdekeiért nem pusztán politikai szlogenek szintjén kívánnak kiállni, jogsegélyszolgálatot hívnak életre azok részére, akik úgy érzik, hogy a módosítás nyomán sérelmük keletkezett.

Dunaújvárosi Hírlap – 2019. 01. 09. (8. oldal)

Nincs sztrájkhangulat

Átadták követeléseiket a szakszervezetek a kormánynak

Átadta tegnap Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottság négypontos követelését tartalmazó levelet az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak (ITM). A levelet Orbán Viktor miniszterelnöknek címezték.

PETÍCIÓ A dokumentumban A munka törvénykönyve módosításának visszavonását, a sztrájktörvény módosítását, valamint tisztességes béreket és rugalmas nyugdíjrendszert követelnek. Kordás László az átadást követően elmondta, hogy a kormánynak 5 napja van arra, hogy tárgyaló delegációt állítson fel. Ha ez nem történik meg, akkor a szakszervezetek megkezdik az országos sztrájk szervezését. Január 19-én viszont csak országos demonstrációt terveznek, amelyre állítása szerint 140 településről jelentkeztek, a szakszervezetek petícióját pedig több mint háromezren írták alá.

A Magyar Idők közben azt írja: elbizonytalanodtak az ellenzékkel együttműködő szakszervezetek. Úgy tudják: nincs egyetértés sem a jövő szombati demonstrációkban, sem az országos sztrájk létjogosultságában. A munkavállalók túlnyomó többségét nem érdekli a túlóratörvény ürügyén indított politikai mozgalom – írja a lap. A pártokhoz nem köthető szakszervezetek és a munkaadói képviseletek beszámolóiból úgy értesültek: a dolgozók körében nincs olyan mértékű elégedetlenség, amely megadná az alapját egy országos méretű, több százezer munkavállalót érintő munkabeszüntetésnek. Kordás László azt mondta a lapnak: korábban többen félreértették őket, és a jövő szombatra szervezett országos megmozdulások csak demonstrációk, félpályás útlezárások, egyéb figyelmeztető akciók lehetnek, mert az általános sztrájkhoz megfelelő munkavállalói hajlandóságra van szükség. Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke – aki szintén felszólalt a múlt szombati tüntetésen – úgy nyilatkozott: mintegy 60 ezer tagjuk körében csak az esetleges eredménytelen tárgyalások esetén kezdődne a felmérés a sztrájkhajlandóságra. Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete elnöke pedig a tervezett lezárásokkal kapcsolatban azt mondta a lapnak: „nem különösebben” gondolkodik ezekben.

A politikai pártoktól függetlenül működő szakszervezeti konföderációk többsége már korábban elhatárolódott az ellenzékkel közösen szerveződő megmozdulásoktól. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke szerint az ellenzék számára a téma pusztán ürügy, a szakszervezeti tagságot csak fel akarják használni saját politikai céljaik eléréséhez. – Ha valaki túlórázik, azt ki kell fizetni, de a kollektív szerződés rögzíthet kevesebb túlórát is a törvény szerint. Ez a munka lenne a szakszervezeti munka igazi terepe, ahogy a hároméves munkaidőkeret kiterjesztését is csak a szakszervezetek révén lehetne a munkaadóknak megvalósítani – fejtette ki Palkovics a Hír TV-ben.

KA: Nemcsak a felirat, de a helyzet is zavaros

Beágyazott cikkek:

Jogsegélyszolgálatot indít a CÖF

Nem tartja megalapozottnak az ellenzéki véleményeket a túlóratörvénnyel kapcsolatban a Civil Összefogás Fórum. Miután azonban a munkavállalók érdekeiért nem pusztán politikai szlogenek szintjén vánnak kiállni, jogsegélyszol gálatot hívnak életre azok részére, akik úgy érzik, hogy a módosítás nyomán sérelmük keletkezett

Fejér Megyei Hírlap – 2019. 01. 09. (2. oldal)

Nincs sztrájkhangulat

Átadták követeléseiket a szakszervezetek a kormánynak

BUDAPEST Átadta tegnap Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottság négypontos követelését tartalmazó levelet az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak (ITM). A levelet Orbán Viktor miniszterelnöknek címezték.

A dokumentumban A munka törvénykönyve módosításának visszavonását, a sztrájktörvény módosítását, valamint tisztességes béreket és rugalmas nyugdíjrendszert követelnek. Kordás László az átadást követően elmondta, hogy a kormánynak 5 napja van arra, hogy tárgyaló delegációt állítson fel. Ha ez nem történik meg, akkor a szakszervezetek megkezdik az országos sztrájk szervezését. Január 19-én viszont csak országos demonstrációt terveznek, amelyre állítása szerint 140 településről jelentkeztek, a szakszervezetek petícióját pedig több mint háromezren írták alá.

A Magyar Idők közben azt írja: elbizonytalanodtak az ellenzékkel együttműködő szakszervezetek. Úgy tudják: nincs egyetértés sem a jövő szombati demonstrációkban, sem az országos sztrájk létjogosultságában. A munkavállalók túlnyomó többségét nem érdekli a túlóratörvény ürügyén indított politikai mozgalom – írja a lap. A pártokhoz nem köthető szakszervezetek és a munkaadói képviseletek beszámolóiból úgy értesültek: a dolgozók körében nincs olyan mértékű elégedetlenség, amely megadná az alapját egy országos méretű, több százezer munkavállalót érintő munkabeszüntetésnek. Kordás László azt mondta a lapnak: korábban többen félreértették őket, és a jövő szombatra szervezett országos megmozdulások csak demonstrációk, félpályás útlezárások, egyéb figyelmeztető akciók lehetnek, mert az általános sztrájkhoz megfelelő munkavállalói hajlandóságra van szükség. Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke – aki szintén felszólalt a múlt szombati tüntetésen – úgy nyilatkozott: mintegy 60 ezer tagjuk körében csak az esetleges eredménytelen tárgyalások esetén kezdődne a felmérés a sztrájkhajlandóságra. Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete elnöke pedig a tervezett lezárásokkal kapcsolatban azt mondta a lapnak: „nem különösebben” gondolkodik ezekben.

A politikai pártoktól függetlenül működő szakszervezeti konföderációk többsége már korábban elhatárolódott az ellenzékkel közösen szerveződő megmozdulásoktól. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke szerint az ellenzék számára a téma pusztán ürügy, a szakszervezeti tagságot csak fel akarják használni saját politikai céljaik eléréséhez. – Ha valaki túlórázik, azt ki kell fizetni, de a kollektív szerződés rögzíthet kevesebb túlórát is a törvény szerint. Ez a munka lenne a szakszervezeti munka igazi terepe, ahogy a hároméves munkaidőkeret kiterjesztését is csak a szakszervezetek révén lehetne a munkaadóknak megvalósítani – fejtette ki Palkovics Imre.

KA: Nemcsak a transzparens felirata, de a helyzet is meglehetősen zavaros

Beágyazott cikkek:

Jogsegélyszolgálatot indít a CÖF

Nem tartja megalapozottnak az ellenzéki véleményeket a túlóratörvénnyel kapcsolatban a Civil Összefogás Fórum. Miután azonban a munkavállalók érdekeiért nem pusztán politikai szlogenek szintjén kívánnak kiállni, jogsegélyszolgálatot hívnak életre azok részére, akik úgy érzik, sérelmük keletkezett a módosítással.

Azt akarják, külön tárgyaljon velük a kormány

Heves Megyei Hírlap – 2019. 01. 09. (8. oldal)

Nincs sztrájkhangulat

Átadták követeléseiket a szakszervezetek a kormánynak

Átadta tegnap Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottság négypontos követelését tartalmazó levelet az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak (ITM). A levelet Orbán Viktor miniszterelnöknek címezték.

PETÍCIÓ A dokumentumban A munka törvénykönyve módosításának visszavonását, a sztrájktörvény módosítását, valamint tisztességes béreket és rugalmas nyugdíjrendszert követelnek. Kordás László az átadást követően elmondta, hogy a kormánynak 5 napja van arra, hogy tárgyaló delegációt állítson fel. Ha ez nem történik meg, akkor a szakszervezetek megkezdik az országos sztrájk szervezését. Január 19-én viszont csak országos demonstrációt terveznek, amelyre állítása szerint 140 településről jelentkeztek, a szakszervezetek petícióját pedig több mint háromezren írták alá.

A Magyar Idők közben azt írja: elbizonytalanodtak az ellenzékkel együttműködő szakszervezetek. Úgy tudják: nincs egyetértés sem a jövő szombati demonstrációkban, sem az országos sztrájk létjogosultságában. A munkavállalók túlnyomó többségét nem érdekli a túlóratörvény ürügyén indított politikai mozgalom – írja a lap. A pártokhoz nem köthető szakszervezetek és a munkaadói képviseletek beszámolóiból úgy értesültek: a dolgozók körében nincs olyan mértékű elégedetlenség, amely megadná az alapját egy országos méretű, több százezer munkavállalót érintő munkabeszüntetésnek. Kordás László azt mondta a lapnak: korábban többen félreértették őket, és a jövő szombatra szervezett országos megmozdulások csak demonstrációk, félpályás útlezárások, egyéb figyelmeztető akciók lehetnek, mert az általános sztrájkhoz megfelelő munkavállalói hajlandóságra van szükség. Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke – aki szintén felszólalt a múlt szombati tüntetésen – úgy nyilatkozott: mintegy 60 ezer tagjuk körében csak az esetleges eredménytelen tárgyalások esetén kezdődne a felmérés a sztrájkhajlandóságra. Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete elnöke pedig a tervezett lezárásokkal kapcsolatban azt mondta a lapnak: „nem különösebben” gondolkodik ezekben.

A politikai pártoktól függetlenül működő szakszervezeti konföderációk többsége már korábban elhatárolódott az ellenzékkel közösen szerveződő megmozdulásoktól. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke szerint az ellenzék számára a téma pusztán ürügy, a szakszervezeti tagságot csak fel akarják használni saját politikai céljaik eléréséhez. – Ha valaki túlórázik, azt ki kell fizetni, de a kollektív szerződés rögzíthet kevesebb túlórát is a törvény szerint. Ez a munka lenne a szakszervezeti munka igazi terepe, ahogy a hároméves munkaidőkeret kiterjesztését is csak a szakszervezetek révén lehetne a munkaadóknak megvalósítani – fejtette ki Palkovics a Hír TV-ben.

KA: Nemcsak a felirat, de a helyzet is zavaros

Beágyazott cikkek:

Jogsegélyszolgálatot indít a CÖF

Nem tartja megalapozottnak az ellenzéki véleményeket a túlóratörvénnyel kapcsolatban a Civil Összefogás Fórum. Miután azonban a munkavállalók érdekeiért nem pusztán politikai szlogenek szintjén vánnak kiállni, jogsegélyszol gálatot hívnak életre azok részére, akik úgy érzik, hogy a módosítás nyomán sérelmük keletkezett

Napló – 2019. 01. 09. (1,2. oldal)

Krónika

BUDAPEST Átadta tegnap Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottság négypontos követelését tartalmazó levelet az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak (ITM). A levelet Orbán Viktor miniszterelnöknek címezték.

Átadták követeléseiket a szakszervezetek a kormánynak. Nincs sztrájkhangulat.

Nincs sztrájkhangulat

Átadták követeléseiket a szakszervezetek a kormánynak

A dokumentumban A munka törvénykönyve módosításának visszavonását, a sztrájk-törvény módosítását és tisztességes béreket és rugalmas nyugdíjrendszert követelnek. Kordás László az átadást követően elmondta, a kormánynak 5 napja van arra, hogy tárgyaló delegációt állítson fel, ellenkező esetben megkezdik az országos sztrájk szervezését. Január 19-én viszont csak demonstrációkat terveznek, amelyre szerinte 140 településről jelentkeztek, a szakszervezetek petícióját pedig több mint háromezren írták alá.

A Magyar Idők közben azt írja: nincs egyetértés sem a jövő szombati demonstrációkban, sem az országos sztrájk létjogosultságában a szakszervezeteknél. A munkavállalók túlnyomó többségét nem érdekli a túlóratörvény ürügyén indított politikai mozgalom – írja a lap. A pártokhoz nem köthető szakszervezetek és a munkaadói képviseletek beszámolóiból is úgy értesültek: a dolgozók körében nincs olyan mértékű elégedetlenség, amely megadná az alapját egy országos méretű, több százezer munkavállalót érintő munkabeszüntetésnek. Kordás László azt mondta a lapnak: többen félreértették őket, és a jövő szombatra szervezett országos megmozdulások csak demonstrációk, félpályás útlezárások, egyéb figyelmeztető akciók lehetnek, mert az általános sztrájkhoz megfelelő munkavállalói hajlandóságra van szükség. Földiák András, a SZÉF elnöke úgy nyilatkozott: mintegy 60 ezer tagjuk körében csak az eredménytelen tárgyalások esetén kezdődne a felmérés a sztrájkhajlandóságra. Szücs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete elnöke pedig a tervezett lezárásokkal kapcsolatban azt mondta: „nem különösebben” gondolkodik ezekben. A független konföderációk többsége már korábban elhatárolódott az ellenzékkel közösen szerveződő megmozdulásoktól. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke szerint az ellenzék a szakszervezeti tagságot csak fel akarja használni politikai céljai eléréséhez. – Ha valaki túlórázik, azt ki kell fizetni, de a kollektív szerződés rögzíthet kevesebb túlórát is a törvény szerint. Ez a munka lenne a szakszervezeti munka igazi terepe, ahogy a hároméves munkaidőkeret kiterjesztését is csak a szakszervezetek révén lehetne a munkaadóknak megvalósítani – fejtette ki Palkovics Imre.

KA: Nemcsak a transzparens felirata, de a helyzet is meglehetősen zavaros

Beágyazott cikkek:

Azt akarják, külön tárgyaljon velük a kormány

Jogsegélyszolgálatot indít a CÖF

Nem tartja megalapozottnak az ellenzéki véleményeket a túlóratörvénnyel kapcsolatban a Civil Összefogás Fórum. Miután azonban a munkavállalók érdekeiért nem pusztán politikai szlogenek szintjén kívánnak kiállni, jogsegélyszolgálatot hívnak életre azok részére, akik úgy érzik, sérelmük keletkezett a módosítással.

Nógrád Megyei Hírlap – 2019. 01. 09. (1,8. oldal)

Levélbe foglalt követelések

Átadta tegnap Kordás László, a Magyar Szakszervezeti  Szövetség (MaSzSz) elnöke  az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező  Bizottság négypontos követelését tartalmazó levelet az  Innovációs és Technológiai  Minisztériumnak (ITM). A levelet Orbán Viktor miniszterelnöknek címezték.

BUDAPEST Átadta tegnap Kordás László a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottság négypontos követelését tartalmazó levelet az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak (ITM). A levelet Orbán Viktor miniszterelnöknek címezték.

Átadták követeléseiket a szakszervezetek a kormánynak

Nincs sztrájkhangulat

PETÍCIÓ A dokumentumban A munka törvénykönyve módosításának visszavonását, a sztrájktörvény módosítását, valamint tisztességes béreket és rugalmas nyugdíjrendszert követelnek. Kordás László az átadást követően elmondta, hogy a kormánynak 5 napja van arra, hogy tárgyaló delegációt állítson fel. Ha ez nem történik meg, akkor a szakszervezetek megkezdik az országos sztrájk szervezését. Január 19-én viszont csak országos demonstrációt terveznek, amelyre állítása szerint 140 településről jelentkeztek, a szakszervezetek petícióját pedig több mint háromezren írták alá.

A Magyar Idők közben azt írja: elbizonytalanodtak az ellenzékkel együttműködő szakszervezetek. Úgy tudják: nincs egyetértés sem a jövő szombati demonstrációkban, sem az országos sztrájk létjogosultságában. A munkavállalók túlnyomó többségét nem érdekli a túlóratörvény ürügyén indított politikai mozgalom – írja a lap. A pártokhoz nem köthető szakszervezetek és a munkaadói képviseletek beszámolóiból úgy értesültek: a dolgozók körében nincs olyan mértékű elégedetlenség, amely megadná az alapját egy országos méretű, több százezer munkavállalót érintő munkabeszüntetésnek. Kordás László azt mondta a lapnak: korábban többen félreértették őket, és a jövő szombatra szervezett országos megmozdulások csak demonstrációk, félpályás útlezárások, egyéb figyelmeztető akciók lehetnek, mert az általános sztrájkhoz megfelelő munkavállalói hajlandóságra van szükség. Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke – aki szintén felszólalt a múlt szombati tüntetésen – úgy nyilatkozott: mintegy 60 ezer tagjuk körében csak az esetleges eredménytelen tárgyalások esetén kezdődne a felmérés a sztrájkhajlandóságra. Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete elnöke pedig a tervezett lezárásokkal kapcsolatban azt mondta a lapnak: „nem különösebben” gondolkodik ezekben.

A politikai pártoktól függetlenül működő szakszervezeti konföderációk többsége már korábban elhatárolódott az ellenzékkel közösen szerveződő megmozdulásoktól. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke szerint az ellenzék számára a téma pusztán ürügy, a szakszervezeti tagságot csak fel akarják használni saját politikai céljaik eléréséhez. – Ha valaki túlórázik, azt ki kell fizetni, de a kollektív szerződés rögzíthet kevesebb túlórát is a törvény szerint. Ez a munka lenne a szakszervezeti munka igazi terepe, ahogy a hároméves munkaidőkeret kiterjesztését is csak a szakszervezetek révén lehetne a munkaadóknak megvalósítani – fejtette ki Palkovics a Hír TV-ben.

KA: Nemcsak a felirat, de a helyzet is zavaros

Beágyazott cikkek:

Jogsegélyszolgálatot indít a CÖF

Nem tartja megalapozottnak az ellenzéki véleményeket a túlóratörvénnyel kapcsolatban a Civil Összefogás Fórum. Miután azonban a munkavállalók érdekeiért nem pusztán politikai szlogenek szintjén kívánnak kiállni, jogsegélyszolgálatot hívnak életre azok részére, akik úgy érzik, hogy a módosítás nyomán sérelmük keletkezett.

Petőfi Népe – 2019. 01. 09. (8. oldal)

Nincs sztrájkhangulat

Átadták követeléseiket a szakszervezetek a kormánynak

Átadta tegnap Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottság négypontos követelését tartalmazó levelet az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak (ITM). A levelet Orbán Viktor miniszterelnöknek címezték.

PETÍCIÓ A dokumentumban A munka törvénykönyve módosításának visszavonását, a sztrájktörvény módosítását, valamint tisztességes béreket és rugalmas nyugdíjrendszert követelnek. Kordás László az átadást követően elmondta, hogy a kormánynak 5 napja van arra, hogy tárgyaló delegációt állítson fel. Ha ez nem történik meg, akkor a szakszervezetek megkezdik az országos sztrájk szervezését. Január 19-én viszont csak országos demonstrációt terveznek, amelyre állítása szerint 140 településről jelentkeztek, a szakszervezetek petícióját pedig több mint háromezren írták alá.

A Magyar Idők közben azt írja: elbizonytalanodtak az ellenzékkel együttműködő szakszervezetek. Úgy tudják: nincs egyetértés sem a jövő szombati demonstrációkban, sem az országos sztrájk létjogosultságában. A munkavállalók túlnyomó többségét nem érdekli a túlóratörvény ürügyén indított politikai mozgalom – írja a lap. A pártokhoz nem köthető szakszervezetek és a munkaadói képviseletek beszámolóiból úgy értesültek: a dolgozók körében nincs olyan mértékű elégedetlenség, amely megadná az alapját egy országos méretű, több százezer munkavállalót érintő munkabeszüntetésnek. Kordás László azt mondta a lapnak: korábban többen félreértették őket, és a jövő szombatra szervezett országos megmozdulások csak demonstrációk, félpályás útlezárások, egyéb figyelmeztető akciók lehetnek, mert az általános sztrájkhoz megfelelő munkavállalói hajlandóságra van szükség. Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke – aki szintén felszólalt a múlt szombati tüntetésen – úgy nyilatkozott: mintegy 60 ezer tagjuk körében csak az esetleges eredménytelen tárgyalások esetén kezdődne a felmérés a sztrájkhajlandóságra. Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete elnöke pedig a tervezett lezárásokkal kapcsolatban azt mondta a lapnak: „nem különösebben” gondolkodik ezekben.

A politikai pártoktól függetlenül működő szakszervezeti konföderációk többsége már korábban elhatárolódott az ellenzékkel közösen szerveződő megmozdulásoktól. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke szerint az ellenzék számára a téma pusztán ürügy, a szakszervezeti tagságot csak fel akarják használni saját politikai céljaik eléréséhez. – Ha valaki túlórázik, azt ki kell fizetni, de a kollektív szerződés rögzíthet kevesebb túlórát is a törvény szerint. Ez a munka lenne a szakszervezeti munka igazi terepe, ahogy a hároméves munkaidőkeret kiterjesztését is csak a szakszervezetek révén lehetne a munkaadóknak megvalósítani – fejtette ki Palkovics a Hír TV-ben.

KA: Nemcsak a felirat, de a helyzet is zavaros

Beágyazott cikkek:

Jogsegélyszolgálatot indít a CÖF

Nem tartja megalapozottnak az ellenzéki véleményeket a túlóratörvénnyel kapcsolatban a Civil Összefogás Fórum. Miután azonban a munkavállalók érdekeiért nem pusztán politikai szlogenek szintjén kívánnak kiállni, jogsegélyszolgálatot hívnak életre azok részére, akik úgy érzik, hogy a módosítás nyomán sérelmük keletkezett.

Ripost – 2019. 01. 09. (2. oldal)

Nincs sztrájkhangulat az országban, kipukkadhat a szakszervezeti lufi

Nem jön be a politikai célú nyomásgyakorlás

A politikai pártoktól független szakszervezetek eddig is tudták, hogy nincs esélye az országos sztrájk megszervezésének, amit az utóbbi idők ellenzéki demonstrációin az MSZOSZ meghirdetett. Az ok egyszerű: nincs sztrájkhangulat.

Elbizonytalanodtak a szakszervezetek az országos sztrájk létjogosultságában. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a Magyar Idők megkeresésére azt mondta: korábban többen félreértették őket, és a jövő szombatra szervezett országos megmozdulások csak demonstrációk, félpályás útlezárások, egyéb figyelmeztető akciók lehetnek, mert az általános sztrájkhoz megfelelő munkavállalói hajlandóságra van szükség. Az országos sztrájk megszervezésére még nincs konkrét időpont, egyelőre csak az előkészítése tart, ezt a folyamatot több konföderáció és helyi szakszervezet közös, sztrájkelőkészítő bizottság felállításával kezdte, az folyamatosan konzultál a következő lépésről.

Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke azt közölte: tagjaik körében csak a kormánnyal való esetleges eredménytelen tárgyalások esetén kezdődne a felmérés a sztrájkhajlandóságra, a sztrájk megszervezése legalább egy hónapot venne igénybe.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a tárgyalást tartanák a célravezető megoldásnak, és ők is abban érdekeltek, hogy a munkabeszüntetést elkerüljék. A Magyar Idők cikke szerint „a politikai pártoktól függetlenül működő szakszervezeti konföderációk többsége már korábban elhatárolódott az ellenzékkel közösen szerveződő megmozdulásoktól”.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke a lapnak azt mondta: semmi esélye sincs egy sikeres, országos sztrájk megszervezésének, „a munkavállalók ugyanis politikai célú sztrájkban nem vesznek részt, ráadásul ez a politikai célú nyomásgyakorlás mindössze egy silány kaland lehet, amelyet a gazdasági helyzet sem indokol”.

KA: Kordás László, az MSZOSZ elnöke a Gyurcsány-kormány államtitkára volt

KA: Kordás most az ellenzéki tüntetéseken ismertette a szakszervezet követeléseit

Beágyazott cikkek:

Nem növekedett a demonstrációk támogatottsága

Nincs sztrájkhangulat az országban, nem jön össze a kritikus tömeg, „először a szakszervezeti lufifog kipukkadni” – mondta Kiszelly Zoltán politológus az M1 aktuális csatornán kedd reggel. Az elmúlt hetekben nem növekedett a demonstrációk támogatottsága, az emberek nem állnak a szakszervezeti követelések mögé – vélekedett a szakértő. A kormány 2013-ra kivergődött az adósságcsapdából, amibe a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány juttatta az országot. Azóta mindig egy kicsit könnyebb, egy kicsit több pénz marad az emberek zsebében, az eredményeket már nemcsak a közép-, de az alsóbb rétegek is érzik – fejtegette Kiszelly Zoltán.

Somogyi Hírlap – 2019. 01. 09. (1,8. oldal)

Módosítást remélnek a képviseletek

Átadta tegnap Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottság négypontos követelését tartalmazó levelet az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak (ITM). A levelet Orbán Viktor miniszterelnöknek címezték.

