Győr + – 2017. 06. 23. (7. oldal)
Ingyen adnak tanácsokat a jogpontokon
Életszerű kérdésekre személyre szabott, szakszerű választ kapnak azok, akik a Győrött három helyszínen is elérhető jogpontokhoz fordulnak – hangzott el az országos projekt vezetőinek sajtótájékoztatóján.
A jogpont program uniós pénzből a munkaadók és a munkavállalók képviseleti szerveinek együttműködése alapján jött létre – mondta el a projekt menedzsere, Potykievics Tamás. A projekt munkavállalói része elsősorban a Munkástanácsok Országos Szövetsége és az értelmiségiek szakszervezetének koordinálásával valósul meg.
Hat regionális központot hoztak létre, ezek egyenként 500 millió forintból gazdálkodhatnak.
A jogpontokat telefonon, emailben és személyesen is fel lehet keresni. Munkajogi, társadalombiztosítási, adójogi és cégjogi tanácsokat adnak az érdeklődőknek. A jogpont.hu címen az ügyfélfogadások ideje is megtalálható, ezenkívül kétszáznál több iratminta segít a rászorulóknak.
A jogi szolgáltatás teljesen ingyenes. Telefonon a 80/778-800-as zöld számon hívhatóak.
Bernáth Ildikó, a projekt másik irányítójának adatai szerint a tavaly július 1-jén kezdődő szolgáltatást az idén május végig 9048 ügyben 5181 ügyfél vette igénybe. Sipos Csilla ügyvéd elmondta: Győrött és a megyében az ügyfelek között találhatóak olyan rászorulók, akik számára elsősorban az ingyenesség a vonzó, de tanácsokat kérnek pályakezdők, gyesen lévő kismamák, s cégvezetők is. A tipikus ügyfél az, aki munkaviszonyának megszűnésével kapcsolatos kérdéseket tesz föl: milyen esetekben nem mondhat fel a munkaadó, mennyi a felmondási idő, milyen előnyökkel jár a közös megegyezés, s mi indokolhatja a rendkívüli felmondást?
KarcFM – Hangoló – 2017.06.22. 08:09:49 (00:05:25)
Ismétlés: Összeállítás: Jó irányba fejlődik a magyar gazdaság a szakértők szerint
Szereplők: Pertics Richárd, céginformációs vezető, Opten Informatikai Kft.; Novoszáth Péter, egyetemi docens, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közpénzügyi Tanszék; Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége
Hasonló tartalommal megjelent cikkek
KarcFM – Hangoló – Összeállítás: Jó irányba fejlődik a magyar gazdaság a szakértők szerint – 2017.06.22
KarcFM – Hangoló – Ismétlés: Összeállítás: Jó irányba fejlődik a magyar gazdaság a szakértők szerint – 2017.06.22
KarcFM – Déli News – 2017.06.21. 12:15:34 (00:01:24)
A neoliberális gazdaságpolitika is tehet arról, hogy a magyar bérek alacsonyak, ez Palkovics Imre véleménye
Mv: A neoliberális gazdaságpolitika is tehet arról, hogy a magyar bérek alacsonyak, véli a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. Palkovics Imre a KarcFM-en kifejtette, a rendszerváltozás után a térség a nyugati befektetők erőforrás-tartaléka volt, és minden a külföldi tőkének kedvezett. Ennek eredményeképpen kifosztották az országot.
Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Az volt a lényeg, ahol azt a fajta neoliberális politikát, gazdaságpolitikát, tőkekihelyezéses erőforrás-gyarmatosításnak a módszerét bevezetik, azok kaptak kedvezményeket azok az országok, azokat demokratikusnak, szabadnak nyilvánított a Nyugat, de egyik ország sem tehette meg, hogy nem vezeti be egymásra licitálva, alákínálva a nevével ugye a munkavállalói jogok biztonságát, alacsonyan tartva a béreket, megmagyarázza, hogy a versenyképességnek egyetlen forrása az alacsony bér ebben a térségben. Ennek az lett a vége, hogy ilyen harminc százaléka körülbelül most is az átlagkeresetek le vannak maradva.
