image_pdfimage_print

A minimálbéren foglalkoztatott, hivatalosan mintegy 250 ezer dolgozó túlnyomó többsége a valóságban – jobbára feketén – magasabb jövedelemre tesz szert – állítja Palkovics Imre. A Munkástanácsok elnöke szerint a munkaerőhiányt súlyosbítja, a létszámfelhasználást pedig rontja bizonyos cégek adó- és járulékelkerülése, ráadásul a gyakorlat konzerválja az alacsony termelékenységet is. A szakszervezet a gyáriparosokkal közösen többpontos javaslatcsomagot dolgozott ki a szakemberhiány kezelésére, amelynek fontos eleme a munkaügyi ellenőrzések jelentős sűrítése, szigorítása.

Közös javaslatcsomagot dolgozott ki a munkaerőhiány hatékony és gyors kezelésére a Munkástanácsok Országos Szövetsége a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével közösen. A dokumentumot a munkaadói és munkavállalói képviselet már benyújtotta a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) tagjai elé. A javaslat lényege, hogy az adott munkaerő-keresletet és -kínálatot veszi figyelembe, és arra kínál megoldást, hogyan lehet a meglévő munkaerő hatékonyabb elosztásával csökkenteni a létszámhiányt. A képviseletek a területenként, nemzetgazdasági szektoronként, ágazatonként és a vállalkozói szférán belüli elosztás javítását szeretnék elérni. A csomag kiemelkedően fontos eleméről, a munkaügyi ellenőrzések hatékonyságnöveléséről ugyanakkor kevés szó esik.

– A kormány várakozásai szerint jövőre kevesebb mint 250 ezer főre csökken a minimálbérre bejelentett munkavállalók száma, döntő többségük ugyanakkor a valóságban jóval több pénzt kaphat úgy, hogy havi bevételének egy részét feketén adja a munkáltatója – figyelmeztetett Palkovics Imre.

A Munkástanácsok elnöke lapunknak kiemelte: ma is bevett gyakorlat, hogy bizonyos cégek az adó- és járulékfizetési kötelezettségüket az alkalmazott bejelentésének elmulasztásával próbálják elkerülni, vagy a költségek csökkentése érdekében papíron minimálbéren foglalkoztatják munkavállalójukat. Ráadásul a 250 ezerre becsült, hivatalosan minimálbéren foglalkoztatott szintén meghatározó hányada vélhetően önfoglalkoztató egyéni vállalkozó, aki adminisztratív okokból jelenti be magát a kötelező legkisebb keresetre.

Palkovics Imre szerint azt csak megbecsülni lehet, pontosan hányan jutnak hozzá jövedelmük bizonyos részéhez feketén, ám az adóelkerülés – az államkassza megkárosítása mellett – egyéb kedvezőtlen gazdasági hatásokkal is együtt jár. A részletekkel kapcsolatban az elnök elmondta: a munkaerő hatékonyabb felhasználását is nagymértékben rontja a kevésbé életképes vállalkozások egy részének adó- és járulékfizetést megkerülő gyakorlata. Ennek célja pedig egyértelműen az, hogy a fekete- és szürkefoglalkoztatással csökkentsék a költségeiket, s így tartsák fent működésüket. Ezzel a gyakorlattal pedig érdemben járulnak hozzá az alacsony termelékenység fenntartásához, valamint a munkaerő rossz hatékonyságához.

Palkovics szerint a gyakorlathoz hozzájárult az is, hogy az elmúlt években a munkaügyi ellenőrzés létszáma és hatékonysága csökkent, így ezek a vállalkozások szinte háborítatlanul folytathatják a jogszerűtlenségeket. A képviseletek kiemelik, hogy a munkaerő-felhasználás hatékonysága, valamint a költségvetési bevételek növelése érdekében jelentősen javítani kell a munkaügyi ellenőrzési rendszert, ami a ma elenyésző hatósági ellenőri létszám jelentős megemelésével lenne orvosolható. Emellett a feketefoglalkoztatás felderítéséhez hathatós segítséget nyújtana a szorosabb együttműködés a munkáltatói és munkavállalói szervezetekkel. Megoldást jelenthet az érintett ágazati munkáltatói szövetségek bevonásával az illegális cégek felderítése, valamint az elektronikus adóellenőrzési rendszerek további fejlesztése is.

Palkovics Imre kérdésünkre megerősítette: amennyiben a szociális partnerek véglegesítik a több területre kiterjedő, a gyakorlatban azonnal alkalmazható javaslatcsomagot, akkor ezt a kormánynak is megküldik a képviseletek.

Forrás: Magyar Nemzet 

Nagy Kristóf