BUDAPEST Átadta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottság négypontos követelését tartalmazó levelet az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak (ITM).

Átadták követeléseiket a szakszervezetek a kormánynak Nincs sztrájkhangulat PETÍCIÓ A dokumentumban A munka törvénykönyve módosításának visszavonását, a sztrájktörvény módosítását, valamint tisztességes béreket és rugalmas nyugdíjrendszert követelnek. Kordás László az átadást követően elmondta, hogy a kormánynak 5 napja van arra, hogy tárgyaló delegációt állítson fel. Ha ez nem történik meg, akkor a szakszervezetek megkezdik az országos sztrájk szervezését. Január 19-én viszont csak országos demonstrációt terveznek, amelyre állítása szerint 140 településről jelentkeztek, a szakszervezetek petícióját pedig több mint háromezren írták alá.

A Magyar Idők közben azt írja: elbizonytalanodtak az ellenzékkel együttműködő szakszervezetek. Úgy tudják: nincs egyetértés sem a jövő szombati demonstrációkban, sem az országos sztrájk létjogosultságában. A munkavállalók túlnyomó többségét nem érdekli a túlóratörvény ürügyén indított politikai mozgalom – írja a lap. A pártokhoz nem köthető szakszervezetek és a munkaadói képviseletek beszámolóiból úgy értesültek: a dolgozók körében nincs olyan mértékű elégedetlenség, amely megadná az alapját egy országos méretű, több százezer munkavállalót érintő munkabeszüntetésnek. Kordás László azt mondta a lapnak: korábban többen félreértették őket, és a jövő szombatra szervezett országos megmozdulások csak demonstrációk, félpályás útlezárások, egyéb figyelmeztető akciók lehetnek, mert az általános sztrájkhoz megfelelő munkavállalói hajlandóságra van szükség. Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke – aki szintén felszólalt a múlt szombati tüntetésen – úgy nyilatkozott: mintegy 60 ezer tagjuk körében csak az esetleges eredménytelen tárgyalások esetén kezdődne a felmérés a sztrájkhajlandóságra. Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete elnöke pedig a tervezett lezárásokkal kapcsolatban azt mondta a lapnak: „nem különösebben” gondolkodik ezekben.

A politikai pártoktól függetlenül működő szakszervezeti konföderá ciók többsége már korábban elhatárolódott az ellenzékkel közösen szerveződő megmozdulásoktól. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke szerint az ellenzék számára a téma pusztán ürügy, a szakszervezeti tagságot csak fel akarják használni saját politikai céljaik eléréséhez. – Ha valaki túlórázik, azt ki kell fizetni, de a kollektív szerződés rögzíthet kevesebb túlórát is a törvény szerint. Ez a munka lenne a szakszervezeti munka igazi terepe, ahogy a hároméves munkaidőkeret kiterjesztését is csak a szakszervezetek révén lehetne a munkaadóknak megvalósítani – fejtette ki Palkovics a Hír TV-ben.

KA: Nemcsak a felirat, de a helyzet is zavaros

Beágyazott cikkek:

Jogsegélyszolgálatot indít a CÖF

Nem tartja megalapozottnak  az ellenzéki véleményeket a  túlóratörvénnyel kapcsolatban a Civil Összefogás Fórum.  Miután azonban a munkavállalók érdekeiért nem pusztán  politikai szlogenek szintjén kívánnak kiállni, jogsegélyszolgálatot hívnak életre azok részére, akik úgy érzik, hogy a  módosítás nyomán sérelmük  keletkezett.

Tolnai Népújság – 2019. 01. 09. (8. oldal)

Nincs sztrájkhangulat

Átadták követeléseiket a szakszervezetek a kormánynak

Átadta tegnap Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottság négypontos követelését tartalmazó levelet az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak (ITM). A levelet Orbán Viktor miniszterelnöknek címezték.

PETÍCIÓ A dokumentumban A munka törvénykönyve módosításának visszavonását, a sztrájktörvény módosítását, valamint tisztességes béreket és rugalmas nyugdíjrendszert követelnek. Kordás László az átadást követően elmondta, hogy a kormánynak 5 napja van arra, hogy tárgyaló delegációt állítson fel. Ha ez nem történik meg, akkor a szakszervezetek megkezdik az országos sztrájk szervezését. Január 19-én viszont csak országos demonstrációt terveznek, amelyre állítása szerint 140 településről jelentkeztek, a szakszervezetek petícióját pedig több mint háromezren írták alá.

A Magyar Idők közben azt írja: elbizonytalanodtak az ellenzékkel együttműködő szakszervezetek. Úgy tudják: nincs egyetértés sem a jövő szombati demonstrációkban, sem az országos sztrájk létjogosultságában. A munkavállalók túlnyomó többségét nem érdekli a túlóratörvény ürügyén indított politikai mozgalom – írja a lap. A pártokhoz nem köthető szakszervezetek és a munkaadói képviseletek beszámolóiból úgy értesültek: a dolgozók körében nincs olyan mértékű elégedetlenség, amely megadná az alapját egy országos méretű, több százezer munkavállalót érintő munkabeszüntetésnek. Kordás László azt mondta a lapnak: korábban többen félreértették őket, és a jövő szombatra szervezett országos megmozdulások csak demonstrációk, félpályás útlezárások, egyéb figyelmeztető akciók lehetnek, mert az általános sztrájkhoz megfelelő munkavállalói hajlandóságra van szükség. Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke – aki szintén felszólalt a múlt szombati tüntetésen – úgy nyilatkozott: mintegy 60 ezer tagjuk körében csak az esetleges eredménytelen tárgyalások esetén kezdődne a felmérés a sztrájkhajlandóságra. Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete elnöke pedig a tervezett lezárásokkal kapcsolatban azt mondta a lapnak: „nem különösebben” gondolkodik ezekben.

A politikai pártoktól függetlenül működő szakszervezeti konföderációk többsége már korábban elhatárolódott az ellenzékkel közösen szerveződő megmozdulásoktól. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke szerint az ellenzék számára a téma pusztán ürügy, a szakszervezeti tagságot csak fel akarják használni saját politikai céljaik eléréséhez. – Ha valaki túlórázik, azt ki kell fizetni, de a kollektív szerződés rögzíthet kevesebb túlórát is a törvény szerint. Ez a munka lenne a szakszervezeti munka igazi terepe, ahogy a hároméves munkaidőkeret kiterjesztését is csak a szakszervezetek révén lehetne a munkaadóknak megvalósítani – fejtette ki Palkovics a Hír TV-ben.

KA: Nemcsak a felirat, de a helyzet is zavaros

Beágyazott cikkek:

Jogsegélyszolgálatot indít a CÖF

Nem tartja megalapozottnak az ellenzéki véleményeket a túlóratörvénnyel kapcsolatban a Civil Összefogás Fórum. Miután azonban a munkavállalók érdekeiért nem pusztán politikai szlogenek szintjén kívánnak kiállni, jogsegélyszolgálatot hívnak életre azok részére, akik úgy érzik, hogy a módosítás nyomán sérelmük keletkezett.

Új Néplap – 2019. 01. 09. (8. oldal)

Nincs sztrájkhangulat

Átadták követeléseiket a szakszervezetek a kormánynak

Átadta tegnap Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottság négypontos követelését tartalmazó levelet az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak (ITM). A levelet Orbán Viktor miniszterelnöknek címezték.

PETÍCIÓ A dokumentumban A munka törvénykönyve módosításának visszavonását, a sztrájktörvény módosítását, valamint tisztességes béreket és rugalmas nyugdíjrendszert követelnek. Kordás László az átadást követően elmondta, hogy a kormánynak 5 napja van arra, hogy tárgyaló delegációt állítson fel. Ha ez nem történik meg, akkor a szakszervezetek megkezdik az országos sztrájk szervezését. Január 19-én viszont csak országos demonstrációt terveznek, amelyre állítása szerint 140 településről jelentkeztek, a szakszervezetek petícióját pedig több mint háromezren írták alá.

A Magyar Idők közben azt írja: elbizonytalanodtak az ellenzékkel együttműködő szakszervezetek. Úgy tudják: nincs egyetértés sem a jövő szombati demonstrációkban, sem az országos sztrájk létjogosultságában. A munkavállalók túlnyomó többségét nem érdekli a túlóratörvény ürügyén indított politikai mozgalom – írja a lap. A pártokhoz nem köthető szakszervezetek és a munkaadói képviseletek beszámolóiból úgy értesültek: a dolgozók körében nincs olyan mértékű elégedetlenség, amely megadná az alapját egy országos méretű, több százezer munkavállalót érintő munkabeszüntetésnek. Kordás László azt mondta a lapnak: korábban többen félreértették őket, és a jövő szombatra szervezett országos megmozdulások csak demonstrációk, félpályás útlezárások, egyéb figyelmeztető akciók lehetnek, mert az általános sztrájkhoz megfelelő munkavállalói hajlandóságra van szükség. Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke – aki szintén felszólalt a múlt szombati tüntetésen – úgy nyilatkozott: mintegy 60 ezer tagjuk körében csak az esetleges eredménytelen tárgyalások esetén kezdődne a felmérés a sztrájkhajlandóságra. Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete elnöke pedig a tervezett lezárásokkal kapcsolatban azt mondta a lapnak: „nem különösebben” gondolkodik ezekben.

A politikai pártoktól függetlenül működő szakszervezeti konföderációk többsége már korábban elhatárolódott az ellenzékkel közösen szerveződő megmozdulásoktól. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke szerint az ellenzék számára a téma pusztán ürügy, a szakszervezeti tagságot csak fel akarják használni saját politikai céljaik eléréséhez. – Ha valaki túlórázik, azt ki kell fizetni, de a kollektív szerződés rögzíthet kevesebb túlórát is a törvény szerint. Ez a munka lenne a szakszervezeti munka igazi terepe, ahogy a hároméves munkaidőkeret kiterjesztését is csak a szakszervezetek révén lehetne a munkaadóknak megvalósítani – fejtette ki Palkovics a Hír TV-ben.

KA: Nemcsak a felirat, de a helyzet is zavaros

Beágyazott cikkek:

Jogsegélyszolgálatot indít a CÖF

Nem tartja megalapozottnak az ellenzéki véleményeket a túlóratörvénnyel kapcsolatban a Civil Összefogás Fórum. Miután azonban a munkavállalók érdekeiért nem pusztán politikai szlogenek szintjén kívánnak kiállni, jogsegélyszolgálatot hívnak életre azok részére, akik úgy érzik, hogy a módosítás nyomán sérelmük keletkezett.

Vas Népe – 2019. 01. 09. (2. oldal)

Nincs sztrájkhangulat

Átadták követeléseiket a szakszervezetek a kormánynak

BUDAPEST Átadta tegnap Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottság négypontos követelését tartalmazó levelet az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak (ITM). A levelet Orbán Viktor miniszterelnöknek címezték.

A dokumentumban A munka törvénykönyve módosításának visszavonását, a sztrájktörvény módosítását, valamint tisztességes béreket és rugalmas nyugdíjrendszert követelnek. Kordás László az átadást követően elmondta, hogy a kormánynak 5 napja van arra, hogy tárgyaló delegációt állítson fel. Ha ez nem történik meg, akkor a szakszervezetek megkezdik az országos sztrájk szervezését. Január 19-én viszont csak országos demonstrációt terveznek, amelyre állítása szerint 140 településről jelentkeztek, a szakszervezetek petícióját pedig több mint háromezren írták alá.

A Magyar Idők közben azt írja: elbizonytalanodtak az ellenzékkel együttműködő szakszervezetek. Úgy tudják: nincs egyetértés sem a jövő szombati demonstrációkban, sem az országos sztrájk létjogosultságában. A munkavállalók túlnyomó többségét nem érdekli a túlóratörvény ürügyén indított politikai mozgalom – írja a lap. A pártokhoz nem köthető szakszervezetek és a munkaadói képviseletek beszámolóiból úgy értesültek: a dolgozók körében nincs olyan mértékű elégedetlenség, amely megadná az alapját egy országos méretű, több százezer munkavállalót érintő munkabeszüntetésnek. Kordás László azt mondta a lapnak: korábban többen félreértették őket, és a jövő szombatra szervezett országos megmozdulások csak demonstrációk, félpályás útlezárások, egyéb figyelmeztető akciók lehetnek, mert az általános sztrájkhoz megfelelő munkavállalói hajlandóságra van szükség. Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke – aki szintén felszólalt a múlt szombati tüntetésen – úgy nyilatkozott: mintegy 60 ezer tagjuk körében csak az esetleges eredménytelen tárgyalások esetén kezdődne a felmérés a sztrájkhajlandóságra. Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete elnöke pedig a tervezett lezárásokkal kapcsolatban azt mondta a lapnak: „nem különösebben” gondolkodik ezekben.

A politikai pártoktól függetlenül működő szakszervezeti konföderációk többsége már korábban elhatárolódott az ellenzékkel közösen szerveződő megmozdulásoktól. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke szerint az ellenzék számára a téma pusztán ürügy, a szakszervezeti tagságot csak fel akarják használni saját politikai céljaik eléréséhez. – Ha valaki túlórázik, azt ki kell fizetni, de a kollektív szerződés rögzíthet kevesebb túlórát is a törvény szerint. Ez a munka lenne a szakszervezeti munka igazi terepe, ahogy a hároméves munkaidőkeret kiterjesztését is csak a szakszervezetek révén lehetne a munkaadóknak megvalósítani – fejtette ki Palkovics Imre.

KA: Nemcsak a transzparens felirata, de a helyzet is meglehetősen zavaros

Beágyazott cikkek:

Jogsegélyszolgálatot indít a CÖF

Nem tartja megalapozottnak az ellenzéki véleményeket a túlóratörvénnyel kapcsolatban a Civil Összefogás Fórum. Miután azonban a munkavállalók érdekeiért nem pusztán politikai szlogenek szintjén kívánnak kiállni, jogsegélyszolgálatot hívnak életre azok részére, akik úgy érzik, sérelmük keletkezett a módosítással.

Azt akarják, külön tárgyaljon velük a kormány

KarcFM – Hangoló – 2019.01.09. 08:10:08 (00:08:07)

Ismétlés: Összeállítás: Országos demonstrációt hirdetett január 19-ére a Magyar Szakszervezeti Szövetség

Szereplők: Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége;  Mészáros Melinda, elnök, Liga Szakszervezetek;   Parragh László, elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara;   Böröcz László, elnök, Fidelitas

KarcFM – Hangoló – 2019.01.09. 07:11:04 (00:08:23)

Ismétlés: Összeállítás: Országos demonstrációt hirdetett január 19-ére a Magyar Szakszervezeti Szövetség

Szereplők: Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége;  Mészáros Melinda, elnök, Liga Szakszervezetek;   Parragh László, elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara;   Böröcz László, elnök, Fidelitas

KarcFM – Hangoló – 2019.01.09. 06:09:20 (00:08:16)

Összeállítás: Országos demonstrációt hirdetett január 19-ére a Magyar Szakszervezeti Szövetség

Szereplők: Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége;  Mészáros Melinda, elnök, Liga Szakszervezetek;   Parragh László, elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara;   Böröcz László, elnök, Fidelitas

Blikk – 2019. 01. 08. (1,2. oldal)

1,1 millióan kapnak minimálbért

A legtöbb minimálbéres a keleti országrészben van, Békés vezeti a listát

A magyar dolgozók csaknem negyede, 1,1 millió ember minimálbért kap Magyarországon. A szakértő szerint hiába a járulékcsökkentések, a munkáltatók még mindig próbálnak trükközni

Hiába a járulékcsökkentés, trükköznek a munkaadók

Tényleg csak 1,1 millióan kapják a minimálbért?

BUDAPEST — A magyar dolgozók közel negyede a törvényi minimumot kapja bér gyanánt – derül ki egy pénzügyminisztériumi háttéranyagból, amit a portfolio.hu szerzett meg.

A tárca adatai szerint a minimálbér és a garantált bérminimum tavalyi emelése az alkalmazottak 42,4 százalékát érintette. A versenyszférában 2018-ban így 879 ezer munkavállalónak kellett emelnie a fizetését a jogszabály alapján 138 ezer (nettó 92 ezer), illetve 180,5 ezer (nettó 120 ezer) forintra, amelynek valamivel több mint fele minimálbéres volt. Mivel az állami szektorban 230-250 ezer embert érinthetett a minimálbér-emelés, így összesen 1,1 millió dolgozó kénytelen beérni a lehető legalacsonyabb bérrel, amelybe bele sem számolták a közfoglalkoztatottakat és az magukat foglalkoztató egyéni vállalkozókat.

A legtöbb minimálbéres a keleti országrészben található, Békés megyében például több mint 60 százalék a minimálbéren vagy bérminimumon foglalkoztatottak aránya. Legjobb a helyzet a fővárosban, ahol csak 32 százalék ez az arány, Fejér megyében pedig 35 százalék.

Minimálbéreseket főleg a kisebb, néhány fős cégek foglalkoztatnak, minél nagyobb a vállalat, annál kisebb az arányuk, az ezerfős cégeknél már alig éri el a 25 százalékot.

Nemcsak területi, hanem ágazati alapon is erős eltérések vannak a legkisebb bérek alkalmazása között. A legrosszabb helyzetben az idegenforgalomban és a vendéglátásban dolgozók vannak, ahol csaknem kétharmados arányt tesz ki a minimálbéren vagy garantált bérminimumon foglalkoztatottak száma.

Az adószakértő szerint sok minimálbérest csak papíron foglalkoztatnak minimálbéren a munkáltatók. – A járulékcsökkentés ellenére még mindig nagyon magas a magyar bérek közterhe, ezért trükközhet még mindig a munkáltatók egy része – mondta Vadász Iván adótanácsadó, aki szerint többet meg lehet tudni a visszaélések nagyságrendjéről, ha nyilvánosságra hoznák, hogy a minimálbéresek közül hány dolgozó van részmunkaidőre, hat vagy nyolc órára bejelentve az alacsonyabb közterhek miatt.

KA: Kelet felé növekszik Békés megyében foglalkoztatják a legtöbb minimálbérest, egyébként pedig a vendéglátásban a legnagyobb az arányuk

Beágyazott cikkek:

Folyamatos emelések

Idén és jövőre egyaránt nyolc százalékkal emelkedik a minimálbér, így januártól 149 ezer forintra nőtt, a garantált bérminimum pedig 195 ezerre. A szakszervezeti oldal az év utolsó napján fogadta el a munkaadók javaslatát. – Attól tartottunk, hogy a kormány egyezség hiányában nem emelte volna 2019-ben a minimálbért – magyarázta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke

Magyar Idők – 2019. 01. 08. (1,12. oldal)

Érdeklődés hiányában elmaradhat a sztrájk

A szakszervezetek már önmagukkal sem értenek egyet

Kárpáti András, Nagy Kristóf

Elbizonytalanodtak az ellenzékkel együttműködő szakszervezetek: információink szerint sem a jövő szombati demonstrációkban, sem az országos sztrájk létjogosultságában, illetve annak időpontjában nincs egyetértés. Mindez nem meglepő, mivel a munkavállalók túlnyomó többségét egyáltalán nem érdekli a túlóratörvény ürügyén indított politikai mozgalmuk.

Hiába tartják napirenden az ellenzékkel együttműködő szakszervezetek az országos, általános sztrájkot december közepe, a túlóratörvény megszavazása óta, információink szerint nemcsak a munkabeszüntetés időpontjával kapcsolatban nincs egyetértés a tisztségviselők között, sokan már a sztrájk létjogosultságával sem értenek egyet. A Magyar Idők a pártokhoz nem köthető szakszervezetek és a munkaadói képviseletek beszámolóiból úgy értesült: a dolgozók körében nincs olyan mértékű elégedetlenség, amely megadná az alapját egy országos méretű, több százezer munkavállalót érintő munkabeszüntetésnek.

Ezt a múlt szombaton az ellenzéki pártokkal és civilekkel közösen demonstrált szakszervezetek is érzik: január 19-ére nem is hirdettek sztrájkot, az „ország leállását” útlezárásokkal, hídfoglalásokkal akarják elérni, és csak abban az esetben szüntetnék be a munkát, mondják, ha a kormány a következő napokban nem tárgyal követeléseikről, amit korábbi ígéretük szerint ma adnak át a miniszterelnöknek.

Érdeklődés hiányában elmaradhat a sztrájk

A baloldal szakszervezetei már a jövő szombati demonstrációban sem értenek egyet

A Magyar Idők által megkeresett szakszervezeti tisztségviselők ugyanakkor már finomabban, egymásnak is ellentmondóan nyilatkoztak az ellenállás mikéntjéről.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke megkeresésünkre most azt mondta: korábban többen félreértették őket, és a jövő szombatra szervezett országos megmozdulások csak demonstrációk, félpályás útlezárások, egyéb figyelmeztető akciók lehetnek, mert az általános sztrájkhoz megfelelő munkavállalói hajlandóságra van szükség, mivel a dolgozóknak kell sztrájkolniuk, nem a szakszervezeteknek.

Az országos sztrájk megszervezésére még nincs konkrét időpont, annak egyelőre csak az előkészítése tart, ezt a folyamatot több konföderáció és helyi szakszervezet közös, sztrájkelőkészítő bizottság felállításával kezdte, az folyamatosan konzultál a következő lépésről. Kordás kiemelte: négy, gazdasági típusú követelésük van: a túlóratörvény eltörlése, a sztrájktörvény módosítása, tisztességes bérek és tisztességes munkakörülmények – tette hozzá az elnök.

Kordás szombaton azt ígérte, ma adja át követeléseiket Orbán Viktor miniszterelnöknek.

Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke – aki maga is felszólalt a tüntetésen – lapunknak már úgy fogalmazott, „a napokban” kaphatja kézhez a miniszterelnök a követeléseket.

Ezt követően öt napot hagynak a kormánynak arra, hogy felállítsák delegációjukat, amely tárgyal a szakszervezeti oldal kijelölt képviselőivel.

Földiák szerint ha ez nem történik meg, akkor jöhet az általános sztrájk. Ám a tisztségviselő sem tudott konkrétumot mondani a tervezett országos munkabeszüntetés időpontjáról.

Sőt kiemelte: a SZEF mintegy 60 ezer tagja körében csak az esetleges eredménytelen tárgyalások esetén kezdődne a felmérés a sztrájkhajlandóságra, a sztrájk megszervezése legalább egy hónapot venne igénybe.

Földiák ugyanakkor azt hangsúlyozta, egyértelműen a tárgyalást tartanák a képviseletek célravezető megoldásnak, és ők is abban érdekeltek, hogy a munkabeszüntetést elkerüljék.

Nemcsak az országos sztrájk, hanem a jövő szombatra szervezett demonstrációk is megosztják az ellenzékhez közeli szakszervezeteket. Ennek oka, hogy a felvételiző diákok is kárvallottjai lehetnek a január 19-re tervezett tüntetéseknek, ugyanis a szakszervezetek a központi középiskolai felvételik napjára szerveztek országos demonstrációt.

Az útlezárásokat is jelentő megmozdulások előkészítői között több diák- és pedagógus-szakszervezet – a Hallgatói Szakszervezet, a Tanítanék Mozgalom, valamint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) – is megtalálható.

Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke lapunknak egyfelől teljesen komolytalan felvetésnek nevezte, hogy a tüntetések akadályoznák a felvételiket, másfelől „nem különösebben” gondolkodik lezárásokban. Szűcs kiemelte: az országos sztrájkelőkészítő demonstrációt szervező bizottság mai ülésén fel is szólal ennek az álláspontnak a képviseletében.

Mint mondta, a lezárásokról is a mai napon döntenek, és az eseményt ezt követően hirdetik meg hivatalosan. Figyelemre méltó, hogy korábban az Index és a Klubrádió arról számolt be, hogy Szűcs „lehetőleg útlezárásokkal” tervezi a demonstrációt, illetve azt sürgette, hogy „álljon le az ország”.

A politikai pártoktól függetlenül működő szakszervezeti konföderációk többsége már korábban elhatárolódott az ellenzékkel közösen szerveződő megmozdulásoktól. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke kérdésünkre határozottan kiemelte: semmi esélye sincs egy sikeres, országos sztrájk megszervezésének. A munkavállalók ugyanis politikai célú sztrájkban nem vesznek részt, ráadásul ez a politikai célú nyomásgyakorlás mindössze egy silány kaland lehet, amelyet a gazdasági helyzet sem indokol.

A Munkástanácsok elemzése szerint az országos sztrájk jogszerűsége egyelőre vitatott, mivel az annak alapját adó követelések még nem ismertek, hacsak nem a sajtóban megjelent négy pontról van szó. Emlékeztettek: egyetlen ilyen típusú ügy volt az elmúlt évtizedben, 2007-ben, amikor a Liga és a Munkástanácsok az akkori kormány tervezett nyugdíj- és egészségbiztosítási reformja, valamint a vasúti szárnyvonalak bezárása ellen tiltakozott, közel húsz szakszervezet részvételével. Ennek a nyomásgyakorló akciónak egyértelmű címzettje a kormányzat volt, így a hatása, eredménye is politikai döntésen múlt, ugyanakkor a gazdasági-szociális érdekek érvényesítésének körébe tartozott.

