Ha nem találod, amit kerestél, indíts egy új keresést!
A béren kívüli juttatások megőrzését szorgalmazzák a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) és az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) munkavállalói oldalát alkotó szakszervezeti konföderációk, ugyanakkor kétoldalú egyeztetéseket kezdeményeznek a munkáltatói szervezetekkel közös álláspont kialakítása és érvényesítése érdekében.
A meglévő bérmegállapodás mellett már a jövő évtől új egyezség jöhet az állami vállalatoknál; a tárgyalások hamarosan elkezdődnek – tudta meg lapunk. A 2017-ben kötött, 2019-ig szóló, hároméves bérmegállapodás hozzájárult a munkaerő megtartásához, ugyanakkor a szakszervezetek szerint további intézkedésre van szükség az új szakemberek toborzása érdekében. Jövőre átlagosan ötszázalékos emeléssel számolhatnak a dolgozók, de egy esetleges új megállapodás megkötése ismét akár két számjegyű felzárkózást eredményezne.
Háttérszámításokat végez a kormány a béren kívüli juttatások munkaadók és a munkavállalói érdekképviseletek által javasolt megtartásáról – derült ki a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF).
Jelentős, ismét két számjegyű minimálbér- és garantált bérminimum-emelkedés jöhet 2019-ben is – vélik az érdekképviseleti vezetők. A szakszervezetek más-más szemszögből alkották meg javaslataikat, ugyanakkor a cél továbbra is a minimálbérek jelentős felzárkóztatása. A világgazdasági folyamatok azonban számos, a magyar gazdaságra is kiható bizonytalansági tényezőt rejthetnek, ami befolyásolhatja az őszi bértárgyalásokat is.
Varga Mihály a V4-ek munkaügyi miniszteri találkozó után arról beszélt, hogy Magyarország ellenzi az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozásáról szóló javaslatot, mert az új hatóság egy újabb bürokratikus intézményt jelentene és a nemzeti hatásköröket is sértheti.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége katalizátorként nagy erőfeszítéseket tett a fórum tető alá hozatalában. Vitathatatlan: nagy munka volt, amelyben komoly szerepet vállaltak kormányzati tényezők és más konföderációk is.
A szakszervezetek közel két éves összehangolt munkájának eredménye, hogy 2018. február 12-én megalakult a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fóruma (KVKF). A köztulajdonban működő szolgáltatásokat érintő gazdasági tárgyú döntések előkészítésében közreműködő háromoldalú fórum 16 szervezetet: szakmai szövetségeket, érdekképviseleteket, minisztériumokat foglal magában.
Megalakult a közszolgáltató vállalkozások konzultációs fóruma, a véleményező és javaslattevő szervezet a köztulajdonban működő közszolgáltatásokat közvetlenül érintő gazdasági döntések előkészítésében játszik majd fontos szerepet – jelentette be Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára sajtótájékoztatón hétfőn Budapesten.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban Mt.) kiemelt jogpolitikai célja[1] a kollektív autonómia lehetőségeinek és a kollektív munkajogi jogalanyok közötti megállapodások szabályozási szerepének kibővítése, melynek eléréséért a jogintézmény tartalma jelentős mértékben módosult, sajátos rendszerképző szabályok „komplex szisztémáját”[2] kialakítva.
Már januárban megalakulhat a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fóruma, vagyis az az érdekegyeztető fórum, amely a versenyszféra mintájára az állami vállalatoknál működő szakszervezeteket, a munkaadókat, valamint a fenntartó minisztériumokat ültetné egy asztalhoz – tudta meg a Magyar Idők. Ennek célja, hogy a felek hatékonyabban tárgyaljanak és döntsenek az állami tulajdonban lévő közszolgáltató cégeknél dolgozók foglalkoztatási és jövedelmi kérdéseiben. A fórum informálisan már tavaly összeült, a hároméves bérmegállapodás tárgyalása során.