A magyarországi béremelkedésre irigykednek az angol szakszervezetek
A brit szakszervezeti szövetség (TUC) szerint 2018-ban Magyarország áll majd a fejlett ipari gazdaságok alkotta Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) reálbér-növekedési ranglistájának élén, a sereghajtó ugyanakkor Nagy-Britannia lesz.
Az EGSZB 2017. évi decemberi üléséről
A gépjárművezető nélkül bérelt járművek közúti árufuvarozásra történő használata (TEN/638) Az EGSZB üdvözli az európai közúti árufuvarozási ágazatban érvényesülő hatékony és méltányos egységes piac megvalósulásának még útjában álló egyes akadályok eltávolítása felé tett újabb lépést. E módosító irányelv célja, hogy elősegítse a járműflották legjobb felhasználását egész Európában, különös tekintettel a szezonális csúcsidőszakokra, valamint hogy minimális szintű liberalizációt biztosítson. A másik tagállamban bérelt jármű használatát is engedélyezni kell legalább négy hónap időtartamban annak érdekében, hogy a vállalkozások képesek legyenek kiszolgálni az átmeneti vagy szezonális csúcskeresleteket és/vagy a meghibásodott vagy sérült járművek helyett cserejárműveket biztosítani.
Életek múlhatnak rajta: kit kell hívni baj esetén?
A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke elmondta, hogy az Unióba lépést követően állapodtak meg az egységes hívórendszerben, amely úgy működik, hogy a bejelentő felhívja a 112-t, mely hívást az országban két helyen, Miskolcon és Szombathelyen fogadják. Az operátor kikérdezi a bejelentőt, majd továbbítja a jelzést a területileg illetékes megyei műveletirányítókhoz. Ott eldöntik, hogy a tűzoltókat, vagy a rendőröket kell-e riasztani, vagy mindkettőt. Ők értesítik a helyi szerveket. "Sajnos ez a többlépcsős jelzésrendszer súlyos időveszteséggel járhat, amelyen életek múlhatnak"- jegyezte meg Salamon Lajos.
Együttműködési megállapodást kötött az FBVSZOSZ és a SNLP
2017. december 5-én stratégiai együttműködési megállapodást kötött Szegeden a Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek [...]
Beszámoló a Munkavállalói Kérdések Európai Központjának (EZA) közgyűléséről
A Munkavállalói Kérdések Európai Központja (Europäisches Zentrum für Arbeitnehmerfragen – EZA) 2017. december 2-án tartotta Dániában, Koppenhágában közgyűlését, melyen Palkovics Imre a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke vett részt. Az eseményt Bartho Pronk az EZA elnöke, valamint Søren Fibiger Olesen a vendéglátó szervezet, Karifa elnöke nyitotta meg. Beszédet mondott Luc Cortebeeck a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Végrehajtó testületének vezetője, melyet vita követett. A gyűlésen az európai és Európai Uniós munkavállalói érdekképviselettel foglalkozó tagszervezetek között megtárgyalásra került a főtitkár, Sigrid Schraml éves jelentése, továbbá napirenden volt az Európai Unió jövőjére tekintettel az EZA 2018-ra tervezett munkaprogram prioritásainak felállítása.
Megállapodtak a szakszervezetek a Tescóval, a Metrónál aktív a sztrájkbizottság
A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) 200 ezer forint javaslatához képest az áruházlánc 2018 januárjától 197 ezer forintra emeli a legalacsonyabb béreket. A béremelés összesen 14 100 kollégát érint, a bérek pedig átlagosan 10 százalékkal emelkednek a vállalatnál – közölte az egyesület.
Nagy baj, hogy az ellenőrzési rendszer leépült
Jellemző, hogy a munkáltatók nem tartják be az előírásokat, inkább kifizetik a sokszor aránytalanul csekély bírságot, ha éppen ellenőrzést kapnak. Ami nagy baj, hogy az ellenőrzési rendszer nagyon leépült, sokkal kevesebb az ember, mint kellene – vélekedett Palkovics. A Munkástanácsok Országos Szövetsége ingyenes jogi tanácsot nyújt a munkahelyi balesetben megsérült munkavállalóknak.
Együtt a minimálbér és a létminimum
A minimálbért keresők azzal kalkulálhatnak, hogy jövőre 92 ezer forintot költhetnek el havonta. Így huszonöt év után a legkisebb havi munkabér nettó összege eléri az egy főre vetített létminimum-kiadásokat.
Át kell tekinteni az állami fenntartású cégek helyzetét, s közösen kell megoldást találni a munkaerőhiány enyhítésére
Jövőre átlagosan 10-12 százalékkal tovább nőnek a fizetések az állami vállalatoknál a tavaly megkötött, hároméves bérmegállapodás keretében. A postánál, a MÁV-nál, a Volán-társaságoknál, valamint a vízügyi ágazatokban ugyanakkor továbbra is súlyos a munkaerőhiány, így várhatóan újabb, az érdekképviseletek, a cégvezetők, valamint a fenntartó közötti tárgyalásokra kerülhet sor januárban – tudta meg lapunk. A 2018-ra előirányzott, átlagosan 12 százalékos emelésből nagyobb arányban részesülhetnek az alacsonyabb keresetűek, valamint a munkaerőhiányos területeken dolgozók. A differenciálással kapcsolatos tárgyalások hamarosan megkezdődnek.
Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Nemzetközi Konferenciája
A Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetsége az Európai Uniós Büntetés-végrehajtási Szakszervezeti Szövetség meghívására 2017. október 16-19. között a Szlovákiában megrendezett szakszervezeti konferencián képviseltette magát.
Az OCED szerint is működik a béremelésre és az adócsökkentésre épített gazdaságpolitika
Nyári előrejelzéséhez képest felfelé módosította a magyar gazdasági növekedésre vonatkozó idei és a jövő évi várakozását az OECD Economic Outlook című kiadványában. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet a tavaly novemberi hatéves bérmegállapodásnak és adócsökkentésnek köszönhetően a bérek erőteljes növekedésére és a beruházások felfutására számít.
A Munkástanácsok javaslata az Európai Szakszervezeti Szövetség 2018-ra vonatkozó országjelentéséhez
Jelen összefoglaló az ETUC, azaz az Európai Szakszervezeti Szövetség 2018-ra vonatkozó országjelentéseinek, illetve országspecifikus ajánlásainak háttéranyagának készült. Munkaerő-piaci helyzet Magyarországon a munkanélküliségi ráta 2017 eddig eltelt időszakában 4% körül ingadozott, alapvetően évek óta csökkenő tendenciát mutat. Ez, az immár teljes foglalkoztatottsághoz közeli helyzet a várakozások szerint 2018-ban is fennmaradhat. A gazdaság számára az egyik legnagyobb kihívást a számos területet érintő munkaerőhiány jelenti. Az egyes szektorok közül legsúlyosabban az építőipar érintett, de például az egészségügy és az oktatás is krónikus munkaerőhiánnyal küzd.