A jelenlegi követeléseknél viszont nem egyértelmű, hogy jogos-e az általános sztrájk, mivel olyan munkáltatók szenvednének kárt, amelyeknek semmilyen befolyásuk sincs a jogalkotói magatartásra.

KA: A túlóratörvény csak ürügy, ezért nem állnak be a munkavállalók az érdekképviseletek mögé

KA: A hivatalos követelések még nem is ismertek

ECHO TV – Napi Aktuális – 2019.01.08. 19:36:18 (00:08:29)

Benyújtották a szakszervezetek a követeléseiket a kormánynak 2.

Mv: No hát, ezt az egyeztetést célozta meg tulajdonképpen az a bizonyos petíció is, amit ugye, a Magyar Szakszervezeti Szövetség adott ma át a Miniszterelnökségen. Azonnal folytatjuk, főtitkár úrral a beszélgetést, azonban telefonon itt van velünk Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, jó estét kívánok, üdvözlöm!

Szűcs Tamás, elnök, Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete: Jó estét kívánok önnek is és a hallgatóknak, nézőknek! Igen?

Mv: Elnök úr, átadták, tehát ezt már tudjuk, a követeléseiket tartalmazó petíciót. Kaptak-e bármilyen ígéretet a kormányzat részéről? Bármire?

Szűcs Tamás: Még nem kaptunk erről ígéretet, és reméljük, hogy azért olyan szinten komolyan veszik ezt, hiszen most egy társadalmi nyomást is próbálunk közvetíteni, hiszen korábban több konföderáció fordult hasonló okok miatt a Miniszterelnökséghez, tehát az aktuális minisztériumokhoz is, több mint egy hónapja is, és semmi választ nem kaptak. Most itt egy újabb szervezet, egy alakuló szervezet, amely letette a kéréseit, kérdéseit, várjuk, hogy legalább szóba álljanak velünk.

Mv: Nem tudom, hogy elnök úrnak volt-e lehetősége itt az adásba korábban is bekapcsolódni, néhány perccel korábban vendégem volt Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár. Neki is feltettem ezt a kérdést, hogy a petíció átadása után mit lép a kormány, és nagyon röviden és tömören foglalom most össze önnek államtitkár úr válaszát, úgy fogalmazott, hogy a zsarolásnak nem enged majd a kormány és nem látják indokoltnak azt, hogy egy újabb bizottság üljön le az érintettekkel tárgyalni, hiszen ennek hivatalos, törvényezett kereti között az egyeztetés már lezajlott. Mi az önök reakciója erre a fejleményre?

Szűcs Tamás: Hát, az előbb mondottam, hogy hiába kérték a szervezetek, nem történt, az egyeztetés a Munka Törvénykönyve módosítása előtt elmaradt, egyéni képviselői indítvánnyal lett beadva maga a rabszolgatörvény is, és igen, hallottam a beszélgetés végét, ahhoz is lenne véleményünk. Tehát tulajdonképpen nyilvánvaló, hogy munkaerőhiány-pótlásról szól a történet, és nyilvánvaló, hogy a szakszervezetek ezt nem, semmi esetre sem támogatják azzal a megoldással, hogy az embereknek akár ötven szombatot is le lehessen dolgozni, vagy le kelljen dolgozni, hogyha úgy adódik.

Mv: Elnök úr, beszéljünk itt egy picit a szakszervezeti szféra egységességéről is! Mégpedig azzal kapcsolatban, hogy a Munkástanácsok Országos Szövetsége ugye, nem vett részt a korábbi szakszervezeti egyeztetésen. Elnökük, Palkovics László pedig úgy fogalmazott, hogy az ellenzék számára téma pusztán ürügy, a szakszervezeti tagságot csak fel akarják használni saját politikai céljaik eléréséhez. Tehát a szakszervezeti szféra úgy tűnik, hogy nem egységes. Ön mit gondol Palkovics úr kijelentéséről?

Szűcs Tamás: Magáról arról, hogy a szakszervezeti szféra nem egységes, erre szeretnék reagálni, hogy nem is szokott az lenni, tehát ebben semmi új nincs. Amikor más színű kormány van, akkor Palkovics úr lehet, hogy éppen mást mond. Azt tudom mondani a PDSZ-ről, hogy a PDSZ mindig a munkavállalók érdekeit nézi. A Munka Törvénykönyve 98 helyen körülbelül, de lehet, hogy többen is változott a munkavállalók kárára az elmúlt 8 évben, és szerintem, kicsit reagálva arra, amit hallottam az előző államtitkár úrtól, az utolsó csepp volt a rabszolgatörvény. Nem csak a rabszolgatörvénnyel van önmagában probléma, hanem az utolsó csepp volt, ha úgy tetszik a századik csepp volt körülbelül, amely halmozta a munkavállalók kiszolgáltatását. A munkavállalók kiszolgáltatottsága teszi többek között versenyképessé a magyar munkaerőpiacot, és ez nagyon szomorú, hogy így van, ez az egyik, a másik pedig, hogy az alacsonyabb bérek, még relatíve a visegrádi négyekhez is képest alacsony bérek. Én azt gondolom, hogy ez pusztán ezeket a dolgokat, például így megoldani, természetes, hogy a szakszervezetek nem értenek ezzel egyet, és az a szakszervezet, amely ehhez idomulni tud, szerintem, szerintünk nem jár jó úton.

Mv: Ön szerint nem jogos egyébként azt a következtetést vagy azt a látszatot kelteni, hogy valamennyi szakszervezeti tag az ellenzék politikai céljainak támogatója? Mert minthogyha most ez történne.

Szűcs Tamás: Nézze, azzal nem lehet mit tenni, hogyha a szakszervezetek teszik a dolgukat és más politikai közösségformáló erők, szervezetek ezzel valamilyen szinten egyetértve, önmagukat is megpróbálják erősíteni. Ezzel azt gondolom, nincs mit tenni, és azt kell mondjam, hogy adott esetben ezek a szervezetek, ezek erősítik adott esetben a szakszervezet kívánságait, és egészen biztos, hogy nem fog tőlem hallani, vagy más szakszervezeti vezetőktől, hogy buktassuk meg a kormányt, a tüntetéseinken, mert nekünk nem ez a dolgunk. Az viszont, hogyha más erők is odaállnak és azt mondják, hogy a rabszolgatörvényt vissza kell vonni, a Munka Törvénykönyvét felül kell vizsgálni, egyetértünk mindenkivel, aki ezt mondja ma Magyarországon.

Mv: Elnök úr, a január 19-re meghirdetett országos demonstráció idején zajlanak majd a középiskolai központi felvételi vizsgák, ugye, jövő szombatról van szó. Tudják-e garantálni ezek zavartalanságát? Vagy azt például, hogy eljutnak és haza is jutnak majd a diákok, hiszen itt félpályás lezárásokról lehet például hallani, olvasni.

Szűcs Tamás: Igen, a szakszervezetek által kezdeményezett tüntetéseket eleve délután három órára tettük a megbeszélt helyeken, addigra már bőven túl vannak az eseményeken, és a saját hirdetéseinkben, a saját felhívásainkban is arra kérjük az embereket, hogy ha félpályás útlezárással tiltakoznak, akkor ezt 18-án tegyék még inkább. Tehát mi a szakszervezetek által kezdeményezett rendezvényekért felelősséget tudunk vállalni, hogy ott nem fogja akadályozni a középiskolai felvételiket. Ugyanakkor nem csak a szakszervezetek rendezhetnek bármit is, vagy jelenthetnek be eseményt, azokra nincsen hatásunk.

Mv: Szűcs Tamásnak köszönjük szépen, hogy a rendelkezésünkre állt! Viszontlátásra, viszonthallásra! És egy rövid reakció erejéig természetesen főtitkár úrnak is átadom a szót. Egy ilyen általános sztrájknak ön szerint mekkora lesz országos szinten a támogatottsága, illetve ennek milyen hatása lehet majd a gazdaságra?

Perlusz László, főtitkár, Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége: Hát, nem örülünk, még egyszer mondom, nem örülünk, hogy ez ilyen módon kerül megvitatásra utólagosan egy ilyen módosítás. Mi ezt a módosítást nem tartjuk problémásnak. Ugyan nem a mi vállalkozói köreinkből indult el ez, de beszélünk természetesen, tartjuk a kapcsolatot a tagjainkkal, a vállalkozókkal. Azt mondják, hogy ők nem nagyon, nagyon ritkán alkalmazzák, főleg a munkaidőkeretnek a három évre kitolását, még a féléves munkaidőkeret, az egyéves munkaidőkeret is nagyon ritka volt Magyarországon. Hogyha túlóráznak vagy… tehát rendkívüli munkavégzést írnak elő egy munkatársuknak, akkor azt azonnal ki szokták fizetni, tehát rendezni szokták a béreket, úgyhogy mi nem látunk semmilyen problémát. Még egyszer mondom, a legnagyobb tanulság az, hogy előzetesen kellett volna egyeztetni. Nem tudjuk, hogy milyen hatással van, kárt okoz mindenképpen. A sztrájknak, ugye, az a célja, hogy kárt okozzon, kárt okoz, fennakadást okoz a termelésben, nem használ a munkabékének Magyarországon, sőt, hát ugye, rombolja a párbeszédet, úgyhogy hát, nem akarom harmadszorra is elmondani ezt a tanulságot. Nem tudom, hogy milyen hatása lesz, nincs ilyen felmérésünk, nyilvánvalóan a vállalkozók, a munkaadók, azok dolgozni szeretnének. Ez a legnagyobb tanulság, még egyszer azért csak elmondom, hogy előtte egyeztessünk egy ilyen kérdésben. Itt számos félreértést ezek alatt az egyeztetések alatt meg lehetne beszélni. Az egyeztetéseket, hogyha végigköveti a társadalom, akkor kialakíthatja a véleményét, hogy valóban ez egy nagyon káros dolog vagy pedig vannak hasznai. Például mai nap beszéltem egy vállalkozóval, középvállalkozás, magyar középvállalkozás, és azt mondta, hogy az ő munkavállalója például örült ennek a…  ő azonnal elszámol a túlórákkal, nagyon örült ennek a lehetőségnek, hiszen nem kell másodállást vállaljon, mert ő azt mondta, hogy nem kell elmenjek takarítani, hogyha többet akarok keresni, hanem van most legális lehetőségem, hogy a megszokott cégemnél keressek, többet keressek. Tehát evvel csak azt akarom mondani, hogy nem szabad eszkalálni ezeket a dolgokat. Mi a tárgyalások hívei vagyunk, főleg a munka világát illető kérdésekben.

Mv: Gyanítom én, hogy folytatni fogjuk ezt a beszélgetést mindenféleképpen.

Perlusz László: Nagyon köszönöm, nagyon szívesen!

Mv: Perlusz László, köszönöm, hogy elfogadta a meghívást!

hírTV – Híradó 17:00 – 2019.01.08. 17:09:39 (00:01:18)

Nem egységesek a szakszervezetek a tervezett országos sztrájk és várható tüntetések ügyében

Megismételt hír. A cikk eredetileg 2019-01-08 12:03:07-án/én jelent meg az hírTV csatorna Híradó 12:00 műsorában.

Mv: Nem egységesek a szakszervezetek a tervezett országos sztrájk, és várható tüntetések ügyében. A Magyar Időknek a Szakszervezetek Együttműködési Fórumánaknak elnöke azt mondta, egyelőre a tárgyalást tartják célravezetőnek a túlóratörvényről, ha ez nem eredményes a kormánnyal, akkor jöhet szóba a munkabeszüntetés. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a lapnak arról beszélt, jövő szombaton több városban is félpályás útlezárások lehetnek, egy esetleges sztrájk szervezésére azonban még nincs konkrét időpont. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke Magyarország élőben című műsorunkban úgy fogalmazott, elhatárolódnak a politikai pártok által kezdeményezett akcióktól.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Tulajdonképpen nem lehet azt mondani, nem reprezentatívak, csak az a kérdés, hogy ebben a jelenlegi akcióban a tagságukat milyen mértékben tudják maguk mögött, mert az teljesen világos, ahogy az imént is fogalmaztunk ugye, hogy nem lehet azt mondani, hogy az összes hazai szakszervezeti tag mind az ellenzéki pártokat támogatná, tehát úgy, ahogy a társadalom, úgy a szakszervezeti tagság is nagyjából megoszlik ezeknek a pártpreferenciáknak ugye a mentén. És, hát itt most nem szakszervezeti kérdés vagy politikai kérdés keverendő össze. Ez egy szakszervezeti akció volt, amiben elindultunk közösen, majd szétváltak az útjaink akkor, amikor direkt politizálásra, pártpolitizálásra adták fejüket egyes szakszervezetek.

hírTV – Híradó 15:00 – 2019.01.08. 15:02:09 (00:01:19)

Nem egységesek a szakszervezetek a tervezett országos sztrájk és várható tüntetések ügyében

Megismételt hír. A cikk eredetileg 2019-01-08 12:03:07-án/én jelent meg az hírTV csatorna Híradó 12:00 műsorában.

Mv: Nem egységesek a szakszervezetek a tervezett országos sztrájk, és várható tüntetések ügyében. A Magyar Időknek a Szakszervezetek Együttműködési Fórumánaknak elnöke azt mondta, egyelőre a tárgyalást tartják célravezetőnek a túlóratörvényről, ha ez nem eredményes a kormánnyal, akkor jöhet szóba a munkabeszüntetés. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a lapnak arról beszélt, jövő szombaton több városban is félpályás útlezárások lehetnek, egy esetleges sztrájk szervezésére azonban még nincs konkrét időpont. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke Magyarország élőben című műsorunkban úgy fogalmazott, elhatárolódnak a politikai pártok által kezdeményezett akcióktól.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Tulajdonképpen nem lehet azt mondani, nem reprezentatívak, csak az a kérdés, hogy ebben a jelenlegi akcióban a tagságukat milyen mértékben tudják maguk mögött, mert az teljesen világos, ahogy az imént is fogalmaztunk ugye, hogy nem lehet azt mondani, hogy az összes hazai szakszervezeti tag mind az ellenzéki pártokat támogatná, tehát úgy, ahogy a társadalom, úgy a szakszervezeti tagság is nagyjából megoszlik ezeknek a pártpreferenciáknak ugye a mentén. És, hát itt most nem szakszervezeti kérdés vagy politikai kérdés keverendő össze. Ez egy szakszervezeti akció volt, amiben elindultunk közösen, majd szétváltak az útjaink akkor, amikor direkt politizálásra, pártpolitizálásra adták fejüket egyes szakszervezetek.

hírTV – Híradó 12:00 – 2019.01.08. 12:03:07 (00:01:19)

Nem egységesek a szakszervezetek a tervezett országos sztrájk és várható tüntetések ügyében

Mv: Nem egységesek a szakszervezetek a tervezett országos sztrájk, és várható tüntetések ügyében. A Magyar Időknek a Szakszervezetek Együttműködési Fórumánaknak elnöke azt mondta, egyelőre a tárgyalást tartják célravezetőnek a túlóratörvényről, ha ez nem eredményes a kormánnyal, akkor jöhet szóba a munkabeszüntetés. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a lapnak arról beszélt, jövő szombaton több városban is félpályás útlezárások lehetnek, egy esetleges sztrájk szervezésére azonban még nincs konkrét időpont. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke Magyarország élőben című műsorunkban úgy fogalmazott, elhatárolódnak a politikai pártok által kezdeményezett akcióktól.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Tulajdonképpen nem lehet azt mondani, nem reprezentatívak, csak az a kérdés, hogy ebben a jelenlegi akcióban a tagságukat milyen mértékben tudják maguk mögött, mert az teljesen világos, ahogy az imént is fogalmaztunk ugye, hogy nem lehet azt mondani, hogy az összes hazai szakszervezeti tag mind az ellenzéki pártokat támogatná, tehát úgy, ahogy a társadalom, úgy a szakszervezeti tagság is nagyjából megoszlik ezeknek a pártpreferenciáknak ugye a mentén. És, hát itt most nem szakszervezeti kérdés vagy politikai kérdés keverendő össze. Ez egy szakszervezeti akció volt, amiben elindultunk közösen, majd szétváltak az útjaink akkor, amikor direkt politizálásra, pártpolitizálásra adták fejüket egyes szakszervezetek.

KarcFM – Déli News – 2019.01.08. 12:03:30 (00:14:55)

Összenő, ami összetartozik, így kommentálta Nacsa Lőrinc az ellenzéki pártok egymásra találását

Mv: Összenő, ami összetartozik, fogalmazott a Karc FM-en a KDNP frakciószóvivője. Nacsa Lőrinc így kommentálta az az ellenzéki pártok egymásra találását. A politikus hangsúlyozta, már korábban is voltak jelei ennek, de az elmúlt két hónapban számos helyen összefonódott a balliberális oldal és a Jobbik.

Nacsa Lőrinc, frakciószóvivő, KDNP: Most nagyon egyértelműen nemcsak, hogy egy platformra álltak a Gyurcsány-pártiak a Jobbikkal, hanem azt látjuk, hogy a balliberális oldal a saját szavazóit hagyta cserben, hiszen ha megfigyeljük a mostani tüntetések, tiltakozásoknak a dinamikáját, akkor azt látjuk, hogy volt egy ürügy, a munka törvénykönyvének decemberi módosítása, egy ügy, amin keresztül el lehetett indulni, és megkérték a munkásokat, megkérték a szakszervezetiseket, megkérték a szavazóikat, hogy tartsanak velük, majd miután kijöttek a tárgyalásból, meg kijöttek a tévészékházból, meg kijöttek különböző ellenzéki egyeztetésekből, akkor az üzenet már az volt, hogy akkor közös lista kell. Hát kérem szépen, akkor ehhez nem kellenek a munkások, akkor mégse a munkások meg a melósok jogairól van itt szó, akkor mégse az ő képviseletükről van szó.

Mv: Egyetért ezzel a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. Palkovics Imre a Karc FM-en azt mondta, mostanra az általános politikai harc részévé váltak szakpolitikai kérdések. Kifejtette, a minimálbér és a garantált bérminiumum emelése után egyes szakszervezetek felháborodtak, mert nem a munkavállalók által előzetesen kért tíz százalék feletti növekedés teljesült. Palkovics Imre szerint azonban ésszerű megállapodás született, hiszen tudták, hogy 2020-ban már nem lenne lehetőség a két számjegyű bővülésre. Az idei és jövő évi nyolc-nyolc százalék azonban így együtt az általuk elvárt mértéknek felel meg. Úgy vélte, ezt a kompromisszumot meg kellett kötni, egyes érdekvédelmi szervezetek azonban erre és a munka törvénykönyvének módosítására való hivatkozással tiltakozó akciókat szerveznének.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Teljesen egyértelmű kormánybuktató szándék van ezek mögött a tüntetések mögött. Többen ki is fejtették már, hogy ha visszavonja a kormány, ha nem vonja vissza az általuk rabszolgatörvénynek nevezett munka törvénykönyvét, ők akkor is tüntetnek már tovább, és elzavarják Orbán Viktort. Hát ez a fő céljuk. Itt a vasutas szakszervezetnek az elnöke, egy Meleg János nemű úriember minősített engem munkásárulónak, mert ezt a megállapodást aláírtam, miközben ő 2019-ben egy ötszázalékos megállapodást írt alá. Na, most ebből nyilván egy dolog következik, hogy mindegy, hogy mi a támadás célja, egyrészt lehessen támadni azokat, akik a kormánnyal bizonyos mértékben egyetértenek, bizonyos intézkedéseket támogatnak vagy elfogadnak, de a lényeg az, hogy a kormányt lehessen támadni, hogy a teljes ellenzék ugye a mögötte álló nemzetközi liberális érdekkörök, érdekcsoportoknak a támogatásával próbálja meg elsöpörni az Orbán-kormányt.

Mv: Ezt ráadásul olyan eszközökkel teszi, amelyek eddig ismeretlenek voltak a magyar politikai életben. Petrin László jogász szerint az utcai tiltakozásokkal, parlamenti akciókkal és rongálásokkal az ellenzék dehumanizálni próbálja politikai ellenfelét. Kifejtette, alapvető emberi jogokat nem tartanak be, hiszen a véleménynyilvánításhoz való jogot mindenütt megelőzi az emberi méltósághoz való jog.

Petrin László, jogász: Amikor már ilyen erőszakos és durva, fenyegető módon lépnek fel, a verbális terrorizmusnak a teljes eszköztárát kimerítik, az azt jelenti, hogy megkezdődött az ellenfél ellenséggé válása, és ezekkel a nagyon súlyos, nagyon ocsmány és trágár kifejezésekkel megkezdték az ellenségnek, a kormánypárti erőknek a dehumanizálását. Tehát a dehumanizálás azt jelenti, hogy megfosztjuk emberi méltóságuktól, megfosztjuk azoktól az emberi tulajdonságaiktól, ami miatt tiszteljük a másikat, amiért becsüljük egymást, ami miatt nem bánunk durván egymással, tehát embernek tartjuk az embert, és az emberi méltóságot tiszteletben tartjuk. Abban a pillanatban, hogy sikerült elérnem a köz (…) nemcsak a magam számára, nemcsak egy szűk maroknyi csoport számára, hanem a közvélemény jelentős köreiben sikerült elérnem a kormánypárti erőknek és a hozzá tartozó polgároknak az úgymond dehumanizálását, attól kezdve én feljogosítva érzem magam, hogy bármilyen fizikai erőszakot alkalmazzak, mert megfosztottam az ellenséget azoktól az emberi tulajdonságoktól, ami egyébként morálisan visszatartana engem attól, hogy fizikai atrocitásokat kövessek el vele szemben.

Mv: Petrin László hangsúlyozta, az ellenzék egyelőre csak Fidesz-irodát és plakátokat rongál, valamint trágár feliratokat helyez el közterületeken, de ez eszkalálódhat. A Demokratikus Koalíció politikusa, Gréczy Zsolt a napokban kijelentette, ha a kabinet nem tárgyal velük, akkor nem tudják garantálni a kormánypárti politikusok biztonságát. Az erőszakra való buzdítás már az ellenzék hétvégi tüntetésén is megjelent, amin az állítólagos nagy összefogás és társadalmi támogatottság ellenére ismét csak pár ezren vettek részt, estére pedig már csupán néhány százan helyeseltek, amikor a jobbikos Jakab Péter arra szólította fel őket, hogy festékszórókkal fújják le a kormányzati plakátokat, vagy amikor a momentumos Donáth Anna azt kérte, legyenek hangosak és dühösek, illetve amikor a DK-s Molnár Csaba és az MSZP-s Tóth Bertalan teljes választási együttműködést hirdetett elvektől függetlenül.

Molnár Csaba, ügyvezető alelnök, DK: Nem az a fontos, hogy milyen apró véleménykülönbségek vannak az ellenzéki pártok között. Ezt félre kell tenni! Nem az a fontos végre, hogy ki voltál, hanem hogy ki vagy ma.

Tóth Bertalan, frakcióvezető, MSZP: Teremtsük meg az egységet az idei választásokra is! Egy az egy ellen. Hajrá!

Mv: Nem mindenki osztja azonban ezt a gondolatot az ellenzék berkein belül sem. A Demokratikus Koalíció politikusa, Bauer Tamás úgy véli, áthidalhatatlanok az ellentétek Gyurcsány Ferenc pártja és a Jobbik között. A DK korábbi alelnöke a közösségi médiában fejtette ki, hogy az egykor szélsőjobboldali párt szerinte még mindig nem demokratikus, sőt idegen-, bevándorló- és menekültellenes, ezért elképzelhetetlen a két tábor választás előtti politikai együttműködése. Ezt egyébként a Jobbik többször cáfolta már, legutóbb a párt egyik képviselője, Hegedűs Lórántné jelentette ki, hogy az összefogásnak még a látszatát is kerülni kell.

Volner János, alapító, Jobbik: Kettő hónap kellett hozzá, hogy teljes legyen a balliberális pártok nagykoalíciója.

Mv: A Jobbik egykori alapítótagja, az azóta már kilépett Volner János hívta fel a figyelmet arra, hogy volt pártja már régóta együttműködik a baloldallal. Emlékeztetett, amikor ő még a Jobbik tagja volt, a pártban már akkor megjelentek annak a Soros Györgynek az emberei, aki a baloldali pártokat is irányítja. Szerinte ezt hiába tagadják, mert mostanra mindenki számára világossá vált. Volner János egyúttal elnézést kért az emberektől az ellenzéki akciókért, amelyek szerinte méltatlanok a magyar politikához, és csupán egy színjáték részét képezik. A botránypolitizálás célja pedig az, hogy kompenzálják a népszerűtlenségüket és a rossz vezetői képességüket.

