Saját híreink

Tovább emelkednek a bérek, a minimálbér elérheti idén a létminimum szintjét, de a hazai mikro- és kisvállalkozásoknak gondot okozhat kigazdálkodni a bérfejlesztés mértékét. Ezzel egy időben több ágazatban is bértorlódás keletkezett: ugyanannyit keres a pályakezdő, mint az, aki 10-15 éve dolgozik.

Már januárban megalakulhat a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fóruma, vagyis az az érdekegyeztető fórum, amely a versenyszféra mintájára az állami vállalatoknál működő szakszervezeteket, a munkaadókat, valamint a fenntartó minisztériumokat ültetné egy asztalhoz – tudta meg a Magyar Idők. Ennek célja, hogy a felek hatékonyabban tárgyaljanak és döntsenek az állami tulajdonban lévő közszolgáltató cégeknél dolgozók foglalkoztatási és jövedelmi kérdéseiben. A fórum informálisan már tavaly összeült, a hároméves bérmegállapodás tárgyalása során.

A brit szakszervezeti szövetség (TUC) szerint 2018-ban Magyarország áll majd a fejlett ipari gazdaságok alkotta Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) reálbér-növekedési ranglistájának élén, a sereghajtó ugyanakkor Nagy-Britannia lesz.

A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) 200 ezer forint javaslatához képest az áruházlánc 2018 januárjától 197 ezer forintra emeli a legalacsonyabb béreket. A béremelés összesen 14 100 kollégát érint, a bérek pedig átlagosan 10 százalékkal emelkednek a vállalatnál – közölte az egyesület.

Jellemző, hogy a munkáltatók nem tartják be az előírásokat, inkább kifizetik a sokszor aránytalanul csekély bírságot, ha éppen ellenőrzést kapnak. Ami nagy baj, hogy az ellenőrzési rendszer nagyon leépült, sokkal kevesebb az ember, mint kellene – vélekedett Palkovics. A Munkástanácsok Országos Szövetsége ingyenes jogi tanácsot nyújt a munkahelyi balesetben megsérült munkavállalóknak.

Jövőre átlagosan 10-12 százalékkal tovább nőnek a fizetések az állami vállalatoknál a tavaly megkötött, hároméves bérmegállapodás keretében. A postánál, a MÁV-nál, a Volán-társaságoknál, valamint a vízügyi ágazatokban ugyanakkor továbbra is súlyos a munkaerőhiány, így várhatóan újabb, az érdekképviseletek, a cégvezetők, valamint a fenntartó közötti tárgyalásokra kerülhet sor januárban – tudta meg lapunk. A 2018-ra előirányzott, átlagosan 12 százalékos emelésből nagyobb arányban részesülhetnek az alacsonyabb keresetűek, valamint a munkaerőhiányos területeken dolgozók. A differenciálással kapcsolatos tárgyalások hamarosan megkezdődnek.

Nyári előrejelzéséhez képest felfelé módosította a magyar gazdasági növekedésre vonatkozó idei és a jövő évi várakozását az OECD Economic Outlook című kiadványában. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet a tavaly novemberi hatéves bérmegállapodásnak és adócsökkentésnek köszönhetően a bérek erőteljes növekedésére és a beruházások felfutására számít.

Jelen összefoglaló az ETUC, azaz az Európai Szakszervezeti Szövetség 2018-ra vonatkozó országjelentéseinek, illetve országspecifikus ajánlásainak háttéranyagának készült. Munkaerő-piaci helyzet Magyarországon a munkanélküliségi ráta 2017 eddig eltelt időszakában 4% körül ingadozott, alapvetően évek óta csökkenő tendenciát mutat. Ez, az immár teljes foglalkoztatottsághoz közeli helyzet a várakozások szerint 2018-ban is fennmaradhat. A gazdaság számára az egyik legnagyobb kihívást a számos területet érintő munkaerőhiány jelenti. Az egyes szektorok közül legsúlyosabban az építőipar érintett, de például az egészségügy és az oktatás is krónikus munkaerőhiánnyal küzd.

Nem született végleges döntés a korkedvezményes nyugdíj helyébe lépő új csomagról, mivel bizonyos részletkérdések még nyitva vannak – mondta lapunknak Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának (vkf) tegnapi ülését követően. Az egyik ilyen kérdés a veszélynek kitett munkavállalóknál a munkaidő ügye.

A mai nap hajnalán volt 61 esztendeje, hogy elhangzott a jelszó - „Mennydörgés“ - és ezzel a szovjet csapatok megkezdték az október 23-án kirobbant magyar forradalom és szabadságharc leverését.