Florarozsa

Közvetlenül karácsony előtt írta alá a kormány a munkavállalói és a munkaadói oldal képviselőivel a jövő évi bérekről szóló megállapodást. Milyen változások lépnek tehát életbe januártól a munka világában? Hogyan változnak a keresetek 2014-ben? Többek között erről beszélt Palkovics Imre a Munkástanácsok Országos Szövetségének a Hír TV Magyarország élőben című műsorában.

 A kéthavonta megrendezésre kerülő plenáris ülésen Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke, Kovács Zoltán, versenyszféráért [...]

Nem indulunk rosszul – fogalmazott a szakszervezetek idei várakozásait firtató kérdésre Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Megtörténtek a bérmegállapodások a versenyszférára vonatkoztatva, és bár a közszférában még vannak nyitott kérdések, ott is elindultak bizonyos pozitív folyamatok – jelentette ki Palkovics Imre, hozzátéve azt is: miután a gazdasági kilátások világszerte és idehaza is pozitívak, ebből fakadóan bővülő termelésre lehet számítani. A kérdés csak az, hogy a bővülő bevételekből, új értékekből a munkavállalók hogyan fognak részesedni – jegyezte meg. A december 20-án aláírt megállapodás szerint 2014-ben a minimálbér 3,6 százalékkal 101 500, a garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) 3,5 százalékkal 118 ezer forintra emelkedik, a bértárgyalásokra pedig 3,5 százalékos emelést javasoltak a szociális partnerek.

1. A legfontosabb jogszabályi bér-és adó változások 2014-ben a) A minimálbér összege bruttó 98 000 Ft/hó összegről 101 500 Ft/hó összegre, a garantált bérminimum (az un. szakmunkás bérminimum) bruttó 114 000 Ft/hó összegről 118 000 Ft/hó összegre nő. A bruttó emelések nettó összegben havi 2 290 FT, illetve 2 620 Ft-os emelést jelentenek. Az új minimálbér nettó összege 2014-ben 66 480 Ft lesz, ami 23 500 Ft-tal marad el a létminimum 2014-re várható 90 000 Ft-os összegétől, és annak 74%-át éri el.

Munkát végezve kell az embernek megszereznie mindennapi kenyerét,[1]ugyanakkor munkájával mozdítja elő a technika és a tudományok szüntelen fejlődését, különösen pedig a társadalom – amelyben testvéreivel együtt él – erkölcsi és kulturális életének folyamatos kibontakozását. A „munka” minden olyan tevékenységet jelöl, amit az ember végez, tekintet nélkül jellegére és körülményeire; azaz így nevezünk bármilyen emberi cselekedetet, amelyet munkának tartanak vagy kell tartanunk a sokféle tevékenységi forma közül, amire az ember képes és emberi képességeinél fogva természete szerint alkalmas.

A jelenlegi gyakorlat ellentétes a foglalkoztatáspolitikának azzal a céljával, hogy segítse a fiatalok munkába állását, mivel ezek a hallgatók nem vehetik igénybe a nappali tagozatos társaikat megillető járulékkedvezményeket.