Volner János: Ez mindannyiunk megcsúfolása, minden képviselőnek, hogy ócska színész ripacsok alakítását láthatjuk most jó néhány politikustól, jobbikostól a DK-sig közösen összefogva, korábbi elveiket, korábbi értékrendjüket feladva, egymással közösen elképesztő jeleneteket rendeztek. Most már gyakorlatilag nyíltak létrejött a balliberális egységfront. Ez a teljes elvtelenség, hogy a Jobbik megfeledkezik a jobboldali gyökereiről, megfeledkezik a nemzeti hagyományairól és gyökereiről, a baloldal úgy tesz, mintha Sneider Tamásban, a Jobbik jelenleg regnáló elnökében nem a nácit és a szkinhedet látná, hanem egy tisztességes demokratát, és mindenki úgy tesz, mint hogyha ez teljesen helyénvaló lenne ez az együttműködés.

Mv: Volner János szerint éppen ezen ellentétek miatt nem jöhet létre az összefogás, hiszen a szavazók nem fognak melléjük állni nagy számban. Ezt támasztják alá a közvélemény-kutatások, valamint elemzők is úgy vélik, hogy az ellenzék ezzel a magatartásával nem tud komoly támogatói bázist kiépíteni magának. Deák Dániel politológus szerint a botránypolitizálás és az állandó provokációk nem hozzák majd meg a várt eredményt.

Deák Dániel, politológus: Ez a próbálkozás, ez eléggé kudarcos. Tehát már a decemberi megmozdulások és parlamenti akciók során is látszódott, hogy ők abból indultak ki, hogy ha felmutatják ezt az általuk erősnek, keménynek nevezett politikát, hogyha ilyen botrányos akciókat rendeznek, akkor felrázzák mondjuk a saját szavazóikat, vagy mondjuk meg tudnak szólítani új választópolgárokat. azonban már rögtön az első héten látszódott a kutatásokból, látszódott az utcai eseményekből, hogy itt egy nagyon szűk, főként balliberális táborhoz tudnak szólni, azokhoz tudnak szólni, akik szinte minden tiltakozáson kinn vannak, és a pártokhoz szorosan kötődő aktivisták vettek részt ezeken a megmozdulásokon is.

Mv: Ezt igazolja, hogy a most hétvégi tüntetésen is rengeteg pártlogóval díszített zászlót lehetett látni, egymás mellett az Árpád-sávost és a liberálist. Deák Dániel szerint ugyanakkor ezt az erőltetett összefogást a szavazótáborokra nem lehet levetíteni.

Deák Dániel: Egyik pártnak sem nőtt a támogatottsága, csupán azt érték el, hogy a pártokhoz szorosan kötődő, nagyon elkötelezett választópolgárokat fölrázták, őket tudták valamelyest aktivizálni, de ez édeskevés ahhoz, hogy mondjuk egy európai parlamenti választáson át tudják rendezni a politikai erőviszonyokat, tehát ahhoz, hogy itt valamilyen fordulatot tudjanak elérni, sokkal inkább arra lenne szükség, hogy a saját indentitásukat erősítsék, hiszen ezzel az összefogásvitával, azzal, hogy jobbikostul, Gyurcsány Ferencestül mindenki közösen szónokol, csupán azt az így is elég gyenge identitásukat rombolják tovább, amelynek következtében ezeknek a pártoknak a támogatottsága rendkívül alacsony.

Mv: Ráadásul Deák Dániel szerint az ellenzék azt a célját sem érte el, hogy a fiatalokat megszólítsa, hiszen bár a tüntetéseken sok húszon-,harmincévest lehetett látni, a lakosság jelentős része az ő körükben is a Fidesz-KDNP-t támogatja. A felmérések alapján a kormánypártok szavazói táborában több a fiatal, mint az ellenzéki pártokéban összesen. Böröcz László, a Fidelitas elnöke úgy látja, hogy a fiatalok nem ábrándultak ki a politikából, és ugyan a fideszesek hallgatagabbak, mint a jobbikosok vagy a baloldaliak, hiszen az emberek általában nem szólalnak meg, ha egyetértenek és elégedettek valamivel, de a többséget képviselik a hangos kisebbséggel szemben.

Böröcz László, elnök, Fidelitas: Nyilván a fejlettebb világban a fiataloknak mindig van egyfajta lázadó hangulatuk, de ez a lázadó hangulat, ez egyébként nyilván érvényes. Tehát nehéz elvárni egy fiataltól, hogy koravénül viselkedjen. A fiatalok természetesen alapvetően ilyenek, ezzel szerintem nincs is semmi baj. És hogyha a kormány meg tudja szólítani a fiatalokat, akkor nyilván ezekkel a fiatalokkal egyébként az intézkedéseket is lehet szemléltetni, és nyilván ők ebből tudni fogják azt, hogy mi az, ami nekik jó, meg mi az, ami nekik rossz. Hát hogyha az adatokat megnézzük, végül is 38%-a a harminc év alattiaknak a Fidesszel szimpatizál. Nyilván a fiatalok pontosan látják azt, hogy ki az, aki az országért tesz, hol vannak jól szervezett közösségek, hova érdemes csatlakozni, látják, hogy az ő jövőjüket mi fogja meghatározni.

Mv: A jövőt meghatározó intézkedéseket pedig már több mint nyolc éve a Fidesz-KDNP-kormány hozza meg. Dömötör Csaba, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára az ECHO TV-ben hangsúlyozta, a 2010-ben indult ciklus meghatározó lépése volt, hogy visszavették a döntés jogát olyan ügyekben, amelyeket addig nem Magyarország hozott meg. Ennek köszönhető a gazdaság fejlődése.

Dömötör Csaba, államtitkár, ME: Alapjaiban sikerült rácáfolni a kishitűségre. Ugye kezdetektől azt mondták, hogy sok százezer új munkahelyet nem lehet létrehozni. De, lehetett. Azt mondták, hogy az IMF-et nem lehet kiűzni Magyarországról. De, lehetett. Azt mondták, hogy az egykulcsos adó az nem működik. De, működik. Multikat nem lehet megadóztatni. De, meg lehetett. A devizahitelesek ügyében nem lehet tőlük visszaszedni pénzt. De, lehetett. Ezért egyre több eredményt tudunk felmutatni, amely a mindennapokban is egyre jobban érződik. Hogyha a január 1-jei változásokat nézzük, akkor talán az egyik legfontosabb, hogy a családi adókedvezmény tovább-bővül, csökken a kisvállalkozások adója, folytatódik a rendvédelmi béremelés, és a minimálbér is növekszik. De említhetném az ápolási díj emelését is.

Mv: Dömötör Csaba hozzátette, hasonló intézkedéseket terveznek, főként a családtámogatás terén a közeljövőben is. Ehhez azonban arra van szükség, hogy az országot érintő kérdések nemzeti hatáskörben maradjanak.

Dömötör Csaba: Egy új törésvonal alakult ki, egyik oldalon a nyílt társadalom, vagy úgy is mondhatnám, hogy a nemzetközi kormányzás híveivel, másik oldalon pedig azokkal, akik azt mondják, hogy továbbra is a nemzeteknek, az egyes fővárosoknak kell meghozniuk a legfontosabb döntéseket. És ez nem egy elvi vita, bár annak hangzik, mert végső soron arról szól, hogy a kiemelt ügyekben hol hozzák meg a döntéseket. És a migrációról már sokat beszéltünk, de nemcsak ebben az ügyben van hasonló vita. Az energiaszabályozásban, hogyan akarják szabályozni (…), kiveszik-e a kezünkből az ármeghatározás jogát, akkor a földek hazai kézben tartása, az adózás, az igazságszolgáltatást is említhetném. Tehát van arra irányuló törekvés, hogy a jogkörök egy részét kivegyék a kezünkből. Tehát nagyon sok olyan terület van, ahol van egy lopakodó jogalkotás, és hogyha nem vagyunk észnél, akkor eltelik négy-hat-nyolc-tíz év, és nem mi hozunk majd döntéseket a legfontosabb ügyekben.

Mv: Dömötör Csaba szerint erről fog szólni a májusi európai parlamenti választás is, amelynek kampánya egyébként már zajlik, ahogy ezt a hazai események is mutatják. Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója kijelentette, a szálakat a bevándorlást szorgalmazó erők mozgatják, mert féltik az uniós pozícióikat.

Hidvéghi Balázs, kommunikációs igazgató, Fidesz: Megkezdődött Soros György európai parlamenti kampánya. Idén májusban EP-választások leszenek, ahol az emberek véleményt mondhatnak a migrációról, Soros pedig a bevándorláspárti erőket akarja megerősíteni. Ezért mindenütt mozgósítja az őt támogató pártokat és szervezeteket azért, hogy ezek támadják a bevándorlást ellenző kormányokat.

Mv: Ezt bizonyítja, hogy a magyarországi ellenzéki tüntetésekkel gyakorlatilag egy időben Európa más országaiban is elindultak különféle tiltakozó akciók hasonló logók alatt nemzeti kormányok és bevándorlást elutasító pártok ellen.

KarcFM – Hangoló – 2019.01.08. 06:37:09 (00:15:04)

Feladta a leckét a szakszervezeteknek a minimálbér-megállapodás

Szereplők: Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége

m1 – Ma reggel – 2019.01.08. 07:22:29 (00:08:03)

Egyre több a kormányellenes tüntetés itthon és Brüsszelben is szerveznek tüntetést

Mv: Ez az M1, és benne a reggeli műsor. 7 óra 21 perc. Egyre több a kormányellenes megmozdulás itthon. A hétvégén újra volt tiltakozás, a szakszervezetek akkor bejelentették, hogy nagyjából két hét múlva országos tiltakozást tartanak. De Brüsszelben ma is lesz tiltakozás a magyar kormány ellen, amelyhez Judith Sargentini is csatlakozik személyesen. Kiszelly Zoltán politológus. Jó reggelt kívánok!

Kiszelly Zoltán, munkatárs, Századvég Alapítvány: Jó reggelt kívánok!

Mv: Azt olvasni, hogy január 19-én lesz hídlezárás, tervezik, vagy sztrájk, munkabeszüntetés. Mi lesz egyáltalán? Egy biztos, központi középiskolai felvételi, az lesz.

Kiszelly Zoltán: Elég nevetséges dolog szombatra sztrájkot hirdetni. Ugye a szakszervezetek itt kicsit rosszul fogalmaztak, amikor 19-ére szombatra hirdették meg a nagy országos sztrájkjuknak a kezdetét. Valóban inkább egy tiltakozásra gondolhatunk. Mint ahogy december elején is egy szombati napon tüntettek először a túlóratörvény ellen. Nem nagy sikerrel egyébként, hiszen, ha megnézzük, nem volt olyan nagy tömeg azon a decemberi tüntetésen, és hát azóta a tömegnek a száma nem emelkedett kritikussá. Tehát az a pár ezer ember, aki részt szokott venni a tüntetéseken, ez nem növekedett tíz-, húsz-, ötven-, vagy akár százezres tömeggé. Tehát a téma, itt van nagyjából két-három hónapja a túlóratörvénynek az újraszabályozása, ami az uniós előírásokhoz illeszkedik. Nem is az uniós maximum keretet meríti ki, hanem annál beljebb marad, de ehhez képest a szakszervezetek, amikor december elején tüntetést szerveztek, nem tudtak több tízezer embert az utcára vinni. Nem akkora az elégedetlenség. És ha megnézzük, a politikai tüntetések sem tudtak olyan tömeget elérni, mint a legnagyobb eddig tüntetések 2010 óta.

Mv: Azt szokták mondani, hogy sztrájkolni, tüntetni nem a szakszervezetek szoktak, hanem maguk a munkavállalók. Van sztrájkhangulat most Magyarországon?

Kiszelly Zoltán: Hát én ezt nem érzem, és a közvélemény-kutatások sem azt mutatják, hogy Magyarországon egy protest hangulat lenne. Ha megnézzük a legfrissebb közvélemény-kutatásokat, azt látjuk, hogy a kormánypártok utcahosszal vezetnek továbbra is az ellenzékkel szemben. Tehát negyven-ötven százalék között van a Fidesz-KDNP támogatottsága. Ha megnézzük, akár a kormánypárti elfogultsággal aligha vádolható intézetek is azt mérik, hogy a decemberi tüntetéshullám nem ártott a kormánypártok támogatottságának, és nem igazán használt az ellenzéknek sem. Azt látjuk, hogy a szakszervezeti követelésekre megpróbáltak ráúszni az ellenzéki parlamenti pártok, amelyek a túlélésükért, a 2022-es mandátumukért küzdenek, hiszen eddig az utca át akarta venni az ellenzéki politikai pártoktól a kezdeményezést, és az ellenzéki politikai pártok vezetői küzdenek az utcai civilekkel, álcivilekkel. Most meg kell küzdeniük a szakszervezetekkel, meg kell küzdeniük a parlamenten kívüli pártokkal, mint a Momentummal, és az önjelölt politikusokkal, mint Márki-Zay Péter, aki szintén megpróbál ráúszni erre a témára. Tehát igazából az ellenzéki pártok és a szakszervezetek, illetve még egyéb szereplők most versenyeznek, hogy ki vezesse ezeket a tüntetéseket, amelyeknek a tendenciája az eddigiekhez hasonlóan inkább csökkenő részvételt mutat.

Mv: Tehát a munka törvénykönyvének a módosítása akkor ön szerint, vagy legalábbis a közvélemény-kutatások szerint nem érte el a munkavállalók nagy részének az ingerküszöbét?

Kiszelly Zoltán: Nem, szerintem nem. Ha megnézzük, az elmúlt időszakban, főként 2013-14 óta Magyarország, a magyar munkavállalók is megtapasztalják azt, amit a szomszédos országok, főként a szlovákok, csehek, lengyelek, de a románok is valamelyest már korábban megtapasztaltak, nevezetesen, hogy kicsit könnyebb, hogy egy kicsivel több pénz marad a zsebükben. Amióta 2013 óta Magyarország kivergődött az adósságcsapdából, amibe a Bajnai-Gyurcsány-kormányok bevitték, onnantól kezdve több pénz marad az országban, nem megy ki annyi pénz, mint korábban 2010 előtt, és ez a pénz kezd lecsorogni nemcsak a társadalom közepéhez, hanem a társadalom alsóbb rétegeihez is. Kihez hamarább, kihez később. De azt látjuk, hogy egy nettó bérnövekedés volt az elmúlt időszakban Magyarországon, nem egy év, több év óta, tehát igazából azt látjuk, hogy aki dolgozik, főként a hiányszakmákban, az sokkal több pénzt vihet haza, mint korábban. Egy növekvő tendencia van, ami úgy néz ki, hogy kitart. Tehát a protest hangulatról a munkavállalók széles körében, főként a hiányszakmákban, a versenyszférában nem beszélhetünk.

Mv: Hadd idézzek már ide egy csokrot. Három szakszervezeti vezető véleménye. Azt mondja Kordás László, a szakszervezeti szövetség elnöke azt mondja, hogy korábban többen félreértették őket, és a tervezett tüntetés, megmozdulás, demonstrációk, félpályás útlezárások első figyelmeztető lesz. Földeák András, az együttműködési fórum elnöke azt mondja, majd tárgyalni kell a szakszervezeti oldalnak, majd aztán eldől. Az esetleges eredménytelen tárgyalások, satöbbi, majd egyszer. És Palkovics Imre, a munkástanácsok elnöke azt mondja, semmi esélye nincs egy sikeres országos sztrájk megszervezésének. Egyébként a sztrájk jogszerűsége egyelőre vitatott, mivel annak alapját adó követelések még nem is ismertek.

Kiszelly Zoltán: Valóban, a sztrájkot konkrét követelésekért szoktak indítani. A szakszervezetek megfogalmaztak ugyan négy pontot, de ezeknek a többsége túl általános. Illetve, amit követelésként a túlóratörvény kapcsán például megfogalmaznak, ott sem egyértelmű, hogy a parlament által elfogadott szabályozás helyett milyen más szabályozást gondolnak? A régit? A módosítás előttit? Vagy esetleg egy attól eltérőt? Tehát konkrét követeléseket kellene megfogalmazniuk. A szakszervezeti vezetők elkövették azt a politikai hibát, hogy egy túl szoros határidőt szabtak, ilyen ötnapos intervallumokat szabtak meg, hogy a kormány állítson fel egy tárgyaló delegációt, utána ugye megszondázzák a munkavállalókat, hogy egy figyelmeztető sztrájkra hajlandóak lennének-e, és utána a figyelmeztető sztrájkot követnék ezek az útlezárások. Én azt gondolom, hogy először a szakszervezeti lufi fog kipukkadni. Tehát meg fogjuk látni, hogy a szakszervezeti követelések mögött nem állnak dolgozói tömegek, és nem tudják ezt érdekérvényesítéssel akár a munkahelyeken nyomatékosítani.

Mv: Ez a négy pont ez meglehetősen általánosan hangzik.

Kiszelly Zoltán: A többsége általános. Tehát, a szakszervezeti jogok biztosítása. Tehát itt konkrét követeléseket kellene megfogalmazni a szakszervezeteknek, amelyekről a kormány tud tárgyalni. Feltehetően arra törekedtek, hogy ezt a vélt vagy valós elégedetlenséget, amit ezek a néhány ezerfős utcai tüntetések is kifejeznek, amelyeken szerintem sokkal több a politikai pártok támogatója, mint a szakszervezeti tag, hogy erre megprób…, próbálnak erre ráúszni, próbálnak ők is megmu…, próbálják megmutatni magukat.

Mv: Lesz Brüsszelben majd tüntetés, az ellenzéki politikusok kimennek Brüsszelbe tüntetni, és kapcsolódik hozzájuk, csatlakozik, besorol a tiltakozók sorába Judith Sargentini, aki állítólag egy független jelentéstevő.

Kiszelly Zoltán: Hát, annak kéne lennie, de azt látjuk, hogy Sargentini képviselő asszony is rajta van a Nyílt Társadalom Intézetnek azon a listáján, amelyen 226, a Soros-szervezetek által megbízhatónak tartott képviselő van. Azt látjuk, hogy ez a nyomásgyakorlás folytatódik Magyarország ellen. A magyar emberek többsége elutasítja a bevándorlást, mint ahogy a visegrádi országok, az osztrákok és az olaszok többsége, vagy mondhatjuk most már, hogy a nyugat-európaiak többsége is. Igazából azt látjuk, ez is azt mutatja, hogy a májusi európai választás valójában, akárki akármint mond, a bevándorlásról fog szólni, hiszen Brüsszelben azért gyakorolnak nyomást Magyarországra, hogy adja föl ezt a politikát, álljon be a sorba, amit Brüsszelben szeretnének, és nyissa ki a határokat, adjuk át a Frontexnek a határőrzést. Akik nem visszaküldenék Szerbiába az illegális migránsokat, hanem behoznák őket. Az európai uniós hivatalnokok vegyék át a menedékkérelmek elbírálását, akik inkább beengednék ezeket az embereket, és ha már itt vannak bent, mert a frontexesek behozzák őket, az uniós bürokraták megadják a pecsétet, akkor már van kit szétosztani. És hát Soros György azt javasolta, hogy vegyen fel az unió évi harmincmilliárd euró hitelt ezeknek a problémáknak a kezelésére. Azt nem mondta, kitől, de biztos lenne rá javaslata, és ha van kvóta, akkor ennek a harmincmilliárd euró éves hitelnek is a szétosztásai feltehetőleg egy kvóta szerint történne.

Mv: Köszönöm szépen!

Kiszellyi Zoltán: Köszönöm én is!

Világgazdaság – 2019. 01. 07. (2. oldal)

Kitartanak a volánosok a két számjegyű béremelés mellett

A vasutasokhoz csatlakozva a Volán-dolgozókat képviselő Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ) is elfogadhatatlanul kevésnek tartja a 8 százalékos minimálbér-emelést, mert úgy véli, a két számjegyűnél kisebb mértékű emelésnek beláthatatlan következményei lehetnek az egyébként is munkaerőhiánnyal küzdő ágazatban. A szakszervezetnél nem értik, hogyan fogadhatta el a 8 százalékos munkáltatói ajánlatot a két aláíró szervezet, a Liga és a Munkástanácsok, hiszen néhány nappal korábban a Magyar Szakszervezeti Szövetséggel egységesen csak két számjegyű emelést tartottak elfogadhatónak. Baranyai Zoltán, a KKSZ elnöke úgy véli, ha nem lesz megfelelő mértékű béremelés, további elvándorlásra kell számítani, ami még a tavalyinál is kritikusabb helyzetet teremthet.

Beágyazott cikkek:

Már tavaly is hiány volt autószerelőből, autóvillamossági szerelőből és autóbusz-vezetőből

Zalai Hírlap – 2019. 01. 07. (1,13. oldal)

Bérek és vélemények

HAJDU PÉTER

KÖRKÉP A tavalyi év utolsó  előtti napján megszületett,  és bejelentették a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán  kötött megállapodást az  idei minimálbér és garantált bérminimum összegéről.

Mint már ismert, a minimálbér összege január 1-jétől havi 149 000 forint, a garantált bérminimum pedig havonta 195 000 forint. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege hetibér esetén 34 260 forint, az órabér 857 forint. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben, teljes munkaidőben foglalkoztatottak számára megállapított garantált bérminimum hetibér esetén 44 830 forint, az órabér pedig 1121 forint lett. Munkáltatókat és munkavállalói érdekképviseleteket kérdeztünk, teljesíthetők-e az új követelmények, hiszen az elképzelések messze voltak egymástól.

Egy számjegyű lett a kötelező emelés

A munkáltatók elégedettek, a másik oldal megosztott

KÖRKÉP Tavaly az utolsó pillanatban, az év utolsó előtti napján megegyeztek a munkaadók és a munkavállalók képviselői a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán. Mint ismert, ennek megfelelően 8-8 százalékkal emelkedtek idén a legkisebb bérek. A minimálbér 149 ezer forint, a garantált bérminimum pedig 195 ezer forint január elsejétől.

Az új bérkövetelményekhez kénytelenek alkalmazkodni a munkáltatók, azonban bérfeszültségek helyenként várhatók, illetve gazdasági ágazatonként is különböző a cégek teherbíró képessége. – Számítani lehetett a minimálbér emelésére, hiszen az érdekegyeztetésben többéves megállapodás van erről érvényben – mondta Mazzag Ferenc, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. – Azért is szükség volt erre, mert különben a vállalkozások nem tudnák megtartani a dolgozóikat. Ezzel nincs gond, és szerintem a 8 százalékos emelés még elviselhető, bár nem lesz könnyű kigazdálkodni. Azonban Zala megyében sok a tőkeszegény mikrovállalkozás. Ezek a néhány fős cégek éppen csak önfenntartók, számukra valószínűleg komoly nehézséget okoz majd az emelkedő bérteher. Általában a nagy élőmunka-igényű területeken nehezebb alkalmazkodni a béremeléshez, a kereskedelemben pedig a kis boltok számára jelent igen nagy terhet, különösen a kistelepüléseken, ahol kicsi a forgalom.

Mazzag Ferenc szólt arról is, hogy az idei bérterhet a munkáltatók korábbi várakozásával szemben növeli, hogy a szociális hozzájárulási adó csökkentése nem úgy alakul, mint azt várták. Egy korábbi ígéret szerint ugyanis 2 százalékos szocho-csökkenést reméltek. Ez meglesz, de csak júliustól lép életbe. Így a fél év végéig marad a 19,5 százalékos mérték, s csak az év második felétől mérséklődik 17,5 százalékra. Így idén 1 százalékos járulékcsökkentés mellett kell kigazdálkodniuk a béremelést. – Messziről indultak a felek, mielőtt ide jutott a megállapodás. Reális egyezség született, vállalható kompromisszumokkal – fogalmazta meg véleményét Kámán János, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének Zala megyei elnöke, a zalaegerszegi Pylon 94 Kft. vezetője. – A munkáltatók olyan kényszerhelyzetben vannak, hogy ezt a szintű bérfejlesztést mindenkinek meg kell tennie, mert akkora a nyomás a munkavállalói oldal részéről. Tudjuk, hogy a gépiparban például évek óta fennálló munkaerőhiány csúcsosodik, kezd olyan problémává válni, aminek a megoldásában csak egy elem a bér. Mert nem csak arról van szó. Ha háromszor ennyi lenne a munkabér, akkor sem lenne elég munkaerő ma Magyarországon. A képzésben is mulasztást követtünk el az elmúlt évtizedekben, a hiány tehát nem csak a pályaelhagyásból származik, van egy valós hiány is. Kényszer és józan kompromisszum szülte a 8 százalékos emelést, együtt kell vele élni.

