Egyelőre nem várható új, központi bérmegállapodás az állami vállalatoknál, a cégek külön-külön ülnek le a szakszervezetekkel megvitatni a munkaerő megtartásához szükséges lépéseket – tudta meg lapunk. A 2017-ben megkötött egyezség szerint ugyanakkor átlagosan ötszázalékos emelésre biztosan számíthatnak a dolgozók a vasútnál, a postánál, a Volánoknál, valamint az állami vízközműveknél. Ennek végrehajtása mellett kell egyezkedniük a munkaadóknak és a munkavállalóknak a további emelésről.
 
Átlagosan öt százalékkal kapnak többet az állami vállalatoknál, elsősorban a Volánnál, a víziközműcégeknél, valamint a vasútnál dolgozók a 2017-ben kötött, három évre szóló bérmegállapodás értelmében. A Magyar Idők úgy tudja, habár korábban szó volt róla, egyelőre nem várható újabb, központi, minden állami cég összes dolgozójára vonatkozó, többéves megállapodás, mivel a különböző vállalatok vezetői külön-külön tárgyalnak a szakszervezetekkel. Az érdekképviseleti vezetők és a cégvezetők ugyanakkor további bérfelzárkóztatást tartanak szükségesnek a közszolgáltatások fenntartásáért.

– Elfogadhatatlannak tartja a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete, hogy kevesebb mint öt százalékkal emelkedjen a vasutasok keresete a differenciálások miatt – mondta a Magyar Időknek Buzásné Putz Erzsébet. A szakszervezet elnöke kérdésünkre kiemelte: a vasúti ágazat stabilitása és a munkaerő megtartása érdekében továbbra is két számjegyű bérfejlesztést tart indokoltnak. Hozzátette: a Vasúti Érdekegyeztető Tanács tegnapi ülésén a munkáltató és az érdekképviseleti oldal a tárgyalások folytatásában állapodott meg.

Varga Tibor, a Közlekedési Munkástanácsok Szövetségének elnöke kérdésünkre arról beszélt, a Volán-társaságoknál is két számjegyű keresetemelésre van szükség, amelyet szintén a fluktuáció csökkentése és a dolgozók megtartása indokol.

A szakszervezeti vezetők szerint rendkívül kedvező hatása volt a több évre szóló, átlagosan 30 százalékos bérfelzárkóztatásnak, mivel minden állami közszolgáltatónál lassított az elvándorláson. Ugyanakkor ezeken a területeken a munkavállalói állomány egyre idősebb, így nélkülözhetetlen az új munkavállalók és a fiata­lok felvételéhez a csábító bérezés.

A közlekedési ágazatokhoz képest nehezebb a helyzet a víziközmű-ágazatban. Fürjes József, a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke megkeresésünkre kiemelte: az állami cégek keresetemelésére megkötött megállapodás ­kedvező hatást gyakorolt az állami közműcégekre, mivel jelentősen lassította az elvándorlást.

Ugyanakkor az elnök szerint a probléma a víziközmű-szolgáltatóknál összetettebb. Ennek oka, hogy míg az öt állami fenntartású szolgáltatónál kötelező volt végrehajtani a keresetemelést – átlagosan 25 százalékot 2017-ben és 2018-ban –, addig az önkormányzati fenntartású cégeknél csak a minimálbérek jelentettek kötelezettséget. A negyven víziközmű-vállalat közül öt állami fenntartásúnál és 26 önkormányzati tulajdonban lévőnél súlyos a helyzet.

Ennek oka, hogy számos település nem rendelkezik a felzárkóztatáshoz szükséges forrással, ráadásul a bérköltség növelését az árakban sem tudják érvényesíteni a szolgáltatók. Fürjes szerint megoldást jelentene az állami kompenzáció, ugyanakkor a szakszervezet egyéb megoldásokra is nyitott. Az elnök már egyeztet a települések és a megyei jogú városok képviseletével, s a következő időszakban pontosan meghatározzák, melyek azok a települések, ahol a szükséges béremelésekhez állami segítség kell.

Fürjes hozzátette: többek közt az ivóvíz-szolgáltatás megfelelő fenntartásához szükség van a munkaerő megtartására, bizonyos helyeken a helyzet pedig már olyan súlyos, hogy a munkavállalók több mint harmada odébbállt, ráadásul a fiataloknak is vonzóvá kell tenni a szektort.

Az állami vállalatoknál – a postánál, a Volánnál, a vasútnál és az állami víziközműcégeknél – 2017-ben kötöttek hároméves megállapodást. Eszerint az idei emelés átlagosan 5 százalék. A további emelésről a következő hetekben is egyeztetnek, megállapodás esetén a munkavállalók visszamenőleg megkapják pénzüket.

Forrás: magyaridok.hu