R: Palkovics Imre ugyanakkor hozzátette, hogy közvetlenül a rendszerváltozás után a nyugati béreknek csupán tíz százaléka volt a magyar átlagkereset, de az első Fidesz-kormány idején pozitív fordulat történt. Ezt 2008-tól a gazdasági világválság miatt ismét csökkenés követte, most viszont újra dinamikusan fejlődnek a fizetések.
KarcFM – Hangoló – 2017.06.21. 06:34:46 (00:13:56)
Nincs egyetértés abban, hogy miért alacsonyak a hazai bérek az európaiakhoz képest
Szereplők: Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége
Lánchíd Rádió – Híradó 7:00 – 2017.06.14. 07:14:37 (00:03:28)
Továbbra is a szakképzést erősítené a kormány
Mv: Továbbra is a szakképzést erősítené a kormányzat. A munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár szerint egy szakma ma már többet ér egy diplománál, ezért az a cél, hogy minél több fiatal ilyen pályát válasszon. Hasonlóan vélekedett a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, valamint a Munkástanácsok Országos Szövetsége is. A szervezetek vezetői szerint a cél alapvetően jó, előbb azonban a szakképzés rendszerének teljeskörű átalakítására lenne szükség. Szabó Bianka összefoglalója.
R: Népszerűbbé kell tenni a szakképző iskolákat a diákok érdekében, erről beszélt a munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár. Cseresnyés Péter úgy fogalmazott, egy jó szakma többet érhet, mint egy nehezen használható diploma.
Cseresnyés Péter, államtitkár, NGM: El kéne érni azt, amit harminc-negyven évvel ezelőtt még természetesnek tartottak szülők és gyerekek, hogy jó képességű gyermekek jó bizonyítvánnyal választották az akkori technikumokat, szakközépiskolákat vagy épp szakmunkásképző intézményeket. Egyrészt azért, mert fontosnak tartották, hogy 17-18 évesen kapjon szakmát a gyermek, másrészt, és ezt nekünk is vállalnunk kell, hogy olyan képzést kell adni, amelyik azt a bizonyos jó szintű képzést megadja.
R: Korábban óriási hibának nevezte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, hogy a polgármesterek nem mernek bezárni gimnáziumokat. Parragh László szerint ugyanis az elmúlt öt évben emiatt 84 ezren estek ki a szakképzésből. Az iparkamara elnöke nem sokkal később a Lánchíd Rádióban arról beszélt, sok diák alkalmatlan a gimnáziumi képzésre, mégis ezt választják, ezért lenne szükség a felülvizsgálatra.
Parragh László, elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara: Hogyha elmegy Németországba, Ausztriába, Hollandiába, akkor ott az derül ki, hogy mindenki, szinte mindenki úgy kezdi, hogy megtanul egy szakmát. Ferenc József annak idején asztalosnak tanult, mer a Habsburgoknál elvárás volt, hogy mindenkin megtanuljon egy szakmát. Emellett aztán császár és király lett, de megtanult egy szakmát. Megtanulta azt, hogy mi az, hogy munka.
R: A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint azonban a szakmunkások létszámának növelésért nem lehet a gimnáziumok bezárásával elérni. Gablini Gábor hangsúlyozta, a jó szakemberképzésnek éppen, hogy gimnáziumi szintű tudást kell nyújtania.
Gablini Gábor, alelnök, Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége: Ma a szakképzésben már egészen más szint van, tehát nem úgy van, mint harminc-negyven évvel ezelőtt, ha a gyerek nem tud semmit, akkor jó lesz majd szakmunkásnak. Ma a szakmunkás sokszor a folyamatos tanulásnak köszönhetően többet tud, mint egy általában gimnáziumot végzett ember. Egyet kell látni, hogy ide komplex rendszer kell, nem megoldás az, hogy a gimnáziumokat, hogy ha bezárjuk, akkor majd odamennek.
R: Gablini Gábor hozzátette, az egy-két hónapos OKJ-s képzés csak abban az esetben jelet megoldás, ha szakmai továbbképzésről, vagy átképzésről van szó. Hasonlóan látja Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke is.
Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Van az iskolarendszeren kívüli képzés, hát ezek már szakmákhoz kötődő, vagy a foglalkoztatásokhoz kötődő kiegészítő tudásokra adnak lehetőséget annak megszerzésére. Hát ez is működik és működne. Még hozzátesszük azt, hogy a munkajogi szabályok változásával a képzésre fordítható szabadideje, szabadsága az embereknek bekorlátozódott. Munka mellett ugye magát képezni csak tanulmányi szerződéssel van lehetősége plusz szabadsághoz jutni az embereknek. Tehát ezen is változtatni kellene.
