Az új Munka törvénykönyve
A várandósság megállapításától a munkahelyen is a baba az első. Ha a nő a terhesség alatt dolgozik, úgy ez csak az egészségi állapotának megfelelő munkakörben történhet. Másrészt, a törvény a várandóssághoz kapcsolódóan több jogcímen is biztosít munkavégzés alóli mentesülést.

 A Munka Törvénykönyve előírja, hogy a terhes munkavállaló számára egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig az eredeti munkakörében nem foglalkoztatható. A munkaköri alkalmasság orvosi szakkérdés. Például, az orvos megállapítja, hogy a nő szabadban fizikai munkát nem végezhet. Nincs szükség a munkakör módosítására, ha a munkakörülményeket az eredeti munkakörben is lehet úgy módosítani, hogy az ne jelentsen egészségi kockázatot (pl. a munkaidő-beosztás megfelelő módosításával).

Ha tehát a nő munkaköre nem felel meg egészségi állapotának, úgy a munkáltató az orvosi szakvélemény alapján köteles számára megfelelő munkakört felajánlani. Ha van ilyen munkakör, és az abban való további foglalkoztatást a nő elfogadja, úgy a munkaszerződést kötelező eszerint módosítani. A munkavállaló az új munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely azonban a munkaszerződés szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet. A korábbi szabállyal és bírói gyakorlattal szemben a terhes nő más munkakörbe helyezése járhat bérkieséssel, hiszen a törvény csak az alapbér csökkenését tiltja. Például, előfordulhat, hogy az éjszakai munkát végző nőt az orvos véleménye alapján más munkakörbe kell helyezni, amely viszont nem jár éjszakai pótlékkal. Ha a védett időszak lejár (azaz a gyermek betölti az egyéves életkort), a nőt eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni.

Ha a terhes munkavállaló egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges (azaz nincs neki megfelelő üres munkakör), úgy a munkavégzés alól fel kell menteni. Ide tartozik az az eset is, ha van ugyan ilyen munkakör, de azt a munkavállaló alapos okkal nem fogadja el (pl. mert bár egészségi szempontból megfelelő, de nincs meg hozzá a szükséges végzettsége). Ilyen esetekben a munkavállalót a felmentés idejére alapbére illeti meg, kivéve, ha a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el. A munkakör elutasítása alaptalan például pusztán azért, mert az alacsonyabb bérrel jár, vagy visszalépést jelent a céges karriertervben. Az is elképzelhető, hogy már a felmentés ideje alatt nyílik meg egy a munkavállalónak felajánlható munkakör. Ilyenkor is a fenti eljárást kell követni.

Emellett bizonyos munkaszervezési megoldásokat maga a Munka Törvénykönyve is tilt. Így például a várandós nő beleegyezése nélkül nem kötelezhető más helyiségben munkavégzésre, és nem rendelhető el egyenlőtlen munkaidő-beosztás, rendkívüli munkaidő vagy készenlét.
A várandósság rendszeres orvosi vizsgálatokkal jár együtt. A Munka Törvénykönyve előírja, hogy a munkavállaló mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól a jogszabályban (munkaviszonyra vonatkozó szabályban) előírt orvosi vizsgálat idejére. E kötelező vizsgálatok idejére a munkavállalót távolléti díja illeti meg. Ezzel szemben, bár az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés is jogszerű távollétnek minősül, ám annak idejére nem jár díjazás a munkáltatótól.

A munkakör felajánlási, illetve felmentési kötelezettség tehát a terhesség megállapításától a gyermek egyéves koráig, azaz összesen kb. 20 hónapig áll fenn. Ezen időszak jelentős részében azonban a munkavállaló egyébként is mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. Az anya ugyanis egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult, amelyet – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy legfeljebb 4 hét a szülés várható időpontja elé essen. A szülési szabadságra a munkáltatótól nem jár díjazás, ehelyett erre az időszakra társadalombiztosítási ellátásként terhességi-gyermekágyi segély. Ennek mértéke a TB jogszabályok szerinti átlagkereset 70%-a.

Fontos új szabály, hogy a szülési szabadság tartamát a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve, munkában töltött időnek kell tekinteni. Így minden jutatatást meg kell kapnia a szülési szabadságon lévő munkavállalónak, ami nem kifejezetten a munkavégzéshez kapcsolódik. Nem tartozik ebbe a körbe az utazási költségtérítés, de az egyébként jogosultsági feltételek nélkül adott étkezési utalvány igen. Emellett a szülési szabadság teljes ideje jogszerző idő a végkielégítés és a szabadság szempontjából is. A szülési szabadságot követően a munkavállaló gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságot igényelhet, gyermeke hároméves koráig.

Végül, akár dolgozik a gyermeket váró munkavállaló, akár nem, a munkáltató felmondással az általános szabályok szerint nem szüntetheti meg munkaviszonyát. Ezzel a kérdéssel a következő bejegyzésben foglalkozunk részletesen.

Forrás: azujmunkatorvenykoyve.hu