image_pdfimage_print

A javaslat kiinduló pontjai

  1. A szakszervezetek számára kiemelte cél a  minimálbéren és a minimálbér környezetében fizetett, megélhetési szempontból sérülékeny- dolgozói csoport leszakadásának megakadályozása az átlagos és az ennél magasabb jövedelemmel rendelkezőktől.
  2. Fontos érdek a bértorlódás elkerülése a minimálbér feletti és az átlagbér alatti bérsávokban.
  3. A munkáltatókkal közös érdek a minimálbér emelésből adódó bérköltség növekedés negatív gazdasági következményeinek minimalizálása, nevezetesen a foglalkoztatás csökkenés elkerülése és az inflációt gerjesztő hatás megelőzése.

Az egyes szempontok indoklása és előfeltevések az érvényesítésükhöz

1.

  • A minimálbéresek esetében az alapvető fogyasztási cikkek tekintetében a vásárló érték megőrzése feltétlenül elérendő cél.
  • Alapvető fogyasztási cikknek minősül az élelmiszer fogyasztás és a lakhatás (rezsi) együttes költsége.
  • A minimálbéres háztartások a havi bevételüket teljes egészében a folyó fogyasztásra használják fel, azaz érdemi megtakarítással nem rendelkeznek.
  • Emelkedő inflációs környezetben (ilyen a 2022-es év) a minimálbéres körben az alapvető fogyasztási cikkek esetében a drágulást nem az adott évi éves átlagos árindexszel, hanem az adott évi áremelkedés legutolsónak mért értékével (a határköltség mértékével) kell figyelembe venni, mivel ez a dolgozói réteg nem rendelkezik megtakarítással az éven belüli ár ingadozás kiegyenlítésére.
  • Csökkenő inflációs környezetben (remélhetően ilyen lesz a 2023-as év) a drágulást az éves átlagos árindexszel is figyelembe lehet venni, mert ekkor nem lép fel az éven belüli magasabb ár kiegyenlítésének az igénye.
  • Olyan megállapítási mechanizmus esetében, amelynél nincs évközi felülvizsgálat és a gazdasági környezet alakulását nagyfokú bizonytalanság övezi, nemcsak a jövő évi, hanem az idei évi megélhetési költségek  és a minimálbér viszonyát is vizsgálni kell a következő évre vonatkozó minimálbér emelési igény megállapításához.
  1.  

A minimálbér emelés esetleges negatív gazdasági következményeinek azonosítása  és minimalizálása  kapcsán hangsúlyozni  kell  a  részletes  adatok alapján  végzett számítások, elemzések szükségességét  a következők tisztázása érdekében:    mely munkáltatói kört (szakágazat, méret, regionális elhelyezkedés, termelési profil)  és milyen mértékben érint a minimálbéres foglalkoztatás, milyen  ezen munkáltatói csoportok bérköltség viselő képessége és milyen az előre jelezhető foglalkoztatási magatartása?

Ilyen   elemzések elvégzésére     a PM rendelkezésére állnak az érdekegyeztetés számára is hasznosítható adatbázisok. Az MTA Közgazdaságtudományi Intézete és a munkaerő piaci kutatásokra szakosodott Budapest Intézet, a kutatóikkal folyatott személyes konzultációk alapján, képes lenne az említett adatok elemzésével a felvetett kérdések megválaszolására.

  1. Számítási javaslat a minimálbér emelés elvárható mértékére, az érintett munkavállalói kör vásárlóerejének megőrzése, leszakadásának megakadályozása céljából.
  2. A 2022- évi megélhetési költségek növekedésének modellezése egy keresős minimálbéres háztartás esetén

