Ha nem találod, amit kerestél, indíts egy új keresést!
A KVKF összehívását sürgetik a szakszervezetek, mert elengedhetetlennek tartják az inflációkövető bérfejlesztést, annak ellenére is, hogy a legutóbbi megállapodás szerint 3 év alatt összesen 15 százalékos emelésre jogosultak a dolgozók.
Szeptember második felében ismét összeül a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, hogy megkezdődjenek az érdemi egyeztetések a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum mértékéről. Az idei bértárgyalásokat beárnyékolják a gazdasági nehézségek, emiatt a korábbiaknál élesebb vitákra lehet számítani.
Minden eddiginél korábban, már kedden napirendre kerül a jövő évi minimálbér a szakszervezetek, a munkaadók és a kormány egyeztetésén – tudta meg a VG. A korai tárgyalási forduló célja, hogy megalapozza az év vége felé esedékes bértárgyalásokat.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta, a közös javaslat célja a legkisebb bérek értékállóságának megőrzése mellett, hogy a munkavállalók is részesüljenek a gazdaság növekedéséből.
Napokon belül tárgyalóasztalhoz ül a kormány a szakszervezetekkel és a munkáltatókkal, mivel az orosz–ukrán háború és a vártnál magasabb infláció miatt új intézkedésekre lehet szükség – értesült a Magyar Nemzet.
Ugyan emelkedett a minimálbér reálértéken, euróban számolva már kevésbé rózsás a helyzet. Jövőre azonban újabb lendületet vehet a bérfelzárkózás.
A kétszázezeres minimálbér megvalósíthatóságát járta körül a Munkástanácsok Országos Szövetsége által szervezett konferencia, amelyen a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) szereplői is részt vettek.
Szakszervezeti, ennélfogva munkavállalói optikán keresztül egyáltalán nem volt egy sikertörténet a mostani 3 éves bérmegállapodás. Részben végtelenül belterjes volt az egész tárgyalási folyamat (ha egyáltalán beszélhetünk folyamatról), részben a gazdasági és a járványügyi körülmények tudatában is voltak komolyabb várakozások.
Az infláció emelkedése a következő hónapokban teljesen elviszi a minimálbér és a garantált bérminimum idei, 4%-os emelését, vagyis az idei lehet az első év hosszú idő után, amikor stagnál, vagy akár csökkenhet is a legkisebb bérek vásárlóereje.
Fónagy János államtitkár az állami tulajdonú vállalatok béremeléséről szóló tárgyalásán azt javasolta, hogy vállalatonként folytassák le a bértárgyalást, mert a válság eltérően érintette az egyes vállalatokat. Fónagy elmondta, az állami vállalatoknál dolgozó 150 ezer ember munkahelye "egy pillanatig sem volt veszélyben"