A versenyszféra eddigi legnagyobb sztrájkja zajlik a győri Audi-gyárnál, de valójában gyerekcipőben jár az érdekérvényesítés kultúrája hazánkban. Európa 22 országából a 16. helyen állunk a sztrájkkal töltött napok számát illetően. Egyre kevesebben lépnek be a szakszervezetekbe, de azt elvárnák, hogy valaki képviselje őket.
A Munka Törvénykönyve már az un. “túlóratörvény” előtt is bonyolult módon szabályozta a normál és a rendkívüli munkaidőt, az önkéntesen illetve a kollektív szerződésen keresztül vállalt túlórákat valamint ezek hozzáigazítását a hektikusan termelő munkahelyek igényeihez. Januártól az addig 300 illetve 250 órás éves túlórázást 400 órára, a munkaidő keretben történő foglalkoztatás időtartamát pedig 1- ről 3 évre változtatta a jogszabály.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége fontosnak és példaértékűnek tartja, hogy az Audi Hungaria munkavállalói teljes egységben mernek élni a sztrájk jogával, hogy közös érdekeiket a jogszabályok adta keretek között érvényesítsék. Harcukhoz sok sikert kívánunk! A szakszervezetek és a munkavállalók közötti szolidaritás kifejezéséül Munkástanácsok Országos Szövetsége még a mai napon egy jelképes pénzügyi támogatást nyújt az Audi Hungaria Független Szakszervezet számára a nyomásgyakorló akció sikeres lebonyolításához!
Ülésezett a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumának (KVKF) munkavállalói és munkáltatói oldala 2019. január 16-án. A szociális partnerek vállalták, hogy közösen kezdeményezik a kormányzatnál és a tulajdonosoknál a formális bértárgyalások megkezdését.
2019. január 1-től több ponton változtak (2018. évi CXVI. törvénnyel) a munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó rendelkezések a Munka Törvénykönyvében. A változások egy része pontosító jellegű, a többsége azonban lényeges változásokat hozhat elsősorban a rendkívüli munkaidő mértében, a munkaidő beosztásában és a munkaidőkeret megállapításában, amely módosítások a munkavállalóktól és a szakszervezetektől (sőt az üzemi tanácsoktól is) komoly odafigyelést fognak igényelni. (Néhány új rendelkezés – a szülési szabadságra és a gyermek gondozására igénybe vehető fizetés nélküli szabadság körében – csak 2020. január 1-én fog életbe lépni.)
A Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ) sajnálattal vette tudomásul, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán nem született kétszámjegyű megállapodás, sem a minimális bér, sem a garantált bérminimum emeléséről. A KMSZ úgy érzékelte, hogy a munkaadói oldal álláspontja miatt -amely 5%-ban jelölte meg a számukra még elfogadható emelés mértékét- nem történt meg a várt kétszámjegyű bérminimum-emelés.
Két szakszervezet úgy döntött, hogy mivel két évre kötjük a megállapodást, és azonos mértékű éves emelésekről van szó, a 2020-as évben a nemzeti és világgazdasági folyamatok tükrében nem sok esélye lenne 8%-os emelésnek, így a 2019-es évben ugyan nem lesz 10%-os mértékű emelés (amit a MASZSZ is elfogadott volna velünk együtt), de a két év átlagában a 2018-as bázishoz viszonyítva 17%-os emelés a körülmények mérlegelésével felelős döntés.
Kétéves bérmegállapodást fogadtak el a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) munkaadói és munkavállalói oldalának képviselői, amely szerint 2019. január 1-jétől és 2020. január 1-jétől is 8-8 százalékkal emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum összege – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter vasárnap a testület ülését követő sajtótájékoztatón Budapesten.
A munkaadók 2019-re szóló ajánlata jelentősen elmarad a munkaerőpiac igényeitől – mondta a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke az M1 csütörtök reggeli műsorában.
