A MEGÁLLAPODÁS HOZZÁJÁRULT A MUNKAERŐ MEGTARTÁSÁHOZ, FOLYTATNI KELL A FIZETÉSEK FELZÁRKÓZTATÁSÁT
A meglévő bérmegállapodás mellett már a jövő évtől új egyezség jöhet az állami vállalatoknál; a tárgyalások hamarosan elkezdődnek – tudta meg lapunk. A 2017-ben kötött, 2019-ig szóló, hároméves bérmegállapodás hozzájárult a munkaerő megtartásához, ugyanakkor a szakszervezetek szerint további intézkedésre van szükség az új szakemberek toborzása érdekében. Jövőre átlagosan ötszázalékos emeléssel számolhatnak a dolgozók, de egy esetleges új megállapodás megkötése ismét akár két számjegyű felzárkózást eredményezne.
Akár már jövőre új bérmegállapodás jöhet az állami vállalatoknál, tehát a postánál, a vasútnál, a Volán-társaságoknál és a víziközmű-cégeknél, a jelenleg érvényben lévő, tavaly megkötött, 2019 végéig szóló egyezség mellett – értesült lapunk.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke megkeresésünkre felidézte: az állami vállalatoknál a megállapodás szerint három év alatt átlagosan 30 százalékos bérfelzárkóztatást kell végrehajtani; eszerint jövőre a dolgozók átlagosan ötszázalékos fizetésemelésben részesülnek.
A szakszervezeti vezető értékelése szerint a megállapodás sikeres, mivel hozzájárult a munkaerő megtartásához, ugyanakkor a cégeknek nagy szükségük van a további munkaerőre, az ő toborzásukhoz pedig egyéb intézkedésekre van szükség.
Az ehhez szükséges lépésekről a közeljövőben kezdődhetnek az egyeztetések a nemrégiben megalakult, a szakszervezeti oldal és a vállalatok közötti párbeszédet segítő Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumán (KVKF).
Palkovics a részletekkel kapcsolatban elmondta, új bérmegállapodás megkötését szorgalmazza a Munkástanácsok már 2019-től, a jelenlegi egyezség megtartása mellett.
Ez azt jelenti, az átlagosan ötszázalékos jövő évi emelésen felül további, átlagosan nyolcszázalékos felzárkóztatásra is javaslatot tesznek. Az elnök szerint az így elérhető, legalább 13 százalék körüli bérrendezés indokolt a jövő évi költségvetésben előirányzott fogyasztásnövekedés teljesüléséhez, valamint a reálkeresetek további jelentős emelkedéséhez.
Nemcsak a bérek további emelése nélkülözhetetlen, de egyéb intézkedésekre is szükség van. Palkovics példaként említette többek közt a különböző munkakörökhöz köthető juttatások rendezését, a lakhatási támogatást vagy az elhelyezkedés ösztönzését a hiányszakmákban a megfelelő HR-megoldások, toborzási programok bevezetésével.
A tárgyalások során a Munkástanácsok többéves megállapodás megkötését is szorgalmazná, évente két számjegyű bérfelzárkóztatási pályával. A szakszervezet elnöke hozzátette: a tárgyalásokat sok tényező befolyásolhatja, beleértve a közlekedési társaságoknál tervezett átalakításokat is.
Továbbra is nagy a kereslet a munkaerő iránt az állami vállalatoknál.
A dolgozók keresetét nagyban befolyásolja a garantált bérminimum jövő évi emelése is, mivel például a postai dolgozók jelentős része középfokú végzettséghez kötött minimumot keres, az emelés pedig a bérminimumnál némileg magasabb keresetekre is hatással van.
A szakszervezetek 2017 elején állapodtak meg a kormánnyal és az érintett állami vállalatokkal arról, hogy 2017 és 2019 között, három év alatt harminc százalékkal emelkedjen átlagosan a munkavállalók keresete. Az egyezség szerint az első két évben járt a magasabb felzárkóztatás, így jövőre átlagosan ötszázalékos további emelés vár a dolgozókra.
A postánál a szakemberhiány miatt a megállapodásban foglaltaknál nagyobb a bérrendezés. Az átlagos, 30 százalékos keretből – a vállalatoknál eltérő mértékben – az alacsonyabb keresetűek és a hiányterületeken dolgozók részesülnek nagyobb mértékben.
Az érdekképviseletek tapasztalatai szerint a közlekedési cégeknél nagy konkurenciát jelent a versenyszféra is, míg a víziközmű-szektorban a nem állami – jellemzően önkormányzati – fenntartású cégeknél is tárgyalni kell a bérrendezésről.
Forrás: magyaridok.hu