R: Palkovics Imre hozzátette, a legtöbb esetben a szakmunkásokat képző oktatók nincsenek jól megfizetve, ezen is múlik, hogy a tanulók milyen minőségű oktatásban részesülnek.
Lánchíd Rádió – Délutáni Hírjárat – 2017.06.13. 16:20:26 (00:03:29)
Továbbra is a szakképzést erősítené a kormányzat
Mv: Továbbra is a szakképzést erősítené a kormányzat. A munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár szerint egy szakma már többet ér egy diplománál, ezért az a cél, hogy minél több fiatal ilyen pályát válasszon. Hasonlóan vélekedett a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége és a Munkástanácsok Országos Szövetsége is. A szervezetek vezetői szerint a cél alapvetően jó, előbb azonban a szakképzés rendszerének teljes körű átalakítására lenne szükség. Szabó Bianka összeállítása.
R: Népszerűbbé kell tenni a szakképző iskolákat a diákok érdekében, erről beszélt a munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár. Cseresnyés Péter úgy fogalmazott, egy jó szakma többet érhet, mint egy nehezen használható diploma.
Cseresnyés Péter, államtitkár, NGM: El kéne érni azt, amit harminc-negyven évvel ezelőtt még természetesnek tartottak szülők és gyerekek, hogy jó képességű gyermekek jó bizonyítvánnyal választották az akkori technikumokat, szakközépiskolákat, vagy éppen a szakmunkásképző intézményeket. Egyrészt azért, mert fontosnak tartották, hogy 17-18 évesen kapjon szakmát a gyermek, másrészt, és ezt is majd nekünk vállalnunk kell, hogy olyan képzést kell adni, amelyik azt a bizonyos jó szintű képzést megadja.
R: Korábban óriási hibának nevezte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, hogy a polgármesterek nem mernek bezárni gimnáziumokat. Parragh László szerint ugyanis az elmúlt öt évben emiatt 84 ezren estek ki a szakképzésből. Az iparkamara elnöke nem sokkal később a Lánchíd Rádióban arról beszélt, sok diák alkalmatlan a gimnáziumi képzésre, mégis ezt választják, ezért lenne szükség a felülvizsgálatra.
Parragh László, elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara: Hogyha elmegy Németországba, Ausztriába, Hollandiába, akkor ott az derül ki, hogy mindenki, szinte mindenki úgy kezdi, hogy megtanul egy szakmát. Ferenc József annak idején asztalosnak tanult, mert a Habsburgoknál elvárás volt, hogy mindenki megtanuljon egy szakmát. Emellett aztán császár és király lett, de megtanult egy szakmát, megtanulta azt, hogy mi az, hogy munka.
R: A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint azonban a szakmunkások létszámának növelését nem lehet a gimnáziumok bezárásával elérni. Gablini Gábor hangsúlyozta, a jó szakemberképzésnek éppen hogy gimnáziumi szintű tudást kell nyújtania.
Gablini Gábor, alelnök, Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége: Ma a szakképzésben már egészen más szint van. Tehát nem úgy van, mint harminc-negyven évvel ezelőtt, ha a gyerek nem tud semmit, akkor jó lesz majd szakmunkásnak. Ma a szakmunkás sokszor a folyamatos tanulásnak köszönhetően többet tud, mint egy általában gimnáziumot végzett ember. Egyet kell látni, hogy ide komplex rendszer kell. Nem megoldás az, hogy a gimnáziumokat hogyha bezárjuk, akkor majd oda mennek.
R: Gablini Gábor hozzátette, az egy-két hónapos OKJ-s képzés csak abban az estben lehet megoldás, ha szakmai továbbképzésről vagy átképzésről van szó. Hasonlóan látja Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke is.
Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Van az iskolarendszeren kívüli képzés. Hát ezek már a szakmákhoz kötődő, vagy a foglalkoztatásokhoz kötődő kiegészítő tudásokra adnak lehetőséget azok megszerzésére. Hát ez is működik, és működne. Még hozzátesszük azt, hogy a munkajogi szabályok változásával a képzésre fordítható szabadideje, szabadsága az embereknek bekorlátozódott, munka mellett ugye magát képezni csak tanulmányi szerződéssel van lehetősége pluszszabadsághoz jutni az embereknek, tehát ezen is változtatni kellene.