A bérmegállapodás létrejött ugyan, de nem volt egyhangú. A Magyar Szakszervezeti Szövetség nem egyezett bele. – A munkavállalók eredeti követelése 15 százalék volt, ebben megegyeztek a munkavállalói érdekképviseletek. Az utolsó pillanatban azonban a Munkástanácsok és a Liga visszakozott, így a többség sajnos elfogadta a kormány javaslatát, ami két évre 8-8 százalékról szól, így jövőre nem is lesz szükség újabb bértárgyalásra. Mi nem ragaszkodtunk volna a 15 százalékhoz, csak ahhoz, hogy két számjegyű legyen a minimálbér emelése. Jó előre jeleztük, hogy ha ezt nem fogadják el a felek, akkor folytatjuk a tiltakozásunkat. Januárban a fővárosban több mint tíz demonstrációt jelentett be az MSZSZ, január 15-ére országos szintű demonstrációt szervezünk – mondta dr. Kocsi Béla, az MSZSZ Zala megyei képviselet-vezetője.

A munkástanácsok megyei elnöke, a közlekedési munkástanácsok országos alelnöke, Horváth László elmondta, a közlekedési ágazatban 2017-től hároméves, összesen 30 százalékos bérfejlesztésről szóló megállapodás van érvényben, amiből az idei évre 5 százalékos emelés van még hátra. Azonban már tavaly megfogalmazódott, hogy a dolgozók a két számjegyű emelést sürgetik. – A közlekedési ágazatban vannak olyan munkahelyek, ahol a dolgozók bére nem érte el a 195 ezer forintot, az idei garantált bérminimumot. Ezt kötelező lesz megadni, és mi ennek a további hatására is számítunk. Nyilván bérfeszültséget gerjeszt majd, és ennek tudatában szeretnénk elérni, hogy a még hátralevő idei ágazati bérfejlesztésünk az öt százalék helyett két számjegyűt meghaladó legyen – mondta az ágazati taktikáról a szakszervezeti vezető.

KA: Segesdi Bence és Gaál Gyula darugémet szerel az egerszegi Pylon Kft.-nél

hírTV – Magyarország élőben – 2019.01.07. 20:07:40 (00:04:33)

A Magyar Szakszervezeti Szövetség nem írta alá a minimálbérről és a garantált bérminimumról szóló megállapodást

Mv: Máris megyünk tovább a második résszel. Itt van Palkovics Imre, a munkástanácsok elnöke. Jó estét kívánok!

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Jó estét kívánok!

Mv: Folytatjuk tehát a beszélgetést. Ugye az első részben beszélgettünk a szerveződő sztrájkról, demonstrációkról és a résztvevő szakszervezetekről. Csak érdeklődésképpen milyen reprezentativitásuk van ezeknek a szervezeteknek, amelyek most részt vesznek ezekben a demonstrációkban?

Palkovics Imre: Hát a magyar szakszervezeti mozgalom a dél-európai szervezettséghez hasonlóan ilyen tíz százalék körüli szervezettséggel bír. A 4,5 aktív magyar munkavállalónak mintegy tíz százalékát, nagyjából egy 400-450 ezer főt tömörít, és ezen a létszámon tulajdonképpen ezen osztozik a 6 hazai szakszervezeti konföderáció. Ebből kétségtelenül a legnagyobb létszámú versenyszférában tevékenykedő szakszervezet a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A LIGA Szakszervezetek és a munkástanácsok körülbelül ugyanezt a létszámot fedi le. És vannak ugye még a közszolgálati szektorban dolgozó, kifejezetten erre a szektorra szerveződő szakszervezetek, ez a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, a másik ilyen nagyobb létszámúnak nevezhető szervezet, és van az Értelmiségi Szakszervezeti Szövetség szintén ebben a szektorban tevékenykedik. Tehát ez a 4,5 munkavállaló 450 ezer fővel ebben a szegmensben osztozik. És hát tulajdonképpen nem lehet azt mondani, hogy nem reprezentatívak, csak az a kérdés, hogy ebben a jelenlegi akcióban a tagságukat milyen mértékben tudják maguk mögött. Mert az teljesen világos, ahogy az imént is fogalmaztunk ugye, hogy nem lehet azt mondani, hogy az összes hazai szakszervezeti tag mind az ellenzéki pártokat támogatná. Tehát ugyanúgy, ahogy a társadalom, ugyanúgy a szakszervezeti tagság is nagyjából megoszlik ezeknek a pártpreferenciáknak ugye a mentén. És hát itt most nem szakszervezeti kérdés vagy politikai kérdés keverendő összeg, ez egy szakszervezeti akció volt, amiben elindultunk közösen, majd szétváltak az útjaink akkor, amikor direkt politizálás, a pártpolitizálásra adták fejüket egyes szakszervezetek.

Mv: Beszéljünk most a bértárgyalásokról. Ugye egészen az utolsó tárgyalási fordulóig a nagyobb szakszervezetek egységesek voltak a bértárgyalások tekintetében. A megállapodást ugye végül a LIGA és a munkástanácsok írta alá, és az imént említett ugye Magyar Szakszervezeti Szövetség a demonstráció egyik főszervezője nem írta alá. Indoklást adtak, hogy végül miért nem?

Palkovics Imre: Hát ugye a szakszervezetek egy két számjegyű követelést fogalmaztak meg. Ebben a 8%-os emelésben valóban nincs két számjegy benne, hacsak nem a két évet vesszük, mert a két évre vonatkozóan 17%-os a növekedés, ugye mert a ’19-es bázisáraink például például a ’20-as nyolc százalék, és az már ott nem 8, hanem akkor kiegészítve már 17% a két évre vonatkozóan. Ezért mondom, ez egy nézőpont kérdése. Az egy év per megállapodásban nincs benne a két számjegy, de nyilván nem mi, szakszervezetek döntjük el kizárólag egy tárgyalóasztal mellett, hogy mennyi legyen a minimálbér, hanem a partnereinkkel közösen, a munkaadókkal elsősorban és a kormánnyal közösen döntjük el. Egy ilyen egyezséget sikerült összehoznunk. Azt gondolom, ez még azért vállalható. Egyébként meg a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke személy szerint a tárgyaláson, remélem nem sértem meg ezzel a bizalmas közlést, bár nem volt bizalmas, mert ott a többi kollégával is közölte, ő egyetért, mert elfogadható lenne ez a mérték a gazdasági perspektívák és teljesítmények tükrében, de nincs mandátuma, nincs felhatalmazása, hogy elfogadhassa. Emögött valószínű, hogy ugyanaz az akció áll, ugyanaz a szándék, hogy a feszültséget tovább lehet azzal növelni, hogyha a tüntetéseken két számjegyű minimálbért is lehet követelni, miközben már a minimálbér hatályba lépett január 1-jével.

Mv: Összességében elégedett egyébként a tárgyalások eredményével?

Palkovics Imre: Hát azt gondolom, hogy a körülményeket, a kompromisszumokat ha figyelembe vesszük nem egy két számjegyű megállapodás, mint amit vártak a szakszervezetek, de ezzel el lehet indulni, és egyébként azt a problémát, ami egyébként fordult elő már a bérskálákban, a bérskálák összetolódtak, a középszinten már majdnem annyit keresnek nagyon sok foglalkozási ágban, mint a minimálbér, a szakmunkás bérminimum. Ideje volt fölfelé húzni. Nem ez volt a szándékunk, hogy ez most megtörténik, de ezzel elindulhat az is, és a vállalatoknál, ahol bértömegben gazdálkodnak, bértömeg áll rendelkezésükre, ott a minimálbérre minél magasabb összeg jut, annál kevesebb marad a fölső bérkategóriákba. Most már a fölső bérkategóriákban is lehet majd nagyobb követeléseket megfogalmazni.

Mv: Palkovics Imre, köszönöm, hogy itt volt.

Palkovics Imre: Én köszönöm a lehetőséget.

hírTV – Magyarország élőben – 2019.01.07. 19:54:02 (00:03:14)

Hogyan vélekedett a túlóratörvénnyel kapcsolatos tüntetésekről Palkovics Imre?

Mv: Palkovics Imrét, a Munkástanácsok elnökét köszönöm a stúdióban. Jó estét kívánok!

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Jó estét kívánok!

Mv: Elnök úr, félpályás útlezárásokra, tüntetésekre és sztrájkra szólítottak föl egyes szakszervezeti vezetők most a hétvégén, többek között ugye Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. A Munkástanácsok miért nem csatlakozik ezekhez az akciókhoz?

Palkovics Imre: Hát maga a törvénymódosítás, az valóban tartalmazott olyan elemeket, amelyek miatt a szakszervezeteknek fel kell szólalniuk, ez megítélés kérdése, vita tárgya, hogy milyen mértékűvé fajul, és milyen indulatok gerjednek, de mikor azt látjuk, hogy ez az egész kérdéskör csupán egy ürügy arra, hogy politikai akciókat szervezzenek rá, a kormány és a szakszervezetek itt, ebben a helyzetben, azt gondolom, egy hasonló helyzetbe kerültek, amikor is egy olyan témát adtak az ellenzék szájába, kezébe, amit nyolc éven keresztül nem voltak képesek megtenni, hogy a társadalomhoz szóljanak, és egy olyan kérdéssel, ami érdekli is az embereket. Ebbe a megszólításba sajnos belekeveredett némi csúsztatás, sőt, némi hazugság is ugye, sikerült fölkorbácsolni az indulatokat, és most már világosan hangoztatják, nem rejtik véka alá, hogy itt a Munka törvénykönyve akár visszavonásra is kerülhet, mármint ez a módosítás, ami a munkaidőszabályokat, -szabályozást illeti, akkor is folytatják az akciót, mert kormányt akarnak buktatni. Na most szakszervezeti oldalról azt azért el lehet mondani, hogy hibás megközelítés, ha azt a látszatot akarják kelteni a szakszervezetek, hogy minden szakszervezeti tag az ellenzék politikai támogatója, vagy mi sem terjesztjük természetesen azt a nézetet, hogy minden munkástanácstag kifejezetten a kormány imádója, de az teljesen világos, hogy ebben a helyzetben a szakszervezeti tagságot próbálják politikai eszközként felhasználni, és ezt a témát, ezt csak ürügyként arra, hogy valamilyen politikai akciót, mint látjuk, egy teljesen új szövetséget hozzanak létre az ellenzéki oldalon.

Mv: Csak egészen röviden, mert pár másodpercünk marad a hírek előtt. Rabszolgatörvény, kizsákmányolás, majd három év múlva kifizetik, azt mondta, hogy megtaláltak egy témát, amivel az emberekhez tudnak szólni, de igazat mondanak?

Palkovics Imre: Hát az a…

Mv: Tehát ezekről a bizonyos csúsztatásokról kérdezem.

Palkovics Imre: Az a helyzet, hogy nem mondanak igazat, mert az teljesen világos, hogy ha valaki túlórázik egy normális rendkívüli munkavégzésben a négyszáz órás kereten belül, azért ki kell fizetni a díjat, és ki is fizetik, hogyha ebbe beleegyezik a munkavállaló, de egyébként azt is meg lehet tenni, hogy ebben a helyzetben is egy adott vállalatnál olyan kollektív szerződést kötnek, hogy nem négyszáz óra a túlórakeret a váltón belül, hanem csak kétszáz óra. Vagy 250. Vagy háromszáz. Tehát ez már, ez a szakszervezeti munkának az igazi terepe, hogy ott a helyszíneken kellene az embereket megvédeni, és egyébként meg a hároméves túlórakeret esetén, illetve hároméves munkaidőkeret esetén, ott előfordulhat valóban, hogy ha rendkívüli munkaidő van, de az meg szakszervezetek hozzájárulása nélkül, ott már nem az egyén járul csupán hozzá, ott szakszervezetek kellenek, kollektív szerződéskötés keretében lehet csupán ezt az új hároméves munkaidőkeretet bevezetni.

Mv: Tehát mondjuk ott lenne indokolt ez a fellépés, és talán nem az utcán.

Palkovics Imre: Ott nagyon kemény indoka lenne ennek a fellépésnek, igen.

Mv: Innen folytatjuk. A második részben jövünk vissza Palkovics Imrével, többek között a bértárgyalások eredményéről is beszélgetünk majd. Tartsanak velünk!

– Szignál –

KlubRádió – Reggeli gyors – 2019.01.07. 06:47:58 (00:08:21)

A következő két évben növekedni fog a minimálbér és a garantált bérminimum

Szereplők: Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége:

Kossuth Rádió – Jó reggelt, Magyarország! – 2019.01.07. 08:43:45 (00:07:27)

A következő két évben növekedni fog a minimálbér és a garantált bérminimum

Mv: A stúdióban pedig Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató vezető kutatója. Jó reggelt kívánok!

Regős Gábor, vezető kutató, Századvég Gazdaságkutató Zrt.: Jó reggelt kívánok, köszöntöm a hallgatókat!

Mv: Együtt hallgattunk ezt az összeállítást, és szöget ütött azért egy gondolat itt a fejemben, meg talán a hallgatókéban is. Hogy rendben van, hogy van ez a megállapodás, de hogy érvényesül ez aztán személyenként? Van, aki úgy érezheti, sőt, úgy tartja számon, hogy például az ő fizetése nem emelkedett mondjuk tíz éve. Szóval hogy valósul ez meg?

Regős Gábor: Így van. Itt beszélgettünk arról, hogy kaptam visszajelzéseket szombat este óta. Hát valóban, akinek tíz éve nem emelkedett a bére, az azért jobban teszi, hogyha körülnéz a munkaerőpiacon, de azért nem ez a jellemző. Tehát az a jellemző, hogy emelkednek a bérek. Nyilván pont azért is emelkednek a bérek, mert sokan körbenéznek a munkaerőpiacon, és azt látják, hogy vannak máshol is lehetőségek, tehát érdemes is, hogyha valaki úgy gondolja, hogy nem emelkedik a bére, vagy úgy látja, hogy nem emelkedik a bére, körbenézni. És pontosan a kedvező munkaerőpiaci helyzet az, persze a kötelező béremeléseken, minimálbér, garantált bérminimumon kívül, ami hozzájárul a bérek átlagos szintjének emelkedéséhez. Ugye, ha megnézzük, 2010-ben a 15-64 éveseknek mindössze 54,9%-a dolgozott. 2017-ben ez 68,2% volt, most meg, a legutóbbi hírek szerint már 69, 7%. Ezzel egyébként már meghaladtuk az uniós átlagot. 2010-ben még ugye utolsóként kullogtunk. Tehát most már többen dolgoznak, de ha többen dolgoznak, akkor azért jobban kell keresni a munkavállalót, nem lehet annyira válogatni, ugye ezt hívjuk gyakorlatilag munkaerőhiánynak.

Mv: A magyar gazdaság jelenlegi állapota, a teljesítménye, az ekkora bérnövekedést tett lehetővé? Itt most nyilván a minimálbérről és garantált bérminimumról beszéljünk, erről a nyolc-nyolc százalékról.

Regős Gábor: Ez a nyolc-nyolc százalék, ez egy viszonylag óvatosabb emelés. Ugye az elmúlt években azért láttunk kicsit nagyobb emelést. Ugye 2017-ben 15 és 25%, tavaly 8, illetve 12% volt a minimálbér, és a garantált bérminimum emelése. Idén ugye mind a kettő nyolc-nyolc százalék, és jövőre is ez várható. Ez azért még mindig egy inflációt jóval meghaladó emelés, de azért nem egy két számjegyű emelésről beszélünk, tehát most kevésbé fenyeget az a veszély, hogy ezt a munkáltatók nem tudják kigazdálkodni. Látjuk azt azért, hogy az előző években ennek nagyobb volt a valószínűsége, de a foglalkoztatási adatokból nem látszik, hogy tömegesen bekövetkezett volna ilyen. Persze nyilván voltak esetek, amikor a munkáltató nem tudta kigazdálkodni. Viszont ne felejtsük el, hogyha nem emelik a béreket, akkor meg magától nem talál, idézőjelben, előbb-utóbb munkaerőt, hiszen az elmegy oda, ahol emelik a béreket.

Mv: Na most igen, ezért érdekes az, hogy például ugye azt írták, azt számolták ki, hogy a bérnövekedés, ugye a második legnagyobb volt az Európai Unióban 2017-ben ez a bizonyos 10%, miközben a közösség átlaga csupán 2,4%-ot ért el. Igen, csak az se mindegy, hogy az ember honnan indul, nem? Honnan lesz 10%, meg honnan lesz 2,4. Tehát azért még elég jelentős különbség van a nyugat-európai és a mi béreink között.

Regős Gábor: És egy jelentős különbség azért marad is, hiszen egy ekkora különbséget nem olyan egyszerű ledolgozni. Ugye, ha megnézzük, akkor ez a különbség körülbelül háromszoros, most az átlaghoz nézzük euróban, de persze tegyük hozzá, hogyha a vásárlóerő-paritást nézzük, akkor már nem annyira rossz a helyzet, hiszen, ha elmegyünk nyugatra, akkor azt látjuk, hogy azért azok az országok gazdagabbak, és nem csak gazdagabbak, de drágábbak is. Tehát hiába magasabb a fizetés, többet is kell fizetni egyes termékekért és szolgáltatásokért. De nyilván, azért, hogyha vásárlóerő-paritáson nézzük, akkor is magasabb még a bér, csak a különbség kisebb. Ugye láthatunk egy bérfelzárkózást, hogyha euróban nézzük az adatokat, akkor 2017-ben 14,3%-kal nőttek az átlagbérek Magyarországon, ugye ez Eurostat-adat. Megint csak hozzáteszem, hogy ez egy átlagos érték, tehát van, akinek jobban, van, akinek kevésbé. Ennél nagyobb csak a románoknál volt, 15,9%. Hát ők ugye azért még mindig jóval-jóval mögöttünk vannak. Érdekesség, hogy a románokon kívül mögöttünk voltak még a lettek, a litvánok és a bulgárok is, tehát azért nem vagyunk teljesen utolsók, de nyilván nem az élmezőnyben tartózkodunk.

Mv: Mi a helyzet a környező országokkal? Már csak azért is, mert az átdolgozás, az jellemző például Esztergom környékén is, ugye a Suzuki, és így tovább, most több mindent nem mondunk, de az szokás, hogy átjárnak munkavállalók dolgozni. Ahhoz, hogy ez továbbra is így maradjon, tehát a munkaerőhiány a folyamatosan termelő cégeket ne akadályozza, ne fékezze le, ahhoz mi kell? Vagy itt egyedi bérmegállapodásokkal ez működhet?

Regős Gábor: Valamivel magasabb az átlagos bérszínvonal a többi visegrádi országban. Tegyük hozzá, hogy egyébként szintén az árak is, de hát ugye azért azt látjuk, hogy Szlovákiában a munkanélküliségi ráta is egy kicsit kedvezőbb, mert ott is vannak regionális eltérések. Nyilván ilyen egyedi esetekről beszélhetünk, amikor van egy ilyen nagy munkavállaló egy térségben, ott azért a határ, pláne, ahol schengeni határ van, és az működik is, tehát például Szlovákiában, ott ez kevésbé jelent akadályt. Hogyha az van közelebb, és megfizetik, akkor teljesen szabadon tud mozogni a munkavállaló.

Mv: Mondott itt egy érdekeset Palkovics Imre, az Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, nevezetesen azt, hogy ez azért is volt elfogadható, mert nem lehet azt… tehát jobb, hogyha most már a következő évre is, tehát két évre garantálják a nyolcszázalékos béremelést, mert nem lehet tudni, hogy milyen változások következnek a gazdaságban, ami alapján az is előfordulhatott volna ugye a következő évet, tehát a második évet már nem sikerült volna erre a nyolc százalékra megállapodni.

Regős Gábor: Hát itt ez egy óvatosság. Nyilván, hogy a biztos nyolc százalékot elfogadjuk, és nem küzdenek esetleg egy most két számjegyű, de jövőre ki tudja mekkora minimálbér-emelésért. Ez a megállapodás most azt jelenti, hogy várhatóan idén is, és jövőre is az inflációt körülbelül öt százalékponttal meghaladó mértékben nő a minimálbér és a garantált bérminimum. Tehát van egy biztos érdemi, de azért nem egy nagyon nagy növekedés.

Mv: Jelentheti ez azt is, hogy bizonyos kockázatokra föl kell készülni a világgazdasági folyamatokban? Mert erre utal a költségvetési tartalék is, és sok minden más.

Regős Gábor: Kockázatok mindig vannak. Nyilván kérdés, hogy kisebbek, nagyobbak. Ugye az idei évben már nagyon-nagyon sokat beszéltünk a Brexitről. Itt járunk januárban, de még gyakorlatilag mindig nem tudjuk, hogy mi lesz. Ugye, a német gazdaság a harmadik negyedévben azért gyengélkedett, ebből se tudjuk, hogy mi lesz. Ugye beszéltünk a világgazdaságban a külkereskedelmi háborúkról. Most ez talán egy kicsit megnyugodott, de hát azért azt nem mondanám, hogy véget ért. Nyilván ezek a kockázatok, vagy bármilyen más kockázat azért befolyásolják a magyar gazdaság helyzetét is, hiszen azért egy nagyon nyitott gazdaságról beszélünk.

Mv: Köszönöm szépen. Regős Gábort, a Századvég vezető közgazdászát hallották.

Regős Gábor: Köszönöm szépen.

Kossuth Rádió – Jó reggelt, Magyarország! – 2019.01.07. 08:39:27 (00:04:12)

Összeállítás: A következő két évben növekedni fog a minimálbér és a garantált bérminimum

Mv: A következő két évben évente nyolc-nyolc százalékkal nő a minimálbér és a garantált bérminimum. Ezzel az emeléssel nyolc év alatt csaknem megduplázódott a bruttó minimálbér. Király Levente összeállítását hallják.

R: Idén január 1-től a nyolc százalékos emelés hatására a minimálbér bruttó összege 149 ezer forint. A garantált bérminimum bruttó összege pedig 195 ezer forint lesz. 2020 január 1-től pedig az újabb nyolc százalékos béremelésnek köszönhetően előbbi értéke eléri majd a 161 ezer forintot. Utóbbié pedig a 210 600 forintot. A szociális partnerek közül a Magyar Szakszervezeti Szövetség kivételével mindenki elfogadta a béremelés mértékét, és aláírta az erről szóló dokumentumot. A megállapodást örömmel fogadta a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége is. Rolek Ferenc alelnök szerint ez hosszú távon komoly életszínvonal emelkedést eredményezhet.

Rolek Ferenc, alelnök, Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége: Nagyon örülünk annak, hogy megállapodás született a szakszervezetekkel és a kormány képviselőivel. Én azt gondolom, hogy ez mindenképpen pozitív, különösebben a jelenlegi feszült társadalmi helyzetben. A másik, magáról a mértékekről, azt gondolom, hogy ez munkáltatói oldalról, ha nagyon feszítetten is, de vállalható, és hát munkavállalói oldalról is az, hogy mindenképpen egy jó fejlemény, hiszen éves szinten ez körülbelül öt százalékos reálbér növekedést eredményez, ami azt gondolom, hogy különösen figyelembe véve az elmúlt két évben, ez mindenképpen pozitív. Én azt gondolom, hogy ha évente mindenkinek általánosan öt százalékkal növekszik az életszínvonala, az elég komoly segítség, hiszek az évek egymásra halmozódásával ez azt jelenti, hogy körülbelül egy évtized alatt simán megduplázódhat nagyjából az életszínvonal. Tehát én azt gondolom, hogy ez mindenképpen egy jó növekedés.

R: A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint ugyanakkor az életbelépő nyolc-nyolc százalékos minimálbér és garantált bérminimum emelése munkaadói oldalról feszítettnek tekinthető. Az elmúlt öt évben ugyanis a minimálbér és a garantált bérminimum is hatvan százalékkal nőtt, miközben a magyar gazdaság termelékenysége körülbelül öt százalékkal bővült, tette hozzá Palkovics Imre.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Amikor arról beszélünk ugye, hogy munkaerőhiány van és a munkaerőhiány kezelésének egy nagyon fontos eszköze a bérek megfelelő szintre emelése, akkor abból a szempontból az egy nem igazából kielégítő megállapodás. Abból a szempontból meg azért mégis csak hogy öt-hat százalékos reálkereset növekedés a minimálbér szintjén is meg fog valósulni ezekkel az emelésekkel. Így azt nem lehet mondani, hogy a keresek ne növekednének. Akár még dinamikusnak is nevezhetjük ezt a növekedést. Hisz két százalék körüli keresetnövekedést már éreznek a munkavállalók, illetve a vásárlók. És ebből fakadóan azt gondolom, hogy egy vállalható megállapodás. És ha a megállapodás két éves távlatában nézzük az összegeket, akkor az a ’18-as bázishoz viszonyítva, 2018-as bázishoz viszonyítva egy 17%-os emelést jelent. Azért nem 16-ot, mert ’19 lesz a bázisa a ’20-as nyolc százalékos emelésnek, így az már 17%-ra jön ki. Tehát azért ez egy, még mindig elfogadható mértékű emelés.