A kiinduló állapot 2021 december

  • minimálbér bruttó 167 500 ft
  • minimálbér nettó 108 900 ft
  • a havi élelmiszer fogyasztás aránya (a KSH 2020. évi háztartás statisztika alapján) 32%, összege a 2021. évi nettó minimálbér alapján 34 840 ft/hó
  • a havi rezsi költség aránya (a KSH 2020. évi háztartás statisztika alapján) 22%, összege a 2021. évi nettó minimálbér alapján 24 000 ft/hó
  • maradék fogyasztás (kerekítve) 54%, összege 50 000 Ft/hó
  1. Az egy fős minimálbéres háztartás 2022. évi megélhetési költség növekedése a 2022. évi legutolsó elérhető KSH ár statisztikák alapján
  • élelmiszer +40% (2022 október / 2021 október KSH adat), a havi költési igény a 2021. évi élelmiszer fogyasztási szint megőrzése érdekében 48 800 Ft
  • rezsi költés + 43,4% (2022 október / 2021 október KSH adat) , a havi költési igény a 2021. évi lakhatási körülmények megőrzése érdekében 34 350  Ft
  • a maradék fogyasztói kosár költség növekedése a 2021. évi életkörülmények megőrzését feltételezve éves átlagban (az MNB által a nem alapvető fogyasztási cikkekre 2022-re előre jelzett inflációval számolva) 9%-os, 54 590 Ft.
  • A teljes fogyasztási kosár költsége a fenti adatok összegzésével 137 714 Ft nettó összeg, amelynek a bruttó bér igénye 212 000 Ft, 12 ezer forinttal haladja meg a 2022. évi minimálbér  mértékét. A költség növekedés azonban nőhet, ha az élelmiszer infláció az év végéig tovább nő, és csökkenhet, ha az energia árak az év végéig csökkennek. Az elsőnek említett lehetőség bekövetkezésének valószínűsége nagyobb, mint a másodiké.
  • A jelenlegi nettó minimálbér mellett az alapvető fogyasztási tételek aránya a teljes fogyasztási kosáron belül eléri a 64%-ot, 10%-kal magasabb az arány, mint 2020-ban, a járvány kitörésének évében.
  1. Az egy fős minimálbéres háztartás évi megélhetési  költség növekedésének előrejelzése   az MNB által az alapvető és a  nem alapvető fogyasztási cikkek éves átlagos  inflációjára   2022 szeptemberében adott előrejelzése szerint (mivel  a többlet költés az alapvető fogyasztási cikkek esetében  a 2022. év végi szintre vetül, ezért a 2023. évre az  MNB által előre jelzett átlagos árindexet  visszakorrigáltam az adott árucsoport 2022 évi átlagos árindexe és az ennél magasabb év végi   árindex közötti eltéréssel):
  • élelmiszer +14,9%, a havi költési igény a 2021. évi élelmiszer fogyasztási szint megőrzése érdekében 56 000 Ft,
  • rezsi költés + 3,5%, a havi költési igény a 2021. évi lakhatási körülmények megőrzése érdekében 35 540 Ft
  • maradék költés + 13,3% 61 830 Ft.
  • A teljes fogyasztási kosár költsége a fenti adatok összegzésével 153 380 Ft nettó összeg, amelynek a bruttó bér igénye 236 210 Ft, 18%-kal haladja meg a 2022. évi minimálbér nagyságát.
  • A fentiek szerint kalkulált 2023. évi nettó minimálbér mellett az alapvető fogyasztási tételek aránya a teljes fogyasztási kosáron belül 60%-ra csökken. Ez még mindig magas hányadot jelent, 6%-kal haladja meg a KSH által a legalsó jövedelmi sávokban a járvány évében, 2020. ban kimutatott 54%-os arányt.

A kalkulációban természetesen jelentős bizonytalansági tényező az energia és az élelmiszer árak jövőbeli alakulása. Az is kockázatot jelent munkavállalói szempontból, hogy amíg a 2022. évi alapvető fogyasztási cikkek drágulását a határköltséggel (a legmagasabb év végi költséggel számoljuk, addig a 2023. évi költséget már az átlag költséggel, ami akkor helyes eljárás, ha 2023 év elejétől már folyamatosan csökkenő élelmiszer árakat és energia árakat feltételezünk. Ha ez nem így lesz, akkor a 18%-os minimálbér emelés sem fogja fedezni a mindenféle tartalék nélküli, dolgozó szegények megélhetési költségének hónapokon keresztül tartó további drágulását.

Azt is hangsúlyozni kell, hogy a nagyobb kockázatot és kárt a megélhetési költségek ellentételezésénél az infláció alul becslése és nem az infláció túlértékelése képezi. Hiszen a vártnál alacsonyabb   infláció ugyan jobban javítja a minimálbéresek egyébként sanyarú megélhetési viszonyait, ugyanakkor – különösen az energia árak tekintetében- előnyösebb a munkáltatók bér költségviselő képessége szempontjából is.

Az a munkáltatói javaslat (Rolek), hogy jövőre féléves minimálbér emelésben állapodjanak meg a felek, veszélyes törekvést takarhat, mert valószínűleg azzal kíván operálni, hogy az első félévre legyen alacsonyabb és a másodikra legyen magasabb a béremelés (hivatkozva a második félévben várható kedvezőbb gazdasági konjunktúrára). A bennünket leginkább érintő inflációs tendencia viszont éppen fordított lefolyású, az év első felében várható a magas és a második felében az alacsonyabb fogyasztói árindex.