R: Palkovics Imre hozzátette, a legtöbb esetben a szakmunkásokat képző oktatók nincsenek jól megfizetve. Ezen is múlik, hogy a tanulók milyen minőségű oktatásban részesülnek.
ECHO TV – Híradó 22:00 – 2017.06.12. 22:16:40 (00:02:30)
Szakértők szerint jelenleg nem valósítható meg bérunió, amivel Vona Gábor kampányol
Szereplők: Balogh László, helyettes államtitkár, NGM; Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége; Parragh László, elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
Hasonló tartalommal megjelent cikkek
ECHO TV – Híradó 20:00 – Szakértők szerint jelenleg nem valósítható meg bérunió, amivel Vona Gábor kampányol – 2017.06.12
Dunántúli Napló – 2017. 06. 10. (6. oldal)
JOGpont: dolgozókhoz ér a segítség
PÉCS A Dél-Dunántúli JOGpont irodákban működő Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat tevékenységét mutatták be tegnap a Munkástanácsok Országos Szövetsége által szervezett sajtótájékoztatón.
A pályázati konstrukció keretében létrehozott vitarendező szolgálat elsődleges célja, hogy hozzájáruljon a kollektív munkaügyi kapcsolatok működéséhez, segítse az érintett feleket a kölcsönösen előnyös megállapodások megkötésében, illetve még a viták kialakítása előtt segítse a közös álláspont kialakítását.
Napló – 2017. 06. 09. (6. oldal)
A szakértők szerint illúzió az európai bérunió ötlete
BUDAPEST Megvalósíthatatlannak nevezte a közös európai uniós bérek jobbikos ötletét a Magyar Idők kérdésére Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár.
Kiemelte: nincs olyan, hogy európai bér. Hatalmas különbségek vannak a tagállamok között országos és ágazati szinten egyaránt.
A Demokrata által megszólaltatott szakértők szintén lehetetlennek nevezték a Jobbik felvetését.
A Jobbik célja – ami, úgy tűnik, a 2018-as kampányának egyik fő üzenete is lesz – az, hogy az unió alapszerződésébe kerüljön bele az egyenlő munkáért egyenlő bért elve, vagyis a jobbikosok szeretnék kiküszöbölni a kelet-európai és a nyugat-európai bérek közötti különbséget.
Ha a Jobbiknak legalább hét uniós tagországból az ötlettel szimpatizáló pártok, szervezetek segítségével sikerülne összegyűjtenie egymillió aláírást egy év alatt, és az íveket benyújtják az Európai Bizottságnak, az sem garancia arra, hogy bármi megváltozzon.
Ugyanis a jogszabályok szerint az Európai Bizottság mérlegeli, hogy napirendre tűzi-e a kérdést, vagy valamilyen indokkal figyelmen kívül hagyja. A Jobbik ötlete egyébként nem új: a Párbeszéd Magyarországért a 2014-es országgyűlési választásokon azzal kampányolt, hogy „Ne csak az áraink, a fizetésünk is legyen európai!”.
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke 2014 tavaszán pártja EP-kampánynyitó nagygyűlésén a következőket mondta: „Ne jöjjön nekem senki a hatékonyságkülönbséggel.
A kecskeméti gyárban dolgozó magyar munkás pont ugyanannyit ér, mint bármelyik más Mercedes-alkalmazott.” Hozzátette, a DK az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvét vallja.
Az egységes bérezés kialakításában azonban az egyes EU-tagországok eltérő fejlettségi szintje alapvető akadály.
A fejlettebb tagállamokban a vállalkozások már a munkaerő kiváltására alkalmas, bonyolult gépeket és technológiákat alkalmaznak, míg sok országban – köztük nálunk is – a cégek elsősorban az élőmunkára támaszkodnak. A fejlettebb technológiával rendelkező munkaadóknak kevesebb embert kell foglalkoztatniuk, így magasabb bért tudnak nekik fizetni.
