A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban Mt.) kiemelt jogpolitikai célja[1] a kollektív autonómia lehetőségeinek és a kollektív munkajogi jogalanyok közötti megállapodások szabályozási szerepének kibővítése, melynek eléréséért a jogintézmény tartalma jelentős mértékben módosult, sajátos rendszerképző szabályok „komplex szisztémáját”[2] kialakítva.
Tovább emelkednek a bérek, a minimálbér elérheti idén a létminimum szintjét, de a hazai mikro- és kisvállalkozásoknak gondot okozhat kigazdálkodni a bérfejlesztés mértékét. Ezzel egy időben több ágazatban is bértorlódás keletkezett: ugyanannyit keres a pályakezdő, mint az, aki 10-15 éve dolgozik.
Már januárban megalakulhat a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fóruma, vagyis az az érdekegyeztető fórum, amely a versenyszféra mintájára az állami vállalatoknál működő szakszervezeteket, a munkaadókat, valamint a fenntartó minisztériumokat ültetné egy asztalhoz – tudta meg a Magyar Idők. Ennek célja, hogy a felek hatékonyabban tárgyaljanak és döntsenek az állami tulajdonban lévő közszolgáltató cégeknél dolgozók foglalkoztatási és jövedelmi kérdéseiben. A fórum informálisan már tavaly összeült, a hároméves bérmegállapodás tárgyalása során.
A brit szakszervezeti szövetség (TUC) szerint 2018-ban Magyarország áll majd a fejlett ipari gazdaságok alkotta Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) reálbér-növekedési ranglistájának élén, a sereghajtó ugyanakkor Nagy-Britannia lesz.
A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) 200 ezer forint javaslatához képest az áruházlánc 2018 januárjától 197 ezer forintra emeli a legalacsonyabb béreket. A béremelés összesen 14 100 kollégát érint, a bérek pedig átlagosan 10 százalékkal emelkednek a vállalatnál – közölte az egyesület.
Jellemző, hogy a munkáltatók nem tartják be az előírásokat, inkább kifizetik a sokszor aránytalanul csekély bírságot, ha éppen ellenőrzést kapnak. Ami nagy baj, hogy az ellenőrzési rendszer nagyon leépült, sokkal kevesebb az ember, mint kellene – vélekedett Palkovics. A Munkástanácsok Országos Szövetsége ingyenes jogi tanácsot nyújt a munkahelyi balesetben megsérült munkavállalóknak.
A minimálbért keresők azzal kalkulálhatnak, hogy jövőre 92 ezer forintot költhetnek el havonta. Így huszonöt év után a legkisebb havi munkabér nettó összege eléri az egy főre vetített létminimum-kiadásokat.
Jövőre átlagosan 10-12 százalékkal tovább nőnek a fizetések az állami vállalatoknál a tavaly megkötött, hároméves bérmegállapodás keretében. A postánál, a MÁV-nál, a Volán-társaságoknál, valamint a vízügyi ágazatokban ugyanakkor továbbra is súlyos a munkaerőhiány, így várhatóan újabb, az érdekképviseletek, a cégvezetők, valamint a fenntartó közötti tárgyalásokra kerülhet sor januárban – tudta meg lapunk. A 2018-ra előirányzott, átlagosan 12 százalékos emelésből nagyobb arányban részesülhetnek az alacsonyabb keresetűek, valamint a munkaerőhiányos területeken dolgozók. A differenciálással kapcsolatos tárgyalások hamarosan megkezdődnek.
Nyári előrejelzéséhez képest felfelé módosította a magyar gazdasági növekedésre vonatkozó idei és a jövő évi várakozását az OECD Economic Outlook című kiadványában. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet a tavaly novemberi hatéves bérmegállapodásnak és adócsökkentésnek köszönhetően a bérek erőteljes növekedésére és a beruházások felfutására számít.
