image_pdfimage_print

Az uniós minimálbérről szóló irányelv még nem jelentené azt, hogy egységes lenne a legkisebb bér az EU-ban. Ugyanakkor fontos lépést tennének abba az irányba, hogy “tisztességes életszínvonalon” meg lehessen élni a minimálbérből minden országban. Magyarországon az egyik legalacsonyabb az EU-ban a minimálbér/átlagbér, illetve a minimálbér/mediánbér arány, tehát van helye a felzárkóztatásnak, de ez egyrészt az országon belüli bérszintekre vonatkozik (átlaghoz és mediánhoz képest), másrészt ezt nem szabad túl gyorsan végrehajtani, mert az versenyképességi gondot okozhat. Ugyanakkor tény, hogy az irányelv nem is ír elő erre kötelezettséget, csak ajánlásokat fogalmaz meg.

Futótűzként terjedt a hír, hogy június elején az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament tárgyalói ideiglenes megállapodásra jutottak az uniós minimálbérről szóló irányelvtervezetről. Ez azonban nem azt jelenti, hogy mindegyik tagországban egységes lesz a legalacsonyabb fizetés, csupán annyit, hogy az egyes tagországoknak törekedniük kell arra, hogy “tisztességes életszínvonalon meg lehessen élni” a minimálbérből. Az Európai Unió tagországaiban jelenleg óriási szakadék tátong a nemzeti minimálbérek között, számos országban pedig nagy a szakadék az átlagbér és a minimálbér között.

Minimálbér ráadásul nem is minden országban van, az EU 27 tagállama közül 21-ben működik a fix összegben megállapított legkisebb bér. Hat tagállamban a bérszinteket kollektív tárgyalások útján határozzák meg. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy nincs előre meghatározott fix minimálbér Ausztriában, Cipruson, Dániában, Finnországban, Olaszországban és Svédországban, de a gazdasági partnerek és a kormány tárgyalásai alatt végül megállapodnak a bérekben, így mégiscsak van olyan összeg, ami alatt nem lehet hivatalosan, teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozóknak bért fizetni.

Magyarország a lista vége felé

A Portfolio megkeresésére Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke és Lajtai György közgazdász, szakszervezeti szakértő készített egy átfogó összeállítást arról, hogy az Európai Unióban mennyire komolyak a törekvések a legalacsonyabb fizetések közelítésére az egyes tagállamok között.

A szóban forgó javaslat nem összegszerűen célozza a minimálbérek egységesítését, hanem a nemzeti minimálbérek meghatározásához vezető eljárási rendet, szempontrendszert javasolja átláthatóvá tenni, erősítve benne a szociális partnerek (szakszervezetek, munkaadók) szerepét, befolyását

– emelik ki a szakértők. Emellett ajánlásokat tartalmaz azokra a referencia értékekre, amelynek nem uniós, hanem nemzeti szinten jelezhetik a nemzeti minimálbér nagyságának megfelelőségét – írta válaszában a két szakszervezeti szakértő. Azt ugyanakkor megjegyezték, hogy az európai minimálbérek összegszerűségében is van közeledés, anélkül, hogy erre bármilyen központi, uniós szintű elvárást fogalmaztak volna meg.

Minimum_wages,_January_2022_and_January_2012_(€_per_month_and_%)_F1

A Munkástanácsok Országos Szövetsége szerint bár a minimálbérek euróban kifejezett abszolút összege nagyon eltérő az Európai Unión belül, a bulgáriai 2 eurótól a luxemburgi 13 euró 5 centig terjed, de a kelet- és dél-európai országok között már egyértelmű a közeledés. A minimálbér például Szlovéniában (6 euró 21 cent) magasabb, mint Spanyolországban (6 euró 6 cent). Litvániában (4 euró 47 cent) pedig meghaladja a portugál szintet (4 euró 25 cent). Észtországban a minimálbér (3 euró 86cent) most magasabb, mint Görögországban (3 euró 83 cent). A lista végén találhatóak a kelet-európai országok, mint például Magyarország.

