A Munka Törvénykönyve változásai 2018. január 1-től (Tájékoztatás és magyarázat)
A 2018. január 1-e előtti szabályozás csak arra kötelezte a munkáltatót, hogy a munkavállalókat olyan munkára alkalmazzák, amelyek nem járhatnak hátrányos következményekkel a munkavállalók testi alkatára, fejlettsége vagy egészségi állapotára. Nem tartalmazott azonban a jogszabály kifejezett rendelkezést arra vonatkozóan, hogy amennyiben időközben megváltozik a munkavállaló munkaképessége, köteles-e a munkáltató ekkor is hozzáigazítani a munkakörülményeket a megváltozott helyzethez, ezért ez a szabályozás a gyakorlatban is értelmezési és alkalmazási problémákat vetett fel.
Az EGSZB 2018. évi januári ülése
Átfogó megközelítés az iparpolitika kapcsán (INT/833) Az EU Tanácsának soron következő bolgár elnöksége felkérte az EGSZB-t, hogy dolgozzon ki feltáró véleményt az uniós iparpolitika átfogó megközelítésének szükségességéről Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy fogadjanak el egy globális perspektívával rendelkező, hosszú távú és átfogó stratégiát.
Fókuszban a munkakörök értékelése a Volán-portfólióban
A közúti közösségi közlekedés aktuális kérdéseiről folytatott eszmecserét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt (MNV) társaságokért felelős portfólió-igazgatója, a Stratégiai Társaságok Országos Szövetségének (STRATOSZ) elnöke és főtitkára, valamint a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke és a Közlekedési Munkástanácsok Szövetségének (KMSZ) elnöksége. A konzultáció meghatározó témája volt a Hay elnevezésű program, ami elsősorban a szellemi munkakörök összehasonlítását, egy szervezeten belüli értékelését jelenti.
A magyar kollektív munkajog egyes jogértelmezési kérdéseiről
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban Mt.) kiemelt jogpolitikai célja[1] a kollektív autonómia lehetőségeinek és a kollektív munkajogi jogalanyok közötti megállapodások szabályozási szerepének kibővítése, melynek eléréséért a jogintézmény tartalma jelentős mértékben módosult, sajátos rendszerképző szabályok „komplex szisztémáját”[2] kialakítva.
Nők, kedvezményes nyugdíj
Rövid összefoglaló a nők kedvezményes nyugdíjáról A hölgyek 2017-ben is változatlan feltételekkel igényelhetik a nők kedvezményes nyugdíját: meg kell szerezniük legalább 40 évi jogosultsági időt (amelyből alapesetben legfeljebb 8 év lehet a gyermeknevelésre tekintettel kapott ellátások folyósítási idejével szerzett szolgálati idő, vagyis legalább 32 évi szolgálati időt keresőtevékenységgel, azaz munkával kell megszerezniük).
Szegeden a legalacsonyabbak a bérek: közeledtek az álláspontok, két számjegyű béremelés várható az SZKT-nál
Konstruktívnak értékelte lapunknak Majó-Petri Zoltán, az SZKT ügyvezetője a szakszervezetekkel folytatott hétfői [...]
Bértorlódás keletkezett több ágazatban
Tovább emelkednek a bérek, a minimálbér elérheti idén a létminimum szintjét, de a hazai mikro- és kisvállalkozásoknak gondot okozhat kigazdálkodni a bérfejlesztés mértékét. Ezzel egy időben több ágazatban is bértorlódás keletkezett: ugyanannyit keres a pályakezdő, mint az, aki 10-15 éve dolgozik.
Új érdekegyeztetés készül az állami vállalatokkal
Már januárban megalakulhat a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fóruma, vagyis az az érdekegyeztető fórum, amely a versenyszféra mintájára az állami vállalatoknál működő szakszervezeteket, a munkaadókat, valamint a fenntartó minisztériumokat ültetné egy asztalhoz – tudta meg a Magyar Idők. Ennek célja, hogy a felek hatékonyabban tárgyaljanak és döntsenek az állami tulajdonban lévő közszolgáltató cégeknél dolgozók foglalkoztatási és jövedelmi kérdéseiben. A fórum informálisan már tavaly összeült, a hároméves bérmegállapodás tárgyalása során.
A magyarországi béremelkedésre irigykednek az angol szakszervezetek
A brit szakszervezeti szövetség (TUC) szerint 2018-ban Magyarország áll majd a fejlett ipari gazdaságok alkotta Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) reálbér-növekedési ranglistájának élén, a sereghajtó ugyanakkor Nagy-Britannia lesz.
Az EGSZB 2017. évi decemberi üléséről
A gépjárművezető nélkül bérelt járművek közúti árufuvarozásra történő használata (TEN/638) Az EGSZB üdvözli az európai közúti árufuvarozási ágazatban érvényesülő hatékony és méltányos egységes piac megvalósulásának még útjában álló egyes akadályok eltávolítása felé tett újabb lépést. E módosító irányelv célja, hogy elősegítse a járműflották legjobb felhasználását egész Európában, különös tekintettel a szezonális csúcsidőszakokra, valamint hogy minimális szintű liberalizációt biztosítson. A másik tagállamban bérelt jármű használatát is engedélyezni kell legalább négy hónap időtartamban annak érdekében, hogy a vállalkozások képesek legyenek kiszolgálni az átmeneti vagy szezonális csúcskeresleteket és/vagy a meghibásodott vagy sérült járművek helyett cserejárműveket biztosítani.
Életek múlhatnak rajta: kit kell hívni baj esetén?
A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke elmondta, hogy az Unióba lépést követően állapodtak meg az egységes hívórendszerben, amely úgy működik, hogy a bejelentő felhívja a 112-t, mely hívást az országban két helyen, Miskolcon és Szombathelyen fogadják. Az operátor kikérdezi a bejelentőt, majd továbbítja a jelzést a területileg illetékes megyei műveletirányítókhoz. Ott eldöntik, hogy a tűzoltókat, vagy a rendőröket kell-e riasztani, vagy mindkettőt. Ők értesítik a helyi szerveket. "Sajnos ez a többlépcsős jelzésrendszer súlyos időveszteséggel járhat, amelyen életek múlhatnak"- jegyezte meg Salamon Lajos.