A fejlettebb nyugat-európai országoknak, valamint az ott működő vállalatoknak nem érdekük a keleti régiók bérfelzárkóztatása – mondta Csath Magdolna közgazdász.
Ennek oka, hogy az alacsonyabb bérek lehetővé teszik számukra a máshol kiképzett jó szakemberek megszerzését akár az iparban, akár a közszolgáltatásokban, például az egészségügyben.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke sem lát lehetőséget arra, hogy a bérunió megvalósuljon. Szerinte a magyar bérek EU-átlagra emelése rövid idő alatt nem lehetséges.
– A költségvetés nem bírna el egyszerre ekkora terhet.
Hirtelen jelentős makrogazdasági egyensúlytalanságok lépnének fel, például megugró államháztartási hiány, sőt akár az államcsőd is elérhető közelségbe kerülhetne – magyarázta a szakszervezeti vezető.
Hozzátette, ha a hazánkban lévő külföldi cégeket arra kényszerítenék, hogy az EU átlagához közelítsék a bérszinteket, akkor jelentős elbocsátásokkal kellene számolni.
„Az Európai Unió átlagához közelítő bérekkel idehaza jelentős elbocsátásokkal kellene számolni.” Palkovics Imre (a Munkástanácsok elnöke)
UTÓPIA CSUPÁN
Lentner Csaba közgazdász szerint az európai bérunió a mi emberöltőnkre nézve utópia. A kelet-közép-európai országok jelentős gazdaságifejlettségi hátránnyal küzdenek, ami az itt elérhető bérekre is rányomja a bélyegét. A nemzetközi vállalatokat inkább abban kellene még jobban érdekeltté tenni, hogy a megtermelt profitot a jelenleginél is magasabb arányban forgassák vissza magyarországi beruházásokra – hívta fel a figyelmet a közgazdász.
SIKERTELENÜL PRÓBÁLKOZTAK VELE
Nem várható, hogy jogalkotási fázisba lépjen a Jobbik kezdeményezése, akkor sem, ha összegyűjtenék a szükséges egymillió aláírást – mondta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász.
Felidézte, 2014-ben Németország kötelezővé akarta tenni, hogy a területére szállító – de nem ottani székhelyű – logisztikai vállalkozásoknak a német minimálbért kelljen kifizetniük alkalmazottaiknak.
Emiatt kötelezettségszegési eljárás indult Németország ellen, mivel az Európai Bizottság (EB) álláspontja szerint a bérek egységesítése korlátozta volna a szolgáltatások és az áruk szabad mozgását a közösségen belül.
Hasonló tartalommal megjelent cikkek
Fejér Megyei Hírlap – Csak illúzió – 2017.06.09
Zalai Hírlap – A szakértők szerint illúzió az európai bérunió ötlete – 2017.06.09
Dunaújvárosi Hírlap – Illúzió az európai bérunió – 2017.06.09
Vas Népe – Illúzió az európai bérunió ötlete – 2017.06.09
Dunántúli Napló – 2017. 06. 08. (7. oldal)
A szakértők szerint illúzió az európai bérunió ötlete
Munkanélküliség, megugró hiány vagy államcsőd lehetne a vége
Megvalósíthatatlannak nevezte a közös európai uniós bérek jobbikos ötletét a Magyar Idők kérdésére Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár. Kiemelte: nincs olyan, hogy európai bér. Hatalmas különbségek vannak a tagállamok között országos és ágazati szinten egyaránt. A Demokrata által megszólaltatott szakértők szintén lehetetlennek, utópisztikusnak nevezték a Jobbik felvetését.
BÉRUNIÓ A Jobbik célja – ami, úgy tűnik, a 2018-as kampányának egyik fő üzenete is lesz – az, hogy az unió alapszerződésébe kerüljön bele az egyenlő munkáért egyenlő bért elve, vagyis a jobbikosok szeretnék kiküszöbölni a kelet-európai és a nyugat-európai bérek közötti különbséget.
Ha a Jobbiknak legalább hét uniós tagországból az ötlettel szimpatizáló pártok, szervezetek segítségével sikerüllió aláírást egy év alatt, és az íveket benyújtják az Európai Bizottságnak, az sem garancia arra, hogy bármi megváltozzon. Ugyanis a jogszabályok szerint az Európai Bizottság mérlegeli, hogy napirendre tűzi-e a kérdést, vagy valamilyen indokkal figyelmen kívül hagyja.