Ha a havi béreket vizsgáljuk, az év elején meghatározott 200 ezer forintos magyar minimálbér akkor még 542 eurót jelentett (369 forintos euróárfolyamon). Ez szerepel a hivatalos uniós statisztikában is, aminél csak 3 országban alacsonyabb a minimálbér. A forint gyengülése miatt azonban 400 forintos eurónál már csak 500 euró a magyar minimálbér, ez fél év alatt 8 százalékos értékvesztés az európai közös valutában számolva. 

Minimum_wage_January2022_MAP

Nem lesz egységes minimálbér

Az egységes európai minimálbér bevezetése inkább vágyálom maradhat. Lakatos Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének társelnöke a Portfolio-nak kiemelte:

nominálisan egységes minimálbér nyilvánvalóan sose merült fel az Európai Unióban, ezt még az Egyesült Államokban is az egyes szövetségi államok döntik el.

„A legtöbb országban különböző, de bonyolult szabályok vannak. A fiatalkorúaknál lehet kisebb a bér, ágazati és végzettséghez kötöttség is elő szokott fordulni. Egy ilyen rendszert technikailag uniformizálni azt gondolom, komolyan senkiben sem merült fel” – érvelt Lakatos Péter. A gyáriparosok szövetségi társelnöke szerint ez már csak azért is így ésszerű, mert az adórendszer és a szociális rendszer nemzeti hatáskör, és jól láthatóan hosszabb távon, még az esetleg föderalisztikusabb irányt vevő Európában is jó darabig az marad.

„Az egyének és családok megélhetését, életszínvonalát a három alrendszer, a bér, az adó és a szociális ellátás együttesen befolyásolja. Egyik tengelyt külön tárgyalni, és számszakilag szabályozni nem értékrendi vita, hanem szakszerűtlenség. Nem is beszélve arról, hogy például a kritikus infrastruktúrák, például a közlekedés, a telekommunikáció és az energia elérhetősége, árazása, és az ebben való állami szerepvállalás is érdemben befolyásolja a képet” – részletezte a helyzet bonyolultságát a szövetségi társelnök, a Videoton Holding Zrt. társvezérigazgatója. Lakatos Péter megjegyezte azt is, hogy ez nemcsak a hazai Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének álláspontja, hanem ezen a véleményen van a Business Europe is, amely a legnagyobb Európai Uniós munkaadói szervezet.

Az uniós minimálbérről szóló irányelvtervezet szövegében sincs utalás arra, hogy egységes, minden tagország által elismert minimálbér bevezetése lenne a cél. Ráadásul sok a kivétel. Például, azok az uniós országok, amelyekben a minimálbért kollektív szerződések védik, nem lesznek kötelesek bevezetni a fizetésekről szóló uniós jogszabályt.

AHOL VISZONT A BÉREK KEVESEBB MINT 80 SZÁZALÉKÁT VÉDI KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS, CSELEKVÉSI TERVET KELL KIDOLGOZNIUK A HELYZET FOKOZATOS JAVÍTÁSA ÉRDEKÉBEN.

Biztosítaniuk kell például az egyes tagállamoknak a jogorvoslati lehetőséget a munkavállalóik számára, illetve azt is, hogy érdekeik védelmét szakszervezetek láthassák el. A gazdasági életből ismerős problémák kerülnek elő az uniós tervezetben is, miszerint

  • ellenőrzéseket írnak elő a színlelt önfoglalkoztatás,
  • a visszaélésszerű alvállalkozói tevékenységbe kényszerítés
  • és a nem rögzített túlórák elszámolásának elkerülésére.

