A Munkástanácsok Országos Szövetsége sérelmezi, hogy az Országgyűlés érdemi szakmai egyeztetések nélkül, a szociális párbeszéd rendszerének megkerülésével fogadta el a Munka Törvénykönyvének módosítását.
Akár már a héten, de legkésőbb a két ünnep között Varga Mihály pénzügyminiszter várhatóan bejelenti, hogy mekkora mértékű lesz a jövő évi béremelés mértéke. A 2019-es minimálbér és a garantál bérminimum kérdése az után került a kormány asztalára, hogy a munkaadók és a munkavállalók a tegnapi Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) sem tudtak megállapodni egymással.
Miután az elmúlt hetekben valóságos káosz alakult ki arról, hogy a munkavállalókat miként, mennyi időt, és mikor lehet majd túlóráztatni a Parlament előtt lévő törvénymódosító-javaslat elfogadása után, így utánajártunk, mi lehet az igazság. Munkajogi szakértőket kérdeztünk a legfontosabb változásokról.
Továbbra sincs egyezség a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének mértékéről az érdek képviseletek között. A munkavállalói oldal 13-15 százalékos emelést tart elfogadhatónak, a munkáltatók viszont csak öt százalékot. A A jövő szerdán lesz még egy egyeztetés, ha akkor sem tudnak megállapodni, a kormány dönti el a vitát.
Az Európai Néppárt (EPP) Kereszténydemokrata Munkavállalók Európai Uniója (European Union of Christian Democratic Workers, EUCDW) pénteken december 14-én és szombaton december 15-én rendezi meg Kongresszusát.
Az Országgyűlés a 2018. november 27-i ülésnapján, az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2018. évi XCIV. törvény elfogadásával módosította az 1993.évi XCIII. (munkavédelmi) törvényt.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Liga Szakszervezetek bízott a jogalkotás normális menetében, működésében, ezért elnézést kérünk mindazoktól, akik előre megjósolták a lezajló folyamatok végkimenetelét.
Az elnök szerint a már zajló bértárgyalások során a munkaadói oldal ezt meg akarja állítani, hiszen 5 százalékos ajánlatokkal álltak elő. „Ők is tisztában vannak azzal, hogy ha nem fizetik meg a munkaerőt, akkor el fog tűnni a munkahelyekről” – fűzte hozzá.
Az elmúlt napokban is számos helyes és helytelen értelmezés jelent meg a Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf által jegyzett törvényjavaslatról, ami a munka törvénykönyvét módosítaná több ponton. A tegnapi napon (december 4-én) az Országgyűlés Vállalkozásfejlesztési bizottsága – az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat 45. § (5) bekezdése alapján – a T/3628. számú törvényjavaslathoz részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot terjesztett elő.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége egyetért a december 8-i demonstráció azon céljával, amely a munka törvénykönyve megváltoztatása ellen irányul. Nem tartjuk azonban szerencsésnek, hogy a jogos munkavállalói követelések keveredjenek más politikai, egyéb szakmai kérdésekkel, amelyek csökkenthetik azt az egyértelmű társadalmi támogatottságot, amik megfogalmazott igényeink mögött létrejöttek.