R: Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a két éves bérmegállapodás illeszkedik a kormány és a szociális partnerek által 2016 novemberében elfogadott hat éves közteher csökkentési és bérnövelési megállapodáshoz. A tárca közleményében felidézte, hogy a hat éves egyezség értelmében 2019 júliusától újabb két százalékponttal, 19,5%-ról 17,5%-ra csökkenhet a szociális hozzájárulási adó, ami tovább mérsékli a vállalatok adóterheit. A béremelkedéssel párhuzamosan a foglalkoztatás is folyamatosan növekszik. Így van tér a keresetek további emelésére.

Magyar Idők – 2019. 01. 05. (1,16. oldal)

Bértárgyalás jöhet az állami cégeknél

Nagy Kristóf

Hamarosan elkezdődnek az egyeztetések az állami vállalatok munkavállalóinak bérrendezéséről, amely több területen ismét két számjegyű lehet – értesült a Magyar Idők. A korábban, 2017-ben kötött többéves megállapodás szerint az idei emelés átlagosan öt százalék, ám a közlekedési ágazatokban már látszik, hogy a munkaerő megtartása érdekében ismét tíz százalék feletti emelés szükséges.

Egyeztetést kezdeményeznek a szakszervezetek az állami közszolgáltató cégeknél a 2017-ben megkötött, 2019-ig szóló bérmegállapodásról, több területen a tervezettnél nagyobb emelés is jöhet – értesült a Magyar Idők. A közlekedési ágazatokban, tehát a Volánoknál és a MÁV-nál indokoltnak tartják a megállapodásban rögzített öt százaléknál magasabb, legalább két számjegyű béremelést erre az évre a képviseletek, emellett az önkormányzati vállalatok dolgozóinak helyzetéről is tárgyalhatnak.

Az állami cégeknél jellemzően nincs jelentősége a minimálbéreknek, mivel a keresetek magasabbak, így alaptalanok a „rossz bérmegállapodásról” szóló állítások.

Fizetést emelnek az állami cégek

Több területen kevés lehet a 2019-re még két éve meghatározott, ötszázalékos felzárkózó

Új bérmegállapodás születhet az állami közszolgáltató vállalatoknál, tehát a postánál, a Volán-társaságoknál, a vasútnál, valamint a víziközmű-cégeknél. A közlekedési ágazatokban várhatóan ennek mértéke ismét két számjegyű lehet – értesült lapunk. Legutóbb 2017-ben tárgyaltak a szakszervezetek a kormányoldallal és a vállalatvezetőkkel, ekkor három évre határozták meg a keresetek felzárkóztatását. Ennek köszönhetően az említett vállalatoknál az idén átlagosan öt százalékkal emelkedik a dolgozók fizetése, ezt a munkaadó munkakörönként differenciálja. Ugyanakkor a közlekedési ágazatban mind a munkavállalói képviseletek, mind a foglalkoztatók szerint nagyobb keresetnövelésre van szükség annak érdekében, hogy munkavállalóikat megtartsák és újakat lehessen toborozni. Lapunk úgy tudja, a vasútnál átlagosan legalább 11 százalékos lehet az emelés, ám ez egyelőre csak tervezet.

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke kérdésünkre azt közölte: a postánál hat-, a többi cégnél ötszázalékos átlagos béremelésről van szó, ugyanakkor több területen szükséges további egyeztetés. Ezért az elnök a jövő héten kezdeményezi az állami vállalatok munkavállalóval kapcsolatos kérdések megvitatására nemrégiben létrehozott új fórumot, a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumának összehívását.

Erre a kései minimálbér-megállapodás miatt csak most, év elején van lehetőség. Mészáros Melinda kiemelte: a víziközmű-szektorban rendkívül fontos az önkormányzati fenntartású cégeknél is tárgyalni a bérekről, mivel nélkülözhetetlen a rendezés. Nemcsak a többségében önkormányzati tulajdonú víziközmű-cégeknél kell megkezdeni az egyeztetéseket, hanem a hasonló tulajdonú, más ágazatokban működő vállalatok munkavállalóinak helyzetéről is. Ráadásul ezt nehezíti, hogy a településeknek maguknak kellene rendezniük a béreket, ám az önkormányzatok helyzete, keresetrendezési hajlandósága eltérő. – Visszautasítom a Közúti Közlekedési Szakszervezet azon állítását, hogy a Liga és a Munkástanácsok bárkinek is behódolt a minimálbérek nyolcszázalékos emelésével, és nem igaz, hogy a megállapodással gyengítenénk a helyi bértárgyalásokat – reagált Mészáros Melinda az egyik Volán-dolgozókat képviselő szakszervezet állítására.

Kiemelte: a közúti közlekedési ágazatban például egy sofőr vagy egy szerelő keresete jóval meghaladja a minimálbért és a garantált bérminimumot, így az ő fizetésüket nem befolyásolják ezek az összegek. Hozzátette: a helyi tárgyalásokon a szakszervezeteken múlik, milyen mértékű béremelésről állapodnak meg a munkaadóval.

Varga Tibor, a Közlekedési Munkástanácsok Szövetségének elnöke is megerősítette: nem jellemzők a minimálbérek a közlekedési ágazatokban, így a bérmegállapodás miatt nem születhet hátrányos alku. A tisztségviselő szerint elengedhetetlen az idei évre tervezett ötszázalékos bérfejlesztés mértékének két számjegyűre emelése az elvándorlás megakadályozása érdekében.

Az egyeztetések várhatóan a hónap közepén kezdődnek.

Úgy tudjuk, a postánál érdekképviseleti szinten folynak az egyeztetések.

Az állami vállalatoknál a hároméves bérmegállapodás mintegy harmincszázalékos emelést hozott.

Magyar Idők – 2019. 01. 05. (1,2,3,16. oldal)

Összeborulás után ismét tüntetések

Szinte egész nap lesznek megmozdulások a fővárosban

Kis Ferenc

Már ma délelőtt elkezdődnek, délután pedig a szervezők tervei szerint a főváros számos pontjára kiterjednek a kormányellenes tüntetések. A Humán Platform Egyesület által szervezett vonulásos demonstrációval párhuzamosan több megmozdulás is lesz.

Miközben mára a balliberális pártok a Jobbikkal karöltve újabb kormányellenes tüntetéseket szerveztek, s vezetőik visszatérően az egymással való összefogás szükségességéről beszélnek, máris repedezni kezdett a még meg sem kötött habarcs a legújabb ellenzéki összeboruláson. A kormányellenes pártok csütörtöki közös eskütételét követően, miután a jobbikos Jakab Péter együtt szerepelt ellenzéki képviselőkkel a DK-tól a Momentumig, Hegedűs Lórántné igyekezett felnyitni párttársai szemét. A Jobbik alelnöke azt írta ki közösségi oldalára: a jövőben a leghatározottabban kerülni kell minden olyan helyzetet, ahol akár csak egy képen jelennénk meg a vörös ötven árnyalatához tartozó pártocskákkal, kivált olyan szerepvállalókkal, mint a szemkilövető Gyurcsány Ferenc.

A kormánnyal szembeni ellenállást, lázadást meghirdetett pártok, „civil”szervezetek és több szakszervezet a főváros több pontján is aktivizálják ma magukat. A Humán Platform Egyesület által szervezett vonulásos demonstrációval párhuzamosan több megmozdulás is lesz. A rendezvény Facebook-oldalán tegnap estig csupán mintegy kilencezren jelezték részvételüket, a forradalmárok többsége várhatóan ma is fotelból szemléli majd az eseményeket.

A szakszervezetek szerepvállalásáról Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke lapunknak azt mondta: az ellenzékkel kokettáló érdekvédőknek jól jön minden indok az olyan konfliktusok fenntartásához, amelyek szerintük alkalmasak lehetnek a kormánybuktatásra.

Összevissza tüntetgetnek

Budapest több pontján is megbéníthatják a forgalmat a demonstrálók

Országos tüntetés a rabszolgatörvények ellen címmel tartanak közös tüntetést Soros György alapítványaihoz közel álló „civil”szervezetek, ellenzéki pártok és több szakszervezet ma 14 órai kezdettel a Hősök terén. A rendezvény Facebook-oldalán tegnap estig csupán közel kilencezren jelezték részvételüket és 33 ezren fejezték ki érdeklődésüket az esemény iránt. A szélsőbaloldali, liberális szervezeteket tömörítő, Soros György civiljeinek is nevezett Humán Platform Egyesület által koordinált kormányellenes demonstráció előkészítésében részt vevő szakszervezetek négy pontban fogalmazták meg a kormány felé a követeléseiket, és országos sztrájkot akarnak meghirdetni.

Sok szakszervezet egyelőre nem jelezte, miként viszonyul a szervezkedéshez, sajtóinformációk szerint többségük kivár. A beszédek után a szervezők szándéka szerint a demonstrálók átvonulnak a Kossuth térre, ami miatt számos utat lezárnak, forgalomkorlátozások várhatók a Belvárosban. Az előzetes bejelentés szerint a tüntetés este hat órakor a Parlament előtt zárul. A decemberi tapasztalatok alapján viszont nem biztos, hogy a demonstráció valóban befejeződik ekkor. A Yellow Vest HUN nevű csoport már bejelentette, hogy este hétkor a Margit hídhoz vonulnak.

A kormányellenes szervezetek december 30-i egyeztetésén ugyanis arról is szó volt, hogy mit tegyenek a hivatalos tüntetés után. Egyik fő célkitűzésük, hogy Budapest több pontján a forgalom bénításával hívják fel követeléseikre a figyelmet. Arról is születtek elképzelések, hogy a különböző helyeken összegyűlt tüntetőket DJ-k fogják lelkesíteni, s mindegyik szervezet delegál egy személyt, aki stand upozni fog. A megbeszélésen felmerült továbbá, hogy felmennek a Várba is, amit a Momentum vállalt magára.

Nem csak a Hősök terén és a Kossuth téren lesznek ma megmozdulások.

Már délelőtt 10 órára pikniket hirdetett egy csoport az Oktogonra az ellenzék által megfogalmazott öt pontért.

A közösségi médiában beharangozott esemény a tervek szerint másnap délig tartana, közben csatlakoznának a Humán Platform vonulásához. Délután fél kettőkor a Hallgatói Szakszervezet a Vértanúk terére várja az érdeklődőket, itt többek között Tamás Gáspár Miklós filozófus és Eörsi László tanár tart beszédet.

A fővárosi eseményeken kívül Nyíregyházán félpályás útlezárást tart a Vasas Szakszervezet, Komlón, Szolnokon, Hódmezővásárhelyen, Debrecenben és Békéscsabán pedig kormányellenes tüntetést hirdettek.

NEM LESZ NÉPSZAVAZÁS Egyértelműség hiányában nem hitelesítette tegnap a rendkívüli munka elrendeléséről és a munkaidőkeret legfeljebb 12 hónapos tartamáról szóló népszavazási kezdeményezéseket a Nemzeti Választási Bizottság.

Nemzetközivé lett

A helyzet

Ismét nekifeszülnek a hivatásos forradalmárok, hogy kiforgassák sarkaiból ha nem is a világot, de legalább a budapesti belvárost. A hazai ellenzék tiszteletre már egyáltalán nem méltó parlamenti képviselői letették a nagyesküt, hogy itt lázadás lesz mindenképpen, ha törik, ha szakad. A honatyák és honanyák performanszai olykor ugyan az angol abszurd humort idézik, mégsem nevetgélhetünk felhőtlenül, hiszen a magyar közélet egy részéről beszélünk, nem elhanyagolható nemzetközi összefüggésekkel.

A lázadásra felesküdött ellenzéki pártok képviselőinek Soros György álciviljei tartottak eligazítást az év végén a tüntetések lebonyolításáról.

A káoszteremtés szakértői a múltban már többször, több országban bejáratott módszerekkel dolgoznak, hasonló stratégia mentén, sőt még a szimbolika is azonos. Napjaink egyik talán legismertebb hivatásos bajkeverője, a szerb Szrgya Popovics Útmutató a forradalomhoz című könyvében például arról írt, hogy egyiptomi, szír, maldív és ukrán ügyfelei is voltak, vagyis olyanok, akik később komoly szerepet játszottak a hazájukban létrejött ellenállásokban és forradalmakban. Az általa vezetett szerb Otpor! (Ellenállás) nevű mozgalom jelképe, az ökölbe szorított kéz feltűnt korábban Kijevben a Majdan téri zavargásokban is. Nyilván nem véletlen a választás, hiszen a magasba emelt ököl régi, jól ismert kommunista szimbólum.

Az internacionalisták a mai globalizált világban is otthon érzik magukat, csupán némileg korszerűsítették elődeik módszereit: régen a szovjet bolsevik forradalmat akarták exportálni, manapság a felforgatás receptjét kínálják mindenhol, mint valami gyorsétterem-hálózat a hamburgert. A céljuk akkor és most ugyanaz: szétzilálni a hagyományos értékrenden alapuló társadalmakat, megdönteni a nemzeti elkötelezettségű kormányokat, és előkészíteni a terepet a fizikai határok és erkölcsi gátak nélküli totális globalizációnak.

Az internacionalisták azonban nem tanulnak a nagy tanítómestertől, a történelemtől, mindig elkövetik ugyanazokat a hibákat, amelyek abból adódnak, hogy nem ismerik saját népeiket és nem tisztelik a természet, az élet törvényeit. Ideológiai alapvetésükből fakad, hogy az embereket anyaghalmaznak tekintik, amelyet hasznosítani kell, manipulálni lehet. Lebecsülik az öntudatból, identitásból fakadó erőt, a kulturális különbségeket.

Magyarországon eddig kevés sikerrel jártak a Facebook-forradalmárok, részben a már említett harmatgyenge, alkalmatlan ellenzéki politikusok miatt, de még inkább azért, mert hiába erőlködnek a nép hergelésével, az „istenadta” csak nem akar lázadni. Nincs mi ellen, nincs miért. Persze ez nem azt jelenti, hogy Magyarország maga a Kánaán, mint ahogy egyetlen ország sem az a világon. Az igazán élhető ország képe még Orbán Viktor horizontján is 2030-ra válhat valóssá. De az ellenzék és Soros káoszbrigádjai képtelenek olyan ügyeket találni, amelyekkel legalább néhány tízezer embert az utcára tudnának vinni, aminek már súlya lenne, amivel esetleg egyszer a nyugati lapok címoldalára kerülhetnének, talajtorna és ajtófejelés helyett.

De a hazai internacionalistáink soha kísérletet sem tesznek arra, hogy megértsék a magyar embereket, és a gondolkodás, a kitartó munka helyett mindig kívülről várják a siker receptjét meg a felszabadító csapatokat. Az viszont biztos, hogy az utcán nem fogják megdönteni az Orbán-kormányt, ezt jó, ha eszükbe vésik a hivatásos bajkeverők.

Az ellenzéki politikusok pedig jobban járnának, ha a főállású munkahelyükön, az Országgyűlésben próbálnának végre érdemi munkát végezni.

Hátha megtetszik nekik és rászoknak. Abból nagy baj nem lehet.

Felelős egyezség született a minimálbérekről

Az ellenzékhez húzó szakszervezet politikai célból vélhetően más alkuba sem ment volna bele

Feladta a leckét a szakszervezeteknek a 2019-re és 2020-ra vonatkozó minimálbér-megállapodás, mivel a munkavállalói képviseletek egyfelől nem kívántak engedni a két számjegyű emelésre vonatkozó javaslatukból, másfelől számolni kellett azzal a problémával, hogy a rendelkezésre álló bértömeg nagy részét elviszik a kötelező legalacsonyabb keresetek – nyilatkozta a Magyar Időknek Palkovics Imre. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke rámutatott: a Magyar Szakszervezeti Szövetségben eluralkodott az együttműködés igénye az ellenzéki pártokkal, így nem törekedtek megállapodásra. – Az utolsó pillanatban kötötték meg a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán, a VKF-en az idei és a jövő évre vonatkozó minimálbérről és garantált bérminimumról szóló megállapodást bérajánlással, pedig korábban nem közeledtek a munkaadói és szakszervezeti az álláspontok.

Mi változott 2018 utolsó napjaira?

– Az elmúlt hónapok során négy hivatalos ülést tartottunk a jövő évi bérekről.

A szakszervezetek közös javaslatát korábban a Munkástanácsok fogalmazta meg, 2019-re 13 százalékos minimálbér és 15 százalékos garantált bérminimum emelést kértünk. A Liga két évre szóló, 38 százalékos javaslattal indult, míg a Magyar Szakszervezeti Szövetség önálló indítványt nem tett. Ezzel szemben a munkaadók ötöt százalékos ajánlata, és szintén ötszázalékos bérajánlásra tett javaslata mellett hónapokig nem mozdultak el az álláspontok. Végül a munkaadók tettek egy nem hivatalos, és nyilvánosság előtt nem is vállalt ajánlatot nyolc-nyolc-nyolc százalékos mértékekre, 2019 mellett 2020-ra is. Ezt megfontolta a szakszervezeti oldal, de nem fogadta el, mivel fennállt a lehetősége, hogy a kormány magasabb összegben gondolkozik.

– Mégis a munkáltatók informálisan tett javaslatát írta alá többek közt a Munkástanácsok is. Mivel sikerült meggyőzni a szakszervezeteket?

– A helyzetünket tovább nehezítette, hogy a kormány nem közölte a tárgyalások során saját álláspontját. Az utolsó tárgyaláson kiderült, jól döntöttünk, mert a kormányoldal azt sem tartotta lehetetlen megoldásnak, hogy egyezség hiányában a 2018-ban hatályos minimálbérek mennek tovább. Ez volt az egyik legfontosabb, mérlegelendő kérdés a szakszervezeti oldalon. Ezért a Munkástanácsok mellett a Liga Szakszervezetek is úgy döntött az utolsó tárgyalási fordulón, hogy elfogadja a javaslatot.

Hosszasan mérlegeltünk, végül a döntésünket meghatározta az a tény, hogy két évre kötjük a megállapodást, és azonos mértékű éves emelésekről van szó. A hazai és a világgazdasági folyamatok tükrében ugyanakkor 2020-ban már nem lenne sok esélye a nyolcszázalékos emelésnek, így idén ugyan nem lesz tízszázalékos felzárkózás, de a két év átlagában a tavalyi bázishoz viszonyítva 17 százalékkal lesznek magasabbak 2020-ra az összegek.

Az emelést tehát a körülmények mérlegelésével felelős döntésnek tartjuk.

– Újdonság a 2016-os bérmegállapodáshoz képest, hogy országos bérajánlást is tettek a felek. Ez hogyan hat a keresetekre?

– A szintén nyolcszázalékos országos bérajánlás mértéke egy nemzetgazdasági átlagszám, ettől még a munkáltató adott esetben emelhet mondjuk 16 százalékkal, de dönthet úgy is, hogy egy fillérrel sem. Mindvégig jelen voltak azok a szakszervezeti vélemények is, amelyek szerint a magas minimálbérek miatt több munkahelyen is elviselhetetlenül összetorlódhatnak a keresetek, vagy a vállalatok rendelkezésére álló bértömeg nagy részét elviszik, és nem marad forrás a régi szakemberek megbecsülésére. A kisvállalkozások jajveszékeléséről nem is beszélve, ami a nyolcszázalékos emelés mellett sem szűnt meg, sőt, új erőre kapott.

– A szintén egy számjegyű bérajánlás a minimálbérekkel együtt nem veti vissza a keresetek elmúlt évekre jellemző, dinamikus emelkedését?

– Várhatóan nem, mivel a munkaerőhiány továbbra is meghatározó, így a munkáltató nem kerülheti el a bérrendezést.

A Munkástanácsok mind a versenyszférában, mind az állam cégeinél dolgozók érdekében két számjegyű megállapodásokra törekszik a minimálbérek feletti bérkategóriákban. Szakszervezeti vezetőként az adott körülmények között jó, és a kompromisszumokkal együtt vállalható egyezségnek tartom a megállapodást.

– Az utolsó tárgyalási fordulóig közös úton jártak a szakszervezetek, végül a megállapodást miért csak a Liga és a Munkástanácsok írta alá?

– Érdekes körülmény, hogy Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a tárgyalásokon kifejtette, a személyes álláspontja a megállapodás aláírása mellett szólna, ám arra nem kapott felhatalmazást. Ennek a reakciónak a megítélése már nem a mi feladatunk, ám annak folyamatát világosan látjuk, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség vezetésében eluralkodott a szoros együttműködés igénye az ellenzéki politikai pártokkal, és így jól jön minden indok az olyan konfliktusok fenntartásához, amelyek szerintük alkalmasak lehetnek a kormánybuktatáshoz. Székely Tamás alelnök, Meleg János elnökségi tag és az őket támogatóknak a jogát mindehhez elismerjük, de nem hagy nyugodni a gondolat, hogy itt a dolgozói érdek az ürügy egy politikai játszmában, ami viszont nem a magyarországi munkavállalók érdekeit szolgálja.

KA: Nem egy a zászló, hiába szeretnék elhitetni az ellenzéki pártok, hogy egységesek

KA: A zászlóerdő vegyessége a korábbi megmozdulásokon is megmutatkozott

KA: Palkovics: A MASZSZ nem a magyar dolgozók érdekét szolgálja

Népszava – 2019. 01. 03. (6. oldal)

Álságos megállapodás

BIHARI TAMÁS

Minimálbér A kormány állításával ellentétben szabálytalan és  propagandacélzatú volt a vasárnap kötött béregyezség.

A minimálbér idei emeléséről szóló megállapodás furcsa körülmények között született, és több érdekvédelmi szervezet vezetője, illetve munkaügyi szakértő szerint valójában szabálytalanul is. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) létrehozásáról és ügyrendjéről szóló megállapodás 5. D pontja ugyanis kimondja, hogy „a tárgyalások eredményeként – valamennyi tag egyetértése esetén – megállapodást köt”. Vagyis akkor érvényes és szabályos a megállapodás, ha azt a Fórum valamennyi tagja aláírja – hívta fel a figyelmet a Népszavának nyilatkozva Dávid Ferenc közgazdász. A 2018. december 30-i bérmegállapodásról pedig nemcsak a Fórum egyik tagjának, a versenyszféra legjelentősebb hazai szakszervezeti konföderációjának, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) képviselőjének az aláírása, de az érdekvédelmi szervezet neve is hiányzott. Ezért a kormány valótlanul állítja, hogy az érdekeltek megállapodtak a kötelező bérek emelésében.

Dávid Ferenc emlékeztetett, a munkaadói oldal álláspontja az volt a tárgyalások kezdetén, hogy ha a szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentése a béremelésekhez képest fél évet csúszik, akkor csak 5-6 százalékos emelésre hajlandók. Végül a 8 százalékos minimálbér- és a 8 százalékos garantált szakmai bérminimum-emelésbe is beleegyeztek, miközben a kormány a most 19,5 százalékos szocho újabb 2 százalékos csökkentését csak júliustól vezeti be. A munkaadók végül is a saját szempontjukból ügyesen egyezkedtek, hiszen a számukra legnagyobb gondot okozó két számjegyű minimálbér-emelést sikerült elkerülniük – mondta a Népszavának Dávid Ferenc. A szakember úgy vélte, a béren kívüli juttatások kedvezményes adójának eltörlése, illetve A munka törvénykönyvének módosítása egy rendkívül rossz politikai konstrukciót teremtettek a bértárgyalásokhoz. A szakszervezeteknek ugyanis emiatt alaposan beszűkült a mozgásterük.

A kormány propaganda okokból kommunikálja a bérmegállapodást, mert olyan képet szeretne sugallni, hogy Magyarországon társadalmi béke van. A szakszervezeti oldalon a három résztvevő közül kettőben partnerre is talált.

A Liga és a Munkástanácsok – bár korábban szintén két számjegyű emelést tartottak szükségesnek – aláírta a dokumentumot.

A Vasutasok Szakszervezete (VSZ) szerint a Munkástanácsok és Liga lepaktált a munkáltatókkal.

Meleg János, a VSZ elnöke szégyenletes behódolásnak, a munkavállalók elárulásának tartja a két érdekvédelmi konföderáció lépését. A VSZ ragaszkodik a 13-15 százalékos kötelező béremeléshez.

A kis- és közepes vállalkozásokat (kkv) még ez a két évre szóló évi 8-8 százalékos kötelező minimálbér-emelés is nehéz helyzetbe hozza, különösen, hogy a szochocsökkentés akárcsak idén, jövőre is is csak júliustól lép érvénybe. A kiskereskedelemben jelentős számban vannak minimálbéres dolgozók, s a bérterhek növekedése is közrejátszott abban, hogy tavaly az első fél évben már 2300-zal kevesebb élelmiszerbolt működött 2017-hez képest – említette lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára.