Mindezeken felül az egyes tagállamoknak a minimálbérre vonatkozó szabályozásokat kétévente felül kell majd vizsgálniuk. “A mostani európai folyamat célja és lényege, hogy minden európai tagállamban legyen meghatározott minimálbér, jelenleg ugyanis hat országban nincs még ehhez kapcsolódó szabályozás. Ugyancsak része a kezdeményezésnek, hogy több munkavállaló élvezze a kollektív szerződés védelmét, jelenleg ugyanis ennek aránya is alacsony és egyenlőtlen az Unióban. Ahhoz, hogy a szabályozás életbe is lépjen, még több akadályt meg kell ugrani: tegnap este a francia uniós elnökség és az Európai Parlament állapodott csak meg a csomagról, a Tanácsnak azonban még jóvá kell azt hagynia, de az Európai Parlamenthez is visszakerül még a végső javaslat jóváhagyásra, valamikor ősszel” – közölte Ujhelyi István, az Európai Parlament képviselője a tervezet elfogadása után.

“Kétségtelen, hogy az új törvény hatása emelni fogja valamilyen szinten a minimálbér mértékét a tagállamokban, nem várhatjuk – és nem mondhatjuk a választóknak – azonban egyelőre azt, hogy a magyar dolgozók is automatikusan európai szintű béreket fognak keresni. Ez a mostani szabályozási csomag ugyanis elsősorban a minimálbér rendszerének általános kiterjesztéséről szól, a bérek megfelelő rendezése továbbra is elsősorban a kormányoktól függ” – közölte a szocialista képviselő.

Minimálbér/átlagbér

Palkovics Imre és Lajtai György úgy látják, hogy a nemzeti minimálbérek közötti különbségek további csökkenése csak a gazdasági fejlettségi szintek, a termelékenység és az árarányok közeledésével valószínűsíthető. Megemlítették az úgynevezett Kaitz index számítást, ami egy-egy nemzetállamon belül mutatja, hogy a minimálbér hogyan viszonyul a (munkaidő pótlékoktól megtisztított) átlag- vagy medián kereseti szinthez képest.

AHOGY A FENTI ÁBRÁN LÁTHATÓ, MAGYARORSZÁGON NAGYON ALACSONY A MINIMÁLBÉRT AZ ÁTLAGBÉRHEZ KÉPEST.

Bár az uniós irányelv bevezetése sehol sem lesz kötelező, de helyet kapnak a figyelendő szempontok között a makrogazdaságiak is. A minimálbér referencia értékeként nemzeti mutatószámokat ajánl az irányelv, így például azt, hogy a nemzeti minimálbér belátható időn belül érje el a nemzeti átlagbér 50 százalékát, vagy az átlagnál jellemzően alacsonyabb medián bér 60 százalékát, esetleg mindkét kritériumnak feleljen meg. A KSH adatain végzett számítások szerint a minimálbér az átlagbér 40%-a körül alakul Magyarországon.

Az uniós irányelv bevezetése sehol nem lesz kötelező. Az abban foglalt elvárások csak ajánlást jelentenek, amelynek a követéséről azonban időszakonként jelentést kell készíteniük a kormányoknak a szociális partnerek véleményének feltüntetésével. Az irányelv nem beszél egységes európai minimálbérről csak a megállapításnál alkalmazott kritériumok, szempontok átláthatóságát, és a tárgyalások érdemivé tételét hangsúlyozza, valamint a minimálbérekkel kapcsolatos társadalompolitikai célok érvényesítését:

  • az egyenlótlenség csökkentését,
  • tisztes megélhetés biztosításának követelményét,
  • a dolgozói szegénység felszámolását.

“Helyet kapnak azonban a figyelendő szempontok között a makrogazdaságiak is, így a minimálbér és az infláció alakulása közötti kapcsolat, a minimálbér és a foglalkoztatás közötti kölcsönhatás, különös tekintettel a leginkább érintett ágazatok, vállalatok és régiók költségviselőképességére” – emeli ki Palkovics Imre és Lajtai György.

