Készítette: Dr. Szabó Imre Szilárd, ügyvezető alelnök

A napirenden az alábbi témák szerepeltek:

1. Tájékoztatás az Országgyűlés előtt lévő, a Foglalkoztatáspolitikáért Felelős Államtitkárság hatáskörét érintő egyes törvénytervezetekről

  • A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló T/6079 törvénytervezet
  • A hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/6080 törvénytervezet

2.  Tájékoztató az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvényről

A Munkástanácsok képviselői (Palkovics Imre, dr. Szabó Imre Szilárd) a tervezett napirendi pontokhoz kapcsolódóan az alábbiakat mondták el az ülésen.

A harmadik országbeli állampolgárok munkavállalásával kapcsolatos szabályozás

A Munkástanácsok véleménye szerint fontos és kedvező jogalkotási irány, hogy a harmadik államokból érkező személyek jogcím szerint legyenek meghatározva. Ez azt jelenti, hogy legyen világos és elkülönült szabályozás a harmadik országbeli vállalkozókra (önfoglalkoztatókra) és az itt dolgozó vendégmunkásokra is. A korábbi tervezettel szemben a fő szakszervezeti kritika az volt, hogy nem rendezte megnyugtatóan annak igazolását, hogy a munkáltató hogyan, mikor, s milyen eljárás keretében próbált magyar munkavállalókat felvenni az adott munkakörbe azt megelőzően, hogy engedélyt kért volna vendégmunkások foglalkoztatására. A részletszabályok során a Munkástanácsok szerint az alábbiakra kellene figyelemmel lennie a jogalkotónak, ezért az alábbi kritikák kerültek ismertetésre.

1. A munkavállalói érdekképviseletek szerepe 

  • Nem tartalmaz a törvényjavaslat rendelkezést a szociális partnerek bevonásáról a keretszámok és a vendégmunkások foglalkoztatása feltételeinek meghatározására (2011/98/EK rendelet preambulum 12. pontja). A szakszervezetek kérik, hogy legyen szerepük (véleményezési lehetőségük) generálisan az egész folyamatot illetően.
  • Szükségesnek tartjuk a munka törvénykönyve módosítását is annak kapcsán, hogy a jogszabály rögzítse tételesen, hogy mielőtt a munkáltató dönt arról, hogy harmadik országbeli munkaerőt kíván alkalmazni, köteles legyen legalább tizenöt nappal ezt megelőzően kikérni az üzemi tanács véleményét. Kérjük továbbá, hogy a foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzések terjedjenek ki ennek fokozott vizsgálatára a jövőben.

2. Kihívások, amelyek veszélyeztetik a hazai munkavállalók foglalkoztatásának biztonságát és bérfelzárkózását. A szakhatóságként eljáró munkaügyi hatóságok (Kormányhivatalok) feladatával kapcsolatban az alábbiakat jeleztük.   

  • A hazai foglalkoztatottak „kiváltásának” elkerülése

A Munkástanácsok javasolja, hogy tagadja meg a szakhatóság az engedély kiadását, ha a külföldi létszám bevonását tervező munkáltató a megelőző 12 hónapban csoportos létszámleépítést valósított meg.

  • A munkavállalók alacsony bérszintjének konzerválása

Javasoljuk, hogy amennyiben a harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztatni kívánó munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalók átlagkeresete a megelőző 6 hónapban 20%-os vagy ennél is nagyobb mértékben marad el az ágazatban működő, azonos létszámkategóriába tartozó vállalatok átlagkeresetétől, illetve, ha a harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztatni kívánó vállalatnál a betölteni kívánt munkakörökben az átlagkereset 20%-os vagy ennél is nagyobb mértékben marad el a hasonló foglalkozásokban a KSH által publikált „tarifa-keresetek” átlagától, ott kerüljön megtagadásra az engedély kiadása.