A Jobbik ötlete egyébként nem új: a Párbeszéd Magyarországért a 2014-es országgyűlési választásokon azzal kampányolt, hogy „Ne csak az áraink, a fizetésünk is legyen európai!”. Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke 2014 tavaszán pártja EP-kampánynyitó nagygyűlésén a következőket mondta: „Ne jöjjön nekem senki a hatékonyságkülönbséggel. A kecskeméti gyárban dolgozó magyar munkás pont ugyanannyit ér, mint bármelyik más Mercedes-alkalmazott.” Hozzátette, a DK az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvét vallja.
Az egységes bérezés kialakításában azonban az egyes EU-tagországok eltérő fejlettségi szintje alapvető akadály.
A fejlettebb tagállamokban a vállalkozások már a munkaerő kiváltására alkalmas, bonyolult gépeket és technológiákat alkalmaznak, míg sok országban – köztük nálunk is – a cégek elsősorban az élőmunkára támaszkodnak. A fejlettebb technológiával rendelkező munkaadóknak kevesebb embert kell foglalkoztatniuk, így magasabb bért tudnak nekik fizetni. – A fejlettebb nyugat-európai országoknak, valamint az ott működő vállalatoknak nem érdekük a keleti régiók bérfelzárkóztatása – mondta Csath Magdolna közgazdász.
Ennek oka, hogy az alacsonyabb bérek lehetővé teszik számukra a máshol kiképzett jó szakemberek megszerzését akár az iparban, akár a közszolgáltatásokban, például az egészségügyben. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke sem lát lehetőséget arra, hogy a bérunió megvalósuljon. Szerinte a magyar bérek EU-átlagra emelése rövid idő alatt nem lehetséges. – A költségvetés nem bírna el egyszerre ekkora terhet. Hirtelen jelentős makrogazdasági egyensúlytalanságok lépnének fel, például megugró államháztartási hiány, sőt akár az államcsőd is elérhető közelségbe kerülhetne – magyarázta a szakszervezeti vezető. Hozzátette, ha a hazánkban lévő külföldi cégeket arra kényszerítenék, hogy az EU átlagához közelítsék a bérszinteket, akkor jelentős elbocsátásokkal kellene számolni.
Lentner Csaba: „Utópia csupán”
Lentner Csaba közgazdász szerint az európai bérunió a mi emberöltőnkre nézve utópia. A kelet-közép-európai országok jelentős gazdasági-fejlettségi hátránnyal küzdenek, ami az itt elérhető bérekre is rányomja a bélyegét. A nemzetközi vállalatokat inkább abban kellene még jobban érdekeltté tenni, hogy a megtermelt profi tot a jelenleginél is magasabb arányban forgassák vissza magyarországi beruházásokra – hívta fel a fi gyelmet a közgazdász.
Németországban már próbálkoztak vele – sikertelenül
Nem várható, hogy jogalkotási fázisba lépjen a Jobbik kezdeményezése, akkor sem, ha összegyűjtenék a szükséges egymillió aláírást – mondta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász. Felidézte, 2014-ben Németország kötelezővé akarta tenni, hogy a területére szállító – de nem ottani székhelyű – logisztikai vállalkozásoknak a német minimálbért kelljen kifi zetniük alkalmazottaiknak.
Emiatt kötelezettség szegési eljárás indult Német ország ellen, mivel az Európai Bizottság (EB) álláspontja szerint a bérek egységesítése korlátozta volna a szolgáltatások és az áruk szabad mozgását a közösségen belül.
KA: Vona Gábor tervei a közgazdászok szerint nem reálisak
Hasonló tartalommal megjelent cikkek
Új Néplap – Utópia a bérunió – 2017.06.08
Heves Megyei Hírlap – A szakértők szerint illúzió az európai bérunió ötlete – 2017.06.08
Békés Megyei Hírlap – A szakértők szerint illúzió az európai bérunió ötlete – 2017.06.08
Tolnai Népújság – A szakértők szerint illúzió az európai bérunió ötlete – 2017.06.08
24 óra – A szakértők szerint illúzió az európai bérunió ötlete – 2017.06.08
Somogyi Hírlap – Utópia csupán a bérunió – 2017.06.08