image_pdfimage_print

A JELENLEGI MEGÁLLAPODÁS LEZÁRÁSA UTÁN KEZDŐDHETNEK AZ ÚJ EGYEZTETÉSEK

Új tárgyalások kezdődhetnek az állami cégek munkavállalóinak keresetéről, ha a korábbi megállapodás lezárult, tehát a 2019-re tervezett, átlagosan ötszázalékos béremelés differenciálásáról megegyeztek a szakszervezetek és a vállalatok — értesült a Magyar Nemzet. Az érdekképviseletek szerint a munkaerőpiaci helyzet miatt nélkülözhetetlen új bérmegállapodásról tárgyalni az állami fenntartású közszolgáltatóknál.

A későbbiekben már megállapodhatnak az idei évre tervezett, átlagosan ötszázalékos bérfelzárkóztatáson felül további keresetrendezésről a munkaadói és a munkavállalói oldal képviselői az állami vállalatoknál – értesült lapunk. Úgy tudjuk, a közszolgáltató cégeknél – a postánál, a vasútnál, a Volánoknál és a víziközmű-szolgáltatóknál – azt követően nyílna lehetőség a további egyeztetésekre, ha megállapodtak a munkaadók és a munkavállalói képviseletek a 2019-re előírt, átlagos ötszázalékos emelés differenciálásáról, tehát ha minden munkavállaló havi munkabérét pontosan meghatározták.

A szakszervezetek további béremelést tartanak szükségesnek, álláspontjuk szerint az idei ötszázalékos keresetfejlesztés kevés a munkaerő megtartásához és a szakemberhiány kezelése érdekében. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke úgy fogalmazott, sikeres volt a 2017-ben kötött, három évre szóló, átlagosan harmincszázalékos béremelési program, ám a konföderáció és a helyi szakszervezetek ezzel párhuzamosan – az idei évet is magában foglalva – új megállapodás kidolgozását is szorgalmazzák. Fónagy János nemzeti vagyonért felelős államtitkár a felvetésre reagálva arra kérte a szakszervezeteket, tartsák be az élő bérmegállapodásban foglaltakat, mivel a kormányoldal is eleget tett a vállalt kötelezettségeinek.

Információink szerint a még élő egyez­ség végrehajtása és a további – akár már az idei évben végrehajtott – keresetfelzárkóztatás nem mond ellent egymásnak. Ez abban az esetben igaz, ha a jelenleg is zajló tárgyalásokat az állami cégek lezárták. Most az ötszázalékos átlagos emelés szétosztásán, differenciálásán dolgoznak a szakszervezetek és a vállalatvezetők. A folyamat végeztével azonban már lezártnak tekinthető a hároméves program végrehajtása. Csak ezt követően nyílik lehetőség a további béremelési igény felmérésére, a vállalatok pénzügyi lehetőségeinek vizsgálatára, majd az új irányok kijelölésére.

Az idei bérekre vonatkozó tárgyalásokra ugyanakkor rányomja a bélyegét, hogy mindössze a 2017-es megállapodásban foglalt emelés elosztásáról folynak az egyeztetések. Úgy tudjuk, a szakszervezetek több területen azért alkalmaznak rossz megközelítést, mert a differenciálásról szóló egyeztetéseken már a továbbiakról is tárgyalnának, ám erre nincs lehetőségük az állami cégek vezetőinek, mivel állami támogatás nélkül, önerőből nem tudnak végrehajtani jelentősebb, tíz százalék fölötti béremelést. Ugyanakkor az átlagosan legalább két számjegyű bérfejlesztés szükségességét a munkaadók sem vitatják.

Tárgyal a versenyszféra

Sok helyen már lezárultak a bértárgyalások a versenyszféra cégeinél. A tapasztalatok eltérők: a vállalkozások nagyobb része 2019-ben is két számjegyű béremelést tart indokoltnak, ugyanakkor több cég, amelyik korábban már jelentős felzárkóztatást eszközölt, most csak néhány százalékkal toldaná meg a fizetéseket. A szakszervezetek a legalább tízszázalékos rendezésre törekednek, és néhány érdekképviselet kivételével az év végén aláírt bérmegállapodásban foglalt nyolcszázalékos ajánlásra is hivatkoznak. A versenyszektorban eltérő a bérrendezés időpontja, a legtöbb cég az üzleti évhez igazítja a fizetésemelést, ebben az esetben a munkavállalók jellemzően májusban találkoznak a nagyobb összeggel. Egyre több cég ugyanakkor januártól már emelt fizetést ad, a minimálbérért vagy garantált bérminimumért foglalkoztatottaknak pedig kötelező az év első hónapjától a megállapodásban foglalt összeget utalni.

Forrás: magyarnemzet.hu