Noha a legfrissebb adatok szerint látványosan megugrott a közfoglalkoztatásból kilépők száma, ami még a felelős tárca szerint is a fokozódó munkaerőpiaci aktivitásnak köszönhető, érdemes fenntartásokkal kezelni a számokat. Egy fecske még sosem csinált nyarat!
A Belügyminisztérium legfrissebb, szeptemberre vonatkozó statisztikái szerint egyetlen hónap alatt több mint 54 ezren léptek ki a közfoglalkoztatásból az augusztusi közel 7000 fő után. A közmunkában is jellemző fluktuáció miatt így végeredményben kicsivel több mint 30 ezer fővel apadt a létszám.
A tárca az adatokhoz fűzött magyarázatában a következőképpen elemzi a számokat:
“A megnövekedett kilépések száma egyértelműen a munkaerő-piaci élénküléssel magyarázható, a kilépők számának növekményéből ugyanis 2/3-nyian közös megegyezéssel léptek ki a közfoglalkoztatásból. E kilépési ok mögött jellemzően elhelyezkedés áll. A megnövekedett kilépések igazolják a megyei és járási hivatalok azon tapasztalatait, miszerint a közfoglalkoztatásban megnövekedett a fluktuáció, nőtt az elhelyezkedések száma és ezzel együtt a ki- és belépések gyakorisága.”
Két nagyon fontos dologról azonban mintha elfeledkeztek volna.
1) Igaz ugyan, hogy egy hónap alatt megnyolcszorozódott a kilépők száma, ám pont ugyanez történt tavaly szeptemberben is, sőt az egész év során az ideihez hasonló folyamatok zajlottak. Akkor majdnem a 10-szeresére emelkedett a létszám, 8000-ről 77 ezerre, ami után októberben már mindössze 6800-an léptek ki a közmunkából.
Akkor a következő volt a kiugró adat magyarázata:
“A megemelkedett ki- és belépési forgalom annak köszönhető, hogy az augusztus végén lejáró hosszabb idejű közfoglalkoztatási szerződések részben meghosszabbításra, részben újrakötésre kerültek, amely fluktuációt okozott a be- és kilépési létszámokban.”
Indoklástól függetlenül a számok szintjén maradva nagyobb eséllyel beszélhetünk idén is “szeptember-specifikus” hatásról, mint “kiútról a közmunkából”, vagy egyfajta piaci fordulatról, melynek eredményeként a közmunkások elsődleges munkaerőpiacon történő elhelyezkedése gördülékenyebbé válna.
2) Ahogy a munkaerőpiacnak, úgy a közfoglalkoztatásnak is van egy sajátos éven belüli szezonalitása, melyről szintén nem esett szó a közmunka “sikerének” tárgyalásakor.
Szeptemberben ugyanis elkezdődnek az őszi betakarítási munkák, mellyel a közmunkások több bért kereshetnek, mint az állami foglalkoztatás keretén belül, ahol 2015 eleje óta nem volt bérnövekedés (és információk hiányában egyelőre az is kérdéses, hogy jövőre lesz-e). Így az átmeneti jellegű mezőgazdasági munkáért cserébe többen adhatják fel a közfoglalkoztatást, majd annak végével a szeptemberben kilépők többsége újra az állástalanok, majd a közmunkások között találhatja magát.
Éppen ezért érdemes fenntartásokkal kezelni a közmunka “sikerét”, azt ugyanis majd csak az októberi adatok tudják megerősíteni, netán megcáfolni. Egy fecske ugyanis még sosem csinált nyarat!
Székely Sarolta
mfor.hu