Florarozsa

A 2018. január 1-e előtti szabályozás csak arra kötelezte a munkáltatót, hogy a munkavállalókat olyan munkára alkalmazzák, amelyek nem járhatnak hátrányos következményekkel a munkavállalók testi alkatára, fejlettsége vagy egészségi állapotára. Nem tartalmazott azonban a jogszabály kifejezett rendelkezést arra vonatkozóan, hogy amennyiben időközben megváltozik a munkavállaló munkaképessége, köteles-e a munkáltató ekkor is hozzáigazítani a munkakörülményeket a megváltozott helyzethez, ezért ez a szabályozás a gyakorlatban is értelmezési és alkalmazási problémákat vetett fel.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban Mt.) kiemelt jogpolitikai célja[1] a kollektív autonómia lehetőségeinek és a kollektív munkajogi jogalanyok közötti megállapodások szabályozási szerepének kibővítése, melynek eléréséért a jogintézmény tartalma jelentős mértékben módosult, sajátos rendszerképző szabályok „komplex szisztémáját”[2] kialakítva.

Tovább emelkednek a bérek, a minimálbér elérheti idén a létminimum szintjét, de a hazai mikro- és kisvállalkozásoknak gondot okozhat kigazdálkodni a bérfejlesztés mértékét. Ezzel egy időben több ágazatban is bértorlódás keletkezett: ugyanannyit keres a pályakezdő, mint az, aki 10-15 éve dolgozik.

Már januárban megalakulhat a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fóruma, vagyis az az érdekegyeztető fórum, amely a versenyszféra mintájára az állami vállalatoknál működő szakszervezeteket, a munkaadókat, valamint a fenntartó minisztériumokat ültetné egy asztalhoz – tudta meg a Magyar Idők. Ennek célja, hogy a felek hatékonyabban tárgyaljanak és döntsenek az állami tulajdonban lévő közszolgáltató cégeknél dolgozók foglalkoztatási és jövedelmi kérdéseiben. A fórum informálisan már tavaly összeült, a hároméves bérmegállapodás tárgyalása során.