Elbocsátásokat, csődöket hozna

Kötelezően bevezetendő európai szintű minimálbérről tehát nincs szó a mostani irányelv javaslatban. Az irányelvben foglaltak megvalósítását sem szabad túl gyorsan megcsinálni (elérni az átlag 50 vagy a medián 60%-át). “Annak a szakszervezetek is tudatában vannak, hogy a gazdasági, jövedelmezőségi, termelékenységi feltételektől elrugaszkodott minimálbérek a magasabb bérkategóriákban is kikényszerítenék a bérek emelését és mindennek legvalószínűbb és rövid időn belül tapasztalható következménye az infláció elszabadulása lenne” – vezetik le a szakértők. Ha ugyanis a munkaadók nem tudnák a hatékonyság fokozásával megteremteni az emelkedő bérköltség fedezetét, akkor

LEGKÉZENFEKVŐBB ESZKÖZKÉNT AZ ÁRAK MEGEMELÉSE, A MEGNÖVEKEDETT KÖLTSÉGEK FOGYASZTÓKRA, VEVŐKRE TÖRTÉNŐ ÁTHÁRÍTÁSA ÁLLNA A RENDELKEZÉSÜKRE.

Ott pedig, ahol az áremelést a potenciális vásárlók jövedelem hiánya, vagy egyszerűen a vásárlási hajlandóságának a hiánya megakadályozza, a költségviselő képességüket elveszítő cégek csődje, foglakoztatási képességük elvesztése és a munkanélküliég megemelkedése lenne a következmény – mutatnak rá a Munkástanácsok szakértői. Így tehát a szakszervezeteknek is az az érdeke, hogy a minimálbérek megállapítása során – a megélhetési költségek alakulása mellett – a munkáltató működőképességének, jövedelmezőségének a követelményére is tekintettel legyenek és reális béremelési követelésekkel álljanak elő – teszik hozzá.

Lakatos Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének társelnöke szerint nyilvánvaló, hogy egy szociális felelősséggel bíró politikai felépítmény számára a tisztességes megélhetés ideálja része a kifogástalan politikai viselkedéskultúrának. „Mindemellett mindenki számára nyilvánvaló, hogy az európai bérek kérdését az elmúlt 20-40 év vagyoni polarizációja a napirendek elejére teszi. A globalizáció, ami az elmúlt 50 év gazdasági és jóléti fejlődésének elengedhetetlen eleme volt, a fejlett országok alsóközép- és középosztályainak, mint munkavállalóknak a jelentős részét globális munkaerőpiaci versenyzőkké tették” – értékelt Lakatos Péter.

Lakatos Péter hozzátette azt is, hogy a bérek kapcsán a legjobb gyakorlatoknak igenis van helye, de a rendszerek bonyolultsága miatt a mechanizált, európai szintű szabályozás szakszerűtlen lenne. Úgy látja, hogy először az értékrendi, irányelvi kérdésekben kell konszenzusra jutni, és a jelenlegi folyamat is erre mutat, nem a vaskalapos európai számszaki szabályozás bevezetése felé, ami dicsérendő. Kellőképpen hangsúlyozza, hogy a tagállami szabadság a minimálbér szabályozása, és hangsúlyozza a munkaadók és a munkavállalók közötti egyeztetések és tárgyalások elsődlegességét, a kollektív szerződések fontosságát. A középtávon megcélzott ajánlás, ami a medián bér 60%-a egyébként nincs is messze a magyar adattól.

Palkovics Imre és Lajtai György hangsúlyozzák, hogy Magyarországon a minimálbér 45%-a volt a mediánnak 2020-ban a nemzetközi adatok alapján (az ajánlás 60%). Ez az 5. legalacsonyabb az EU-s országokban. Szerintük ez azt jelzi, hogy a magyar bérek polarizáltabbak, mint a legtöbb uniós tagállamban, és hosszabb távon van helye a felzárkóztatásnak.

Lakatos Péter megközelítése szerint a bérek szórása, a medián és az átlagbér, illetve a legalacsonyabb és az átlagbér aránya erősen függ az adott ország oktatási, szakképzési rendszerének minőségétől, adaptivitásától. Minél több ember rendelkezik olyan képzettségekkel és skillekkel, amik kelendőek, annál kevesebben fognak a legalacsonyabb kategóriákban keresni, és ezzel párhuzamosan nő a GDP termelő képesség – tette hozzá.

Forrás: portfolio.hu

Címlapkép: Getty Images