A kisvállalkozásoknál a bértolulás okozta feszültség továbbra is megmarad. A kötelező emelések a kkv-k egy részét arra késztetheti, hogy trükközzön a munkaszerződésekkel, mert már az elmúlt két évben kis híján 50 százalékos béremelések költségeit is csak nagy nehézségek árán tudták kigazdálkodni.

KA: TAKTIKA DÁVID FERENC szerint a munkaadók ügyesen lavíroztak, sikerült elkerülniük két számjegyű emelést

Beágyazott cikkek:

A sor végén a V4-ek között

Ugyanaz történt, mint 2015-ben. Kordás László akkor is az aláírás megtagadásával tiltakozott a túl alacsony ajánlat ellen, és azóta is folyamatosan ezért küzdött, hogy a minimálbér érje el a létminimumot. Ez az elvárás idén teljesült, hiszen a Policy Agenda számításai szerint jelenleg 90 450 forint egy felnőtt minimális megélhetéséhez szükséges összeg, a január elsején érvényes minimálbér nettó összege pedig 99 085 forint lett. A MASZSZ elnöke örül, hogy ez a célkitűzés megvalósult, de azt hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek szándéka ma már a társadalmi minimumnak nevezett összeg elérése, ami egy gyermekeket nevelő család megélhetését a kor színvonalán nagyon szerényen, de képes biztosítani. Ez 2017-ben nettó 117 720 forint volt.

Kordás László azt is hangsúlyozta, hogy míg az általuk követelt 13-15 százalékos emeléssel lassan, de behozhattuk volna legalább a V4-országok minimálbéreit, a mostani 8 százalékos emelésekkel tovább nő a lemaradásunk a térség országaihoz viszonyítva. A Vasas Szakszervezeti Szövetség Facebook-oldalán közzétett adatok szerint ugyanis a legkevesebbet kereső csehek az idei 9,4 százalékos emelésük után 530 eurót visznek haza havonta, a szlovákok 8,3 százalékos emeléssel is 520 eurót, ahogy a lengyelek is, pedig most náluk alacsony, 7,1 százalékos bérnövekedést tudtak elérni az érdekvédők. Ehhez képest a magyar 8 százalékos többlet eredményeként idén is csak 482 eurónak felel meg az itteni minimálbér.

A MASZSZ elnöke a Népszavának nyilatkozva kiemelte, hogy szerinte az idei tipikusan politikai béremelés, amit a parlamenti ciklus második felében, a következő választáshoz közeledve a kormány majd egy két számjegyű ajánlattal próbál meg helyrehozni.

482 euró a magyar emelt minimálbér, a legkisebb a V4-listán

Népszava – 2019. 01. 03. (1,3. oldal)

Sztrájkot hoz az új év

GULYÁS ERIKA

Készülődés Négypontos követeléslistában rögzítették az országos munkabeszüntetés céljait az előkészítő bizottságot alakító szakszervezetek

Módosítsák a munka törvénykönyvét, hogy az a mostaninál sokkal jobban vegye figyelembe a munkavállalók érdekeit, a rabszolgatörvényként elhíresült túlóraszabályozást pedig vonja vissza a kormány! Ez lesz az első sztrájkkövetelés, amivel a szakszervezetek a szombati budapesti demonstráción meghirdetik a decemberi utcai megmozdulásokon sokak által követelt országos sztrájkot. Az igénylista megszületése jelzi, hogy egy jelentős lépéssel közelebb kerültek az érdekvédők a munkabeszüntetéshez. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) székházában karácsony előtt megalakult operatív munkacsoport tegnap délután ugyanott tartott idei első ülésén született tematika szerint a második pontban fogalmazzák meg béremelési elvárásaikat. Ebben benne lesz a minimálbér két számjegyű emelésétől a cafeteria visszaállításán át a közszféra béreinek rendezéséig sok, a szakszervezetek szerint régóta várt lépés. Harmadikként az érdekvédők követelik a sztrájkjog újraszabályozását, érdemi párbeszédet, előzetes egyeztetést várnak el a dolgozókat érintő törvények módosításánál. Végül külön pontban foglalták össze egy rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszer kidolgozásának követelményeit, a korengedményes nyugdíjak korszerűbb formában történő visszahozásától a megváltozott munkaképességű dolgozók tisztességes támogatásáig.

Felmérik a sztrájkhajlandóságot a BKV-nál

A szervezők tegnapi egyeztetéséről egyedül a Munkástanácsok képviselői hiányoztak, de ott volt a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) több tagszervezete, a közszférát képviselő Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) vezetői és a Liga Szakszervezetek egyik legerősebb tömörülésének, az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (EVDSZ) elnöke. A sztrájkköveteléseket a január 5-ére, szombatra meghirdetett fővárosi felvonulás szónokai közül várhatóan Kordás László, a MASZSZ elnöke olvassa majd fel az egybegyűlteknek. Az érdekvédő a Népszavának jelezte: több eddig nem aktív szakszervezet is várta a célok megfogalmazását, hogy elindíthassa tagjai körében a felmérést, hányan készek a munkabeszüntetésre ezekért a követelésekért.

Kordás szavait igazolta lapunknak az egyetlen konföderációhoz sem tartozó Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VTDSZSZ) elnöke. Gulyás Attila arról tájékoztatott, hogy még nem tárgyaltak a csatlakozás- ról, mert várták a követeléslistát.

Ha ezt hivatalosan bejelentik a szervezők, akkor januárban ők is kikérik tagjaik véleményét, hogy akarnak-e csatlakozni a megmozduláshoz.

Szerinte jó döntés, hogy több célt is megjelölnek, mert a BKV-nál csak a túlóraszabályok megváltoztatása nem elég hívószó, hiszen náluk kollektív szerződés rögzíti a 300 órás éves túlórakeretet, és nincs arról tudomásuk, hogy a közlekedési cég vezetése változtatni akarna a megállapodáson. A sztrájkbizottsági tárgyalásokon korábban sokszor eredményes közlekedési szakszervezetek a fővárosban a sztrájkjogukat szabályozó személyszállítási törvény alapján szervezhetnek akciókat. Gulyás Attila elmondása szerint minden munkabeszüntetés meghirdetése után gyűjtik a csatlakozni kész tagok aláírásait, és csak akkor kezdik meg a sztrájk tényleges szervezését, ha a tagság 80 százaléka elszánt. A csatlakozás a BKV-nál függ a helyi bértárgyalásoktól is, s ez így van az ország számtalan pontján. – A fővárosi közlekedési cég vezetői még nem tettek ajánlatot a 2019-es emelés mértékére, de a dolgozók érdekvédői az országos emelésként elfogadott 8 százalékot biztosan nem írják alá, csakis két számjegyű bérnövekedést tartanak elfogadhatónak – jelentette ki a VTDSZSZ elnöke. Nem tehetnek mást – érvelt –, mert idén rengetegen mennek nyugdíjba a régi BKV-s dolgozók közül, a fiatalabbak, különösen a szakmunkások pedig már nemcsak külföldön találnak jobb munkát magasabb bérért, hanem itthon is.

KA: ÉBREDÉS A tüntetéseken egyértelművé vált, hogy a rabszolgatörvény elfogadására a szakszervezeteknek sztrájkkal kell felelniük

KA: NEM ENGEDNEK Vélhetően újra sok ezren vonulnak majd utcára szombaton a rabszolga törvény visszavonását követelve

KA: Kordás László, a MASZSZ elnöke szerint a sztrájkkövetelések lökést adhatnak a szervezésnek

Beágyazott cikkek:

Álságos megállapodás

A kormány propagandafogásból nevezi megállapodásnak a Versenyszféra és a Kormány Állandó Fórumán (VKF) vasárnap a minimálbérről született egyezséget. A VKF ügyrendje szerint valamennyi fél egyetértése kell a megállapodáshoz, márpedig a 8 százalékos kötelező béremelést a MASZSZ képviselője nem írta alá, miután legalább 10 százalékos növelés elfogadására kapott felhatalmazást a tagszervezeteitől.

Országszerte folytatódnak a tiltakozások

Az érdekvédők mellett az ellenzéki pártok és civil szervezetek is mozgósítanak a szombati demonstrációra. Az Országos tüntetés a rabszolgatörvények ellen meghirdetett tüntetés Facebook-oldala szerint már több mint 7 ezren jelezték, hogy ott lesznek, és 28 ezren érdeklődnek az esemény iránt. A Hősök terén és a Városligeti fasor Dózsa György út felőli végén gyülekező csoportok 14 órától a Kossuth térre vonulnak. A budapesti rendezvényt több vidéki megmozdulás egészíti ki. Szintén január 5-én, szombaton Debrecenben 18 órakor a Régi Városháza előtt, Hódmezővásárhelyen háromnegyed 4-kor a Kossuth téren, Komlón 15 órakor a Zrínyi téren, Szolnokon 15 órakor a Tiszai hajósok terén tartanak tömeggyűléseket. Tapolcán kettőkor, Cegléden ötkor lesz tüntetés. Szegeden ma, Pécsett holnap, péntek este 6-kor, Szombathelyen délután 5-kor lesznek tüntetések, és utcára mennek Gödöllőn is. Pénteken Pápán félpályás lassító útlezárás lesz 12–15 óra között. Kaposváron hétfőn fél 5-kor kezdődik egy demonstráció. A megmozdulásokra utazóknak már külön telekocsi-szervező oldal működik, és a civilek is elindítottak egy felmérést arról, hogy milyen a sztrájkhajlandóság az országban.

Flashmob a Várban

„Orbán, nem a tiéd a Vár!” – tiltakoztak tegnap reggel a budai Várban, ahová V. Naszályi Márta fővárosi párbeszédes képviselő hirdetett megmozdulást. Így tiltakoztak az ellen, hogy 2019-től a milliárdokért felújított Karmelita kolostorban lesz Orbán Viktor kormányfő munkahelye. V. Naszályi közölte: a költözés a kormány urizálásáról és a Horthy-rendszer restaurációjáról szól, mert a török megszállás óta nem volt király a Várban, csak Horthy Miklós használta azt rezidenciájaként

Régen várt lépések a minimálbér két számjegyű emelésétől a közszféra bérrendezéséig

Duna TV – Híradó M1 6:00 – 2019.01.03. 06:01:53 (00:03:57)

Egyre többen dolgoznak Magyarországon

Szereplők: Vincze Ildikó, eladó;  Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége;  Bodó Sándor, államtitkár, Pénzügyminisztérium;  Marczinkó Zoltán, helyettes államtitkár, Pénzügyminisztérium

hírTV – Híradó 7:00 – 2019.01.03. 07:22:56 (00:03:04)

Idén és jövőre is számíthatnak a családok az újabb támogatásokra

Mv: A bérmegállapodásnak köszönhetően idén is, jövőre is javul a családok anyagi helyzete, és… jelentette ki a foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár. Bodó Sándor felhívta a figyelmet, hogy a köz- és versenyszférában egyaránt emelkednek a bérek. A KSH jelentése szerint továbbcsökkent a munkanélküliség is. A foglalkoztatottak létszáma 44 ezerrel haladja meg az egy évvel ezelőtti szintet, a munkanélküliségi ráta pedig 3,6%-ra csökkent.

R: A gazdaság jó teljesítményének köszönhető, hogy emelkednek Magyarországon a bérek, mondta a foglalkoztatásért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár. Bodó Sándor szerint a magyar munkavállalók több mint egy havi bérrel visznek haza többet, mint 2017-ben. Az államtitkár hozzátette, az év végén megkötött bérmegállapodás eredményeként idén és jövőre is javul a családok anyagi helyzete.

Bodó Sándor, államtitkár, Pénzügyminisztérium: A bérajánlás mértékét mindkét évre nyolc százalékban sikerült meghatározni. Azt gondoljuk, hogy ez mindenképpen megint egy olyan mutatószám, egy olyan ajánlás, ami a gazdaság szereplőinek segíteni tud. A minimálbér összege így 149 ezer forintra, a garantált bérminimumé pedig 190 ezer forintra fog nőni, 2019. január 1.-jétől. Így mindkét bérkategória, viszonyítva a korábbiakhoz, több mint duplája lesz a 2010. évinek.

R: Elfogadhatónak tartja a bérmegállapodást a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke is. Palkovics Imre elmondta, a minimális követelésük tízszázalékos béremelés volt. Ebből lett 2019-re és 2020-ra nyolc-nyolcszázalékos emelkedés.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Tudomásul  vesszük ezt a nyolc százalékot, ami hát tulajdonképpen minimálbérnél kétezer forinttal, a szakmunkás bérminimumnál egy öt-hatezer forinttal lett kevesebb annál, mint amit eredetileg terveztünk. Tehát ez az összeg, azt gondolom, hogy a két év átlagában kiegyenlítődik. Jövőre valószínű, hogy nem tudnánk elérni egy ilyen szintű eredményt. Tehát mindezek figyelembe vételével  azt gondoltuk, hogy egy vállalható kompromisszum.

R: A KSH adatai szerint 2018 harmadik negyedévében 44 ezerrel dolgoztak többen, mint egy évvel korábban, a munkanélküliségi ráta pedig 3,6%-ra csökkent.

Marczinkó Zoltán István, helyettes államtitkár, Pénzügyminisztérium: Az elmúlt öt év tendenciája, ami a foglalkoztatás növekedésére vonatkozik, az változatlan maradt. Így el lehet mondani, hogy 2010-hez képest 785 ezer emberrel dolgozik ma több, többen, mint 2010-ben. Illetve, ennek a 785 ezer embernek a nagyobbik része, 662 ezer ember az elsődleges munkaerőpiacon találta meg a boldogulását.

R: 93 ezer fővel dolgoznak többen a versenyszférában, mint egy évvel korábban, miközben a közfoglalkoztatottak száma 184 ezerről 131 ezerre csökkent.

m1 – Híradó M1 6:00 – 2019.01.03. 06:01:51 (00:03:57)

Egyre többen dolgoznak Magyarországon

Mv: Egyre többen dolgoznak Magyarországon. Csaknem négy és fél millió embernek van munkája, az őszi adatokat a KSH közölte tegnap. Ez azt jelenti, hogy a munkaképes lakosság hetven százaléka dolgozik. Közölték a munkanélküliségi adatokat is, ez a harmadik legjobb az Európai Unióban. A kormány szerint a növekvő bérek miatt egyre kevesebben mennek külföldre dolgozni.

Vincze Ildikó, eladó: Megkérnélek benneteket, hogy a mandarint és a narancsot válogassátok át.

R: Vincze Ildikó eladó az egyik szécsényi élelmiszerboltban. Minimálbért keres, és úgy számol, hogy a januári fizetése csaknem tízezer forinttal lesz több, mint a decemberi.

Vincze Ildikó: Szerintem ennek minden munkavállaló örül. Van egy kislányom, minden forintnak helye van, és azt gondolom, hogy a mi környékünkön különösen nagy szükség van az emelésre is természetesen, meg a munkahelyre.

R: Január 1-jétől nyolc százalékkal, 149 ezer forintra emelkedett a minimálbér, a legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörökben dolgozóknak járó garantált bérminimum pedig 195 ezer forintra. A kétéves bérmegállapodásnak köszönhetően 2020-tól ezt újabb nyolc-nyolcszázalékos emelés követi. A minimálbér 161 ezer, a garantált bérminimum pedig 210 600 forint lesz jövőre.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Ez egy vállalható megállapodás mindenféleképpen.

R: A munkástanácsok elnöke az M1-en úgy fogalmazott, a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán jó megállapodás született a minimálbérről. Palkovics Imre azt mondta, a minimálbér emelése várhatóan a magasabb keresetűek jövedelmére is hatással lesz.

Palkovics Imre: A minimálbér azt a funkciót, amit alapvetően be kell töltenie, a legkisebb minimálbér vagy a legkisebb bérből élők már ne a szegénységi küszöb alatt legyenek, ezt már elérte a minimálbér. Innentől kezdve középrétegeknek is emelniük kell, hogy ne torlódjanak olyan mértékben össze a bérek, mint ahogy összetorlódtak. Ezért azt gondoljuk, hogy ez egy jó megállapodás volt a körülményekhez képest természetesen.

Bodó Sándor, államtitkár, Pénzügyminisztérium: Minél inkább hosszabb távú megállapodások vannak érvényben, annál inkább tud mindenki tervezni.

R: A foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár emlékeztetett, 2010-hez képest a minimálbér és a garantált bérminimum összege is több mint a duplájára emelkedett. Júliusban pedig folytatódik a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó csökkentése is.

Bodó Sándor: Ez 2019 júliusától 2 százalékponttal valósul meg, 19,5%-ról 17,5%-ra. Ez nagyságrendileg 160 milliárdot hagy majd a vállalkozásoknál, nyilvánvalóan ez fedezete lehet a bérkifizetéseknek és a fejlesztéseknek is.

R: Közben a foglalkoztatottak száma továbbra is a 4,5 milliós rekordszint közelében van. Tavaly szeptember és november között 4 millió 494 ezren dolgoztak, 44 ezerrel többen, mint egy évvel korábban. Ez azt jelenti, hogy a 15 és 64 év közöttiek csaknem hetven százalékának van már munkája. Ezzel párhuzamosan 169 ezerre csökkent a munkanélküliek száma, ami 9 ezerrel kevesebb, mint 2017 azonos időszakában. A munkanélküliségi ráta így elérte a 3,6%-os rekordalacsony szintet. Marczinkó Zoltán, munkaerőpiacért és vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár az M1-en azt mondta, örömteli, hogy a közfoglalkoztatottak közül egyre többen találnak munkát a versenyszférában.

Marczinkó Zoltán, helyettes államtitkár, Pénzügyminisztérium: 2010-hez képest 785 ezer emberrel dolgozik ma több, többen, mint 2010-ben, illetve ennek a 785 ezer embernek a nagyobbik része, 662 ezer ember az elsődleges munkaerőpiacon találta meg a boldogulását.

R: A 3,6%-os munkanélküliségi ráta Hollandiával és Máltával holtversenyben a harmadik legkedvezőbb arányt jelenti az Európai Unióban.

Világgazdaság – 2019. 01. 02. (1,2. oldal)

Két évre előre tervezhető a minimálbér

HECKER FLÓRIÁN

A szakszervezetek nem érték el a két számjegyű bérnövelést 2019-re, a többség mégis elfogadhatónak tartja a munkáltatókkal kötött alkut.

Nemcsak idén, de 2020-ban is 8 százalékkal nő a bruttó minimálbér és a garantált bérminimum a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának döntése értelmében. A munkaadók megelőlegezték a szociális hozzájárulási adó nyári csökkentését, s ezzel – értékelésük szerint – elmentek a végső határig. A munkavállalói szervezetek jó része elégedett, úgy vélik, jövőre nem tudnának ilyen mértékű emelést kiharcolni a tárgyalásokon. A Magyar Szakszervezeti Szövetség azonban nem írta alá a megállapodást, és további adócsökkentést sürget.

Két évre előre tervezhető a minimálbér

BÉRMEGÁLLAPODÁS | Idén a szakszervezetek, jövőre a munkáltatók engednek majd – A MASZSZ nem írta alá a megállapodást

Hosszan elnyúló tárgyalássorozatot követően Varga Mihály pénzügyminiszter az év utolsó előtti napján jelentette be, hogy megszületett a megállapodás a minimálbér és a garantált bérminimum 2019-es emelésének mértékéről: a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán a felek abban állapodtak meg, hogy idén és jövőre is 8-8 százalékkal nőnek a kötelezően kínált jövedelmi kategóriák. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az erre az évre érvényes bruttó minimálbér 149 ezer forint, a bruttó garantált bérminimum pedig 195 ezer forint lesz. Jövőre ugyanez 160 ezer forint és 210 ezer forint fölé nő. Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a 2010-es összeghez képest a minimálbér mára megduplázódott.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke, Rolek Ferenc a Világgazdaságnak úgy értékelt, hogy munkáltatói oldalról elmentek a végső határig, és bár a 8 százalékos emelés jó néhány munkaadónak feszített ütemet diktál, még vállalhatónak tekinthető. „Jó kompromisszum született, amely nem veszélyezteti a gazdaság fejlődését, ugyanakkor jelentősen, 5 százalék körüli mértékben növekszik a munkavállalók reálbére” – mondta. A korábbi tervről, amely szerint a szociális hozzájárulási adó csökkentése további 2 százalékos bérfejlesztést eredményezne júliustól, elmondta, hogy ezt megelőlegezték a munkáltatók, és a 8 százalékos plusz már tartalmazza. Azt sajnálatosnak nevezte, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) nem írta alá a megállapodást.

Kordás László, a MASZSZ elnöke lapunknak azt nyilatkozta, hogy elsősorban a kabinet passzivitása vezetett ahhoz, hogy nem fogadták el a javaslatot. Nem lehet a bérdinamika minden terhét a munkaadókra hárítani, és a kormányzatnak adócsökkentéssel kellene támogatnia a jövedelmi értékek nettó pozíciójának javulását. Ennek érdekében felvetették a személyi jövedelemadó csökkentését, mégpedig olyan módon, hogy 9 százalékban állapítsák meg a minimálbér és a garantált bérminimum esetében. Arról is volt szó, hogy a most 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékból faragjanak. „Erről a kormány hallani sem akart, ezért a jelenlegi adókörnyezetben mi legalább 10 százalékos növelést tartunk indokoltnak” – magyarázta. Úgy vélekedett, hogy a szocho csökkentése egyedül a munkáltatóknak kedvez, ebből nem lesz bér. A Liga mellett a Munkástanácsok szakszervezete is belement a megállapodásba, amely Palkovics Imre elnök szerint azért is elfogadható, mert bár igaz, hogy a 8 százalékos küszöb elmarad a 2019-re kitűzött két számjegyű növekedéstől, de a kétéves ciklus összességében már megfelel ennek a követelésnek, és 2020-ra mintegy 17 százalékos emelés mehet végbe a 2018-as bázishoz képest. „A két év kiegyenlíti egymást, jövőre nem lehetne 8 százalékot kiharcolni a gazdaság növekedési prognózisai alapján” – összegzett. Szerinte a magyar átlagkereset a vásárlóerőt tekintve nem rossz, de tény, hogy a minimálbér esetében a visegrádi országok robusztusabb ütemet diktálnak. „Hosszú távon súlyosabb problémát okozhat – hangsúlyozta –, ha Magyarország beleragad a közepes jövedelmek csapdájába, mint az, ha a kisebb vállalatok rövid távon belebuknak a béremelésekbe.”

Duna TV – Híradó M1 12:00 – 2019.01.02. 12:20:43 (00:00:54)

Jó és vállalható megállapodásnak tartja a minimálbér emelésről született egyezséget a Munkástanácsok Országos Szövetsége

Szereplők: Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége

hírTV – Híradó 22 – 2019.01.02. 22:23:27 (00:03:03)

A bérmegállapodásnak köszönhetően idén és jövőre is javul a családok anyagi helyzete, jelentette ki Bodó Sándor

Megismételt hír. A cikk eredetileg 2019-01-02 17:18:01-án/én jelent meg az hírTV csatorna Híradó 17:00 műsorában.

Mv: A bérmegállapodásnak köszönhetően idén és jövőre is javul a családok anyagi helyzete, jelentette ki a foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár. Bodó Sándor felhívta a figyelmet, hogy a köz- és versenyszférában egyaránt emelkednek a bérek. A KSH jelentése szerint tovább csökkent a munkanélküliség is, a foglalkoztatottak létszáma 44 ezerrel haladja meg az egy évvel ezelőtti szintet, a munkanélküliségi ráta pedig 3,6%-ra csökkent.

R: A gazdaság jó teljesítményének köszönhető, hogy emelkednek Magyarországon a bérek, mondta a foglalkoztatásért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár. Bodó Sándor szerint a magyar munkavállalók több mint egyhavi bérrel visznek haza többet mint 2017-ben. Az államtitkár hozzátette, az év végén megkötött bérmegállapodás eredményeként idén és jövőre is javul a családok anyagi helyzete.

Bodó Sándor, államtitkár, Pénzügyminisztérium: A bérajánlás mértékét mindkét évre nyolc százalékban sikerült meghatározni, azt gondoljuk, hogy ez mindenképpen megint egy olyan mutatószám, egy olyan ajánlás, ami a gazdaság szereplőinek segíteni tud. A minimálbér összege így 149 ezer forintra, a garantált bérminimumé pedig 190 ezer forintra fog nőni 2019 január 1-jétől. Így mindkét bérkategória, viszonyítva a korábbiakhoz, több mint duplája lesz a 2010 évinek.

R: Elfogadhatónak tartja a bérmegállapodást a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke is. Palkovics Imre elmondta, a minimális követelésük tíz százalékos béremelés volt, ebből lett 2019-re és 2020-ra nyolc-nyolc százalékos emelkedés.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Tudomásul vesszük ezt a nyolc százalékot, ami hát tulajdonképpen minimálbérnél kétezer forinttal, a szakmunkás bérminimumnál egy öt-hatezer forinttal lett kevesebb annál, mint amit eredetileg terveztünk, tehát ez az összeg azt gondolom, hogy a két év átlagában kiegyenlítődik, jövőre valószínű, hogy nem tudnánk elérni egy ilyen szintű eredményt, tehát mindezek figyelembevételével azt gondoltuk, hogy ez vállalható kompromisszum.