  • A munkajogi és munkavédelmi jogszabályok megkerülése

A Munkástanácsok javasolja, hogy kerüljön kizárásra a szakhatósági engedély megadásának lehetősége, ha a harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztatni kívánó munkáltatónál a megelőző 12 hónapban lefolytatott foglalkoztatás-felügyeleti vagy munkavédelmi hatósági vizsgálat ismételt és/vagy súlyos jogsértést/jogsértéseket állapított meg.

A hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/6080 törvénytervezet (részletes elemzésünk itt érhető el: https://munkastanacsok.hu/szakmai-velemeny-a-2023-november-14-en-benyujtott-t-6080-szamu-torvenyjavaslathoz/)

Átalakuló foglalkozás-egészségügyi kötelezettségek

A törvényjavaslattal szembeni fő kritika, hogy rendeleti szinten születhet csak szabályozás arra, hogy mely munkakörök, feladatkörök és álláshelyek esetén lesz kötelező az orvosi vizsgálat. Ezzel a felelősség a két tárcára (Belügyminisztérium, illetve Gazdaságfejlesztési Minisztérium) hárul, s már önmagában az is hatalmas visszalépést jelent, ha valami nem törvényben rögzített kötelezettség, hanem pusztán rendeleti úton módosítható előírás. Jeleztük, hogy mindez nem jelenti a munkajogi kárfelelősségi szabályok változását, azaz a munkáltató továbbra is köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. Életbevágónak tartjuk ezért, hogy továbbra is minden munkáltató (a szabályozás változásától függetlenül) végeztesse el a jelenlegi gyakorlatának megfelelő foglalkozás-egészségügyi, orvosi vizsgálatokat.

A munkaügyi iratok megőrzési kötelezettsége

A tervezett változás azt eredményezi, hogy a munkáltatónak csupán a 2024. december 31-éig keletkezett munkaügyi iratokat, adatokat és foglalkoztatási igazolásokat a biztosítottra, volt biztosítottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig köteles megőrizni. A probléma ebből fakadóan az, hogy a foglalkoztatott egy esetleges nyugdíjigény előterjesztése során a munkaügyi iratokkal tudja bizonyítani azokat a társadalombiztosítási jogszabályok szerint előírt szolgálati időket, amelyek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vagy a Magyar Államkincstár adatbázisában nem szerepelnek a foglalkoztató jogellenes gyakorlata miatt (amely lehet tudatos nem teljesítés vagy adminisztratív mulasztás következménye is). A törvényjavaslat semmilyen alternatív megoldást nem ad arra, hogy a jogszabály-módosítás hatályba lépése eredményeként miként lesz biztosítható a jövőben, hogy a munkáltató vagy a munkavállaló rendelkezzen a nyugdíjazás időpontjában is a szolgálati idő elismeréséhez szükséges dokumentumokkal. Értjük, hogy ez jelentős adminisztrációs teher, ugyanakkor javasoltuk, hogy egy egyszerű digitális archívum kerüljön kialakításra a jövőben (amelyet az állam működtet), és a foglalkoztatóknak maradjanak meg a jelenlegi kötelezettségei.

Az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvényről

2024. január elsejétől a közszférás jogállási törvények hatálya alatt megszűnik a munkáltató kötelezettsége, hogy a szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat a közalkalmazottak, kormánytisztviselők, honvédelmi alkalmazottak stb. illetményéből a dolgozó írásbeli kérelmére levonja és azt a szakszervezet vagy egyéb munkavállalói érdekképviselet javára átutalja. A kritikák közismertek, azok nem kerültek megismétlésre, ahogy a munkavédelmi szabályokkal kapcsolatos változásokat is hátrányosnak tartják a szakszervezetek (munkavédelmi oktatási anyagokkal kapcsolatos módosítások).

A Munkástanácsok kérte, hogy mivel nem született átmeneti rendelkezés, ezért miniszteri biztos úr segítse azt a jogértelmezésünket, amely szerint a decemberi tagdíjak zavartalanul kerülhessenek a szakszervezetek számára átutalásra január hónapban.

Budapest, 2023. november 29.