R: A KSH adatai szerint 2018 harmadik negyedévében 44 ezerrel dolgoztak többen mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta pedig 3,6%-ra csökkent.

Marczinkó Zoltán István, helyettes államtitkár, Pénzügyminisztérium: Az elmúlt öt év tendenciája, ami a foglalkoztatás növekedésére vonatkozik, az változatlan maradt. Így el lehet mondani, hogy 2010-hez képest 785 ezer emberrel dolgozik ma több, többen mint 2010-ben, illetve ennek a 785 ezer embernek a nagyobbik része, 662 ezer ember az elsődleges munkaerőpiacon találta meg a boldogulását.

R: 93 ezer fővel dolgoznak többen a versenyszférában, mint egy évvel korábban, miközben a közfoglalkoztatottak száma 184 ezerről 131 ezerre csökkent.

hírTV – Híradó 19:00 – 2019.01.02. 19:18:21 (00:03:03)

A bérmegállapodásnak köszönhetően idén és jövőre is javul a családok anyagi helyzete, jelentette ki Bodó Sándor

Megismételt hír. A cikk eredetileg 2019-01-02 17:18:01-án/én jelent meg az hírTV csatorna Híradó 17:00 műsorában.

Mv: A bérmegállapodásnak köszönhetően idén és jövőre is javul a családok anyagi helyzete, jelentette ki a foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár. Bodó Sándor felhívta a figyelmet, hogy a köz- és versenyszférában egyaránt emelkednek a bérek. A KSH jelentése szerint tovább csökkent a munkanélküliség is, a foglalkoztatottak létszáma 44 ezerrel haladja meg az egy évvel ezelőtti szintet, a munkanélküliségi ráta pedig 3,6%-ra csökkent.

R: A gazdaság jó teljesítményének köszönhető, hogy emelkednek Magyarországon a bérek, mondta a foglalkoztatásért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár. Bodó Sándor szerint a magyar munkavállalók több mint egyhavi bérrel visznek haza többet mint 2017-ben. Az államtitkár hozzátette, az év végén megkötött bérmegállapodás eredményeként idén és jövőre is javul a családok anyagi helyzete.

Bodó Sándor, államtitkár, Pénzügyminisztérium: A bérajánlás mértékét mindkét évre nyolc százalékban sikerült meghatározni, azt gondoljuk, hogy ez mindenképpen megint egy olyan mutatószám, egy olyan ajánlás, ami a gazdaság szereplőinek segíteni tud. A minimálbér összege így 149 ezer forintra, a garantált bérminimumé pedig 190 ezer forintra fog nőni 2019 január 1-jétől. Így mindkét bérkategória, viszonyítva a korábbiakhoz, több mint duplája lesz a 2010 évinek.

R: Elfogadhatónak tartja a bérmegállapodást a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke is. Palkovics Imre elmondta, a minimális követelésük tíz százalékos béremelés volt, ebből lett 2019-re és 2020-ra nyolc-nyolc százalékos emelkedés.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Tudomásul vesszük ezt a nyolc százalékot, ami hát tulajdonképpen minimálbérnél kétezer forinttal, a szakmunkás bérminimumnál egy öt-hatezer forinttal lett kevesebb annál, mint amit eredetileg terveztünk, tehát ez az összeg azt gondolom, hogy a két év átlagában kiegyenlítődik, jövőre valószínű, hogy nem tudnánk elérni egy ilyen szintű eredményt, tehát mindezek figyelembevételével azt gondoltuk, hogy ez vállalható kompromisszum.

R: A KSH adatai szerint 2018 harmadik negyedévében 44 ezerrel dolgoztak többen mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta pedig 3,6%-ra csökkent.

Marczinkó Zoltán István, helyettes államtitkár, Pénzügyminisztérium: Az elmúlt öt év tendenciája, ami a foglalkoztatás növekedésére vonatkozik, az változatlan maradt. Így el lehet mondani, hogy 2010-hez képest 785 ezer emberrel dolgozik ma több, többen mint 2010-ben, illetve ennek a 785 ezer embernek a nagyobbik része, 662 ezer ember az elsődleges munkaerőpiacon találta meg a boldogulását.

R: 93 ezer fővel dolgoznak többen a versenyszférában, mint egy évvel korábban, miközben a közfoglalkoztatottak száma 184 ezerről 131 ezerre csökkent.

hírTV – Híradó 17:00 – 2019.01.02. 17:18:01 (00:03:02)

A bérmegállapodásnak köszönhetően idén és jövőre is javul a családok anyagi helyzete, jelentette ki Bodó Sándor

Mv: A bérmegállapodásnak köszönhetően idén és jövőre is javul a családok anyagi helyzete, jelentette ki a foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár. Bodó Sándor felhívta a figyelmet, hogy a köz- és versenyszférában egyaránt emelkednek a bérek. A KSH jelentése szerint tovább csökkent a munkanélküliség is, a foglalkoztatottak létszáma 44 ezerrel haladja meg az egy évvel ezelőtti szintet, a munkanélküliségi ráta pedig 3,6%-ra csökkent.

R: A gazdaság jó teljesítményének köszönhető, hogy emelkednek Magyarországon a bérek, mondta a foglalkoztatásért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár. Bodó Sándor szerint a magyar munkavállalók több mint egyhavi bérrel visznek haza többet mint 2017-ben. Az államtitkár hozzátette, az év végén megkötött bérmegállapodás eredményeként idén és jövőre is javul a családok anyagi helyzete.

Bodó Sándor, államtitkár, Pénzügyminisztérium: A bérajánlás mértékét mindkét évre nyolc százalékban sikerült meghatározni, azt gondoljuk, hogy ez mindenképpen megint egy olyan mutatószám, egy olyan ajánlás, ami a gazdaság szereplőinek segíteni tud. A minimálbér összege így 149 ezer forintra, a garantált bérminimumé pedig 190 ezer forintra fog nőni 2019 január 1-jétől. Így mindkét bérkategória, viszonyítva a korábbiakhoz, több mint duplája lesz a 2010 évinek.

R: Elfogadhatónak tartja a bérmegállapodást a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke is. Palkovics Imre elmondta, a minimális követelésük tíz százalékos béremelés volt, ebből lett 2019-re és 2020-ra nyolc-nyolc százalékos emelkedés.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Tudomásul vesszük ezt a nyolc százalékot, ami hát tulajdonképpen minimálbérnél kétezer forinttal, a szakmunkás bérminimumnál egy öt-hatezer forinttal lett kevesebb annál, mint amit eredetileg terveztünk, tehát ez az összeg azt gondolom, hogy a két év átlagában kiegyenlítődik, jövőre valószínű, hogy nem tudnánk elérni egy ilyen szintű eredményt, tehát mindezek figyelembevételével azt gondoltuk, hogy ez vállalható kompromisszum.

R: A KSH adatai szerint 2018 harmadik negyedévében 44 ezerrel dolgoztak többen mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta pedig 3,6%-ra csökkent.

Marczinkó Zoltán István, helyettes államtitkár, Pénzügyminisztérium: Az elmúlt öt év tendenciája, ami a foglalkoztatás növekedésére vonatkozik, az változatlan maradt. Így el lehet mondani, hogy 2010-hez képest 785 ezer emberrel dolgozik ma több, többen mint 2010-ben, illetve ennek a 785 ezer embernek a nagyobbik része, 662 ezer ember az elsődleges munkaerőpiacon találta meg a boldogulását.

R: 93 ezer fővel dolgoznak többen a versenyszférában, mint egy évvel korábban, miközben a közfoglalkoztatottak száma 184 ezerről 131 ezerre csökkent.

Kossuth Rádió – Krónika 12:00 – 2019.01.02. 12:12:11 (00:00:41)

A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint jó és vállalható megállapodást kötöttek a munkaadói és a munkavállalói oldal képviselői a minimálbérről

Mv: A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint jó és vállalható megállapodást kötöttek a munkaadói és a munkavállalói oldal képviselői a minimálbérről. Palkovics Imre emlékeztetett, a minimálbér és a garantált bérminimum összege január 1-jén nyolc-nyolc százalékkal emelkedett, és ugyanilyen mértékű lesz a növekedés 2020-ban is.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: A minimálbér azt a funkciót, amit alapvetően be kell töltenie a legkisebb minimálbérből, legkisebb bérből élők már ne a szegénységi küszöb alatt legyenek, ezt már elérte a minimálbér. Innentől kezdve a középrétegeknek is emelniük kell, hogy ne torlódjanak olyan mértékben össze a bérek, mint ahogy összetorlódtak. Ezért azt gondoljuk, hogy ez egy jó megállapodás volt.

Kossuth Rádió – Krónika 10:00 – 2019.01.02. 10:02:52 (00:00:39)

A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint jó és vállalható megállapodást kötöttek a munkaadói és a munkavállalói oldal képviselői a minimálbérről

Mv: A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint jó és vállalható megállapodást kötöttek a munkaadói és a munkavállalói oldal képviselői a minimálbérről. Palkovics Imre emlékeztetett, a minimálbér és a garantált bér minimum összege január elsején nyolc-nyolc százalékkal emelkedett, és ugyanilyen mértékű lesz a növekedés 2020-ban is.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Nyilván azért azt a funkciót, amit alapvetően be kell töltenie legkisebb minimálbérnek, sem bérből élők már ne a szegénységi küszöb alatt legyenek, ezt már elérte a minimálbér. Innentől kezdve középrétegeknek is emelniük kell, hogy ne torlódjanak olyan mértékben össze a bérek, mint ahogy összetorlódtak. Ezért azt gondoljuk, hogy ez egy jó megállapodás volt.

m1 – Híradó M1 22:00 – 2019.01.02. 22:01:45 (00:03:58)

Továbbra is a 4,5 milliós rekord közelében közelében van a foglalkoztatás

Megismételt hír. A cikk eredetileg 2019-01-02 19:54:37-án/én jelent meg az m1 csatorna Híradó M1 19:30 műsorában.

Mv: Továbbra is a 4,5 milliós rekord közelében van a foglalkoztatás, egy év alatt 44 ezerrel nőtt a dolgozók száma. Ezzel pedig 3,6%-ra csökkent a munkanélküliség, ami a harmadik legjobb az unióban. A minimálbér és a garantált bérminimum emelése más jövedelmekre is hatással lehet. Szakértők azt remélik, így kevesebben mennek külföldre dolgozni.

Vincze Ildikó, eladó: Megkérnélek benneteket, hogy a mandarint és a narancsot válogassátok át.

R: Vincze Ildikó eladó az egyik szécsényi élelmiszerboltban. Minimálbért keres és úgy számol, hogy a januári fizetése csaknem tízezer forinttal lesz több, mint a decemberi.

Vincze Ildikó: Szerintem ennek minden munkavállaló örül. Van egy kislányom, minden forintnak helye van és azt gondolom, hogy a mi környékünkön különösen nagy szükség van az emelésre is természetesen, meg a munkahelyre.

R: Január elsejétől 8%-kal, 149 ezer forintra emelkedett a minimálbér. A legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörökben dolgozóknak járó garantált bérminimum pedig 195 ezer forintra. A kétéves bérmegállapodásnak köszönhetően 2020-tól ezt újabb nyolc-nyolc százalékos emelés követi. A minimálbér 161 ezer, a garantált bérminimum pedig 210 600 forint lesz jövőre.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Ez egy vállalható megállapodás mindenféleképpen.

R: A munkástanácsok elnöke az M1-en úgy fogalmazott, a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán jó megállapodás született a minimálbérről. Palkovics Imre azt mondta, a minimálbér emelése várhatóan a magasabb keresetűek jövedelmére is hatással lesz.

Palkovics Imre: A minimálbér azt a funkciót, amit alapvetően be kell töltenie, a legkisebb minimálbér, a legkisebb bérből élők már ne a szegénységi küszöb alatt legyenek, ezt már elérte a minimálbér. Innentől kezdve középrétegeknek is emelniük kell, hogy ne torlódjanak olyan mértékben össze a bérek, mint ahogy összetorlódtak. Ezért azt gondoljuk, hogy ez egy jó megállapodás volt a körülményekhez képest természetesen.

Bodó Sándor, államtitkár, Pénzügyminisztérium: Minél hosszabb távú megállapodások vannak érvényben, annál inkább tud mindenki tervezni.

R: A foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár emlékeztetett, 2010-hez képest a minimálbér és a garantált bérminimum összege is több mint a duplájára emelkedett. Júliusban pedig folytatódik a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó csökkentése is.

Bodó Sándor: Ez 2019 júliusától kettő százalékponttal valósul meg, 19,5%-ról 17,5%-ra. Ez nagyságrendileg 160 milliárdot hagy majd a vállalkozásoknál, nyilvánvalóan ez fedezete lehet a bérkifizetéseknek és a fejlesztéseknek is.

R: Közben a foglalkoztatottak száma továbbra is a 4,5 milliós rekordszint közelében van. Tavaly szeptember és november között 4494 ezren dolgoztak,  44 ezerrel többen, mint egy évvel korábban. Ez azt jelenti, hogy a 15 és 64 év közöttiek csaknem 70%-ának van már munkája. Ezzel párhuzamosan 169 ezerre csökkent a munkanélküliek száma, ami 9 ezerrel kevesebb, mint 2017 azonos időszakában. A munkanélküliségi ráta így elérte a 3,6%-os rekord-alacsony szintet. Marczinkó Zoltán, munkaerőpiacért és vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár az M1-en azt mondta, örömteli, hogy a közfoglalkoztatottak közül egyre többen találnak munkát a versenyszférában.

Marczinkó Zoltán, helyettes államtitkár, Pénzügyminisztérium: 2010-hez képest 785 ezer emberrel dolgozik ma több, többen, mint 2010-ben, illetve ennek a 785 ezer embernek a nagyobbik része, 662 ezer ember az elsődleges munkaerőpiacon találta meg a boldogulását.

R: A 3,6%-os munkanélküliségi ráta Hollandiával és Máltával holtversenyben a 3. legkedvezőbb arányt jelenti az Európai Unióban.

m1 – Híradó M1 21:00 – 2019.01.02. 21:01:43 (00:03:57)

Továbbra is a 4,5 milliós rekord közelében közelében van a foglalkoztatás

Megismételt hír. A cikk eredetileg 2019-01-02 19:54:37-án/én jelent meg az m1 csatorna Híradó M1 19:30 műsorában.

Mv: Továbbra is a 4,5 milliós rekord közelében van a foglalkoztatás, egy év alatt 44 ezerrel nőtt a dolgozók száma. Ezzel pedig 3,6%-ra csökkent a munkanélküliség, ami a harmadik legjobb az unióban. A minimálbér és a garantált bérminimum emelése más jövedelmekre is hatással lehet. Szakértők azt remélik, így kevesebben mennek külföldre dolgozni.

Vincze Ildikó, eladó: Megkérnélek benneteket, hogy a mandarint és a narancsot válogassátok át.

R: Vincze Ildikó eladó az egyik szécsényi élelmiszerboltban. Minimálbért keres és úgy számol, hogy a januári fizetése csaknem tízezer forinttal lesz több, mint a decemberi.

Vincze Ildikó: Szerintem ennek minden munkavállaló örül. Van egy kislányom, minden forintnak helye van és azt gondolom, hogy a mi környékünkön különösen nagy szükség van az emelésre is természetesen, meg a munkahelyre.

R: Január elsejétől 8%-kal, 149 ezer forintra emelkedett a minimálbér. A legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörökben dolgozóknak járó garantált bérminimum pedig 195 ezer forintra. A kétéves bérmegállapodásnak köszönhetően 2020-tól ezt újabb nyolc-nyolc százalékos emelés követi. A minimálbér 161 ezer, a garantált bérminimum pedig 210 600 forint lesz jövőre.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Ez egy vállalható megállapodás mindenféleképpen.

R: A munkástanácsok elnöke az M1-en úgy fogalmazott, a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán jó megállapodás született a minimálbérről. Palkovics Imre azt mondta, a minimálbér emelése várhatóan a magasabb keresetűek jövedelmére is hatással lesz.

Palkovics Imre: A minimálbér azt a funkciót, amit alapvetően be kell töltenie, a legkisebb minimálbér, a legkisebb bérből élők már ne a szegénységi küszöb alatt legyenek, ezt már elérte a minimálbér. Innentől kezdve középrétegeknek is emelniük kell, hogy ne torlódjanak olyan mértékben össze a bérek, mint ahogy összetorlódtak. Ezért azt gondoljuk, hogy ez egy jó megállapodás volt a körülményekhez képest természetesen.

Bodó Sándor, államtitkár, Pénzügyminisztérium: Minél hosszabb távú megállapodások vannak érvényben, annál inkább tud mindenki tervezni.

R: A foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár emlékeztetett, 2010-hez képest a minimálbér és a garantált bérminimum összege is több mint a duplájára emelkedett. Júliusban pedig folytatódik a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó csökkentése is.

Bodó Sándor: Ez 2019 júliusától kettő százalékponttal valósul meg, 19,5%-ról 17,5%-ra. Ez nagyságrendileg 160 milliárdot hagy majd a vállalkozásoknál, nyilvánvalóan ez fedezete lehet a bérkifizetéseknek és a fejlesztéseknek is.

R: Közben a foglalkoztatottak száma továbbra is a 4,5 milliós rekordszint közelében van. Tavaly szeptember és november között 4494 ezren dolgoztak,  44 ezerrel többen, mint egy évvel korábban. Ez azt jelenti, hogy a 15 és 64 év közöttiek csaknem 70%-ának van már munkája. Ezzel párhuzamosan 169 ezerre csökkent a munkanélküliek száma, ami 9 ezerrel kevesebb, mint 2017 azonos időszakában. A munkanélküliségi ráta így elérte a 3,6%-os rekord-alacsony szintet. Marczinkó Zoltán, munkaerőpiacért és vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár az M1-en azt mondta, örömteli, hogy a közfoglalkoztatottak közül egyre többen találnak munkát a versenyszférában.

Marczinkó Zoltán, helyettes államtitkár, Pénzügyminisztérium: 2010-hez képest 785 ezer emberrel dolgozik ma több, többen, mint 2010-ben, illetve ennek a 785 ezer embernek a nagyobbik része, 662 ezer ember az elsődleges munkaerőpiacon találta meg a boldogulását.

R: A 3,6%-os munkanélküliségi ráta Hollandiával és Máltával holtversenyben a 3. legkedvezőbb arányt jelenti az Európai Unióban.

m1 – Híradó M1 19:30 – 2019.01.02. 19:54:37 (00:03:56)

Továbbra is a 4,5 milliós rekord közelében közelében van a foglalkoztatás

Mv: Továbbra is a 4,5 milliós rekord közelében van a foglalkoztatás, egy év alatt 44 ezerrel nőtt a dolgozók száma. Ezzel pedig 3,6%-ra csökkent a munkanélküliség, ami a harmadik legjobb az unióban. A minimálbér és a garantált bérminimum emelése más jövedelmekre is hatással lehet. Szakértők azt remélik, így kevesebben mennek külföldre dolgozni.

Vincze Ildikó, eladó: Megkérnélek benneteket, hogy a mandarint és a narancsot válogassátok át.

R: Vincze Ildikó eladó az egyik szécsényi élelmiszerboltban. Minimálbért keres és úgy számol, hogy a januári fizetése csaknem tízezer forinttal lesz több, mint a decemberi.

Vincze Ildikó: Szerintem ennek minden munkavállaló örül. Van egy kislányom, minden forintnak helye van és azt gondolom, hogy a mi környékünkön különösen nagy szükség van az emelésre is természetesen, meg a munkahelyre.

R: Január elsejétől 8%-kal, 149 ezer forintra emelkedett a minimálbér. A legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörökben dolgozóknak járó garantált bérminimum pedig 195 ezer forintra. A kétéves bérmegállapodásnak köszönhetően 2020-tól ezt újabb nyolc-nyolc százalékos emelés követi. A minimálbér 161 ezer, a garantált bérminimum pedig 210 600 forint lesz jövőre.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Ez egy vállalható megállapodás mindenféleképpen.

R: A munkástanácsok elnöke az M1-en úgy fogalmazott, a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán jó megállapodás született a minimálbérről. Palkovics Imre azt mondta, a minimálbér emelése várhatóan a magasabb keresetűek jövedelmére is hatással lesz.

Palkovics Imre: A minimálbér azt a funkciót, amit alapvetően be kell töltenie, a legkisebb minimálbér, a legkisebb bérből élők már ne a szegénységi küszöb alatt legyenek, ezt már elérte a minimálbér. Innentől kezdve középrétegeknek is emelniük kell, hogy ne torlódjanak olyan mértékben össze a bérek, mint ahogy összetorlódtak. Ezért azt gondoljuk, hogy ez egy jó megállapodás volt a körülményekhez képest természetesen.

Bodó Sándor, államtitkár, Pénzügyminisztérium: Minél hosszabb távú megállapodások vannak érvényben, annál inkább tud mindenki tervezni.

R: A foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár emlékeztetett, 2010-hez képest a minimálbér és a garantált bérminimum összege is több mint a duplájára emelkedett. Júliusban pedig folytatódik a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó csökkentése is.

Bodó Sándor: Ez 2019 júliusától kettő százalékponttal valósul meg, 19,5%-ról 17,5%-ra. Ez nagyságrendileg 160 milliárdot hagy majd a vállalkozásoknál, nyilvánvalóan ez fedezete lehet a bérkifizetéseknek és a fejlesztéseknek is.

R: Közben a foglalkoztatottak száma továbbra is a 4,5 milliós rekordszint közelében van. Tavaly szeptember és november között 4494 ezren dolgoztak,  44 ezerrel többen, mint egy évvel korábban. Ez azt jelenti, hogy a 15 és 64 év közöttiek csaknem 70%-ának van már munkája. Ezzel párhuzamosan 169 ezerre csökkent a munkanélküliek száma, ami 9 ezerrel kevesebb, mint 2017 azonos időszakában. A munkanélküliségi ráta így elérte a 3,6%-os rekord-alacsony szintet. Marczinkó Zoltán, munkaerőpiacért és vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár az M1-en azt mondta, örömteli, hogy a közfoglalkoztatottak közül egyre többen találnak munkát a versenyszférában.

Marczinkó Zoltán, helyettes államtitkár, Pénzügyminisztérium: 2010-hez képest 785 ezer emberrel dolgozik ma több, többen, mint 2010-ben, illetve ennek a 785 ezer embernek a nagyobbik része, 662 ezer ember az elsődleges munkaerőpiacon találta meg a boldogulását.

R: A 3,6%-os munkanélküliségi ráta Hollandiával és Máltával holtversenyben a 3. legkedvezőbb arányt jelenti az Európai Unióban.

m1 – Híradó M1 12:00 – 2019.01.02. 12:20:40 (00:00:54)

Jó és vállalható megállapodásnak tartja a minimálbér emelésről született egyezséget a Munkástanácsok Országos Szövetsége

Mv: Jó és vállalható megállapodásnak tartja a minimálbér emelésről született egyezséget a Munkástanácsok Országos Szövetsége. Palkovics Imre az M1-en arról beszélt, hosszas vita után állapodott meg a munkaadói és a munkavállalói oldal. Most az a cél, hogy a magasabb keresetűeknek is tovább emelkedjen a fizetése.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: A minimálbér azt a funkciót, amit alapvetően be kell töltenie, legkisebb bérből élők már ne a szegénységi küszöb alatt legyenek, ezt már elérte a minimálbér, innentől kezdve a középrétegeknek is emelniük kell, hogy ne torlódjanak olyan mértékben össze a bérek, mint ahogy összetorlódtak, ezért azt gondoljuk, hogy ez egy jó megállapodás volt, a körülményekhez képest természetesen. És már nem nyolc százalékról beszélünk, itt egy kétéves megállapodás született és a kétéves megállapodásban pedig 17%-os emelkedés fog következő 18 éves bázisokhoz képest, tehát ez egy vállalható megállapodás mindenféleképpen.

m1 – Ma délelőtt – 2019.01.02. 11:22:17 (00:07:23)

Ismétlés: A Vasutasok Szakszervezete nem, de a másik két érdekvédelmi szervezet megállapodott a munkáltatókkal és a kormánnyal a minimálbér és a garantált bérminimum nyolcszázalékos emeléséről

Szereplők: Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége

m1 – Ma reggel – 2019.01.02. 07:34:36 (00:07:37)

A munkavállalók elárulásának tartja a Vasutasok Szakszervezete, hogy két másik érdekvédelmi szervezet megállapodott a munkáltatókkal és a kormánnyal a minimálbér és a garantált bérminimum nyolcszázalékos emeléséről

Szereplők: Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége